2023. március 24., péntek

„NEM VAGYUNK EGRI VÁRVÉDŐK. SAJNÁLOM. ÉN BESOKALLTAM” – ELKEZDTE A KORMÁNY BÜNTETNI AZ ALÁ NEM ÍRÓ HÁZIORVOSOKAT

SZABAD EURÓPA
Szerző: KERÉNYI GYÖRGY
2023.03.24.


Nem rántja el a volánt a kormány: a szabolcsi kormányhivatal elkezdett büntető- (egyelőre hivatalosan figyelmeztető) határozatokat küldeni olyan háziorvosoknak, akik nem írták még alá új ügyeleti szerződésüket a mentőszolgálattal. A keménykedés hatására néhány orvos már feladta a tiltakozást.

Miután hatósági eljárásokat indított, máris jogszabálysértés miatti figyelmeztetésekről szóló határozatokat kezdett küldeni a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kormányhivatal azoknak a megyei háziorvosoknak és házi gyermekorvosoknak, akik eddig nem írták alá új ügyeleti szerződésüket az Országos Mentőszolgálattal. Az OMSZ január 1-jétől vette át az önkormányzatoktól a háziorvosi/gyermekorvosi ügyelet működtetését. Az orvosoknak havi két ügyelet ellátásáról kell(ene) szerződniük velük.

A lapunk birtokában is meglévő két határozat „felhívja kötelezettség teljesítésére a szolgáltatót”, vagyis arra, hogy az orvos március 31-ig küldje el az adatait az OMSZ-nek. A levélben szerződés aláírásáról nincs szó. Az aláíró hivatalvezető tájékoztatja az orvost (illetve a szolgáltatóként szerződő bt.-t), hogy ha adatait nem küldi el, harmincezertől ötmillió forintig terjedő bírságot szabhatnak ki rá, sőt a működési engedélyét is bevonhatják...

ITT OLVASHATÓ

UNGVÁRY KRISZTIÁN: A NEVETSÉGESSÉG HATÁRÁT SÚROLJA, HOGY NAGY-MAGYARORSZÁG A HATÁRON TÚLIAKKAL VALÓ ÖSSZETARTOZÁS JELKÉPE - AZ ILYEN JELKÉPEK HASZNÁLATÁT A TÖRTÉNÉSZ KÚTMÉRGEZÉSNEK TARTJA. INTERJÚ

NÉPSZAVA
Szerző: CZENE GÁBOR
2023.03.24.


A csütörtöki kormányinfón is szóba került a téma: a Magyar-labdarúgó Szövetség (MLSZ) arra jutott, hogy mégsem tiltja ki a stadionokból a Nagy-Magyarországot ábrázoló szimbólumokat. Jó döntés?


Nyilvánvaló, hogy a Nagy-Magyarország-szimbólum használata provokáció. Ismerem ugyan a szurkolók érveit, hogy ez csupán egy történelmi emlék, de az a probléma, hogy a másik fél szempontjából ugyanez a jelkép ellenkező előjelű jelentést hordoz. Nagy-Magyarország a magyar szurkolók számára arról szól, hogy azt érezhessék, egy olyan meccsnek a részesei, ahol szimbolikus győzelmeket arathatnak a másik felett. Arra a kérdésre azonban, hogy jó döntést hozott-e az MLSZ, nem tudom az egyértelmű választ. Nagyon nehéz meghúzni a határvonalat, hogy hol végződik a szabad véleménynyilvánítás, és hol kezdődik a közösség elleni izgatás, illetve az, ami az ízléstelensége miatt nem vállalható. Azt a játékot ugyanis, hogy olyan típusú szimbólumokat használ valaki, amelyekkel másokat szándékosan irritál, rengeteg helyen űzik. A fő problémát nem is abban látom, hogy Nagy-Magyarországot hivatalosan be kell-e tiltani a stadionokban, vagy sem, hanem abban, hogy az állam felelős vezetői részéről ezen a téren nemhogy példaadás nincs, hanem nyílt „ráutaló magatartással” próbálják legitimálni a kettős beszédet és ezt a szimbolikát. Miközben pontosan tudják, mit tesznek ezzel.

Említhetjük akár Orbán Viktor miniszterelnököt, aki pár hónapja egy válogatott meccsen nagy-magyarországos sálat viselve fotózkodott.

Pontosan erről beszélek. Régebben az autóján is nagy-magyarországos matrica volt. Amennyiben fontos számunkra a határon túli magyarság érdekképviselete, akkor ezt nem történeti, hanem etnikai alapon kellene megvalósítani. Ha valaki etnikai térképet vinne a meccsre, akkor azt bizonyos fokig még meg is tudnám érteni, bár nem biztos, hogy szerencsésnek gondolnám. A történeti térkép azonban súlyosan terhelt, mégpedig azért, mert ebben a kontextusban egy olyan magyar szupremácia (felsőbbrendűség) üzenetét hordozza, amelynek a nem magyar nemzetiségűek – nagyon finoman fogalmazva – soha nem örültek igazán. Ez nem kompatibilis, nem egyeztethető össze az Európai Unió értékrendszerével. Az ilyen jelképek használatát konkrétan kútmérgezésnek tartom...

EGYMÁSNAK FESZÜL A KORMÁNY ÉS AZ MNB, ENNEK NAGY ÁRA LESZ

24.HU
Szerző: K. KISS GERGELY
2023.03.24.


Egymással ellentétes erők hatnak a magyar gazdaságpolitikában: miközben a jegybank megemelte a kamatokat és behúzta a féket, addig a kormány erőből nyomja a gázt és ezermilliárdos nagyságrendben árasztja el kedvezményes hitelekkel a piacot. Mit hozhat a kettejük között feszülő ellentét akkor, amikor az ország helyzete annyira sérülékeny, mint a pénzügyi válság óta egyszer sem?


Több mint egy évtizede nem tornyosult ennyi kihívás a magyar gazdaságpolitika előtt, mint mostanában. Irányt kellene találni az Európa-bajnok inflációs ráta, az egyre dagadó államháztartási hiány és adósság, valamint a hipersérülékeny forintárfolyam és a technikai recesszió közepette. Mégis látványos a diszharmónia a kormányzat és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) törekvései között.

A jegybank felvette a kesztyűt a pénzromlás ellen, és elkezdte hűteni a gazdaságot a 13 százalékos alap- és a 18 százalékos irányadó kamat tartásával. Ezzel pénzt von ki a piacról, hiszen megemeli a hitelek költségeit, és a bankokat arra ösztönzi, hogy nála tartsák a pénzüket – így szűkíti a keresletet, csillapítja az inflációt. Emellett megnövelte a kötelező banki tartalékráta szintjét, amivel tovább szűkíti a hitelezést, hiszen mintegy 2000 milliárd forintnyi likviditást von ki a bankrendszerből.

Eközben a kormány rálépett a gázra, és berobbantotta az államilag támogatott, olcsó hitelek dömpingjét. Ezek mind keresletösztönző és inflációgerjesztő hatásúak lehetnek, hiszen a kedvezményekkel arányosan növelhetők az egyéb tételekre elkölthető jövedelmek – így például a vállalatoknál több juthat bérfizetésre, ha kisebb kamattal lehet anyagbeszerezésre hitelt felvenni. Egyebek közt minden idők egyik legnagyobb, vállalatoknak szóló hitelprogramján, a Baross Gábor Újraiparosítási Programon, a Magyar Fejlesztési Bank és az Eximbank hitel- és tőkeprogramjain, valamint a Széchenyi Kártya programokon keresztül az idén már mintegy 3000 milliárd forintnyi kedvezményes kamatozású finanszírozási forrást biztosítanak a cégek számára. Ehhez jön még a kamatstop a kis- és középvállalatok hiteleire, az agrárhitel-törlesztési moratórium és több egyéb élénkítő intézkedés.

Sokan többféleképp próbálták magyarázni a minisztériumi és jegybanki döntéshozók eltérő álláspontjait és nyilatkozatháborúját, ezek okait nem célunk megfejteni, de számba vettük az ellentét kockázatait, a mostani nehéz helyzet tükrében.

A két szereplő egymással ellentétes intézkedései irtózatos mértékű adófizetői pénzt emésztenek fel.

Hiszen nemcsak az állami kamattámogatásokat kell a büdzsének megfinanszíroznia, hanem az egynapos betét 18 százalékos kamatszintjének fenntartása miatt keletkező veszteséget is, mely az MNB mérlegében jelentkezik. Tavaly év végén ezt havi szinten 40 milliárd forintra becsülték lapunknak, ám az összeg azóta nőtt. Matolcsyék ezzel a magas kamattal teszik vonzóvá a forintvásárlást a külföldiek számára, az idén pedig már egyre többen jöttek rá, hogy érdemes egynapos betétbe fektetni. De minél többen spekulálnak forinterősödésre, annál nagyobbat bukik a jegybank a kamatfizetésen...

TARRA VÁGTÁK AZ ERDŐT A LOMBKORONA-SÉTÁNY ÉPÍTÉSÉHEZ – HUPPA-LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2023.03.24.


Kitermelte az erdőt a 60 milliós uniós támogatásból épített lombkorona sétány építése közben a nyírmártonfalvai polgármester


A fideszes Filemon Mihály szerint semmi közünk hozzá, hogy mire költi az uniós támogatásokat.

Kitakart szerződést küldött Varga Mihály, amikor megkérdezték, mire adott 800 milliót

A helyszínen (Kuntex Kft. telephelye) megvalósuló beruházás kapcsán a K- Monitor nem talált semmilyen információt a sajtóban, és az általuk megkérdezett helyi szereplők sem hallottak róla, pedig a szerződést nem módosították, és a támogatási időszak már lezajlott.

A PM közlése szerint a támogatói döntést Miniszter úr egyedül hozza meg.

Tartózkodással lehetetlenítette el a Fidesz, hogy le lehessen váltani Schadl Györgyöt a végrehajtói kar elnöki posztjáról

Jámbor András szerint a kérdés az, hogy miért védik a végrehajtói kar elnökét a fideszes képviselők – vagy mit tud Schadl György, ami miatt nem engedik leváltani.

Orbán Balázs Twitteren listázza a svéd politikusokat, akik valaha rosszat mondtak a magyar kormányról

Mindehhez azért érdemes hozzátenni, hogy a csúnya svédek miatti zsörtölődésben odáig már nem megy el Orbán, hogy bárminemű konkrét feltételét is megfogalmazza a támogató szavazásnak.

A finneket is átverte Orbán Viktor

A Fülkében Annastiina Kallius finn antropológus, aki 10 évet élt és kutatott Magyarországon.

Magyarországot és Törökországot megint nem hívta meg Biden a demokráciacsúcsra

Ez kb. olyan lenne, mint az olimpikonok dzsemborijára meghívni olyasvalakit, aki 10-12 évvel ezelőtt egyszer gondolt arra, hogy kimegy, és körbefutja a tavat. De nem tette meg.

Orbán Viktor elszórakoztatta a twitterezőket

Orbán félreérthető kijelentését a Twitteren elkezdték az LMBTQ-közösséghez tartozó felhasználók is átvenni, az LGBT+ History Month például azzal a szöveggel osztotta meg, hogy „eközben úgy tűnik, a magyar miniszterelnök egy váratlan lépéssel eltörölné a társadalmi nemeket”.

A jelek szerint bukni fogja a kormány a pedofiltörvény miatti pert

„Az Európai Bizottság nem egy légüres térből csapott le a magyar államra, hanem maguk mögött tudhatják a Velencei Bizottságot, az Európa Tanácsot és az Emberi Jogok Európai Bíróságát, amelyek mind azt mondják, hogy a magyar törvény nemcsak az információszabadságra vonatkozó szabályokat sérti, hanem az Európai Unióról szóló szerződés második cikkét is. Vagyis az unió alapértékeit támadja.”

Egy volt TEK-es kiképzőhöz kötődő oldal hozta nyilvánosságra az antifa tüntetők személyes adatait

A TEK nem válaszolt azzal kapcsolatos kérdésekre, hogy Ofella jelenleg az alkalmazásukban áll-e, illetve volt-e a tudomásuk arról, hogy a hozzá kötődő Facebook-oldal hozta nyilvánosságra az érintettek személyes adatait.

Beragadt a drágán vett magyar gázkészlet, a luxusgázvásárlást semmi nem indokolja

Van egy-két furcsaság a tavalyi kormánydöntés nyomán felhalmozott 739 millió köbméternyi különleges tartalék körül.

Matolcsy György: Elakadt a felzárkózás, nincs sem jövőkép, sem mérhető célok

Csak az elakadttal tudunk vitatkozni: miért, elindult valaha is?

“Egy nap alatt eltűnt 140 milliárd forintnyi állami vagyon”

Nincs egyetértés abban, hogy jól járt-e az állam a Yettel-ügylettel.

MAGYARORSZÁGON LEHET A LEGNAGYOBB ESÉLLYEL MEGÚSZNI A BŰNÖKET - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2023.03.24.


Magyarországon nem nyúlnának hozzá Putyinhoz, de feltehetően sosem kerül  majd Hágába a nemzetközi bíróság elé, bár Slobodan Miloševićet is elérték egyszer. Elkészült a büntetlenség világatlasza, ami azt mutatja meg, milyen mértékű a felelősségre vonás elmaradása az egyes országokban, ebben Magyarország a legrosszabb helyezést érte el az EU-ban. Putyin nemzethalállal kapcsolatos és a Nyugat fenyegetésére való hivatkozásai hatni látszanak az orosz közvéleményre.

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter kijelentését idézik a külföldi hírügynökségek, amely szerint a magyar hatóságok nem tartóztatnák le Vlagyimir Putyint, ha az ország területére lépne. Azért nem, mert Budapest nem hirdette ki saját jogrendjének részeként a letartóztatási parancsot kiadó, hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság statútumát, és így a rendelkezés alkalmazása alkotmányellenes lenne. A hírügynökségek szerint a magyar kormány ugyan nem alakított ki hivatalos álláspontot a letartóztatási parancs ügyében, de Gulyás azt mondta, ő maga nem tartja szerencsésnek az ilyen döntést, mert nem a békét mozdítja elő, hanem a helyzet további eszkalálódásához vezet.

Az AP emlékeztet arra, hogy bár a magyar kormány elítéli a háborút, de elutasította, hogy Ukrajna fegyvereket kapjon, és hogy Magyarországon átengedjen Ukrajnába tartó fegyverszállítmányokat. Azzal is fenyegetőzött, hogy megvétózza a Moszkva elleni európai uniós szankciókat, továbbá hátráltatta a Kijevnek szánt, nagyobb összegű uniós támogatási csomag elfogadását, e hét elején pedig nem volt hajlandó aláírni a másik 26 EU-országgal együtt azt a határozatot, amely támogatja a Putyin elleni nemzetközi büntetőbírósági letartóztatási parancsot.

Politico Ivo Daalder volt amerikai NATO-nagykövet vendégkommentárját közli a Putyin elleni letartóztatási paranccsal kapcsolatban, aki valószínűtlennek tartja, hogy az orosz elnök a hágai bírói testület elé kerül, de szerinte igenis fennáll annak az eshetősége, hogy egyszer felelősségre vonják a tetteiért, miként Slobodan Miloševićnek is bíróság elé kellett állnia.

Ennek kapcsán Daalder a bűnök következmények nélküliségéről, a büntetlenségről fejti ki gondolatait. Beszámol arról, hogy a Globális Ügyek Chicagói Tanácsa nevű elemző műhely, ahol ő jelenleg tevékenykedik, összefogott az Eurázsia Alapítvány nevű londoni think tankkel, és elkészítette a büntetlenség világatlaszát, amely azt igyekszik számszerűsíteni, milyen mértékű a felelősségre vonás elmaradása az egyes országokban. A legrosszabb osztályzatot Afganisztán kapta, a legjobbat pedig Finnország. Magyarországnak a 123. hely jutott a világrangsorban, ami a legrosszabb az EU-országok között.

Vlagyimir Putyin az Oroszország túléléséért folytatott harcnak állítja be az ukrajnai háborút, és azzal vádolja a Nyugatot, hogy Oroszország elleni faltörő kosként, illetve gyakorlótérként használja Ukrajnát – írja a The Hill washingtoni lap. A cikk szerint az orosz elnök interpretálásában a háborút a Nyugat kezdte, és a küzdelemben Oroszországot az fenyegeti, hogy minden elveszít. Megszólaltatja Kadri Liiket, a Külkapcsolatok Európai Tanácsának az egyik vezető kutatóját, aki szerint Putyin összekapcsolta a háborúval saját politikai és fizikai sorsát.

A The Hill megállapítja: nehéz ugyan áttekinteni, hogy az orosz közvéleményre milyen mértékben hatnak Putyin állításai, hiszen olyan kemény jogszabályokat hoztak, amelyek korlátozzák a tiltakozást, így például a fegyveres erők lejáratását, mégis, úgy tűnik, hogy az elnök narratívája hatást fejt ki. A dekadens Nyugatról szóló történeteket jól el lehet adni Oroszországban – mondja Szergej Radcsenko, az amerikai Johns Hopkins egyetem nemzetközi tanulmányokkal foglalkozó intézetének a professzora.

Charles Kupchan a Külkapcsolatok Tanácsa elnevezésű amerikai intézmény vezető kutatója arra hívja fel a figyelmet, hogy például a nyugati gyarmatosításra tett – helytálló elemeket is tartalmazó – utalásokat olyan eltorzított, nacionalista szövegkörnyezetbe ágyazza Putyin, hogy mondandójának már semmilyen valóságalapja nincs. Hacsak Oroszország ki nem terjeszti a harcokat NATO-államokra is, a Nyugat részéről fenyegető támadás veszélyére való putyini hivatkozás teljesen abszurd – állítják a The Hill által megkérdezett szakértők. Hein Goemans, a rochesteri egyetem professzora ugyanakkor azt emeli ki, hogy Ukrajna elvesztése valós kihívást jelentene az orosz identitás alapvető tételével szemben. Az oroszok társadalmi önazonosság-tudata nagyon erősen összekapcsolódik Ukrajnával, hihetetlenül nehéz elfogadniuk, hogy két különálló államról és két különálló nemzetről van szó – mondja az elemző.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

FLECK ZOLTÁN: AZ OLYAN VENDÉGET, AKI FOLYAMATOSAN AZ ASZTALRA KÖP, TÖBBET NEM HÍVJÁK MEG

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2023.03.24.


Magyarországon akkor sem lenne jogállam és demokrácia, ha folyamatosan nem hosszabbítanák meg a veszélyhelyzetet – véli Fleck Zoltán. A jogszociológus szerint ezzel viszont közjogilag is bebetonozzák a rendkívüli állapotot. Annak kapcsán beszélgettünk vele, hogy az ukrajnai háborúra hivatkozva, újabb hat hónappal meg akarják hosszabbítani a háborús veszélyhelyzetet. Úgy fogalmazott, teljesen mindegy, hogy minek hívjuk a rendszert, ez akkor is egy autokrácia, ami a demokrácián kívül áll.



Miért tetszik a kormánynak a veszélyhelyzet, mi haszna van belőle?

Kényelmesebb és egyszerűbb így kormányozni, nem mintha a parlament akadálya lenne bárminek. Véleményem szerint ez egy szimbolikus dolog is, azt akarja üzenni, hogy nincsen semmi, ami megfékezheti a kormány akaratát, szándékait. Ezen túl, hadd érezze minden állampolgár azt az „óvó tekintetet és kezet”, ami csak a kormányé lehet, másé nem. A parlament pedig akármennyire is korlátozott, mégis csak a nyilvánosságnak egy tere. Egy-egy törvényhozási aktusnál elhangozhatnak ellenvélemények is, amire egy-két újságíró még rá is „ugorhat”, és még úgy tűnhet, mintha az egy legitim vélemény lenne, holott semmi köze a politikához. A politika szerintük az, amit a kormány csinál...


„EBBŐL ÉN ÉRTETTEM, HOGY NINCS VÁLASZTÁSI LEHETŐSÉGEM” – ÍGY HASZNÁLTA SCHADL A VÉGREHAJTÓI FEGYELMI ÜGYEKET

TELEX
Szerző: CSEKE BALÁZS
2023.03.24.


Volt, hogy a feleségével üzente meg Schadl György, milyen döntést vár el a végrehajtók fegyelmi bíróságától, de olyan is előfordult a tanúvallomások szerint, hogy Völner Pállal meggyőzték az egyik minisztériumi főosztályvezetőt, hogy hibázott, amikor feljelentést tett egy végrehajtó ellen. A végrehajtói kar elnöke fegyelmi ügyekkel állíttatta félre az ellenségeit, és ha az érdekei úgy kívánták, meg is akasztott eljárásokat. Mindezt egy törvénymódosítással olajozta meg, amit Völner Pál segítségével vittek át az Országgyűlésen, és amely a mai napig hatályban van.


Schadl György megakadályozta, hogy a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) hivatalvezetője fegyelmi eljárást kezdeményezzen az egyik végrehajtó ellen, aki kilakoltatta Bíró Icát 2019 májusában. Nem a kilakoltatással volt probléma, hanem azzal, hogy Majorosi Eszter a konkrét ügyről nyilatkozott a médiának, amit a törvény kifejezetten tilt a végrehajtóknak. A jogszabály szerint csak az MBVK hivatali vezetője vagy az általa kijelölt személy adhat tájékoztatást a sajtónak a végrehajtási ügyekről.

„Kiadtam a feladatot a jogászoknak, hogy készítsék elő a fegyelmi eljárást, akiktől feltehetően valaki tájékoztatta erről dr. Schadl Györgyöt, aki egy vehemens kirohanásban kérte rajtam számon, hogy ezt hogy képzelem” – mondta az ügyészségi kihallgatásán P. Béla, a végrehajtói kar akkori hivatalvezetője, aki a Schadl–Völner-ügy huszonegyedrendű vádlottjaként az előkészítő ülésen beismerte bűnösségét.

„Úgy fogalmazott, hogy ha Majorosi ellen fegyelmit indítok, akkor azt vegyem úgy, mintha ellene indítanám.”

Schadl ezekkel a szavakkal elérte, amit akart, holott a törvény szerint a fegyelmi eljárásokra semmilyen hatása nem kellett volna hogy legyen, sőt még csak nem is kell értesíteni ezekről az ügyekről a végrehajtói kar elnökét.

Nem véletlenül lépett azonban közbe a végrehajtók feje. A vád szerint Majorosi Eszter volt az egyik végrehajtó, akinek a kinevezését Schadl intézte el Völner Pál igazságügyi államtitkár aktív közbenjárásával. A kinevezésen túl azt is vállalta az MBVK elnöke, hogy a hivatali ellenőrzéseknél Majorosi megfelelő értékelést kapjon, azaz ne indulhasson ellene fegyelmi eljárás. Cserébe a végrehajtói iroda adózott eredményének meghatározott részét kérte, a vádirat szerint három év alatt összesen 254,8 millió forintot adott át Schadlnek Majorosi, aki az ügy nyolcadrendű vádlottjaként ugyancsak elismerte a bűnösségét a bíróságon...


AZ ÉLVE MEGPÖRZSÖLT DISZNÓ ÉS AZ EMBER, AKINEK BARÁT HELYETT ORBÁN JUTOTT - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: HERCZEG MÁRK
2023.03.24.


Reggelt! Ez a reggeli hírlevél, amiből kiderül többek között, hogy elromlik az idő hétvégére.

ÉBERSÉG, ELVTÁRSAK, ÉBERSÉG

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.03.24.


Harc folyik az infláció ellen Neriában, mert a kedves vezető kijelölte a vonalat és a célt. Egyszámjegyű legyen az a rohadt infláció nem több és nem kevesebb, s mindebben az a kiváltképp érdekes, hogy a harc – mivel mi mindent másképp csinálunk – nem a közgazdaság eszközeivel folyik, hanem csupán hasra ütve. Csak úgy porzik. Aztán meglátjuk, mi lesz, ha elül a felhő. Végül is, lehetne rosszabb is. Hiszen a kedves vezető eljárhatott volna a fehérorosz Lukasenka módján, aki leegyszerűsítette az eljárást, és betiltotta az inflációt rendeletileg. Hogy mire ment vele, arról azóta nincsenek hírek, pedig járt nála maga Szijjártó elvtárs is.

Ő ezért büszkén zsebelte be másodjára is a szaralak minősítést, de ettől még nem lesz olcsóbb a Tescóban a zsömle, úgyhogy másképp kellett odahatni az árakra. Az élen ebben Nagy elvtárs, a parasztminiszter haladt, aki nem is olyan rég a boltosokat tette meg felelőssé az Európa bajnok magyar pénzromlásért. Elmélete szerint ők a bűnösök, generálják a hiányt, így hajtva fel az árakat mégpedig akként, hogy nem teszik ki a polcra az árut, a magyar proletár pedig ott tombol a térköveken, hogy drága is a cucc, de még nem is lehet kapni. Ilyenkor lehet emlegetni az elhibázott szankciókat, esetleg szőrmentén a Sorost.

Ettől azonban olcsóbb nem lesz semmi. A második fázisban – mert ez az első -, amit egyszerűen nevezhetünk szimpla vonyításnak is, ugyanis a haszna csak annyi, a NER az ő dolgozó népért való hősies küzdelmében elkezdte ellenőrizni a boltokat hatóságilag. Vizsgálta, hogyan hajtják fel az árakat az ördögi és imperialista multik, akik a mélymagyar Mária néni zsírján szeretnének dagadtra hízni. Ám a Fidesz, mint a NER élcsapata innentől fogva résen volt, hogy szarrá büntessen minden boltost és boltot, akik veszélyeztetik a kedves vezető kitűzött célját, ami az egyszámjegyű infláció, hogy el ne feledjük. De más se kerülje el a figyelmünket.

Így például az se, hogy még ekkor sem történt érdemi lépés a közgazdaság eszközeivel a brutális drágaság leverésére, mert az uniós pénzek híján nagyon jól jött és jön az üres kincstárnak a beléje ömlő tengernyi ÁFA. Hiába könyörgött mindenki, hogy ahogyan más vidékein a világnak számos példa van arra, az alapvető élelmi cikkek esetében ezek eltörölhetők, és mégsem hal bele senki, ilyen minálunk a hatalom jellege miatt elő nem fordulhat. Ez a hatalom pedig fideszhatalom, és olyan, hogy szarik az emberek fejére, a velük való törődést csak bábozza, mit a kisdedeknek a vasárnap délelőtti matinét.

Ez az előadás pedig tegnap érkezett új felvonásához, ami az, hogy árfigyelésre kéri fel a lakosságot az egyszer már emlegetett Nagy elvtársminiszter. Az árfigyelés lesz a drágaság kalmopirinje most az ideák szerint. Ez abból állana, hogy a guvadt szemű állampolgár járna boltról-boltra, kis noteszébe éberen jegyezgetné az ott tapasztalt árakat, majd pedig jelentené a hatalom e célra létrehozott központjának, és az árak ijedtükben ettől olyan zuhanásba kezdenek majd az idea szerint, hogy átszakítják azt a nyüves padlót. Nem először vagyunk fölkérve házmesternek, hiszen, mint emlékezhetünk a családokat is lesni kell.

Aztán jelenteni azt is, ha valaki illetlenül nyilatkozik az apa férfi, az anya nő fideszista családmodellről arra gondolva, hogy züllött és beteg társadalmunkban a besúgásnak nagy hagyománya, következésképp bimbózó gyakorlata is van. És ebben nagy valószínűséggel a maffiának jó a szimata. Mondhatnánk, nem olyan nagy ügy a boltokról jelenteni, mennyi ott a zsömle, de azt nem hagyhatjuk szó nélkül egyáltalán, milyen jellemző is ez, milyen transzparens töketlenség az infláció elleni érdemi munkálkodás helyett besúgásra kérni a talpasokat, akiknek ettől jobb nem lesz. Csak kiélhetik az ösztöneiket.

S ha most az a vád érne, hogy minek lovagolok én, nyargalászok mintegy ilyen semmi apróságokon, akkor arra kell rámutatnom göcsörtös ujjaimmal, hogy az ilyesmitől megy teljesen szarrá az amúgy sem fényes életünk. Még továbbá azért is horkanok gyakorta ezeken, mert mutatják a hatalom töketlenségét, hogy kormányozni ugyan nem, de hergelni és följelentésre buzdítani nagyon is tudnak, ezzel sem tagadva meg a magyarság nemzeti vonásait. Mert nem újdonságot találtak ki. Ez megy a Kárpátok alatt száz vagy ezer éve, semmit nem tanulunk, és jobbak sem leszünk. Ezért fogunk végül elbukni. (Megdögleni, ha úgy tetszik.)

2023. március 23., csütörtök

MEGDÖBBENÉS, ÉRTETLENSÉG, KIÁBRÁNDULÁS – MIT TETT A HÁBORÚ A MAGYAR–LENGYEL KAPCSOLATTAL?

VÁLASZ ONLINE / PODCAST
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2023.03.23.


Március 23. a magyar–lengyel barátság napja, ám a korábban felváltva Magyarországon és Lengyelországban rendezett, államfői csúccsal tarkított eseményt idén sem tartják meg. Nincs kimondva, de az indok alighanem a két országnak az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos, gyökeresen eltérő álláspontja. Mi lesz így a barátsággal? Miért ennyire fontos Lengyelországnak Ukrajna? Hogyan tekintenek a magyar magatartásra Varsóban, és hová tűnt a korábban toposznak számító kölcsönös uniós segítségnyújtás? HetiVálasz podcastunk két vendége Veronika Jóźwiak, a Lengyel Külügyi Intézet (PISM) elemzője és Zeöld Zsombor Lengyelország-szakértő. A műsorvezetők: Ablonczy Bálint és Vörös Szabolcs.

Részletek a műsorból:

A történelmi sérelmek ellenére miért ennyire fontos Lengyelországnak Ukrajna?

Veronika Jóźwiak: „A forrófejűség és a lengyelek romantikus hozzáállása gyakori érvként hangzik el a magyar sajtóban, de falra mászok ettől. Miért nem láthatjuk úgy a lengyeleket, hogy abszolút pragmatikus okokból támogatják Ukrajnát? Teljesen logikus döntés azzal együtt, hogy elég komoly tehertétel az ukrán–lengyel kapcsolatokon a történelem, de ebben a helyzetben teljesen világosnak tűnik, legalábbis lengyel szempontból, hogy Ukrajna függetlenségének a megőrzése elemi érdeke Lengyelországnak. Ez tehát pragmatikus politikai döntés, és ezért tudja a lengyel kormány félretenni azokat a sérelmeket, amelyek valóban nagyon súlyosak – csakhogy most nem ez a fontos.”

Zeöld Zsombor: „Nagyon érdekes egyveleg, amivel a magyar sajtó egy bizonyos része Lengyelországhoz hozzááll; megy az abszolút értelmetlen és érthetetlen, érzelmi alapú hangulatkeltés. Emellett kialakulni látszik egy olyan médiakép, szintén a magyar sajtó egy bizonyos részében, amely szerint Lengyelország a tékozló fiú: a magyar lesz az igaz álláspont, és a lengyelek majd hozzánk fognak visszatérni. Van egy rossz hírem: ez nem fog bekövetkezni. Azok a hangok, hogy »békülnek a lengyelek: Morawiecki bejelentette, hogy a V4 megújulásában reménykedik« – a magyar wishful thinking kivetítése. A lengyelek mindent, a háborút is, az orosz agressziót is – ami nem 2022-ben, hanem 2014-ben kezdődött – biztonságpolitikai szempontból néznek, azt létfenyegetettségként érzékelik. Persze vannak olyan elemei, amelyek érzelemmel fűtöttek, de a háborúra adott válaszuk alapja egy racionális számítás.”

Hogyan fogadják Lengyelországban Magyarország háborúval kapcsolatos magatartását?

VJ: „Társadalmi szinten abszolút megdöbbenéssel fogadták. A háború kitörése után ez volt az általános reakció. Talán ez most, egy év után, már kicsit enyhült és érzelemmentesebbé vált, de azt tapasztalom, hogy sajnos ez az egyetlen dolog, amire a lengyelek a magyarokkal kapcsolatban asszociálnak: »Ja, hát igen, az Orbán Viktor, aki az oroszok pártján áll, és nem támogatja Ukrajnát!« A háború előtt, minden törekvés ellenére, nagyon keveset tudtak a lengyelek a magyarokról, de ez a másik irányban is így volt. Most pedig inkább negatív kép él a fejekben. Ami a kormányzati szintet illeti: nehéz elfogadni a lengyel politikának a magyar álláspontot. A nyilatkozatokból az következik, hogy még mindig van egyfajta várakozás, remény, hogy a magyar kormány képes módosítani az eddigi hozzáállásán. De van kiábrándultság is. Ez tükröződik abban, hogy kormányzati szintű találkozók valójában már több mint egy éve nincsenek, azon a nagyon kevésen pedig, ami van, ugyancsak nem jut dűlőre a két fél a legfontosabb politikai kérdésekben. (…) Nem elfogadható lengyel szempontból, hogy nem történt meg az Oroszországról való leválás, vagy hogy a szankciók szélesítését, kiterjesztését Magyarország nem támogatja, s Ukrajnát a humanitárius segítségnyújtáson kívül nem támogatja. Mindezt nagyon nagy értetlenséggel fogadják, mert ebből az következik, hogy a magyar kormány nem érti teljes mélységében, miről van itt szó, mi a tét, hogy Oroszország milyen partner, s milyen jellegű veszélyt és fenyegetést jelent Közép-Európára nézve is.”

Milyen barátság az, amit ennyire ki tud kezdeni egyetlen véleménykülönbség?

ZZS: „Az alapvetően generációs élményként és emlékként tekintett magyarországi viszonyból egyszerűen elfogyott a demográfiai tartalék. Azok az emberek, akiknek személyes magyarországi kapcsolatuk, tapasztalatuk volt a lengyel társadalomban, idősödtek vagy meghaltak, és ennek a generációnak nem volt utánpótlása. A lengyel reláció azért speciális, mert a társadalmi kapcsolatok nélkül nem lehet magas politikai kapcsolatokat fenntartani – a társadalmi kapcsolatok egyértelműen előszobáját képzik annak, hogy politikai kapcsolatokról beszélhessünk. A másik dolog, hogy a 2010-es években az a relatív befolyásvesztés, amit a magyar diplomácia és a magyar kultúrdiplomácia átélt, azzal járt együtt, hogy más országoknak történt meg a kulturális térnyerése Lengyelországban, és ennek egyes esetekben volt kihatása a magyar relációra.”

Hová tűnt az EU-s szinten évekig meglévő magyar–lengyel dacszövetség?

VJ: „Az utóbbi években nagyon átpolitizálttá váltak a lengyel–magyar kapcsolatok, de pártvonalon: a kétoldalú kapcsolatok a két kormányzó párt közötti kapcsolattá silányultak. Nem volt valódi politikai tartalom, hiányzott az a közös stratégiai cél, ami valódi, mély politikai partnerséget jelenthetett volna. Technikai jellegű partnerséget láttunk, amelynek az az íratlan megállapodás volt az alapja, hogy a két kormány majd kölcsönösen támogatja egymást az uniós intézményekkel szemben, de ennek csak a hetes cikk szerinti eljárás esetében volt jelentősége. S mivel nem reális, hogy ez eljusson a végére – közben pedig a Bizottságnak új eszközei lettek arra, hogy a jogállamiságot sértő tagállamokat szankcionálja –, a kölcsönös támogatásnak az európai politikában már nincs meg az a súlya és jelentősége, ami eddig volt. Az uniós intézmények nagyon cselesen leválasztották egymásról a két országot: tárgyaljon mindkét tagállam önállóan az uniós pénzekről, s a kölcsönös segítségnyújtás már nem fontos. A háború miatt előállt egy új politikai helyzetben pedig az uniós intézmények próbálnak megértést tanúsítani Lengyelországgal szemben, az Ukrajnának nyújtott támogatás terén betöltött politikai szerepe miatt. Lengyelországnak most nem áll az érdekében, hogy Magyarországgal összekapcsolják, hiszen jobb helyzetbe került. Ez a magyarázata annak, hogy most nem támogatja olyan súllyal és olyan vehemensen a magyar kormányt, mint korábban tette – a politikai érdek egyszerűen mást diktál.”

ITT HALLGATHATÓ MEG

A GONOSZ AMERIKÁBAN ÉL, DÓZSA ÜGYNÖK VOLT, TÁMADNAK A BOGARAK (BOGÁR, BENCSIK, TOROCZKAI, ÁBRAHÁM)

DAVE VILÁGA
Szerző: DAVE
2023.03.22.



Toroczkai László szerint a nyugat rovarokkal akar minket etetni.
Bogár László szerint Dózsa György ügynök volt. 
Bencsik András szerint svábbogarak demonstrálnak. 
Ábrahám Róbert szerint pedig a gonosz itt él velünk...


A KAMASZKOR A LEGNEHEZEBB IDŐSZAK, FŐLEG, HA EMO VAGY | BANDI, BÁLNA ÉS MARCI A FÉRFILÉTRŐL

PARTIZÁN
Szerző: PARTIZÁN
2023.03.22.



Újra a csatornán TheRavenCroaks Bandi és Bennszülött Bálna. A nagy csapat újra összeáll és amellett, hogy kicsit krindzselnek a Házasság Hetén és a Férfiak klubjás Bedő Imrén, komoly témák is a terítéken lesznek: nehéz volt-e a srácoknak a kamaszkor és a férfivá válás? Mit tapasztalt és tanult Bandi a férfilétről apaként? Micsoda elképesztő dolgokat látott Bálna Svédországban? 😮 Az Igazi Férfiak Klubjában szóba kerül, hogy mit lehetne tanulni a jobboldaltól, mit jelentenek Marciék számára az olyan férfiasnak elkönyvelt értékek, mint a becsület, hősiesség, lovagiasság? Lehet-e valakinek a takarítás a szeretetnyelve?

B24 BESZÉLGETÉSEK: HOLODA ATTILA ENERGETIKAI SZAKÉRTŐ

BORSOD24 / VIDEÓ
Szerző: BORSOD24
2023.03.17.



B24 Beszélgetések: Holoda Attila energetikai szakértő.

GESZTI +7. EPIZÓD: HOGYAN NE ADJUK FEL? - VENDÉGEK: OLÁH IBOLYA ÉNEKES, ALMÁSI KITTI PSZICHOLÓGUS

FRIDERIKUSZ PODCAST / GESZTI+7
Szerző: FRIDERIKUSZ SÁNDOR
2023.03.16.



A Geszti + 7. adásában lényegében egy fő kérdést járunk körül: hogyan ne adjuk fel nehéz helyzetekben? Churchill szerint „A siker az a képesség, hogy az egyik kudarcról a másikra jutunk a lelkesedés elvesztése nélkül.” De mi van akkor, ha ezt a lelkesedést elveszítjük és összezuhanunk? Hogyan dolgozhatók fel a nagy elakadások szülte traumák, kinek milyen megküzdési stratégiái vannak? 

Első vendégünk Oláh Ibolya énekes és dalszerző, akitől sokat elvett a sors. De vajon mit adott neki? Feladásnak számít-e, ha tovább áll az ember akkor, ha valamivel nem boldogul? 

Második vendégünk Almási Kitti klinikai szakpszichológus, akivel arról beszélget Geszti Péter, hogy mennyire nőtt meg a szorongás és feszültség a társadalomban, illetve benne, a pszichológusban személyesen? Mennyire érdemes figyelembe venni mások véleményét? Miért tartotta fontosnak, hogy bizonyos élethelyzetben ne a törékeny nőt lássák benne, hanem megkeményítse magát? A végén az is kiderül, hogy maga a pszichológus is jár terapeutához...

BÁNÓ ÉS BOLGÁR - SZENTPÉTERI NAGY RICHARD (2023 03 22)

TV13 / BÁNÓ ÉS BOLGÁR
Műsorvezető: BÁNÓ ANDRÁS, BOLGÁR GYÖRGY
2023.03.22.



A vendég: Szentpéteri Nagy Richárd.

TÁJKÉP CSATA HELYETT – MAGYARORSZÁG ÁLLAPOTA ÉS AZ EGYETLEN KIÚT

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BACSIK LÜSZIEN
2023.03.22.


Nincs más kiút, csak az utópia. Megváltók ugyanis nem jönnek: sem Brüsszelből, sem a Múzeum körútról, sem a diáktüntetésekről. Nem lesznek éhséglázadások, nem „telik be a pohár”, nem „nyílnak a bicskák” a milliós karóráktól. Nem lesznek az állampártot belülről szétfeszítő belső harcok. Nem lesz nyílt diktatúra, ami „fölnyitná a szemeket” és megrendezhetővé tenné újra 1956-ot vagy az 1989 végi Romániát. Bacsik Lüszien történelem és szociológia szakos bölcsész, gyógypedagógus Lányi András lapunkban megjelent esszéjére reagálva végigpásztáz közállapotainkon. Szórakoztató, egyben lesújtó látlelet...

MINDEN TIZEDFOK SZÁMÍT, DE HATSZOR ENNYI BEFEKTETÉS KELLENE A KLÍMAVÁLSÁG MEGÁLLÍTÁSÁRA

G7.HU
Szerző: KOLOZSI ÁDÁM
2023.03.23.


A legrosszabb forgatókönyv még elkerülhető, de az eddigi lépéseknél sokkal többre van szükség, további késlekedésre egyszerűen nincs idő, az éghajlati és ökológiai rendszer visszafordíthatatlan kárai szempontjából döntőnek tartott másfél fokos melegedés tartására is csak extrém optimista forgatókönyv esetén látszik még némi esély – az IPCC hétfőn nyilvánosságra hozott jelentésének fő üzenetei ismerősen unalmasnak tűnhetnek a közvéleményben, miközben egy, a korábbiaknál is erősebb vészjelzésről van szó. A klímakommunikáció szokásos paradoxona: az apokaliptikusnak érzett figyelmeztetések kifáradnak, a visszafogott szakmai tónus viszont sem a döntéshozók, sem a közvélemény ingerküszöbét nem üti át.

Az IPCC elnöke talán ezért is inkább “a remény üzenetét” próbálta átadni: “Rendelkezünk a szükséges technológiával és tudással a klímakérdés megoldásához. Az energiahatékonyság növelésében nagyon sok lehetőség van, az energiafogyasztással járó kibocsátás 40-70 százalékkal csökkenthető , és óriási potenciál van erre a városi környezetben is” – hangsúlyozta a friss IPCC-jelentés hétfői bemutatásán Hoesung Lee, az ENSZ alá tartozó kormányközi testület dél-koreai elnöke.

A klímaválság kezelésére javasolt konkrét receptek azonban hiába egyre bővebbek, csak nagyon szelektíven főznek belőlük, és az adagok is sokkal kisebbek, mint amire globálisan minimálisan szükséges lenne.

Pedig, mint a friss jelentés is kiemeli: a lehetőségtér egyre szűkül. Az elmúlt 125 000 évben az utolsó volt a legmelegebb évtized, a mostanihoz hasonlóan gyors felmelegedésre pedig az elmúlt két évezredben nem volt példa. Ahhoz, hogy a globális felmelegedést az ipari forradalom előtti időszakhoz képest másfél fokon belül lehessen tartani (már most 1,1 foknál tartunk) az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátását 2030-ig közel a felére kellene csökkenteni, különben elkerülhetetlenül elérjük azt a pontot, ahonnan már a szén-dioxid-szint esetleges későbbi csökkentésével sem lehetne visszatérni a mostani, már most is súlyos veszteséggekel teli állapothoz...

„NEVETSÉGES ÖSSZEGET KAPUNK” – PETÍCIÓT INDÍTOTTAK A ROKONAIKAT OTTHON ÁPOLÓK

SZABAD EURÓPA
Szerző: KERTÉSZ ÁDÁM
2023.03.23.


Azok, akik akár napi 24 órában súlyosan beteg vagy fogyatékos hozzátartozójukról gondoskodnak, 40–74 ezer forint havi ápolási díjat kapnak rokonuk állapotától függően. Ez szerintük nagyon kevés, miközben minden drágul, például csak a pelenka egy hónapra harmincezer forint, amióta csökkent a támogatása. Akik meghalt testvérük gyermekét ápolják, egy fillért sem kapnak, csak egyenes ágon jár az ápolási díj. Petíciót indítottak, hogy legalább a minimálbérrel ismerjék el fizikai és lelki kihívásokkal teli munkájukat.


Orbán Viktor miniszterelnök, Pintér Sándor belügyminiszter és Fülöp Attila gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár a címzettje annak a petíciónak, amelyet annak érdekében indítottak a rokonaikat otthon ápolók, hogy az ápolási díj legalább a mindenkori minimálbér szintjére emelkedjen, nyugdíj mellett is lehessen ápolási díjban részesülni, és az ezzel töltött éveket pedig ne szolgálati időnek, hanem munkaviszonynak számolják el...

A KÁRPÁTALJAI MAGYAROK ŐRLŐDNEK KIJEV ÉS A PUTYINISTA ORBÁN KÖZÖTT - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2023.03.23.


Szijjártó Boszniában kijelentette, nem állítja le az orosz gáz vásárlását. A svéd külügyminiszter magyarázatot vár a magyar kormánytól miután már a svéd parlament is elfogadta a NATO-tagsághoz szükséges törvénymódosításokat, és a terrorista szervezetekre vonatkozó jogszabályt is szigorította. Mi a magyarok indoka a NATO-bővítés akadályozására?

Meglehetősen pesszimistán áll Svédország NATO tagságának magyar és török parlamenti ratifikálásához a Tagesspiegel. Elvben mindkét ország egyetért a katonai szövetség bővítésével, de Erdogan csak akkor hajlandó beadni a derekát, ha a svéd kormány terror szervezeteknek kijáró szigorral állna hozzá a helyi kurd szervezetekhez. A cikk aggasztónak találja azt is, hogy a magyar kormány az erről szóló parlamenti szavazást halogatja (a legutóbb ígért március 27-i dátum helyett több külföldi lap is 30-ára várja a magyar voksolást).

A Tagesspiegelen idézi a svéd külügyminisztert, aki szerint Magyarország magyarázattal tartozik nekik, hiszen korábban Magyarország pozitívan nyilatkozott a csatlakozásukról, és nem emelt konkrét kifogásokat, mint például Törökország. A külügyi nyilatkozatra a csatlakozásról döntő svéd parlamenti szavazás után került sor, szerdán ugyanis a nyolc parlamenti svéd párt közül csak kettő nem szavazta meg a csatlakozást, azaz 269 igen szavazattal, 37 ellenében és 43 képviselő távollétében a svéd parlament elfogadta a NATO-tagsághoz szükséges két módosító törvényt, és szigorította a terrorista szervezetekre vonatkozó jogszabályt is.

külföldi sajtó egyik kiemelt híre szerint a NATO főtitkár figyelmen kívül hagyja a magyar ellenkezést, és összehívja a NATO-Ukrajna miniszteri szintű bizottságot. Ezt 2017 óta nem tudta megtenni Jens Stoltenberg a magyar vétók miatt.

A magyar kormány ellenkezésének az oka, hogy a kisebbségi nyelvhasználatot korlátozó ukrán oktatási törvény módosítását követeli, ezzel kapcsolatban a főtitkár hangsúlyozta, tiszteletben tartja a magyar kormány szempontjait, de ebben az új, háborús helyzetben élni fog előjogával, amely konszenzus híján lehetőséget ad neki a bizottság összehívására. A bizottsági ülést áprilisra tervezik Brüsszelbe a tagországok külügyminisztereinek a részvételével. Persze ha a magyar tárcavezető nem vesz részt a bizottság munkájában, az újabb akadályokat gördíthet a döntések elfogadása elé, mert ahhoz egyhangú szavazásra van szükség.

France 24 hosszú riportban számol be arról, miként őrlődnek a kárpátaljai magyarok Kijev és a Putyin-barát Orbán között. A cikk említést tesz arról, hogy a helyi polgármester Munkács váráról eltávolította a magyarok misztikus turulmadarát, és helyette az ukrán címert rakatta ki, a háromágú szigonyt. Andrij Baloha szerint ugyanis a turul olyan, a birodalmi érából megmaradt soviniszta jelkép, aminek múzeumban lenne a helye. Ez Budapest hangos tiltakozását váltotta ki.

De mostanra már a magyar zászló kitűzését is megtiltották Munkácson. A viszony pedig tovább mérgesedik, miután Szijjártó Péter magyar külügyminiszter kedden Brüsszelben közölte, addig nem hajlandóak támogatni Ukrajna EU-s és NATO partnerségét, amíg a kisebbségek nyelvhasználatát korlátozó oktatási törvényt át nem írja Kijev.

Idézik Orbán Viktort is, aki azt állította, hogy a kárpátaljaikat katonai szolgálatra kényszerítik a háborúban, ezért menekülnek el olyan sokan onnan. Noha Magyarország valóban segíti a menekültek befogadását és segélyszállítmányokat is küld Ukrajnába, de Munkács polgármesterének az az érzése, hogy Orbán annektálni akarja Kárpátalját. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség szóvivője szerint miután Magyarország nem küld fegyvereket és lőszereket, ezért az ukránok egyre nagyobb ellenszenvvel viseltetnek a kárpátaljaiakkal szemben. Vannak olyan hangok, amelyek legszívesebben deportálnák őket Budapestre, noha a helyi magyarok harcolni akarnak és fegyvert is fognak Putyin ellen, és szeretnék, ha nem nőne tovább a feszültség a magyar kisebbségek és az ukránok közt, miután utóbbiak neheztelnek rájuk a katonai segítség elmaradása miatt.

A Szabad Európa Szijjártó Péter boszniai útjáról részletesen beszámolva kiemeli, hogy a magyar kormány a balkáni országok felvételét sürgeti az Európai Unióba. A migrációs problémákat ugyanis szerinte gyorsabban és hatékonyabban lehetett volna kezelni, ha az EU már rég a tagjai között tudhatná Albániát, Boszniát, Koszovót, Montenegrót, Észak-Macedóniát és Szerbiát. A Trebinjében tartott energetikai fórumon a magyar külügyminiszter bejelentette, nem áll szándékukban az orosz gázvásárlást leállítani, noha igyekeznek diverzifikálni az energiaforrásokat, de az orosz gázbeszerzés nemzeti érdek.

Magyarország a tökéletes példa arra a médiapropagandára, ahol a politikával foglalkozó, kormányellenes női hangokat próbálják elnémítani, ahol a nők ellen támadást indítanakkiforgatják magánéletüket és hamis híreket terjesztenek róluk – olvasható az Open Democracy most bemutatott felmérésében, amelyben magyar nőket interjúvoltak meg. A She persisted (A nő kitartó) mozgalom egyik olasz vezetője ismertette, milyen támadások érik a politikai karriert építő nőket, akik mindezek ellenére sem adják fel harcukat. Kunhalmi Ágnest hozza fel példának, aki folyamatos támadás alatt ál a közösségi médiában és lehazugozták akkor is, amikor Covid-fertőzéssel kórházba került.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

HAZUDOTT AZ MLSZ, AZ UEFA NEM ENGEDI IRREDENTA ÉS NYILAS ZÁSZLÓVAL A “SZURKOLÁST”, ORBÁN MÉGIS EZT SZERVEZI

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2023.03.23.


Orbán Viktor futballszövetsége, a Magyar Labdarúgó Szövetség, a NER szokásához híven nem veszi tudomásul az UEFA tiltását, hanem saját értelmezése szerint továbbra is arra biztatja a magyar válogatott szurkolóit, hogy az irredenta, revizoionista és nacionalista, “Nagy-Magyarországot” ábrázoló molinókat és az árpádsávos nyilas zászlókat használhatják a nemzetközi mérkőzéseken, mert az MLSZ engedélyezni fogja “a történelmi Magyarország tiszteletét és a határon túli szurkolókkal való összetartozást szimbolizáló drapéria stadionba történő bevitelét”.

A “Nagy-Magyarország” zászlók, sálak és drapériák eddig sem a “történelmi Magyarország tiszteletét” és a “a határon túli szurkolókkal való összetartozást”, hanem a futballstadionok szélsőjobboldali, rasszista és antiszemita “szurkolóinak” ideológiája szerint az irredentizmust, a revizionizmust, a Trianon előtti Magyarország határainak visszaállítását jelentették. Azt, hogy nem fogadják el a jelenlegi határokat, a Trianon előtti határokat tekintik Magyarország határának, ezért a szomszéd országokhoz tartozó területek egy részét Magyarország részének tekintik.

Ezzel az ideológiával tökéletesen egyező módon viseli Orbán is a “Nagy-Magyarország” sálat, a NER korifeusai a “Nagy-Magyarország” matricákat. Orbán a futballstadionokon, a magyar válogatott meccseken kereszül csempészi vissza a magyar nyilvánosságba és a köztudatba a trianoni határok elutasítását és a “Nagy-Magyarország” visszaállításának követelését. Ezzel összhangban lengetik az árpádsávos nyilas zászlót is, amelynek üzenete az, hogy Trianon a zsidók bosszúja volt a “zsidóbolsevik” Tanácsköztársaságot leverő fehérterror miatt.

Az árpádsávos nyilas zászló a “Nagy-Magyarország” térképekkel együtt azt jelenti, hogy a nyilasok jogosan és helyesen lőtték a Dunába a zsidókat Trianon miatt, mert az a zsidók bosszúja volt. A “Nagy-Magyarország” térképek és az árpádsávos nyilas zászló együtt a magyar neonáci szélsőjobboldal jelképei, amelyek antiszemita uszítást, irredentizmust, területi követelést, rasszizmust és idegengyűlöletet fejeznek ki. Orbán antiszemita és náci ideológiára épülő, illiberális fasiszta trendszere a futball szeretetén keresztül éleszti fel a nyilas eszméket és tradíciókat Magyarországon.

Ehhez tegyük hozzá, hogy a “Nagy-Magyarország” ideológiája és álma, a “Nem, nem soha” jelszava állt a náci Németországgal való szövetség, az antiszemita Horthy-rendszer, a numerus clausus és a holokauszt mögött. Ma ezen kívül kifejezi a magyar szupremácia, a magyar felsőbbség, felsőbbrendűség eszméjét, ami jól illeszkedik a magyar válogatott mezén látható koronához, a szélsőjobbos értelmezésnek megfelelően, amely szerint a magyar “Szent Korona” uralma és fennhatósága alá tartoznak az egykori kisebbségek, a környező népek. Miközben Magyarország nem is királyság.

Az sem véletlen, hogy az MLSZ a közelgő válogatott meccsek előtt jelentette be, hogy engedélyezi a “Nagy-Magyarország” térképes molinókat és az árpádsávos nyilas zászlókat. Kifejezetten azzal a céllal, hogy feluszítsa a Fidesz szélsőjobboldali futballhuligánjait, hogy ezekkel a jelképekkel jelenjenek meg a meccseken, hogy minden válogatott meccs egy náci, nyilas, nacionalista és irredenta tüntetés legyen. Amikor a szomszédban Orbán orosz elvtársai éppen a történelmi Oroszország határainak helyreállítása miatt háborúznak és gyilkolnak, Orbán provokációja veszélyes üzenet.

Nemcsak a Felvidék, a Vajdaság és Erdély tartozik a “Nagy-Magyarország” térképeken Magyarország területéhez, hanem az Ukrajnához tartozó Kárpátalja is, ami a magyar “haderőfejlesztéssel” párhuzamosan előre vetíti a Kárpátaljára való bevonulás lehetőségét, Horthy erdélyi bevonulásának mintájára. Ennek volt köszönhető az erélyi magyar zsidók deportálása és elgázosítása, s azt se felejtsük el, hogy mindennek egymillió magyar esett áldozatul, az ugyancsak békepárti Horthynak köszönhetően, akit háborús bűnösként fel kellett volna akasztani...

ELLIOT ARONSON SZOCIÁLPSZICHOLÓGUS: KÖTELEZŐVÉ TENNÉM A KRITIKUS GONDOLKODÁS OKTATÁSÁT – A HVG EXKLUZÍV INTERJÚJA

HVG360
Szerző: ILLÉNYI BALÁZS
2023.03.23.


Egy vezetőnek a politikai ellenfelei közül kellene válogatnia a munkatársait, hogy elkerülje az önbecsapás csapdáját – állítja Elliot Aronson, A társas lény című szociálpszichológiai alapmű szerzője. Az eredeti kötet legújabb, a fiával közösen átdolgozott, a HVG Könyvek gondozásában megjelent magyar kiadása kapcsán beszélgettünk a világhírű tudóssal. Egyebek között arról, mit gondol szakterülete legvitatottabb kísérleteiről, arról a tesztről, amely önmagában képes bemutatni a szociálpszichológia lényegét, arról, hogyan csúszott át A társas lény a Kádár-kori cenzúra szűrőjén. Aronson a magyar olvasóknak külön is üzent.


HVG: Nagyjából négyévente átdolgozta a könyvét, hogy „lépést tartson a szakterületen folytatott kutatásokkal és a világ drámai változásaival”. Mi az a legfőbb állítás A társas lényben, ami fél évszázada változatlan?

Elliot Aronson: A könyvem alapvető üzenetét Aronson első törvényének nevezem, és így szól:

"azok, akik őrült dolgokat tesznek, nem feltétlenül őrültek".


És ez természetesen igaz úgy is, hogy akik kegyetlen dolgokat tesznek, nem feltétlenül kegyetlenek, akik ostobaságokat csinálnak, nem feltétlenül ostobák, akik becstelenségeket művelnek, nem feltétlenül becstelenek és így tovább. Ez magában foglalja a mi szakterületünk alapvető kérdését: milyen kényszerítő ereje lehet egy adott élethelyzetnek, azaz miként fordulhat elő, hogy

"bizonyos szituációk hatására az emberek többsége a személyiségével ellentétesen cselekszik"...

RENDKÍVÜLI: INGYEN PASSZOLNÁ ÁT A FELÚJÍTOTT ÁLLAMI KASTÉLYOKAT LÁZÁR JÁNOS

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ZSUPPÁN ANDRÁS
2023.03.23.


Megdöbbentő törvénytervezet jutott birtokunkba: az elmúlt években közpénzből mintaszerűen felújított és idegenforgalmi látványosságnak berendezett kastélyokat mind átadná Lázár János tárcája közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak vagy más magánjogi szereplőknek. Nemcsak vagyonkezelést, hanem ingyenes tulajdonjogot is lehetne szerezni a tervezet szerint, sőt még a múzeumokból kölcsönzött vagy műtárgypiacon megvett berendezés is az elprivatizált házakban maradna. A példátlan szabadrablást előkészítendő a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. két kastélyt, Edelényt és Pécelt már idén tavasszal bezár, 168 munkavállalót pedig elbocsátottak.

Nagy baj van a kastélyok körül. Az elmúlt években a Válasz Online-on rendre beszámoltunk azokról a példaértékű felújításokról, amelyeket az állami kastélyprogram keretében végrehajtott az összesen ötven kiemelten értékes műemléket kezelő Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. (NÖF). A magyar történelemben kiemelt szerepet játszó házak születtek újra, teltek meg ismét élettel, váltak látogathatóvá: Tatán az Esterházy-kastély, Bajnán Sándor Móric, az Ördöglovas egykori otthona, Nádasdladányban a Nádasdy-kastély, Sümegen az egykori Püspöki Palota. Terveztünk írni a többiről is: a nemrég megnyílt Dégről, a füzérradványi Károlyi- és a szabadkígyósi Wenckheim-kastélyról, a majki kamalduli remeteségről. A felújításokat a magyar múzeumok értékes műtárgyak letétbe helyezésével segítették, az épületek kiállításain kitűnő kurátorok dolgoztak szakmai tudásuk javát adva, a NÖF pedig a műtárgypiacon is vásárolt tárgyakat azért, hogy a látogatókat az egykori pompás otthonokat megidéző enteriőrök fogadják.

A fenti felsorolásban szereplő épületek mindegyike szerepel annak a törvénytervezetnek a mellékletében, amely a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztériumból jutott el lapunk birtokába. A „kulturális örökség egyes elemeinek fejlesztéséről” címet viselő tervezet egészen hajmeresztő olvasmány, mivel azt vetíti előre, hogy ezeket a közpénzből és uniós forrásokból megmentett épületeket most egyszerűen kiszerveznék magánjogi szereplőknek. Hasonló modellben veszítenék el közvagyon jellegüket, ahogy már korábban átadtak közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak többezer milliárd forint értékű állami vagyont: a magyar felsőoktatás nagy részét, rengeteg kulturális és agrártevékenység ellátását, és az ezekhez kapcsolódó ingatlanokat – egyetemi campusokat, a Hajógyári-szigetet, a piliscsabai Makovecz-komplexumot, a gödöllői Királyi Kastélyt és a szentendrei Anna-völgyet...

KISZIVÁROGTAK A BUDAPESTI OROSZ BANK TITKAI - DIREKT36 PODCAST

DIREKT36 PODCAST
Műsorvezető: PETHŐ ANDRÁS
2023.03.22.


A Direkt36 bizalmas iratok feldolgozásával mutatta be azt, hogy miként érintette az ukrajnai háború a budapesti központtal működő orosz dominanciájú pénzintézetet, a Nemzetközi Beruházási Bankot. Kiderült többek között az, hogy a bank legnagyobb támasza a magyar kormány lett. Erről és az iratokból kiderült más érdekességekről beszélgetett Pethő András a cikk több szerzőjével, Szabó Andrással, Wirth Zsuzsannával és Marton Kamillával. 

RÁHÚZ MÉG KÉT HETET A KÚRIA, HAT ÉVE HÚZÓDIK A HALMOZOTTAN FOGYATÉKOS EMBEREK LAKHATÁSI ÉS KÁRTÉRÍTÉSI ÜGYE

NÉPSZAVA
Szerző: MUHARI JUDIT
2023.03.23.


Nem született újabb ítélet. Egy csalódott édesanya szerint politikai ügy lett a történetükből.


Két héttel, április 5-ére halasztotta a Kúria azt a döntést, amelyben hat, halmozottan fogyatékos ember elhelyezése és kártérítése ügyében mondta volna ki a végső szót.

A hatodik éve tartó tartó bírósági ügyben a felperesek képviseletét a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) látta el, Boros Ilona, a civil szervezet jogásza az egyik szakember. Ő úgy fogalmazott: „érdemi indok nem volt, egyszerűen közölték velünk, hogy nincs ítélethirdetés. Hiába ültek az ügyön hónapokat a Kúrián, ezt megcsinálhatják, nincs mit tenni.” – A családok érzelmileg készültek arra, hogy végre véget ér az egész tortúra – fogalmazott. „Érzelmileg is iszonyatosan meggyötört emberekről beszélünk, akiket próbáltunk felkészíteni arra, hogy akár el is veszíthetjük a pert, de erre azért nem számítottunk.” Mint mondta, most mindenki végtelenül csalódott.

Schilling Magdolna, az egyik sérült édesanyja a tárgyalás után lapunknak úgy fogalmazott: bebizonyosodott, hogy itt nem a gyerekeik számítanak, hanem politikai ügy lett a történetükből. Mint mondta, a tárgyalóteremben a halasztás érveként elhangzott például, hogy nem történt meg a gyerekeik szükségleteinek a felmérése. – Ez teljesen értelmezhetetlen, hiszen ilyen akkor történik, ha van egy adott intézet, ahonnan a beköltözés előtt kijönnek szakemberek, és megnézik, hogy a majdani gondozottnak milyen ellátásra van szüksége. Csakhogy a mi esetünkben éppen arról van szó, hogy nincs intézet, tehát nincs is honnan kijönni. Az édesanya szerint az egész időhúzás arról szól, hogy meghaljanak az alperesek, és akkor az állam pontot tehet az ügy végére. – Mind a hat szülő 60-80 éves, a gyerekeink pedig súlyos betegek. Szerdán négy szülő várta a Kúrián a döntést.

Két hét múlva a gyerekeink is ott lesznek, a bírák nézzenek csak a szemükbe.

Lapunkban korábban megírtuk: a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság felülvizsgálati kérelmet nyújtott be tavaly augusztusban a Kúriához, miután a hat, halmozottan fogyatékos gyereküket otthon ápoló család áprilisban másodfokon is nyert az állam ellen, egy 2017-ben indított eljárás végén. A pert a TASZ indította az édesanyák és már felnőttkorú, 30-50 éves gyermekeik képviseletében, miután hiába vártak segítséget az államtól. Boros Ilona azt mondta, a szülők szerették volna, hogy az évtizedek óta tartó otthonápolás után segítséget kapjanak, és az éjjel-nappal gondozást, ápolást igénylő, súlyosan és halmozottan fogyatékos felnőtt gyerekeik beköltözhessenek egy kis létszámú, úgynevezett támogatott otthonba. Az állam felajánlott ugyan elhelyezést, de csak a határ menti, fővárostól 200-300 kilométerre lévő, régi kastélyokból átalakított, több száz fős tömegintézetek egyikében. Ezeket meg is nézték a szülők, de amit ott tapasztaltak, az traumatizálta őket – fogalmazott Boros Ilona hozzátéve: „Szedált emberek vegetáltak a nagyipari léptékű intézményi keretek között. A szülők kijelentették, amíg ők élnek, a gyerekük biztosan nem kerül ilyen helyre.”...