Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2022.05.26.
2022. május 26., csütörtök
„MÁRA TÉNYLEG MEGHATÁROZÓ AZ USA RÉSZVÉTELE” – MAGYARICS TAMÁS ÉS RÁCZ ANDRÁS A HÁBORÚRÓL [HETIVÁLASZ 125]
VÁLASZ ONLINE
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2022.05.26.
Proxy- vagy két ország háborúja zajlik a szomszédunkban? A téma azért sem mellékes, mert amit pár hete még a kommentmezőkben írtak le, az ma már a magyar parlamentben is elhangzik. Ebben igyekszünk rendet tenni HetiVálasz podcastunkban. Adásunkba két vendéget hívtunk: Magyarics Tamást, az ELTE BTK amerikanisztika tanszékének egyetemi tanárát, illetve Rácz András történészt, Oroszország-szakértőt, a Stratégiai Védelmi Kutatóintézet munkatársát...
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2022.05.26.
100 LEGGAZDAGABB MAGYAR: MÉSZÁROS LŐRINC AZ ELSŐ HELYEN – HUPPA LAPSZEMLE
HUPPA
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2022.05.26.
480 milliárd forint van Mészáros nevén
Nincs mit hozzáfűznünk.
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2022.05.26.
Nincs mit hozzáfűznünk.
Ez extraprofitnak számít?
Scheer nemrégiben 2,5 milliárdos állami támogatást kapott hotelépítésre, a Szabad Európa értesülései szerint Esztergomban titokban játszott át a helyi fideszes többség egy belvárosi területet, hogy ott McDonald’s épülhessen, és több építkezésbe is beszállt, hol tiltakozás ellenére, hol környezeti hatásvizsgálat nélkül.
Scheer nemrégiben 2,5 milliárdos állami támogatást kapott hotelépítésre, a Szabad Európa értesülései szerint Esztergomban titokban játszott át a helyi fideszes többség egy belvárosi területet, hogy ott McDonald’s épülhessen, és több építkezésbe is beszállt, hol tiltakozás ellenére, hol környezeti hatásvizsgálat nélkül.
Bravúr: 4,3 milliárdot kell fizetni egy meg nem rendezett magyarországi teniszkupáért
A szervezet szerint ez siker, mert a rendezésre többet kellett volna költeni…
A szervezet szerint ez siker, mert a rendezésre többet kellett volna költeni…
Csak a Szerencsejáték Zrt. reklámjait kellett kiraknia a CÖF-nek a 170 millió forintos támogatásért cserébe
Könnyű pénz.
Könnyű pénz.
Magyar cég vett meg tizennégy olasz szupermarketet
Jellinek Dániel egy korábbi interjúban azt mondta: a dalai láma sem mondhatja meg neki, milyen üzletet kössön.
Jellinek Dániel egy korábbi interjúban azt mondta: a dalai láma sem mondhatja meg neki, milyen üzletet kössön.
Orbánnak veszélyhelyzet kell, még parlamentre sincs szüksége
“Több mint három hónapja tart ez a szomorú helyzet itt a szomszédban, és eközben semmilyen különleges intézkedésre nem volt szükség. Megvan a kétharmados többség, a parlament engedelmes szavazógépként teszi a dolgát, és mégis ugyanúgy működnek, mintha még mindig választási kampány lenne.”
Még itt: Rezeda: Vészhelyzet
“Több mint három hónapja tart ez a szomorú helyzet itt a szomszédban, és eközben semmilyen különleges intézkedésre nem volt szükség. Megvan a kétharmados többség, a parlament engedelmes szavazógépként teszi a dolgát, és mégis ugyanúgy működnek, mintha még mindig választási kampány lenne.”
Még itt: Rezeda: Vészhelyzet
Sokszor volt már háború szomszédos országban, mégsem kellett a veszélyhelyzet
A rendszerváltás óta eltelt idő felében háború dúlt egy szomszédos országban, mégsem kellett a kormánynak erre hivatkozva félretolnia a parlamentet. Csak most.
Még itt: Magyarország az egyik veszélyhelyzetből a másikba lép…
A rendszerváltás óta eltelt idő felében háború dúlt egy szomszédos országban, mégsem kellett a kormánynak erre hivatkozva félretolnia a parlamentet. Csak most.
Még itt: Magyarország az egyik veszélyhelyzetből a másikba lép…
DK: Orbán új adóját a tisztességes magyar emberek fogják megfizetni
A Mi Hazánk szerint a kormány az ő korábbi javaslatát vezette be, de saját oligarcháit továbbra sem adóztatja meg.
Még itt: Szele Tamás: A vészhelyzeti katonazenekar
A Mi Hazánk szerint a kormány az ő korábbi javaslatát vezette be, de saját oligarcháit továbbra sem adóztatja meg.
Még itt: Szele Tamás: A vészhelyzeti katonazenekar
A kereskedelmi láncok nyilván árat fognak emelni Orbán Viktor bejelentése után
Rendesen meg lesznek védve a magyar családok.
Rendesen meg lesznek védve a magyar családok.
Védjen meg téged az Orbán Viktor!
Megszívtuk. Nem kicsit, nagyon.
Megszívtuk. Nem kicsit, nagyon.
Parragh László: A tanároknak ott a szabad nyár és más cukiságok
“Mi magyarok a Kárpát-medencébe érkezésünk óta bajkeverő nemzetnek számítunk Európában, mindig mi voltunk a rebellisek.”
“Mi magyarok a Kárpát-medencébe érkezésünk óta bajkeverő nemzetnek számítunk Európában, mindig mi voltunk a rebellisek.”
A Nemzeti Kibervédelmi Intézet véletlenül kiírta a Facebookra: dsadsadasd
Ott is lovakkal dolgoznak?
Ott is lovakkal dolgoznak?
A megyei lapoknál indulhat elbocsátási hullám
A Délmagyarországtól már a szerkesztőség közel felét elküldték, két megyei lapnál feltehetőleg túl vannak a karcsúsításon.
A Délmagyarországtól már a szerkesztőség közel felét elküldték, két megyei lapnál feltehetőleg túl vannak a karcsúsításon.
Magyarul terjesztették legtöbben Putyin győzelem napi propagandaműsorát
11 nyelven vizsgálták a győzelem napjával kapcsolatos Facebook-posztokat…
11 nyelven vizsgálták a győzelem napjával kapcsolatos Facebook-posztokat…
A Fidesz dominálja a Facebook sötét bugyrait is
A Political Capital kutatásában azt kereste, miként viselkednek és kikhez köthetők a magyarországi szürke zónás médiák. Ezek olyan oldalak, amelyek a közélet befolyásolására törekednek, többnyire dezinformációkat terjesztenek, sokszor megpróbálják elrejteni, ki áll mögöttük vagy hogy milyen forrásból működnek.
A Political Capital kutatásában azt kereste, miként viselkednek és kikhez köthetők a magyarországi szürke zónás médiák. Ezek olyan oldalak, amelyek a közélet befolyásolására törekednek, többnyire dezinformációkat terjesztenek, sokszor megpróbálják elrejteni, ki áll mögöttük vagy hogy milyen forrásból működnek.
Egy német EP-képviselő kizárná Orbánt az Európai Tanács üléséről
Egy fecske nem csinál nyarat.
Egy fecske nem csinál nyarat.
Hat év börtönt kért az ügyészség Silvio Berlusconira
Még mindig az unga-bunga-ügy.
Még mindig az unga-bunga-ügy.
PARRAGH LÁSZLÓ: A TANÁROKNAK OTT A SZABAD NYÁR, A TŰZOLTÓKNAK AZ ADRENALIN-LÖKET, A KASSZA PERSZE MINDENKINEK EGYFORMÁN CSÖRÖG
NÉPSZAVA
Szerző: SZALAI ANNA
2022.05.26.
A jegybankot bírálja, a különadókat, a rendeleti kormányzást szükségesnek tartja, a katát és az iparűzési adót újragondolná Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, aki sajátos módon „motiválja” a csekély fizetésért dolgozó tanárokat, tűzoltókat.
Az orosz-ukrán háború kitörésekor leginkább az Oroszország elleni szankciók miatt aggódott. Az Orbán-kormány ahol lehet, akadályozza ezek uniós elfogadását.
Nem alaptalanul aggódtam. Az első negyedéves gazdasági adataink ugyan pozitívak, de ez részben annak köszönhető, hogy a Covid-járvány előtti időszakhoz viszonyítjuk, másrészt a háború februárban tört ki, így ezeket az eredményeket még jelentősen nem befolyásolta. Az a bizonytalanság, amit ez a fegyveres konfliktus az életünkbe hozott, teljesen új körülmény. Olyan nagyhatalmi játszmák ezek, akár a sakk: a felek lépnek, abból következik az új lépés, mire jön egy másik. A játszmában jó esetben is legfeljebb 2-3 lépéssel láthatunk előre, ez okoz most a gazdaságban egy jelentős bizonytalanságot. A nyitó lépés az ellátóláncok elakadása volt, ezt követte az import és export visszaesése, majd a nyersanyag-hiány és a szénimport leállítása. Ezek először még kevésbé érintették Magyarországot, de most már nálunk is éreztetik hatásukat. Az olaj- és az olaj származékok szállításának leállítása, amely jelenünk legforróbb témája, viszont súlyos helyzetet teremtene. A következő egyértelműen a gáz és energiaellátás biztosítása lesz. A szankciók azonban különbözőképpen érintik a földrajzilag Oroszországhoz közel lévő országokat, mint Európa nyugati felét. Portugália könnyebben mond igent az olajbehozatalt érintő szankcióra a maga 4 százalékos kitettségével, mint mi ennek a többszörösével...
Szerző: SZALAI ANNA
2022.05.26.
Az orosz-ukrán háború kitörésekor leginkább az Oroszország elleni szankciók miatt aggódott. Az Orbán-kormány ahol lehet, akadályozza ezek uniós elfogadását.
Nem alaptalanul aggódtam. Az első negyedéves gazdasági adataink ugyan pozitívak, de ez részben annak köszönhető, hogy a Covid-járvány előtti időszakhoz viszonyítjuk, másrészt a háború februárban tört ki, így ezeket az eredményeket még jelentősen nem befolyásolta. Az a bizonytalanság, amit ez a fegyveres konfliktus az életünkbe hozott, teljesen új körülmény. Olyan nagyhatalmi játszmák ezek, akár a sakk: a felek lépnek, abból következik az új lépés, mire jön egy másik. A játszmában jó esetben is legfeljebb 2-3 lépéssel láthatunk előre, ez okoz most a gazdaságban egy jelentős bizonytalanságot. A nyitó lépés az ellátóláncok elakadása volt, ezt követte az import és export visszaesése, majd a nyersanyag-hiány és a szénimport leállítása. Ezek először még kevésbé érintették Magyarországot, de most már nálunk is éreztetik hatásukat. Az olaj- és az olaj származékok szállításának leállítása, amely jelenünk legforróbb témája, viszont súlyos helyzetet teremtene. A következő egyértelműen a gáz és energiaellátás biztosítása lesz. A szankciók azonban különbözőképpen érintik a földrajzilag Oroszországhoz közel lévő országokat, mint Európa nyugati felét. Portugália könnyebben mond igent az olajbehozatalt érintő szankcióra a maga 4 százalékos kitettségével, mint mi ennek a többszörösével...
ORBÁN ÉS BANDÁJA
REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2022.05.26.
Orbán Viktor, a nagy és rettegett haramiavezér tegnap elővette hatalmas mordályát, és a bankokra fogta. Illetve még a tescókra és más imperialistákra, hogy elszedje a pénzüket erővel. Extraprofitadót jelentett be ugyanis olyan lendülettel, mint amilyennel tizenkét éve a nyugdíjmegtakarításokat szedte el az emberektől, vagy a pofátlan végkielégítésekre vetett ki különadót. Nem mintha ez utóbbi nagy tételt jelentett volna a költségvetésben, hanem, hogy a baloldali burzsujokat móresre tanítsa. Orbán Viktor előszeretettel szedi el mások pénzét, míg azonban a sajátjához és az övéi tárcájához nem igazán akaródzik nyúlnia. A kocsmákban és más filozófusi körökben ezt úgy mondják, mások farkával veri a csalánt.
Már a bejelentés módja is gyomorforgató, az ember ugyanis meglehetősen unja, hogy hazájában egyfolytában peregnek a dobok, miszerint nagyméltóságú úr majd mindjárt mond valamit. Órákig vár aztán a panelproli, mi is lesz az a szenzáció, rágja a körmét, miközben arra gondol, normálisabb helyeken az nem úgy megy, hogy a miniszterelnök naponta áll ki a népek elé, hol valami bődületes ökörséggel – mint szevasz röfi vagy küldjük a nyolcvanat Feri bátyám -, vagy pediglen ilyenekkel. A lényeg, hogy minden napra jusson egy várakozás, esetleg egy gyümölcsízű meglepetés Orbán szájából a bávatagoknak. Tizenkét év alatt a technika nem fejlődött annyit, mint amennyire a rezsim megtanulta használni azt.
De most nem is a forma a lényeg, hanem a tartalom. A pénzek elszedése másoktól, mint valami útszéli betyár, ahogyan arra a mordállyal már utaltunk, és a lebegtetés is, az erkölcsi indoklás is hasonlatos ahhoz, hogy a gazdagoktól elszedjük, és a szegényeknek adjuk. Ilyen romantikus ország a miénk, tényleg, mint a mesékben és kifestőkönyvekben. A rablás indoka most ugyanis az, hogy rezsi-, és honvédelmi alapot hoz létre a mi egyetlenünk, ahová beteszi az imperialisták pénzét, hogy megvédje a magyar népeket a való világtól. Hogy közgazdaságilag ez megáll-e (nem), az momentán másodlagos, a lényeg a bávatagok hasba akasztása azt a képzetet szuggerálva beléjük, hogy mindezt az ámokfutást nem ők fogják megfizetni.
Dehogynem. Orbán azonban arra játszik, mint ahogyan eddig is, hogy a mimagyarok agya addig már nem ér el, hogy ezért lesz drágább a kenyér vagy a banki kölcsön, hogy ugyanúgy kifizeti mindennek az árát, csak nem veszi észre. Mert végig gondolni képtelen és alkalmatlan, egy képzete van csupán, hogy az atyuska megvédi őt és féltett családját. Ilyen alapokkal lehet majd választást nyerni négy év múlva, ha lesznek egyáltalán. Addig is azonban eben az országban kell élnünk, feltéve, ha el nem akarunk menni belőle, vagy ha erre módunk adatik, mert elmenni sem olyan egyszerű a legnyomorultabbaknak, mint az tudvalévő. Ez azonban egyéni szociális probléma, míg azonban Orbán ámokfutása egyáltalán nem az...
Szerző: Rezeda
2022.05.26.
Már a bejelentés módja is gyomorforgató, az ember ugyanis meglehetősen unja, hogy hazájában egyfolytában peregnek a dobok, miszerint nagyméltóságú úr majd mindjárt mond valamit. Órákig vár aztán a panelproli, mi is lesz az a szenzáció, rágja a körmét, miközben arra gondol, normálisabb helyeken az nem úgy megy, hogy a miniszterelnök naponta áll ki a népek elé, hol valami bődületes ökörséggel – mint szevasz röfi vagy küldjük a nyolcvanat Feri bátyám -, vagy pediglen ilyenekkel. A lényeg, hogy minden napra jusson egy várakozás, esetleg egy gyümölcsízű meglepetés Orbán szájából a bávatagoknak. Tizenkét év alatt a technika nem fejlődött annyit, mint amennyire a rezsim megtanulta használni azt.
De most nem is a forma a lényeg, hanem a tartalom. A pénzek elszedése másoktól, mint valami útszéli betyár, ahogyan arra a mordállyal már utaltunk, és a lebegtetés is, az erkölcsi indoklás is hasonlatos ahhoz, hogy a gazdagoktól elszedjük, és a szegényeknek adjuk. Ilyen romantikus ország a miénk, tényleg, mint a mesékben és kifestőkönyvekben. A rablás indoka most ugyanis az, hogy rezsi-, és honvédelmi alapot hoz létre a mi egyetlenünk, ahová beteszi az imperialisták pénzét, hogy megvédje a magyar népeket a való világtól. Hogy közgazdaságilag ez megáll-e (nem), az momentán másodlagos, a lényeg a bávatagok hasba akasztása azt a képzetet szuggerálva beléjük, hogy mindezt az ámokfutást nem ők fogják megfizetni.
Dehogynem. Orbán azonban arra játszik, mint ahogyan eddig is, hogy a mimagyarok agya addig már nem ér el, hogy ezért lesz drágább a kenyér vagy a banki kölcsön, hogy ugyanúgy kifizeti mindennek az árát, csak nem veszi észre. Mert végig gondolni képtelen és alkalmatlan, egy képzete van csupán, hogy az atyuska megvédi őt és féltett családját. Ilyen alapokkal lehet majd választást nyerni négy év múlva, ha lesznek egyáltalán. Addig is azonban eben az országban kell élnünk, feltéve, ha el nem akarunk menni belőle, vagy ha erre módunk adatik, mert elmenni sem olyan egyszerű a legnyomorultabbaknak, mint az tudvalévő. Ez azonban egyéni szociális probléma, míg azonban Orbán ámokfutása egyáltalán nem az...
A PUTYINI OROSZORSZÁGOT A MESSIANIZMUS ÉS AZ AZ ELMÉLET FŰTI, MISZERINT MOSZKVA A HARMADIK RÓMA
QUBIT
Szerző: VAJNA TAMÁS
2022.05.26.
A romlott Nyugatot és a szabad Keletet egyesítő orosz messianizmus gyakorlatilag egyidős az orosz írásbeliséggel – hangzott el a CEU Határtalan tudás sorozatának kedd esti eseményén, ahol Hetényi Zsuzsa irodalomtörténész, Sz. Bíró Zoltán történész és Spiró György író beszélgetett az ukrajnai háború kulturális előzményeiről.
„Oroszországban a költő, az író mindig is vátesz volt. Olyan szerepet töltött be, mint amit a hiányzó közéleti diskurzusnak kellett volna betöltenie” – állapította meg előadásában Hetényi Zsuzsa irodalomtörténész-műfordító a CEU Határtalan tudás sorozatának keddi eseményén.
Május 24-én az Ukrajnában zajló háború kulturális előzményeit elemezte vele együtt Sz. Bíró Zoltán, a Qubiten is rendszeresen publikáló történész, valamint Spiró György író – utóbbi betegsége miatt online csatlakozott a tavaszi sorozatzáró eseményhez.
A Közép-európai Egyetem budapesti épületének Auditóriumában élőben megtartott előadások és az azt követő kerekasztalbeszélgetés – László Flóra moderálásával – az ukrán identitás mellett az orosz művészet- és politikatörténet sajátosságait járta körül.
Szerző: VAJNA TAMÁS
2022.05.26.
A romlott Nyugatot és a szabad Keletet egyesítő orosz messianizmus gyakorlatilag egyidős az orosz írásbeliséggel – hangzott el a CEU Határtalan tudás sorozatának kedd esti eseményén, ahol Hetényi Zsuzsa irodalomtörténész, Sz. Bíró Zoltán történész és Spiró György író beszélgetett az ukrajnai háború kulturális előzményeiről.
„Oroszországban a költő, az író mindig is vátesz volt. Olyan szerepet töltött be, mint amit a hiányzó közéleti diskurzusnak kellett volna betöltenie” – állapította meg előadásában Hetényi Zsuzsa irodalomtörténész-műfordító a CEU Határtalan tudás sorozatának keddi eseményén.
Május 24-én az Ukrajnában zajló háború kulturális előzményeit elemezte vele együtt Sz. Bíró Zoltán, a Qubiten is rendszeresen publikáló történész, valamint Spiró György író – utóbbi betegsége miatt online csatlakozott a tavaszi sorozatzáró eseményhez.
A Közép-európai Egyetem budapesti épületének Auditóriumában élőben megtartott előadások és az azt követő kerekasztalbeszélgetés – László Flóra moderálásával – az ukrán identitás mellett az orosz művészet- és politikatörténet sajátosságait járta körül.
A VESZÉLYHELYZETI KATONAZENEKAR
HUPPA
Szerző: SZELE TAMÁS
2022.05.25.
Akkor most itt van nekünk ez a háborús veszélyhelyzet és meg kell magyarázni, mert tegnap már a kisboltban és a kínainál is megkérdezték tőlem, hogy mivel jár ez. Hát, ha én erre válaszolni tudnék, nagyon okos volnék, de azt legalább meg tudom mondani, mivel nem. Első sorban nyugodjon meg mindenki: ez nem hadiállapot. Csak fosztogatás.
Szerző: SZELE TAMÁS
2022.05.25.
Könnyű azt mondani, hogy nyugodjunk meg, de a miniszterelnök dél körül belengette a Facebook-oldalán, hogy ma délután Nagy Bejelentésre készül, és most mindenki síkideg, hogy mit fog mondani: bár azért nagyon radikális dologról tán csak nem lesz szó: én valami gazdasági jellegű szabályozásra számítok, ami persze nagyon fontos – hiszen ha elcseszi, felkopik az állunk – de mégsem mondjuk egy Huxit. Bár inkább meg sem próbálok jósolgatni, arra csak ráfarag az ember, mert vagy nem teljesül be a prognózis, és kinevetik, vagy – ettől tartok jobban – beteljesül, ugyanis én meglehetősen pesszimista alkat vagyok, vagy nevezzük ezt inkább jól értesült optimistának.
Azért ne feledjük, hogy ez az ország már hetedik éve folyamatosan veszélyhelyzetben él, ugyanis először 2015-ben hirdették ezt ki, akkor a „tömeges bevándorlás” miatt, aztán később az is fenntartották, de kihirdették a veszélyhelyzetet a világjárvány miatt is, amit most lehet, hogy visszavonnak (a visszavonás tervezetét már láttam), viszont van helyette ez a háborús. Szóval, ha azt vesszük, semmi különös nincs, az lenne a különös, ha egyszer valami miatt nem volna veszélyhelyzet. De az mindig lesz, ha mégse volna, fognak valami vészt nekünk, kötéllel, mint régen a katonát.
Jogilag azért nem árt, ha tisztában vagyunk azzal, milyen jogokat lehet ilyenkor korlátozni és milyeneket nem.
Korlátozható jogok
- A szabadsághoz való jog,
- a személyi biztonsághoz való jog,
- a gondolati, lelkiismeret és vallásszabadsághoz való jog,
- a békés gyülekezéshez való jog,
- a tulajdonhoz való jog.
Nem korlátozható jogok
- az élethez való jog,
- az emberi méltósághoz való jog,
- a kínzás, a kegyetlen, megalázó és embertelen bánásmód tilalma,
- a szolgaság, illetve az emberkereskedelem tilalma,
- az ártatlanság vélelme és a védelemhez való jog a büntetőeljárás során.
Nem korlátozható továbbá
- az Alkotmánybíróság működése és
- magának az alaptörvénynek a hatálya...
2022. május 25., szerda
BOD PÉTER ÁKOS: OLIGARCHIAKELTETÉS ZAJLIK, AMI NEM FOGJA A NEMZETET FELEMELNI
KLUBRÁDIÓ
Szerző: KLUBRÁDIÓ / REGGELI GYORS
2022.05.24.
Milliárdosok tüntetnek a világgazdasági fórumon, hogy nagyobb adót fizethessenek? Ez megmosolyogtató lehet, de Nyugaton van hagyománya a társadalmi felelősségvállalásnak, mondta a Reggeli gyorsban Bod Péter Ákos közgazdász. Szerinte Magyarországon megcsontosodik a rendszer, egyre szemérmetlenebbek leszek a gazdagok, és ettől erőszakossá és teljesítményt gátlóvá válik a rendszer.
Szerző: KLUBRÁDIÓ / REGGELI GYORS
2022.05.24.
Az idei világgazdasági fórum mesgyéjén jelentkezett a 2010-ben létrejött a Patriotic Millionaires nevű szervezet, amelynek célja, hogy a gazdasági egyenlőtlenségek további növekedésének veszélyeire hívja fel a figyelmet. A politikai, gazdasági egyenlőtlenség ugyanis komoly társadalmi veszélyeket hordoz, ezért a nagy jövedelműek magasabb adójáró, magasabb minimálbérről, adóelkerülésről illetve a vagyonkoncentráció veszélyeiről is beszélnek a világ gazdasági elitjének.
Bod Péter Ákos, az MNB korábbi elnöke a Reggeli gyorsban elmondta, aki korábban Magyarország képviseletében maga is járt Davosban, elmondta, hogy két év óta először jött össze a globális elit, hogy megvitassák a világ dolgait, így érdekesnek nevezte, hogy ennek az összejövetelnek a mesgyéjén ilyen gondolatok is megfogalmazódnak. Arról is beszélt, hogy a davosi fórumnak korábban megvolt a jelentősége, de most meggyengítette a járvány.
Amikor 2020-ban a világgazdaság válságba került, és a kormányok beleöntöttek egy halom pénzt a gazdaságba, az egyik szándékuk az volt, hogy a sérült rétegeket, sérülékeny helyzetben lévő embereket megvédjék, de az olcsó pénzzel, a leszállított hitelkamatokkal felpumpálták a tőzsdét is, ami még gazdagabbá tette a gazdagokat.
És bár most ez a trend megfordult, és megemelkedett a kamatszint, a tőzsde lefele tart, szerinte nem kell sajnálni a gazdagokat. "Nagyon fura ez a világ, mert amikor a kormány segíteni akar a gazdaságon, akkor gyakran nem szándékolt hatásokat is előhív, például hogy hullámzó a gazdasági egyenlőtlenségnek a mértéke".
Magyarország ebben az egyenlőtlenségben Bod Péter Ákos szerint "közepesen áll Európában". Az egyenlőtlenség nőtt a jövedelmi csúcson és az alján lévők között. Csehországban nálunk kisebb az olló, máshol meg nagyobb, mondta a szakember, aki szerint nem is ez a lényeg, hanem az, hogy "ki a szegény és az lesz-e mindig. Ebben Magyarország helyzete romlott. Aki szegénynek született, nagyobb valószínűséggel marad lent, aki pedig gazdagnak, annak a gyerekei nagyobb valószínűséggel maradnak fent". Ez szerinte más, mint az, hogy a társadalomban vannak tehetősek és kevésbé tehetősek. A lényeg, hogy aki lent van, annak van-e esélye hogy középosztályba felemelkedjen.
Felmerült Mészáros Lőrinc neve, de Bod Péter Ákos szerint nem ő a jó példa, hiszen ha valahol a gazdasági teljesítményt, a versenyt hagyják kibontakozni, az sokakat felemel, illetve ha az oktatás hatékony és mindenkire kiterjed, akkor "megkapja a sanszot". Ezzel szemben "a mi viszonyaink között az erőszakosság és a politikai kapcsolat számít. Azt is megállapította, hogy Magyarország ilyen szempontból nincs annyira rossz helyzetben, mint Oroszország, "de látjuk, hogy oligarchiakeltetés zajlik". Az pedig nem fogja a nemzetet felemelni, mondta.
Tehát szerinte, aki arra hivatkozik, hogy "lopnak, lopnak, de legalább nem a külföldieké a pénz, hanem a mieink", akkor szerinte tudni kell, hogy ez a fajta gazdagságcsinálás már középtávon is visszahúzza az országot. Rövid távon meg csak annyi látszik, hogy néhányan szép nagy autókkal kezdenek járni. Ez pedig leszivárog - "nem csupán a négy öt oligarcha, hanem a helyi kiskirályokig", és őket pedig látják az emberek.
A saját történetét is elmesélte, hogy a hétvégén meg szerette volna nézni a Fertő-tavat, de egy sorompó az útját állta. "Nem lehet bemenni, mert építkeznek, és tudjuk, kik zárják le". ugyanez szerinte a Balaton elkerítése is: amikor rezsimmé válik valami, egyre szemérmetlenebb lesz.
Amerikában és Nyugat-Európában sokkal nagyobb hagyománya van annak, hogy milliárdosok lemondanak a vagyonuk egy részéről, amikor elértek egy szintet, vagy örököltek, akkor tudják, vannak társadalmi kötelezettségeik. Ezzel szemben a kelet-európai milliárdosok sokkal hivalkodóbban élnek. Bod Péter Ákos attól fél, hogy "most jön a rondább rész. Ha a rendszerré csontosodik valami, elveszti a szemérmességét, mindent ő akar. Ez egy erőszakos, és a teljesítményt gátló rezsim" - mondta a közgazdász.
EGYRE NEHEZEBB AZ ESÉLYTEREMTÉS, A GYERMEKSZEGÉNYSÉG ELLENI KÜZDELEM...
FACEBOOK
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2022.05.24.
Annyira furcsa érzés így dolgozni…
Az Igazgyöngy ügyét, az esélyteremtést, a gyermekszegénység elleni küzdelmet úgy érzem, egyre nehezebben lehet képviselni a rendszeren belül, ugyanakkor kell, hiszen a megoldásokat csak a rendszer működésében lehet megtalálni, ott, azokban a hézagokban, ahol azok felfejlődtek.
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2022.05.24.
Az Igazgyöngy ügyét, az esélyteremtést, a gyermekszegénység elleni küzdelmet úgy érzem, egyre nehezebben lehet képviselni a rendszeren belül, ugyanakkor kell, hiszen a megoldásokat csak a rendszer működésében lehet megtalálni, ott, azokban a hézagokban, ahol azok felfejlődtek.
Nem lehet a munkánk egy civil „zárvány”, a kezdetektől arra törekedtünk, hogy a megoldást közösen, a helyi intézményrendszerrel együtt keressük. Helyi beágyazódással kell dolgoznunk, nem egymás ellen, hanem egymást támogatva. Ezt kell folyamatosan szem előtt tartanunk, és így szervezni a munkát.
Mindeközben folyamatos veszteségérzésem van, mindenben, a közoktatás „rendteremtő”
átszervezésében, a kultúrában, az egészségügy működésében, az esélyteremtés folyamatos nehezülésében, a fókuszok átrendeződésében, a problémákat elfedő sikerkommunikációban, ami mind csak nehezíti a munkát. És veszteségérzésem van a partneri viszonyban működésben, a szakmai szempontok kiszorulásában, az ideológiai átrendeződésben is.
Tudom, ha befognám a szám, és csendben alkalmazkodnék mindenhez, elengedném ezt az egész megoldáskeresést, és elfogadnám a központi utat, nem tépelődnék ennyit. De nem
Tudom, ha befognám a szám, és csendben alkalmazkodnék mindenhez, elengedném ezt az egész megoldáskeresést, és elfogadnám a központi utat, nem tépelődnék ennyit. De nem
megy.
Túl sokáig hallgattunk így is erről az egészről, amit társadalmi leszakadásnak hívunk. Túl sokáig fogadtuk el, hogy nincs is probléma, megoldódott a különféle pályázati programok hatására.
Most, hogy nehezedik a gazdasági helyzet, emelkednek az árak, nincs szakképzett munkaerő, stb. mindenben kihangosodik a leszakadás problémaköre is. És mindenki túl akarja élni, mindenki keresi az utat ehhez.
Nagy kérdés, hogy ebből hogyan lesz olyan rendszer, egy olyan működés, amiben a túlélést valahogy mindenki megtalálja.
AMIRŐL A SHREK, A SUSOGÓS MELEGÍTŐK ÉS A VERESPATAKI BÁNYATÜNDÉR MESÉLNEK - KULTÚRA A KAPITALIZMUSBAN
MÉRCE
Szerző: FORDULAT
2022.05.25.
Baloldali YouTube csatornákon, weboldalakon bevett gyakorlat, hogy filmek, könyvek vagy kiállítások ideológiáját értelmezik, kritizálják vagy javítgatják. Ehhez képest a Fordulat legutóbbi lapszáma egy olyan megközelítést kínál, ami a kultúra jelentését és termelését egységében kezeli.
De mit is jelent ez konkrétan? Ha például a Shrek elemzésére adnánk a fejünket a lapszám által ajánlott módszerrel, akkor nemcsak azt kellene megvizsgálnunk, hogyan zsákmányolja ki a mesevilág szereplőit egy elnyomó uralkodó a profitráta fenntartása érdekében. A filmen belüli uralmi viszonyok leleplezése mellett érdemes lenne figyelni a film termelésének a módjára is.
Például azt elemezni, hogyan használta a DreamWorks a Shrek gyártását az engedetlen rajzolóinak büntetőtáboraként? És hogy a DreamWorks vállalat alapvetően milyen filmipari körülmények között működik az egyébként hegemóniaciklusának végén járó USA-ban? Ezt aztán érdemes lenne összekötni azzal a jelenséggel, hogy a centrumban tevékenykedő filmipar hogyan helyezi ki a termelés egy részét a posztszocialista országokba, hogy olcsóbb munkaerőhöz és forgatási helyszínekhez jusson. Hogyan támogatják ezt az érintett államok mérhetetlen adókedvezményekkel, és végül hogyan terhelik ennek a költségeit az alsóbb társadalmi osztályokra?
Aztán nyilván arról is érdemes lenne beszélni, hogy hogyan jut el a Shrek a közönséghez, elsősorban mozihálózaton keresztül. Hogyan hat vissza adott esetben generációk életérzésére és világszemléletére ez az ironikusan bemutatott, a film által varázstalanított mesevilág? Kik lesznek azok, akikre hatással van? Milyen érzéseket kelt a közönségekben, és ezt hogyan tudjuk megérteni? Miért szeretik ennyire sokan húsz év után is, és hogyan lesz belőle rengeteg mém, amiket aztán a kommunista forradalom elmesélésére is fel lehet használni redditen, de arra is tökéletesek lehetnek, hogy kifejezzük, hogy utáljuk a hétfőket (pedig nem a hétfőket utáljuk, hanem a kapitalizmust)...
Szerző: FORDULAT
2022.05.25.
De mit is jelent ez konkrétan? Ha például a Shrek elemzésére adnánk a fejünket a lapszám által ajánlott módszerrel, akkor nemcsak azt kellene megvizsgálnunk, hogyan zsákmányolja ki a mesevilág szereplőit egy elnyomó uralkodó a profitráta fenntartása érdekében. A filmen belüli uralmi viszonyok leleplezése mellett érdemes lenne figyelni a film termelésének a módjára is.
Például azt elemezni, hogyan használta a DreamWorks a Shrek gyártását az engedetlen rajzolóinak büntetőtáboraként? És hogy a DreamWorks vállalat alapvetően milyen filmipari körülmények között működik az egyébként hegemóniaciklusának végén járó USA-ban? Ezt aztán érdemes lenne összekötni azzal a jelenséggel, hogy a centrumban tevékenykedő filmipar hogyan helyezi ki a termelés egy részét a posztszocialista országokba, hogy olcsóbb munkaerőhöz és forgatási helyszínekhez jusson. Hogyan támogatják ezt az érintett államok mérhetetlen adókedvezményekkel, és végül hogyan terhelik ennek a költségeit az alsóbb társadalmi osztályokra?
Aztán nyilván arról is érdemes lenne beszélni, hogy hogyan jut el a Shrek a közönséghez, elsősorban mozihálózaton keresztül. Hogyan hat vissza adott esetben generációk életérzésére és világszemléletére ez az ironikusan bemutatott, a film által varázstalanított mesevilág? Kik lesznek azok, akikre hatással van? Milyen érzéseket kelt a közönségekben, és ezt hogyan tudjuk megérteni? Miért szeretik ennyire sokan húsz év után is, és hogyan lesz belőle rengeteg mém, amiket aztán a kommunista forradalom elmesélésére is fel lehet használni redditen, de arra is tökéletesek lehetnek, hogy kifejezzük, hogy utáljuk a hétfőket (pedig nem a hétfőket utáljuk, hanem a kapitalizmust)...
AZ ÚJ NÁDAS ERŐSZAKOS ÉS SZÓRAKOZTATÓ, TELJESEN FELSZABADULT
KÖNYVES MAGAZIN
Szerző: VALUSKA LÁSZLÓ
2022.05.23.
Nádas Péter: Rémtörténetek
Jelenkor, 2022, 480 oldal
Hogyan lehet folytatni az írást a nagyon személyes összegzőmunka, a Világló részletek után? Megjelent Nádas Péter új regénye Rémtörténetek címmel, amely sötét történeteket mesél a hétköznapokról, amikor az ösztönök kontrollálhatatlanul tesznek tönkre életeket. A hét könyvéhez a hetvenes években kezdett jegyzeteket készíteni az író, majd a berlini levéltárból visszakérve azokat, megírta thrillerszerű regényét, hogy a Gonoszról, a bűnről beszéljen - rengeteget káromkodva.
Nádas Péter életműve kerek egésszé vált, miután legszemélyesebb könyve, a Világló részletek megjelent. Amikor a Jelenkor Kiadó sajtóközleményében azt írta, hogy új könyve meglepetés, azt kivételesen tényleg így kell érteni: nemcsak az olvasókat, hanem a kiadót, sőt azt hiszem, önmagát is meglepte vele. A Rémtörténetek írása, jegyzetelése, mint az majd a hamarosan megjelenő interjúnkból is kiderül, már az 1970-es években elkezdődött, vagyis azután, hogy megjelent első novelláskötete, A Biblia, amiről podcastunkban is beszélt, illetve azelőtt, hogy 1977-ben az Egy családregény végét kiadták volna. A jegyzeteket akkor félretette, majd az elmúlt évtizedben összes kéziratát és szövegét a berlini levéltárnak adta, ahonnan ki kellett kérnie, mert nem hagyta nyugodni az ötlet.
Amikor először hallottam arról, hogy Nádas Péter újabb regénybe kezdett, meglepődtem: életműve úgy építkezik a kezdetek óta, mintha előre pontosan megtervezte volna pályáját, aminek sarokkövei az Egy családregény vége, az Emlékiratok könyve, a Párhuzamos történetek vagy a Világló részletek. Ez utóbbi után nehéz volt elképzelni, hogyan folytatja az írást, ha egyáltalán még akar írni. Tarr Béla A torinói ló után nem rendezett több filmet, művészi szempontból elvégezte programját....
Összefoglaló
Meglepetés, nem várt ajándék Nádas Péter új regénye. Meghökkentő történetszövésével, sűrűn váltakozó regiszterekben áradó nyelvén egy vízparti település hétköznapi világát tárja elénk.
A Rémtörténetek hősei a falu élőképének karakterisztikus alakjai: gazdák és napszámosok, katolikus pap és a református lelkész, egy szellemileg sérült fiatal nő, aki többszörös leányanya, és apja a községi pásztor, a tanító és egy hetven éve megesett öregasszony, aki azóta sem szerezte vissza a becsületét, egy ördögtől megszállott péksegéd és egy lenyűgöző diáklány, kitelepített arisztokraták és nyaraló úriasszonyok. Micsoda figurák és jellemek, valamennyien a jóságukba és a gonoszságukba merülve. Nem beszélve a kísértő szellemekről.
A néhány napot átfogó cselekményben az elesettség, kiszolgáltatottság, függőség és az erőszak újabb és újabb változatait ismerjük meg, amelyeket a szenvedők a saját egyetlen életükként érzékelnek.
Szerző: VALUSKA LÁSZLÓ
2022.05.23.
Jelenkor, 2022, 480 oldal
Hogyan lehet folytatni az írást a nagyon személyes összegzőmunka, a Világló részletek után? Megjelent Nádas Péter új regénye Rémtörténetek címmel, amely sötét történeteket mesél a hétköznapokról, amikor az ösztönök kontrollálhatatlanul tesznek tönkre életeket. A hét könyvéhez a hetvenes években kezdett jegyzeteket készíteni az író, majd a berlini levéltárból visszakérve azokat, megírta thrillerszerű regényét, hogy a Gonoszról, a bűnről beszéljen - rengeteget káromkodva.
Nádas Péter életműve kerek egésszé vált, miután legszemélyesebb könyve, a Világló részletek megjelent. Amikor a Jelenkor Kiadó sajtóközleményében azt írta, hogy új könyve meglepetés, azt kivételesen tényleg így kell érteni: nemcsak az olvasókat, hanem a kiadót, sőt azt hiszem, önmagát is meglepte vele. A Rémtörténetek írása, jegyzetelése, mint az majd a hamarosan megjelenő interjúnkból is kiderül, már az 1970-es években elkezdődött, vagyis azután, hogy megjelent első novelláskötete, A Biblia, amiről podcastunkban is beszélt, illetve azelőtt, hogy 1977-ben az Egy családregény végét kiadták volna. A jegyzeteket akkor félretette, majd az elmúlt évtizedben összes kéziratát és szövegét a berlini levéltárnak adta, ahonnan ki kellett kérnie, mert nem hagyta nyugodni az ötlet.
Amikor először hallottam arról, hogy Nádas Péter újabb regénybe kezdett, meglepődtem: életműve úgy építkezik a kezdetek óta, mintha előre pontosan megtervezte volna pályáját, aminek sarokkövei az Egy családregény vége, az Emlékiratok könyve, a Párhuzamos történetek vagy a Világló részletek. Ez utóbbi után nehéz volt elképzelni, hogyan folytatja az írást, ha egyáltalán még akar írni. Tarr Béla A torinói ló után nem rendezett több filmet, művészi szempontból elvégezte programját....
Összefoglaló
Meglepetés, nem várt ajándék Nádas Péter új regénye. Meghökkentő történetszövésével, sűrűn váltakozó regiszterekben áradó nyelvén egy vízparti település hétköznapi világát tárja elénk.
A Rémtörténetek hősei a falu élőképének karakterisztikus alakjai: gazdák és napszámosok, katolikus pap és a református lelkész, egy szellemileg sérült fiatal nő, aki többszörös leányanya, és apja a községi pásztor, a tanító és egy hetven éve megesett öregasszony, aki azóta sem szerezte vissza a becsületét, egy ördögtől megszállott péksegéd és egy lenyűgöző diáklány, kitelepített arisztokraták és nyaraló úriasszonyok. Micsoda figurák és jellemek, valamennyien a jóságukba és a gonoszságukba merülve. Nem beszélve a kísértő szellemekről.
A néhány napot átfogó cselekményben az elesettség, kiszolgáltatottság, függőség és az erőszak újabb és újabb változatait ismerjük meg, amelyeket a szenvedők a saját egyetlen életükként érzékelnek.
Céline és Móricz, Csehov és Borbély Szilárd, Csalog Zsolt és Tompa Andrea világához
kapcsolódó univerzumban járunk, ahol a nyelv a beszédképtelenséggel érintkezik, ahol nemcsak a nyers önérdek és az ösztönös önzetlenség tör utat magának, hanem kaotikus és démonikus erők sodorják ismeretlen irányokba a szereplőket és az eseményeket.
Az elbeszélés látszólag ráérősen, egyre újabb helyszíneket és szereplőket felvonultatva, széles ívekben kanyarog, miközben ellenállhatatlanul sodródunk a közös balvégzet felé.
"Úgy beszéltek róla az asszonyok, úgy cifrálták, mintha tisztességes apai neve nem lenne ennek a Teréznek, a Szipirtyó Teréznek, a Banya Teréznek, amiből lassan Bánya lett. Bánya Teréz. Az ő drágalátos szülőhelyén, ahol mink is megszülettünk, vagy kinn a határban, a mezőn, az erdőn, a málnásban, a pajták között a szérűn közvetlenül a temetődomb alatt, mert az örökös nyárutói tűzveszély miatt a pajták, rosseb tudja, mióta, künn álltak a végen, és amint hordták be a szénát és a szalmát, nehogy már valaki tüzet rakjon, kárt ne tegyen, vagy a termésből ne capcaráljon magának, a pajtát mezőőr vigyázta, de másutt is, ahová csak mentünk, mindenütt, az ártéri erdőkben, ahol együtt szedték az asszonyok a csiperkét, nehogy a másiknak több jusson belőle, és az egészet magának leszedje, ők is lássák, miként szedi, mennyit talál a másik, és akkor én mért nem találom, a legelőn, a sok buzgárnál és a közeli szőlőkben a gyümölcsfák között bizony elhagyták a rendes családnevét, mikor róla vagy neki beszéltek, bizony beszélték, nevették, de úgy elhagyták ám, úgy szájaltak róla, úgy emlegették, mintha nem tudnák többé, azonos családnevet visel egy igen híres nagy családdal, s akkor azért vigyázzanak ám, hogy mit beszélnek."
Az elbeszélés látszólag ráérősen, egyre újabb helyszíneket és szereplőket felvonultatva, széles ívekben kanyarog, miközben ellenállhatatlanul sodródunk a közös balvégzet felé.
"Úgy beszéltek róla az asszonyok, úgy cifrálták, mintha tisztességes apai neve nem lenne ennek a Teréznek, a Szipirtyó Teréznek, a Banya Teréznek, amiből lassan Bánya lett. Bánya Teréz. Az ő drágalátos szülőhelyén, ahol mink is megszülettünk, vagy kinn a határban, a mezőn, az erdőn, a málnásban, a pajták között a szérűn közvetlenül a temetődomb alatt, mert az örökös nyárutói tűzveszély miatt a pajták, rosseb tudja, mióta, künn álltak a végen, és amint hordták be a szénát és a szalmát, nehogy már valaki tüzet rakjon, kárt ne tegyen, vagy a termésből ne capcaráljon magának, a pajtát mezőőr vigyázta, de másutt is, ahová csak mentünk, mindenütt, az ártéri erdőkben, ahol együtt szedték az asszonyok a csiperkét, nehogy a másiknak több jusson belőle, és az egészet magának leszedje, ők is lássák, miként szedi, mennyit talál a másik, és akkor én mért nem találom, a legelőn, a sok buzgárnál és a közeli szőlőkben a gyümölcsfák között bizony elhagyták a rendes családnevét, mikor róla vagy neki beszéltek, bizony beszélték, nevették, de úgy elhagyták ám, úgy szájaltak róla, úgy emlegették, mintha nem tudnák többé, azonos családnevet visel egy igen híres nagy családdal, s akkor azért vigyázzanak ám, hogy mit beszélnek."
VILÁGTALÁLKOZÓ - BALÁZSOVITS EDIT ÉS BOKROS LAJOS (KLUBRÁDIÓ)
KLUBRÁDIÓ
Riporter: KADARKAI ENDRE
2022.05.22.
A Világtalálkozó egy olyan rádióműsor, ahol mindig két teljesen eltérő értékrendű, habitusú embert ültetünk egy asztalhoz. Két olyan karaktert, akik nem biztos, hogy nélkülünk találkoztak volna. Nem vitaműsorra készülünk, hanem három ember jóízű beszélgetésére.
Riporter: KADARKAI ENDRE
2022.05.22.
A Világtalálkozó egy olyan rádióműsor, ahol mindig két teljesen eltérő értékrendű, habitusú embert ültetünk egy asztalhoz. Két olyan karaktert, akik nem biztos, hogy nélkülünk találkoztak volna. Nem vitaműsorra készülünk, hanem három ember jóízű beszélgetésére.
A műsor a Klubrádióban hallható minden szombaton 12 órától. Készítők: Warholik Zoltán, Rózsahegyi Gábor
A NYUGDÍJKORHATÁR EMELÉSE NEM MENTI MEG A MAGYAR NYUGDÍJRENDSZERT
PORTFOLIO
Szerző: FARKAS ANDRÁS, NyugdíjGuru News
2022.05.25.
A Magyar Nemzeti Bank "Fenntartható egyensúly és felzárkózás 2022. május" címen közzétett javaslatcsomagja több módosítást is javasol a nyugdíjrendszerben és a nyugdíjcélú öngondoskodás piacán. A javaslatok részben átfedésben vannak az MNB 2019-ben közzétett, 300 pontot tartalmazó versenyképességi programjában fölvázolt változtatási elképzelésekkel, részben új elemeket is tartalmaznak. Cikkem első részében megvizsgálom az MNB javaslatai közül a korhatár emelését és a valorizáció átalakítására vonatkozó javaslatot.
Szerző: FARKAS ANDRÁS, NyugdíjGuru News
2022.05.25.
A javasolt változtatások a nyugdíjkorhatárral, a nyugdíjszámítással, a nyugdíjkorhatár betöltése utáni munkavégzéssel, a nők kedvezményes nyugdíjával és a gyermekvállalásnak a nyugdíjrendszerben való hangúlyosabb elismerésével kapcsolatosak. A vitairat demográfiai fordulatot tart szükségesnek, ennek során évente 110 ezer újszülöttnek kell megszületnie, és bár ennek elősegítése nem klasszikus jegybanki feladat, ebből az MNB szerint "nem engedhetünk". Emellett a lakossági megtakarításokat a nagy állami újraelosztó rendszerek, így mindenekelőtt a nyugdíjrendszer finanszírozásába is a jelenleginél nagyobb mértékben kell bevonni.
A javaslatokból kitűnik, hogy az MNB törekszik az elmúlt évtizedekben megreformált európai nyugdíjrendszerekbe beépített automatikus kiigazító mechanizmusok magyarországi bevezetésére. Ezek az eljárások a nyugdíjrendszerekben olyan előre meghatározott szabályokra épülnek, amelyek automatikusan - külső politikai, jogalkotói beavatkozás nélkül - változtatnak a nyugdíj megállapítási vagy karbantartási feltételein, ha az automatikus kiegyenlítő mechanizmus működtetéséhez kiválasztott indikátorok értéke változik, így biztosítva a fenntarthatóságot és a méltányosságot. (Ezekről az automatikus mechanizmusokról bővebben ebben a cikkemben írtam.)
A javaslatokról érdemes lenne átfogó társadalmi vitát nyitni - hiszen kivétel nélkül mindenkit érintő változások lehetőségéről van szó -, ennek azonban az MNB 2019-es versenyképességi anyagát kísérő társadalmi vita (hiánya) tükrében most sem számottevő az esélye...
FURCSASÁGOK SORA ÖVEZI MÉSZÁROS LŐRINCÉK AUTÓPÁLYA-KONCESSZIÓJÁT
TELEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2022.05.25.
Mészáros Lőrincék 35 évre elnyertek valami nagy autópályás koncessziót – nagyjából ez a pongyola megfogalmazás fedi le azt, amit valóban tudunk. Hiába van szó nagyon sok közpénzről is, nyilvános adatok egyelőre nincsenek a megtérülési számításokról. Bár a Transparency International jogerősen pert nyert, és tudomásunk szerint létezik erről egy 43 oldalas dokumentum, a Nemzeti Koncessziós Iroda nagyon nem szeretné kiadni a számításokat. A koncessziót számos furcsaság övezi. A Strabag például, bár sikeresen elindult a tenderen, végül nem adott be ajánlatot. Ezentúl már nem az állam, hanem a nyertes jelölheti ki az alvállalkozókat, és a nyertes itt nemcsak fizet egy igencsak perspektivikus üzletért az államnak, hanem pénzt is kap érte.
A 35 éves hazai autópálya-koncesszióról fogunk írni ebben a cikkben, de először kezdjünk más piacokkal.
- Autópiac – Maga az autópiac nagyon nagy, de ha megjelenik egy közületi vevő, például a rendőrség, akkor ő jobb árat érhet el, ha egyben vásárol meg egy egész flottát. Így kedvezőbb az ár, a vevő így költi el hatékonyabban a közpénzt. Közös lehet a szerviz, és ha a rendőrt áthelyezik Szigligetről Miskolcra, nem kell új autóhoz hozzászoknia. Egy egész termékciklusig meghatározhatja a rendőrség autóállományát egy győztes típus, de aztán leamortizálódnak az autók, és a következő tenderen csere is bekövetkezhet, jöhet egy új típus.
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2022.05.25.
A 35 éves hazai autópálya-koncesszióról fogunk írni ebben a cikkben, de először kezdjünk más piacokkal.
- Szörppiac – Itt sok a szereplő, sok a vevő (végfogyasztók, büfék, menzák, láncok), sok a gyártó. Van hazai, van külföldi termelő, rengeteg tranzakcióval versenyeznek egymással a szereplők. Nem annyira jellemző a közösségi bevásárlás, ezernyi magánszerződéssel dőlnek el a piaci részesedések. Két üzleti év között nem szoktak a szereplők eltűnni, vagy éppen megtriplázni a forgalmukat.
- Autópiac – Maga az autópiac nagyon nagy, de ha megjelenik egy közületi vevő, például a rendőrség, akkor ő jobb árat érhet el, ha egyben vásárol meg egy egész flottát. Így kedvezőbb az ár, a vevő így költi el hatékonyabban a közpénzt. Közös lehet a szerviz, és ha a rendőrt áthelyezik Szigligetről Miskolcra, nem kell új autóhoz hozzászoknia. Egy egész termékciklusig meghatározhatja a rendőrség autóállományát egy győztes típus, de aztán leamortizálódnak az autók, és a következő tenderen csere is bekövetkezhet, jöhet egy új típus.
- Autópálya – Ahol egy nagyobb koncesszió, működtetés, vagy autópálya ügye dől el, még koncentráltabb a piac. Itt csak egy vevő van a piacon, az állam. És ha van egy nagy autópálya-építés, tényleg indokolatlan lenne 5 kilométerenként másik szállítóval dolgozni. Egy cég épít majd autópályát öt évig, aztán lehet, hogy egy másik újabb öt évig. A piacon akár 0 és 100 százalék között is mozoghat az adott szereplő piaci részesedése...
VÉSZHELYZET
REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2022.05.25.
Honatyáink és anyáink tegnap dobpergés közepette és sűrű imádság mellett módosították a törvények törvényét (by: Vejkey képviselő a KDNP színeiben). Méltóságos, sőt kegyelmes urunk azonmód élt is az általa kínált lehetőséggel, és vészhelyzetet hirdetett. Olyan ez a tempó történelmi párhuzamot vonva, mint amikor a Nagy Honvédő Háború során a szovjet csapatok a novemberi hetedikei díszfelvonulás után a Vörös térről azonmód indultak a frontra hazát védeni. Ekképp védi erősen jótevőnk és mi egyetlen örömünk drága hazánkat és benne nyomorult életünket. Ilyen tempót sehol máshol a világon nem tudnak, ilyen alaptörvény – szerencsésebb helyeken alkotmány – máshol nincsen.
Mert ők barbárok hozzánk képest, törzsi szinteken vannak, ahogyan Vejkey képviselő narratíváját tegnap már megmutattam, és mégsem tudunk kikeveredni a témából. Mert itt az újabb cukkolás, a pofánk vagdosása, amikor azt látjuk, a törvények törvénye arra van és működtetett Neriában, hogy napi érdekeket szolgáljon. Belekerült tegnap a háborús vészhelyzet kihirdetésének lehetőségéről szóló passzus, ami semmi egyébre nem kell, mint arra, hogy Semjén Zsolt éjszaka törvényeket fabrikáljon bíbelődve, amit aztán a rengeteg bátrak hajnalhasadtával el is fogadnak. Mint a tankok a Vörös téren annak idején, hogy el ne feledjük, mert ez adja magát messzeringó jelentésekkel nekünk.
Minderre az új módosításra a józan észre hallgatva az ég egy világon semmi szükség nem volt, profánul szólva eddig is azt csináltak, amit csak akartak, ahogyan a vírus miatt is meg lett hirdetve ugyanez, és emlékeink szerint még annak sincsen vége. Dupla vészhelyzetben leledzünk momentán, amivel már George Clooney sem tudna mit kezdeni Ross doki képében, s ha most azt gondolnák, hogy könnyedén, mintegy lazázva fogom föl én ezt az egészet, azt kell mondanom, nem igazán. Sírokzokog, csak nem látszik annyira, s ha párhuzamokkal kell élnem, akkor megidézem a klottgatyás Kázmért, akinek keresztapja azt mondta a leszúrt és alig szuszogó malacról, most sír a legjobban.
Rángott a lába a szerencsétlennek, szeme kifordult és fönnakadt, míg el nem szállt belőle a lélek egészen. Így sírunk és döglünk meg mi is. Mert mindez, ami történt, hogy a kegyelmes úr kényelmi szempontjai miatt, miszerint könnyebben és gyorsabban lophasson és gyalogolhasson át a népeken, értelmezésükben rendben lévő, ebben semmi különös nincs, hiszen erre kaptak kétharmados felhatalmazást. Ezt viszont már Varga Judittól idéztem, aki az Unió pofájába vágta – ami nem nóvum -, hogy nekik ne dirigáljanak, mert a magyar bávatag nép azt akarja, arra szavazott, amit itt ők előadnak. S ha ugyan eddig érvelhettünk azzal, nem is, nem is, mára kiderült, hogy de, bizony. Őket akartuk mi, szavunk sem lehet...
Szerző: Rezeda
2022.05.25.
Mert ők barbárok hozzánk képest, törzsi szinteken vannak, ahogyan Vejkey képviselő narratíváját tegnap már megmutattam, és mégsem tudunk kikeveredni a témából. Mert itt az újabb cukkolás, a pofánk vagdosása, amikor azt látjuk, a törvények törvénye arra van és működtetett Neriában, hogy napi érdekeket szolgáljon. Belekerült tegnap a háborús vészhelyzet kihirdetésének lehetőségéről szóló passzus, ami semmi egyébre nem kell, mint arra, hogy Semjén Zsolt éjszaka törvényeket fabrikáljon bíbelődve, amit aztán a rengeteg bátrak hajnalhasadtával el is fogadnak. Mint a tankok a Vörös téren annak idején, hogy el ne feledjük, mert ez adja magát messzeringó jelentésekkel nekünk.
Minderre az új módosításra a józan észre hallgatva az ég egy világon semmi szükség nem volt, profánul szólva eddig is azt csináltak, amit csak akartak, ahogyan a vírus miatt is meg lett hirdetve ugyanez, és emlékeink szerint még annak sincsen vége. Dupla vészhelyzetben leledzünk momentán, amivel már George Clooney sem tudna mit kezdeni Ross doki képében, s ha most azt gondolnák, hogy könnyedén, mintegy lazázva fogom föl én ezt az egészet, azt kell mondanom, nem igazán. Sírokzokog, csak nem látszik annyira, s ha párhuzamokkal kell élnem, akkor megidézem a klottgatyás Kázmért, akinek keresztapja azt mondta a leszúrt és alig szuszogó malacról, most sír a legjobban.
Rángott a lába a szerencsétlennek, szeme kifordult és fönnakadt, míg el nem szállt belőle a lélek egészen. Így sírunk és döglünk meg mi is. Mert mindez, ami történt, hogy a kegyelmes úr kényelmi szempontjai miatt, miszerint könnyebben és gyorsabban lophasson és gyalogolhasson át a népeken, értelmezésükben rendben lévő, ebben semmi különös nincs, hiszen erre kaptak kétharmados felhatalmazást. Ezt viszont már Varga Judittól idéztem, aki az Unió pofájába vágta – ami nem nóvum -, hogy nekik ne dirigáljanak, mert a magyar bávatag nép azt akarja, arra szavazott, amit itt ők előadnak. S ha ugyan eddig érvelhettünk azzal, nem is, nem is, mára kiderült, hogy de, bizony. Őket akartuk mi, szavunk sem lehet...
MÉG KEVESEBB LESZ AZ AKCIÓ - HÉTVÉGÉN VÁLTOZNAK A SZABÁLYOK
AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: Azénpénzem
2022.05.25.
Mint sok háziasszonytól hallhatjuk a panaszt: az utóbbi hónapokban kedvenc élelmiszerboltjukban a korábbinál számban kevesebb, mértékben pedig csekélyebb az akció. Ez az infláció és az árstop következtében van így, a hétvégétől viszont az új fogyasztóvédelmi szabályok miatt látszódhat majd kevesebb akció.
Uniós irányelvek alapján számos fogyasztóvédelmi szabály változik vagy lép be újonnan május 28-ától. Törvényben rögzítik például a kettős minőség (amikor a nyugati országokban ugyanazt a terméket más tartalommal árulják) tilalmát is. (Erről részletesen itt olvashat.) A legfontosabb új szabály azonban alighanem a kamuakciók és vélemények tilalma.
Az új szabályok a termékek fogyasztóknak (a magánszemély vevők) meghirdetett akciós árainak, leértékeléseinek és árkedvezményeinek kereskedelemi kommunikációjára, valamint az akciós árak feltüntetésére vonatkoznak mind a hagyományos, mind az online kereskedelemben. Ezentúl nem elég csak az akciót kiírni, fel kell tüntetni a korábbi árat is. Mégpedig nem is akárhogyan.
A kormányzati tájékoztatás (ezt a 13 oldalas eligazító anyagot itt nézheti meg) szerint a leértékelés napját megelőzően meg kell nézni az előző 30 nap legalacsonyabb árát, ez lehet a korábbi ár. Megállapításánál az akár csak pár óráig alkalmazott árat is figyelembe kell venni. Ha az üzlet az adott termék leértékelését követően pár nap múlva ismét árat emel, majd újra az előző akció szintjére csökkenti az árát, és mindez 30 napon belül történik, úgy ezt a megismételt árcsökkentést már nem hívhatja akciónak, hiszen a megelőző 30 nap legalacsonyabb árához képest – amely az akciós ár – nem történt árcsökkenés...
Szerző: Azénpénzem
2022.05.25.
Uniós irányelvek alapján számos fogyasztóvédelmi szabály változik vagy lép be újonnan május 28-ától. Törvényben rögzítik például a kettős minőség (amikor a nyugati országokban ugyanazt a terméket más tartalommal árulják) tilalmát is. (Erről részletesen itt olvashat.) A legfontosabb új szabály azonban alighanem a kamuakciók és vélemények tilalma.
Az új szabályok a termékek fogyasztóknak (a magánszemély vevők) meghirdetett akciós árainak, leértékeléseinek és árkedvezményeinek kereskedelemi kommunikációjára, valamint az akciós árak feltüntetésére vonatkoznak mind a hagyományos, mind az online kereskedelemben. Ezentúl nem elég csak az akciót kiírni, fel kell tüntetni a korábbi árat is. Mégpedig nem is akárhogyan.
A kormányzati tájékoztatás (ezt a 13 oldalas eligazító anyagot itt nézheti meg) szerint a leértékelés napját megelőzően meg kell nézni az előző 30 nap legalacsonyabb árát, ez lehet a korábbi ár. Megállapításánál az akár csak pár óráig alkalmazott árat is figyelembe kell venni. Ha az üzlet az adott termék leértékelését követően pár nap múlva ismét árat emel, majd újra az előző akció szintjére csökkenti az árát, és mindez 30 napon belül történik, úgy ezt a megismételt árcsökkentést már nem hívhatja akciónak, hiszen a megelőző 30 nap legalacsonyabb árához képest – amely az akciós ár – nem történt árcsökkenés...
MIHEZ KELL ORBÁN VIKTORNAK AZ ÚJABB VESZÉLYHELYZET? VÉGIGVETTÜK A LEHETŐSÉGEKET
HVG
Szerzők: GYÜKERI MERCÉDESZ, WINDISCH JUDIT
2022.05.25.
Huszonnégy órát sem adott magának és a kormánynak Orbán Viktor arra, hogy bejelentsék az első intézkedéseket, amelyeket az ukrajnai háború miatt szerda nulla órától életbe lépett veszélyhelyzet jegyében meghoznak. A tervek nyilván jó ideje megvannak, már csak a körítés kellett ezek bevezetéséhez. Hogy pontosan mit találtak ki, egyelőre nem tudni, azért megnéztük, mi jöhet szóba. Részben találgattunk, és valószínűleg nem minden tippünk jön be, de abból indultunk ki, hogy az elmúlt tizenkét évben olyat még nem láttunk, amikor Orbán Viktor kormánya valamit ne mert volna meglépni.
Villámgyorsan megteremtették a lehetőséget Orbán Viktor miniszterelnöknek arra, hogy ismét rendeleti úton kormányozhassa az országot, amint tette azt a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet alatt: a parlament kedd délután fogadta el azt az Alaptörvény-módosítást, amely a szomszédban zajló háború esetén is lehetőséget ad veszélyhelyzet kihirdetésére, majd Novák Katalin államfő délután fél 6 körül már alá is írta a jogszabályt, ahogy az egy Facebook-posztjából ki is derült.
Rá negyed órával Orbán Viktor bejelentette – szintén a Facebook-oldalán –, hogy éjféltől háborús veszélyhelyzetet hirdet ki a kormány. Azzal érvelt, hogy gyors döntésekre van szükség, az országot és a családokat meg kell védeni.
Felvetődik a kérdés, hogy a negyedik kétharmad birtokában vajon mi szükség van rendeleti kormányzásra. A parlament eddig sem feküdt keresztbe a kormánynak, a kabinet ilyen többséggel a háta mögött bármilyen intézkedést átvihet. Azonban míg egy kormányrendelet átfutási ideje – kis túlzással – 5 perc is lehet, addig az Országgyűlésnek a kivételes eljáráshoz is 24 órára van szüksége, és ott még kicsit várni kell a köztársasági elnökre is. Korlátozás az is, hogy sürgős eljárással egy félévben négy törvényjavaslatot lehet elfogadtatni. Ebből egyet már ellőtt a kormány, a minisztériumok felsorolásáról szóló törvénynél ugyanis ilyen tempót kért.
De valószínűleg itt nem csak az idő játszik be: rendeleti kormányzással Orbán Viktor a leginkább cselekvő arcát tudja mutatni – amit amúgy is szeret –, pszichésen pedig emelik a tétet, így a társadalom is könnyebben elfogadhat meredekebb intézkedéseket...
Szerzők: GYÜKERI MERCÉDESZ, WINDISCH JUDIT
2022.05.25.
Villámgyorsan megteremtették a lehetőséget Orbán Viktor miniszterelnöknek arra, hogy ismét rendeleti úton kormányozhassa az országot, amint tette azt a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet alatt: a parlament kedd délután fogadta el azt az Alaptörvény-módosítást, amely a szomszédban zajló háború esetén is lehetőséget ad veszélyhelyzet kihirdetésére, majd Novák Katalin államfő délután fél 6 körül már alá is írta a jogszabályt, ahogy az egy Facebook-posztjából ki is derült.
Rá negyed órával Orbán Viktor bejelentette – szintén a Facebook-oldalán –, hogy éjféltől háborús veszélyhelyzetet hirdet ki a kormány. Azzal érvelt, hogy gyors döntésekre van szükség, az országot és a családokat meg kell védeni.
Felvetődik a kérdés, hogy a negyedik kétharmad birtokában vajon mi szükség van rendeleti kormányzásra. A parlament eddig sem feküdt keresztbe a kormánynak, a kabinet ilyen többséggel a háta mögött bármilyen intézkedést átvihet. Azonban míg egy kormányrendelet átfutási ideje – kis túlzással – 5 perc is lehet, addig az Országgyűlésnek a kivételes eljáráshoz is 24 órára van szüksége, és ott még kicsit várni kell a köztársasági elnökre is. Korlátozás az is, hogy sürgős eljárással egy félévben négy törvényjavaslatot lehet elfogadtatni. Ebből egyet már ellőtt a kormány, a minisztériumok felsorolásáról szóló törvénynél ugyanis ilyen tempót kért.
De valószínűleg itt nem csak az idő játszik be: rendeleti kormányzással Orbán Viktor a leginkább cselekvő arcát tudja mutatni – amit amúgy is szeret –, pszichésen pedig emelik a tétet, így a társadalom is könnyebben elfogadhat meredekebb intézkedéseket...
JÓKORA AGGODALMAT OKOZOTT A MAJOMHIMLŐ, DE JELENTŐS JÁRVÁNYRA KEVÉS AZ ESÉLY
QUBIT
Szerző: TÓTH ANDRÁS
2022.05.25.
Az először 1958-ban azonosított, a himlővírusokhoz tartozó kórokozónak a jelenlegi megbetegedésekhez köthető, nyugat-afrikai változatai influenzaszerű tünetekkel és jellegzetes kiütésekkel járó, viszonylag enyhe megbetegedést okoznak, amiből a legtöbben néhány hét alatt felgyógyulnak. Az embert bizonyítottan először 1970-ben, a Kongói Demokratikus Köztársaságban (Zaire) megfertőző kórokozó terjedése a WHO szerint közeli kapcsolatot igényel, így az egészségügyi dolgozók, a fertőzöttekkel együtt élők és szexuális partnereik vannak kitéve a legnagyobb kockázatnak. Ezért úgy vélik, hogy a járványügyi válasznak is a fertőzöttekre, valamint közeli kontaktjaikra kell összpontosítania, és jelenleg Sylvie Briand, a WHO globális járványügyi vészhelyzetekre való felkészülésért felelős vezetője szerint különösen fontosnak tűnik a nemi úton való terjedés megfékezése...
Szerző: TÓTH ANDRÁS
2022.05.25.
Immár több mint 131 igazolt megbetegedést okozott több európai országban, emellett az USA-ban, Kanadában, Ausztráliában és Izraelben a majomhimlő, egy Közép- és Nyugat-Afrikán kívül ritka, emberek közt nehezen terjedő vírusos fertőzés. Az Egészégügyi Világszervezet (WHO) által kedden közölt információk szerint 106 további eset áll vizsgálat alatt, és a járvány egyelőre kontroll alatt tarthatónak, illetve limitáltnak tűnik.
Az először 1958-ban azonosított, a himlővírusokhoz tartozó kórokozónak a jelenlegi megbetegedésekhez köthető, nyugat-afrikai változatai influenzaszerű tünetekkel és jellegzetes kiütésekkel járó, viszonylag enyhe megbetegedést okoznak, amiből a legtöbben néhány hét alatt felgyógyulnak. Az embert bizonyítottan először 1970-ben, a Kongói Demokratikus Köztársaságban (Zaire) megfertőző kórokozó terjedése a WHO szerint közeli kapcsolatot igényel, így az egészségügyi dolgozók, a fertőzöttekkel együtt élők és szexuális partnereik vannak kitéve a legnagyobb kockázatnak. Ezért úgy vélik, hogy a járványügyi válasznak is a fertőzöttekre, valamint közeli kontaktjaikra kell összpontosítania, és jelenleg Sylvie Briand, a WHO globális járványügyi vészhelyzetekre való felkészülésért felelős vezetője szerint különösen fontosnak tűnik a nemi úton való terjedés megfékezése...
EGY SZEMÉLYBEN GULLER ZOLTÁN DÖNT AZ ELTITKOLT TURISZTIKAI TÁMOGATÁSOKRÓL
24.HU
Szerző: MÁZSÁR TAMÁS
2022.05.25.
Pert nyert a 24.hu a Magyar Turisztikai Ügynökséggel szemben, két év után így derült ki, hogy a vezérigazgató korábbi nyilatkozatával ellentétben nem egy szakmai grémium, hanem ő maga dönt az egyedi támogatásokról. Az ügynökség a bíróságon azzal védekezett, hogy Guller Zoltán gondolatai nem közérdekű adatigénylés tárgyai, végül azonban ki kellett adniuk, hogy kik vesznek részt a pályázat nélkül kiosztott állami támogatások elbírálásában.
Több mint két év és egy jogerősen megnyert per után a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) elárulta, kik vettek részt az egyedinek nevezett, titokban kiosztott turisztikai támogatások odaítélésében. Kiderült, hogy Guller Zoltán MTÜ-vezérigazgató korábbi nyilatkozatával ellentétben a támogatásokkal kapcsolatos döntéseket minden esetben ő maga hozza meg.
"Fontos megjegyezni, hogy ezekben az esetekben is ugyanolyan pályázati dokumentációt várunk, mint egy-egy pályázati kiírásnál, a beérkező igényekről pedig egy szakmai grémium dönt"
– így fogalmazott Guller 2020-ban a Világgazdaságnak adott interjúban az egyedi támogatásokról azt követően, hogy birtokunkba került dokumentumok alapján megírtuk: fű alatt osztja az adófizetői százmilliókat az állami turisztikai ügynökség. Az MTÜ vezetőjének nyilatkozata után, még 2020 márciusában közérdekű adatigénylést küldtünk az ügynökségnek, hogy megtudjuk, kik hozzák a döntéseket...
Szerző: MÁZSÁR TAMÁS
2022.05.25.
Több mint két év és egy jogerősen megnyert per után a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) elárulta, kik vettek részt az egyedinek nevezett, titokban kiosztott turisztikai támogatások odaítélésében. Kiderült, hogy Guller Zoltán MTÜ-vezérigazgató korábbi nyilatkozatával ellentétben a támogatásokkal kapcsolatos döntéseket minden esetben ő maga hozza meg.
"Fontos megjegyezni, hogy ezekben az esetekben is ugyanolyan pályázati dokumentációt várunk, mint egy-egy pályázati kiírásnál, a beérkező igényekről pedig egy szakmai grémium dönt"
– így fogalmazott Guller 2020-ban a Világgazdaságnak adott interjúban az egyedi támogatásokról azt követően, hogy birtokunkba került dokumentumok alapján megírtuk: fű alatt osztja az adófizetői százmilliókat az állami turisztikai ügynökség. Az MTÜ vezetőjének nyilatkozata után, még 2020 márciusában közérdekű adatigénylést küldtünk az ügynökségnek, hogy megtudjuk, kik hozzák a döntéseket...
KIK AZ INFLÁCIÓ NYERTESEI ÉS VESZTESEI?
MAGYAR NARANCS
Szerző: VÁRADI BALÁZS
2022.05.24.
Társadalmi feszültségekhez, tüntetésekhez, sztrájkokhoz vezethet, ha nem mérséklődik az infláció.Fölfúvódás – a latin eredetiben ezt jelenti az „infláció” szó. Ha az állam és a bankok gyorsabban növelik a pénzkibocsátást annál, mint amennyi eladó jószág és szolgáltatás van a piacon, akkor nemcsak egy-két dolognak megy fel az ára, hanem az árak és a bérek összességükben is elindulnak felfele. Egy „kosárnyi” dolog ára (ez a „kosár” átlagos vásárlási szokásokat igyekszik magában foglalni) egy év alatt 5, 10, 20, 50 százalékkal fúvódik fel, vagy épp 10 ezerrel, ahogy az 1946-ot megélt dédi meséli. Magyarországon most, huszonkét év óta először, az MNB előrejelzése 2022-re 10 százalékot meghaladó inflációt is lehetségesnek tart. Az olvasók közül felnőttként csak a negyven évnél idősebbek tapasztaltak meg itthon ilyet, úgyhogy talán nem árt egy gyorstalpaló: ki nyer, ki veszít vele, és hogyan hat a politikára?
Szerző: VÁRADI BALÁZS
2022.05.24.
Nem arról értekeznék most, hogy hogyan definiáljuk és mérjük az inflációt (többféleképpen és nehezen); arról sem, hogy mi okozza (a Covid-enyhítő osztogatás, a háború, Matolcsy vagy a hanyatló Nyugat); és arról sem, hogy hogyan és milyen áron tudja a gazdaságpolitika visszaszorítani, ha épp azt akarja (monetáris és fiskális intézkedésekkel, amelyek fájnak).
Az viszont, amit mostanában a boltban látunk, már nem az az 1–4 százalékos enyhe emelkedés, amelyet csak a közgazdászok és a szakszervezeti bértárgyalók tudnak megkülönböztetni a 0 százalékos árstabilitástól. És nem is az történik, hogy csak egy-két speciális termékfajta ára ugrik meg, mert rossz a termés vagy felemelte az állam az adóját. Ha még nem is ér 20 százalék fölé, mint 1990 és 1996 között, ez bizony már infláció a javából...
ANNYI PÉNZT ÖNTÖTT AZ ÁLLAM A MAGYAR STARTUP ÖKOSZISZTÉMÁRA, HOGY AZ MEGFULLADT
G7.HU
Szerző: BUCSKY PÉTER
2022.05.25.
A kapitalista gazdaságokban a legtöbbet nyerni és veszíteni a kockázati tőkebefektetésekkel lehet. Az Egyesült Államokban a Szilícium-völgy, vagy az izraeli high-tech gazdaság mind arra épülnek, hogy vagyonos befektetők óriási összegeket kockáztatva tudnak globális technológiai nagyvállalatokat felépíteni rövid idő alatt.
Bár a világ legfejlettebb technológia alapú gazdaságaiban is vannak állami programok a high-tech iparág támogatására, ezek nem a kockázati tőkét, hanem alapvetően a kutatásokat, az egyetemeket, a kutatóhelyeket támogatják, illetve konkrét megrendeléseket adnak magáncégeknek az elérni kívánt technológiai megoldásokra. A piaci verseny ezekre a sokszor valóban csillagászati összegű megrendeléseknek az elnyerésére vállalkozik, de a befektetést nem az állam, hanem a piaci befektetők adják. A fejlett gazdaságokban ma már egyértelmű az Egyesült Államokon át Finnországig, hogy az államot a kockázati tőkepiacra nem szabad iránytó szerepbe engedni – ez a vita a fejlett országokban 1990-es évekre eldőlt.
Magyarország ezzel szemben más úton jár: az állam leépíti a kutatóhelyeket, segédmunkás béren fizeti az egyetemi oktatókat és a kutatókat, megnehezíti a bejutást a felsőoktatásba, kivonja a pénzt a felsőoktatásból, emiatt a tehetséges fiatalok sokaságát ösztönzi az ország elhagyására. Tehát mindent megtesz azért, hogy az innováció tankönyvekben leírt és a gyakorlatban is működő modelljei szerint a fejlődés motorját jelentő intézményeket ellehetetlenítse...
Szerző: BUCSKY PÉTER
2022.05.25.
Bár a világ legfejlettebb technológia alapú gazdaságaiban is vannak állami programok a high-tech iparág támogatására, ezek nem a kockázati tőkét, hanem alapvetően a kutatásokat, az egyetemeket, a kutatóhelyeket támogatják, illetve konkrét megrendeléseket adnak magáncégeknek az elérni kívánt technológiai megoldásokra. A piaci verseny ezekre a sokszor valóban csillagászati összegű megrendeléseknek az elnyerésére vállalkozik, de a befektetést nem az állam, hanem a piaci befektetők adják. A fejlett gazdaságokban ma már egyértelmű az Egyesült Államokon át Finnországig, hogy az államot a kockázati tőkepiacra nem szabad iránytó szerepbe engedni – ez a vita a fejlett országokban 1990-es évekre eldőlt.
Magyarország ezzel szemben más úton jár: az állam leépíti a kutatóhelyeket, segédmunkás béren fizeti az egyetemi oktatókat és a kutatókat, megnehezíti a bejutást a felsőoktatásba, kivonja a pénzt a felsőoktatásból, emiatt a tehetséges fiatalok sokaságát ösztönzi az ország elhagyására. Tehát mindent megtesz azért, hogy az innováció tankönyvekben leírt és a gyakorlatban is működő modelljei szerint a fejlődés motorját jelentő intézményeket ellehetetlenítse...
AMERIKÁBAN A BARÁTOK GAZDAGODÁSÁRA ÉS A HATALOM MEGTARTÁSÁHOZ HASZNÁLJÁK ORBÁN MÓDSZEREIT - a klubrádió nemzetközi lapszemléje
KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2022.05.25.
A nemzetközi média egyik fő híre, hogy Orbán Viktor vétó kilátásba helyezésével blokkolja a megoldást az olajembargóval kapcsolatban, továbbá háborús veszélyhelyzetet hirdetett ki, Brüsszelbe küldött levélben közölte, hogy a jövő hétfőn és kedden tartandó EU-csúcsot nem tartja alkalmasnak a szankciós vita eldöntésére. Ursula von der Leyen a napokban újra beszélni akar a magyar kormányfővel. Orbán amerikai konzervatív csodálói számára a politikai büntetéskiszabás a szokványos ügymenet részévé vált, a gazdasági hatalmat pedig a politikai hatalom megszilárdítására használják. Nemzetközi lapszemle.
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2022.05.25.
A Moszkva ellen tervezett uniós olajembargóval kapcsolatban mégsem várható megegyezés napokon belül, ahogy azt hétfőn a német gazdasági miniszter mondta. A nemzetközi média egyik fő híre, hogy az újra miniszterelnök Orbán Viktor, aki vétóval blokkolja a megoldást, amellett, hogy háborús veszélyhelyzetet hirdetett ki, Brüsszelbe küldött levélben közölte, hogy a jövő hétfőn és kedden tartandó EU-csúcsot nem tartja alkalmasnak a szankciós vita eldöntésére. Ennek nyomán Ursula von der Leyen, az Európa Bizottság elnöke a davosi világgazdasági fórum hallgatósága előtt valószínűtlennek mondta a tagállamok találkozójától korábban remélt áttörést.
A brüsszeli bizottság vezetője a Reutersnek adott nyilatkozatában igyekezett oldani a csalódást, és azzal érvelt, hogy a magyarokkal folytatott tárgyalás túlságosan szakmai, technikai jellegű, és így nem alkalmas arra, hogy bevigyék a csúcsvezetők politikai vitájára.
A Politico című amerikai portál európai kiadásának ugyanakkor azt mondta, hogy ő maga a közeli napokban beszélni fog Orbánnal, legalábbis szükség esetén bármikor kapcsolatba léphetnek telefonon.
Az olajfegyver kockázatainak a témakörénél maradva, érdekes szempontra hívja fel a figyelmet a Der Standard, a Bécsi Gazdaságkutató Intézet, a Wifo tanulmánya alapján. Ausztria ugyan alig vásárol orosz kőolajat, olajellátása mégis függ bizonyos mértékben a Kreml jóindulatától. A gáz esetében más a helyzet, ott a beszerzési koktélban jelentős az orosz komponens. Az osztrákokhoz érkező olaj 40 százaléka Kazahsztánból jön, csakhogy orosz területen keresztül. Csővezetéken jut el Novorosszijszk fekete-tengeri kikötőjéig, onnan hajóval szállítják Triesztbe, végül újra csővezeték juttatja el Schwechatig. Ha tehát az oroszok ellenintézkedést akarnak tenni, akkor ők is bármikor elzárhatják a csapot - figyelmeztet a Der Standard.
Van az ukrajnai háborúnak egy másik, már most is jelentkező és súlyos gondokat okozó infrastrukturális leágazása: az oroszok blokád alatt tartják Ukrajna kikötőit, így a hatalmas tételt jelentő ukrán gabonatermés nem jut el a világpiacra.
A Wall Street Journal arról ír, hogy Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a davosi fórumon szorgalmazta az Európai Uniónál és az Egyesült Államoknál is, segítsenek kifejleszteni azt a szárazföldi szállítási kapacitást, amellyel a lengyel kikötőkig gyorsan el lehetne juttatni az ukrán gabonát. A szovjet időkből hátrahagyott ukrán vasúti nyomtáv szélesebb, mint az európai, és ezt az akadályt sürgősen el kellene hárítani. A lapnak adott interjújában a lengyel kormányfő emellett arra is felszólította az amerikaiakat, hogy szállítsanak több és hatásosabb fegyvereket, úgy például korszerű sorozatvető rakétarendszereket Ukrajnának.
Kim Lane Scheppele princetoni professzor a New York Timesban arról írt az amerikai konzervatív politikai aktivistákat tömörítő CPAC Budapesten tartott konferenciája apropóján, hogy a rendezvényen tartott beszédében Orbán Viktor egyebek közt hangsúlyozta: soha nem szabad az ellenfél szabályai szerint játszani. Ezt ő maga el is kerülte: 2010-es hatalomra jutása óta új alkotmány írt, új törvények százait hozta meg. Orbán politikai hosszú életének az a titka, hogy olyan szabályokat alkalmaz, amelyek messze túllépnek a szociális, illetve a konzervatív kultúrán. Saját szabályait a materiális kedvezményeket illetően is érvényesíti, hatékonyan használja a politikai elégtétel módszerét azzal, hogy gazdasági értelemben fájdalmat okoz ellenlábasainak, miközben pénzügyi előnyöket juttat a hozzá hűségeseknek.
Úgy tűnik - írja Kim Lane Scheppele -, hogy amerikai konzervatív csodálói ezt megjegyezték. Donald Trump elnöksége alatt az olyan, republikánus többségű államokban, mint például Florida, a politikai büntetéskiszabás a szokványos ügymenet részévé vált. Bizonyos republikánusok, miként Orbán is, kormányzati stratégiává tették az elégtételt, és a gazdasági hatalmat a politikai hatalom megszilárdítására használják. A szabály egyszerű: fizessenek az ellenfeleid, prosperáljanak a barátaid.
Nem tudjuk, melyik fél volt hatással a másikra, de Orbán és republikánus csodálói között a kapcsolat személyes jellegű, és az elmúlt években egyre inkább kiterjedt - állapítja meg a jogász-politológus professzor. 2010-ben republikánus tanácsadók segítették Orbánt választási győzelemre, Trump pedig Orbán olyan barátaival vette körül magát, mint Gorka Sebestyén vagy Kurt Volker. Alex Azar volt egészségügyi miniszter a konzervatív politikát hirdető konferenciákon vett részt Novák Katalin akkori családügyi miniszterrel, a minap beiktatott új köztársasági elnökkel együtt - sorolja a személyi kapcsolódások példáit Scheppele. Vannak-e korlátai a politikai elégtételnek? - teszi fel a kérdést. Válasza szerint igen, ott, ahol még működik az alkotmányos kormányzás.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)