ÉLET ÉS IRODALOM 2020/42. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2020.10.16.

P U B L I C I S Z T I K A

Váncsa István: Hungary helps

„Hogy ki merre indult a rendszerváltás után, és ki mit csinált, azt onnan lehet tudni, hogy ki milyen testsúlyt regisztrálhat jelenleg. Mert az (...) üzletemberek (...) slankok és gyorsak, a politikusok pedig erőteljesek és nehezek, hogy ne fújja el őket az ellenszél.”

Mindezt erőteljes és nehéz miniszterelnökünk mondta az R4S Consulting budapesti irodájának megnyitóján, üzenete napnál világosabb.

A kormányfői potroh kiterjedésében beállott impozáns mérvű növekmény kizárólag teleológiai szempontból értelmezhető, a télosz pedig nemcsak a haza üdve, mint gondolnók, több annál. Kormányzó urunk, mint minden igazi államférfi, az Örökkévaló kozmikus tervében vesz részt, annak megvalósulása érdekében tusakodik vitéz lovagként, vagy inkább szumóversenyzőként, ellenfeleit a dohjóból egyetlen mozdulattal kihajítván. Erő kell hozzá, de főleg testsúly, nem is kicsi, mármint erőteljes és nehéz miniszterelnökünk szerint. Nem állítjuk, hogy a történelem is őt igazolja, evvel együtt kihízott politikusokra vonatkozó példákat sorolhatnánk az öregedő Kubiláj mongol nagykántól kezdve VIII. Henriken át az olyan további illib kiválóságokig, mint Georgij Malenkov, Laurent Kabila vagy Idi Amin. Mindannyian nehezek, erőteljesek és hatalmasok voltak, persze nem annyira, mint a magyarok potrohos fejedelme, de azért eléggé...

Demény Péter: Az előzékeny óriás
Marius Tabacu (1952–2020)

Herczog László: Jogalkotás, vagy amit akartok

Gadó Gábor: Függőségek

Csillag István: A birnami erdő

Kovács Zoltán: Süket fülek

Földvári Zsuzsa: Átmenetileg letűnt a szélsőjobb
Hogyan győztek a szociáldemokraták Bécsben?

Magabiztos sikerrel erősítette meg a bécsi polgármester a szo­ciál­de­mok­raták vezető pozícióját a vasárnapi helyhatósági választáson. A politikailag régimódinak tartott Michael Ludwig kényelmesen válogat a lehetséges koalíciós partnerek között, az országos pártvezér megfejtené a győzelem titkát...

Bauer Tamás: Megérte?

Deák Dániel: Ítélet az akadémiai szabadságról

Október 6-án látott napvilágot az EU Bírósága („EUB”) ítélete az ún. lex CEU ügyében (C-66/18.). Mint már nem először, a magyar kormánynak a jogállami problémákkal kapcsolatos álláspontját az uniós bírói hatóság ismét elvetette. A döntés súlyát növeli az a körülmény, hogy az ítélet nagytanácsban született. A jogeset végeredménye annyira nyilvánvaló, hogy senkit nem is lephetett meg a döntés. Érthetően itthon és külföldön egyaránt élénk visszhangot váltott ki. A sajtó tárgyalta az ügy politikai hátterét, és taglalta a lehetséges politikai következményeket. Kevés figyelem jutott azonban magára az ítéletre...

Ádám Péter: Fontos-e még a franciáknak a köztársaság?

Franciaországnak kerek másfél évszázada köztársaság az államformája. Az államformát első cikkelyének első mondatában az 1958-as alkotmány is rögzíti: „Franciaország egyetlen osztatlan egészet alkotó, vallási szempontból semleges, demokratikus és szociálisan érzékeny köztársaság.” Mi több, az alkotmány 89. cikkelyének utolsó bekezdése kimondja: „A köztársasági államforma megváltoztatásának ügyében nem lehet alkotmánymódosítást kezdeményezni.” A franciák túlnyomó többségének szemében, hosszú időn át, ez az államforma egyet jelentett a hazával. De vajon számít-e még valamit a franciáknak a köztársaság? Vajon ragaszkodnak-e még a vele kapcsolatos eszményekhez, értékekhez, alapelvekhez?

Jane Roe: A kígyó ravaszságával

Áder János köztársasági elnök 2020. október 5. napján a Kúria elnökének dr. Varga Zsolt Andrást javasolta. Dr. Varga Zs. András a jelölést annak ellenére elfogadta, hogy bár 2020. július 3. napjától bírói kinevezéssel rendelkezik, bírói szolgálati jogviszonya jelenleg szünetel, bíróként soha nem ítélkezett. Az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága 9 igen és 2 nem szavazattal támogatta jelölését...

Gerevich András: Kimért, kemény szenvedély
Louise Glückről, a 2020-as irodalmi Nobel-díj nyerteséről

Frojimovics Kinga: Dúró Dórának ajánlom – olvasásra

Csepeli György: A csendes értelmiségi
Hernádi Miklós (1944–2020)

Szicherle Patrik–Krekó Péter–Molnár Csaba: Rossz közérzet a külpolitikában
Autoriter befolyás az uniós intézményekben

Korábbi elemzéseinkben megmutattuk, hogyan befolyásolják Kelet-Közép-Európában a célországok nyilvánosságát a „fortélyos hatalom” eszközeivel olyan autoriter rezsimek, mint Oroszország és Kína, és hogy mennyire sikeresek ezek a törekvések. Legújabb kutatásunk arra kereste a választ, miként jelennek meg az orosz és kínai fortélyos hatalom politikai, gazdasági, technológiai és információs eszközei az Európai Unióban, kiváltképp az Európai Parlamentben. Eredményeink szerint az uniós intézményrendszer, főként a parlament, ellenállóbb a tekintélyelvű rezsimek – főleg Moszkva és Peking – befolyásolási kísérleteivel szemben, mint az uniós tagállamok többsége külön-külön. A volt szocialista blokkból érkező EP-képviselők, beleértve a magyar delegációt, meglepő módon különösen kritikusak az autoriter rezsimekkel – legalábbis ami az EP-szavazataikat illeti.

V I S S Z H A N G

Király G. István: Diagnózis 2.0

Cifra Mihály: Téves látlelet

Ludányi András: Konklúzió

P Á R A T L A N

Szikszai Károly: BRIGÁDNAPLÓ

jos: EGY KOFÁVAL TÖBB

Dobozi István: GERONTOKRÁCIA

ICs: KONTRASZT

Lantai András: FELLÉPTEK

Bakos András: CSAK A HARC

pá- ti-: LÉLEKAMPUTÁLÁS

Huszár Ágnes: AKNA A MAB-BAN

-átkai: BIZTONSÁGBAN

Völgyi Ferenc: JÓSLAT

(celebrálja Nyerges András): HETI TEXTUS

ITT OLVASHATÓ