2021. október 15., péntek

EMLÉKEZZÜNK!

HÍRKLIKK
Szerző: Dr. DÁVID FERENC
2021.10.15.



77 évvel ezelőtt – 1944. október 15-én – a rádióban elhangzott Horthy Miklós kiáltványa, amelyben bejelentette döntését a németek oldalán folytatott harc befejezéséről és kiadta a parancsot a hadseregnek az átállásra. A parancsot azonban a németbarát vezérkari tisztek nem továbbították a fronton harcoló alakulatokhoz. A németek azonban számítottak a kiugrási kísérletre és gyors ellenakcióval kontroll alá helyezték a fővárost, elrabolták Horthy fiát és arra kényszerítették a kormányzót, hogy a hatalmat Szálasi Ferencnek, a Nyilaskeresztes Párt vezetőjének adja át.


Ezt követően kezdődött a magyar történelem legsötétebb időszaka, amelyről édesapám és édesanyám rendkívül sokat mesélt. Mindketten fiatal felnőttek voltak, és hiteles szemtanúként emlékeztek a szörnyű októberi napra, illetve az azt követő véres leszámolásokra. A nyilas terror legtöbb áldozata a budapesti gettókban maradt zsidók és a zsidó munkaszolgálatosok közül került ki. Budapesten több ezer zsidó férfit, nőt és gyermeket a Duna-parton felsorakoztatva, a folyóba lőttek. A rémuralom idején a felfegyverzett hungarista hordák a háborút megelégelő katonaszökevényekkel is végeztek. Az elvetemült nyilasok cigány honfitársainkat sem kímélték, közülük sokat kegyetlenül meggyilkoltak. Emlékezzünk rájuk, és a hősi halált halt Bajcsy-Zsilinszky Endrére valamint kivégzett katonatiszt társaira, akik megpróbáltak fegyveres ellenállást szervezni a nyilasokkal és a megszálló németekkel szemben. Elbuktak, de ragyogó kiállásukat nem felejthetjük el. Budapest 1945. februárjában, az ország csak 1945. áprilisában szabadult meg a háború borzalmaitól.


Óvatosan fejezem be írásomat, az is lehet, hogy nem voltam elég körültekintő a következő mondatok megfogalmazásakor: a három országos napilap online verziójának keresőjébe beütöttem, hogy „Szálasi, nyilas rémuralom”, és meglepetésre a képernyőmön megjelent a „nincs találat” kiírás. Nem adtam fel, a közismert „hirkereso.hu” és „hirlista.hu” gyűjtőportálokon is próbálkoztam, de ezeken sem találtam utalást az 1944. október 15-i eseményre...

A Hírklikk jegyzetírójaként fontosnak tartom, hogy 1944. október 15. és a nyilas uralom rémtettei ne merüljenek a feledés homályába. Gyerekeinknek, unokáinknak is tudniuk kell, hogy a XX. század közepén hazánkban fegyveres banditák kezébe került a hatalom. Ismerniük kell a történelmi mélypont valamennyi részletét, annak érdekében, hogy a szörnyű és szégyenteljes korszak soha, de soha ne ismétlődhessen meg!


A RÉGIÓ NEGYEDIK LEGGAZDAGABB ORSZÁGA A MAGYAR - A KÖZÉPOSZTÁLY FOKOZATOS ELTŰNÉSE CSAK ÁTMENETILEG ÁLLT MEG

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Azénpénzem
2021.10.15.


A legtöbb háztartás a járvány alatt valójában nem takarított meg – állapította meg az Allianz több mint 60 ország háztartásainak vagyoni és adóssághelyzetét vizsgáló jelentéséből. Magyarországon sohasem látott mértékben nőttek a bankbetétek, de a helyzet bonyolultabb annál, mint amit egy ilyen szám tükröz.


Szélsőségesen ellentétes év volt 2020 – nyomatékosította az Allianz a 12. Globális vagyonosodási jelentésben. A járvány milliók életét és megélhetését tette tönkre, a világgazdaság pedig a II. világháború óta nem tapasztalt mély válságba esett. Ugyanakkor a monetáris és a költségvetési rendelkezések váratlan értékben mozgósítottak pénzt a gazdaság, a piacok és az emberek támogatásának érdekében. Mindez sikerrel járt, a bevételek stabilizálódtak, a részvénypiacok pedig gyorsan helyreálltak. Ezzel a hátszéllel a háztartások vagyona is átvészelte a koronavírus-válságot: a pénzügyi eszközök globális bruttó állománya közel 10 százalékkal nőtt 2020-ban, első alkalommal elérve a bűvös 200 billió eurós határt.

A fő mozgatórugót a megtakarítások jelentették: mivel a lezárások drámai módon csökkentették a fogyasztói lehetőségeket, megszületett a „kényszerű megtakarítás” jelensége. Az új megtakarítások 78 százalékkal 5,2 billió euróra nőttek 2020-ban, ami abszolút rekordnak számít. A bankbetétekre érkező pénzösszegek mennyisége – a kényszerű megtakarítások alapértelmezett formájaként, egyszerűen a bankszámlán hagyva az el nem költött jövedelmet – majdnem háromszorosára nőtt (187 százalékos emelkedést követően)...

MUNKAERŐPIACI TÁMOGATÁSBÓL BÉRELNEK TÍZMILLIÓKÉRT FELSŐ-KÖZÉPKATEGÓRIÁS AUTÓKAT A KORMÁNYHIVATALOK

ÁTLÁTSZÓ / ORSZÁGSZERTE
Szerző: SEGESVÁRI CSABA
2021.10.15.


Felső-középkategóriás autókat béreltek kormányhivatalok az Út a munkaerőpiacra elnevezésű uniós projektben. De azt, hogy ki és mire használta őket, titkolják – legalábbis az ezzel kapcsolatos kérdéseinkre egyik érintett kormányhivatal sem válaszolt. Pedig több tízmillió forint uniós támogatás ment el minderre abból a pénzből, amit az álláskeresők és inaktívak, különösen az alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztathatóságának javításához, nyílt munkaerő-piaci elhelyezkedésének támogatásához szükséges eszközök hatékonyságának javítására szántak
.

„Magyarország Kormányának felhívása az álláskeresők, különösen az alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztathatóságának javítása hatékonyabb aktív eszközök segítségével” – ezzel vezette be a kormány az Út a munkaerőpiacra uniós projektet (GINOP-5.1.1-15) pár évvel ezelőtt. A kormányzati pályázati portálon ma is elérhető dokumentum szerint „a projekt a munkanélküliek és regisztrált álláskeresők számának csökkenéséhez, a nyílt munkaerőpiaci foglalkoztatás bővítéséhez járul hozzá részint személyre szabott, foglalkoztatást támogató eszközök nyújtása (…), másrészt az álláskeresőknek és a munkáltatóknak nyújtott szolgáltatások minőségének, hatékonyságának javítása révén”. A programra 246,6 milliárd forintot irányoztak elő...

NESZE, SÁNTA, ITT EGY PÚP – HUPPA LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: huppa.hu
2021.10.15.


A szakképzési mizéria után adatszolgáltatással terhelik a vendéglátósokat


Kérdés, hogy egy büfé vagy étterem üzemeltetőjének mennyi ideje lesz a piaci adatok elemzéséhez a napi működésből fakadó feladatok mellett…

Jogtalanul szedett be egy csomó áfát az állam a gyógyszergyártóktól

Most milliárdokat fizethet vissza egy vesztes per nyomán.

Társadalmi felelősségvállalásért díjazták: a Mészáros Csoportot

A bányászat felügyeletét is bebetonozná a Fidesz 9 évre

A Pintér Sándor belügyminiszter által benyújtott 62 oldalas törvénycsomag (Semjén bealudt?) a bányászatot is érinti.

Az indonéz útdíjfizetési rendszerért felelős kormánybiztost nevezett ki Orbán Viktor


A kormánybiztos feladatköre ellátásáért díjazásban és juttatásban nem részesül, munkáját a Belügyminisztérium szervezetében működő ötfős titkárság segíti, tevékenységét a miniszterelnök irányítja.

Orbán Viktor: egyre fontosabbá válik a kínai-magyar együttműködés

“Hálásak vagyunk Kínának és személyesen Hszi Csin-ping elnök úrnak…”

Szokásos péntek reggel a Kossuthon

„Ma egy olyan kultúra alakult ki a nyugat-európai országokban, ahol a megválasztott politikustól nem azt várják el, hogy irányt mutasson, hogy vezessen, hanem azt várják el, hogy az intézményeket, mint a parlament vagy a bizottság, hogy ezeket vezesse és ezeknek a munkáját menedzselgesse.”

Meglátogatja Orbánt a francia szélsőjobb jelöltje

Marine Le Pen október 25-26-án lesz Budapesten.

Két évre kitiltotta az MLSZ a balhézó szurkolókat

Ez még a magyar-angol… A magyar szövetségre 200 ezer svájci frankos (65 millió forint) bírságot szabott ki a FIFA. Most az angol-magyar miatt is vizsgálat indul.

„Nincs itt semmi látnivaló”

Bírálja a magyar kormánysajtót a The Guardian a magyar-angol mérkőzésen történtek kapcsán.

SZÉTOSZT 1250 MILLIÁRDOT A KORMÁNY FEBRUÁRIG, DE MI LESZ ENNEK A HATÁSA?

G7.HU
Szerző: VIROVÁCZ PÉTER
2021.10.13.


(A szerző az ING szenior közgazdásza. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)


Legutóbbi véleménycikkemben az szja-visszatérítésről volt szó, ám akkor az elsődleges kérdés az volt, hogy teljesülnek-e ehhez a feltételek. Miután gyakorlatilag biztosra vehető a visszatérítés, úgy vélem, érdemes lehet egy kicsit azzal is foglalkozni, hogy egy ilyen egyszeri jövedelembeáramlás mekkora sokkot jelenthet a fogyasztás vagy épp az infláció tekintetében.

Ráadásul az előttünk álló hónapokban – az szja-visszatérítés időpontjáig bezárólag – még számos intézkedés emeli a lakosság elkölthető jövedelmét. Az MNB és a kormányzati kalkulációk szerint a szóban forgó adóvisszatérítés nagyjából 600 milliárd forintjába kerül a költségvetésnek, ami megközelítőleg a GDP 1 százaléka. Amennyiben ezt lefordítjuk az idénre becsült nominális fogyasztás arányára, úgy nagyjából 1,8-1,9 százalékot kapunk. De itt még közel sincs vége a jövedelemrobbanásnak.

A nyugdíjasok is a jövedelmük jelentős bővülésére számíthatnak a következő hónapokban. Ezek egy része törvényi előírás, ami a nyugdíj reálértékének megőrzését célozza. Másik része pedig olyan egyszeri juttatás, ami vagy a gazdaság növekedéséhez kötött, vagy éppen egy új költségvetési intézkedés. Ami a novemberi visszamenőleges nyugdíjemelést illeti, a kormányzat 1,2 százalékos pluszemelést irányzott elő. Figyelembe véve az év eleji 3 százalékos nyugdíjemelést, az év közbeni 0,6 százalékos korrekciót és a friss korrekciót, kirajzolódik, hogy a kormány 4,8 százalékos inflációval számol idén. Mindez nagyjából összhangban van a piaci várakozásokkal. A novemberi nyugdíjkompenzáció így nagyjából 55 milliárd többletjövedelmet hagy a nyugdíjasoknál. De itt még közel sincs vége.

Január elsejétől érkezik ugyanis a 13. havi nyugdíj újabb kiegészítő lépcsője, vagyis immár ennek a felét pluszban megkapják a nyugdíjasok. Habár Orbán Viktor jelezte, hogy tervben van akár a harmadik és negyedik heti kiegészítés odaítélése már 2022-ben, ezen túl eddig erről nem érkezett információ. Így ami biztos, hogy az év elején újabb nagyjából 80-90 milliárd forinttal emelkedik a nyugdíjasok elkölthető jövedelme. Végül, de nem utolsó sorban ott van még a nyugdíjprémium, ami eléri a törvényileg meghatározott maximum 80 ezer forintot, tekintettel arra, hogy az idei gazdasági növekedés rendkívüli mértékben meghaladja a 3,5 százalékot. Ez is 2021 novemberében érkezik, ami közel 200 milliárd forintnyi egyszeri extrajuttatást jelent. A fentieket összeszámolva tehát a következő hónapokban a nyugdíjasok révén összesen nagyjából 340 milliárd forint plusz elkölthető jövedelem jelentkezik a gazdaságban.

Eddig tehát összesen már közelítjük az 1000 milliárd forintos jövedelemnövekedést, de itt még mindig nincs vége a juttatások sorának. Van ugyanis egy másik, az szja-t érintő új szabály, ami 2022. január 1-től lép életbe. A 25. életévüket még be nem töltött munkavállalók jövedelme ugyanis az előző év júliusi átlagbérének mértékéig mentesül a személyi jövedelemadó megfizetése alól. Ez az MNB számításai alapján összesen 130 milliárd forint, havonta tehát valamivel több mint 10 milliárd forint többletköltés megjelenését teszi lehetővé a fogyasztásban. Ezek alapján 2022 első két hónapjában nagyjából 20 milliárd forint pluszjövedelemmel számolhatunk...

TGM SZERINT AZ EGÉSZ ORSZÁG EGY ÖSSZNÉPI TÖRÖK GÁBORRÁ VÁLTOZOTT

MÉRCE
Szerzők: FAZEKAS LÁZÁR BENJÁMIN ÉS KŐSZEGHY FERENC
2021.10.15.


Tematikus adással jelentkezett tegnap este a Partizán, amiben a Karácsony Gergely visszalépése után jelölt nélkül maradt baloldallal foglalkoztak. A vendégek közt volt Vágó Gábor, az LMP alapító tagja és volt országgyűlési képviselő, Újhelyi István, az MSZP európai parlamenti képviselője, Tamás Gáspár Miklós filozófus, a Mérce rendszeres szerzője és Jámbor András, az ellenzék közös országgyűlési képviselőjelöltje VIII. és IX. kerületekben...

ELŐVÁLASZTÁS: SÖTÉTBEN TAPOGATÓZNAK A STRATÉGÁK, AZ ÚJ SZAVAZÓK MINDEN ELŐREJELZÉST FELBORÍTHATNAK

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ZUBOR ZALÁN
2021.10.15.


A rengeteg bizonytalansági tényező miatt szinte lehetetlen megjósolni az ellenzéki előválasztás kimenetelét. A közvélemény-kutatók munkáját a gyorsan változó választói akarat, a reprezentatív minták összeállításának problémája, valamint a szavazás logisztikája is megnehezíti. A visszalépési huzavona idején készültek ugyan nagymintás felmérések Dobrev Klára és Márki-Zay Péter várható szerepléséről, kérdés, hogy ezek akár csak néhány nap múlva aktuálisak-e még.


Kiszámíthatatlan a választók lelkiállapota, nem lehet megbízhatóan közvéleményt kutatni, ezért az előválasztás végéig nem készítenek több felmérést – ezt Pulai András, a Publicus kutatóintézet vezetője jelentette be szerdán. Az ellenzéki előválasztás második fordulójában váratlanul kiemelt szerepet kaptak a közvélemény-kutatások: a várható esélyekkel kapcsolatos felmérések többször felbukkantak Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter visszalépéssel kapcsolatos vitáiban, Karácsony visszalépése után pedig Márki-Zay és Dobrev Klára is többször hivatkozott közvélemény-kutatásokra, amelyek szerintük azt igazolják: őket érdemes támogatni.

Az alábbiakban megnézzük, milyen felmérések készültek az előválasztások második fordulójáról, ezek közül melyek lehetnek a legpontosabbak, és hogy még milyen tényezők okozhatnak meglepetéseket...

KIRE SZAVAZZANAK A BALOLDALI ÉS ZÖLD SZAVAZÓK A MÁSODIK FORDULÓBAN? | ELŐVÁLASZTÁS

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2021.10.14.



Az elmúlt napokban sorra álltak elő az ellenzéki pártok és politikusok, hogy bejelentsék: kit támogatnak Dobrev Klára és Márki-Zay Péter mérkőzésében. A baloldali és zöld pártok körében érzékelhető a legtöbb bizonytalanság, politikusaik és szavazóik is megoszlanak a két jelölt között, sokan pedig teljesen ki is hagyják a második fordulót. A baloldali és zöld szavazók előtt álló dilemmákat beszéljük ki ma este meghívott vendégeinkkel. Itt lesz velünk: - Tamás Gáspár Miklós, filozófus; - Ujhelyi István, EP-képviselő (MSZP); - Vágó Gábor, volt országgyűlési képviselő; - Jámbor András, képviselőjelölt (Szikra Mozgalom); - Gregor Anikó és Mészáros György társadalomkutatók.

LEMONDOTT A MÉDIAHATÓSÁG ELNÖKE, 9 ÉVRE ÍGY MÉG A JELENLEGI KORMÁNYTÖBBSÉG VÁLASZTHAT UTÓDOT

24.HU
Szerző: BITA DÁNIEL
2021.10.15.


...A kinevezése ...2022 szeptemberében járna le – már a jövő tavaszi országgyűlési választás után. Az elnököt ráadásul a hatályos médiaszabályozás alapján nem lehet újraválasztani.

A lemondása viszont megnyitja az utat azelőtt, hogy még a jelenlegi kormánytöbbség döntsön az utódlásról, kilenc évre bebetonozva a több tízmilliárdos büdzsé felett rendelkező médiahatóság, valamint a médiaszolgáltatók működését ellenőrző Médiatanács új vezetőjét.

Karas Monika korábban a Simicska Lajoshoz tartozó médiabirodalom jogásza volt...

MIT JELENT, AMIKOR VALAKINEK MINDEN ÁLLÍTÁSA “PONTATLAN”, ÉS NAPONTA ELNÉZÉST KELL KÉRNIE?

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2021.10.15.


A Márki-Zay-t támogató ellenzékiek már ugyanolyan ellenségnek tartják a liberálisokat (már "libernyákoznak" a balliberális Márki-Zay hívek), mint Orbánt. Már a baloldal is ellenség, és azt az ostobaságot elhiszik, hogy fel kell számolni a baloldalt is, a jobboldalt is, hogy ne legyen baloldali és jobboldali ellentét: se jobbra, se balra, csak felfelé, ez Márki-Zay szlogenje. Amikor elhangzik ez a fasiszta jelszó, akkor meneküljön mindenki, mert ez azt jelenti, hogy vége a demokráciának, a szabadságnak, és ez az út csak egy irányba vezethet: lefelé. Nagyon mélyre.


Óriási jövő előtt áll a “Fact Check”, a tényellenőrzés a magyar sajtóban, ha Márki-Zay Péter egyszer országos jelentőségű politikussá válik (feltéve, ha egyszer majd használni fogják, mert Orbánnal szemben sem használják). Minden reggel azzal kezdődik a nap, hogy ma miért kért elnézést Márki-Zay Péter, mert “pontatlanul” fogalmazott. Ha elmúlik a személyét övező hamis eufória, akkor ez a “pontatlan” kifejezés is kabarétréfák fogalmává válhat, mert legutóbb például nem “pontatlanul” fogalmazott, ahogy ő szereti mondani, hanem egyszerűen nem mondott igazat.

Az amúgy leplezetlenül mákizajista 444.hu legújabban azt írta meg, hogy Márki-Zay nem mondott igazat, amikor azt állította, hogy „tavaly még az ellenzéki sajtó is agyonhallgatta a Szájer-ügyet”. Nem elszólás volt, mert a Juhász Péter által készített interjúban is azt állította, hogy „a magyar sajtó rendkívüli szemérmes volt”. Ez egyáltalán nem igaz, a “magyar sajtó” ezt az ügyet kivételesen eléggé jól megírta, még szemérmes sem volt. Amikor szembesítették Márki-Zay-t ezzel, akkor megint jött a napi “pontatlan voltam” hivatkozás, és az elnézést kérés.

Most elnéznek neki mindent, mert azt gondolják, hogy semmi nem számít, csak a “Gyurcsány terhét hordozó” Dobrev Klárával szemben bárki más induljon Orbánnal szemben, de ez nem a sajtó feladata. Sem a kampányolás, sem az elnézés, különösen nem olyan politikussal szemben, aki Orbán módjára azonosítja magát a hazával és a haza érdekeivel, magát és támogatóit (legyen az akár az MSZP) tisztának, politikai ellenfeleit és támogatóit “nem tisztának” nevezi. Aki olyan gyűlölködést és megosztást támaszt az ellenzéken belül, amire Orbán óta nem volt példa.

Ezek fasiszta szellemiségű politikusok jellemzői, mint ahogyan a populista demagógia is, ami a naponkénti “pontatlanságban” és “elnézést kérésben” nyilvánul meg. Még azért kér elnézést, mert nincsenek más szavazói a balliberális támogatóin kívül, akikkel sikerrel hitette el, hogy egyedül ő válthatja le Orbánt, mert ő is “jobboldali”, mi ezt úgy mondanánk, hogy ő is fasiszta. Nem azért, mert a jobboldali embereket egyformán fasisztának tartjuk, hanem azért, mert Márki-Zay elmúlt két hétben bemutatott röpke ámokfutása a vezér szerepe felé, még TGM szerint is szélsőjobboldali.


Nem véletlenül hasonlítható Márki-Zay Trumphoz, miután észrevétlenül produkálja ugyanazokat a tüneteket (a választás tisztaságát előre megkérdőjelezve, ha nem ő nyer stb.), mint Trump. Ezek a nagyotmondások, valótlan állítások, demagóg fröcsögések szélsőjobboldali fasiszta populisták sajátjai. Demokratikus miniszterelnök azonban nem lehet ilyen. Az efféle demagógia mindig érzelmi hatást akar elérni, az emberek érzelmére akar hatni, az értelmük helyett, ez pedig populista, fasiszta, szélsőjobboldali politikusok sajátja, a goebbelsi uszító propaganda egyik alaptétele.

Márki-Zay ma még “elnézést kér” naponta. Ha egyszer hatalma lesz, és nem kell demokratikusan gondolkodó emberek szavazataira ácsingóznia, nem fog elnézést kérni, hanem rátesz egy lapáttal. Eljön az idő, amikor szándékosan és tudatosan haszálja azt, ami ma még ösztönösen jön belőle. Ezt kellene észrevenni, hogy egy fasisztával akarják leváltani a fasiszta Orbánt. Azzal a hamis érvvel, hogy Orbánnál mindenki csak jobb lehet. Most látható, hogy ez nem igaz.

Orbánnál lehet egy rosszabb fasiszta is, ha a balliberálisok hisztériával akarják pótolni az elmúlt tíz évben elkövetett hibáikat és tétlenségüket. Beleszaladhatnak egy még nagyobb csapdába...

POLT ÚJABB BEBETONOZÁSA JELZI, HOGY ORBÁN MÁR A VERESÉGRE KÉSZÜL

HÍRKLIKK
Szerző: HARKAI PÉTER
2021.10.15.


Fleck Zoltán szerint egyértelmű jel, hogy a kormányrúd elvesztésével számol az Orbán-kormány, ezért erőlteti a legfőbb ügyész kiemelését a várható kormányváltás viharából. Ám hiába az erőlködés – Polt leváltható lesz. A jeles jogszociológus arról is beszélt a Hírklikknek, hogy az Antalltól megörökölt kétharmados törvényt ideje lenne kivenni a magyar közjogi rendszerből.


Az gyakorlatilag borítékolható, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter törvénytervezetét, ami szerint a legfőbb ügyészt nem csak kinevezni, de leváltani is kétharmados parlamenti többséggel lehessen, elfogadja a parlament. Ez a szándék alapjáraton törvényes vagy szembemegy a jogállami normákkal, visszaélés a joggal, fél évvel egy jelentős súlyú választás előtt?

– Egy kétharmados parlament természetesen sok mindent meg tud tenni, még ha a legfőbb ügyész megválasztásának kétharmados elfogadottsága egy régi szabály is, ami ránk maradt. Az viszont, hogy leváltani is csak kétharmaddal lehessen, olyan anomáliákat teremthet, amelyek messze túlmutatnak a törvényességen. Előfordulhat olyan eset, amikor kénytelen lenne elmozdítani a parlament a közjogi méltóságot, mert alkalmatlanná vált a pozíciójára vagy olyan súlyos cselekményt követ el, amikor nem feltétlenül jogilag, de morálisan is alkalmatlanná válik a pozíciójára. Márpedig a kétharmados szabály továbbra is benntartaná a rendszerben. Kettéválik az elmozdítás és az új legfőbb ügyész megválasztása: előfordulhatnak olyan esetek, amikor nem egyszerűen csak le akarja cserélni a politikai rendszer, hanem alkalmatlanná válik és veszélyezteti az egész igazságszolgáltatás működését. De elvi szinten is problémás a dolog, mert egy pillanatnyi kétharmados többség lényegében megakadályozza, hogy a parlament rendelkezhessen arról, hogy a büntetőpolitika érvényesítése miként működjön...

A LEGJOBB KÜLPOLITIKA A BELPOLITIKA: ÍGY LEHET LEKÜZDENI A MAGYAR SORSTRAGÉDIÁT [HETIVÁLASZ 94]

HETI VÁLASZ
Szerző: BORBÁS BARNA
2021.10.14.


Se a „Nem, nem soha!”, se a „Megérdemeltük!” – van harmadik út a Trianon-probléma megértésében és kezelésében. Legalábbis ezt üzenik az utókornak a népi írók – mások mellett Németh László, Féja Géza, Szabó Dezső –, akiknek újrafelfedezésében és a nagy magyar sorskérédések kitárgyalásában segít egy új antológiakötet. A Trianon és a revízió című könyv szerkesztőjével, Péterfi Gábor történész-pedagógussal, az Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium kutatótanárával Ablonczy Bálint és Borbás Barna beszélget...

SZABAD SZEMMEL: AZ ORBÁNISTA POLITIKUSOK SÉRTETT KAMASSZÁ VÁLNAK, HA ORSZÁGUK KAPCSÁN FELMERÜL A JOGÁLLAMISÁG KÉRDÉSE - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.10.15.


Lengyelország és Szlovénia sem viseli jól az Európai Unió bírálatait.


Reuters

A lengyel miniszterelnök a jövő kedden felszólal az Európai Parlamentben, hogy megpróbálja megvédeni országa álláspontját a jogállam ügyében, de előtte jól kirohant az EU ellen. Morawiecki azzal vádolt meg több európai intézményt, hogy azok beleavatkoznak bizonyos tagállamok belügyeibe. A lengyel törvényhozásban kifejtette, hogy a szervezet útelágazáshoz érkezett, vizsgázik a demokrácia. A tét az, hogy meddig kell visszavonulniuk egyes kormányoknak, miután egyes uniós testületek visszaélnek a jogaikkal.

A Bizottság szóvivője úgy reagált, hogy Brüsszelnek kötelessége szavatolni az uniós jogrend megfelelő működését és ennek eleget is tesz. Jelenleg alaposan elemzik a lengyel Alkotmánybíróság állásfoglalását, miután az kimondta a nemzeti jog elsőbbségét. Az eddigi megállapítás az, hogy a döntés igen súlyosan sérti az uniós jogot.

Reuters

A búcsúzó német kancellár óvott azoktól a centrifugális erőktől, amelyek az egység ellen dolgoznak Európában. Merkel Madridban beszélt, ahol magas spanyol kitüntetést vett át. Neveket ugyan nem említett, de azt mondta, hogy ezek a körök évek óta ügyködnek. Ám a megosztási kísérletek mindig akkor bukkannak a felszínre, amikor az EU nem váltja valóra az ígéreteit és túl nagyok lesznek a társadalmi és gazdasági különbségek.

Európa azonban csak akkor erős, ha egységes – tette hozzá. Arra is kitért, hogy az unió nagy bajba kerülne, ha a nemzeti érdekek fontosabbnak bizonyulnának a közös sikernél. Mint mondta, az összefogás azért is nélkülözhetetlen, mivel a szövetség nem tud versenyben maradni a külső hatalmakkal. Mert pl. a Kínával szembeni fellépés sikere attól függ, képes-e Európa egy hangon beszélni.

Le Figaro

Egy hónappal a francia szélsőjobb új csillagának és egyik elnökjelöltjének, Eric Zemmournak a látogatása után Budapestre jön Marine Le Pen is. Úgy tudni, hogy az utazás időpontja október 25-26. A szélsőséges Nemzeti Gyűlés elnök asszonya szerint a találkozó Európa reformját szolgálja, mégpedig annak a közös nyilatkozatnak megfelelően, amelyet a nyáron adott ki egy tucatnyi párt, amely úgy ítéli meg, hogy át kell alakítani az unió egész működését.

A téma a közös fellépés lesz, hogy jobban össze tudják hangolni a két párt törekvéseit az EP-ben.
Hozzátette: a nemzeti mozgalmak fokozatosan összefognak a földrészen, mert ez az egyetlen lehetőség, hogy átalakítsák az EU-t, tekintve annak mindenféle hiányosságait. Merthogy a nemzetek uniójára van szükség, amely az eddiginél sokkal inkább tekintettel van az államok szuverenitására.

FAZ

Miközben a Bizottság habozik, az Európai Parlament lép – mondta az EP Jogi Bizottságának jelentéstevője, miután a testület nagy többséggel úgy foglalt állást, hogy az Európai Bíróság elé kell vinni von der Leyen csapatát, mivel az nem hajlandó alkalmazni a jogállami mechanizmust, noha az elvileg már az év eleje óta érvényben van. Lagodinsky hangsúlyozta, hogy az alapjogok korlátozása, valamint az igazságszolgáltatás függetlenségének megsértése Magyarországon és Lengyelországban igen komoly veszélyt jelent a két ország polgárai számára. Ugyanez érvényes a két kormánynak szánt anyagi támogatásokra is. Pont ilyen okokból jött létre az említett mechanizmus.

Mint ismeretes, Budapest és Varsó az Európai Bírósághoz fordult, hogy megakadályozza a szankciók bevetését és a Bizottság szeretné bevárni az ítéletet (amely legkorábban az év végén várható – a szerk. megj.) Hogy ezek után mi lesz, az az uniós parlament elnökétől függ. Sassolinak kell benyújtania a panaszt Luxemburgban, de lehet, hogy előtte, a jövő héten szavazást kér a Közgyűlésben. Az EP-nek november 2-áig van ideje cselekedni.

Politico

Az EP jogi bizottságának elnöke és helyettes közös cikkben figyelmeztet arra, hogy ha a Bizottság nem lép, akkor az Európai Parlament majd megteszi helyette, mert minden lehetséges eszközt be kell vetni a Lengyelország körül kialakult jogállami vitában. A spanyol Adrián Vázquez Lázara és német zöld Sergey Lagodinsky rámutat, hogy ily módon válságba került az európai demokrácia, valamint az unió cselekvőképessége is.

Hiszen egyes kormányok nyíltan túllépnek vállalt kötelezettségeiken, mármint hogy ragaszkodnak a demokráciához, az alapvető jogokhoz, a jogállamhoz, ez pedig a többieket sújtja. Emellett a szervezet pont egy ilyen fontos kérdésben képtelen megoldást találni, amikor egyes országok csúsznak vissza a tekintélyelvűségbe és a korrupcióba.

Márpedig ez önpusztító mind az érintett államok és az egész EU számára. A Brexit már megmutatta, hogy a populista propaganda és az Európa-ellenes érzelmek gerjesztése súlyos gazdasági következményeket eredményezhet. Ezért van az, hogy a magyarok és a lengyelek továbbra is kitartanak a közösség mellett, noha kormányuk elveti az alapvető normákat. Nagy a veszély, hogy ezek az országok visszajutnak a tekintélyelvűség állapotába, ám ezt meg kell akadályozni.

Itt a fő feladat a Bizottságra hárul és az tud is eredményeket elérni, már ha akar. De sajnos, egyelőre nem veti be a jogállami mechanizmust, bár az jó, hogy büntetést kezdeményezett Varsó ellen és befagyasztja a két kormány támogatását a különleges gazdasági alapból. Viszont ha nem él az új szankciós rendszerrel, akkor az EP az Európai Bíróságra viszi az ügyet. Mert el kell érni, hogy az unió továbbra is teljesen demokratikus államok szövetsége legyen.

Die Welt

A szlovén miniszterelnök Soros bábfiguráinak minősítette azokat az EP-képviselőket, akik összpárti küldöttség tagjaként jelenleg a jogállam, a sajtó és a korrupció helyzetét igyekeznek felmérni az országban. Jansa szerint a politikusok elfogultak, és megkérdezte, mikor megy hasonló küldöttség vizsgálódni pl. a német kancellárhoz, a holland kormányfőhöz vagy a francia elnökhöz.

Az Európai Parlament elnöke rendre utasította a politikust, mondván, hogy az ily módon a földrész polgárai ellen intéz támadást. Sassoli felszólította a szlovén vezetőt, hogy ne provokáljon, mert az együttműködés csak kölcsönös bizalom és tisztelet esetén lehetséges.

Politico

A holland kormányfő egészen kikelt magából szlovén kollégája legújabb bárdolatlansága láttán. Jansa ugyanis annyira felháborodott a most zajló vizsgálat miatt, hogy egyrészt visszamondta a megígért találkozót, másrészt pedig a twitteren közzétett egy fotót, rajta 13 EP-képviselővel, Soros György társaságában. A kép azonban régi, így olyanokat is megörökített, aki már nem is dolgoznak Strasbourgban, azon felül egyikük, egy holland politikus nemrégiben meghalt. A szlovén vezető külön piros nyíllal megjelölte a holland Sophie in ’t Veldet, delegáció vezetőjét és azt írta kommentárként, hogy a szereplők egytől egyig Soros közismert 226 bábja közzé tartoznak Strasbourgban.

Rutte mindezen annyira felhúzta magát, hogy közölte: a lehető leghatározottabban elítéli a gesztust, amelyet ízléstelennek minősített. Véleményét már tudatta a hágai szlovén nagykövettel is. A liberális frakció elnökhelyettese úgy értékelte, hogy az az azóta már törölt üzenet gusztustalan, antiszemita megnyilvánulás és Európában nincs helye az ilyesfajta sárdobálásnak. A jelentés magyarázatként hozzáteszi, hogy Jansa egy régi szélsőjobbos összeesküvés elmélettel igyekezett lejáratni az EP megbízottait.

Neue Zürcher Zeitung


Továbbra is ki van akadva a június óta működő Európai Ügyészség vezetője, mert Szlovénia gyakorlatilag bojkottálja a szervezet munkáját. Nem hajlandó ugyanis kinevezni a két nemzeti ügyészt, akinek az volna a dolga, hogy az EU nevében saját országában kivizsgálja a dolgokat, ha netán felmerül bármiféle korrupció vagy határon átlépő adócsalás gyanúja. Csak ront a dolgon, hogy az év végéig Ljubljana látja el az unió soros elnöki teendőit.

Codruta-Kövesi a szlovén miniszterelnök a halogatással beleavatkozik a munkájukba, ami súlyos precedenst jelent, mert munkatársai Szlovéniában nem tudnak dolgozni és ez ajtót-ablakot nyit a gazdasági visszaéléseknek. Éspedig pont akkor, amikor Brüsszel hatalmas pénzeket oszt szét, noha ilyenkor nagy a veszély, hogy a források egy része elszivárog ilyen-olyan csatornákon. Annál is inkább, mert Magyarország és Lengyelország, a két legnagyobb jogsértő eleve nem csatlakozott az EPPO-hoz. Miközben az az első négy hónap alatt már 350 ügyben kezdett vizsgálatot. A becsült kár: 4,6 milliárd euró.

Der Standard

Az új osztrák kancellár úgy nyilatkozott, hogy a Bizottságnak be kell keményítenie és vissza kell tartania a milliárdokat az olyan tagoktól, amelyek – lásd Magyarországot és Lengyelországot – figyelmen kívül hagyják a közösségi jogot, illetve az alapvelveket. Schallenberg Brüsszelben állt a sajtó elé, miután bemutatkozó látogatást tett von der Leyennél, illetve Michelnél, az Európai Tanács elnökénél. Hangsúlyozta, hogy a jogállamiság, az értékkánon nem lehet alku tárgya.

Életveszélyesnek nevezte, hogy a lengyel kormány nem akarja elismerni az Európai Bíróság több döntését. Ugyanakkor a migrációs politikában a miniszterelnök ki akar tartani az eddigi politika mellett, vagyis, hogy erősíteni kell a külső határok őrizetét. Merthogy az idén Ausztria már 24 ezer menekültkérelmet fogadott be, ami a tavalyinak többszöröse. Tehát az ország mértéken felül tanúsít szolidaritást - mondta.

Kurier

A lap azt emeli ki Schallenberg brüsszeli sajtóértekezletéből, hogy mindenképpen meg kell akadályozni a kontinens ismételt megosztását. Ragaszkodni kell a jogállamhoz, és jó, hogy a Bizottság ez ügyben nyomást gyakorol Varsóra, ám fontos a hangnem is. Megfelelő kommunikációs csatornákat kell kialakítani, mert az nem lehet, hogy az EU a határ túloldaláról megafonnal harsogja a véleményét. Ausztria épp ezért a szorosabb kelet-nyugati kapcsolatokért kíván dolgozni – közölte a politikus.

Euronews

A mostani jogvita odavezethet, hogy Lengyelország nem válik ki az unióból, ám csupán másodosztályú tag lesz, miután a Morawiecki-kormány jelenleg azon ügyködik az Alkotmánybíróság felhatalmazása alapján felszámolja az igazságszolgáltatás függetlenségét. Erre figyelmeztet a berlini központtal működő Democracy Reporting International civil szervezet egyik munkatársa.

Jakub Jaraczewski felidézi, hogy a PiS hat éve szüntelenül próbálja lebontani a fékeket és ellensúlyokat, meggyengíteni a bíróságokat. Az EU megkésve ugyan, de reagált, így az Európai Bíróság egymás után hozta meg mind keményebb ítéleteit. Varsónak persze nem tetszik, hogy az EUB keresztezi a tervét, ezért fordult most a nemzeti taláros testülethez. Ám ily módon csak még magasabb szintre jutott a válság.

Nem kell persze a kilépéstől tartani, de a következmények súlyosak lehetnek Lengyelország számára. Az unió legfelsőbb bírósága pl. megállapíthatja, hogy a jogállam állapota miatt immár lehetetlen a további jogi együttműködés a lengyelekkel. Vagyis az ország kívül kerülhet a közösség jogrendjén.

Ez ellen a leghatékonyabb fegyver a jogállami mechanizmus, amit a magyar és a lengyel fél éppen most igyekszik megkontrázni az Európai Bíróságnál, ám érvei gyatrák és csak arra szolgálnak, hogy a Bizottság ne tudja beélesíteni a rendszert. Ám Brüsszelnek nem szabad várnia, amíg Luxemburgban napvilágot lát a verdikt.

A tagok pedig úgy segíthetnek, hogy ők is perbe fogják a varsói kormányt az EUB-nál. Hiszen kérhetnek gyors ideiglenes intézkedést, ily módon megakadályozva a leggyalázatosabb lengyel húzásokat. Ám egyes országok félnek ettől a lépéstől, mondván, hogy az árthat a kétoldalú kapcsolatoknak, meg egyébként is túlzottan kilógna a politikai lóláb. Csakhogy pl. a csehek nem riadtak vissza: az Európai Bíróság elé vitték a közös határon lévő turówi lignitbánya ügyét. Példájukat követniük kellene másoknak is. Bizonyítaniuk kell, hogy az egyre nagyobb nyomás alá kerülő lengyel bírákkal és ügyészekkel vannak.

Time

Áll a bál a volt szocialista országokban, és pont a legrosszabbkor. Így látja a helyzetet Ian Bremmer, az Eurázsia csoport nevű amerikai kockázatelemző intézet vezetője. Merthogy a cseheknél bizonytalan a hogyantovább a választás után, a lengyel Alkotmánybíróság igen vitatott döntést hozott, politikai patthelyzet állt elő Bulgáriában, a magyar kormány pedig készül a választási erőpróbára. Ily módon az EU sokszorosan is gondokkal küzd.

A lengyel kihívás akkora, hogy Brüsszel egyszerűen nem léphet túl rajta, de sok eszköz nincs a kezében. Megfoszthatná Varsót a szavazati jogától, de azt Magyarország megvétózná. Továbbá visszatarthatná a támogatásokat, de az meg sújtaná azokat a lengyeleket is, akik Európát támogatják.

Távlatilag a nagyobb gond az orbáni rendszerrel van, hiszen a miniszterelnök már kesztyűt dobott az uniónak a független bírák és sajtó elleni hadviseléssel, valamint a menekültpolitikával. Most meg közeledik a választás, amelyben az ellenzék úgy határozza meg a tétet: Orbán vagy Európa. Az előrejelzések szoros küzdelmet ígérnek.

Ráadásul a politikai holtpont éppen akkor áll be, amikor visszavonulni készüla német kancellár, noha ő mindig megtalálta a kényes egyensúlyt a nyomásgyakorlás és az együttműködés között, amikor a földrész legkisebb, legfiatalabb és legtörékenyebb demokráciáiról volt szó. A valószínű utód, Scholz feltehetőleg ugyanezen az úton kíván haladni, de formátumban nem ér fel Merkelhez. Macront pedig leköti a tavaszi belpolitikai erőpróba. Szóval, ez nem a legjobb pillanat arra, hogy a kontinensnek ne legyen vezetője.

Politico

Nagyon úgy néz ki, hogy Európában vége a dalnak a középjobb számára, a pártcsalád – súlyos választási vereségek és botrányok után - sodródni kezdett. Merkel lelép a színről és az új csillag, azt osztrák kancellár a földre zuhant. És nagyon úgy néz ki, hogy a német konzervatívok kikerülnek a kormányból. Vagyis az Európai Néppárt továbbra is a legnagyobb frakciót adja Strasbourgban, továbbá a távozó német miniszterelnök tanítványa áll a Bizottság élén, ám a pártcsalád meggyengül. Képviselői már csupán 9 országban vannak hatalmon.

A szövetséget jó ideje szorongatják jobbról szélsőséges populisták és nacionalisták, balról pedig a liberálisok és főként a zöldek. Kurzzal pedig olyasvalaki kénytelen hátrébb lépni, akitől sokan remélték, hogy visszaszerzi az európai szavazók érdeklődését és támogatását. Az EPP egyik északi tagpártjának képviselője azt mondja, hogy az irányzat sarokba szorult. Elvihet tőle szavazókat mind a populista mozgalom, mind az Újítsuk meg Európát, illetve a környezetvédő hullám.

Webert ugyan nagy arányban újjáválasztották a konzervatívok parlamenti csoportjának élén, sőt ő egyben az egész Néppárt elnöke is akar lenni, ám egyesek részben őt okolják a bajokért, és nem hiszik, hogy hozzájárulhat a megújuláshoz. A legközelebbi európai választás csak 3 év múlva lesz, jelenleg azonban nyomott, illetve lemondó a hangulat a pártcsaládban.

Bennfentesek szerint, ha összeomlik az EPP, az végzetes volna az európai terv szemszögéből. Hogy ez ne így legyen, ahhoz meg kell újulni. Ám mint azt a már említett észak-európai politikus mondta: a Néppárt unalmas és nem ártana, ha egy kicsit szexibb lenne.

Der Standard

A Greenpeace osztrák tagozata, a magyar tagszervezettel egyetértve panaszt nyújtott be az Európai Bizottságnál a Fertő-tó magyar oldalán zajló nagyszabású idegenforgalmi beruházás miatt. A 80 futballpályányi területen folyó munkálatok keretében 80-szobás szálloda, parkolóház és jachtkikötő épül, ám a környezetvédők szerint mivel a terület Natura 2000-es besorolás alatt áll, ott nem szabadna ilyen fejlesztéseket végrehajtani. Emellett az osztrák kormányt nem vonták be a környezeti hatástanulmányok elvégzésébe. (Osztrák hírek szerint a program Orbán Ráhel és Tiborcz István érdekeltsége – a szerk. megj.)

FERI BÁTYÁM

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.10.15.


Újabb kis színessel gazdagodott az Orbán-összes, és hozta a megszokott nívót, amit annak idején a helló röfivel belőtt. Különféle színterei vannak a szavazatszerzési előadásnak, egyik közülük a vidéki, bukolikus, tiszta paraszti felvonás pálinkával, préshurkával röfivel és kocsmával, plusz a negédeskedés a nép egyszerű gyermekével a nép egyszerű gyermekeként, akinek azonban hatalmában áll elintézni, hogy Feri bácsinak jó legyen – „Ott loholok a pénzügyminiszter nyakán” –, tehát egy személyben küzd Feri bácsiért, röfis néniért és mindahányunkért, mert nem feledi, honnan jött. Avas szagú parasztudvarról, viszont a kedves papa párttitkár volt, ezért az igazi népi, falusi nyelvet Orbán nem tanulhatta, csak azt hiszi, hogy az ilyen.

„Van egy nyugdíjprémium, amit fognak kapni, Feri bátyám. Novemberben egy nyolcvanast. Ennek már sokan örülnek. És a következő évben pedig február közepén szerintem meg fog kapni egyhavit.” – Mondja Orbán Feri bátyámnak a kocsma sarkában álló asztalnál borok és pogácsa mellett, hogy a díszlet hamisíthatatlan legyen. Feri bátyám nem hülye, ő már Orbán érkezése előtt tudta, hogy fog kapni egy nyolcvanast, mert a KESMA lapban, ami jár, a gyászhíreken kívül ezt olvasta már százszor, az M1-en és a Kossuthon látta és hallotta ezerszer. Ő mindent tud, ő már eleve Orbán-rajongó, máskülönben nem ülhetne vele egy asztalhoz fröccsözni és nyolcvanezerről adomázni. Feri bátyám rajta van a Kubatov-listán piros betűkkel.

Illetve, mielőtt a kocsmába ment volna, a TEK alaposan átnézte, hogy tényleg egy asztalhoz ülhessen a félistennel. Szép ruhát öltött, Pitralonnal illatosított, s ha kezet fogott vele a doktorminiszterelnök, akkor többet kezet nem mos. Ha tehetné, és az lenne a forgatókönyvben, ráborulna a jótevője kézfejére csókot lehelve rá. Feri bátyámból sztár lesz, ezután tavaszig meséli majd, milyen is volt Vele találkozhatni, és érezni a testmelegét. Feri bátyámról elég ennyi, rajongási szempontból így működnek a rockegyüttesek, és még Varga Judit szemében is láttuk, amikor Orbánnal pezsgőzött, hogy bármikor lefeküdne vele. Bizonyos embereknek kellenek az idolok, mert önálló gondolataik nincsenek. És az orbánok tudják ezt.

Sok Feri bátyám van, nekem is volt Józsim, Ferik és Józsik szavaznak és békementelnek, nekik elég egy szatyor krumpli, a nyolcvanezer már valami félisteni csodás jótétemény, hogy leborulnak a méltóságos úr szobra előtt. Mindig és mindenhol, a föld minden tájékán és a történelem minden idejében vannak ilyenek, az emberi faj a nagy összképet nézve reménytelenül hülye, vagy szerencsétlenül tudatlan. Ezt használják ki a populisták, és Orbán nem ezzel a videóval, de ezzel is alámerült a populizmus bűzös mocsarába, hogy kimászni onnan már soha nem is tud. De lehet, hogy nem is akar, mert visszatérve a mesében hozzá, látszik, hogy hiába csinálja nagyon rosszul, de mégis csak itt van otthon, ez az ő világa.

ÚJABB HOZAMEMELKEDÉS TETT KERESZTBE A BEFEKTETŐKNEK - A GLOBÁLIS INFLÁCIÓS FÉLELMEK MOZGATJÁK A PIACOKAT

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Azénpénzem
2021.10.14.


Szeptemberben jelentősen emelkedtek a hozamok a magyar állampapírpiacon, így a hazai hosszú kötvényekbe fektető alapok árfolyama csökkent, az éves hozamok pedig egyre nagyobb veszteséget mutatnak. A rövid kötvényekbe fektető alapok pozitív éves hozamot tudnak felmutatni.


Szeptemberben erősödtek a globális inflációs félelmek, amelyek hozamemelkedést okoztak a fejlett országok kötvénypiacain is. Az USA-ban a Fed szeptemberi ülése után kiadott közlemény óvatos hangneméhez képest Powell elnök a sajtókonferencián erősebb üzeneteket adott közre, ami jelentős hozamemelkedést hozott. Hangsúlyosan megjelent a korábbinál magasabb és 2024-ig a 2 százalékos cél fölötti inflációs prognózis. A kétéves amerikai állampapír hozama erre 7 bázisponttal 0,28 százalékra, az öt- és tízévesé 19, illetve 18 bázisponttal 0,97 százalékra, illetve 1,49 százalékra, a harmincévesé 11 bázisponttal 2,05 százalékra nőtt – áll az OTP alapkezelő szeptember havi portfoliójelentésében.

Már a német választások előtt elindult az európai hozamok emelkedése is, amit az eredménytől függetlenül baloldalibbnak várt gazdaságpolitikával magyaráztak a megfigyelők. A választásokon aztán szűk többséget szereztek a szociáldemokraták, de a zöldekre és liberálisokra szorulnak, hogy koalíciós kormányt alakíthassanak. A hónapban a német kétéves hozam 3 bázisponttal emelkedett mínusz 0,70 százalékig, a tízéves és a harmincéves egyaránt 19-19 bázisponttal mínusz 0,2 százalékig, illetve plusz 0,27 százalékig. A tízéves eurózóna felárak inkább szűkültek; az olasz tízéves hozamok 15 bázisponttal emelkedtek 0,86 százalékra, a spanyol 12-vel 0,46 százalékra, a portugál 14-gyel 0,35 százalékra, a görög 9-cel 0,85 százalékra, míg a francia a némettel egyező 19 bázisponttal emelkedett plusz 0,15 százalékig. (A cikk a Befektetési alapok rovat része, a hozamokat ott megtalálja.)...

MINISZTERELNÖK-JELÖLTI VITAÉRTÉKELŐ | ELŐVÁLASZTÁS

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2021.10.14.



A véghajrához ért az ellenzéki előválasztás, hamarosan kiderül, ki lesz az ellenzék közös jelöltje és Orbán Viktor kihívója 2022-ben. Előtte azonban még egyszer összecsapnak a jelöltek, mi pedig újságírókkal, politológusokkal értékeljük a hallottakat. 

Vendégeink: Róna Dániel politológus, közgazdász, Tóth Csaba Tibor az azonnali.hu újságírója, Nagy József a 24.hu újságírója és Uj Péter a 444.hu főszerkesztője.

AZ AUTÓPÁLYÁKAT IS PRIVATIZÁLJA A FIDESZ NER100 #12

YOUTUBE
Szerző: JUHÁSZ PÉTER
2021.10.15.



A magyar kormány koncessziós eljárásban 35 évre átadná hazai autópálya-hálózat üzemeltetését, ezzel gyakorlatilag magánkézbe kerülnek Magyarország autópályái.

Elindítottuk a NER100 sorozatot, amiben a NER ügyeit mutatjuk be rövid animációs filmekkel. Segítsd a munkánkat, írd meg, hogy szerinted mi a NER 5 legfontosabb ügye. Ide várjuk a leveledet: juhi@juhaszpeter.eu

Érdemes követned a csatornát: https://www.youtube.com/JuhaszPeterVi...

UNIKORNISOK MÁRPEDIG LÉTEZNEK - A 444 NÉGY LEGFONTOSABB CIKKE MA REGGEL

444.HU
Szerző: NEUBERGER ESZTER
2021.10.15.


Jó reggelt! Nagyrészt napos időnk lesz ma.

4 legfontosabb cikkünk most




2021. október 14., csütörtök

UTOLJÁRA A FOCI-EB ALATT NÉZTEK ANNYIAN TÉVÉMŰSORT, MINT AMENNYIEN A DOBREV-MÁRKY-ZAY VITÁT LÁTTÁK

TELEX
Szerző: BARNÓCZKI BRIGITTA
2021.10.14.



Kiemelkedő nézettséget hozott a második miniszterelnök-jelölti vita az RTL Klubnak szerdán, a másfél órás, élő műsor a 18-49 éves körében 17,2%-os közönségarányt ért el, ez a teljes lakosságban 816 ezer főt jelentett. Összehasonlításként: szeptember 24-én az első vita 16,4%-os közönségaránnyal futott, így a szerda esti vitaműsor nézőszámban 25%-os növekedést jelentett a fő célcsoportban, míg a teljes lakosságban 22%-kal többen nézték a tegnap esti vitát a két héttel ezelőttihez képest – írta közleményében az RTL Magyarország.

A vitaműsor saját idősávja legnézettebb műsora volt a 18-49 évesek körében és a teljes lakosságban is, emellett utóbbi célcsoportban július közepe óta ez lett a legnézettebb műsorszám a hétköznap estékben – közölte a csatorna.

A szerdai vita nézői összetétele nagyon hasonló volt az elsőhöz: most is inkább a budapesti (30,1 SHR%), vidéki nagyvárosi (25,1 SHR%) magasabb iskolai végzettségű (felsőfokú: 36,3 SHR%, érettségizett: 22,8 SHR%) nézőket érdekelte a leginkább a két jelölt összecsapása. Érdekesség ugyanakkor, hogy a második vita nézői között a legnagyobb növekedés az első fordulóhoz képest a fiatalokon (18-29: +57%), illetve a kisvárosi (+31%) és falusi célcsoporton (+53%) volt.

A választási vitaműsor online nézettsége is kiemelkedő volt: csütörtök reggelig az RTL Most-on a videóindítások száma csaknem 9700 volt. Az online nézők 31%-a nő, 69%-uk férfi, átlagos életkoruk 36 év. Ez a megoszlás csaknem megegyezik a vitaműsort a televíziós adással párhuzamosan, online élőben az RTL Most+ felületén követőékkel: itt 39 éves átlag életkor mellett 38% volt a nők és 62% férfiak aránya.

A teljes, másfél órás vitát itt tudják visszanézni, a felvételt köszönjük az RTL Klubnak. A legerősebb pillanatokról szóló összefoglalónkat itt láthatja:...

ITT NÉZHETŐ MEG

ORBÁN BALÁZS SZERINT NEM TÚLÁRAZOTT MÉSZÁROS LŐRINC VASÚTFEJLESZTÉSE – HUPPA LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: Huppa.hu
2021.10.14.


Szerinte a bírálók sok költségelemmel nem számolnak


Mindenki hülye, csak én vagyok gőzmozdony…


Elárasztották a mesecsatornákat a kormányközeli politikai reklámok

A MÚOSZ felszólítja a Médiahatóságot, hogy szerezzen érvényt a gyermekeket védő törvényeknek. Ld. lentebb Hadházy…

Újabb hotelt vásárolt Tiborcz ingatlanos érdekeltsége

Megvásárolt egy, a Szabadság tér sarkán található 50 szobás szállodát a BDPST Group.

Prímán keresett az állam a balatoni ingatlanok eladásával

Például eladta az MNV 312 millió forintért a Balatonvilágoson a volt úttörőtábort, de az ügyből jelentős botrány lett…

Továbbra sem jut hozzá a római repülőút adataihoz Hadházy Ákos

“…ilyet demokráciában egy hadsereg egyszerűen nem tehet meg”. Hol van az már…

Kásler: az egészségügyi munka minősége meghatározza a beteg sorsát


T. MIN. úrelvtárs, legyen kedves ezt most százszor leírni, csak, hogy megtapadjon.

Ötven koronavírusost hoznak át Romániából magyar kórházakba

Az ötven fertőzött intenzív terápiás kezelést kap majd Magyarországon, két kórházban, Szegeden és Debrecenben.

Már több mint 200 iskolai helyszínt érinthet a járvány miatti “tanügyi intézkedés”

“Bár a főszabály szerint mindenhol jelenléti oktatás van, az Emmitől szerettük volna megtudni, pontosan hány esetben indokolta eddig a járványhelyzet digitális munkarend bevezetését, s mennyi iskolai osztályt érint jelenleg is a digitális oktatás, de erre a kérdésünkre csak annyit válaszoltak, hogy a tantermen kívüli digitális munkarend elrendelése az Operatív Törzs hatáskörébe tartozik. Érdeklődtünk a Koronavírus Sajtóközpontnál is, de lapzártánkig nem kaptunk tájékoztatást.”

Nem kompetens embert küldött az állam a pedagógusok első sztrájktárgyalására

Kisfaludy László helyettes államtitkárt küldte tárgyalni a kormány a pedagógusok szakszervezeteinek sztrájkbizottságával. Neki viszont nem volt szabályos felhatalmazása a tárgyalásokra, és egyébként sem dönthetett volna semmiről. Most olvassuk el a 2. mondatot még egyszer…

Jakab Péter ismét pert nyert a TV2 ellen

A TV2 valótlanságot állított. Hihetetlen… (Nem az).

Újra Manfred Weber lett az Európai Néppárt frakcióvezetője

Annak ellenére szavaztak bizalmat a bajor politikusnak, hogy rég nem látott mélyrepülésben van a pártcsalád.

SZABAD SZEMMEL: ORBÁN MA PIHENHET, HELYETTE LENGYELORSZÁG KERÜLT A NEMZETKÖZI SAJTÓ KERESZTTÜZÉBE - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.10.14.


A lengyel kormány hamarosan megvívhat az Európai Bizottsággal a jogállamiság kérdésében, de csatájukat ezúttal sem kell egyedül megvívniuk. Varga Judit magyar igazságügyi miniszter ugyanis megerősítette, hogy hazánk teljes mértékben kiáll mellettük a Brüsszellel folyó jogállami vitában.


Süddeutsche Zeitung

A Bizottság elnöke most először konkrét büntetéssel fenyegette meg a lengyel kormányt, amiért az ország Alkotmánybírósága és annak nyomán a hatalom kétségbe vonja az uniós jog elsőbbségét. Von der Leyen a biztosok tanácskozásán kifejtette, hogy az első elemzések igen súlyosnak minősítik a problémát, és ha további szakvélemények is alátámasztják ezt az álláspontot, akkor Brüsszel többféle lehetőség közül választhat.

Így, mint mondta, indíthat újabb szerződésszegési eljárást, aminek a vége kemény büntetés lehet az Európai Bíróság részéről. Azon felül kiterjesztheti a 7-es paragrafus alapján zajló eljárást, végállomásként a lengyel szavazati jog megvonásával, bár az ügy évek óta alig halad előre. Továbbá már kéznél van az új jogállami mechanizmus is – sorolta von der Leyen az alternatívákat.

Die Presse

Az unió igazságügyi biztosa azt ígéri, hogy a Bizottság minden lehetséges eszközt mozgósít Lengyelország ellen, mert itt rendszerszintű problémáról van szó, azaz a szokásos egyeztetés már nem segít. Így mindent be kell vetni a lengyel Alkotmánybíróság állásfoglalásának érvénytelenítésére. A döntés ugyanis Reynders szerint az EU alapjait veszélyezteti, mivel a bíróságok függetlensége forog kockán. Továbbá nem lehet megengedni, hogy bármely tagállam figyelmen kívül hagyja, amit az EUB kimond.

A holland politikus úgy számol, hogy a legfelsőbb európai bíróság rövidesen azért is büntetést vet ki Varsóra, amiért az nem hajlandó beszüntetni a bírák megregulázására szolgáló fegyelmi kamara működését. Szerinte a bírság napi 100-500 ezer euró között lesz. Az említett felső határérték pont amennyi, amennyit a Morawiecki-kabinetnek azért kell fizetni, mert a luxemburgi testület határozata ellenére sem csukja be a cseh határ közelében található lignitbányát.

Arra a kérdésre, hogy Lengyelországban politikai alapon már ezer bírát neveztek ki és ők előbb-utóbb konkrét ítéleteket hoznak az uniós jog ellenében, a válasz az, hogy a jogállamiság a Bizottságot is köti. Így pedig akár két évig is eltarthat, amíg pont kerülhet a mostani jogvita végére. De a lengyel igazságszolgáltatás ügyében már benne járnak a folyamatban, így el kell dönteni, hogyan tovább a következő szakaszban.

De az most fordul elő első ízben, hogy egy tagállam megkérdőjelezi az unió alapszerződést. És nem szabad eltűrni, hogy ez az irányzat folytatódjon. Mert különben az lesz, hogy a kormányok tetszésük szerint csemegéznek a közösségi jogból. Pont ezért Lengyelország egyre súlyosabb jogi és anyagi következményekkel fog szembesülni. Azon kívül előreláthatólag fokozódik a nyomás odahaza is, mind a politikai porondon, mind az utcákon.

FAZ

Erősen közeleg az összecsapás az EU és Lengyelország között, ám közben az EP Jogi Bizottsága ma várhatóan szűken, de megszavazza, hogy induljon per a Bizottság ellen, amiért az halogatja a jogállami mechanizmus bevetését Budapest és Varsó ellen. Brüsszel ezt úgy tudja kivédeni, hogy hamarosan levélben kér további felvilágosítást a két kormánytól. Az EUB ugyanakkor a legkorábban az év végén hozhatja meg a verdiktet az új jogi eszköz ellen benyújtott magyar-lengyel panasz ügyében.

De hogy Luxemburg mennyire fontosnak tartja a kérdést, az kiderül abból, hogy egészen kivételes módon az Európai Bíróság mind a 27 bírája részt vesz a döntéshozatalban. Az is rendkívüli, hogy a védelem oldalán 10 tagállam szállt be a perbe, köztük Németország.

A héten tartott tárgyalás egyrészt akörül forgott, hogy mennyire jogszerű az új szankciós rendszer. Az európai érvelés úgy hangzik, hogy a jogállamiság alapelv, továbbá van jogalap az unió pénzügyi érdekeinek védelmében fellépni. A másik kulcstéma, miként lehet alkalmazni a mechanizmust és mennyire lehet betartani az arányosság követelményét.

Nagyon lényeges, hogy a testület elnöke igen fontos jelzést küldött Lengyelországnak, amikor jelezte, hogy itt nem jogelméleti nézetkülönbségről, hanem kiemelkedő gyakorlati bibiről van szó, miután Varsóban hatályban lépett az Alkotmánybíróság döntése a nemzeti jog elsőbbségéről.

FT


A lapnak adott interjúban Varga Judit megerősíti, hogy Magyarország teljes mértékben kiáll Lengyelország mellett a Brüsszellel folyó jogállami vitában. Az igazságügyi miniszter szerint Varsó politikai boszorkányüldözés áldozata és az EU nem avatkozhat bele abba, a tagállamok miként ellenőrzik az igazságszolgáltatást. A politikus a maga részéről teljesen normálisnak tartja, hogy egy demokráciában meg akarják fegyelmezni a bírákat.Az alapszerződésekből pedig szerinte az következik, hogy Brüsszelnek nincs beleszólása a lengyel Fegyelmi Kamara működésébe.

Nem ért egyet azzal, hogy az ügy a „Polexit”-be torkollhat, ugyanakkor hozzátette, hogy a szervezet saját szabályait ássa alá, amikor olyan területeken követeli meg a nemzeti és a közösségi jog összehangolását, amelyek fölött nincs joghatósága.

Úgy vélte, hogy a következő ütközési pont a migráció lehet, mert a magyar kormány a saját Alkotmánybíróságától kért véleményt, miután az EU szerint törvénysértő az illegális határátlépők őrizetbe vétele és kiutasítása – minden menedékeljárás nélkül.

Azt hangoztatta, hogy Magyarország és Lengyelország nem óhajtja megfordítani az integráció folyamatát, csupán azt szeretné, ha Brüsszel nem halmozna fel még több hatalmat a kezében. Ugyanakkor, hogy kilépnek-e, annak eldöntése a lengyelekre tartozik. A magyar vezetés a maga részéről ragaszkodik ahhoz, amit az alapszerződések előírnak. Lehet, hogy ez nem tetszik a liberálisoknak, mert nekik kedvükre való a bevándorlók beilleszkedése, de ez nem jogi kategória.

FT

Közép-Európa egyértelműen mutatja, hogy a jogállam jelenti az unió központi problémáját. Viszont ha az EU engedi, hogy beomoljon a demokrácia a térségben, az az egész szervezetet fenyegeti és várhatóan nehéz lesz elkerülni a végzetet. A régióban a lengyel Alkotmánybíróság határozata, valamint Babis kudarca és Kurz kényszerű lemondása politikai földrengéssel ér fel.

Az osztrák kancellár távozása azt igazolja, hogy Ausztriában működik a jogállam, viszont hasonló lépést nehéz elképzelni Lengyelországban. A cseh miniszterelnök folyamatosan lesöpörte az asztalról a korrupciós vádakat, de a hazai főügyész és az európai számvevők által támogatott nyomozók folyamatosan napirenden tartották a kérdést. Így most várhatóan ellenzékbe kényszerül.

Az igazságszolgáltatásra a lengyeleknél összehasonlíthatatlanul nagyobb nyomás nehezedik, mint a cseheknél vagy az osztrákoknál. Hegedűs Dániel a Német Marshall-alapítványtól azonban ezzel együtt azt mondja: mindhárom ország azt tanúsítja, hogy jogállam nélkül nincs demokrácia, és nem lehet harcolni a korrupció ellen sem. Viszont ha a lengyel bírák fokozatosan lemondanak az uniós jog alkalmazásáról, akkor az ország hiába marad formálisan bent, lépésről lépésre kilép.

A hatalommal való visszaélésben persze nincs semmi új, de a jelenség idáig egyes nemzetekre korlátozódott. Heather Grabbe, a brüsszeli Nyílt Társadalom Alapítvány igazgatója úgy véli: az EU még afölött is könnyen szemet hunyhatott, hogy Orbán Viktor 10 éve hozzálátott a fékek és ellensúlyok lebontásához és szép lassan elhallgattatta a szabad sajtót. Ám a rothadás átterjedt Lengyelországra is.

Ugyanakkor a nyugati adófizetők már nem hajlandóak pénzelni az ilyen rendszereket, ahol a hatalom oligarchái húznak hasznot az unió nagyvonalúságából, miközben a kapott forrásokból finanszírozzák a médiát, amely azután Brüsszelt ostorozza. A Bizottságra ezzel párhuzamosan nagy nyomást gyakorol az Európai Parlament, hogy álljon a sarkára, és fogja vissza a közösségi támogatásokat.

Von der Leyennek fel van adva a lecke, mert vagy megvédi az igazságszolgáltatás autonómiáját vagy kompromisszummal próbálja elkerülni az összecsapást, ám az belezavar a brüsszeli döntéshozatalba. Hogy a lengyel kormány immár jogerőre emelte az Alkotmánybíróság határozatát, az csökkenti a megállapodás esélyét. Ily módon aligha lehet elkerülni a leszámolást a jogállam kapcsán.

New York Times

A cseh populista kormányfő kudarca mutatja az utat, miként lehet megbuktatni az erős embereket. Merthogy egy sor ellenzéki párt félretette az ellentéteit és összefogott. A magyar ellenzék abban bízik, hogy meg tudja ismételni ezt a teljesítményt.

A Babishoz hasonló demagógok az eltelt 10 évben gyakran legyőzhetetlennek tűntek, egész Közép- és Kelet-Európában hatalomra jutottak, ami beleilleszkedett a nemzetközi trendbe, mármint hogy jönnek fel a demokratikus normákra fittyet hányó erős emberek. Ám a cseheknél a hét végén megszakadt ez a folyamat.

A héten a hat magyar ellenzéki párt befejezi a korszakos előválasztást, amelynek során minden egyéni választókörzetben eldönti, ki lesz az egyetlen induló a Fidesz képviselőjével szemben. A platform a nacionalista konzervatívoktól a baloldalig terjed, az köti össze őket, hogy mindenképpen szabadulni kívánnak Orbán Viktortól.

Az ellenzéki egység igénye nyilvánvaló Oroszországban is, ahol a legutóbbi választás nem volt sem szabad, sem tisztességes. Csakhogy a bebörtönzött Navalnij hívei hiába szólítottak fel okos szavazásra, tehát hogy mindenütt egyetlen valakire voksoljanak az emberek a kormánypárt ellenében, az ellenzéki megbízottak vagy el sem indulhattak, vagy az említett felhívásokat a hatalom nyomására eltávolították a közösségi oldalalakról. Így lehetetlenné vált az összehangolás.

Putyinhoz hasonlóan az európai populista vezetők is azt hirdetik, hogy a hagyományos, keresztény értékeket védik a dekadens liberálisokkal szemben, de ők legalább tartanak igazi választásokat. Idáig jól jött nekik az ellenzék megosztottsága, valamint az, hogy a magyaroknál és a cseheknél Babis és Orbán kezében van a sajtó jó része.

Krekó Péter úgy látja, hogy a régióban Magyarország számít a leginkább foglyul ejtett államnak, a médiát sehol másutt nem központosították ilyen mértékben. De az ellenzéki erők közös fellépése megváltoztathatja a politikai mozgást. Az üzenet az, hogy a populizmus ellen küzdve lehetséges a változás.

Babisnak ugyan nincs olyan szélsőséges híre, mint magyar kollégájának, de így sokakat elidegenített magától. Úgy tekintik, hogy erőszakos, aki a gazdagsága és üzleti kapcsolatai révén mértéktelen hatalomhoz birtokába jutott. Egy kereszténydemokrata politikus szerint azonban a miniszterelnök nem talált olyan témát, amivel megijeszthette volna a lakosságot, majd úgy jelenhetett volna meg, hogy ő az egyetlen, aki meg tudja védeni őket.

Politico

A legutóbbi lengyel, osztrák és cseh fejlemények jól rávilágítanak arra, miért kellenek független ügyészek és bírák, és egyáltalán: miért fontos a jogállam. Ha ugyanis nincs világos jogrend és annak nem szereznek érvényt, akkor nem lehet felelősségre vonni a kormányokat, illetve a hatalmas üzleti csoportokat és a polgárok nem érzékelik, hogy a törvény mindenkire egyaránt vonatkozik, mind odahaza, mind Európában.

Az önálló igazságszolgáltatás kényszerítette lemondásra az osztrák kancellárt, akit pedig sokan követendő példának tartottak a földrészen a konzervatívok közül. Lehet, hogy a 35 éves populista politikus még tisztázni tudja nevét a korrupciós botrányban, de egy érett demokráciában nem volt más választása, mint hogy lemondjon. Viszont a történtek aligha kerültek volna nyilvánosságra, ha a hatalom ellenőrzi a vádhatóságot és a bíróságokat.

Ám pont ez a helyzet Lengyelországban, ahol hamis váddal illetik az igazságszolgáltatást, de hogy ebbe az Európai Bíróság ne szólhasson bele, a lengyel Alkotmánybíróság kimondta, hogy a nemzeti jog az irányadó, nem pedig a közösségi szabályozás. Csakhogy az európai jogrend jelenti a legjobb védelmet a polgárok és a külföldi befektetők számára az önkényes döntésekkel, a korrupcióval és a tulajdon elkobzásával szemben. Úgy hogy itt nem szabad semmiféle eltérő precedenst megengedni.

A cseheknél Babis kikapott a választáson, miután az érdekütközései folytán folyamatosan vitában állt az EU-val, amit csak tetéztek a Pegazus-iratok leleplezései. Itt megint csak a független újságírás ásott a dolgok mélyére.

Napjainkban Közép-Európa jól illusztrálja, miért kell harcolni a jogállamért. A Varsó és Brüsszel közötti erőpróba rávilágít, mi is forog kockán. Az uniónak keményen fel kell lépnie, ha bármely tag aláássa a közösségi jogot.

EUobserver

A portál jelképesnek nevezi az Európai Bíróság előtt zajló pert, amelynek tétje a jogállami mechanizmus, és amelyben a két kezdeményező: Magyarország és Lengyelország a jelek szerint az időre játszik. Velük szemben sorakozott fel 10 tagállam, köztük Németország és Franciaország. A holland jogászprofesszor, John Morijn lenyűgözőnek tartja, hogy ennyi kormány támogatja az európai intézményeket a vitában.

A groningeni egyetem tanára (aki a nemrégiben két társával, Daniel R. Kelemennel és Kim Lane Scheppelével együtt tanulmányban mutatta ki, hogy az új szankciós rendszerrel nem kell bevárni a legfelső európai bíróság ítéletét – a szerk. megj.) nagyon fontosnak nevezi, hogy az EUB elnöke jelezte a héten tartott kétnapos tárgyalás során: a luxemburgi testület ítéleteit egyetlen tagállam sem bírálhatja felül.

A professzor ugyanakkor a magyar és lengyel érveket hallva azt mondja, olyan mintha a két ország egy másik bolygóról csöppent volna a tárgyalóterembe. Az viszont aggasztja, hogy a két felperes meg sem próbálkozott a konstruktív magatartással, egyetlen célja van csupán: megakadályozni a mechanizmus alkalmazását.

FAZ

Egyre nagyobb gondban van a lengyel kormány, mert tavasz végén, a járvány után nagy gazdasági csomagot jelentett be, hogy lelkesítse az országot, ám most a jogállam körüli ellentétek miatt veszélybe kerül az egész alapja: az uniós forrás. Mindenesetre a „Lengyel rend” jelszava jelenleg is ott virít a hivatalos honlapokon, benne különféle adókönnyítésekkel és az ígérettel, hogy a GDP 7 %-ára emelik a fertőzés hatására megroggyant egészségügy költségvetését.

Az adókönnyítések nyomán a 26 millió foglalkoztatott közül több maradt volna annak a 18 milliónak a zsebében, aki az alacsonyabb keresetűek közé tartozik, miközben az elmúlt években folyamatosan nőttek a bérek. Fontos elképzelés volt, hogy kötvényekből finanszírozott közberuházások révén 500 ezer munkahelyet teremtenek. Továbbá a kormány segíti a magánlakásépítést, valamint a digitalizálást.

Ily módon azt sugallták, hogy az emberek zöme hamarabb jut el az európai életszínvonalra. Nem sajnálták rá reklámköltségeket. A pénzt az EU adná hozzá, a gazdasági segélyalapból, illetve a hosszú távú költségvetésből. De Varsó és Budapest is megszavazta, hogy a segítség csak akkor jön, ha nincs gond a jogállammal. Csakhogy pont ilyen okokból a Bizottság idáig nem hagyta jóvá a benyújtott két nemzeti tervet.

Viszont odahaza egyre több kifogás érte a „Lengyel rendet”, így a Parlament csak pár napja fogadta el első olvasatban. Az ellenzék kezén lévő Szenátus azonban még nem döntött róla. De közben már egyre több társadalmi csoport fordul ellene. Arról nem beszélve, hogy az egész program partra vetett hal, ha nem lesz meg hozzá az európai anyagi háttér. A kormány ugyan azt terjeszti, hogy boldogul a maga erejéből is, de ezt azért nagyon sok közgazdász kétli.

Guardian

Az újság azt kérdezi, hová fog vezetni a magyar futballhuligánok randalírozása, miközben a Carpathian Brigade, amely egykor a Fidesz gyámkodásával jött létre, ma már szinte megfékezhetetlen, és rettenetes hírnévnek örvend a kontinensen. Soraiban ott vannak igencsak szélsőséges elemek, a kormány azonban csak ímmel-ámmal bírálja őket. Ennek pedig az a magyarázata, hogy szoros viszony fűzi össze a hatalmat és az ultrákat.

A tegnapelőtti verekedés a magyar tábor és az angol rendőrök között szinte törvényszerű volt. A magyar válogatott előző hat mérkőzéséből négy büntetést vont maga után a rajongók megnyilvánulásai miatt. Hol homofób feliratot tartalmazó óriásvásznat tartottak a fejük fölé, hol majomhuhogással inzultálták az ellenfél fekete bőrű labdarúgóit.

Ennek ellenére Magyarországon jogtalannak tartják a vádakat, lásd a külügyminiszter idevágó üzenetét, miután az EB-n tapasztalt visszásságok miatt az EUFA utasítására egy meccset zárt kapuk mögött kellett megtartani.

A Fidesz annak idején, még ellenzékben, azért hívta életre a Carpathian Brigade-ot, mert elviselhetetlenné vált a stadionokban a neonáci vircsaft. Ám a szervezet egyre csak nőtt és lassan olyanok is beléptek, akik szélsőségesek, neonácik. Így a normális focirajongók szép csendben kikoptak a stadionokból, az átlag nézőszám 3 ezer alatt marad, de aki elmegy, az jórészt a balhé kedvéért teszi. Kiderül ez abból, hogy az ultrákon a legtöbbször megtalálni a fehér hatalmat jelképező tetoválást. Sokszor újfasiszta zászlókat lengetnek.

Guardian

Szíjjártó Péterrel ellentétben a londoni rendőrség nem egy, hanem hat őrizetbe vett magyar szurkolóról tud a két nappal ezelőtti mérkőzés kapcsán. Az első az volt, akit mindjárt a legelején ki akartak kapni a tömegből, mert rasszista gesztusokat tett az egyik rendezőre. Miatta tört ki verekedés a magyar szektorban az ultrákkal, akik a felvételek tanúsága szerint rugdalták és ütötték a benyomuló, nagyjából 30 rendőrt. Utóbbiak válaszul lecsaptak a gumibotokkal.

A túlerő láttán a karhatalom visszavonult, de később fülön csípte a delikvenst, majd még két másik embert a Wembleyben, mert a felvételek alapján beazonosították, hogy közreműködtek a verekedésben.

A hivatalos közlemény úgy reagál a bírálatokra, miszerint túl kevés embert mozgósított, tekintve a várható incidenst, hogy az ütközet során a gyanúsítottat akarták elkapni, és amikor ez megvolt, akkor elhagyták a helyszínt. A többiek pedig akkor kerültek rendőrkézre, amikor arra taktikailag alkalmasnak bizonyult a helyzet. A lap ugyanakkor megjegyzi, hogy a továbbiak során valószínűleg felmerül: minek kellett beengedni a magyar szurkolókat a stadionba, amikor ott pl. kibontottak egy transzparenst a rasszizmus elleni tiltakozás jeleként fél térdre ereszkedő angol játékosok ellen.