2024. május 1., szerda

HOGYAN LEHET OLCSÓBB AZ AFRIKÁBÓL IDESZÁLLÍTOTT EPER, MINT A MAGYAR?

G7.HU
Szerző: TORONTÁLI ZOLTÁN
2024.05.01.


Március közepén a budapesti piacokon a görög import eper (egészen pontosan: földieper vagy más néven szamóca) kilója 2000 forint körül volt, miközben a Magyarországon termesztett gyümölcsért ekkoriban még egyes helyeken akár 8000 forint körül is kellett fizetni. Ez laikus vásárlói szemmel nézve rendkívül durva különbség, annál is inkább, mert a görög szamóca körülbelül 1500 kilométert utazott, mire Budapestre ért. Másrészt aggasztónak tűnik az is, hogy a magyar termesztők az évnek ebben az időszakában lényegében nem tudnak részt venni az árversenyben. Ilyenkor minden évben csak arra számíthatnak, hogy a finomabbnak tartott ízvilág és a lokálpatriotizmus jegyében a magyar vevők hajlandóak mélyebben a zsebükbe nyúlni, és kifizetik az akár négyszeres árkülönbséget is.

Ahogy Németh István, a Magro.hu mezőgazdasági piactér ügyvezetője mondja, az első osztályú magyar földieper március végén 4500-5000 forintos kilónkénti áron volt elérhető a nagybani piacon (erre jött a kiskereskedelmi árrés, vagyis a zöldségesek-boltosok költségét és hasznát fedező összeg), a másodosztályú áruért pedig 3500-4000 forintot kértek akkoriban. Ugyanekkor az első osztályú import már csak 2000-2500 forint volt, de egyes boltláncokban szokás szerint még a nagybani piaci ár alatt is lehetett szamócát venni, akár 1800-2000 forintért. Utóbbi szint a termesztési költségeket figyelembe véve rendkívül alacsonynak számított már akkor is.

A magyar földieper árban csak április második felére lett versenyképes az importtal, cikkünk írásakor 2000 forint körüli áron stabilnak tűnt, de ennél vélhetően kis mértékben még olcsóbb is lesz a gyümölcs, várhatóan május végén – június elején.

Amikor Kelemen Pétert, a FruitVeb szakmaközi szervezet ügyvezetőjét kérdeztem ennek a fáziskésésnek az okairól, az import szállítási költségével kapcsolatos laikus vélekedést rögtön a helyére is tette. Görögországból egy kilogramm szamóca jelenleg nettó 80, legfeljebb 100 forintos költséggel utazik Magyarországra, vagyis a 2000 forintos bruttó fogyasztói árban például sehol sincs a 27 százalékos magyar áfa 425 forintos értékéhez képest. Könnyű belátni, hogy a távolság nem jelent érdemi akadályt az árversenyben, a magyar boltokba jutó szamóca nyugodtan jöhet Görögország mellett akár Spanyolországból, de még Marokkóból vagy Egyiptomból is. Utóbbi két országot nem véletlenül írtuk, mert egy ideje szamóca onnan is egyre nagyobb mennyiségben érkezik.

A fáziskésés oka nyilvánvalóan az, hogy Észak-Afrikában és a mediterrán európai régióban jóval előbb kezdődik a szamóca érése, és ahogy Kelemen Péter magyarázta, ennek a gyümölcsnek az árazása nagyon szezonális, vagyis döntően az határozza meg a szintet, hogy mikor mennyi van belőle. (Azt pedig az adott év időjárása is alapvetően befolyásolja, de ez már jóval tágabb kontextus.)

A szamócát az időjárás alakulásához alkalmazkodva alapvetően négyfajta módon termesztik: fűtött fóliasátorban, nem fűtött sátorban, azaz hidegfólia alatt, oldalról nyitott, de felülről fedett, azaz vándorfólia alatt, vagy szabadon, fólia nélkül. A termesztés költsége ugyanezt a sorrendet követi, így érthető, hogy március elején a melegebb égtájakról már az alacsonyabb költséggel termesztett és nagy mennyiségben termő szamóca érkezik, miközben a magyar sátrakat még fűteni kell, és a magyar termés mennyisége is csekély.

Minél korábban érkezik Magyarországra a tavasz, annál versenyképesebb árban a magyar szamóca, de persze a helyzetet minden évben bonyolíthatja, hogy a magyar szezon mellett a görög és a spanyol kezdete és fő ideje is ide-oda csúszhat. Szélsőséges esetben egy nagyon korai déli csúcsszezonban az ottani nagy mennyiségű szamócát minimális haszonnal öntik az északi piacokra a görög, spanyol és észak-afrikai termesztők, sőt előfordulhat, hogy költség alatt kell értékesíteniük, mert még az is jobb, mintha a gyümölcs rájuk rohadna.

Ráadásul még korábbra teszi a déli főszezont, hogy az onnan exportra szánt szamócát a teljes érés előtt kell leszedni, hiszen a terméknek elég sok időt kell utaznia, mire a magyar boltokba kerül. Ezzel szemben a magyar piacra szállító magyar termelők azzal számolnak, hogy a szamócájukat a boltok és a piaci árusok a szedés után legfeljebb egy-két nappal eladják, így ők nem siethetnek a korai szedéssel.

Ez azonban egy döntő minőségi előny is lehet. Ahogy Kelemen Péter magyarázta, a magyar szamócának egyrészt fajtaválasztás miatt, másrészt viszont azért más az íze, mert teljesen éretten szedik. A hosszas utaztatáshoz ugyanis olyan fajtákat kell termeszteni, amelyeknek erősebb a rostállományuk, ám emiatt a szerkezetük is eltérő, és így kevésbé zsenge a távolabbról érkező gyümölcs.

Ezért is lehet óriási probléma, ha import szamócát magyarnak átcsomagolva adnak el, hiszen azzal lényegében megszüntetik a termék egyetlen esélyét, a minőségi versenyt...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.