LÖVÉTEI ISTVÁN: ÉLTÜNK MI A KÁDÁR-RENDSZERBEN IS ÉS AZ ILLIBERÁLIS ÁLLAMBAN SINCS PLURALIZMUS

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH-KÁLLAI SZILVIA
2023.04.28.

Az Alkotmánybíróságról beszélhetünk úgy, mint egy független szervezetről. Abban a pillanatban, azonban, ha ez a függetlenség hiányzik, már nem fog működni az az abszolút pártatlan döntéshozatal, amelyet az AB-tól, és minden, jogokról és kötelezettségekről döntő bármely fórumtól elvárnánk – mondta Lövétei István alkotmányjogász. A Hírklikk a taláros testület újabb döntései nyomán arról is kérdezte őt, miképpen védheti ennyire látványosan a hatalom érdekeit az Alkotmánybíróság?

Mi az Alkotmánybíróság konkrét feladata?

Az Alkotmánybíróság státusza az, hogy az alkotmány általa adott értelmezéséhez hűen ítéli meg azokat a kérdéseket, amelyekben hozzá fordul valaki. Például, hogy szerinte az alkotmányban másképpen van, mint ahogy döntöttek a különböző hatóságok vagy bíróságok, esetleg olyan visszásságot lát egy törvényben, vagy egyéb jogszabályban, amely szerinte nem egyeztethető össze az alaptörvénnyel. Az Alkotmánybíróság ebből a szempontból értelmezi az alkotmányt, és ahhoz kapcsolódik végső döntése.

Ez miért lett nehéz feladat?

A probléma az, hogy az Alkotmánybíróságnak egy nagyon független szervnek kéne lennie, amelynél tényleg csak az a szempont, hogy szerintük hogyan egyeztethető össze az alkotmánnyal, és nemcsak az alkotmány szövegével, hanem az alkotmányos tartalommal az a kérdés, amit eléje tárnak valamilyen úton-módon. Abban a pillanatban, mihelyst ez a függetlenség nem működik teljes gőzzel, akkor nem fog működni az az abszolút pártatlan, a hatalom jogszabályát megítélő döntéshozatal, amelyet az Alkotmánybíróságnak kell produkálni.

Mi a gond?

Ma az Alkotmánybíróság bíráit egyoldalúan a kormánypárt jelöli, nincsen kontrollja – egyébként jogilag általában nem is lehet –, de akkor nincs rá garancia, hogy ne azt a szemléletet képviseljék, amit az aktuális politikai hatalom, vagy ne vallják maguknak ugyanazt az értékrendet. Ha az Alkotmánybíróság bírái csak egyfajta, a hatalommal lényegileg megegyező értékrendet képviselnek, a testületben nem jelenik meg az általában lehetséges, az alkotmányos tartalmat illető többféle nézőpont. Ebből a szempontból bizony az alkotmányértelmezés is döntően a hatalom szempontjait fogja tükrözni, és ennek alapján jönnek a hatalom igényeit respektáló döntések. Ehhez kapcsolódva meg kell jegyezni, hogy az értelmezés általában sohasem csak egyfajta értelmezésre vezethet, mert alapját többfajta értékrendszer is adhatja. Ennek a problémának kiküszöbölésére találta ki annak idején Montesquieu, hogy az államhatalmak különböző ágainak kiegyensúlyozottnak kellene lenniük...

ITT OLVASHATÓ