2022. szeptember 28., szerda

SURÁNYI GYÖRGY ELŐADÁSA A BELVÁROSI SZABADEGYETEMEN (VIDEÓ)

BELVÁROSI SZABADEGYETEM
Moderátor: KARDOS PÉTER
2022.09.26.


Szeptember 26-án, hétfőn megkezdtük őszi félévi előadássorozatunkat. Első vendégünk Surányi György közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke volt.

Az előadáson áttekintettük a gazdaság helyzetét, különös tekintettel a költségvetési és a monetáris helyzetre, az inflációra, a rezsiköltségekre, a forint árfolyamára és ezeknek a termelésre és fogyasztásra gyakorolt hatásaira.

A KÖZELÍTŐ TÉL - MILYENEK A NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK MAGYARORSZÁGON?

PORTFOLIO
Szerző: NYESTE ORSOLYA
2022.09.28.


Az elmúlt hetekben sok elemzést olvastam Európa és Magyarország helyzetéről, növekedési kilátásairól, melyek nagyjából közös nevezőre jutottak abban, hogy mennyire rendkívüli, hogy egy adott év első és második félévi teljesítménye között ennyire markáns legyen a különbség. Míg az első félév GDP-jét az orosz-ukrán háború február végi kitörése ellenére is lendületben tartotta a Covid-válságot követő újranyitás, a második félév kapcsán – jórészt az energiakrízisnek köszönhetően – a bizonytalanságokat hangsúlyozzuk és a gazdaságok földbeállása miatt aggódunk. Tavasz és a nyár után ősz és tél jön, és ez sajnos most a gazdasági kilátásokra is igaz...

KARÁCSONY MIHÁLY: NEMCSAK AZ ÜNNEPI BESZÉDEKBEN KELL A NYUGDÍJASOK ÉRTÉKEIT EMLEGETNI

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMET-KÁLLAI SZILVIA
2022.09.28.


Ma a biztosítás elvét alkalmazza a kormány és nem a szolidaritásét. Ha utóbbi érvényesülne, akkor megnyílna az út az alacsony nyugdíjak fokozatos emelésére, s korlátozni lehetne a kirívóan magasakat. Ez az egyik neuralgikus pont a nyugdíjrendszerben, mert folyamatosan nyílik az olló a nyugdíjasok között – mondja a Nyugdíjas Parlament elnöke. Karácsony Mihály népszavazási kérdést adott be hitelesítésre a Nemzeti Választási Bizottsághoz. Azt szeretnék megtudni, mi a véleményük az embereknek arról, hogy a szolidaritás elve érvényesüljön a nyugdíjrendszerben.


Van akkora ereje a Nyugdíjas Parlamentnek, hogy nyomást tudjon gyakorolni a kormányra?

– Arra van erőnk és lehetőségünk, hogy a felszínre hozzuk a nyugdíjasok vágyait, panaszait. De a kormánnyal szemben mi nem egy erőcsoport vagyunk, hiszen neki van eszköze, apparátusa, amivel összemérhetetlen a mi lehetőségünk. Mi viszont meghallgatjuk a nyugdíjasokat és tolmácsoljuk azt, amit szeretnének.

Van, amiben már segített a kormány?

– Vannak sikereink. Volt már, hogy a szavunk elért a kabinet megfelelő szerveihez. Például törvény írja elő, hogy csak novemberben kell az inflációhoz mérten a számokat korrigálni – és mi folyamatosan szóvá tettük, hogy akkor nagyon sokáig kell nyomorognia a nyugdíjasok nagy részének. Így tavaly is, és az idén is már nyáron történt egy kis korrekció, nem várták meg a telet. A másik példa, amikor februárban a Sberbank csődbe ment, megtudtuk, hogy mintegy 15 ezer nyugdíjas számláját ott vezették. Akkor három nap választott el az utalásig és ha a pénzek abba a bankba érkeztek volna, a csődhelyzet miatt nagyon nehezen juthattak volna a pénzükhöz az érintettek. Elértük, hogy mindegyikük postán kapta meg.

Mi lenne a megnyugtató önöknek?

– Ha a kormány a szolidaritás elvét alkalmazná a nyugdíjakban. Most sokan vannak 100 ezer forintos nyugdíj alatt, miközben egyre többen lesznek azok, akik 5-600 ezret kapnak. Emellett a nők és férfiak közötti átlagosan 20 százalékos nyugdíjkülönbség is megszűnhetne. Nyugdíjas státuszban nincs szükség erre, de ugyancsak indokolatlan a fővárosi és mondjuk a szabolcsi átlagnyugdíj közötti különbség. Míg Budapesten 190 ezer körül mozog, addig Szabolcsban 110 ezer az átlagnyugdíj. Amikor dolgoztak, ez a különbség talán elfogadható volt, de amikor már nyugdíjas valaki, nem indokolt, főleg az nem, hogy ez a különbség fokozatosan növekszik. Ezeket az anomáliákat lehetne a szolidaritási elvvel megszüntetni. Emellett minden nap azért izgulunk és várjuk a kormányhatározatot, hogy az oly magas infláció miatt, amely messze meghaladja a tervezett értéket – a nyugdíjasok a tervezett értékhez viszonyítva kapták a nyugdíjat –, mekkora kiegészítés mellett határoz a kormány novemberben. Szerintünk tíz százalék a jogos elvárás...

EXTRA BÉRLEVONÁSSAL BÜNTETNÉK A SZTRÁJKOLÓ TANÁROKAT, EGYRE NAGYOBB A KORMÁNYZATI NYOMÁS A TILTAKOZÓKON

NÉPSZAVA
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2022.09.28.


A sztrájkoló pedagógusnak munkabeszüntetés idejére fizetés nem jár, 1 óra “mulasztásért” pedig 1,5 órányi bért kell levonni tőlük.


Egyebek mellett ezt tartalmazza az a Népszavához eljutott levél, amelyben a Külső-Pesti Tankerületi Központ tájékoztatta az intézményvezetőket, hogyan kell eljárniuk, ha az iskolában sztrájkra vagy polgári engedetlenségből fakadó munkabeszüntetésre kerül sor. A levélben az is szerepel: sztrájk esetén a szülőket arról kell tájékoztatni, hogy a tanítás “zökkenőmentesen folyik”. Ha polgári engedetlenség miatt maradnak el órák, azokat pótolni kell, az aznap hiányzó diákok igazolását pedig 1-5 napon belül be kell kérni.

A polgári engedetlenséggel kapcsolatban azt is kikötötték, hogy abban sem az intézményvezetők, sem helyetteseik nem vehetnek részt. Nemrég a miskolci Herman Ottó Gimnázium igazgatóhelyettesét mentették fel pozíciójából, mert részt vett a polgári engedetlenségben. Dezsőfi György ügyében a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) indított munkaügyi pert, szerintük ugyanis bármelyik pedagógusnak, így egy vezetőnek is joga van polgári engedetlenséggel tiltakozni és véleményét vállalni, ha nem marad más eszköz a kezében...

"NE FIGYELJENEK ODA ARRA, AMIT MONDOK" - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2022.09.28.


Az Európai Bizottság várhatóan ma javaslatot terjeszt elő újabb Oroszország elleni szankciós intézkedésekre, néhány tagállam azonban ellenzi ezeket. Jók az esélyei annak, hogy Orbán Viktor ismét becsapja külföldi ellenfeleit – írja Lendvai Pál a bécsi Der Standardban. Kárpáti János nemzetközi lapszemléje.

Jók az esélyei annak, hogy Orbán Viktor ismét becsapja külföldi ellenfeleit – írja Lendvai Pál a bécsi Der Standardban. Emlékeztet arra, hogy a magyar miniszterelnök 2012. május 31-én egy zártkörű rendezvényen elhangzott beszédében elárulta hallgatóságának a félrevezető tárgyalási taktika lényegét: az uniós intézmények vezetőiben olyan benyomást kell kelteni, mintha a magyar fél engedett volna, valójában azonban kitart a saját irányvonala mellett. Ezt a bonyolult játékot egyfajta pávatáncnak nevezte. A publicista szerint az EU-intézményekkel való nyílt összeütközéseikor Orbán és emberei mindig ezt a pávatáncrendet követték. A tavaly érvénybe lépett jogállamisági mechanizmus értelmében az Európai Bizottság befagyaszthatja egy tagország pénzügyi támogatását, ha korrupció gyanúja merül fel, és a jogállamiság veszélybe kerül.

Magyarországot illetően most a 2027-ig terjedő költségvetési időszakra vonatkozóan 7 és fél milliárd euróról, a világjárvány utáni helyreállítási alapból pedig 5,8 milliárd euróról van szó. A fenyegető megvonások drámai következményekkel járhatnak, hiszen az infláció az év végére hivatalos beismerés szerint is elérheti a 20 százalékot, az euró forintárfolyama pedig a 2010-es 260-ról 400 fölé emelkedett.

Idén szeptember 15-én az Európai Parlament nagy többséggel megállapította, hogy Magyarország már nem működő demokráciának, hanem hibrid rendszernek, választási autokráciának tekinthető. A magyar kormánnyal szembeni bizalmatlansághoz hozzájárul az is, hogy Orbán szoros baráti viszonyt ápol Vlagyimir Putyinnal, és a magyar kormányfő állandóan az Oroszország elleni szankciók feloldását követeli.

Mindezek ellenére – írja Lendvai Pál – jók az esélyei annak, hogy Orbán pávatánca ezúttal is sikerrel jár. Az Európai Bizottság megállapodott a magyar kormánnyal abban, hogy november 19-ig meg kell valósítani 17 reformintézkedést. Az uniós tagállamok pénzügyminiszterei december 6-án találkoznak, és végleges döntést hoznak a pénzügyi intézkedések ügyében. Johannes Hahn, a brüsszeli végrehajtó testület illetékes osztrák biztosa már méltatta is a magyar kormány reformlépéseit, amit bírálói elsietettnek tartanak. A Der Standard kommentárja kitér az olasz választások kimenetelére, és megállapítja: a harmadik legfontosabb EU-tagország leendő miniszterelnökének a demonstratív támogatása hozzásegítheti az Orbán-rezsimet ahhoz, hogy kivédje a GDP 8 és fél százalékának megfelelő összeg elvesztését.

The Wall Street Journal arról ír, hogy az Európai Bizottság várhatóan ma javaslatot terjeszt elő újabb Oroszország elleni szankciós intézkedésekre, néhány tagállam azonban ellenzi ezeket, sőt, megkérdőjelezi az eddig meghozottakat is, mert hogy azok szerintük az európai polgárokra nézve egyre fájóbb gazdasági hátrányokkal járnak. A New York-i lap szerénynek nevezi a legújabb – júliusi óta első - szankciós javaslatcsomagot, amely tudomása szerint további import-, illetve exportellenőrzési intézkedéseket tartalmaz, egyebek közt az orosz gyémánt, továbbá acél-, gépészeti és vegyipari termékek behozatalának, valamint a hadiiparban, a légiközlekedésben, illetve a hidraulika terén használható cikkek oda történő exportálásának a tilalom alá helyezését. Emellett további orosz tisztségviselőket és Kreml-párti szeparatistákat helyez a szankciós listára.

A bizottsági indítványokat valószínűleg a tagállami vezetők jövő heti prágai találkozóján vitatják meg. A közelgő tél kritikus időszak lesz a Nyugat és Moszkva közötti gazdasági háborúban – állapítja meg a lap.

Európa az energiaellátás hiányosságai és az infláció miatt recesszió veszélyével néz szembe, miközben Oroszországban is visszaesés várható, egyebek közt a mikrochipek oda történő eladásának és az onnan származó olaj megvásárlásának az év végén hatályba lép tilalma miatt. Uniós tisztségviselők szerint a szankciók jelentős károkat okoznak az orosz gazdaságnak és haderőnek, miközben az EU egységes fellépése az energiaárakat és a gazdasági támogatást illetően enyhítheti az orosz energiaügyi ellenintézkedések okozta csapás súlyosságát. Ennek ellenére az olajembargó-javaslat májusi előterjesztése óta nézeteltérések mutatkoznak – írja a The Wall Street Journal, és kiemeli: Orbán Viktor fokozza kampányát annak érdekében, hogy helyezzék hatályon kívül az EU által hozott gazdasági szankciókat. Ezek meghosszabbítása januárban lenne esedékes.

Mások, így a lengyelek és a baltiak azt mondják, hogy csak a gazdasági nyomás növelésével lehet megfosztani Oroszországot az Ukrajna ellen vívott háború finanszírozási képességétől. Egy közös lengyel-balti-ír javaslat az Oroszországgal való atomenergetikai együttműködés tilalmára is kiterjed. Megjegyzi a lap, hogy Orbán úgynevezett "nemzeti konzultáció” tervét is bejelentette a szankciók ügyében, és hogy korábban az ilyen konzultációk, illetve népszavazások arra szolgáltak, hogy különböző kérdésekben, a migrációtól a melegjogokig alátámasszák a miniszterelnöknek az EU politikájával való szembenállását.

A torinói La Stampa az olasz választások nyomán interjút készített Bruck Edith Tiszakarádról származó, Rómában élő, 91 éves költőnővel, holokauszt-túlélővel. Bruck Edith szerint hangosan kell sikoltani, Olaszország elvesztette civil lelkiismeretét. "Nem bízom Meloniban, amikor azt mondja, hogy egyesíteni akar minket, azt érti alatta, hogy mindenkinek őt kell követnie” – fogalmaz az interjúban.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

MIÉRT VALLOTTAK KUDARCOT AZ OROSZOK AZ EGYIK LEGERŐSEBBNEK GONDOLT FEGYVERÜKKEL?

G7.HU
Szerző: MÉSZÁROS R. TAMÁS
2022.09.28.


Az elmúlt években a médiában és bizonyos elemzői körökben népszerű nézet lett, hogy a jövőben mesterséges intelligencia által irányított gyilkos robotok közti küzdelmek és irodákban vívott hekkerpárbajok fogják meghatározni az államközi konfliktusok kimenetelét.


2021 decemberében (két hónappal az ukrajnai invázió előtt) a brit királyi külügyi intézet, a Chatham House egy elemzője például arról írt, hogy Oroszországnak nem kell lerohannia Ukrajnát, mert egy kibertámadással képes kiiktatni az ukrán hadsereg kommunikációs rendszereit és a polgári infrastruktúrát, és ezáltal rá tudja venni az orosz követelések kielégítésére az ukrán kormányt és annak nyugati szövetségeseit. A RAND nevű védelmi agytröszt „jelentős kiber- és elektronikai hadviselésre” számított, míg Jason Healey, a Columbia Egyetem kutatója az orosz offenzívát támogató meglepetésszerű kibertámadást jósolt.

Az Ukrajna elleni orosz invázió azonban nagyon más jelleget öltött. Annak ellenére, hogy az Oroszország jelentette kiberfenyegetés évek óta központi eleme az amerikai és európai elemzéseknek, eddig nem tudni komolyabb kibertámadásról, és ha volt is ilyen, az a jelek szerint nem tudott pusztító csapást mérni az ukrajnai kommunikációs hálózatokra és/vagy az infrastruktúrára. De arról sem tudni, hogy akár Ukrajna, akár az Egyesült Államok megpróbálta volna a kibertérben akadályozni az orosz támadást.

Ennek okairól elemzők és politológusok több mint fél évvel a háború kezdete után is vitatkoznak, és az utóbbi hetekben pár mélyebb, elméleti összefoglaló is megjelent arról, hogy vajon miért maradt el az orosz kiberoffenzíva Ukrajnában.

- Ezek részben amellett érvelnek, hogy a kiberhadviselés és a konvencionális háború eltérő politikai és stratégiai célok elérésére alkalmas, és a két módszert műveleti szempontból is nehéz összehangolni. Emiatt Oroszország számára sem lenne reális taktika, hogy a kibertérben próbálja megtörni az ukrán ellenállást.

- Egy másik vetület, hogy a kiberhadviseléssel kapcsolatos elemzések döntően azzal számoltak, hogy a támadó fél van stratégiai előnyben a védekező féllel szemben. Ez a tézis a konvencionális hadviselés esetében már megdőlt, és a jelek szerint a kibertérben sem olyan egyszerű az offenzív stratégia, mint a korábbi elméletek feltételezték...

AZ IGAZI PROBLÉMA

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2022.09.27.


„Van olyan idő, amikor a fregolin száradó pelenka a nemzeti zászló jelentését is hordozza a magyar élni akarás szimbólumaként” – írta a coelhoi magasságokba repítő munkájának egy helyén a szerző, bizonyos Semjén Zsolt. (Földön és égen, Barankovics Alapítvány, 2018. 38.)
Bizonyára.

És persze van olyan idő is, amikor egy mosás előtti, telekakált pelenka a tömeggyilkosságra uszító, s a gyilkos háborút aljas módon támogató, amúgy nem mellesleg volt KGB-s egyházfőtől elfogadott, s annak egyik samesza által nyakába akasztott medál jelentését hordozza, a kitüntetést elfogadó jellemtelenségének szimbólumaként.

És ha már így van, idéznék még egy pazar gondolatfutamot a fenti szerző munkájából: „Nemcsak hazánk, hanem az egész civilizációnk egyfajta szellemi-erkölcsi válságban van. Ennek pedig az alapvető oka az, hogy nemcsak arról van szó, hogy az emberek bűnt követnek el. Az igazi probléma az, hogy a bűn bűnvoltát tagadják. Az igazi probléma az, hogy a bűnt erénynek próbálják beállítani, a rosszat jónak…” (I.m. 22.)

Nem tudom, olvasta-e Semjén azt, amit leírt (ha egyáltalán ő írta), mert ha nem olvasta, azt nagyon is megértem. Most mégis azt javaslom, fussa már át a fenti sorokat, hátha „egész civilizációnk”-hoz tartozónak tekinti önmagát is, s a reveláció erejével a saját soraiból önmagára ismer.

Nagy találkozás lenne végre!

„AZÓTA IS EGYEDÜLÁLLÓ ALKOTÁSA A PROPAGANDÁNAK” – BÍRÓSÁG ELŐTT A FIGYELŐ SOROS-LISTÁJA

HVG
Szerző: NAGY IVÁN LÁSZLÓ
2022.09.28.


A 2018-as választások után a mára megszűnt Figyelő közzétette a „Soros-listát”, rajta több száz, általuk hazaáruló zsoldosnak vélt kutató, jogász, aktivista és újságíró nevével. Szerdán másodszor viszik bíróság elé a lapkiadó Mediaworksöt az érintettek: ketten már pert nyertek ellenük, most 34-en perlik a kormánypropaganda anyahajóját. Felpereseket kérdeztünk arról, milyen volt arra ébredni, hogy feketelistázva vannak, és mire számítanak az eljárásban.


Négy és fél év telt el a rendszerváltás utáni Magyarország egyik legsúlyosabb sajtótörténeti mélypontja óta: napokkal azután, hogy a Fidesz zsinórban harmadszor is kétharmados parlamenti többséget szerzett, az akkor már kormányközeli – azóta megszűnt – Figyelő A spekuláns emberei címmel feketelistát jelentetett meg azokról a civil aktivistákról, jogászokról, tudósokról és újságírókról, akik szerintük „Soros György emberei” voltak. A pongyolán összerakott felsoroláshoz semmiféle indoklás nem járt, sőt a szerzők láthatóan annyit csináltak, hogy a korábban démonizált civil szervezetek (pl. Helsinki Bizottság, TASZ, Transparency International, stb.) weboldalainak impresszumát másolták át, itt-ott még elhunyt személyek is benne maradtak.

A szellemi hátteret Orbán Viktor teremtette meg, aki 2018. március 15-én „erkölcsi és jogi elégtételről” beszélt a Békemeneten, majd azt is elmondta, tudomása van kétezer emberről Magyarországon, akik szerinte Soros Györgynek dolgoznak. A Soros-lista akkor nemzetközi demokratikus körökben rendkívüli felháborodást váltott ki, sokan azzal fejezték ki együttérzésüket a listázottak felé, hogy „felíratták” magukat a regiszterbe a lapnál.

A pillanat mérföldköve a magyar demokrácia évtizedes züllesztésének, most azonban azért is releváns, mert a több száz fős lista 34 szereplője bíróságra vitte a lapot egykor kiadó Mediaworksöt, az ügyet szerda reggel tárgyalják a Fővárosi Törvényszéken, amiről a hvg.hu is tudósítani fog...

A DUMA BOJKOTTJA

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2022.09.28.


Egy ellenzéki képviselő írásban tett fel kérdést a minisztereknek, tehát magának a kormánynak – mínusz Orbán -, hogy milyen intézkedéseket terveznek vagy vezettek be az általuk meghatározott diktátum betartására, miszerint huszonöt százalékot kell spórolniuk a gázból. Fürjes Balázs államtitkár írt mindahány miniszterek nevében válaszul egy négysorost, a mintát neki pedig Orbán elhíresült, hajdani reakciója adta, mikor is – mint emlékezhetünk – úgy csomagolta fogyaszthatóvá azt a gondolatát, mindenki bekaphatja, hogy azt böfögte bele az éterbe: „Boldog karácsonyt”. Fürjes négy sorban oldotta meg ugyanezt.

Mert arra, hogy mit csinálnak, vagy mit terveznek csinálni a miniszterek a spórolási penzumot teljesítendő, ezt írta szó szerint: „A szomszédunkban zajló háború és az elhibázott brüsszeli szankciók egész Európában energiaválságot és háborús inflációt okoztak. Tájékoztatom, hogy Európán belül a magyar Kormány biztosítja a legnagyobb támogatási programot a lakosság részére. A Kormány folyamatosan azon dolgozik, hogy az átlagfogyasztás mértékéig a rezsicsökkentett árakat hosszú távon minden magyar családnak biztosítsa. Éppen ezért született az a döntés, hogy a Kormány magán kezdi a takarékoskodást.”

Ebből már csak az hiányzik, hogy Fürjes államtitkár felemelt középső ujját mutassa decensen, teljessé téve viszonyának (és a Fidesz meg Orbán) érzékeltetését az ellenzéki képviselőkhöz, illetve az általuk képviselt néhány millió emberhez, akiket állampolgárnak hívnak egyébként, de ezek szerint nem azok. A mércét és mértéket ehhez Orbán hajdani karácsonyi üdvözlete adta, addig is tudtuk, de ekkor öltött először mindenki által érzékelhető alakot a kormányzó erő viszonyulása az ellenzékéhez, noch dazu a saját népéhez, miszerint mindenki bekaphatja és pofád befogod. Ezen kívül meg azt csinálok, amit csak akarok.

No most, ha az emberben van valami minimális önbecsülés, akkor – mivel Kövér pedellus úgyis kikapcsolja a mikrofonját, és nem küldheti el az anyjába a válaszolót – egyetlen lehetősége marad, hogy sarkon fordul és kimegy. És ím, ezen a ponton máris ott vagyunk a magyar ellenzéki lét közepében, ami évek óta az, hogy ebben a formában van-e egyáltalán értelme, mert mindenki tudja, Brüsszelben is látják, hogy az egész magyar választási rendszer és országyűlésesdi nem egyéb, mit Orbán bábelőadása, amelynek lesajnált, megvetett, de a hitelességhez szükséges kellékei mind az összes ellenzékiek.

Tavasszal volt ebből némi nagyon rövid dilemma, hogy fölesküdjenek-e, bemenjenek-e a tisztelt házba plüssfigurának, de Hadházyn kívül mind az összesben győzött a pénz szava, amit ők is lobogó világmegváltási forradalmársággal takartak. S bár tudják, hogy jelenlétüknek semmi értelme, mégis belementek a játékba, innen nézvést tehát nem meglepő, és felháborodniuk, sincs nagyon ok azon, ahogyan most például a Fidesz Fürjes valagával szarik a képükbe. Ki vagyok én, hogy morális útmutatásokat adjak a magasságos képviselőknek, akiknek ellenzéki léte kimerül a böstörgő online sajtótájékoztatókban...

NOVEMBERTŐL AKÁRHÁNYSZOR MEGHOSSZABBÍTHATNÁK A VESZÉLYHELYZETET – HUPPA-LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2022.09.28.


A módosító javaslatot Kocsis Máté nyújtotta be

„az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása érdekében.”

Orbán döglött lovon ül, de hajtja tovább rendületlenül

“Van egy olyan verzió, hogy el sem kellett volna kezdeni a háborút, nem kellett volna megtámadni egy szuverén országot. Jó lett volna, ha Szijjártó ezt is elmondja az őt decemberben magas állami kitüntetéssel jutalmazó barátjának, Szergej Viktorovics Lavrov külügyminiszternek.”

Lázár kedvenc városában az energiaárak miatt bezárták a stadiont

Balassagyarmat után újabb Fidesz–KDNP-s vezetésű város futballcsapata jelentette be, hogy visszalép az NB III-as bajnokságtól az energiaárak növekedése miatt. A Makó FC visszalépett a bajnokságból. Mindeközben ezerrel dübörög a Makovecz-fürdő bővítése.

Új fejlemény a katatörvény ügyében

Az Alkotmánybíróság vizsgálja a jogszabályt. Tipp?

15 millió forintot költött lőszerekre az Országgyűlés Hivatala

Jó időben, rossz időben hordom kedves fegyverem. Összeszoktunk, és azóta egyre jobban kedvelem…

Berlusconi visszatért

Az adócsalási tiltás után szenátusi mandátumot nyert.

Minek ide szankciók, Putyin vérezteti ki az orosz gazdaságot

A mozgósítás ad egy újabb lökést az orosz gazdaságnak lefelé a lejtőn, miután súlyos gondokat okoz a munkaerőpiacon.

A németek szerint szabotőrök robbanthatták fel az Északi Áramlat gázvezetékeket

A Bloomberg által idézett német biztonsági hivatalnok szerint a rendelkezésre álló bizonyítékok inkább erőszakos cselekedetre mintsem technikai meghibásodásra utalnak.

NEM LENNE ÁLLAMCSŐD, HA FIZETÉSKÉPTELENNÉ VÁLNÁNAK AZ ÖNKORMÁNYZATOK?

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2022.09.28.


„Mi a partnerség? Az, hogy október második felében majd leülünk tárgyalni? Ez nem más, mint cinizmus. Én nem látom a kormány szándékát a partnerségre.” Így reagált Budaörs független polgármestere arra a hétfői kormányzati kijelentésre, miszerint partnerséget ígérnek az önkormányzatoknak az energia(ár)problémáik megoldására. „Ez nem lenne államcsőd?” – tette fel a kérdést Witthinghoff Tamás, aki szerint lehet, nem igaz a hír, miszerint már vett fel hitelt az állam hitletörlesztésre, de az igaz, hogy nagy bajban van az államháztartás, amelynek egyik alrendszere, az önkormányzatok fizetésképtelenné válhatnak. A városvezető gyalázatosnak nevezte a kormánynak a szankciókkal kapcsolatos retorikáját, amivel „Orbán azt mondja, hogy magas áron finanszírozni kellene az oroszok Ukrajna ellen indított háborúját”. De cáfolta a szankcióknak az inflációra és az ársapkák bevezetésének szükségességére vonatkozó orbáni állításokat is.

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn, a Megyei Jogú Városok Szövetségének (MJVSZ) közgyűlését követő sajtótájékoztatóján gyakorlatilag partnerséget ajánlott az önkormányzatoknak. Azt mondta, az állam partnere lesz az önkormányzatoknak abban, hogy a következő évet -ha nagy nehézségek árán is, de - túl tudjuk élni. Ezt az energiahelyzet kapcsán ígérte. Szita Károly, a kaposvári fideszes polgármester, az MJVSZ elnöke szerint a tárgyalások október második felében, novemberben lehetnek.

Mit szól mindehhez egy érintett polgármester? Lát-e reális esélyt arra, hogy kialakuljon egy partnerség a kormány és az önkormányzatok között? Witthinghoff Tamást kerestük meg a kérdéseinkkel...

FELTÁRULNAK A PEGASUS KÉMSZOFTVER BESZERZÉSÉNEK REJTÉLYEI

TELEX
Szerző: DIREKT36 / PANYI SZABOLCS
2022.09.28.


2017. október 11-én rutinszerűnek tűnő ügyekben szavazott a parlament nemzetbiztonsági bizottsága: arról, hogy a bizottság által felügyelt magyar titkosszolgálatok közbeszerzési eljárás nélkül, a verseny és a nyilvánosság kizárásával szerezhessenek be bizonyos eszközöket. A képviselőknek az ülés zárt részében három ilyen kérelemről is dönteniük kellett.

Utolsóként egy olyan technológia megvásárlását kellett jóváhagyniuk, mely a mobiltelefonok feltörésével az azokon tárolt összes adathoz hozzá tud férni. A képviselők elé tárt rövid leírás nem tartalmazta a technológia pontos megnevezését, az viszont teljesen egyértelműen kiderült belőle, hogy egy rendkívül fejlett kémszoftverről van szó. Ezt az eszközt a titkosszolgálati megfigyeléseket technikailag lebonyolító Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) akarta beszerezni.

A képviselők ezen a bizottsági szavazáson ugyanúgy jártak el, ahogy korábban szinte mindig. Ha ugyanis a szakszolgálat meggyőzően érvelt egy-egy új technikai eszköz mellett, akkor jellemzően mindig megkapták még az ellenzék támogatását is. Kormánypárti és ellenzéki képviselők ezúttal is egyhangúlag, kérdés nélkül szavazták meg a kémszoftver közbeszerzés alóli mentesítését, számolt be a Direkt36-nak három, az ülésről konkrét információkkal rendelkező forrás is.

Ez volt az a Pegasus nevű izraeli kémszoftver, melyről több mint három és fél évvel később a Direkt36 egy nemzetközi oknyomozócsapat tagjaként kiderítette, hogy azt magyar újságírók, médiatulajdonosok, ügyvédek, ellenzéki politikusok és kormánytisztviselők megfigyelésére is használták. A Pegasus a mobiltelefonon lévő összes adathoz hozzáfér, sőt képes azt lehallgató eszközzé változtatni a mikrofon és a kamera távoli bekapcsolásával.

A kémszoftver beszerzésének részleteit ismerő források beszámolója szerint az NBSZ nem közvetlenül vásárolta meg a Pegasust az azt kifejlesztő izraeli NSO Grouptól. Az eladó az NSO egyik luxemburgi bejegyzésű vállalata volt (az adóoptimalizálás miatt is népszerű államban legalább kilenc, az NSO-hoz kapcsolódó cég van jelen), míg a vevő egy magyar közvetítőcég, a Communication Technologies Kft. Ez egy olyan cég, amelynek tulajdonosai között 2019-ben Pintér Sándor belügyminiszter régi bizalmasa, Tasnádi László is megjelent. A cég az elmúlt években több más állami megbízást is elnyert, és éves szinten két-három milliárdos bevételt, illetve több százmilliós nyereséget termelt...


KURÁTORNAK LENNI JÓ

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2022.09.26.


Brüsszelben is téma volt – mert ezek ilyenek -, hogy Orbán a mindenféle egyetemeket fenntartó alapítványok irányítóit (kurátorait) a csókosok közül válogatja, és azok közül is a legcsókosabbak a miniszterek. Ők, amellett, hogy a tárcájukat irányítják – vagy nem is igazán -, mindemellett a tárcájukat is tömik kurátorokként vagy egyenesen kuratóriumi elnökként, de nagyon alaposan. Akinek van, annak adatik. Mindemellett Brüsszel ebbe is bele akart szólni, hogy ne má’ magyari népek, de Navracsics, akinek az a feladata, hogy zokogni járjon oda, sürgősen megnyugtatott mindenkit – Brüsszelt nem -, hogy márpedig a miniszterek maradnak a kuratóriumokban, és az összes csókosok is.

Könnyű pénz ez a kurátorság, amolyan másodállás, fusi vagy gmk a régi szép időkből, hogy nem igazán kell megszakadni, úgyszólván tenni is alig valamit, és a számla, miniszterek esetében a tárca, de nevezhetjük akár brifkónak is, nagyon szépen gyarapszik, úgyszólván duzzad, hogy majd ki nem reped. Varga Juditról lesz szó megint, mert róla lehetett megtudni adatokat, amiket már nem voltak képesek tovább titkolni. A fideszzenekar prímása Miskolcon, az ottani egyetemen kuratóriumát vezeti, amiért egymillió négyszázezer forint kerül a tárcájába, de amíg nem volt ez a nagy spórolás az országban, és nem zabálta fel az életünket az infláció, a labdaművészben volt annyi becsület, hogy nem vette fel a pénzt.

Nyáron azonban valami megváltozott. Mi magunk is érezzük, hogy egyre nehezebb ez a rohadt élet, és attól, ha valaki miniszter, még neki is az. Bár nem annyira. Mielőtt elmesélnénk az estet Varga Judittal, gondolkozzunk el ezen az egymillió négyszázezer magyari forintokon, hogy egy panelproli, zalai traktorista vagy szomorkodó irodista mikor lát ennyit egyszerre, és őszintén, nem látjuk az életnek azt a szegletét, amelyben ez megeshetne vele, mert a lottón sem lehet mindig nyerni. És még azt is jegyezzük meg ezek felett vagy ezeken kívül, hogy Varga Judit miniszterként – most, hogy Orbán látva az iszonytató jövőt – fölnyomta a fizetését, havonta kétmillió hatszázezret kap a tárcájába, ami összegről még úgyabban lehetne mesélni a talpasok felől.

Meg kell becsülni a minisztereket, akik éjt nappallá téve dolgoznak a boldogságunkért, de nem ennyire. Illetve ennyire is lehetne, ha a többiek, mi magunk nem az életben maradásért küzdenénk napra nap, mert a minisztereink mégsem egészen dolgoznak értünk jól éjt nappallá téve. Az arányokról van szó, amit a pórnépek a közösségi térben élénk kurvaanyázással szoktak illetni, mert csak csorog a nyáluk, visszautalva arra a sajnálatos helyzetre, amit fentebb megmutattam a traktoristákról és bánatos irodistákról mesélve. Azt is mondhatnánk, Varga nem tehet arról, hogy Orbán ennyit fizet neki, mi magunk se ütnénk le a főnökünket, ha megbecsülése jeléül ennyi pénzt adna nekünk apanázsul, amit soha nem fog megtenni úgysem.

Innen nézvést derék dolog, hogy Varga az egyetem szétveréséért eddig nem vette föl a lóvét, amit viszont nyár óta megtesz. Ezért írtuk azt fentebb, hogy valami történt a nyáron, hogy úgy fölment a kenyér ára, Varga nem tud kijönni a pénzéből, ami viszont azért szembeötlő és visszatetsző, mert állítólag magukon és nagyon spórolnak, de ez annak épp az ellentettjét mutatja. De nézhetjük onnan is, hogy míg Kocsis Máté kénytelen volt szabadon engedni a halait az akváriumából, mert azt nem tudja fenntartani, Simicskó pedig vakoskodik a csillárból kicsavart izzóival, Varga otthon ilyet tenni nem akart, ha úgy tetszik, verőfényben fűti a halait, és az árstoppos farháttal sem kell spórolnia.

Hogy hirtelen szüksége lett Vargának a másodállásos pénzére is, az valamit mutat. Azt jelesül, hogy nem akar részt venni a nagy, nemzeti nélkülözésben, mert a mindösszesen havi négymillióból már igazán futja horroráru parizerre is. Lehetne demagógia is, amit előadok, de mégsem az. És nem is Vargáról szól, csak épp róla derültek ki a számok, a többiekről majd ezután fognak tényszerűen, amit eddig csak sejtettünk, hogy eszméletlen pofátlan módon élnek jól a köz pénzéből, és rengetegen. Innentől fogva pedig elvesztették a jogukat a jajveszékelésre és a szankciókra mutogatásra, mert ez őket a lehető legkevésbé sem érinti. Ám ezt is tudtuk, és nem történt, történik és nem fog történni soha, semmi. Mindenkit csókoltatok.

Ó, ISTENEM, EZ EGY LÁTOMÁS! MONDOM NEKTEK, HOGY EZ SZABOTÁZS! - A 444 REGGELI HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: HERCZEG MÁRK
2022.09.28.


Jó reggelt! Ez itt a 444 reggeli hírlevele, benne az elmúlt nap anyagaival. (A hírleveleinkre itt lehet feliratkozni.) 

4 kiemelt cikk a címlapunkról:


2022. szeptember 27., kedd

A NYELV PONTOSAN ÁRULKODIK HASZNÁLÓJÁNAK GONDOLKODÁSÁRÓL, ÉRZELMI ÉS INTELLEKTUÁLIS KONDÍCIÓJÁRÓL, SÚLYOS DEFICITJEIRŐL, AVAGY SZÁNDÉKAIRÓL, ELKÉPZELÉSEIRŐL

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2022.09.27.


Fogalmam sincs a sorrendről: Novák Katalin vajon előbb ölelgette-e Mel Gibsont, s utána ment el dr. Edith Eva Egerhez, avagy Edith Eva Eger meglátogatását követően sietett egy kiadós ölelkezésre a méltán antiszemita, zsidógyűlölő hírében álló Mel Gibsonhoz?

Ám azt az Edith Eva Egernél készített propagandavideón láttam és hallottam, hogy Novák Katalin kíséretének egyik tagja, aki laudálta a Magyar Érdemrend Középkeresztjével kitüntetett 95 éves holokauszt-túlélőt, azt találta mondani, hogy Edith Eva Eger „édesanyja gázkamrában hunyt el.”
Itt most két eset lehetséges: az egyik az, hogy a laudáló ember nem tud magyarul (ez a jobbik eset, s ez a legharsányabb nemzeti körökben rendre előfordul, mondhatni mindennapos), avagy tud magyarul, ám a nyelvi trükkel nem is Edith Eva Egerhez kívánt szólni, hanem a propagandavideóval megcélzott közönséghez.


Elhunyni „önmagunktól” szoktunk, saját magunk „okaiként”: az ok lehet betegség, de lehet az idős kor biológiai következménye.

A gázkamrában nem elhunytak az emberek (miként a srebrenicai tömeggyilkosságban, az összerombolt toronyépületekben, a Babij Jar-i mészárlásban, a Bataclan színházban, a nizzai kamionos terrortámadás során, a Kamenyec-podolszkiji „idegenrendészeti” eljáráskor, a bucsai tömegmészárláskor, a katyńi vérengzéskor sem, és hosszan sorolhatnám), szóval a gázkamrában nem elhunytak az emberek, ágyban, párnák közt, megbékélve a sorsukkal, idős korukkal vagy gyógyíthatatlan betegségükkel, esetleg szeretteiktől körülvéve, gyermekük vagy párjuk simogató kezeit érezve, tisztelők, barátok aggodalmától kísérve, avagy csendesen, elhagyatottan, rettentő magányban. Nem. A gázkamrában nem elhunynak az emberek, hanem emberi külsőt öltött szörnyetegek, gyilkológépek, a szervezett ölés bürokratái üzemi körülmények között, a maradék emberségüktől már korábban megfosztott, majd menetrendszerűen leszállított, sorstalanná tett áldozataikat, időseket és fiatalokat, öregeket és csecsemőket, magatehetetlen férfiakat és terhes asszonyokat a létező legkegyetlenebb módon meggyilkolják, kivégzik, lemészárolják.

A nyelv pontosan árulkodik használójának gondolkodásáról, érzelmi és intellektuális kondíciójáról, súlyos deficitjeiről, avagy szándékairól, elképzeléseiről. Bepillantást nyerhettünk tehát Novák Katalin környezetébe, sokkal pontosabban és őszintébben, mint akkor, amikor ablakot pucolt, vagy amikor fotókon a családtagjait mutogatta.

Egy ország nagy részét könnyen át lehet verni, ám a nyelvet meglehetősen nehéz.

AZ ÁL- ÉS A MÉDIAESEMÉNYEK ARRA FIGYELMEZTETNEK, HOGY A MÉDIA NEM A VALÓSÁG PASSZÍV KÖVETŐJE, HANEM AKTÍV FORMÁLÓJA

QUBIT
Szerző: BAJOMI-LÁZÁR PÉTER
2022.09.27.


Az az elvárás, hogy a média minden körülmények között legyen hiteles, praktikusan teljesíthetetlen. Ez pedig már nem a média hibája, hanem a közönségé, amelynek várakozásai nincsenek összhangban a lehetőségekkel.

A közönség azt várja a hírmédiától, hogy hitelesen („tárgyilagosan”, „tényszerűen”, „objektíven”, „semlegesen”, „pártatlanul”) tudósítson a világ eseményeiről. E várakozás mögött az a közkeletű nézet húzódik meg, hogy a média „tükör” vagy „ablak a világra”, amely azt mutatja meg, ami „odakint”, a médiától függetlenül történik. A média és a valóság viszonya azonban ennél bonyolultabb – még akkor is, ha most figyelmen kívül hagyjuk azokat a nyilvánvaló eseteket, amikor a média szándékosan manipulál, vagyis álhíreket terjeszt, egy nem létező valóságot mutat meg. Vannak ugyanis olyan esetek is, amikor nem a média követi a valóságot, hanem a valóság követi a médiát. Ilyenkor áleseményekről, illetve médiaeseményekről beszélhetünk...

NINCS FÉK AZ ORBÁN-KORMÁNY KIADÁSAIN, NAGYOT ÜTÖTT A FORINTGYENGÜLÉS A BÜDZSÉN

NÉPSZAVA
Szerző: PAPP ZSOLT
2022.09.27.


Augusztusban már 2872 milliárd forint volt a hiány, ez minden szempontból a legrosszabb mutató az elmúlt 30 évben.


Augusztus végén az államháztartás hiánya elérte a 2872 milliárd forintot, ami az egész évre tervezett összeg 91 százaléka – derül ki a Pénzügyminisztérium augusztusi költségvetési beszámolójából. A büdzsé meglehetősen gyatra állapotát jól jelzi, hogy a hiány augusztusban még soha nem volt ilyen magas: tavaly ilyenkor 1900 milliárd forint volt a deficit, vagyis a hiánynövekedés 50 százalékos. De még inkább szembetűnő a különbség a covid-lezárásokkal nehezített 2020-al szemben, hiszen két évvel ezelőtt is csak 2261 milliárd forint volt a hiány, holott a magyar gazdaság gyakorlatilag hónapokra leállt, a kormány pedig lemondott számtalan adóbevételről, tehát még ebben az évben is sokkal jobban állt a büdzsé, mint idén.

Varga Mihály pénzügyminiszter épp a múlt pénteken jelentette be, a hogy kormány nem tudja tartani a GDP 4,9 százalékára belőtt hiánycélt, hanem a deficit 6,1 százalék lesz a tavalyi 6,8 százalék után. A pénzügyminiszter az állami gázkereskedő 750 milliárd forintos extra gázvásárlásával magyarázta az újabb hiány-túllövést, kis öröm az ürömben, hogy ezt a plusz 750 milliárd forintot nem idehaza költi el a kormány, vagyis legalább inflációs nyomást nem okoz, viszont az adósságot növeli, mert a gázügylethez hitelt vett fel az állam.

Ettől a gázbeszerzéstől függetlenül nagyon egyszerű a magyarázata annak, hogy a jelentős, idénre várható 4-5 százalékos gazdasági növekedés ellenére miért áll ilyen rosszul a költségvetés: a kiadások sokkal gyorsabban nőnek, mint a bevételek, bár ez utóbbi fronton szeptemberben már jelentős változás várható. A Pénzügyminisztérium adatai szerint az első nyolc hónapban az állami bevételek 25,4 ezer milliárdra rúgtak, a kiadások viszont meghaladták a 28,5 ezer milliárdot. Az első nyolc hónapban a bevételek „csak” 3363,5 milliárddal haladták meg a tavalyi szintet, ami 21 százalékos növekedés, a kiadások ezzel szemben 4335 milliárd forinttal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, ez pedig 24 százalékos emelkedés. A bevételek persze lehettek volna sokkal magasabbak is, ha a kormány épp nem a mostani válságra időzítette volna a családosok szja-befizetéseinek visszatérítését, ami 700 milliárddal apasztotta az idei keretet, de, mint tudjuk, idén áprilisban választások voltak. A szeptember azért hozhat javulást, mert megjelenik a költségvetésben az extraprofitadó első részlete. A tervek szerint a kormány idén és jövőre

800-800 milliárd forintot tervez beszedni ezen a címen, s ez érdemben fékezheti a hiány növekedését...

EURÓPÁNAK EL KELLENE ISMERNIE, HOGY HÁBORÚBAN ÁLL – VÉLI A NOBEL-DÍJAS KÖZGAZDÁSZ

SZABAD EURÓPA
Szerző. KELLER-ALÁNT ÁKOS
2022.09.27.


A háborús gazdaság másképp működik, mint béke idején, ennek felismerése pedig különösen fontos a válság kezelése érdekében. A jegybankok alapvetően értik félre az elszabadult inflációt, így a szükségesnél mélyebb recesszióba taszítják a gazdaságot. A neoliberalizmus hibái egyre nyilvánvalóbbak, új, rendszerszintű megoldásokra van szükség. A bécsi Presseclub Concordiában tartott előadást hétfőn Joseph E. Stiglitz Nobel-díjas amerikai közgazdász, a Columbia Egyetem professzora az Európa előtt álló kihívásokról
.

Az elmúlt évtizedek növekedését nem kísérte az árak emelkedése, ezt a jelenséget még most sem értik teljesen a közgazdászok. Ennek az időszaknak biztosan vége van, és most egy ritkán látott jelenséggel szembesül a világ: a gyengülő gazdasági teljesítményt kíséri infláció. Ennek kezelése nem csak szokatlansága miatt jelent kihívást: számos olyan tényező befolyásolja most a gazdaságot, amelyekre a nyugati vezetőknek nincs ráhatásuk, akik ráadásul vonakodnak elismerni, hogy háborúban állnak Oroszországgal, így nem hozzák meg a szükséges intézkedéseket, amivel csak tovább nehezítik az emberek helyzetét. A jegybankok alapvetően értik félre a mostani infláció természetét, így a szükségesnél nagyobb recesszióba taszítják a gazdaságokat. Nemcsak az európai energiapiacot kellene megújítani, de a neoliberális gondolkodást is félre kellene tenni a Nobel-díjas közgazdász szerint.


FÉL ÉV HÁBORÚ - SZ. BÍRÓ ZOLTÁN A KLUBRÁDIÓBAN (2022.09.23.)

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: DÉSI JÁNOS
2022.09.23.



Fél éve tört ki az orosz-ukrán háború, és egyelőre nem nagyon látni a végét. Sz. Bíró Zoltán érkezett a Reggeli személybe, és Dési Jánossal beszélgetett az elmúlt fél évről és a kilátásokról.

ORBÁN HAZUDIK: A “SZANKCIÓK”ALTERNATÍVÁJA A HARMADIK VILÁGHÁBORÚ VAGY AZ OROSZ GYARMATOSÍTÁS (MEGSZÁLLÁS)

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2022.09.26.


Orbán logikája szerint az infláció, az energiaválság és az élelmiszerárak emelkedésének oka, hogy az oroszok nem tudták befejezni az Ukrajna ellen indított háborút, ez pedig a szankciók miatt van. Orbán gpondolatmenete szerint minden rendben lenne, ha a Nyugat hagyta volna, hogy az oroszok lerohanják és elfoglalják Ukrajnát, egy független országot, leváltsák (valójában meggyilkolják) az ukrán elnököt, és egy orosz bábot ültessenek a helyére. Minden baj forrása az, hogy Amerika és az Európai Unió a szankciókkal ezt megakadályozta.

E logika úgy folytatódik tovább, hogy a gazdasági nehézségek akkor érnek véget, amikor az oroszok népirtó ukrajnai háborúja véget ér, az pedig akkor ér véget, ha vége lesz a szankcióknak. Orbán szerint hagyni kellene az oroszokat győzni. Orbán logikai ellentmondásba kerül, mert szerinte a szankciók nem működnek, hanem az uniós országoknak ártanak, de ha nem működnek a szankciók, akkor miért segítene a háborút befejezni az oroszoknak a szankciók vége? A szankciók elutasításának célja, hogy az oroszok megnyerhessék végre a háborút, mert Orbán szerint akkor lenne béke.

Ebből a logikai láncból Orbán azt felejti ki, hogy a háborúnak akkor lenne vége, ha befejezné az, aki elkezdte. Ha az orosz hadsereg, amely megtámadta Ukrajnát, kivonulna egy független és önálló országból. Ez jelentené a békét. Az oroszok győzelme nem jelentene békét, mert az ukránok soha nem adják meg magukat, mert ők a hazájukért harcolnak (nem magyarok, hogy tudomásul vegyék az idegen megszállást). De azért sem lenne béke, mert Putyin már a háború előtt megfenyegetett más országokat, követelte a volt szovjet megszállás alatt levő országoktól a NATO-ból való kilépést.

Orbán egyrészt hazudik, másrészt a népeket fenyegető orosz birodalmi törekvéseket védi. A “szankciókkal” szembeni primitív és hazug propaganda kizárólag az oroszok érdekeit szolgálja, és azok megszüntetése nem jelentené sem a békét, sem a gazdasági válság csökkenését, hanem ellenkezőleg. Ha a szankciók nem gyengítenék az oroszokat, Putyin már Nyugat-Európát is fenyegetné. A harmadik világháború és az atomháború elkerülésének egyetlen békés módja az, hogy a szankciókkal meggyengítik az oroszokat, és megszüntetik az orosz energiafüggőséget.

Minden más megoldás, de leginkább a szankciók megszüntetése, öngyilkosság lenne, és nagyon hamar világháborúhoz vezetne. Orbán a gazdasági nehézségekkel próbál zsarolni, s arra hivatkozik, hogy a szankciókat meg kell szüntetni, de valójában az orosz terjeszkedést segíti. Azt reméli, ha az oroszok elfoglalják Ukrajnát, terjeszkednek tovább, nyomás alatt tartják és zsarolják Európát, és ennek nyomán hatalomra kerülhetnek a nyugat-európai szélsőjobboldali pártok, amelyek az orosz fegyveres fenyegetéssel a hátuk mögött felszámolnák a liberális demokráciákat. Ez a cél.

A gazdasági nehézségeket nem a szankciók okozták, hanem Ukrajna jogtalan megtámadása, az oroszok háborúja. A szankciók jelentik a védekezés egyetlen békés módját. A szankciók alternatívája vagy az orosz világuralom elfogadása, a szabadságról és a nemzeti függetlenségről való lemondással, vagy a harmadik világháború. Ennek elkerülése átmenetileg gazdasági nehézségekkel jár, de ez még mindig jobb, mint egy világháború vagy az orosz katonák tömegmészárlása. Ha Európa enged az oroszoknak, mindenhol olyan tömegsírok lesznek, mint Ukrajnában. Ez a kisebb ár.

Orbán szokás szerint két legyet üt egycsapásra: egyrészt az oroszok érdekeit védi, az EU-val és a NATO-val szemben az oroszok oldalán áll, azért akarja a szankciókat megakadályozni, mert azok az orosz hadsereget és az orosz gazdaságot térdre kényszerítik. Másrészt, az általa teremtett orosz energiafüggőségből, ami egyben politikai függőséget is jelent, és az uniós pénzek hiányából, a rossz gazdaságpolitikájából következő inflációt, áremelkedést a szankciókra keni. A “szankciók” az új ellenség, az univerzális bűnbak. Nem az oroszokkal van baj, hanem a szankciókkal védekező EU-val.

Valójában a szankciók az illiberális világforradalom, a “Nemzetközi Együttműködés Rendszerének” létrehozása útjában állnak. Gyengítik az orosz terjeszkedést, fenyegetést, ami a szélsőjobboldalt is gyengíti Európában. Ha Orbán nem tudja megállítani a szankciókat, akkor ő sem kap pénzt az oroszoktól, erre tippelünk. Az ellenzék pedig megint ostobán viselkedik az álparlamentben, mert az rendben van, hogy rámutatnak: Orbán is megszavazta a szankciókat, de a szankciókat meg kellene védeniük a magyar emberek előtt, mint a harmadik világháború elkerülésének egyetlen eszközét...

ÍGY LETT “PUTYIN HÁBORÚJÁBÓL” “OROSZORSZÁG HÁBORÚJA”

HUPPA
Szerző: HUPPA.HU
2022.09.27.


Vlagyimir Putyin „különleges hadműveletének” támogatottsága Oroszországban nagy, de a vélemények differenciáltabbak annál, mint ahogyan azt ábrázolni szokták. Nincs azonban ok azt feltelezni, hogy Putyin rezsimje veszélyben lenne – írta a Der Standardban megjelent vendégkommentárban Andrej Kolesznyikov, a washingtoni Carnegie Nemzetközi Békealapítvány munkatársa, és Gyenisz Volkov, a függetlennek tekintett moszkvai Levada Centrum közvélemény-kutató intézet igazgatója. (Fotó is innen.)

Az idézett felmérések még a részleges mozgósítás bejelentése előtti állapotot tükrözik – hangsúlyozták a szerzők, azzal, hogy a részleges mozgósítás sok mindent megváltoztathat. Mindenesetre tény, hogy az ukrajnai háború támogatottsága csekélyebb, mint a Krím 2014-es bekebelezéséé volt. A nyugat és a Kreml gyakran hivatkozik ara, hogy Putyin támogatottsága 80 százalék, és a felmérések szerint az orosz emberek többsége támogatja az ukrajnai háborút.

Amit azonban korábban „Putyin háborújának” neveztek, az minden jel szerint „Oroszország háborújává” lett...

ITT OLVASHATÓ

AZ OROSZOK ZSIDÓSÍTÁSA ÉS MÁS MESÉK

PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2022.09.26.


Hajdan Hitler az emberiség összes gondjáért a zsidókat okolta, példaképül népe elé az Übermenschet, az emberfeletti embert állította, aki erős, bátor és szabad, továbbá kíméletlen, akárcsak a nácik, mígellenben a világ összes baját a zsidók okozzák.
Ez a szép elmélet aztán adott néhány millió halottat az emberiségnek, mely a mai napig nem tudott túllépni Nietzsche nagy ötletén, mely kiválóan alkalmas volt arra, hogy az aktuális társadalomjobbítók céljait szolgálja - természetesen a fogalmat mindig saját magukra vonatkoztatva.
A Holokauszt óta nem divatos nyilvánosan a zsidókat hibáztatni a világ bajaiért, van helyettük háttérhatalom meg globalizáció, egyes esetekben viszont nemes egyszerűséggel népeket kiáltanak ki az emberiség ellenségeinek.
Ebben mi is jók vagyunk, mert a tuggyukkiken túl meglehetősen elítélő véleményünk van a románokról, lenézzük a tótokat, némi félelemmel az agresszivitásuk miatt, de primitív népségnek tartjuk a szerbeket.
De lenézzük a sok kici kínait is, és hát persze az oroszokat, akiket egyrészt primitív vadembereknek tartunk, másrészt óriási kultúrfölényt érzünk ha csak rájuk gondolunk is.
Nopersze ez nem is csoda: ki olvas errefelé Tolsztojt vagy Solohovot, esetleg Szozsrnyicint, egyáltalán - ki olvas?
El kell az oroszokat szigetelni, ki kell őket irtani, ki kell zárni a sportból, a világ koncerttermeiből azokat, akik nem köpnek nemzetük arcába!
Kit érdekel ma a Punnany Massifon túli világ?
Elég nekünk a világirodalom csúcsaként ájultan tisztelt Wass Albert, akit jobbról millióan csodálnak, ámde még csodálói sem olvasnak.
Akik irodalmat olvasnak, azok közül is rengetegen hordozzák ezerszer megalázott, kihasznált és semmibe vett cseléd, zsellér és kispolgár felmenőik jól beléjük táplált és bejáratott előítéleteit.
Na jó, a csajkarendszeren és a nők társadalmasításán már túl vagyunk, bár az első éjszaka jogának intézménye egyelőre függőben van...

TANÁRSZTRÁJK: SZOLIDARITÁSBÓL MÁS ÁGAZATOK SZAKSZERVEZETEI IS BESZÜNTETHETIK A MUNKÁT OKTÓBER 5-ÉN

NÉPSZAVA
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2022.09.27.


A Kossuth téren szolidaritási koncert is lesz, diákok pedig a Margit híd elfoglalását tervezik.


A pedagógus sztrájk idején szolidaritásból más ágazatok szakszervezetei is beszüntethetik a munkát október 5-én, ezért is volt fontos az időpont mihamarabbi kijelölése - nyilatkozta a Népszavának Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője.

A PDSZ szombaton hirdetett egységes, országos sztrájkot az oktatás világnapjára, korábban pedig a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma, a Magyar Szakszervezeti Szövetség és az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés is támogatásáról biztosította a pedagógusokat.

A másik nagy tanári érdekképviselet, a Pedagógusok Szakszervezete ugyanakkor hétfőn úgy döntött: az október 5-ére meghirdetett országos sztrájk megszervezéséhez nincs elég idő. A múlt héten indult helyi gördülő sztrájkokhoz ugyanakkor minden segítséget megadnak. A Tanítanék Mozgalom pedig gyűlést szervezett, ahol 38 iskola pedagógusai képviseltették magukat: október 5-én ők is munkabeszüntetésre készülnek. A mozgalom képviselője, Törley Katalin lapunknak elmondta: vannak, akik sztrájkolni fognak, de többen a polgári engedetlenség mellett tették le a voksukat. A Kossuth téren szolidaritási koncert is lesz, diákok pedig a Margit híd elfoglalását tervezik...

EZZEL AZ IQ-TESZTTEL BERAKJUK A GYEREKET EGY DOBOZBA, ÉS AKKOR BELŐLE MÁR NEM LESZ SEMMI

TELEX
Szerző: HALÁSZ NIKOLETT
2022.09.26.


A Belügyminisztérium kérésére a gyámoknak IQ-tesztet kell végezniük minden államilag gondozott 6-18 év közötti gyereken. A teszteket ráadásul egy orosz nyelvű honlapon kell kitölteni, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság eljárást is indított. A Belügyminisztérium szerint sok esetben halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek jövőjét akarják ezzel segíteni, a szakértő szerint viszont ez az általános teszt erre nem alkalmas.


Augusztusban derült ki, hogy a Belügyminisztérium kérésére a gyámoknak IQ-tesztet kell végezniük a 6–18 év közötti, állami gondozásban élő gyerekeken. A kormány szerint ők elkötelezettek abban, hogy azok a családjukat nélkülöző, traumatizált gyermekek is megkapják a jövőjüket segítő lehetőségeket, amiket a saját családjukban élő gyerekek is.

A tesztek egy orosz nyelvű honlapon elérhetőek, amit amerikai, orosz, ukrán és belarusz szakértők fejlesztenek. A honlap neve Testometrika, ami egy teljesen ismeretlen cég, honlapjukon az intelligenciateszttől a szórakoztató feladványokig mindenféle feladatlap megtalálható.

A hír megjelenése után többen is kritizálták a felmérést. Egyrészt adatvédelmi szempontból kifogásolták, másrészt azt is megkérdőjelezték, hogy miért a gyámoknak kell felvenniük a teszteket, és egyáltalán, miért szükséges az állami gondozott gyerekek IQ-jának felmérése.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közérdekű adatigényléssel fordult a Belügyminisztériumhoz, mert szerintük a közvélemény megtévesztésére adhat okot, ha IQ-tesztként hivatkoznak arra, ami szakmailag nem felel meg az ilyen tesztek követelményeinek. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság pedig múlt héten adott ki közleményt, amiben azt kérték a gyámoktól, ne végeztessék el a tesztet a gyerekekkel, mert a jogsérelem közvetlen veszélye áll fenn. Ezt azzal indokolták, hogy a személyes adatok kikerülhetnek egy harmadik országbeli adatkezelőhöz.

Korábban a Hvg.hu arról írt, hogy még a készítő cég is elismerte, szakmailag nem megbízhatóak a tesztjeik: a 2016-ban alapított cég honlapja szerint

céljuk „elsősorban a szórakoztatás, lehetőséget akarnak adni az embereknek arra, hogy jól érezzék magukat, a teszteket nem ellenőrizték szakértők”, az egyes tesztek megbízhatóságáról nincsenek pontos információk.

Bár a kérdések azóta egyre csak sokasodtak, a felmérés részleteiről még mindig keveset tudni...