Magyarországot illetően most a 2027-ig terjedő költségvetési időszakra vonatkozóan 7 és fél milliárd euróról, a világjárvány utáni helyreállítási alapból pedig 5,8 milliárd euróról van szó. A fenyegető megvonások drámai következményekkel járhatnak, hiszen az infláció az év végére hivatalos beismerés szerint is elérheti a 20 százalékot, az euró forintárfolyama pedig a 2010-es 260-ról 400 fölé emelkedett.
Idén szeptember 15-én az Európai Parlament nagy többséggel megállapította, hogy Magyarország már nem működő demokráciának, hanem hibrid rendszernek, választási autokráciának tekinthető. A magyar kormánnyal szembeni bizalmatlansághoz hozzájárul az is, hogy Orbán szoros baráti viszonyt ápol Vlagyimir Putyinnal, és a magyar kormányfő állandóan az Oroszország elleni szankciók feloldását követeli.
Mindezek ellenére – írja Lendvai Pál – jók az esélyei annak, hogy Orbán pávatánca ezúttal is sikerrel jár. Az Európai Bizottság megállapodott a magyar kormánnyal abban, hogy november 19-ig meg kell valósítani 17 reformintézkedést. Az uniós tagállamok pénzügyminiszterei december 6-án találkoznak, és végleges döntést hoznak a pénzügyi intézkedések ügyében. Johannes Hahn, a brüsszeli végrehajtó testület illetékes osztrák biztosa már méltatta is a magyar kormány reformlépéseit, amit bírálói elsietettnek tartanak. A Der Standard kommentárja kitér az olasz választások kimenetelére, és megállapítja: a harmadik legfontosabb EU-tagország leendő miniszterelnökének a demonstratív támogatása hozzásegítheti az Orbán-rezsimet ahhoz, hogy kivédje a GDP 8 és fél százalékának megfelelő összeg elvesztését.
A The Wall Street Journal arról ír, hogy az Európai Bizottság várhatóan ma javaslatot terjeszt elő újabb Oroszország elleni szankciós intézkedésekre, néhány tagállam azonban ellenzi ezeket, sőt, megkérdőjelezi az eddig meghozottakat is, mert hogy azok szerintük az európai polgárokra nézve egyre fájóbb gazdasági hátrányokkal járnak. A New York-i lap szerénynek nevezi a legújabb – júliusi óta első - szankciós javaslatcsomagot, amely tudomása szerint további import-, illetve exportellenőrzési intézkedéseket tartalmaz, egyebek közt az orosz gyémánt, továbbá acél-, gépészeti és vegyipari termékek behozatalának, valamint a hadiiparban, a légiközlekedésben, illetve a hidraulika terén használható cikkek oda történő exportálásának a tilalom alá helyezését. Emellett további orosz tisztségviselőket és Kreml-párti szeparatistákat helyez a szankciós listára.
A bizottsági indítványokat valószínűleg a tagállami vezetők jövő heti prágai találkozóján vitatják meg. A közelgő tél kritikus időszak lesz a Nyugat és Moszkva közötti gazdasági háborúban – állapítja meg a lap.
Európa az energiaellátás hiányosságai és az infláció miatt recesszió veszélyével néz szembe, miközben Oroszországban is visszaesés várható, egyebek közt a mikrochipek oda történő eladásának és az onnan származó olaj megvásárlásának az év végén hatályba lép tilalma miatt. Uniós tisztségviselők szerint a szankciók jelentős károkat okoznak az orosz gazdaságnak és haderőnek, miközben az EU egységes fellépése az energiaárakat és a gazdasági támogatást illetően enyhítheti az orosz energiaügyi ellenintézkedések okozta csapás súlyosságát. Ennek ellenére az olajembargó-javaslat májusi előterjesztése óta nézeteltérések mutatkoznak – írja a The Wall Street Journal, és kiemeli: Orbán Viktor fokozza kampányát annak érdekében, hogy helyezzék hatályon kívül az EU által hozott gazdasági szankciókat. Ezek meghosszabbítása januárban lenne esedékes.
Mások, így a lengyelek és a baltiak azt mondják, hogy csak a gazdasági nyomás növelésével lehet megfosztani Oroszországot az Ukrajna ellen vívott háború finanszírozási képességétől. Egy közös lengyel-balti-ír javaslat az Oroszországgal való atomenergetikai együttműködés tilalmára is kiterjed. Megjegyzi a lap, hogy Orbán úgynevezett "nemzeti konzultáció” tervét is bejelentette a szankciók ügyében, és hogy korábban az ilyen konzultációk, illetve népszavazások arra szolgáltak, hogy különböző kérdésekben, a migrációtól a melegjogokig alátámasszák a miniszterelnöknek az EU politikájával való szembenállását.
A torinói La Stampa az olasz választások nyomán interjút készített Bruck Edith Tiszakarádról származó, Rómában élő, 91 éves költőnővel, holokauszt-túlélővel. Bruck Edith szerint hangosan kell sikoltani, Olaszország elvesztette civil lelkiismeretét. "Nem bízom Meloniban, amikor azt mondja, hogy egyesíteni akar minket, azt érti alatta, hogy mindenkinek őt kell követnie” – fogalmaz az interjúban.
- Ezek részben amellett érvelnek, hogy a kiberhadviselés és a konvencionális háború eltérő politikai és stratégiai célok elérésére alkalmas, és a két módszert műveleti szempontból is nehéz összehangolni. Emiatt Oroszország számára sem lenne reális taktika, hogy a kibertérben próbálja megtörni az ukrán ellenállást.
- Egy másik vetület, hogy a kiberhadviseléssel kapcsolatos elemzések döntően azzal számoltak, hogy a támadó fél van stratégiai előnyben a védekező féllel szemben. Ez a tézis a konvencionális hadviselés esetében már megdőlt, és a jelek szerint a kibertérben sem olyan egyszerű az offenzív stratégia, mint a korábbi elméletek feltételezték...
Az idézett felmérések még a részleges mozgósítás bejelentése előtti állapotot tükrözik – hangsúlyozták a szerzők, azzal, hogy a részleges mozgósítás sok mindent megváltoztathat. Mindenesetre tény, hogy az ukrajnai háború támogatottsága csekélyebb, mint a Krím 2014-es bekebelezéséé volt. A nyugat és a Kreml gyakran hivatkozik ara, hogy Putyin támogatottsága 80 százalék, és a felmérések szerint az orosz emberek többsége támogatja az ukrajnai háborút.
Amit azonban korábban „Putyin háborújának” neveztek, az minden jel szerint „Oroszország háborújává” lett...
