2024. május 13., hétfő

„SIKERÜLT ÚJRA FELHÚZNI A VASFÜGGÖNYT MAGYARORSZÁGON”

NÉPSZAVA
Szerző: HOMPOLA KRISZTINA
2024.05.13.


Nagy Gergely kultúraszervező, újságíró tudományos szinten vizsgálja a rendszerváltással kezdődött időszak kultúrájának és politikájának viszonyát. A nemrég megszűnt Artportal online platformról, állami kurzusról, bojkottról, cenzúráról, öncenzúráról is beszélt a Népszavának.



Nemrég eltűnt az online térből az Artportal művészeti lap. Mi a megszűnés oka? Mit veszítettünk?

A tulajdonos, Kiss Ferenc - aki 2011-ben vette meg a kft.-t - tavaly elhunyt, és most az örökösök döntésein a sor. 2003-ban F. Almási Éva alapította az Artportalt, amelynek alapját egy művészeti lexikon képezte. Az adatbázist sokáig folyamatosan fejlesztették, és a mai napig releváns adatokat tartalmaz. A csúcs időkben naponta több cikk is készült a hazai és a térségi művészetről, a képzőművészetet körülvevő intézményi közegről, műkereskedelemről, kulturális politikáról. Amikor én 2013-ban átvettem át a szerkesztését (2022-ig dolgoztam ott) három évre elnyert Nemzeti Kulturális Alap (NKA) pályázatból működött. Ezután kikerültünk a piacra. Kortárs művészeti kurzusokat szerveztünk, létrehoztuk az East Art Mags projektet, amiben öt térségbeli lap működött együtt. Szerveztünk rezidencia programot műkritikusoknak, művészeti újságíróknak, akiknek semmiféle program nincsen utazások finanszírozására. Ebbe 8 ország 12 városát kapcsoltuk be, közös tartalmat is gyártottunk, ami angolul jelent meg. Mindez elveszni látszik, de remélem, legalább archívumként újra olvasható lesz...

KARSAI DÁNIEL ÁLMÁBAN MINDIG EGÉSZSÉGES

TELEX
Szerző: SIMOR DÁNIEL
2024.05.13.


Hiába nincs kilátás a törvények megváltozására, óriási sikernek tartja az eutanázia legalizálásáért folytatott küzdelme eddigi eredményeit Karsai Dániel. Szerinte a fellépése közüggyé tette a kérdést, ami miatt a társadalom széles rétegei kezdtek el foglalkozni a témával. Interjú a halálos betegségben szenvedő alkotmányjogásszal, akinek a szavait már alig lehet érteni.


Már az interjú szervezésekor világossá vált, hogy Karsai Dániel határán van a kommunikációs képességei elvesztésének. Ezért a nyilvános szerepléseit kezelő segítője azt kérte, hogy kizárólag eldöntendő, tehát igennel vagy nemmel megválaszolható kérdésekkel készüljünk. Az interjú előtti napokban azon gondolkodtam, egyáltalán van-e értelme így egy interjúnak. Végül a szerkesztőségben arra jutottunk, hogy a megfelelő kérdések segítségével remélhetőleg így is át tud majd adni valamennyit a gondolataiból. Ráadásul elképzelhető, hogy ez az utolsó alkalmak egyike, amikor meg tud szólalni a nyilvánosságban, mielőtt végleg elveszíti a beszédképességét, és a betegség a sorvadó testébe zárja egészséges elméjének gondolatait.

Az ALS-szindrómában szenvedő alkotmányjogász tavaly szeptemberben állt a nyilvánosság elé, hogy a teljes bénuláshoz, majd lassú halálhoz vezető betegség hatásainak bemutatásával elérje, hogy Magyarországon legalizálják az aktív eutanáziát. Így a gyógyíthatatlan emberek dönthetnének úgy, hogy a haláluk meggyorsítását kérik.

A beszélgetést megelőző napon aztán kiderült, hogy Karsai jobb állapotban van, mint gondolták, ezért hosszabban is tud majd felelni a kérdéseinkre.

Mikor megérkezünk a lakásába, épp olvas. Az ápolója elviszi a könyvet, és leszedi az ágy szélén lévő rácsot. Fél óránk van – mondja, mert Karsai ugyan tud beszélni, de komoly erőfeszítést jelent számára. A szavai nehezen érthetőek, nagyon kell figyelnem a szájára, választékosan fogalmaz, hosszú mondatokban. Sokszor elismétlem, amit mondott, hogy jól értettem-e; többször meg kell kérnem, hogy ismételjen meg egyes részeket.

Az elmúlt hetekben a 24.hu videóban, a 444 pedig egy képes riportban mutatta be, hogyan telnek a napjai. Az egykor életerős, kilencvenkilós ember csontsoványra fogyva fekszik, önellátásra teljesen képtelen, a gondolkodáson kívül semmit nem tud már önállóan csinálni. A nap huszonnégy órájában van a lakásán valaki, aki gondozza. Barátai és családtagjai egy Excel-táblázatban vezetik, hogy ki mikor tud két-három órát elvállalni az ellátásából, mellettük egy hivatásos ápoló, Ákos van vele a legtöbbet...

BELVÁROSI SZABADEGYETEM: AZ ELMÚLT NÉGY ÉS FÉL ÉV FŐVÁROSI TELJESÍTMÉNYE, EREDMÉNYEI, PROBLÉMÁI A FŐVÁROSBAN

BELVÁROSI SZABADEGYETEM
Moderátor: KARDOS PÉTER
2024.05.06.



Karácsony Gergely főpolgármester és Pulai András, a Publicus Intézet stratégiai igazgatója voltak április 23-i előadásunk vendégei. A rendezvény témái az elmúlt négy és fél év fővárosi teljesítménye, eredményei, problémái voltak. Választ kerestünk arra is, hogy mely kérdések érdeklik leginkább a főváros lakosságát, mik a preferenciáik. Meghallgattuk a főpolgármester-jelöltek programjának legfontosabb vállalásait és remélt hatásait.

SZAKÉRTŐ: A MUNKAJOGI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI RUGALMASSÁGOT HÁLÁLTA MEG A KÍNAI ELNÖK BUDAPESTEN

SZABAD EURÓPA VIDEÓ PODCAST
Műsorvezető: LAMPÉ ÁGNES
2024.05.13.



Matura Tamás szerint nem a magyar fél elfogadó politikája magyarázza a kínai érdeklődést, az együttműködést olajozza, hogy a segítőkészség az államigazgatás alsóbb szintjeire is lecsorog. A kínai hitelek hazai bedőlése kisebb kockázat, de a szerződések szokatlanul alaposak – véli a Kína-kutató.

NŐTT A GYERMEKES CSALÁDOK ADÓTERHELÉSE MAGYARORSZÁGON

PORTFOLIO
Szerző: TAR GÁBOR, CSÍKI GERGELY
2024.05.13.


Nem változott tavaly Magyarországon az adóék mértéke az egyedülálló, átlagbért kereső, gyerek nélküli munkavállalók számára. A 2022-es helyzethez hasonlóan ebben a háztartási kategóriában a teljes munkaerőköltség 41,2%-át tette ki az állami elvonás hazánkban, ami jelentősen meghaladja az OECD 34,8%-os átlagát– derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) napokban megjelent Taxing Wages 2024 című kiadványából. A jelentés szerint a gyermekes háztartások mindegyik kategóriájában azonban nőtt az adóék mértéke 2023-ban az előző évhez képest. Az RSM adótanácsadója segítségével adunk magyarázatot a szokatlan jelenségre.

Az OECD minden évben közzéteszi a Taxing Wages jelentését, amelyben bemutatja, hogy az egyes tagállamokban mekkora mértékű az adóék, vagyis a teljes munkaerőköltségnek (a nettó bérnek, illetve az arra rárakodó munkavállalói, illetve munkáltatói terhek összegének) hány százalékát vonja el az állam adók és járulékok formájában. Az OECD a háztartások jövedelemszintje, illetve a keresők és az eltartott gyermekek száma alapján nyolc kategóriában hasonlítja össze, hogy a munkáltatói terhekkel növelt bruttó bér mekkora hányadát viszik haza a munkavállalók.

A tagországok összehasonlításánál leggyakrabban hivatkozott kategóriában, vagyis a gyerek nélküli, egyedülálló, átlagbért kereső munkavállaló esetében Magyarországon tavaly az adóék 41,2%-ot tett ki, ami a 12. legmagasabb rátának felelt meg a 38 OECD tagország között, és jóval meghaladta a 34,8%-os OECD-átlagot. 2022-höz képest nem történt változás a hazai mutatóban. Az azt megelőző években azonban folyamatosan csökkent a hazai adóék mértéke: 2017-ben még 46,2%-ot tett ki a ráta.

A 41,2%-os tavalyi hazai ráta a visegrádi országok mutatóival összehasonlítva nem tűnik kiugrónak, egyedül Lengyelország lóg ki a sorból a jóval alacsonyabb 34,3%-os adatával.

Az OECD tagállamai között tavaly Belgiumban rakódott a legnagyobb mértékű (52,7%) állami elvonás a munkaerőköltségre, és további négy tagországban (Németország, Ausztria, Franciaország és Olaszország) is meghaladta a 45%-ot a ráta...

MÁR CSAK A LEGSZEGÉNYEBB ROMÁNOK JÖVEDELME MARAD EL A MAGYAROKÉTÓL

G7.HU
Szerzők: HAJDU MIKLÓS, STUBNYA BENCE
2024.05.13.


Noha a román kormányfő május elsejei beszéde szerint a bérek tekintetében Románia megelőzte Magyarországot, az adatok tükrében Marcel Ciolacu kijelentése kissé elhamarkodottnak tűnhet. Az ország kétségtelenül – a magyarországi trendekhez képest – meredek gazdasági fejlődését ugyanis korántsem egyöntetű mértékben tapasztalhatják az egyes társadalmi rétegek, így bár magasabb lett a vásárlóerő-paritáson* mért egy főre jutó GDP és a tényleges egyéni fogyasztás Romániában, mint

 Magyarországon, az átlagos adatok elfedik, hogy

az előrelépést egészen másként élték meg a gazdagabb, a közepes keresetű és a szegényebb csoportok.

Az egyes jövedelmi tizedeket – ezekbe országonként a lakosság tíz-tíz százaléka kerül besorolásra a legszegényebbektől kezdve a leggazdagabbakig – jellemző, szintén vásárlóerő-paritáson számított béradatok tükrében jól látszik, hogy először a legtehetősebb román rétegek zárkóztak fel a leggazdagabb magyarokhoz. 2020-ban* ugyanis még minden jövedelmi szeletet nézve kedvezőbb anyagi helyzetben volt a magyar társadalom a romániaihoz képest, ám egy évvel később a leggazdagabb románok már jobban kerestek, mint a hasonló státuszú magyarok. (Pontosabban a kilencedik tized romániai tized előzte a magyarországi kilencedik tizedet, a legjobban keresők decilis adatai ugyanis meglehetősen bizonytalanok, ezért nem közli őket az Eurostat.)...

A MAGYAR SZUVERENITÁS – TUDJUK – ÜBER ALLES, MINTHOGY TÉNYLEG EZ A LEGFŐBB, FOGGAL-KÖRÖMMEL VÉDENDŐ ÉRTÉK

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2024.05.08.


Mert például itt volt a nagy török barát, Erdoğan, aki a magyar miniszterelnöktől egy pompás lovat kapott ajándékba, mert személyi testőrei Budapest kellős közepén összevertek egy magyar állampolgárt, aki, véleményszabadság ide, mutogatási szabadság oda, bemutatott a török államférfiúnak, nemzetközi jelekkel kifejezvén politikája iránti nemtetszését. Hogy Budapesten mennyi fér bele a szólásszabadságba, arra a török elnök török testőrei adtak választ, törvényértelmezésüknek ökölütésekkel és rúgásokkal adva nyomatékot.

Aztán most, hogy itt van a kínai elnök, Hszi Csin-ping, guszta, vörös színű, egyen baseball sapkás, kedves, ám annál elszántabb kínai reguláris és/vagy önkéntes, állami és/vagy civil, titkos és/vagy az erejüket nyíltan demonstráló rendőrök és/vagy besúgók, felsőbbrendűségük megingathatatlan tudatában lévő rendfenntartók és/vagy minden diktatúrából jól ismert provokátorok, egyenszabásúra idomított szelíd seggfejek és/vagy gyilokra kiéheztetett kínai harcművészek lepték el a főváros utcáit, tereit, közlekedési csomópontjait, hogy barátságos és/vagy ellentmondást nem tűrő, ámde félelmet keltő elszánt jelenlétükkel korlátozzák magyar állampolgárok szabad véleménynyilvánításhoz való alapjogát. Mert amiként nemrég Erdoğan testőrei voltak az illetékesek a szólásszabadság magyarországi korlátairól határozni, fizikai nyomatékot adva döntésük feltétlen jogszerűségének, most a kínai elnök látogatása apropóján magyar állampolgárok szólásszabadságáról a Kínai Népköztársaság, a Kínai Felszabadító Hadsereg és a Kínai Kommunista Párt együttes határozatban hivatott a végső döntést meghozni.

Alig várom már a hazánkban járőröző kínai rendőröket, legyen már végre itt is rend, amolyan kínaisra szabott, ne csak Pekingben!

Mindamellett örüljünk annak, hogy ebben a nagy jövés-menésben most épp nem érkezett Budapestre Orbán nagy barátja és harcostársa, Vlagyimir Putyin, akinek a mindenféle trükkös formában hazánkba telepített és emitt újra tartósan berendezkedett titkosszolgálati ügynökei már nem a nevetségesen tradicionálisnak mondható kocsmai verekedők módjára fejtenék ki félreérthetetlen álláspontjukat a magyar Alaptörvényben foglalt véleménynyilvánítási szabadságról (lásd IX. cikk; XV. cikk), hanem – amint az köreikben hagyomány, s amint azt tőlünk nem is olyan messze manapság is szorgosan gyakorolják – tankokkal felvonulva, s könnyű kis piperetáskáikban megbúvó korszerű orosz ideggáz készítményeikkel kedveskedve.

AMERIKAI NÉPSZAVA: A MAGYAROKNAK FÉLNIÜK KELL MAJD A KÍNAI RENDŐRÖKTŐL

AMERIKAI NÉPSZAVA
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2024.05.11.


A kínai terjeszkedés természetét jól mutatja, hogy a gazdasági kapcsolatok álcája alatt a kínai kommunista diktatúra ideológiai, rendvédelmi és politikai hegemóniájának kiépítése zajlik. A kínai vasutat, a kínai üzemeket követik a kínai rendőrök, félkatonai szervezetek, a kínai propaganda, a sajtóval való „együttműködés”.

Semmire nem lehet nemet mondani. Ez a teljes kiszolgáltatottság, az önrendelkezés elvesztésének bizonyítéka. A magyar társadalom ra a kínai diktatúra árnya vetül.

Ami nem látható, az a kínai hírszerzés, a kínai ipari kémkedés, a katonai hírszerzés, a totális kontroll eszközei, a kínai számítógépes megfigyelés, adathalászat, a kínaiak állami kiberbűnözése. A kínai elnök látogatása során felszínre került néhány napra a kínai dominancia: a piros sapkás kínai állami emberek utasítottak magyar rendőröket.

A kínai gyárak és üzemek „állam az államban” működnek Magyarországon. Nem tartják be a magyar törvényeket, a környezetvédelmi előírásokat, amelyeket hozzájuk igazít a magyar állam. Az üzemeken belül a kínai normák érvényesülnek, a dolgozók elől kínai főnökeik eltitkolják a baleseteket, a veszélyeket, a mérgezéseket.

A kínai érdekek felülírják a magyar lakosság akaratát, érdekeit. Nem számít a magyar vidék, a környezet, a tiszta víz, a tiszta levegő, a lakossági tiltakozás. Orbán rendszere teljes mértékben behódolt a kínai diktatúrának, kínai gyarmattá tette Magyarországot, amelyben Orbán a kínaiak helytartója.

Orbán a NATO és az EU tagjaként megnyitotta nemcsak az országát, hanem Európát is a kínai terjeszkedés, gazdasági, politikai és katonai behatolás, a kínai hírszerzés előtt. David Pressman amerikai nagykövet felhívta a figyelmet, mi a különbség az üzletelés és a biztonságot veszélyeztető behódolás és önfeladás között.

Orbán Magyarországot elárulta, Magyarország önrendelkezését és szuverenitását a kínaiaknak eladta, amivel nemcsak Magyarország, hanem a nyugati szövetségesek biztonságát is veszélyezteti. Orbán a Btk. által meghatározott hazaárulás bűntettét követte el, még azzal is, hogy titkolja a megállapodásokat és a kockázatokat.

Ma már ott tartunk, hogy magyar polgárokkal szemben kínai állami embereknek van joguk intézkedni, egyelőre a magyar rendőrökön keresztül, de eljön az idő, hogy már közvetlenül is, méghozzá a kínai gyakorlatnak megfelelő durvasággal. A magyaroknak félniük kell majd a kínai egyenruhás és nem egyenruhás „rendőröktől”.

Orbán a „keleti nyitással”, amelynek indítéka az volt, hogy keleti pénzhez jusson, így megszabaduljon a nyugati demokratikus követelményektől, kiszolgáltatta magát az oroszok mellett a kínaiaknak, akik még az oroszoknál is nagyobb hatalommal bírnak. Visszafordíthatatlan úton indult el, ahonnan nincs visszaút. Hazudik saját népének...

MAGYAR PÉTER ORSZÁGJÁRÁSA

MAGYAR PÉTER HIVATALOS
Szerző: MAGYAR PÉTER
2024.05.13.



















NEM LESZÜNK KÍNAI GYARMAT!! ÉS, SIKERÜLT? | MAGYAR PÉTERTŐL TISZA CIPŐT KAPNAK

L1
Szerző: Vidékhy Pesti | Nemzethy Lipsi
2024.05.11.



A Magyar Kommunista Párt főtitkára fogadta a Kínai Kommunista Párt főtitkárát. Lévai Anikó férje, Orbán Viktor kíséretében fogadta Hszi Csin-ping elnököt, a Kínai Népköztársaság elnökét. Ha nincs rajtad piros sapka, az baj. Mert úgy nem lehet elnököt várni. 

Hszi Csin-ping levele a magyar néphez: a globalizáció mégis inkább jó. De csak ha kínai. 
Macron megint túltolta a franciás luxust: a propaganda a kínai elnök miatt franciázik. 
Az akksi gyárak után honosítjuk a kínai kreditrendszert is? 

Extrák: Temu, béke, Black Mirror.

L. RITÓK NÓRA: MÉG EGYSZER A GENERÁCIÓS SZEGÉNYSÉGRŐL

A NYOMOR SZÉLE
Szerző: L.RITÓK NÓRA
2024.05.10.


Minél inkább próbálom magamon átszűrni a generációs különbségek értelmezését, annál inkább látom, mennyire bonyolódik a helyzet a társadalmi leszakadásban. A generációs szegénységből adódó generációs átörökítések ugyanis nagyon másképp rendezik a viszonyulásokat, mint ahogy azt a társadalom más rétegeiből feltételezzük.

Persze, alapjaiban igaz itt is a generációs felosztás, a televízió, a telefon, a digitális tér különféle platformjainak megjelenése, annak időbelisége itt is kategorizál, de a hatások másképp csapódnak le.

Talán, amiben leginkább furcsa és más lesz, az egyrészt a hatások beépülésének minősége, másrészt a változást gyorsabban beépítő társadalmi csoportokhoz képest a rögzült viszonyulások megmaradása. Nyilván itt mindkettő szoros összefüggésben van azzal, hogy milyen oktatásban részesültek és részesülnek, hiszen az alapkészségek, az információk szerzése és értelmezése alapvetően meghatározza a világhoz való viszonyulást, és azt az életstratégiát is, amit felépítenek. Mert az felépül, még akkor is, ha az nem tudatos, és az egyén általi irányítás helyett a körülményekkel és az átörökítésekkel való sodródás mentén körvonalazódik.

Nézzük mindjárt a televíziót… Ez mindenképp később jelent meg a generációs szegénységben, mint máshol. Később jelent meg, és miközben a megnövekedett csatornakínálattal együtt kialakult a választékkal élés képessége máshol, itt ez sokkal lassabban és specifikusabban alakult. Itt megmaradt megkérdőjelezhetetlen információforrásként, vagyis, amit a királyi adón hallani, az az igaz, és ezt nem ingatja meg semmi. Minden úgy van, ahogy a tv mondja. Amit az mond, azt kell elhinni. Jól emlékszem, mikor egy halmozottan hátrányos helyzetű gyerekkel, akinél tetten értem ezt, beszélgetni kezdtem valami manipulációs szándékú sztori kapcsán. Meggyőzhetetlen volt, és nagyon határozottan mondta: “Nem érted, hogy bemondta a tv?”

Persze világos, hogy nem a híradónézések jellemzők, sokkal inkább a filmek közé, a reklámokba beépített tudatos manipulációk, melyeket egyszerűen, sokat ismételve kell itt megmutatni, újra és újra. Mert akik ezeket az eszközöket tudatosan használják, ők értik a gyenge pontokat, és ezekre tűpontosan céloznak, az érdekeiknek megfelelően.

Ezen olyan sokat gondolkodom…hogy ennek a felelőssége hogyan és miért tűnt el? A tanult réteg miért használja ki a tanulatlan hiányosságait, és teszi eszközzé a saját céljaiban? Mintha a világ ezt tanulta volna meg ebben a modern korban a legerősebben… a manipulatív kihasználását a másiknak. Biztosan szerepet játszott benne a fogyasztói világ elhatalmasodása is, hiszen ebben “tanulta ki” az emberiség ezeket az eszközöket, és csak később vált politikai eszközzé.

A társadalmi leszakadásban, az elszigetelt falvakban kimaradt a videokazetták, dvd-k időszaka is, sem az eszközök, sem a kölcsönzők nem értek le a generációs szegénységig, a szórakoztató filmek a tv szolgáltatásaiban maradtak, a kínálatban pedig a szappanoperák nyertek, melyek megélhető közelségbe hoztak és hoznak pár órára egy elérhetetlen világot, boldogságot. Az, hogy ezek hatása mekkora, pontosan mutatják a sorozatokból átvett nevek. Épp a héten újságolta az egyik kislány, hogy baba érkezett a családba, és mondta is a számomra teljesen ismeretlen keresztnevet. Kétszer is visszakérdeztem, harmadjára azzal, hogy honnan vettétek ezt a furcsa hangzású nevet, mire a válasz az volt, hogy a sorozatból, a tv-ből. Gyakran választanak ilyen neveket, mintha a névvel biztosítani tudnának valamit a viselőjének abból, amit a sorozatban képviselt. Szépséget, gazdagságot, boldogságot.

Aztán, ami furcsa még, az azoknak a szerepeknek a rögzült átörökítése, amin valahogy nem fog a kor… Míg máshol törvényszerűek a szerepek változásai, itt marad minden a régiben. Leginkább a női szerepeken látni ezt. És hiába “z” generációs egy anyuka, a generációs szegénységben, hiába él a digitális térben, használva a mobiltelefont, az internetet, rendel rajta profin termékeket, tölt fel videót, manipulál fotókat, oszt meg “napi bölcsességeket”, stb., éppúgy marad a főállású anyaság szűkre szabott karriertörténetében, mint az anyja, nagyanyja. Épp úgy nem tanult, nincs szakmája, ő viszi a hátán a háztartást, a gyereknevelést, ő megy kölcsönkérni, ő jár el a hivatalokban, ő megy be az iskolába, ha “behívatják”, éppúgy viseli el a családon belüli erőszakot, ahogy azt gyerekkorában látta. És épp úgy “csócsálja” meg a szilárd ételt a még rágásra képtelen kisbabájának, mint neki tették. Micsoda ellentmondások ezek!

És ott vannak a férfiak is. Akiknek a szerepe nem változott. Eljárnak dolgozni, pénzt keresni, és otthon semmiből nem veszik ki a részüket. Nem takarítanak, nem mosnak, mosogatnak, nem törődnek a gyerekkel, mindez marad a nők dolga. Az anyáké, és a lányoké. A cigit is ők töltik meg a férfiaknak, akkor is, ha egész nap kiszolgálták őket, bele kell férnie ennek is.

Ebben a világban, ami egy furcsa szövedék, ott van a múlt és ott a jelen is, a 19. századi viszonyulások és a 21. század digitális terében szerveződők is. Hézagok vannak, vagy inkább kimaradó szakaszok… melyek mindent befolyásoló hiányosságokat jelentenek. Be tudunk-e itt pótolni bármit?

Meg tudjuk-e itt értetni valaha pl. a meseolvasás jelentőségét, ami itt szintén kimaradt… és nem pótlódik most sem, az olvasási-mesélési kultúra hiánya miatt. Ide tagozódott be iszonyatos erővel a tv, és a digitalizáció. Ami nem ad időt a gyereknek a kapott információ átszűrésére, beépülésére, sem arra, hogy a kész képek helyett a saját képi világában élje meg mindazt, amit hall. Neki ezt adja, és csak ezt adja a kor. És a leggyakrabban nem is mesét néznek, hanem horrorfilmet, felnőtt tartalmakat, ezekből kellene a saját megküzdési stratégiáiknak a mintázatát kialakítani.

Gyakran beleborzongok, amikor egy-egy gyerek mesél az otthoni éjszakai filmélményéről. Nemrég mesélte az egyik kollégám, hogy a kisfiú úgy beleélte magát egy horrorfilm elmesélésébe, hogy közben majdnem rosszul lett. Mit élhetett át, mikor látta? És most rögtön menjünk vissza arra a vonalra, hogy miért nézi, miért engedi a szülő? Nos, azért, mert neki kimaradt az a lassabb vizuális környezetváltás, amiben a társadalom többi tagja felnőtt, és ezért náluk a viszonyulás ehhez az új világhoz nem alapozódott meg a szülői átörökítésben. Megrekedt gyermeki szinten. Ugyanúgy vonódnak be, ugyanúgy élnek meg ebben mindent, mint a gyerekeik.

Szóval, nem általánosítva, de minden nap felfedezek valamit, ami a társadalmi leszakadásban, a generációs szegénységben másképp alakult, mint a társadalom más csoportjaiban. Mélyen gyökerező viszonyulások, melyeket a tudatlanság és a nyomorúság formált, és melyekre másképp hat a digitalizáció is.

Meg kell tanulnunk használni a digitális teret is az esélyteremtésben. Másképp ezt is, mint ahogy azt a körülöttünk levő világ törvényszerűségei diktálják. Nem íróasztalnál megszületett programok szerint, mint pl. a “digitális szakadék” csökkentésére irányuló programok. Mert ez nem annyi, hogy tudják, melyik billentyű mire való. Ezt is csak a többi tudással, készséggel és attitűddel lehet értelmezni. Ami tele van hiányosságokkal, amelyek bepótlása nélkül nem teremtődik meg az esély. Semmiben.

2013 ÉS 2018 KÖZÖTT FÉLMILLIÓ EMBER MENT KI DOLGOZNI VAGY TANULNI A NYUGATI ORSZÁGOKBA

KLUBRÁDIÓ / MÁSRÉSZRŐL
Műsorvezető: RÓZSA PÉTER
2024.05.09.



Már az érettségi előtt állók jelentős része is arról beszél, hogy külföldön szeretné folytatni a tanulmányait. Közben folyamatosan csökken a lakosság száma, egyre több fiatal pár eleve nem tervez itthon gyereket. Mi lesz az itthon maradókkal? Milyen életút vár rájuk itt ? Vannak-e adataink azokról a szép számmal már korábban külföldre ment fiatalokról, akik eltűntek a hazai munkaerőpiacról?

Vendégek:

Ercse Krisztina oktatáskutató

dr. Nagy Ádám ifjúságkutató 



FLECK ZOLTÁN: A NAGY VÁLASZTÓVONAL NEM AZ ELLENZÉKI PÁRTOK ÉS MAGYAR PÉTER KÖZÖTT VAN

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2024.05.12.


Magyar Péter jól látja, hogy a közmédia fontos tényező a választások kimenetele szempontjából, ráadásul nem csak a mostani önkormányzati és EP-választások, hanem a 2026-os országgyűlési választások szempontjából is – állapította meg Fleck Zoltán. A jogszociológus szerint abban, hogy a TISZA párt alelnöke azt mondja, a közmédiát kell rákényszeríteni, adjon helyet politikai vitának, azt a logikát kell látnunk, hogy nem Dobrev Klárát kell bármire rákényszeríteni, hanem a rendszert. A nagy választóvonal ugyanis nem az ellenzéki pártok és Magyar Péter között van.


Magyar Péter már korábban vitára hívta ki Orbán Viktort és Gyurcsány Ferencet, s utóbb elfogadta, hogy helyettük Dobrev Klára és Deutsch Tamás álljon ki. A héten viszont megerősítette, hogy a vitának a közmédia műsorában kell szerepelnie. Közölte: ha tíz napon belül nem egyeznek ebbe bele, akkor a közmédia központjába, a Kunigunda utcába hívja az embereket, és ott is maradnak, amíg erre nem biztosítanak műsoridőt. Ön szerint képes revolverezni Magyar Péter az MTVA-t?

Magyar Péter jól érzékeli, hogy a közmédiának fontos szerepe van, és az ő érdeke az, hogy fenntartsa az aktivitást. Még akár arra is van esélye, hogy az emberek viszonylag nagyobb számban megjelennek ott, ahol ő erre kéri őket. Az azonban, hogy a közmédiában mi történik, csak Orbán Viktortól függ. A közmédiának nincs semmiféle autonómiája, tehát nem fognak tudni dönteni erről a kérdésről. Szerintem nem is ez a kérdés, hanem az, hogy a Fidesz, illetve Orbán Viktor úgy érzi-e, hogy hosszú idő után neki ki kell állnia vitatkozni bárkivel is. Én ezt nagyon kétségesnek gondolom, szerintem nem fog nyilvánosan vitatkozni még a közmédiában sem senkivel, sem az ellenzékkel, sem Magyar Péterrel. Ám Magyar Péter nyilván jól látja, hogy a közmédia fontos tényező a választások kimenetele szempontjából, ráadásul nem csak a mostani önkormányzati és EP-választások, hanem a 2026-os országgyűlési választások szempontjából is. Neki fenn kell tartania valamilyen jelenlétet, és most olyanokhoz is beszélni akar, akik eddig a Fidesz választói voltak. A bizonytalanokat célozza meg, azokat, akik eddig nem hallgattak ellenzéki médiát, nem olvastak ellenzéki sajtót, és nem jut el hozzájuk semmi. Magyar Péterre nagyobb eséllyel fognak hallgatni, mint eddig bárki másra, és ez nyilván nem tesz jót a Fidesz logikájának. Ez a Fidesz számára halálos veszedelem. Úgyhogy én nem hiszem, hogy Magyar Péter rá tudja venni a közmédiát egy ilyen vitára. Ráadásul egy ilyen vitában a roskadozó, hazug rezsim egy feltörekvő mozgalommal, egy ellenzéki erővel szemben retorikailag valószínűleg esélytelen lenne. Úgyhogy kicsi a valószínűsége annak, hogy létrejöjjön egy kormány és egy ellenzéki erő közötti vita, bárki is képviselje az ellenzéket. Az ellenzéki pártok és Magyar Péter közötti vita esetleg még káros is lehet az ellenzéki logika számára, és csak a Fidesz nyerhet belőle. Mert a nagy választóvonal nem az ellenzéki pártok és Magyar Péter között van. Az nyilván egy rossz stratégia, hogy az ellenzék egymás között vitatkozzon...

HSZI CSIN-PING PONG ÉS A VEZÉR RANDIZTAK - A KÍNAI VÖRÖS SAPIS KOMCSIK MEG A VENDÉGJOG

DAVE VILÁGA
Szerző: DAVE
2024.05.10.



Hszi Csin-ping és Orbán Viktor szorosabbra fűzték a kapcsolatukat, miközben vörös sapkás kínai aktivisták megakadályozták, hogy bárki tibeti zászlóval tiltakozhasson a kínai elnök közelében.

DOBREV KLÁRA: HATALMAS LEHETŐSÉG ELŐTT ÁLL AZ ELLENZÉK

NÉPSZAVA
Szerző: CZENE GÁBOR
2024.05.13.


Nem a Tisza Párt, hanem a DK-MSZP-Párbeszéd az ellenzék vezető ereje, és a júniusi választások után is az marad majd – állítja Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció politikusa, a közös baloldali EP-lista vezetője. Szerinte Gyurcsánnyal nyernek, gyurcsányozással veszítenek. Interjú.


A Városligetben május 1-én kitérő választ adott, most teszek egy újabb kísérletet: melyik közvélemény-kutatási adatot fogadja el hitelesnek?

Június 9-én a választók döntését fogadom el hitelesnek.

Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció ügyvezető alelnöke április elején közölte, hogy a DK, az MSZP és a Párbeszéd-Zöldek szövetsége 23-25 százalékra számíthat a biztos szavazók körében. Reálisnak tartja, hogy sikerül ezt az eredményt hozniuk az EP-választáson?

Reálisnak tartom, és azt látom, hogy a baloldali-zöld, szociáldemokrata politikának ennél is nagyobb támogatottsága van. Ha megkérdezzük az embereket, elégedettek-e a fizetésükkel, akkor azt fogják mondani, hogy nem. Elégedettek-e a nyugdíjukkal, az egészségüggyel, az oktatással? Nem. Mindazt, ami a mindennapi életet befolyásolja, alapvetően egy szociáldemokrata politika tudja megváltoztatni. Orbán Viktor brutális rendszert épített ki, amiből a túlnyomó többségnek elege van. Ugyanakkor a Fidesz által kialakított választójogi törvény csapdát állított az ellenzéknek. Hosszú éveken keresztül küzdött az ellenzék azzal, hogyan tud szembeszállni Orbán rendszerével. 2019 októberében, az önkormányzati választáson sikerült megvalósítani, hogy egy az egy ellen lépjen fel az ellenzék. És nagy győzelmeket arattunk.

Gondolom, a 2022-es parlamenti választásról most nem akar beszélni.

Dehogynem, hiszen az lett volna a következő lépés. Budapestet, számos várost és kerületet visszahódítottuk 2019-ben. Több mint 3 millió embert szabadítottunk fel a Fidesz uralma alól. Megvolt a „centrális erőtér” elleni eszköz. Ha azzal a lendülettel, azzal az egységes politikával mentünk volna tovább, akkor 2022 nem vereséggel végződött volna. Azonban – mint most is – a választások előtt megjelent valaki, aki azt mondta, hogy „az ellenzéket kell leváltani, nem Orbán rendszere a fő ellenfél”. A vége az lett, hogy belefutottunk a Fidesz legnagyobb győzelmébe. Ha nem vagyunk észnél, és engedünk azoknak a szirénhangoknak, amelyek ismét az ellenzéket akarják földarabolni, akkor Orbán Viktor csak kér egy kávét...

30 MILLIÁRDÉRT VETT KÜLFÖLDI INGATLANOKAT A KORMÁNY, 47 EZREN VÁRNAK MŰTÉTRE

ÁTLÁTSZÓ / HETI LAPSZEMLE
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2024.05.10.


RTL: 30 milliárd forintért vásárolt be külföldi ingatlanokból az Orbán-kormány


Csaknem kéttucat külföldi ingatlanért 30 milliárd forintot fizetett az Orbán-kormány az elmúlt években – tudta meg az RTL. Ezek csak a munkára használt ingatlanok, mert a diplomaták elszállásolására szolgáló ingatlanlista titkos. A csatorna információi szerint a megvásárolt hivatali épületek között palota és kúria is található, a legtöbb ingatlant pedig valamilyen külképviseleti vagy kulturális feladatra használják. A legdrágább tétel a müncheni főkonzulátus épülete volt, amelyre csaknem 6 milliárd forintot költött az állam, de az albániai és a szlovákiai magyar nagykövetség által használt ingatlanokra is elment összesen 5,6 milliárd forint.

Mfor: Mészáros Lőrincnek is lett egy saját vagyonkezelő alapítványa, a fél országot pakolhatja bele

Megmagyarázhatatlanul sokat kellett rá várni, de csak megszületett Mészáros Lőrinc vagyonkezelő alapítványa is. A felcsúti milliárdos ezt a nevet választotta: Eternitas Vagyonkezelő Alapítvány. Ez magyarul nagyjából annyit jelent, hogy az örökkévalóság vagy a halhatatlanság vagyonkezelő alapítványa. Még annyit lehet róla tudni, hogy idén április 4-én alapították és május 2-án jegyezték be, a címe pedig a Mészáros-birodalom egyik központja, a Váci utca 38. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy mekkora vagyont, hány céget mentett be a vagyonkezelő alapítvány bástyái mögé Mészáros Lőrinc, aki egyedüli kurátor a szervezetben.

24.hu: Áder új járdát kapott a villája elé

Egy rövid szakaszon megújult a járda a XII. kerületi Béla király úton, ott, ahol Áder János volt köztársasági elnök állami rezidenciája áll. A felújítás néhány méterrel ment tovább Áderék telekhatárától, így csupán az egyik szomszédja részesülhetett – részben – a friss, tükörsima aszfalt áldásaiból. A beruházásra a XII. kerületi önkormányzat adott megbízást a Penta Kft.-nak, de hogy mennyibe került rendbe rakatni Áderék előtt a járdát, azt egyelőre nem tudták megmondani. „Mivel a munka még zajlik, ezért a vállalkozó a számláját még nem nyújtotta be” – írták a lapnak.

Hvg.hu: Momentum: használt Teslát vett a Városi Civil Alap pénzéből egy ferencvárosi sportegyesület

A Ferencvárosban működő Szőke István Labdarúgó Akadémia Egyesület egy használt Teslát vásárolt a Városi Civil Alap támogatásából – erről Hajnal Miklós, a Momentum Mozgalom országgyűlési képviselője írt a Facebook-oldalán. Az egyesület bevallása szerint a vásárolt Tesla Model S megkönnyíti a gyerekek mérkőzésre és hazaszállítását, továbbá az ügyintézést. Fontos szempont volt nekik az is, hogy zöld rendszámú kocsi legyen, mert akkor nincs gépjárműadó, súlyadó, parkolási díj, illetve számos helyen ingyen tölthetik az autót, és így rengeteget spórolnak. Az egyesület vezetője, Tar József a kormánypártok színeiben indul képviselőjelöltként Ferencvárosban az önkormányzati választáson.

Economx: Itt vannak a friss várólista-adatok, nem rózsás a helyzet


Jelenleg Magyarországon az államilag finanszírozott egészségügyben 47 071 beteg várakozik valamilyen műtéti beavatkozásra, mondta a Magyar Kórházszövetség konferenciáján Pálosi Mihály, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főosztályvezetője. Tavaly április végén a NEAK a lapnak azt írta, 40 ezren várnak műtéti beavatkozásra, vagyis azóta nőtt a várakozók száma. A top három várólista 2024 májusában: 15,1 ezer beteg térdprotézisre vár; 13,7 ezren szürkehályog-műtét miatt várnak; 8,7 ezren pedig csípőprotézisre várakoznak.

UTÁNAJÁRTUNK, HOGY TÉNYLEG LÉTEZNEK-E KIÁBRÁNDULT FIDESZESEK

TELEX VIDEÓ
Szerző: FÉBIÁN TAMÁS, KOVALCSIK TAMÁS, BRÜCKNER GERGELY
2024.05.11.



Sokan akarták már megszólítani a kiábrándult fideszeseket, de vajon kik lehetnek ők? És milyen hatással van rájuk a Fidesz gazdaságpolitikája, vagy épp Magyar Péter? A gazdasági helyzet áttekintése után erre kerestük a választ Kovalcsik Tamással, a Választási Földrajz szakértőjével, valamint Brückner Gergellyel, a Telex gazdasági újságírójával és a Téma műsorvezetőjével a választási műsorunk legújabb részében.



HOGY RENDEZI ÁT A VÁLASZTÁSI ESÉLYEKET A TISZA PÁRT MEGJELENÉSE?

HETES STÚDIÓ / KLUBRÁDIÓ
Műsorvezető: DÉSI JÁNOS
2024.05.11.


Az önkormányzati választások esélyeit latolgattuk 
Horn Gáborral, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnökével. Mit jelent az, hogy helyenként egymás ellen ellen elindulnak a magukat a Fidesz ellen meghatározó pártok, illetve hogyan rendezheti át az esélyeket a Tisza Párt megjelenése?

Június 9-én nem csupán európai parlamenti, hanem önkormányzati választások is lesznek, de vajon maradt-e még egyáltalán Magyarországon valódi önkormányzatiság a 14 évvel ezelőtt hatalomra került Fidesz központosító lépései nyomán? Erről tartott vitát a Belvárosi Szabadegyetemen a Progress Alapítvány. Kárpáti János összefoglalója.

"Én azt tanácsolom a kormánynak, hogy javítson Kína imázsán, hisz minimális költségráfordítással maximális profithoz fog jutni Magyarország" – mondta a Klubrádiónak Kong Yuan, a Kína Akadémia Társadalomtudományok szakosztályának elemzője. Nem titkolta azt sem, hogy sok vendégmunkás érkezik, ezért még több repülőjáratot indítanak a két ország között, út és vasútfejlesztéseket is terveznek Pécsre és Szegedre is. Csernyánszky Judit összeállítása.

A 96 éve született és 6 éve elhunyt Heller Ágnes filozófusra emlékeztünk egykori kollégájával, tanítványával, Gábor György filozófiaprofesszorral. Aki felidézi: Heller Ágnes vezető eszméje az volt: a filozófia lényege a kritikai attitűd.


NEM NAGYON SIKERÜLT MEGNYUGTATNI AZ EGÉSZSÉGÜGYI ÁGAZATOT A MAGYAR KÓRHÁZSZÖVETSÉG KONGRESSZUSÁN

NÉPSZAVA
Szerző: DANÓ ANNA
2024.05.12.


Nem olvasta azt a jogszabályt, amely alapján a munkáját kellene végezni – vélekedett Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főosztályvezetőjéről. Úgy tűnik azonban, van jogszabály, amelyet a politikus nem ismer.


Nem nagyon sikerült megnyugtatni az egészségügyi ágazatot a Magyar Kórházszövetség háromnapos kongresszusán. Hiba vett részt a fórumon három államtitkár, valamint a terület irányításában, ellenőrzésében érintett valamennyi hivatal vezetője, továbbra sem ismert, hogy az egyes intézményeknek milyen sorsot szánnak. És bár Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár rendre hangsúlyozta: kórházat nem zárnak be, a hallgatóság kérdéseiből egyértelművé vált, hogy nemcsak a sajtó, de maguk a szolgáltatók sem tudják, pontosan mi fog történni a júniusi választások utáni várhatóan lendületet kapó szerkezet-átalakítás nyomán.

Takács Péter mindössze annyit osztott meg e témában a hallgatóságával, hogy érdemes átgondolni, milyen legyen az aktív és a tartós ápolást szolgáló ágyak aránya. Közölte: arra is folyamatosan törekednek, hogy finanszírozási okból senki ne tartson benn a kórházban beteget. A mozgásszervi és egyéb népbetegségek szerinte javarészt kezelhetők szakrendeléseken, a kizárólag kórházi ellátással kezelhetőket pedig a megyei kórházakba szervezik. A sebészeti ellátások 60-80 százalékát egynapos sebészeteken is megtörténhet – mondta az államtitkár. Városi kórházban akkor maradhatnak bizonyos műtétek, ha az út és közlekedési körülmények miatt nehezebb elérni a megyei centrumot...

MAGYAR PÉTER ÚJ KORSZAKOT VAGY ÚJABB KÉTHARMADOT JELENT ?

MINDENT A KAMPÁNYRÓL / PARTIZÁN
Szerző: PARTIZÁN
2024.05.12.



Magyar Péter új korszakot vagy újabb kétharmadot jelent?

VILLAMOSSAL ÉS GYALOG TELJESÍTMÉNYTÚRÁZTAK A 444 ÚJSÁGÍRÓI - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: URFI PÉTER
2024.05.13.


Transz Pride és konteós vonulás, falusi balhé és békéscsabai karrierív, Puzsér Róbert és Kemény Lili könyvei. A hétvége cikkei.

Jó reggelt! Ez itt a napindító hírlevél, amelybe mindig beleszőjük valahogy, hogy iparkodjon a kedves olvasó minél több hírlevélre feliratkozni, mert az mindenkinek jó lesz.