2023. január 29., vasárnap

SZABADON - AZ OKTATÁS ELVESZTEGETETT ÉVTIZEDE

SZABAD EURÓPA
Szerző: SZABAD EURÓPA
2023.01.19.



Koncepcióhiány, pénzhiány, pedagógushiány – ezek jellemzik szakértők és oktatáspolitikusok szerint a magyar közoktatást. A Fidesz volt oktatási minisztere, Pokorni Zoltán szerint ennek a kormánynak megadatott a hosszútávú tervezés, hisz tizenkét éve vezetik az országot, mégsem használták ki ezt az évtizedet. Utánajártunk annak, hol siklott ki a magyar közoktatás. 

A Szabadont, a Szabad Európa tényfeltáró sorozatát itt találod meg a Szabad Európa oldalán: https://www.szabadeuropa.hu/Szabadon

"ŐRÜLT ZUHANÁST JELENTENE, HA ORBÁN KILÉPTETNE MINKET AZ EU-BÓL..." - HETES STÚDIÓ A KLUBRÁDIÓBAN

KLUBRÁDIÓ / HETES STÚDIÓ
Műsorvezető: HARDY MIHÁLY
2023.01.28.



A Hetes Stúdió 2023. január 28-i adásában Hardy Mihály Bolgár Györggyel, Kocsis Györgyivel, a HVG újságírójával, valamint Kovács Zoltánnal, az Élet és Irodalom főszerkesztőjével beszélte meg a hét legfontosabb hazai és nemzetközi eseménye.

ORBÁN NEM KIMARADT A HÁBORÚBÓL, HANEM AZ OROSZOK OLDALÁN ÁLL A HÁBORÚBAN

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2023.01.28.


Az eddig is világos volt, hogy Orbán “békepártinak” mondott szövege oroszpártiságot jelent. Orbán egy szót sem ejt arról, hogy a háborút az oroszok kezdték, ők folytatják, és ők tartják fenn, ahogy arról sem, hogy ők fejezhetnék be. Szóba sem kerül, hogy a háború Ukrajnában zajlik, az oroszok harcolnak egy idegen állam területén. A béke akkor jönne el, ha elhagynák az általuk megtámadott ország területét. Az fel sem merül, hogy az ukránok a saját hazájukat védik, ezért nem felelősek a háborúért, s az Orbán-féle béke azt jelentené, hogy az ukránok adják meg magukat az oroszoknak.

Mivel Orbán az orosz propaganda szerint állítja be a történéseket, a hazájukat védő ukránok nyugati támogatása is mást jelent az orbáni narratívában. Szerinte a háborúért a Nyugat felelős, mert az ukránokat pénzzel és fegyverekkel segíti. Ezt a tényt úgy tekinti, hogy a Nyugat benne van a háborúban, mert akik pénzzel és fegyverekkel segítik az ukránokat, azok benne vannak a háborúban. Az orbáni propaganda erre mondja azt, hogy Magyarországot is “bele akarják kényszeríteni” a háborúba, de Orbán szerint Magyarország kimarad a háborúból azzal, hogy nem segíti Ukrajnát.

Az orbáni hamisság azért álnok, mert Ukrajna nyugati támogatásának leállítása nem a békét jelentené, hanem orosz győzelmet. Orbán nem békét akar, hanem orosz győzelmet. Az orosz győzelem nem jelentené a békét, mert az oroszok Ukrajna elfoglalását és gyarmatosítását az első lépésnek tekintenék, ahogy Putyin azt a háború kezdetén is jelezte. A háború mögött az orosz messianizmus ideológiája áll, miszerint az orosz nép küldetése a földön a “kereszténység” képviselete és terjesztése a liberális és szabad Nyugat legyőzésével. Orbán pedig ezt támogatja, nem a békét.

Mindez az első szótól az utolsóig hazugság. A háborút Oroszország vívja Ukrajnával és nem a Nyugattal (az oroszok nem az EU-val és nem a NATO-val háborúznak, hanem az ukránokkal). Attól, hogy valaki pénzügyileg, politikailag és fegyverekkel segít egy megtámadott országot, sem jogi, sem katonai értelemben nincs benne a háborúban. Legfeljebb valamelyik fél oldalán áll, valamelyik harcoló felet segíti. Ha Orbán is segítené a megtámadott országot, azzal még nem lépne be a háborúba.

Ennél azonban többről van szó. Azzal, hogy Orbán (az Európai Unió tagjaként) nem segíti Ukrajnát, még nem maradt semleges, és nem maradt ki a konfliktusból. Orbán magatartása cseppet sem semleges, mert nem elégszik meg azzal, hogy ő maga nem nyújt támogatást, hanem mindent megtesz azért, hogy akadályozza az uniós támogatást, amivel az oroszokat segíti, az ukránokat gyengíti. Ha elfogadjuk, hogy az EU a szankcióival és a támogatásaival “benne van a háborúban”, akkor Orbán is benne van azok akadályozásával, csakhogy a másik fél oldalán.

Az nem semlegesség, s az nem “kimaradás” a háborúból, hogy az egyik legnagyobb háborús bűnöst, Kirill pátriárkát (aki nem mellesleg egy papnak álcázott bűnöző oligarcha) levetette a szankciós listáról. Ahogy az sem az, hogy további orosz maffiózó oligarchákat, akik részt vesznek a háború finanszírozásában, akar eltávolítani a szankcióval sújtottak közül. Eddig megszavazott minden más szankciót, amivel szintén “benne van” a háborúban, saját definíciója szerint, de újabb vétóval fenyegeti a szankcóról szóló szavazásokat, ami nem semleges magatartás, hanem az oroszok védelme.

Oroszország megtámadta Ukrajnát, és győzelme esetére megfenyegette a Nyugatot. Ezért a Nyugat segíti a megtámadott Ukrajnát, amivel megfenyegetett önmagát is védi. Orbán a megfenyegetett Nyugat szövetségi rendszerének része, ezért nem tud semleges lenni, csak akkor, ha kilép ebből a szövetségből (az EU-ból és a NATO-ból egyaránt). Az EU és a NATO tagjaként az oroszok Nyugat elleni fenyegető magatartása és támadása következtében nem tud semleges maradni, mert formálisan a megtámadott félhez tartozik, még akkor is, ha a Nyugat egyelőre nem háborús fél...

A NYÍRFAKÉREG – MIÉRT NEM BŰNÖSÖK, AKIK MÉSZÁRSZÉKRE KÜLDTÉK MAGYAROK TÍZEZREIT?

VÁLSZ ONLINE
Szerző: PAPP ISTVÁN
2023.01.23.


„Hisz ki is felelt volna ezért? A kormányzó úr őfőméltósága? A miniszterelnök úr? A honvédelmi miniszter úr? A vezérkari főnök úr? Nem, egyikük sem volt felelős, pláne nem bűnös, amiért magyarok tízezreinek hullái rohadtak szét az orosz sztyeppén, lefagytak a kezek, a lábak, esetleg a táborokban felütött betegségek következtében fiúk, apák, férjek és fivérek maradtak ott. Olyan méltatlan lenne leírni, hogy az akkori magyar politikai elit belevitt egy országot egy abszolút értelmetlen háborúba. Nem kell erről ilyen élesen beszélni. Sokkal jobb a hadtestek számát, a tankcsapdák mibenlétét, az utánpótlási nehézségeket emlegetni. Ez kellemesen távol tartja a fájdalmat. A hideget, a nyers húst, az ordítást, a vért, a rettegést.” A Donnál 80 évvel ezelőtt kezdődött katasztrófáról szóló múlt heti vitánk után Papp István történész megdöbbentően közel hozza a tragédiát – saját családja történetén keresztül. Bivalyerős szöveg...

BESZÉLGETÉS A RENDSZERVÁLTÁSRÓL ÉS AZ AZÓTA ELTELT IDŐRŐL

KLUBRÁDIÓ / HÁROM AZ IGAZSÁG
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2023.01.23.


Három ember, három nézőpont a műsorban: Szénási Sándor, Hatos Pál, Spiró György.

LENGYEL LÁSZLÓ: RENDEZNI VÉGRE KÖZÖS DOLGAINKAT

NÉPSZAVA
Szerző: LENGYEL LÁSZLÓ
2023.01.29.


A magyar rendszerváltások többnyire külső hatásra indulnak el. 1848-ban a francia forradalom, 1918-ban és 1945-ben a háborúk elvesztése, 1989-ben a hidegháború vége. Csak a 2010 utáni ellenforradalmi és ellen-reformer rendszerváltás magyar termék, ahogy az Orbán-rendszer is az.


Magyarok alakították ki, építették fel a centrális erőtér, a személyes önkényuralom rendszerét, magyarok hatalmaskodnak magyarok felett, magyarok fosztanak ki magyarokat, magyar vezetőink vitték zsákutcába, vesztegették el az országot. És magyar az ellenzék is, amely képtelen volt megakadályozni az Orbán-rezsim intézményi rombolását és egyeduralkodói, összefüggő politikai-, gazdasági-, társadalmi-, média-rendszerének felépítését, amely nem nyújtott és nyújt személyi és szervezeti rendszeralternatívát. Hiába tudjuk, hogy ez egy ország- és nemzetvesztő rendszer, mégsem sikerült ország- és nemzetmentőket találni. Nincs kire fogni a magyar bukást: mi vagyunk az okai...

2023. január 24., kedd

KÖNYVAJÁNLÓ - DESMOND SHUM: KÍNAI RULETT

LIBRI KÖNYVKIADÓ
Szerző: DESMOND SHUM
2022.


Borítószöveg

Desmond Shum az elszegényedett Kínában felnőve megfogadta, hogy az ő élete más lesz, mint a családjáé.

Kemény munkával és szorgalommal amerikai diplomát szerzett, majd visszatért szülőhazájába, ahol az üzleti életben helyezkedett el. A munkája során ismerkedett meg a lefegyverzően intelligens és ambiciózus Whitney Duannal, akivel nem sokkal később összeházasodtak. 

Bár kétség sem fért tehetségükhöz és becsvágyukhoz, a legkomolyabb üzleti sikereiket annak köszönhették, hogy időközben gyümölcsöző kapcsolatokat alakítottak ki a Kínai Kommunista Párt elitjével, az úgynevezett vörös arisztokráciával. Whitney és Desmond szárnyaltak: a cégük virágzott, az övék volt Peking egyik legfényűzőbb szállodája, magánrepülőkkel utaztak, dollármilliókat költöttek kocsikra és műtárgyakra.

2017-ben viszont valami hirtelen megváltozott. Whitney eltűnt. És vele együtt három munkatársa is. Desmond pedig megírta a Kínai rulettet, hogy elmondja mindazt, amit az asszony talán már soha nem mondhat el. És ami miatt valószínűleg Desmond sem térhet majd vissza a hazájába.

A könyvet az Economist és a Financial Times is az év egyik legjobb könyvének választotta 2021-ben.


Lásd még Ablonczy Bálint könyvismertetőjét a Válasz Online 2022.08.25-i számában: 

A KLUBRÁDIÓ REGGELI GYORS / REGGELI SZEMÉLY C. MŰSORÁNAK VENDÉGE SÜKÖSD MIKLÓS VOLT

KLUBRÁDIÓ
Műsorvezető: DÉSI JÁNOS
2023.01.24.


Dési János vendége 
Sükösd Miklós szociológus, médiakutató volt.

POLITIKAI TISZTOGATÁS A HADSEREGNÉL, A NATO-HOZ LOJÁLIS TISZTIKART LEFEJEZIK

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2023.01.23.


Orbán komoly szerepet szán a magyar hadseregnek, ezt mutatják a fejlesztések, a fegyverkezés, a toborzások, a hősiesség, a katonai erények, hamis mítoszok feltámasztása, a filmgyártás katonai tematizálása, idő kérdése volt csupán, hogy a létszámában megnövelt és technikailag fejlettebb magyar hadsereg az Orbán-rezsimhez hű és lojális, ideológiailag a NER szolgálatára szocializálódott és kiképzett tisztiállományt kapjon. Orbán minden fontos területen lefejezte a “vezérkart” és megbízható, a személyéhez hű és a rendszer ideológiájával azonosuló vezetésre cserélte.

Mennyivel fontosabb ez a hadseregnél, amelynek feladatai és céljai teljes mértékben megváltoztak és átalakultak, s ez még akkor is érezhető, ha mindezt csak homályosan fogalmazzák meg. Ennek lényege, hogy Orbán rugalmasan elszakad a NATO-tól, méghozzá azzal arányosan, ahogyan távolodik a nyugati szövetségtől, benne a transzatlanti szövetségtől is, Amerikától és az Európai Uniótól is. Ez csak akkor változna meg, ha Amerikában és az Európai Unióban is illiberális fasiszta rendszerváltás menne végbe, és a Nyugat ideológiailag a NER-hez hasonulna.

Az biztos, hogy Orbánnak a nyugati szövetségi rendszeren, “a nyugati blokkon” kívüli elképzelései vannak Magyarország jövőjéről. Nem a NATO-ban látja Magyarország biztonságát, nem azonosul a NATO politikai és stratégiai céljaival. Orbán a NATO-n kívüli hadsereget épít, amely ideológiailag nemcsak független, hanem ellenséges a NATO-val szemben, ez nem kérdés. S ilyen hadseregnek olyan tisztekre van szüksége, amely azonosul a hadsereg új ideológiai és politikai irányvonalával, nem hűséges a NATO-hoz, nem abban szocializálódott, hanem ellenségesen viszonyul hozzá.

Ebbe a folyamatba illeszkedik az a döbbenetes politikai és ideológiai tisztogatás, ami a magyar hadseregben kezdődött. A Telex oknyomozó riportja szerint egy kormányrendelet alapján eddig már 100-200 magasrangú katonatiszttel közölték, hogy távozniuk kell, lecserélik őket, és ez akár a többszörösére is emelkedhet. Ilyen nagyságrendű kirúgások nem tekinthetők sem átszevezésnek, sem fiatalításnak, ez lefejezés. Megfigyelők szerint ez elsősorban a NATO-ban nevelkedett, szocializálódott, a NATO-hoz lojális és a NER előtti demokráciához kötődő korosztályt és réteget érinti.

Ha egy hadsereget fejlesztenek, átszerveznek vagy a tiszti állományt fiatalítják, akkor azt átgondoltan, tervezetten és szerves fejlődésen keresztül, organikusan teszik, nem lefejezik. Itt el akarnak tüntetni egy vezetői állományt, és lecserélni őket az Orbán-rendszerhez (és nem a hazájához) hű, a NATO-val szemben ellenséges és kritikus, nyugatellenes, nacionalista és fasiszta tisztikarra. Ezt csak diktatúrák hadseregeiben teszik, ennek oka nem a technikai fejlesztés és a fiatalítás, hanem az ideológiai és politikai tisztogatás. Nem a nagyhasúakat, hanem a demokratákat küldik el.

Ez teljesen logikus, az idők annyiban változtak, hogy a NER-jellegű, új típusú, 21. századi fasiszta diktatúrák nem kivégzik a rendszernek nem megbízható katonatiszteket, hanem nyugdíjba küldik őket. Jogállami, demokratikus megoldásnak ez sem nevezhető, de ennél is fontosabb a mögötte levő motiváció, szándék és cél, ami egyenesen riasztó. Mint mindenben, itt is látható a cseppben a tenger: minden bizonnyal a NER-kompatibilis káderképzők, a Zrínyi, a Közszolgálati Egyetem és más orbánista illiberális talpalók által agymosott janicsárokra cserélik a vezetést és az állományt.

Ezért van szükség az oktatás lebutítására, a nagy tanáregyéniségek és a “szabad emberek” eltávolítására, a többi egyetem fideszes alapítványokba való szevezésére, hogy Magyarországon ugyanígy lefejezzék az élet minden területén azokat, akik még emlékeznek a történelemre, a kultúrára, a Nyugatra, a demokráciára, a szabadságra, s a keresztényfasiszta, nyugaellenes, illiberális és fasiszta ideológiával megfertőzött, agyilag kilúgozott, nyugatellenes, oroszbarát szörnyetegekkel váltsák fel őket, akik engedelmes beszélő szerszámai lesznek Orbánnak és bűnszervezetének...

FINOMÍTOTTAK A 30 ÉV ALATTI ANYÁK SZJA-KEDVEZMÉNYÉN

24.HU
Szerző: VASKOR MÁTÉ
2023.01.24.


A kormány tavaly év végén jelentette be, hogy 2023. január 1-jétől nem kell személyi jövedelemadót fizetniük azoknak a 30 évnél fiatalabb nőknek, akik gyermeket vállalnak.

A kormányrendeletben volt egy csavar is, ugyanis a jogszabály eredeti értelmezése szerint aki a magzata után már 2022-ben jogosulttá vált a családi adókedvezményekre, de az idén szüli meg a gyermekét, csak a szülés napjától jogosult a támogatásra. Vagyis, akinél a terhesség 91. napja december végére esett, a kedvezményt csak a június végére várható szülés után érvényesíthette volna.

Ezen a gyakorlaton viszont most változtattak. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal hétfőn módosított adóelőleg-nyilatkozatot tett közzé a honlapján, amelyhez egy frissített tájékoztatót is csatoltak. Ebből már az derül ki, hogy

az a fiatal édesanya is érvényesítheti 2023. január 1-jétől a 30 év alatti anyák kedvezményét, aki a magzatra tekintettel 2023 előtt vált jogosulttá a családi kedvezményre, a gyermek születési éve 2023, és elmúlt 25 éves, de még nem töltötte be a 30. életévét.

Hozzátették, a kedvezmény tehát abban az esetben illeti meg a fiatal anyát, ha vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére, magzatra tekintettel a családi kedvezményre való jogosultsága 2022. december 31-ét követően nyílik meg. Magzat után abban az esetben is megilleti a kedvezmény a fiatal anyát, ha 2022-ben vált jogosulttá családi kedvezményre, és a gyermeke 2023-ban születik meg...

MEGLEPŐ KORMÁNYZATI TERV: AZ ÁLLAM MEGSZEREZNÉ A LEGJOBB MAGYAR FÜRDŐKET

TELEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2023.01.24.


A Telex úgy értesült, azzal az indokkal, hogy az amúgy is sanyargatott önkormányzatoknak nincsen elég pénzük a fürdők energiaszámlájára, az állam átvenné őket. Aztán, ha úgy alakul, akár koncesszióba is lehetne majd őket adni.


Az állam megkívánta a fürdőket. A fővárosban a Gellért, a Lukács, a Széchenyi, a Rudas, vidéken Hévíz, Gyula, Harkány, Zalakaros, Hajdúszoboszló – valóban fürdőnagyhatalom vagyunk. Vannak közfürdőink, gyógyfürdőink – egyesek nemzetközileg is meghatározók, mások csak itthon világhírűek. Ám az tény, hogy a magyar turizmusnak, főleg a gyengébb évszakokban, meghatározó eleme a fürdőkultúra, és ahol fürdő van, arra sok minden ráépül (szállás, étterem, egyéb szabadidős tevékenység).

A vidéki fürdők azért eléggé szenvednek. A korábbi központi támogatásokból sok, eleve nehezen fenntartható fürdő is épült, az utóbbi években pedig a Covid is megtépázta őket. Valójában kicsit még a 2022-es év is járványidőszak volt, de a budapesti, kiemelt turisztikai jelentőségű fürdők, részben a forint gyengülése miatt is, vonzóbbá váltak. Akadt, aki elmesélte, hogy például a Széchenyiben még a központban dolgozó munkatársaknak is be kellett állnia segíteni, akkora volt az év végi forgalom...


EURÓPA SOHA NEM VOLT KERESZTÉNY, ÉS AZ EMBERI SZABADSÁG NÉHA ATTÓL FEJLŐDÖTT, HOGY A KATOLIKUS EGYHÁZ ELLENE VOLT

444.HU
Szerző: URFI PÉTER
2023.01.24.


A magyarországi katolikus püspökök alapszabálya, hogy nem kritizálják a kormányt, csak az ellenzéket. Az azóta nyugdíjba ment Beer Miklós nevéhez fűződik szinte az összes eltérés a főszabálytól, de – ahogy azt nevek említése nélkül később felidézte – a 2018-as választások előtt rá is rászóltak, hogy „fogja be a száját”. Jellemző epizód még, hogy a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia megvárta a 2022-es választásokat, és csak utána ismerte el, hogy bajok vannak a közoktatásban.

Van azonban egy magyar vallási vezető, aki szabadon beszélhet, mert a kormánya nem fenyegeti pénzmegvonással, ha nem a szája íze szerint nyilatkozik. Német László egy misszós szerzetesrend tagjából lett a vajdasági Nagybecskerek püspöke, majd nemrég az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának első alelnökévé választották. Ahogy ő jellemzi magát, „egy egyszerű falusi püspököt a világ végéről”. 2022-ben Ferenc pápa Belgrád metropolita érsekévé nevezte ki, vagyis

gyakorlatilag a szerb katolikus egyház vezetője lett, kétszeresen is kisebbségiként. Hiszen egyrészt határon túli magyar, másrészt katolikus vezető egy ortodox országban.

Kinevezési ünnepségén ott volt Porfirije pátriárka és Erdő Péter bíboros is. Nem sokkal ezután Német László a Telexre írt karácsonyi cikket, ami eleve elképzelhetetlen a szinte kizárólag a kormánypropagandának interjút adó püspökök országában. Írásában feltette a kérdést: „Mit jelent számunkra az, hogy Jézus jászola mellett egyetlen fehér, keresztény, európai polgári személyt sem látni?”
...

A VILÁG A KIBERKOCKÁZATTÓL RETTEG, A MAGYAROK AZ ENERGIAVÁLSÁGTÓL - MITŐL FÉLNEK A CÉGEK A LEGJOBBAN 2023-BAN?

AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: L.J.
2023.01.24.


A legfőbb üzleti kockázatokat vizsgáló felmérésben immár második éve a kiberbiztonsági események és az üzletmenet megszakadása áll az első két helyen. Bár az infláció, a pénzpiaci volatilitás és a fenyegető recesszió (makrogazdasági környezet változása) nagyot ugrott előre a rangsorban, de még így is csak a harmadik helyen áll, sőt a negyedik helyre érkező energiaválság sem tudta letaszítani az első helyezettet. Nálunk viszont az energiaválság a legfőbb kockázat - derül ki az Allianz Kockázati Barométer 2023 felmérésből.


Idén a 12. alkalommal jelent meg az Allianz Kockázati Barométer, az Allianz Csoport vállalati biztosítója, az Allianz Global Corporate & Specialty (AGCS) által más Allianz-vállalatok közreműködésével összeállított éves üzleti kockázati rangsora, amely 94 ország és régió 2712 kockázatkezelési szakértője, köztük vezérigazgatók, kockázatkezelők, alkuszok és biztosítási szakértők által megfogalmazott vélemények alapján készült...

A KORMÁNY MÁR ELKÖLTÖTTE A HELYREÁLLÍTÁSI ALAP LEGALÁBB HÚSZ SZÁZALÉKÁT

SZABAD EURÓPA
Szerző: KELLER-ALÁNT ÁKOS
2023.01.24.


Magyarország úgy költi a pénzt a helyreállítási alapból, mintha biztosra venné, hogy megérkezik a támogatás az Európai Uniótól. Erre utal a kifizetések ütemezése is: minden sikeresnek ítélt tárgyalási fordulót és intézkedést jelentős kifizetés követett. Eddig több mint 520 milliárd forintot osztottak szét a helyreállítási alapból, ami az elkölthető források több mint húsz százalékát jelenti, de nem a tanárok béremelésére költötték. Ha nem érkeznek meg a források, az akár egy százalékponttal is megnövelheti a hiányt.


A Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközből (RRF) Magyarországnak szánt 5,8 milliárd euró kifizetése továbbra is bizonytalan, mert az Európai Bizottság egyelőre elégedetlen a kormány intézkedéseivel. A magyar kabinet mégis úgy költi a helyreállítási alapból származó pénzt, mintha biztosra venné, hogy lesz megegyezés. Magyarország 2022 végéig már legalább 640 milliárd forint odaítéléséről döntött, és több mint 524 milliárdot ki is fizetett az RRF-ből – derül ki a pályázati honlap adataiból. Ez a rendelkezésre álló összeg több mint húsz százaléka. A kifizetések ütemezése is arra utal, hogy a kormány 2022-ben arra számíthatott, hogy küszöbön áll a megegyezés az bizottsággal.

Az azonban egyelőre egyáltalán nem biztos, hogy az Európai Unió kifizeti-e ezeket az összegeket, ehhez ugyanis Magyarországnak teljesítenie kell azt a bizonyos 27 feltételt, ami a bizottság szerint csökkentené a korrupciót és javítaná az igazságszolgáltatás függetlenségét. Ez a bizonytalanság viszont komoly költségvetési kérdéseket is felvet. Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet vezetője a Szabad Európának ezzel kapcsolatban korábban azt mondta: „Az egyik kérdés, hogy ezeket hogyan számolják el, hiszen a legtöbb projektben egyszerre van uniós pénz és magyar költségvetési pénz. A másik probléma, hogy az utóbbi időben az is kérdésessé vált, hogy egyáltalán bejön-e legalább utólag a magyar államkasszába az uniós pénz.” Azt, hogy milyen forrásból történtek a kifizetések, és hogy miből fedezik e költségeket, ha nem lesz megegyezés a helyreállítási pénzekről, korábbi megkeresésünkre nem árulta el sem a Miniszterelnökség, sem Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter. (Orbán erről minden konkrétum nélkül annyit mondott, hogy „ha nem Brüsszelből, akkor majd máshonnan kapunk pénzt”.) Ráadásul nem kevés pénzről van szó: ha nem érkeznek be, az nagyjából egy százalékponttal is megnövelheti a 2022-es év hiányát. Az már az előzetes adatokból is látszik, hogy költségvetési szempontból rosszul sikerült 2022.

Érdekes a kifizetések ütemezése

A helyreállítási alap forrásaira benyújtott pályázatokra már 2021 végén megindultak a kifizetések, 2021 novembere és 2022 júliusa között még csak 64,5 milliárd forintot osztott ki a kormány. Eddigre az EU már elfogadta a lengyel helyreállítási tervet, így Magyarország maradt az egyetlen tagállam jóváhagyott helyreállítási terv nélkül. Egész évben zajlottak a tárgyalások, ment a kötélhúzás a kormány és a bizottság között (Magyarországot bíráló OLAF- és jogállami jelentések, magyar vétó a globális minimumadóról, az Oroszország elleni szankciók akadályozása stb.)...

HABISZTI (CSAK AZÉRTIS)

FACEBOOK
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2023.01.24.



Ma este vetítik először a BIDF (Budapest International Documentary Festival) Magyar Filmek Versenye kategóriában a Mammut 2 Cinema Cityben a Habiszti című filmet, melynek nagykövetéül kértek fel.

A Habiszti (Csak azért is) egy roma fiú történetén keresztül hozza közel hozzánk a kirekesztés témakörét. A saját életében megélt érzéseket hozza elő egy táncművészeti produkcióban, melyet a film végén láthatunk, és ami a roma Holokausztot idézi meg. Mert az elfogadás hiánya odáig is elvezethet rettentő történelmi pillanatok összeállásban. De vajon hol kezdődik?

Ezen a ponton van a mának szóló üzenet. Elgondolkodtató film…ajánlom mindenkinek.
https://www.facebook.com/events/1247560142840872/1247561972840689
#habiszti #bidf #dokumentumfilm #ajánlás #lritóknóra

MÉSZÁROSÉK 12,7 MILLIÁRDÉRT DOLGOZNAK A TISZÁNÁL ÉS A KÖRÖS-VÖLGYBEN

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: KATUS ESZTER
2023.01.24.


Mészáros Lőrinc cégbirodalma többek között vízügyi nagyhatalommá nőtte ki magát az utóbbi években: érdekeltségei egymás után nyerik a víz- és közműépítéssel kapcsolatos tendereket is. Most a Békés Drén Kft.-vel karöltve a Tisza töltésein és Körös-völgyben dolgozhatnak. A páros korábban is dolgozott már együtt, de a Békés Drén önállóan is sikeresnek bizonyult. Annyira, hogy tulajdonosát, 

Barkász Sándort sokan a békési Mészáros Lőrincként emlegetik.

A Tisza töltéseinek és altalajainak megerősítésére írt ki közbeszerzési eljárást az Országos Vízügyi Főigazgatóság tavaly februárban. Bár a döntés már októberben megszületett, az eredményt csak most tették közzé a magyar és az uniós közbeszerzési értesítőben. A tender nyertese egy jól ismert páros, a Mészáros és Mészáros Zrt. valamint a Békés Drén Kft. lett.

A két cég feladata lesz többek között szivárgó illetve acél szádfal építése a Tisza bal parti töltésének, a Fegyvernek-Ledencei árvízvédelmi szakaszán. Továbbá nagy szilárdságú műanyag lemezbetétes, helyben kevert önszilárduló résfal építése a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság működési területén, a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság működési területén, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság működési területén és az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság működési területén több szakaszon.

A kiírásra jelentkezett a SZABADICS Építőipari Zrt. nettó 7,9 milliárd forintos és a KÖTIVIÉP’B Közép- Tisza Vidéki Vízépítő és Telekommunikációs Kft. is nettó 7,5 milliárd forintos ajánlattal. A nyertes azonban a békési BÉKÉS DRÉN Környezetvédelmi, Víz- és Mélyépítési Kft., valamint a Mészáros és Mészáros Zrt. lett.

A két cég nettó 6,4 milliárd forintért vállalta a munkát.


A páros a BÉKÉS-HIDRO CONSULTING Mérnök, Tervező és Szolgáltató Kft.-t is bevonja majd a szerződés teljesítéséhez alvállalkozóként...

KÖZÉPISKOLAI FELVÉTELIK: SÚLYOS ÁRAT FIZETHETNEK A GYEREKEK A SZÜLŐK ÁLMAIÉRT

QUBIT
Szerző: KENDE ÁGNES
2023.01.24.


Árt-e a gyereknek a szülő, vagy megkeményíti azzal, ha elvárja tőle, hogy 10-12 évesen gimnáziumi felvételi vizsgán vegyen részt? A tudomány jelenlegi állása szerint a reális elvárások jót tesznek, a túlzott szülői nyomás viszont pusztító hatású is lehet.
..

...Az első komoly próbatétel: középiskolai felvételik Magyarországon

Múlt szombaton 71 ezer diák írta meg a központi felvételit, és közülük sok ezren még csak most töltötték be a 10. vagy a 12. életévüket. Ők azok, akiknek a szülei nagyon szeretnék, ha gyerekeik bejutnának a 6 és 8 osztályos gimnáziumokba. Ahogy korábban írtuk, az évről évre egyre több jelentkező a hosszú évek óta változatlanul kevés helyre próbál felvételt nyerni. Az áldatlan helyzet, ami egészen fiatal gyerekeket is kitesz a felvételi nyomasztó stresszének, nem pusztán a szülők bűne: a jellemzően magasan iskolázott szülők a magyar oktatás diszfunkcionális működésére reagálnak úgy, hogy a pusztuló általános iskolákból, különösen az igazi mostohagyereknek számító felső tagozatokból, a kisgimnáziumokba próbálják meg kimenteni a gyerekeiket. A szülők ezzel a lépéssel magasabb színvonalú oktatást és még az átlagos iskolákban tapasztalhatónál is homogénebb társadalmi közeget igyekeznek biztosítani a gyerekeiknek. A kiélezett verseny miatt a szülők persze nem bízzák a felvételit a véletlenre: ma egy budapesti 6 vagy 8 osztályos gimnáziumba szinte esélytelen a bejutás a sok pénzbe kerülő felvételi előkészítő nélkül. De milyen nyomást helyez mindez a gyerekekre, és ők vajon miként tudják kezelni magukban saját szüleik szorongását, akik sokszor úgy élik meg, hogy a gyerek jövője áll vagy bukik azon, hogy felveszik-e a kiszemelt gimnáziumba?

Ebben a helyzetben különösen fontos kérdés, hogy mit tudunk a szülői nyomás és a tanulási eredményesség összefüggéseiről. Árt-e a gyereknek a szülő, vagy épp ellenkezőleg, megkeményíti azzal, ha elvárja tőle, hogy 10-12 évesen gimnáziumi felvételiken vegyen részt?

A túlzott szülői elvárások pusztító hatásúak is lehetnek

Az elmúlt 50 évben a szociológusok és a pszichológusok is sokat kutatták azt a témát, hogy a szülői elvárások milyen hatással vannak a gyerekek tanulmányi előmenetelére. Általánosságban igaz, hogy a szülői elvárásoknak komoly szerepük van a gyerekek iskolai sikereiben, és azok a tanulók, akiknek a szülei magas elvárásokat támasztanak, jobb jegyeket kapnak, jobban teljesítenek a vizsgákon és a továbbtanulásra is jóval nagyobb az esélyük, mint azoknak, akiknek a szülei nem támasztanak ilyen elvárásokat - olvasható Andleeb Haider, a Karacsi Egyetem Pszichológiai Tanszéke munkatársának 2022-ben megjelent tanulmányában. Sok szülő érzi úgy, hogy ha magas elvárásokat közvetít a gyereke felé, azzal önbecsülést, önbizalmat és fontosságtudatot nevel belé. A baj akkor kezdődik, amikor ezek a szülői elvárások idealistává és teljesíthetetlenné válnak. A sikerre vonatkozó magas elvárások, amikor a szülők mindent megtesznek azért, hogy a gyerekeik alkalmazkodjanak az ő elvárásaikhoz, pusztító hatásúak is lehetnek – írja Haider...

MAGYARORSZÁG A TÉRSÉG LEGBŐKEZŰBB, MÉGIS LEGÖNZŐBB SEGÉLYEZŐJE LETT

G7.HU
Szerző: MÉSZÁROS R. TAMÁS
2023.01.24.


Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter a hazai közönség felé szereti úgy beállítani a magyar külpolitikát, mint szűken értelmezett nemzeti érdekek érvényesítése és a magyar gazdasági előnyszerzés érdekében folytatott kíméletlen, ádáz küzdelem.

Ennek fényében elsőre talán meglepő lehet, hogy Magyarország az utóbbi években a kelet-közép-európai régió legbőkezűbb segélynyújtójává vált.

A hazánk által folyósított hivatalos fejlesztési támogatás (ODA) értéke 2021-ben elérte a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 0,28 százalékát, amely nem sokkal marad el a nagyrészt fejlett gazdaságokból álló Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 0,33 százalékos átlagától, míg a lengyel, cseh, szlovák vagy román arány nagyjából duplája. A magyar költés 2015-ben még a régiós átlagot hozta, azóta GNI-alapon közel kétszeresére, dolláralapon triplájára nőtt.

A magyar támogatásokról szóló adatok, tanulmányok és jelentések alapján ugyanakkor mégsem arról van szó, hogy a magyar fejlesztéspolitika ellentmond a könyörtelen önérdekkövetést hangsúlyozó orbáni és szijjártói retorikának.

A magyar fejlesztési támogatások jelentős részét közvetlenül magyar cégek kapják; a támogatások többsége nem szegény országokba, hanem közepes jövedelmű helyekre irányul; és a jelek szerint inkább stratégiai és gazdasági célokat szolgál, mintsem klasszikus fejlesztési célokat, mint például a szegénységcsökkentés, a fenntarthatóság vagy az egyenlőtlenségek mérséklése, és ezáltal a globális kihívások, mint a klímaváltozás, a járványok vagy az irreguláris migráció kezelése.

Ez persze az önérdekkövető külpolitika hívei szemében vélhetően pozitív dolog. Ugyanakkor a kérdéskör sok évtizedes tapasztalatai alapján az effajta fejlesztési támogatások nem hatékonyak az arra rászoruló országok segítésében és a globális problémák enyhítésében – így egyebek mellett a magyar kormány által hangoztatott migrációs nyomás feltartóztatásában sem.

99 százalék hazafolyik

A hivatalos fejlesztési támogatásokat (leánykori nevükön segélyeket) számos formában lehet kategorizálni. Az egyik ilyen a bilaterális és multilaterális támogatások megkülönböztetése. Utóbbi az jelenti, amikor a donorországok (támogatók) nemzetközi szervezeteken, például a Világbanknak befizetett tagdíjakon keresztül finanszíroznak projekteket. Magyarország fejlesztési támogatásainak döntő része (2017-ig több mint háromnegyede) is hagyományosan nemzetközi szervezeteken, elsősorban az Európai Unión keresztül bonyolódott. Ebben 2017 utáni időszak hozott nagy változást, azóta a kétoldalú támogatások, azaz közvetlenül a támogatott országokkal kötött megállapodások aránya 50 százalék körülre nőtt.

Egy másik alapvető kategória, hogy a támogatás kötött vagy kötetlen. Előbbi azt jelzi, hogy a donor a támogatás felhasználását formális vagy informális feltételekhez köti, megszabja például, hogy az adott fejlesztéshez szükséges árukat és szolgáltatásokat a donorországban bejegyzett cégtől kell megrendelni, vagy olyan korlátokat tesz a források felhasználásának folyamatába, amelyek miatt a donorországbeli vállalatok előnybe kerülnek a helyi vállalkozásokkal szemben – írja a Demnet egy 2019-es blogposztja...

AZ OROSZOK BEKERÍTIK BAHMUTOT – HELYZETKÉP A 333. NAPON

VÁLASZ ONLINE
Szerző: OSW
2023.01.23.


Az ukránok összességében elégedettek a Ramstein-csoport által felajánlott támogatással, és a nyugati partnerek zárt ajtók mögött további támogatási csomagokat is bejelenthettek. Bahmutban viszont válságos a védelem helyzete: a település egyre közelebb áll a bekerítéshez, de feladni ukránok azonban csak a legvégső esetben fogják. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 333. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerzők: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski. Fordította: Zeöld Zsombor.


A legfontosabbak röviden:

- Az ukránok összességében meg vannak elégedve a Ramstein-országcsoport találkozóján felajánlott mennyiségű nyugati támogatással

- Megkezdődött az új ukrán nehézdandárok felállítása; a személyzet képzését külföldön is elkezdik

- Tartós az orosz előrehaladás Bahmut körül, a település egyre közelebb áll a bekerítéshez, de a védők kitartanak

- Ellentmondásos információk vannak a zaporizzsjai front helyzetéről

- Az ukránok saját egységeik rotációja és pihentetése érdekében tartalékot képeznek – mozgósítás indult, a részletek nem nyilvánosak

- Ukrán adatok szerint körülbelül kétmillió ukránt deportálhattak Oroszországba

- Az elmúlt időszakban kipattant korrupciós és sikkasztási ügyek miatt az ukrán fél erősebb és hatékonyabb korrupcióelleni lépésekre kényszerül

Részletes helyzetkép:

Az ukrán vezérkar közleményeiből az derül ki, hogy az orosz erők szorosabbra fogták a gyűrűt Bahmut körül: az ellenséges alegységeket a város északnyugati elővárosaiban (Kraszna Horánál, Paraszkovijivkánál [Парасковіївка] és Jahidnénél [Ягідне]), a Bahmut–Kosztjantinivka [Костянтинівка] országúttól délre, illetve a Sziverszkij-Donyec–Donbasz csatorna [Канал Сіверський Донець – Донбас] nyugati oldalán (Predtecsinénél [Предтечине] és Sztupocskinél [Ступочки]) állíthatták meg. Az oroszok a támadási körzetet Szoledartól északnyugatra is megnövelték: itt Vaszjukivkánál [Васюківка] átkeltek a Bahmut–Sziverszk országúton. Az agresszor támadását Sziverszktől délre és keletre, Avdijivka térségében, illetve a Donyeck városától nyugatra található kiszögellésben viszont megállították – [utóbbiban] még mindig harcok folynak a Marjinka feletti ellenőrzés megszerzéséért. Összecsapásokra került sor Luhanszk megyében is, annak Harkiv és Donyeck megyékkel közös határvidékén – itt a harcok főleg Kreminna és Sziverszk között folynak...

KELL-E NEKÜNK AZ EURÓ? POGÁTSA ZOLTÁN VS BOD PÉTER ÁKOS VITA

PARTIZÁN
Szerző: PARTIZÁN
2023.01.24.



Régóta folynak gazdaságpolitikai viták róla, de az elmúlt hónapok forint gyengülése és a hazai rekordinfláció újra előtérbe helyezte a magyar euró bevezetésének kérdését. Rengeteg érv és ellenérv szól mellette vagy ellen. 

Mai adásunkban pedig egy vita keretében fogjuk körbejárni ezeket Bod Péter Ákos és Pogátsa Zoltán közgazdászokkal.

TÜTTŐ KATA: A BERUHÁZÁSOK KÖZPONTOSÍTÁSA MEGBÉNÍTJA AZ ÖNKORMÁNYZATOKAT

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH-KÁLLAI SZILVIA
2023.01.24.


Mivel csak egy tervezetről van szó, még él a remény, hogy nem lesz belőle semmi, vagy jelentősen átírják – mondta a főpolgármester-helyettes a Hírklikknek. Tüttő Katával beszélgettünk az új beruházási törvényről, amely lényegében minden döntést a miniszter, Lázár János kezébe helyez. A szocialista politikus szerint ez az önkormányzatok szemszögéből azt jelenti, hogy teljesen megbénul az összes beruházás, és el is keni a felelősséget.


Gyakorlatilag az önkormányzatok szabad forrásai elfogytak, az összes adóbevétel a kormányhoz megy, és annak egy részét visszacsorgatják különböző logikával, minimális adóbevételek mellett – kezdte a jelenlegi helyzet bemutatását Tüttő Kata. Már régóta ott tartunk, hogy a beruházásokra – amelyek nem egy új stadion vagy híd megépítéséről szólnak –, és a meglévő infrastruktúra életben tartására sem volt már elegendő forrásuk az elmúlt tíz évben az önkormányzatoknak. Mindig EU-s pénzből és állami, egyszeri megítélt támogatásból csinálták a beruházásaikat. „Most jutottunk el oda, hogy az energiaválságban már a normál működésre sem elegendő az, ami az önkormányzatoknál van” – magyarázat a főpolgármester-helyettes.

A beruházási törvénytervezet a jelenlegi elképzelések szerint csak azokra a beruházásokra vonatkozik, amikben állami vagy uniós forrás van. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az önkormányzatok ma már szinte csak uniós vagy állami támogatásokból tudnak bármit csinálni. Legyen szó bölcsőde felújításról, energetikai korszerűsítésről, vagy felüljáró felújításról, csőcseréről, szennyvíztisztítóról. Még Budapest is ott tart, hogy a meglévő infrastruktúráját már nem tudja az itt hagyott adóbevételekből fenntartani. Hiszen az egy szem iparűzési adó nagy részét is már magához vonta a kormány...

BRUTÁLIS, 1287 MILLIÁRD FORINTOS HIÁNYT CSINÁLT DECEMBERBEN AZ ORBÁN-KORMÁNY

NÉPSZAVA
Szerző: PAPP ZSOLT
2023.01.24.


Az év utolsó hónapjában a kabinet gyakorlatilag megduplázta a minisztériumok kiadásait, de több mint 400 milliárd forintot pumpált az állami cégekben, így decemberben összejött egy egész évre elegendő hiány.


Brutális ,1287 milliárd forintos hiányt csinált 2022 decemberében az Orbán-kormány . A deficit mértékét jó jelzi, hogy 2019-ben egész évben 1219 milliárd forint volt a hiány. A Pénzügyminisztérium ugyan hétfőn nyilvánosságra hozta a költségvetési folyamatokról készült beszámolóját, ám abból sem derül ki, hogy pontosan hogyan is sikerült ekkora hiányt összehozni. A decemberi túlköltéssel együtt az éves deficit 4753 milliárd forintra emelkedett, ami minimális, 20 milliárdos csökkenés az előző évhez képest. A 2022-es költségvetési folyamatokat teljesen átírta előbb a választásokra készülő kormány 2000 milliárd forintot elérő osztogatása, majd az ukrajnai háború kitörése, ami miatt hasonló nagyságrendben kellett az energiatámogatásokra költenie. A megnövekedett kiadásokat a kormány a megugró inflációs adóbevételekből, illetve mintegy 1000 milliárd forintos nagyságrendben kivetett különadókból, illetve az államadósság növelésből pótolta...

GYÁSZDIGGERKEDÉS, AVAGY NEKROLÓG A SHAKIRA TGM-ÜGYRŐL

POTTYONDY EDINA VLOGJA
Szerző: POTTYONDY EDINA
2023.01.24.



Gyászdiggerkedés, avagy nekrológ a Shakira TGM-ügyről...

AKI SZERINT AZ EURÓPAI UNIÓ ADÓSSÁGVÁLSÁGBA VEZETI UKRAJNÁT - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2023.01.24.


Ukrajna gazdasági összeomlás szélén van, és az EU tovább eladósítja. Ehelyett a tagországoknak kétoldalú megállapodással kellene támogatnia a háborúba sodródott országot, ahol lassan a napi szintű finanszírozás is gondot jelent. Szlovákiában egyelőre elhárult a veszély az előrehozott választásokkal kapcsolatban, de ősszel még könnyen új kormány alakulhat. Az egyik jelölt, Fico, aki Orbán Viktort másolná. De mi a terve Netanjahunak? Nemzetközi lapszemle.

Az Európai Unió adósságválságba vezeti Ukrajnát – állítja a Politico véleménycikkében Eoin Drea, aki szerint a Kijevnek nyújtott hitelt vissza nem térítendő támogatássá kellene átalakítani. Az elemző felhívja a figyelmet arra, hogy a 26 százalékos infláció, a 25 százalékos kamatszint, valamint a GDP tavalyi egyharmados csökkenése Ukrajnát a hagyományos gazdaságpolitika fenntarthatóságának a peremére sodorta. Hamarosan be kell indítani a bankjegynyomdát ahhoz, hogy finanszírozni tudják a napi közszolgáltatásokat, és ez gazdasági katasztrófához fog vezetni – írja.

Szerinte már eddig is elhalasztották 2024-ig a 20 milliárd eurós adósság törlesztését, amivel nemzetközi befektetőknek tartozik az ország, de idén így is 40 milliárd eurós költségvetési hiány várható. Ukrajna adósságát le kellene írni, az EU azonban sajnálatos módon ragaszkodik ahhoz, hogy az ország további hiteleket vegyen fel. A nemrég megítélt 18 milliárdot 2033-tól kell majd elkezdeni visszafizetni, és bár ez gyakorlatilag kamatmentes hitel, így is visszafogja majd Ukrajna háború utáni újjáépítését – állapítja meg a Politico vendégkommentátora.

Szembe állítja az európai gyakorlattal az Egyesült Államok eljárását: Washington már eddig is 13 milliárd dollár vissza nem térítendő támogatást nyújtott Kijevnek, és további 14 és félmilliárd esedékes idén. Mindez a több tízmilliárdos katonai szállítmányok értékén felül. Eoin Drea felidézi azt is, hogy az 1940-es évek végétől a német adósság elengedése alapozta meg az európai gazdasági csodát, ami 1957-ben elvezetett a felvirágzó Európai Gazdasági Közösség megalakításához.

A Martens központ kutatója éles szavakkal ostorozza az Uniót, amiért képtelen úrrá lenni belső gazdaságpolitikai megosztottságán, és ezzel aláássa saját ukrajnai stratégiai célkitűzéseit. Magatartása a történelmi léptékű szemlélet hiányát tükrözi, tovább kísérti Görögország adósságválságának a szelleme, és Magyarország is ott ólálkodik a sarkában. Az Európai Tanács így nem képes arra, hogy értelmes, adományokra épített adósságcsökkentési csomagot állítson össze Ukrajna számára. Drea szerint a megoldás az lehetne, hogy egyes tagállamok vegyék kézbe a dolgot, és egyenként, kétoldalú alapon támogassák Ukrajnát, ezek a kifizetett pénzek pedig ne számítsanak bele, ne ütközzenek az eurózóna saját magára kényszerített költségvetési korlátaiba. Ebben Németországnak kellene vezető szerepet vállalnia – olvasható a Politicóban megjelent elemzésben.

Bár Szlovákiában az alacsony részvétel miatt kudarcba fulladt az előre hozott választások érdekében kiírt népszavazás, az ország így is abba az irányba tart, hogy valószínűleg szeptemberben parlamenti választást rendeznek, és az a baloldali pártok győzelmét vetíti előre – vélekedik a Bloomberg.

A baloldal két fő erejéről, illetve azok vezető politikusáról írva az amerikai hírügynökség eltérő hangsúlyokat alkalmaz: Peter Pellegrini volt miniszterelnököt úgy mutatja be, mint aki a szilárd és határozott kezű vezetés víziójával népszerűségre tudott szert tenni, míg Robert Ficóról azt emeli ki, hogy világossá tette: véget vetne Ukrajna szlovák kormányzati támogatásának, és Orbán Viktor magyar miniszterelnök politikáját utánozná.

Politikai túlélőművésznek nevezi a Der Standardban Eric Frey a régi-új izraeli miniszterelnököt. Szerinte Benjamin Netanjahunak egyetlen célja van: az, hogy szoros választási győzelmének köszönhetően legyűrje azokat a bírósági eljárásokat, amelyek korrupció és hivatali visszaélés miatt indultak ellene. A jobboldali nacionalista szövetséggel és ultravallásos pártokkal kötött koalíciója, a palesztin területek annektálására szóló felhívás, a teokratikus törvényalkotás már fenyegetést jelent Netanjahu korábban pragmatikusnak minősíthető politikai irányvonalára nézve – állapítja meg a szerző.

Azt is kifejti, hogy nézete szerint két csoportra oszthatók azok az államok, ahol jobboldali populisták, illetve autoriter személyek uralják a politikát. Az egyik, ahol egyre inkább sikerül kibillenteni a liberális jogállamot, és azt úgynevezett irányított demokráciával vagy valódi diktatúrával helyettesítik. Erre példa Eric Frey értelmezésében Magyarország, Szerbia, Törökország és Oroszország. A másik csoporthoz tartozó országokban az ellenzék – az erős civil társadalom segítségével – ezt meg tudja ugyan akadályozni, de legyőzni nem képes az önkényuralmi erőket. Ez a társadalom mélységes megosztottságához, tartós politikai felforduláshoz vezet. Erre példa az Egyesült Államok, Brazília, valamint minden jel szerint Izrael is – írja az osztrák lap kommentátora.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

AKKOR VETTÜK A LEGTÖBB OROSZ GÁZT, AMIKOR A LEGDRÁGÁBB VOLT

24.HU
Szerző: VITÉZ F. IBOLYA
2023.01.24.


- Jóval kevesebb orosz gáz érkezett Magyarországra 2022-ben, mint egy évvel korábban, összességében mégis sokkal többe került: novemberig megtriplázódott a számla.

- Akkor vásároltuk a legtöbb orosz gázt, amikor a legdrágább volt.

- A tőzsdei ár karácsony óta 100 euró alatt van megawattóránként, az elmúlt hetekben (átszámítva) köbméterenként 250–260 forint körül alakult.

- Az orosz gáz beszerzési ára egyelőre ennél jóval magasabb, a csúcson, októberben 1009 forint volt, és novemberben is csak tíz százalékkal került kevesebbe.

- A kormány valós piaci árnak 1020 forintot lőtt be tavaly júliusban, a vállalkozások pedig ennél is drágábban jutnak a gázhoz, ami durván megtolja az inflációt.

Soha nem fizetett még Magyarország olyan sokat az orosz gázimportért, mint 2022-ben: az Eurostat adatai szerint 7,353 milliárd euró (közel 3000 milliárd forint) volt a számla az első 11 hónapban. Ez csaknem a négyszerese a 2021 egészében kifizetett 2,189 milliárd eurónak, és ezt az arányt várhatóan tovább növelik majd a decemberi behozatali adatok. Az előző két évtizedben egyébként mindössze négyszer fordult elő, hogy az orosz gázszámla meghaladta a 2 milliárd eurót.

A tavalyi behozatalért a 7 milliárd euró feletti csillagászati összeget ráadásul sokkal kisebb mennyiségért kellett kifizetni, hiszen az első 11 hónapban összesen 5,141 milliárd köbméternél tartott az orosz gázimport, míg 2021 egészében ennél sokkal több, 7,832 milliárd köbméter érkezett...