Szerző: Partizán
2022.07.05.
Véget ér az adóparadicsomok korszaka?
Azt már láttuk a mögöttünk hagyott, június 26-i időközi képviselő- és polgármester-választáson, hogy az ellenzék több helyütt el sem indult. A Narancs.hu elsőként írta meg, hogy Keszthelyen nem lesz kihívója Manninger Jenőnek (Fidesz-KDNP), akit azóta polgármesternek választottak a városban. Békéscsabán az egyik lakótelepi választókerületben az ellenzéki indulásának hiányában a helyben lila Fidesznek nevezett Hajrá Békéscsaba Egyesület jelöltje versengett a Fidesz-jelöltjével. Mint megírtuk, győzött a lila Fidesz.
Nem volt sokkal jobb a helyzet a július 3-i időközi önkormányzati választáson sem. Nem volt közös ellenzéki polgármester-jelölt Jász-Nagykun-Szolnok megyében Jászárokszálláson és Tiszavárkonyban, valamint a Csongrád-Csanád megyei Újszentivánon. De ahol indult közös ellenzéki jelölt, ott sem tudott győzni: az ellenzéki vezetésű Dunaújvárosban a helyi képviselői választáson a fideszes jelölt jutott a testületbe.
Lapunk nyomtatott kiadásában megjelent véleménycikkünkben még a július 3-i időközi választás előtt arról írtunk - a június 26-i voksolás tanulságait összegezve -, hogy tovább folytatódik az ellenzék vesszőfutása ott is, ahol indult közös jelöltjük. Megemlítettük: Békésen, az azonos nevű alföldi megye e kivsárosában nemhogy ellenzéki induló nem volt, hanem "konkrétan a Fidesz, a Mi Hazánk és a 2019-es választás előtt létrehozott helyi Kárpátia Kör jelöltjei közül lehetett választani"...
Böjte Csaba, az elmúlt hetekben a pedofilbotrányáról elhíresült a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója, levelet írt Bartus László újságírónak, az Amerikai Népszava főszerkesztőjének, aki számos kritikus cikket írt Böjte Csaba ténykedéséről és a pedofil ügyben viselt felelősségéről. Az alábbiakban közöljük a ferences rendi szerzetes levelét és alatta Bartus László válaszát.
Böjte Csaba az alábbi levelet küldte, amelyben “Egy pohár víz” és “Jó jónak lenni” címmel az alábbi rendezvényre (linkre kattintva) hívta meg Dévára
Amerikai Népszava főszerkesztőjét:
Bár Lengyelországban csak a jövő év őszén esedékes a parlamenti választás, a Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint a pártok már úgy verik a dobot, mintha három hónap múlva urnához szólítanák a polgárokat. A lap Donald Tusk volt miniszterelnöknek a radomi sportcsarnokban tartott választási gyűléséről szóló beszámolójában azt írja: az ellenzéki Polgári Platform vezére széles társadalmi rétegek elszegényedésének a kockázatával járó, katasztrofális gazdaságpolitikával vádolja a Jog és Igazságosság elnevezésű konzervatív kormánypártot.
A frankfurti lap felidézi, hogy Tusk 2007 és 2014 között töltötte be Lengyelország miniszterelnöki tisztségét, és ezzel ő volt eddig a leghosszabb időn át hivatalban maradó kormányfő a rendszerváltás óta. Azt, hogy már most meglepően harsány Lengyelországban a választási kampány, a cikk részben annak tulajdonítja, hogy senki nem biztos abban, nem akar-e valamikor Jarosław Kaczyński, a kormánypárt vezére, Tusk ősellensége előrehozott választásokat kiiratni.
Az Oroszország elleni szankciós politikával összefüggésben az utóbbi időszak egyik mondhatni slágertémája, hogy miként lehetne megnyugtatóan biztosítani Európa energiaellátását.
A Handelsblatt, a német üzleti körök napilapja tíz európai illetékes szakminiszter – köztük a magyar Palkovics László - közös vendégkommentárját közli, amelyben amellett törnek lándzsát, hogy Európa térjen vissza az atomenergia hasznosításához. A magyar tárcavezető mellett Bulgária, a Cseh Köztársaság, Finnország, Franciaország, Horvátország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Szlovénia képviselője csatlakozott ehhez az állásponthoz. A miniszterek emlékeztetnek arra a már korábban, az oroszok Ukrajna elleni brutális agressziója előtt kifejtett nézetre, miszerint ha Európa meg akarja nyerni a klímaváltozás elleni harcot, akkor szüksége van az atomenergiára a karbonszegény jövő biztosítása érdekében. Most, ha tovább akarunk haladni a karbonmentesítés útján, ugyanakkor gondoskodni akarunk az energiaellátás biztonságáról, akkor ehhez kell igazítanunk az atomenergiához való hozzáállásunkat – hangoztatják a miniszterek, és felhívják a figyelmet arra, hogy az elkövetkező harminc évben várhatóan megduplázódik az elektromos áram iránti igény. Úgy látják, hogy az atomenergia az, ami képes megfelelni a különböző kihívásoknak: a legmagasabb biztonsági előírások betartása mellett biztosítani tudja a szükséges árammennyiséget, miközben csökkenthető az orosz fosszilis energiától való függés. Ami a radioaktív hulladék sorsát illeti, a véleménycikk aláírói szerint rendelkezésre állnak a tudomány mai állása szerint biztonságosnak tekinthető végleges tárolási módozatok, és ezek kialakítása megvalósítható.
A Frankfurter Rundschau egy másik lehetőségre hívja fel a figyelmet: arra, hogy Románia hatalmas gázkészletekkel rendelkezik, amit viszont eddig nem használt ki. Ennek a lap szerint változnia kell annak érdekében, hogy az EU ne legyen annyira ráutalva Oroszországra.
A forrás a Fekete-tenger mélyén, a Neptun Deep elnevezésű gázmezőben található. A befektetőket eddig elriasztották a jogi túlszabályozottságból, valamint az adóelőírásokból fakadó nehézségek. Nemrégiben, idén május elején azonban a Romgaz állami cég átvette a Neptun Deep legnagyobb gázmezőjének a felét az ExxonMobiltól. A gázmező másik fele az osztrák OMV tulajdonában van. Ha a kiaknázást előkészítő munkálatok az ígéreteknek megfelelően valóban megkezdődhetnek rövid időn belül, akkor Románia néhány év alatt Dél-Európa fontos gázexportőrei közé emelkedhet. A Neptun Deep kibocsátása ugyanis bőségesen meghaladhatja a hazai felhasználás volumenét.
Szintén energetikai vonatkozású az EurActiv brüsszeli uniós hírportálnak az a cikke, amely arról szól, hogy Magyarország egy hatalmas geotermikus medencében található, és hogy ugyan rendelkezésre áll olyan, tiszta energiát szolgáltató technológia, amivel távfűtést lehet biztosítani, a kormányzat nem tesz erőfeszítéseket ennek kihasználása érdekében.
Az írás szerzője megszólaltatja Rónai Sándort, a Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselőjét, aki szerint a geotermikus energia hasznosítása még ma is méltatlanul csekély szerepet játszik a magyar közegben. Magyarországon jelenleg 650 ezer lakásban van távfűtés, és ez geotermikus energiával is biztosítható lenne. Ez azonban csupán töredékét teszi ki az energiafelhasználásnak, és csak mintegy 30 önkormányzatban hasznosítják. A fő akadály Rónai szerint a politikai akarat.
Szakértői becslések szerint ma Magyarországon évente 80-90 millió köbméter 30 foknál melegebb termálvizet hoznak felszínre 300 és 2500 méter közötti mélységből. Ennek egyharmadát lehűtik, és ivóvízként hasznosítják, a második egyharmadát a 260 termálfürdő hasznosítja, és csak a maradékot használják energetikai célokra.
A Bertelsman-féle NTV, a Nachrichten Tv Orbán uniós illetve tágabb értelemben, a nyugati szövetségesek közötti elszigetelődéséről ír, amit már maga a magyar kormányfő is belát, legalábbis legutóbbi EU- és NATO-csúcson, illetve az annak értékeléséről elhangzott mondatai alapján erre lehet következtetni. A NATO és az Unió tagállamai között alapvetően egyetértés van abban, hogyan kell kezelni az oroszok agresszióját Ukrajnában, csak Magyarország lóg ki a sorból, fogalmaz a német tudósítás. Mindenki az ukránok oldalán van, mert az ember általában a megtámadott oldalán áll – idézik Orbánt, amint értékelte a helyzetet az állami rádióban. Ezzel együtt – jegyzi meg a TV, Orbán álláspontja Ukrajnát illetően nem változott. Azaz azonnali tárgyalásokra és tűzszünetre van szükség. ezt egyelőre senki nem követeli Orbánon kívül a NATO-ban és az EU-ban sem. Szerinte a háborús zóna sokkal gyorsabban közeledik Magyarországhoz, mint amire a rádióhallgatók nagy része gondol. Az írás kitér arra, hogy egyelőre 1000 km-re van a magyar határtól a háborús zóna. Orbán továbbra is jó kapcsolatot tart fenn a Kreml urával, erre utal az is, hogy csak nem nagyon beszél arról, elítélné az Ukrajna elleni orosz inváziót. A szankciós vétója és az orosz olajembargóval szembeni bojkottja megint csak arra utal, viszonya Putyinhoz változatlan.
A Süddeutsche Zeitung a kereszténydemokrata pártok történelmét hasonlította össze az 1945-től napjainkig tartó időszakban, de leginkább azok vonzalmát az autokráciához. És ezen az oldalon kiemelkedik az Osztrák Néppárt és az Orbán-féle illiberalizmus – olvashatjuk a lap hasábjain Fabio Wolkenstein legújabb kutatásait összegző könyvéről Rudolph Walter kritikus. Ez már azért is fölöttébb érdekes, mert a jogállam és a demokrácia megteremtésében élen jártak a keresztény demokrata pártok. A helyzet a spanyol Franco és a portugál Salazar diktátorok színrelépésével változott igazán meg. A második negatív fordulat a szerzők szerint 2004-ben kezdődött a féldemokrata államok uniós felvételével, és jutott el oda nem sokkal később, hogy 2020-ban Orbán már rendeleti kormányzást vezetett be. Az Európai Néppárt pedig hezitált ez ellen tenni annak ellenére, hogy egyértelműek lettek a jogállami normasértések, a demokrácia lebontása. Sebastian Kurz is ezen a nyomvonalon haladt, míg 2021-ben a legolvasottabb Der Standard fel nem tette a kérdés: Mennyi van Orbánból Kurzban? A szerző az azóta bekövetkezett osztrák vezetőcserék ellenére továbbra sem optimista, a politikai katolicizmus megerősödését vizionálja.
A Varsóban keltezett, de az orosz nyelvű Krasznaja Beszna (Vörös Tavasz) újság is lehozta azt a lengyel bejelentést, miszerint bűntető vámot kell kivetni azokra az európai országokra, amelyek orosz olajat vesznek a jövőben. Ezt egyébként a hétvégén nyilatkozta Andrzej Sadoś, a lengyel Európa-ügyi miniszter. És nem is köntörfalazott, ezt a büntetővámot a csehekre, a szlovákokra és a magyarokra kell kivetni, akik különleges bánásmódot hívtak ki maguknak, szembemenve az uniós többségi akarattal. Nagy eséllyel ez a javaslat egyszerű többségi szavazattal át is mehet a szűrőn. Ugyebár abban állapodtak meg, hogy a többség év végével beszünteti az orosz olajszállításokat, míg az említett három ország leghamarabb 2024 végéig kért felmentést a döntés alól.
A legnagyobb kört az a szomorú hír futotta be a nemzetközi médiában – így például az amerikai ABC News TV-ben is, amely a magyar-szerb határ menti erdőben az afgán és pakisztáni menekültek között kitört lövöldözésről szólt, amelynek során 1 ember meghalt és heten megsebesültek. A konfliktust az embercsempészek közötti elszámolás robbantotta ki, s a legsúlyosabb állapotba egy 16 éves kislány került.
Ezt mondta Roberta Metsola, az Európai Parlament elnök az Euractivnak. Metsola arra a kérdésre, hogy van-e előrelépés a jogállami normasértés miatt letiltott, illetve visszatartott magyar uniós pénzek ügyében, úgy felelt, ebben az EB az illetékes, biztatót annak ellenére sem tudott mondani, hogy a nemrég Brüsszelben járt Navracsics Tibor miniszter igencsak optimistán nyilatkozott a várható fejleményekről, a megegyezés kilátásairól. Viszont arról Metsola sem tudott, így Euractiv is csak feltételezésekre alapozott, hogy Navracsics május végén az részt vett EPP rotterdami kongresszusán. A KDNP egyébként még tagja az EPP-nek és Navracsics KDNP-s színekben jelent meg a rendezvényen, s azt követően a helyi sajtónak úgy nyilatkozott, nem kizárt a Fidesz újbóli EPP-tagsága.