Szerző: MILLEI ILONA
2023.12.04.
Ön azt mondta, hogy a Fidesz mindig készen áll a választási törvény módosítására, ha a közvélemény-kutatási adatok kedvezőtlenül alakulnak. Most a fővárosban kifejezetten kedvezőtlenek számára, sőt, vannak, akik szerint minden kerületben ellenzéki győzelem várható.
Igen. Ez azt jelentené, hogy a megválasztott ellenzéki polgármesterek – akiknek a száma 23 –, automatikusan tagjai lesznek a közgyűlésnek, és a töredékszavazat visszaszámláló rendszer révén csak kilenc helyről lehet bekerülni. Ha minden kerületben ellenzéki polgármestert választanak, akkor kétharmados többsége lenne az ellenzéknek a Fővárosi Közgyűlésben. Most ezt akarják megakadályozni.
Hogyan?
Ha visszatérnek az arányos választási rendszerre, akkor nincs összefüggés a polgármester választás eredménye, és a Fővárosi Közgyűlés tagjainak a létszáma között. Az arányos rendszernek ugyanis az a lényege, hogy aki eléri a szavazatok 30 százalékát – márpedig a Fidesz biztosan eléri a fővárosi szavazásnál is a listás szavazáson a szavazatok 30 százalékát –, az biztosan megkapja a képviselői helyek egyharmadát. Ezzel a közgyűlésben képes létrehozni egy olyan blokkoló kisebbségi képviseletet, amivel jelentősen akadályozni tudja a főpolgármesternek, illetve a többségnek a fővárosi önkormányzati döntéseit. De itt egy nagyon fontos dologra kell felhívni a figyelmet, arra, hogy a választási törvények nem önmagukban működnek, hanem annak az állami szervnek, amelyet a választási törvény alapján megválasztanak, folyamatosan figyelemmel kell kísérni a feladatát és a hatáskörét. A fővárosi szinthez nagyon sok feladat és hatáskör tartozik. Tehát ez nem egy olyan kiüresedett állami, vagy önkormányzati szerv, mint a vármegyék közgyűlése. Azoknak ugyanis nincs feladatuk, hatáskörük, a politikai demonstráció színhelyei. Ezzel szemben a fővárosban nagyon is van a közgyűlésnek feladata és hatásköre. A Fidesz célja tehát az, hogy egy blokkoló kisebbséget hozzon létre a fővárosban, mert így a fővárost érintő legfontosabb kérdésekben meg tudja akadályozni a főpolgármester, illetve a közgyűlés érdemi döntéseit. Ilyen például a közlekedés…
Az arányos szavazásra visszatérés javaslata mégsem a Fidesztől, hanem a Mi Hazánktól származik. Miért?
Azért, mert a Fidesz nem akarja vállalni annak az ódiumát, hogy ország-világ tudja, négy év után újra ismét ő módosítja az önkormányzati választási törvényt. Ezért rábízza a „fiókszervezetére”, a Mi Hazánk pártra, és úgy tesz, mintha ő ezt megfontolná. Ezt meg is erősítette azzal, hogy az Országgyűlés bizottságában akadály és hozzászólás nélkül a plenáris ülés elé bocsátották a választási törvény módosítását, majd nem mentek el a plenáris ülésre. Úgyhogy most nem tudni, hogy amikor végszavazás lesz, a Fidesz részt vesz-e rajta, vagy sem. Igyekszik lemosni magáról a politikai és erkölcsi felelősséget: nem is ő játszik itt a választási törvényekkel, hanem egy másik párt.
A Fidesz eddig 3000 helyen módosította a választási törvényt. Az Európai Unió ugyan nem szólhat bele a magyar választásokba, de ezek a folyamatos választási törvénymódosítások mégis csak szemet szúrhatnak. Az említett 3000 módosítás mennyire mutat a szabad választás irányába?
Az ENSZ Alapokmányába, és az Európai Unió Alapszerződésébe – a két legnagyobb, átfogó választási szabályzatba – ütközik az, ha valahol nem szabadok a választások. A szabadság fogalmába beletartozik, hogy a sajtó szabad legyen. Magyarországon a sajtó 80 százaléka, vagyis a döntő többség a kormánypárt, és a hozzá csatlakozó szervezetek tulajdonában van. Ezáltal pedig az emberek nem ismerhetik meg azonos feltételek mellett a pártok programjait. Ez igenis beleütközik olyan nemzetközi szerződésekbe, amelyeknek Magyarország is részese. Ugyanakkor a kormány a szabad választásokon nem kampányolhat adófizetői pénzből a kormánypárt érdekében. Magyarországon ez megint nem teljesül, mert köztudott, hogy a kormány az adófizetők pénzéből finanszírozza a Fidesz pártkampányát. Tehát két olyan döntő dolog is van, amelyik beleütközik az ENSZ, illetve az Európai Unió alapszerződésébe. Ezért indokolt nemzetközi választási megfigyelők hívása az ENSZ-ből is és az az EU-ból is. Az elmúlt 20 évben az Európai Parlamenti választáson nem vettek részt az unió és az ENSZ megfigyelői.
Kinek kellene behívnia őket?
A legcélszerűbb az volna, hogyha az ellenzéki európai parlamenti képviselők tennék...
