2022. január 23., vasárnap

BARTUS LÁSZLÓ: AMI A MAGYAR TANANYAGBÓL KIMARADT

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: BARTUS LÁSZLÓ
2022.01.19.


Mindig ámulattal nézem, miket tanulnak az amerikai gyerekek. Nem tudom, mennyit változott a magyar tananyag, de kezdettől fogva olyan érzésem van, hogy mi ilyeneket nem tanultunk, és talán ma sem tanulnak a magyar gyerekek. Ha jól sejtem, mióta Orbán megszüntette a tanszabadságot, és mindenki köteles egy tankönyvet használni, a tananyag pedig olyan fontos ismeretekkel bővült, mint a náci Wass Albert és a nyilas Nyírő József, a legfontosabb tárgyak egyike pedig az ének és a testnevelés lett, talán még annyira sem. Hadd számoljak be legfrissebb élményemről.

A kislányom most jár High Schoolba, a magyar iskolarendszer szerint egy négyosztályos gimnáziumban most lenne harmadikos. Kaptak hét forrást, köztük az egyik Tocqueville “A demokrácia Amerikában” című könyvének egy részlete, amivel én csak az egyetemen találkoztam, középiskolában nem. A többi forrás nem klasszikus könyv, hanem egy fotó, egy zenedarab, cikkek és egyéb írások. Mind más témáról szólt, de a közös az volt bennük, hogy mindegyik az individuum (az egyén, az egyéniség), az identitás és a társadalmi környezet kapcsolatát és kölcsönhatását járta körül.

A források által inspirált témák és gondolatok alapján kellett kiválasztani egy kutatási témát, amit a következő félévben fel kell dolgozni és meg kell írni, majd előadni. Kislányom témája az lett, hogy az egyén, az egyéniség, az egyéni vélemény tisztelete és a csoportnyomásal szembeni különállás joga hogyan befolyásolja egy ország demokratikus stabilitását, illetve ennek hiánya hogyan nyitja meg az utat a diktatúrák felé. A kutatási téma címét magyarul úgy lehetne röviden összefoglalni, “Hogyan hat az egyéniség tisztelete és annak hiánya a demokrácia stabilitására?”

Ez nemcsak azért érdekes, mert az amerikai gyerekek már középiskolás korukban ilyen mélyen foglalkoznak az egyén jogainak, az identitás szabad megválasztásának és képviseletének, az egyéni véleményhez való jognak és a demokrácia helyzetének kapcsolatával, hanem azért, mert nagyon aktuális tanulságokkal szolgálnak a mai magyar társadalom (benne a magyar ellenzék) helyzetére is. Megpróbálom ezt röviden elmagyarázni...

PUTYINNAK NEM ÉRI MEG EGY SZÉLESKÖRŰ HÁBORÚ KIROBBANTÁSA - HETES STÚDIÓ A KLUBRÁDIÓBAN (2022.01.22.)

KLUBRÁDIÓ
Szerző: Klubrádió
2022.01.22.



A Hetes Stúdió 2022. január 22-i adásában Neuman Gábor Bolgár Györggyel, Kósa Andrással (Azonnali) és Kovács Zoltánnal (Élet és Irodalom) beszélte meg a hét legfontosabb eseményeit.

"NAGYON NAGY VITA"

MAGYAR NARANCS / FIZETŐS TARTALOM
Szerző: FEKETE ÉMI
2022.01.19.


Orbán Viktor január 14-i, idei első rádióinterjújának utolsó témája a „gyermekvédelmi népszavazás” volt. Az interjúban a pedofília először kontrasztként jelent meg: „van az a jelenség, hogy a gyerekeink ki vannak téve szexuális ragadozóknak” – mondta a miniszterelnök. Majd pedig a szexuális kisebbségekkel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy „most egy másik jelenségről beszélünk, aztán hogy ez elvezet-e a pedofíliához vagy nem, erről van egy nagyon nagy vita, de ezt én most nem tartom fontosnak”.


Hogy a kijelentés a miniszterelnök saját gondolata-e, vagy a mögöttes apparátus társadalmi mérnökösködésének újabb megajánlott konfliktusáról van-e szó, talán sosem fog kiderülni. Két kártékony következtetés viszont biztosan levezethető belőle: 1. azt a benyomást kelti, hogy a pedofília előfordulási gyakorisága magasabb az LMBT+ populációban; 2. olyasmit sugall, hogy a homoszexualitás a pedofília kialakulásának tényleges kockázati tényezője. Ezek a következtetések a tudományos ismereteinkkel lehető legkevésbé sincsenek átfedésben.

Fogalmak és jelenségek

A homoszexualitást és a biszexualitást a 20–21. században felhalmozódott orvosi bizonyítékok alapján a szakma 40–50 éve nem tekinti betegségnek. Ahogy a pszichiátria orvosi kézikönyve fogalmaz: a közvélekedés és az egyház elítélte, ezért az orvosok, pszichiáterek „gyógyítani” próbálták. Számos példát lehetne még hozni arra, hogy valamely nemiséggel vagy szexualitással kapcsolatos viselkedés a politikai-társadalmi igények miatt került a „nemkívánatos”, azaz deviáns kategóriába. Hasonló társadalmi mérnökösködés volt az is, hogy egészen a 20. század elejéig fenntartották azt az általános nézetet, miszerint a nők agya nem alkalmas komolyabb tanulmányok vagy tudományos tevékenységek végzésére.

A pedofília az ún. parafíliás zavarok közé tartozik, amit az orvostudomány a Betegségek Nemzetközi Osztályozása (jelenleg: BNO-10, 1990. évi kiadás) és a Mentális Betegségek Diagnosztikai és Statisztikai Kézikönyvében (jelenleg: DSM-5, 2013. évi kiadás) is számon tart. A parafíliás zavar olyan klinikailag releváns szexuális szokást jelent, mely esetén a beteg önmaga vagy a másik fél számára szenvedést, kárt vagy panaszt okoz. A kortárs pszichiátria és kriminológia tudásanyaga szerint a parafíliás zavarok többsége 20 éves kor előtt kezdődik, és társadalmi státusztól vagy kultúrától függetlenül, jellegzetesen férfiaknál fordul elő.

A pedofíliák két fő típusra oszthatók, amelyek nőknél nem, vagy extrém ritkán fordulnak elő. Fixált típusban már serdülőkorban megjelenik a fiatalabbakhoz vonzódás; a pedofil személy későbbi bűncselekményeit jellemzően otthonán kívül, fiúk sérelmére követi el, és sok áldozata van. Ezzel szemben a regrediáló típusban az érintett általában felnőtt koráig nem mutat szexuális érdeklődést fiatalabbak iránt, bűncselekményeit jellemzően otthoni vagy baráti környezetben követi el, gyakrabban lányok sérelmére; általában kevés áldozata van, és felnőtt nőkkel is fenntart szexuális kapcsolatot. Mindkét formában viszonylag gyakori valamely személyiségzavar jelenléte (legtöbbször narcisztikus vagy antiszociális), továbbá a kór­előzményben nagyobb eséllyel fordul elő gyermekkori bántalmazás, megromlott párkapcsolat, illetve gondoskodás utáni vágy vagy bosszúvágy, ami a kiszolgáltatottabb korosztályt veszi célba...


ÉS AKKOR OLYAN GRÁNITSZILÁRD LETT A KÖLTSÉGVETÉS, HOGY EGY ÉV ALATT CSAK 85-SZÖR ÍRTÁK ÁT - A HVG HETI GAZDASÁGI ÖSSZEFOGLALÓJA

HVG
Szerző: hvg.hu
2022.01.23.


Átlagosan négynaponta csoportosítottak át tételeket a költségvetésben tavaly, kifutnak ugyan az állami támogatások, de ez sem fogja megállítani az ingatlanárak emelkedését, a húsárak pedig nem csak a kormány kegyéből csökkennek. Heti gazdasági összefoglalónk.


Összesen 85 alkalommal jelent meg 2021-ben olyan Magyar Közlöny, amelyben a kormány egy egyszerű határozattal átírta a költségvetést, így gyakorlatilag átláthatatlanná vált év közben, hogyan képzeli el a kormány az állami kiadásokat. Tételesen megnéztük, hogyan csoportosítottak át összesen 3354 milliárd forintot, honnan vettek el pénzt, és mire költöttek többet, mint az eredeti tervek szerint.

Az átlagosan négy naponta érkező átcsoportosítások között vannak olyan tételek, amelyeket nagy képzelőerővel sem lehet a járványhelyzethez kötni, azt meg végképp nehéz felfogni, hogy a települések közül miért éppen Karcag kapta a legtöbb támogatást.

Nem várt csapdát tartogat a fiatalok számára az szja-mentesség – hívta fel a figyelmet a Bank360. A 25 év alattiak magasabb nettó jövedelme ugyanis úgy csökkenhet, hogy közben meg egy felvett hitel törlesztőrészlete nem – erre érdemes figyelniük a hitelfelvételben gondolkodóknak.

Az, hogy egy mennyire fontos kérdés, egy felmérés is mutatja: az Önkéntes Pénztárak Szövetsége kutatásából az derült ki, hogy az év elején a gyerekeseknek visszafizetendő szja-t a legtöbben a meglévő adósságok törlesztésére fordítanák...

LENGYEL LÁSZLÓ: KÉPESEK LESZÜNK VÉGRE LEDÖNTENI AZ EGYEDURALMI REZSIMEK BÁSTYÁIT? - MOST ADOTTAK A KÜLSŐ FELTÉTELEK: EURÓPA ÉS AMERIKA AZ ELLENZÉKI ÖSSZEFOGÁS ÉS KÖZÖS MINISZTERELNÖK-JELÖLTJE MELLETT ÁLL

NÉPSZAVA / SZÉP SZÓ
Szerző: LENGYEL LÁSZLÓ
2022.01.22.


Most megint ránk és a lengyelekre figyel a világ, mint 1989-ben. Képesek leszünk-e végre az egyeduralmi rezsimek bástyáit ledönteni? Ehhez most adottak a külső feltételek: Európa és Amerika az ellenzéki összefogás és közös miniszterelnök-jelöltje mellett áll. Magyarország 1989-ben élt a történelem adta rendkívüli idejével: békésen rendszert váltott. Demokráciát kezdett építeni diktatúra helyett, Nyugathoz csatlakozott Kelet helyett, főutat választott mellékút és zsákutca helyett. Az első húsz évben a rendszerváltó elit sokat hibázott, jelentős részét elpazarolta a kegyelmi időszaknak, de mégis elmondhatjuk: jó irányba tartott rosszul. Az elmúlt évtizedben ismét rendszert váltottunk: immár rossz irányba, zsákutcába megyünk teljes sebességgel. A 89-es rendszerváltás utolsó, és a 2010-es rendszer (vissza)váltás első nemzedéke magánérdekű bűnöző autokráciát épít jogállami demokrácia helyett, Kelethez csatlakozik Nyugat, a nemzeti elzárkózás zsákutcáját választja a világ főútvonala helyett. A személyes egyeduralkodó és politikai-gazdasági családja, klánja elrabolta, elpazarolta a magyar nemzet anyagi forrásaival együtt azt a történelmi időt, évtizedet is, amikor e nemzet szabadabb, egyenlőbb, szolidárisabb lehetett volna, amikor felzárkózhatott volna a fejlett világhoz.

Három ciklus kormányzása után elkészíthető a rendszer leltára. Bűnei közé nemcsak az tartozik, amit tett, hanem az is, amit nem tett. Amit tett, az az ország kirablása. Amit tett, annak közvetlen eredménye a túlfűtésből származó inflációs válság. Amit tett, annak következménye a járvány 40 ezer halottja és számtalan betege. Amit tett, az természeti és épített örökségünk rombolása. Amit tett, a szegények, a peremen élők és segítőik megalázása. Amit tett, az megbocsáthatatlan. 

Minden lehetősége megvolt rá – volt európai és saját forrása, volt ideje –, hogy tegyen a társadalmi rétegek közötti és a térbeli egyenlőtlenségek felszámolásáért, a szegények felemeléséért, a középosztály helyzetének stabilizálásáért – nem tette meg. Közelebb kerülhettünk volna Ausztriához, a fejlett Európához, nemcsak a nemzeti jövedelmünk, hanem az infrastruktúránk és digitalizációnk révén, az embertőkébe történő befektetésünk, intézményi-szervezeti reformjaink által – nem kerültünk közelebb. Elindulhattunk volna a környezet védelme, a gazdaság kizöldítése útján – nem tettük meg. Teremthetett volna a jogállami és emberközpontú, tiszta és hatékony központi és autonóm helyi digitalizált kormányzással „jó kormányzást” – nem teremtett. Mintát adhattunk volna a kelet-európai országoknak, hogyan kell élni a szabadsággal, véghez vinni a modernizációt, építőn együttműködni egymással – példát adtunk az emberi jogok korlátozására, a történelmi visszalépésre és az akadályozó vétópolitikára. Lehettünk volna a béke, a konszenzus, a biztonság és a szabadság szigete a nemzetközi káosz idején, helyette a káosz előidézői lettünk, a konfliktus, a kiszámíthatatlanság és az ezer apró elnyomás mocsárvidéke. 

Mit tettél? Mi a teljesítményed? – kérdezzük az évtized urától. Hozzáadtál vagy elvettél ettől a társadalomtól? S a leltár készítői a világban, a történelemben, ahol a nemzetek vezetőinek teljesítményét számba veszik, kizárólag mínuszjeleket írnak a 2010-es évek magyar vezetőinek neve mellé. Arra használták fel tehetségüket és erejüket, hogy romboljanak és ne építsenek, hogy elvegyenek és ne hozzáadjanak. A maguk érdekét nézték, s nem a nemzetükét. Ebben a zsákutcás rendszerben nincs jövője Magyarországnak, nincs perspektívája a magyar fiatalnak, nincs teljesítmény elismertsége, tisztelete a dolgozónak, nincs biztos és nyugodt öregsége a nyugdíjasnak. A család, a klán áll a politikai, társadalmi és gazdasági konvergencia, felzárkózás útjában. Miattuk nincs tisztességes szövetségesünk a világban, s miattuk néznek gyanakvással minden magyarra...

AZ ÉV, AMIKOR MÉSZÁROS LŐRINC GAZDAGABB LETT CSÁNYI SÁNDORNÁL – ÍGY TÖRT AZ ÉLRE A FELCSÚTI GÁZSZERELŐ

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: SZABÓ KRISZTIÁN
2022.01.21.



2021-ben Mészáros Lőrinc 455 milliárd forintos becsült vagyonnal leelőzte a tíz évig megszakítás nélkül első helyen álló Csányi Sándort. A 100 leggazdagabb magyar rangsorát 2002 óta minden évben összeállítják, ebben a cikkben pedig ennek az elmúlt 20 évnek az adatait dolgoztuk fel és ábrázoltuk diagramokon. Az árnyaltabb kép érdekében az adatokat összevetettük a magyar Forbes, 2014 óta évente megjelenő 50 leggazdagabb magyar című listájával is, továbbá megnéztük, hol helyezkednek el gazdag magyarjaink az amerikai Forbes dollármilliárdosokat gyűjtő rangsorában. Infografikák.

A 100 leggazdagabb magyar rangsora 2002-ben jelent meg először, akkor még a Magyar Hírlapban. A lista később a Manager Magazinban, a Napi Gazdaságban, a napi.hu weboldalon kapott helyet, 2019-től pedig a Perche Kft. közli az adott évi listát A 100 leggazdagabb című kiadványukban. Az összeállítás szerkesztője (a rangsor sokszori költözése ellenére) végig Szakonyi Péter volt.

A lista összeállítása egyedi módszertannal történik: a legutóbbi, 2021-es kiadásban leírják, hogy a vagyonbecslést egy „nulladik” lépés is megelőzi, csak azoknak a vagyonát mérik fel, akik magyar állampolgárok (de nem kettős állampolgárok, se nem politikusok), cégük vagy cégeik működése áttekinthető, és vagyonuk eredete tiszta és transzparens. Az adatbecslést ezután a nyilvánosan elérhető céginformációk, gazdasági lapok írásai, részvényárfolyamok, cégközlemények és egyéb pénzügyi adatok (árbevétel, adózás előtti eredmény, saját tőke és hitelállomány) alapján végzik el.

Mint ahogyan a legértékesebb globális cégeket rangsoroló Interbrand is felhívja az olvasók figyelmét, hogy becslésük csupán szakértői vélemény, a 100 leggazdagabb magyar listáját összeállító szakemberek is kellő óvatosságra intenek. Az általuk becsült vagyon ugyan legtöbbször a valóságot tükrözi (vagy azt közelíti meg), már a választott módszertan is nagyban befolyásolni tudja a végeredményt. A Forbes 2014 óta állítja össze az 50 leggazdagabb magyar rangsorát, viszont ők az amerikai Forbes magazinban is alkalmazott EBITDA-módszerrel (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény) számítják ki a gazdag magyarok vagyonát, más szűrő alapján szelektálják az értékbecslésre alkalmas üzletembereket, így enyhén eltérő eredményeket is kapnak a Perche rangsorához képest.

Ez utóbbi lista élén 2011 és 2020 között Csányi Sándor, az OTP Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatója volt, azt megelőzően pedig 2005-ben és 2006-ban töltötte be Magyarország leggazdagabb emberének szerepét. 2021-ben 420 milliárd forinttal a második helyre csúszott vissza a rangsorban, első helyre pedig Mészáros Lőrinc, az Opus Global Nyrt. tulajdonosa került 455 milliárd forintos becsült vagyonával. Mészáros először 2014-ben jelent meg a listán, 7,7 milliárd forintos vagyonnal 85. volt abban az évben. 2015-ben 8,4 milliárd forintra nőtt vagyona, viszont a teljes mezőny vagyonnövekedése miatt ez csak a 86. helyre volt elég. A nagy előrelépés 2016-ban következett be, amikor 23,8 milliárd forintra gyarapodott vagyona a 31. helyre emelte. 2017-ben 120 milliárd, 2018-ban 280 milliárd, 2019-ben 296 milliárd, 2020-ban pedig 270 milliárd forint volt becsült vagyona, ami 2021-re a már fent említett 455 milliárdra nőtt.

Mészáros Lőrinc vagyonának nyolc év alatti 447,3 milliárd forintos gyarapodása páratlan teljesítmény az elmúlt 20 év adatait tekintve...

„LEHET, HOGY CSAK KERESÜNK VALAKIT, AKIVEL BESZÉLHET. DE LEHET, HOGY MENTŐT HÍVUNK”

24.HU
Szerző: GRÁD-KOVÁCS MÁRTA
2022.01.23.


Sem egy nagy átéléssel megélt színpadi szerephez, sem egy aranyéremhez, sem egy kitűnő bizonyítványhoz nem elfogadható módszer a bántalmazással való motiválás vagy fenyegetés – állítja Reményiné Csekeő Borbála pszichológus. A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány szakmai vezetőjével többek között arról beszélgettünk, milyen hatással van egy lelkisegély-szolgálatra, ha kirobban egy olyan ügy, mint Szilágyi Liliánáé, hogy miként kell jól meghallgatni egy bajba jutott fiatalt, illetve kik azok, akik elbírják, ha egy gyerek azzal telefonál, hogy haldoklik az anyukája?


Fel tudja idézni, milyen érzéseket keltett önben, amikor látta Szilágyi Liliána vallomását?


Az első érzelmi reakcióm az volt, hogy bármilyen megdöbbentő is, valahogyan mégsem csodálkozom. Nem követem különösebben az úszósportot, de természetesen az elmúlt időszakban megjelent hírek az úszókat ért bántalmazásokról elértek hozzám, és talán kicsit előkészítették a lelkemet. Talán emiatt nem ért annyira váratlanul azzal együtt sem, hogy Liliána története más, egy családon belüli bántalmazás története is. A második gondolatom inkább már egy szakemberi reakció volt: elkezdtem azon gondolkozni, milyen hosszú és nehéz út lehetett eljutni odáig, hogy erről a borzalomról ilyen összeszedetten, befogadhatóan tudott Liliána beszélni. Volt bennem egy olyan érzés is, keresem a szót…, gratuláció…

…elismerés?

Igen, elismerés. Elismerés többek között a pszichológusainak, de mindenkinek, akik ebben segítették, mert

"kevés esély van a sportolói és a családi közegben is zajló bántásokból úgy »kijönni«, hogy nemcsak egyszerűen megmentem az életemet, hanem ezzel akarok is valamit tenni."

A borzalom, a megdöbbenés és a „de jó lenne, ha ez váratlanabbul érne” mellett ott volt bennem ez a pozitív érzés is: milyen jó, hogy ennek a lánynak segítettek. És jól segítettek..
.

ÚGY LÁZADNAK A „COVID-DIKTATÚRA” ELLEN, HOGY A FIDESZBŐL KÖSZÖNIK MEG NEKIK

MAGYAR JETI VIDEÓ / 444.HU
Szerző: Kiss Bence, plankog, Ács Dániel, Botos Tamás
2022.01.22.



A Mi Hazánk lett az oltásszkeptikusok fő politikai ereje Magyarországon, mostanra többezres tüntetéseket hoznak össze. Mit reagál erre a kormánypárt, amelyik szerint az ellenzék emberek haláláért felelős és oltásellenes? Nem azt, amit várnánk. Újra itt a Magyar Jeti.

- Több ezres tüntetést hozott össze a Mi Hazánk Budapesten a járványügyi intézkedések ellen.

- Ez lett a párt fő témája.

- A Mi Hazánk nehezen tudja elhitetni magáról, hogy nem a Fidesz udvari pártja.

- De valóban fordulatot hozott ebben a járvány elhúzódása és az új politikai helyzet?


A FAR-HÁT-KÉRDÉS

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: KOVÁCS ZOLTÁN
2022.01.21.


...Egyértelmű, hogy a kormány szegénységben tartja a népet, aztán amikor jönnek a választások, hoznak néhány hangulatjavító intézkedést, amik viszont a halmozódó strukturális bajokat nem oldják meg. Valóban, az ellenzéknek minél hamarabb elő kell állnia reális és jól megfogalmazott, érthető szociális programmal. A kormány a választásokig semmi egyebet nem tesz már, mint pénzt oszt, mégpedig olyan mennyiségben, ami számításaik szerint lehetetlenné teszi az ellenzék győzelmét. Az osztogatósdi pedig olyan, mint a heroin, leszállni róla ritka nagyon nehéz. Vezető közgazdászok egyöntetűen állítják: bárki nyeri a választásokat, megszorítások jönnek, mert ez a pénzosztás nem maradhat következmények nélkül. Nyilván nem az a baj, hogy a kormány ilyen-olyan intézkedéssel segíti a szegényeket, hanem az, hogy az ilyenfajta pénzosztás nem old meg alapvető gondokat, és főként nem távlatosan. Ha ebben az országban még le lehetne írni azt a szót, hogy reform, akkor talán az kellene. De a politikai kultúra olyan szintű lett, hogy képes szavakat kiközösíteni. Mégis: meg kellene reformálni a szociális ellátórendszert, az egészségügyet, az oktatást. De ehhez más kormányzati kultúrára lenne szükség, amelyiknek lenne bátorsága a reformok érdekében kudarcokat is számításba venni. Az igazi politikai bátorság valószínűleg ebben áll, nem abban, hogy bokrétaünnepet üljön valamelyik épülő stadion fölső karéjában. Meg kell szabadulni azoktól, akiknek egyetlen céljuk, hogy kiiktassák saját bukásuk eshetőségét. Ez a kérdés, nem a far-hát kedvező árfekvése.


A LEGSZEGÉNYEBBEK ÚGYSEM SZÁMÍTANAK, DE A SOROSOZÁS UTÁN MÁR CSAK A REZSIHARC MARAD

NÉPSZAVA
Szerző: VICTOR ANDRÁS
2022.01.23.


2013-ban a Fidesz-kormány törvényt hozott a rezsicsökkentésről; arról, hogy a szolgáltatók rögzített áron, s a világpiaci szintnél olcsóbban kötelesek adni a lakosságnak a gázt, az áramot és a távfűtést.

1) A rezsicsökkentés kormányzati céljai


Két kiváltó oka lehetett ennek a rendelkezésnek. Egyrészt a gazdaság kritikus mértékű gyengülése miatt az emberek egyre nagyobb hányadának okozott súlyos megélhetési gondot a közműszámlák kifizetése; a családok már többet költöttek rezsire, mint ételre-italra. Másrészt közeledett a 2014-es parlamenti választások időpontja, ezért bukás-veszélyes volt az életszínvonal romlása. Vagyis a törvénynek egyszerre volt szociális és kampányfogás jellege. Az utóbbit ki is használta a kormány: a médiában 2013/14 fordulóján „még a csapból is ez folyt”.

a) Nézzük először a szociális oldal részleteit! Statisztikai adatok mutatják, hogy a rezsicsökkentés hatására a szegénység és energiaszegénység a társadalom egy részében valóban csökkent. A mélyszegénységben élők esetében azonban nem változott (vagy talán egy kicsit még nőtt is). Azonban még a pozitív eredmények is viszonylagosak, ha a többi V4 ország adataihoz hasonlítjuk azokat.

A rezsicsökkentés lakosságot segítő volta erősen ellentmondásosan érvényesül. Bántó paradoxon, hogy azoknak ad nagy támogatást, akik nincsenek rászorulva. A jómódban élő, magas energiafogyasztású családok tudtak sokat spórolni a rendelkezés révén. Vagyis a támogatás óriási része arra ment el, hogy a gazdagok még gazdagabbak lettek, s növekedett a már amúgy is egészségtelenül nagy gazdasági egyenlőtlenség.

A „közepesek” számára – s ez a többség – valóban hozott megkönnyebbülést, hogy alacsonyabb energiaszámlákat kaptak. A lakosság legszegényebb rétege azonban – s ez is (több)milliós nagyságrend – a rezsicsökkentéssel nem is „találkozik”. Azért nem, mert a nyomorgók nem (vagy csak alig) használnak áramot, nem gázzal fűtenek, s a távhő-szolgáltatásról csak álmukban hallanak. Ők zömmel fával fűtenek, vagy sokan közülük már sajnos csak szeméttel, illetve azzal sem. A rezsicsökkentési törvény ugyan elvileg a tüzelőfára is vonatkozik, de ez a vonal ezért-azért nem működik, a fa ára pedig kúszik fölfelé...

2022: MÉG MAGAS, DE LASSAN CSÖKKENŐ INFLÁCIÓ VÁRHATÓ

HÍRKLIKK
Szerző: SOMFAI PÉTER
2022.01.23.


Tizennégy éves csúcson jár jelenleg a hazai pénzromlás. A novemberben és decemberben mért 7,4 százalékos infláció várhatóan még az év első hónapjaiban sem csökken majd drasztikusan, de az év végére akár még a négy-öt százalékos éves szintre is visszaléphet. Németh Dávid, a K&H elemzője úgy látja, hogy a világjárvány kiváltotta sokk után a gazdasági folyamatok konszolidációja jót tesz majd idehaza a forintnak is, bár jócskán maradnak még nehezen kiszámítható, „zavaró tényezők”.


Külső, belső okok egyaránt kimutathatók a mögött a kedvezőtlen folyamat mögött, ami a jelenlegi helyzetet előidézte, mondja az elemző. Az energiarák és a szállítási költségek emelkedésétől az alapanyagok áremelkedéséig számtalan tényezőt lehetne felsorolni, de ezek már szinte közhelyszámba mennek. Csak emlékeztet rá: a vírus kitörésekor látványosan megugrott a kereslet a számítástechnikai cikkek iránt, amivel a termelés nem tudott lépést tartani, mert a gyárakat is elérték a korlátozások. Mások óvatosak voltak és előbb a készleteiket igyekeztek piacra dobni, amikor pedig világszerte megjelentek az ösztönző csomagok, a piacnak meg kellett birkóznia a váratlan túlkereslettel… Erre a gépkocsi iparban jelenleg is tapasztalható chiphiány a legjobb példa. Az OPEC is arra vár, hogy felmérje, milyen ütemben áll majd vissza a világon az olaj iránti kereslet, aztán majd ahhoz igazítják a neki is kedvező kitermelési kvótákat. „Amíg az ilyen és az ehhez hasonló bizonytalanságok jelen vannak a világpiacon, addig nem várhatjuk az árak stabilizálódását sem” – mondja Németh Dávid.

Hozzáteszi, az energiapiacon tapasztalható úgynevezett „zöldátállás” költségeit is figyelembe kell venni. A szénerőművek termelését világszerte igyekeznek visszafogni, de nincs még annyi megújuló energiaforrás, amely pótolni tudná a kieső termelést, az atomerőművek iránt is tapasztalható némi idegenkedés. Van, ahol biztonsági okokból inkább lekapcsolják a reaktorokat, a kieső turbinákat kénytelenek gázzal fűteni. Ezek a – sokszor bizonytalankodó – lépések mind-mind az árakat fűtik. Csupa olyan folyamatról beszélünk, amelyekre egy olyan kis országnak, mint Magyarország nem sok hatása van, és a határainkat nem is tudjuk lezárni az ilyen kedvezőtlen hatások előtt...

SZABAD SZEMMEL: A ZENE HÁZA RÉSZE LETT ORBÁN VIKTOR HÁBORÚJÁNAK - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2022.01.23.


Financial Times

Elégedett a vadonatúj budapesti Zene Házával Edwin Heathcote, aki közreműködött a győztes pályamunka kiválasztásában, pedig eredetileg voltak kifogásai, de azt is megjegyzi, hogy az épület, akárcsak az egész új múzeumi negyed, része lett Orbán Viktor kulturális háborújának. Merthogy a miniszterelnök igyekszik újraírni Magyarország helyét, új identitást kíván kialakítani. Ehhez igénybe veszi a populista nacionalizmust és a keresztény retorikát, hogy azután magát az ’európai értékek’ védelmezőjének tüntesse fel.

A szerző a kész mű helyszíni szemrevételezése után megjegyzi, hogy a tervezők újragondolták a Városliget egész koncepcióját, benne az új Nemzeti Galériával, valamint a futurisztikus Néprajzi Múzeummal, ám Karácsony Gergely úgy véli, hogy az épületek feleslegesen terhelik a környezetet.

Magyarország méreténél sokkal nagyobb hatást gyakorolt a zenére, főként az oktatásra és a Zene Házán belül helyet kapott ez a hagyomány. Életre kel azonban az a fantomot, hogy a zene eszköz a nacionalista és politikai program szolgálatában. Az idevágó történelmi kiállítás erre a felfogásra támaszkodik, de ezt talán meg lehet bocsánati, mert egyébként hatalmas a zene kulturális hatása. Mert születhetett az épület politikai meggondolásból, hogy általa új arcot adjanak a kultúrának, de a szakma nemzetközi képviselőit mozgatta meg és újraélesztette a lepusztult környéket.

A hátteret a Vajdahunyad vára adja, az 1896-os mesebeli kastély adha, vagyis egyfajta ős-Disneylandben próbálták meg összefoglalni a historizáló magyar építészetet, hogy kőbe öntsék Nagy-Magyarország álmát. A stílus lehet, hogy változott időközben, ám megmaradt a hóbort, az érzelgős festői szépség, valamint a politikum.

Die Presse

Az osztrák külügyminiszter nem gondolja, hogy Magyarország kivonná magát a sorból, ha bekövetkezne a legrosszabb és Oroszország lerohanná Ukrajnát és így megtorló intézkedéseket kellene elrendelni. A támadás ugyanis vízválasztót jelentene, a konfrontációk időszakát nyitná meg és elkerülhetetlenek lennének a kemény szankciók. Alexander Schallenberg úgy véli, hogy amikor kulcskérdésről van szó, Európai mindig megtalálja a közös hangot és ez most sem lenne másként.

A politikus ugyanakkor kiemeli, hogy a megtorló intézkedésekkel békén kellene hagyni a gázszektort, beleértve az Északi Áramlat 2 engedélyezését (a vezeték finanszírozásában az OMV is közreműködött – a szerk. megj.), energiaügyben ugyanis kölcsönösen függ egymástól az EU és Oroszország.

Ezzel együtt a helyzet arra emlékezteti, mint amikor valaki egy doboz gyufával játszik a szénakazal mellett. Akkora tűz lehet belőle, hogy nem lehet megfékezni, az ilyesmire bőven szolgáltat példát a történelem. Nem érti az oroszok felháborodását a NATO esetleges bővítése miatt, hiszen melyik ország vonult be Dél-Oszétiába, Abháziába, a Dnyeszteren túli területre, valamint a Krímbe?

Mint mondja, lehet, hogy Oroszországnak 30 év után is „fantomfájdalmai” vannak, ám a múlt évszázadban egy sor más ország is elvesztette a birodalmát: az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, de még Ausztria is. Ezzel azonban együtt lehet élni. De Alexander Schallenberg azt is megpendítette, hogy Kína nagyon éberen figyeli a fejleményeket, és ha arra jut, hogy a Nyugat enged a katonai fenyegetésnek, annak súlyos következményei lehetnek Tajvan kapcsán, valamint a világkereskedelem szempontjából kulcsfontosságú Dé-Kínai-tengeren.

Der Standard

Az Európai Parlament új első alelnöke amellett van, hogy az Európai Unióban el kell törölni az egyhangú döntések elvét, mert az csak akadályozza az érdemi munkát. Az osztrák néppárti Othmar Karas (aki annak idején határozottan kiállt az EPP-ben a Fidesz kizárása mellett – a szerk. megj.) úgy véli, egyetlen tagállamnak sem kell attól tartania, hogy az új rendszerben a többiek „legázolnák”, mert a lényeg a demokratikus többség. A parlamentarizmus egyébként is azt jelenti, hogy kompromisszumra kell jutni. Viszont éppen az a demokráciaellenes, ha a kérdésekben teljes egyetértésre kell jutni, mindenáron meg kell szerezni az összes érdekelt beleegyezését.

A politikus, aki lassan negyedszázada EP-képviselő, és akit a héten választottak meg új tisztségébe, nem szereti, ha akár Ausztria szembeállítja magát Európával. Az EU-t senki sem tekintheti ellenfélnek, és igen fontos a szolidaritás és az összetartás. Arra is felhívja a figyelmet, hogy nem mindig valamilyen kisebbség gátolja a közös határozatokat, és pont ezért javasolja, hogy nagyobb szerephez kell juttatni az Európai Parlamentet, ideértve, hogy a törvényhozókat ne kösse saját pártcsaládjuk álláspontja szavazáskor.

A politikai pártok lényeges eszközei a demokráciának, ám el kell fogadni, hogy másnak is lehet igaza. Sajnos – fűzi hozzá –, ez a megközelítés sok esetben háttérbe szorul a vádaskodások és a pártpolitikai ellentétek mögött.

A FIDESZ VÁNDORCIRKUSZA

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2022.01.23.


Fekete Péter, Orbán kegyelméből államtitkár, az Esterházy Péter és Gitta Könyvtár pénteki átadóján elkezdett turkálni a motyójában, és egyszer csak egy futball labdát szedett onnan elő. Ezt a Petőfi Irodalmi Múzeumból, hozta, ahová Esterházy Péter kapcsán került, annak katalogizált eleme és darabja. S miközben a labdát mutogatta, megígérte, hogy innen is elvisz majd valamit máshová, semmi sincs tehát biztonságban tőle sehol. Hurcolássza a dolgokat az országban szanaszét.

Amit az is bizonyít, hogy egy éve meg Szombathelyen jelent meg egy Ludas Matyi bábbal és Márkus Emília színpadi legyezőjével. Hogy innen mi tűnt el, nem tudható, majd a leltárkor kiderül. Ez valami mánia lehet ezek szerint nála, ami azonban érdekes következményekkel járhat. Nagy átrendeződésekkel, hogy Fekete Péter áldatlan tevékenysége nyomán a közlekedési múzeum mondjuk festményekkel lesz tele (bár azokat inkább hazaviszik az elvtársak), a festményes tárlat esetleg kitömött állatokkal.

A kitömött állatok helyére pedig egy mozdony kerül, vagy épp maga Semjén, és így tovább a végtelenségig. Orbán kegyelméből államtitkárunk ebbéli kényszere csak tünet egyébként, mégpedig annak megmutatkozása, hogy a NER úgy szocializálja a fideszistákat, ha a gazda valahová odaülteti őket, akkor azt a valamit elkezdik fenemód a magukénak érezni olyan ordas meggyőződéssel, hogy azt csinálnak vele, amit csak akarnak. Sokan és sok helyen szenvednek ettől, sőt igazából az egész ország.

Ennek a betegségnek a tünete az is, hogy Orbán valóban a valahai Magyarországot érzi a magáénak teljesen. Erdeit, földjeit, vadjait és embereit, de nem utolsó sorban mind az összes pénzét is. A birtokviszonyokban ez a színtiszta feudalizmus uradalmakkal meg jobbágyokkal, lassan már várakkal, de kastélyokkal bizonyosan. „Számmal, múzeumi tárgyként a Petőfi Irodalmi Múzeumba bevételezték ezt a tárgyat…én megengedtem magamnak, hogy egy ilyen tárgyat hozzak kulturális kincsként magammal erre az eseményre.”

Ezt Fekete Péter mondta a futball labda felmutatásakor, és nem az az iszonyú benne, hogy jól láthatóan nem ismeri a kulturális államtitkár a mindenféle múzeumi gyűjteményekre vonatkozó szabályokat, hogy nem cipelgetjük azokat a hasunkra csapva ide-oda. Hanem, hogy láthatóan és hangoztatva szarik ezekre a szabályokra, amikor kijelenti: „megengedte magának”. Innen látható, hogy a szabályok, törvények akkor ezek szerint ezeknek ennyi. Megengedik maguknak, oszt jónapot...

2022. január 22., szombat

RÁADÁS: KRESZ TV

KRESZ TV
Szerző: PETŐ ATTILA / Kreszprofesszor
2020-21.


Minden, ami KRESZ. Tanulj a Kreszprofesszortól látványos filmekből, jól érthető magyarázatokból. Régóta vezetőknek és KRESZ-vizsgára készülőknek egyaránt.

RÁADÁS: KÁVÉZZ A HELYSZÍNELŐVEL

YOUTUBE
Szerző: Vörös László / Helyszínelő
2021.


Kávézz a helyszínelővel!



VILÁGTALÁLKOZÓ #83 (2022.01.22.): MÁTÉ KRISZTINA VS. VÁSÁRY TAMÁS

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KADARKAI ENDRE
2022.01.22.



A 83. Világtalálkozóban Kadarkai Endre vendégei: Máté Krisztina televíziós újságíró, producer és Vásáry Tamás, Kossuth-díjas zongoraművész, karmester, a Nemzet Művésze.

SZOCIÁLIS TŰZIFAPROGRAM? | TELEPJÁRÓ #2

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2022.01.22.



Évente több tucatnyian halnak meg fűtetlen otthonaikban, kihűlés következtében. A Telepjáró második adásában azt a kérdést járjuk körül, hogyan küzd meg a lakosság az elszabadult tüzifa-árakkal, és hogyan lehet hatékonyan elősegíteni, hogy a téli időszakban valamennyi otthon megfelelően fel legyen fűtve. Az adás vendégei:
- Feldmár Nóra, a Habitat for Humanity energia-szakértője - Horváth Szilveszter, Szendrőlád polgármestere - Gulyás Erzsébet, a Badur Alapítvány programvezetője

HALHATATLAN VAGY HALLHATATLAN? BRÓDY JÁNOS A SOROK KÖZÖTT LUTTER IMRÉVEL - VÁGATLANUL!

SOROK KÖZÖTT
Szerző: LUTTER IMRE
2022.01.15.



Bródy szerint sokan vannak a zenésztársadalomban, akik nem érzik jól magukat abban a mai rendszerben, amit nagyrészt felülről irányítanak, de a többség nem meri felvállalni a véleményét, mert tart a retorzióktól. Szerinte - ha velünk is vannak ugyan - de ma már más a dalszövegek jelentősége, mint a 70-es években volt. Ami viszont időtlenül emberformáló tud lenni, az például József Attila, Ady vagy Petőfi költészete.. Erről, a gyerekkoráról, Koncz Zsuzsa felejthetetlen szokásairól, és a rendszerváltás előtti ellenállási technikákról is most beszél Bródy, kendőzetlenül és vágatlanul a Sorok között Lutter Imrével, csak itt a YouTube csatornámon! Iratkozz fel, hogy mindig értesülj!

ELVTÁRSAK, EZT BENÉZTÜK: A BALOLDAL ESETE AZ AUTORITER JÁRVÁNYKEZELÉSSEL

MÉRCE
Szerző: SZIJÁRTÓ IMRE
2022.01.22.


...Aki eddig ismeretlen bizonyíték bemutatása nélkül olyanokat állít, hogy 2001-ben az amerikai titkosszolgálatok vagy épp a Rotschildok, reptiliánok, satöbbi robbantották fel az ikertornyokat, hogy ezzel ürügyet szolgáltassanak hódító háborúkhoz és egy orwelli megfigyelőállam kiépítéséhez, az nem csupán ostobaságokat állít, de ezek az ostobaságok gyakran több-kevesebb antiszemitizmust is tartalmaznak.

De éppen olyan ostobaság lenne tagadni azt a nyilvánvaló tényt, hogy a 2001-es terrortámadást és az azt követő pánikot egyes nagyhatalmak vezető elitjei arra használták fel, hogy milliók halálához vezető hódító háborúkat indítsanak, soha nem látott megfigyelő államot építsenek ki, és rehabilitálják a kínzást. A valódi terrorveszélyre válaszul bevezetett intézkedések egy része talán indokolt és arányos volt, míg mások aránytalanul és indokolatlanul korlátozták az emberek jogait. Egy azonban közös szinte mindben: máig nem jutott eszébe senkinek a válság során felhalmozott többlethatalom visszaszolgáltatása. Nincs ez máshogy a pandémiával kapcsolatban sem.

Ma sokan a világ lehető legnormálisabb dolgának tekintik, hogy a reptéren letapiznak, levetetik velünk a cipőnket, vagy elkobozzák a táskában felejtett körömvágó ollót. A reptér ma a permanens szükségállapot tere, ahol a jog részben felfüggesztésre került, és ahol a gyanú is elég hozzá, hogy berángassanak egy félreeső szobába. A 2001 utáni reptér a totális megfigyelést és fegyelmezést agresszív konzumerizmussal ötvöző disztópia, amely, ha nem vigyázunk, az egész társadalom jövőjének sötét előképe lehet.

Félő, hogy a pandémiára adott, gyakran a lakosság elsöprő többségének támogatását élvező autoriter válaszok az egész világot egy nagy reptérré alakítják. A berlini hétköznapok, amelyekről sok személyes tapasztalatom van, már nem állnak annyira távol ettől, ami különösen fájó annak tudatában, hogy pár éve még talán ez a város volt Európa legszabadabb helye. Személyi igazolvány és személyes adatok QR-kód általi megosztása nélkül például már alsógatyát vagy egy pohár kávét sem vásárolhat az ember, és a tömegközlekedésen jobb, ha nem merül le a telefonja, hiszen azon van a digitális oltási igazolvány, mely nélkül tilos felszállnia...

SÚLYOS OMIKRON-TÉVHITBEN ÉLHETNEK A MAGYAROK: TÉNYLEG ENYHE LEFOLYÁSÚ AZ ÚJ VARIÁNS?

PÉNZCENTRUM
Szerző: PÉNZCENTRUM
2022.01.22.


Két éve tart a pandémia, újabb és újabb variánsok ütik fel a fejüket, most pedig minden az omikronról szól. Az új variánsról még mindig nem tudunk eleget, csak annyit, hogy borzalmasan gyorsan terjed, és az ötödik hullámban komoly gondokat okoz a delta mellett.

A kevés információ miatt pedig felröppent a hír, hogy az omikron variáns csak enyhe lefolyású betegséget okoz. Sokan azonban teljesen összekeverik a fogalmakat, és máshogy is értelmezik az enyhe szót, így nem árt tisztában lenni azzal, hogy az egészségügyi dolgozók mit értenek enyhe alatt.

Amerikai egészségszakértők már előre figyelmeztettek mindenkit, hogy az egyre terjedő omikron miatt többnyire mindenki el fogja kapni a fertőzést. Hiába jár ez enyhébb tünetekkel, nem tudjuk a hatásait, valamint azt sem, hogy meddig fog ez a hullám tartani, és hogyan fog végződni. A Huffpost egy cikkben tisztázta az alapfogalmakat azzal kapcsolatban, hogy mi az enyhe, mi az erősebb és mi a tünetmentes koronavírus fertőzés orvosi szempontból.

Elsősorban tisztázni kell azt, hogy maga az enyhe koronavírus megbetegedés több dolgot is jelenthet. Szubjektív ez a kifejezés, így személyenként, sőt orvosonként változhat, hogy mi számít gyengének, enyhének. A tünetek ugyanis magukba foglalhatják azt, hogy pár napig picit rosszul vagyunk, de azt is, ha erősen belázasodunk, és borzalmasan kimerültek vagyunk. A közepes, erősebb fertőzöttség már magába foglalja a légzőszervi megbetegedéseket is.

Ezek szerint a gyenge lefolyású koronavírus fertőzés szélesebb spektrumon mozog: jelentheti a pár napos gyengeséget, de jelentheti azt is, amikor lázasan napokig az ágyat nyomjuk. A másik fontos dolog, ami tisztázásra szorul az az, hogy az enyhe lefolyású, és a tünetmentes fertőzés sem ugyanaz...


...PRODUKCIÓJA LEGINKÁBB ARRA VOLT PÉLDA, HOGY A SZOLGALÉLEKBEN MEGKÉPZŐDÖTT HANG A NYELVEN ÁT MIKÉNT JUT EL A FENSÉGES ÁNUSZIG.

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2022.01.22.


Thomas Mann Doktor Faustusából tudjuk, miért nem írt harmadik tételt Beethoven az opus 111-es zongoraszonátához. Beethoven, famulusának erre a kérdésére, maró gúnnyal és megvetéssel állítólag azt válaszolta, hogy „nem volt rá érkezése” (daß er keine Zeit). Mann regényében elhangzik, hogy a második tétel utáni visszatérés vagy új kezdés egyszerűen lehetetlenné vált: a végső búcsú szólalt meg itt, a soha vissza nem térés befejező gesztusa.
Nem így a Magyar Zene Házában, ahol egy valaha ennél sokkal többre hivatott jazz zenész, bizonyos Szakcsi Lakatos Béla befejezte a megnyitó alkalmából összegyűlt úri közönségnek nyújtott műsorát, felállt meghajolni, majd egy hirtelen mozdulattal visszalépett a híres-hírhedt Bogányi-zongorához, és volt rá érkezése, hogy állva elpötyögje Orbán Viktor nagy örömére és elégedettségére a Piros volt a paradicsom, nem sárga, Magyarország előre megy, nem hátra kezdetű fertelmes giccsbe öntött politikai hányingert.
Mindezt a Magyar Zene Házának avatásán!
Nincs az a zene, beleértve még a programzenét is (s épp ez a különleges csodája a zenének), amelyhez rendelhető lenne valamiféle egyértelmű téma, fogalmilag megragadható egyedüli tematika, minden más hangulatot és érzelmet ellehetetlenítő kizárólagos asszociáció.
A mai napon, a Magyar Zene Házának avató ünnepségén igazi csoda történt! A fenti zeneesztétikai alapvetés ezennel megszűnt, hogy 2022. január 22-én Magyarország fővárosában átadja helyét a hatalom ánuszának kijáró, szívből és nyelvből fakadó politikai seggnyalás zenei formába öntött egyértelmű és kizárólagos tematikájának.
Rados Ferenc zongoraművész, minden idők egyik legjelentősebb zenepedagógusa gyakran mondta a tanítványainak, hogy őt nem az öncélú technika érdekli, hanem az, hogy a lélekben megképződött hang (s itt rámutatott a szívére) hogyan jut el a kézen át a zongora billentyűzetéhez. Szakcsi Lakatos fenti produkciója leginkább arra volt példa, hogy a szolgalélekben megképződött hang a nyelven át miként jut el a fenséges ánuszig.
Minden aggódónak örömmel üzenem: lehet megnyugodni, problémamentesen eljutott!
A Magyar Zene Háza 2022. január 22-én méltó módon megnyitotta kapuit.

OMIKRON-HULLÁM: FURCSA DOLOG TÖRTÉNT A HÉTEN - HOL LEHET AZ ÖTÖDIK HULLÁM CSÚCSA?

PORTFOLIO
Szerző: Portfolio
2022.01.22.


Az omikron-variáns által okozott ötödik járványhullám esetszámai már a harmadik héten meghaladták heti átlagban a delta járványhullám decemberi csúcsát. Vattay Gábor járványmodellező az elmúlt hét adatai alapján azt vizsgálta meg, hogy mikor fog tetőzni a mostani hullám.


Péntekre az új fertőzöttek 7 napos mozgóátlaga olyan magasra emelkedett, amire a járvány 2020-as kitörése óta sosem volt eddig. Szerdán, csütörtökön és pénteken is soha nem látott napi új fertőzöttszám érkezett és közben a Nemzeti Népegészségügyi Központ a héten hivatalosan is elismerte (több hét késéssel), hogy az omikron variáns vált dominánssá idehaza is.

Vattay Gábor, az ELTE TTK Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék vezetője legújabb, Portfolio-nak küldött elemzésében a bevált módszerét alkalmazza, vagyis a napi esetszámokat az összes esetszám függvényében ábrázolta. Ez alapján azt láthatjuk, hogy a jelenlegi trendet követve a mai 1,4 millióról további körülbelől 700 ezer esettel 2,1 millió környékére fog nőni ebben a hullámban az esetek száma a nyárig...

TÓTH ZOLTÁN: KÖRBEBÁSTYÁZTA MAGÁT A FIDESZ, HOGY SEHONNAN SE LEHESSEN MEGTÁMADNI A VÁLASZTÁSI CSALÁSAIKAT

HÍRKLIKK
Szerző: TÓTH ZOLTÁN
2022.01.22.


A Fidesz eddig 300-szor változtatta meg az általa 2012-ben elfogadott választási törvényt úgy, hogy neki „lejtsen a pálya”. Csakhogy most már nem a választási törvényt magát módosítja, hanem salátatörvényben úgy alakítja a jogszabályokat, hogy azok gyakorlatilag a választást is befolyásolják. Volt már hasonlóra példa, amikor tavaly novemberben elfogadták a fiktív lakcímek létesítését legalizáló törvényt. Most újabb ilyen „akcióra” derült fény. Alig egy hónappal később egy újabb salátatörvényben a bírósági szervezeti törvényt is módosították. Tóth Zoltán választási szakértő szerint ezzel a Fidesz feltette a pontot a választási törvénnyel elkövetett csalásokra, körbebástyázta magát, hogy sehonnan se lehessen megtámadni az ő csalásaikat.


Varga Judit igazságügyi miniszter 2021 november 2-án nyújtotta be egy salátatörvényben azt a módosító javaslatot, amely az egyes büntetőjogi tárgyú, és az ehhez kapcsolódó egyéb törvények módosításáról szól. Ebben a választási ügyek elbírálásának a jogát kizárólagos jogkörrel a Fővárosi Törvényszék hatáskörébe sorolják. Azon belül lesz első- és másodfokú szervezet.

A parlamentben a törvényjavaslat miniszteri indoklását Völner Pál terjesztette elő, hiszen akkor – november 10-én – még az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára volt. Az indoklás szóbeli előterjesztésekor azonban egyetlen szót sem szólt a bírósági szervezet átalakításáról, ahogy arról sem, hogy az egyes büntető ügyekről szóló törvényben a bírósági szervezeti törvényt is módosítják...

„A FIATALOK EGY RÉSZÉNEK MENTÁLIS EGÉSZSÉGÉT KIFEJEZETTEN VESZÉLYEZTETI” – KIJÖTT A PSZICHOLÓGUSOK ÉS PSZICHIÁTEREK KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSA A MELEGELLENESÉ TETT PEDOFILTÖRVÉNYRŐL

TELEX
Szerző: ELŐD FRUZSINA
2022.01.22.


Fél évvel annak elfogadása után megérkezett a Magyar Pszichológiai Társaság és a Magyar Pszichiátriai Társaság nyilvános állásfoglalása az LMBTQ-passzusokkal megtoldott pedofiltörvény ügyében. A szervezetek a Facebook-oldalukon tették közzé a szöveget, amelynek legfontosabb állítása, hogy véleményük szerint a 2021. évi LXXIX. törvény a fiatalok egy részének mentális egészségét kifejezetten veszélyezteti.

„Kötelességünk megfogalmazni szakmai álláspontunkat, mert a társadalomban a kisebbségben lévő csoportok, a többségtől valamilyen módon eltérő személyek stigmatizálásuk okán fokozottan veszélyeztetettek lehetnek különféle pszichés nehézségek kialakulása szempontjából” – áll a szövegben. A pszichológusokat és pszichiátereket tömörítő szakmai szervezetek arról is írnak, hogy „a születéskor meghatározott nem számos esetben még biológiailag sem olyan egyértelmű, mint amilyennek első megközelítésben látszik”, illetve kifejtik, hogy „a nemi identitás alakulása tehát pusztán biológiai megközelítésben is bonyolult és érzékeny folyamat, amely változhat az élet során”.

Az állásfoglalás kiemeli: tudományos vizsgálatokkal alátámasztott tény, hogy

a heteroszexuális személyek, párok által felnevelt gyermekek közül éppen annyian válnak homoszexuálissá, leszbikussá, transzneművé (LMBTQ), mint a homoszexuális személyek, párok által felneveltekből.

Ennek alapján a szervezetek szerint a szexuális kisebbségekbe sorolható személyek nem maguk választják a sorsukat, a nemi identitásukat vagy szexuális orientációjukat, hanem azt döntően az általuk nem befolyásolható, nem irányítható komplex biológiai folyamatok határozzák meg...


FEDŐ VAN A VIDÉKI MAGYARORSZÁG LÁNGOLÓ KONFLIKTUSAIN, DE A PROBLÉMÁK NEM OLDÓDTAK MEG

G7.HU / PODCAST
Szerző: STUBNYA BENCE
2022.01.22.


A közmunka valójában nem megoldást hozott a társadalmi konfliktusokra, hanem elodázta a megoldásukat. Illetve egyfajta fedőt tett a korábban lángoló konfliktusokra, antagonizmusokra – mondta az e heti G7 Podcastban Szombati Kristóf.


A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Szombati Kristóf, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetének kutatója, és a németországi Max Planck Szociálantropológiai Intézetének posztdoktori ösztöndíjas kutatója régóta foglalkozik a magyar közmunkaprogrammal és a vidéki Magyarország társadalmi konfliktusaival.

A Devecseren és Gyöngyöspatán végzett etnográfiai kutatásai alapján 2018-ban megjelent The Revolt of the Provinces (A vidék lázadása) című könyvében ezekkel a konfliktusokkal globális kontextusba helyezve foglalkozott, és mutatta be a Jobbik és a Fidesz párharcát, illetve a (szélső)jobboldal megerősödését a 2008-as gazdasági világválság után. A mai adásban egy 2021-es tanulmánya alapján arról beszélgettünk, miként változott meg a közmunka szerepe a 2010-es években.

Szombati szerint miközben a közmunka a 2010-es évek elején a mélyszegények látványos fegyelmezésének a célját szolgálta, az évtized közepére a gazdaságilag továbbra is pangó válságtérségekbe szorult vissza, és egyre inkább azt a célt szolgálta, hogy a dologtalannak, érdemtelennek bélyegzett szegényeket a vidéki közösségek szolgálatába állítsa. Ezzel pedig elejét vegye annak, hogy reprodukálódjon az a politikai eseménysorozat, ami a 2008-2009-es válság után a cigányság és egyes vidéki társadalmi csoportok közötti konfliktus mentén vált az országos politika egyik fő témájává...