Szerző: GYÖRE ZOLTÁN
2024.09.17.
Kamala Harris és Donald Trump elnöki vitája 🇺🇸 2024.
2024. szeptember 17., kedd
KAMALA HARRIS ÉS DONALD TRUMP ELNÖKI VITÁJA 🇺🇸 2024
GYÖRE ZOLTÁN PODCAST
Szerző: GYÖRE ZOLTÁN
2024.09.17.
Kamala Harris és Donald Trump elnöki vitája 🇺🇸 2024.
Szerző: GYÖRE ZOLTÁN
2024.09.17.
Kamala Harris és Donald Trump elnöki vitája 🇺🇸 2024.
MEREDEK CÉLKITŰZÉSEK, IPAR, IPAR ÉS MÉG TÖBB IPAR – BEMUTATTA A KORMÁNY, HOL LÁTJA A MAGYAR GAZDASÁGOT 2030-BAN
TELEX
Szerző: ELŐD FRUZSINA
2024.09.17.
Új versenyképességi stratégiát mutatott be a kormány kedden. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az eseményen a Portfolio tudósítása szerint arról beszélt, hogy az a cél, hogy Magyarország 2030-ra elérje az EU-átlag 90 százalékát GDP-ben. Ehhez több mint 10 százalékpontot kéne fejlődni hat év alatt.
Nagy szerint bár erős Magyarországra a külföldi működőtőke-beáramlás (FDI), ezt tovább kell növelni. Mint mondta, a gazdaságunk fele a külföldi, másik fele magyar tulajdonban van, és ez nem is fog változni egy ideig. Vannak azért ágazatok, amikben fel tudjuk venni a versenyt, a miniszter ide sorolta a bankszektort és az élelmiszeripart. Arról is beszélt, hogy most 15 ezer exportáló kis- és középvállalat (kkv) van, de többre van szükség, és még több kifektetésre képes „nemzeti bajnokot” kell kinevelni. Épp ezért a versenyképességi program fő pontjai közül kettő ezekre a területekre fókuszál: a kormány célja, hogy megerősítsük a hazai cégeket.
Nagy Márton fontos problémaként azonosította, hogy a GDP-arányosan 4-5 százalékos negatív profitegyenlegünk „kiemelkedően rossz” az Európai Unión belül, az itteninél csak Csehországban és Lengyelországban rosszabb a helyzet. Ennek oka egyrészt, hogy sokkal kevesebb magyar cég van külföldön, mint ahány külföldi cég itthon, másrészt a külföldi cégek nagyobb profitrátával dolgoznak nálunk, mint a magyar cégek külföldön (Nagy 10 százalékot említett).
A versenyképességi stratégia főbb, magyar cégekre vonatkozó pontjait ezek alapján így foglalta össze:
A kormány a konferenciával egyidőben elérhetővé tette az új stratégiát tartalmazó dokumentumot, a következőkben ebből szemezgetünk...
Szerző: ELŐD FRUZSINA
2024.09.17.
Nagy szerint bár erős Magyarországra a külföldi működőtőke-beáramlás (FDI), ezt tovább kell növelni. Mint mondta, a gazdaságunk fele a külföldi, másik fele magyar tulajdonban van, és ez nem is fog változni egy ideig. Vannak azért ágazatok, amikben fel tudjuk venni a versenyt, a miniszter ide sorolta a bankszektort és az élelmiszeripart. Arról is beszélt, hogy most 15 ezer exportáló kis- és középvállalat (kkv) van, de többre van szükség, és még több kifektetésre képes „nemzeti bajnokot” kell kinevelni. Épp ezért a versenyképességi program fő pontjai közül kettő ezekre a területekre fókuszál: a kormány célja, hogy megerősítsük a hazai cégeket.
Nagy Márton fontos problémaként azonosította, hogy a GDP-arányosan 4-5 százalékos negatív profitegyenlegünk „kiemelkedően rossz” az Európai Unión belül, az itteninél csak Csehországban és Lengyelországban rosszabb a helyzet. Ennek oka egyrészt, hogy sokkal kevesebb magyar cég van külföldön, mint ahány külföldi cég itthon, másrészt a külföldi cégek nagyobb profitrátával dolgoznak nálunk, mint a magyar cégek külföldön (Nagy 10 százalékot említett).
A versenyképességi stratégia főbb, magyar cégekre vonatkozó pontjait ezek alapján így foglalta össze:
- a magyar cégek Tier 1 és Tier 2 (vagyis első és második szintű) beszállítóvá kell, hogy váljanak,
- és 50 százalékra kell emelni az arányukat a gazdaságban.
- A „nemzeti bajnokok” számát a mostani 24-ről 40-re kell növelni.
- 15 ezer exportképes kkv-ból 20 ezret kell csinálni.
A kormány a konferenciával egyidőben elérhetővé tette az új stratégiát tartalmazó dokumentumot, a következőkben ebből szemezgetünk...
TARR ZOLTÁN: „NEM BRÜSSZELBŐL LEHET EZT A REZSIMET LEVÁLTANI”
SZABAD EURÓPA
Szerző: GYÉVAI ZOLTÁN
2024.09.17.
Több javaslatot is vizsgálnak, hogyan tudna Magyarország hozzáférni a befagyasztott forrásokhoz – nyilatkozta a Szabad Európának Tarr Zoltán, a Tisza Párt EP-delegációjának vezetője, aki szerint a miniszterelnök erőltetett nemzetközi és európai szerepvállalással igyekszik – sikertelenül – kiegyensúlyozni otthoni sikertelenségét.
Bizonyos körökben divatos sóhivatalnak nevezni az Európai Parlamentet. Két hónappal képviselői mandátumának megkezdése után hogy látja, valóban egy sóhivatalban dolgozik?
Szerintem az a lényeg, hogy ki mire akarja használni a parlamentet. Számunkra egy valós eszköz, nem valamiféle gittegylet vagy sóhivatal. Többek között arra lehet jó, hogy Magyarország visszakerüljön, a mi pártunk pedig bekapcsolódjon az európai vérkeringésbe. Az EP-ben nagy számban előfordulnak politikai nehézsúlyúak: korábbi és leendő miniszterelnökök és hazájukban meghatározó szerepet játszó politikusok is. Más kérdés, hogy az EU-ban szerteágazó érdekeket és szempontokat kell összeegyeztetni, ami megnehezíti, lassítja a működést. Mi azt érezzük, hogy Magyarország teljesen a partvonalra szorult az EU-ban, előfordul, hogy már nézőként sincs jelen a folyamatokban az igazán fontos egyeztetéseknél. A legjelentősebb pártcsalád, az Európai Néppárt befogadott bennünket, ott ülhetünk számtalan olyan megbeszélésen és ülésen, amelyek az EU és Magyarország számára lényegesek. Mi ebben nagy lehetőséget látunk. Igyekszünk úgy hozzáállni, hogy ezt egyrészt ne sóhivatalnak tekintsék, másrészt próbálunk információkat megosztani hazafelé.
Mi alapján állítja, hogy Magyarország kiszorult a partvonalra, és már nincs érdemi hatása a folyamatokra? A kormánypropaganda éppen ennek az ellenkezőjét sulykolja, azt, hogy Orbán megkerülhetetlen szereplő Európában.
Ez elsősorban azon látszódik, hogy Magyarország soha nem a megoldás, hanem a probléma részeként merül fel. Nem azt látjuk, hogy az ország konstruktív hozzáállásával és kreativitásával veteti észre magát, hanem azzal, hogy rendszeresen valamilyen problémát, nehézséget okoz. Gátolja a közös cselekvést, olyan érdekeket hoz be és képvisel, amelyek az EU számára idegenek. Ezzel folyamatosan szembesülünk. Másrészt a pártunk és képviselőink iránt megnyilvánuló pozitív várakozás is azt jelzi, hogy van egy hiátus, igény, ami abból fakad, hogy a Fidesz megüresedett helyén vákuum keletkezett...
Szerző: GYÉVAI ZOLTÁN
2024.09.17.
Bizonyos körökben divatos sóhivatalnak nevezni az Európai Parlamentet. Két hónappal képviselői mandátumának megkezdése után hogy látja, valóban egy sóhivatalban dolgozik?
Szerintem az a lényeg, hogy ki mire akarja használni a parlamentet. Számunkra egy valós eszköz, nem valamiféle gittegylet vagy sóhivatal. Többek között arra lehet jó, hogy Magyarország visszakerüljön, a mi pártunk pedig bekapcsolódjon az európai vérkeringésbe. Az EP-ben nagy számban előfordulnak politikai nehézsúlyúak: korábbi és leendő miniszterelnökök és hazájukban meghatározó szerepet játszó politikusok is. Más kérdés, hogy az EU-ban szerteágazó érdekeket és szempontokat kell összeegyeztetni, ami megnehezíti, lassítja a működést. Mi azt érezzük, hogy Magyarország teljesen a partvonalra szorult az EU-ban, előfordul, hogy már nézőként sincs jelen a folyamatokban az igazán fontos egyeztetéseknél. A legjelentősebb pártcsalád, az Európai Néppárt befogadott bennünket, ott ülhetünk számtalan olyan megbeszélésen és ülésen, amelyek az EU és Magyarország számára lényegesek. Mi ebben nagy lehetőséget látunk. Igyekszünk úgy hozzáállni, hogy ezt egyrészt ne sóhivatalnak tekintsék, másrészt próbálunk információkat megosztani hazafelé.
Mi alapján állítja, hogy Magyarország kiszorult a partvonalra, és már nincs érdemi hatása a folyamatokra? A kormánypropaganda éppen ennek az ellenkezőjét sulykolja, azt, hogy Orbán megkerülhetetlen szereplő Európában.
Ez elsősorban azon látszódik, hogy Magyarország soha nem a megoldás, hanem a probléma részeként merül fel. Nem azt látjuk, hogy az ország konstruktív hozzáállásával és kreativitásával veteti észre magát, hanem azzal, hogy rendszeresen valamilyen problémát, nehézséget okoz. Gátolja a közös cselekvést, olyan érdekeket hoz be és képvisel, amelyek az EU számára idegenek. Ezzel folyamatosan szembesülünk. Másrészt a pártunk és képviselőink iránt megnyilvánuló pozitív várakozás is azt jelzi, hogy van egy hiátus, igény, ami abból fakad, hogy a Fidesz megüresedett helyén vákuum keletkezett...
ÖT ÉV ALATT KILENC MŰTÉT, AZ SOK – CSERHALMI GYÖRGY A RÁKBETEGSÉGÉRŐL
TELEX
Szerző: LENGYEL-SZABÓ PÉTER
2024.09.17.
Cserhalmi legjobb barátja azt kérdezte tőle telefonon, hogy „naaa, meddig vagy még táppénzcsaló?”, ami nagyon jólesett neki, de a sajnálkozásokkal nem tudott mit kezdeni. A kezelőorvosa, Dr. Lohinszky Júlia szerint pedig fontos, hogy változzon a rákhoz való hozzáállás – mind a betegben, mind a hozzátartozóban. A sajnálkozás azért sem segít, mert az elmúlt évtizedekben annyi minden változott a gyógyításban, és ma már sokkal több lehetősége van egy betegnek. Fontosabb, hogy
2023-ban a Telexen podcastként debütált, idén viszont már videós formában tért vissza a második évaddal a Rákeltérítő.
A videósorozat már a Rákkutatók Alapítvány támogatásával készült, amihez a helyszínt a Semmelweis Egyetem adja. A műsorvezető továbbra is Markovits Ferenc, aki korábban maga is rákbeteg volt, de felgyógyult belőle. A kezelése alatt, ahogy a videó elején is elmondja, gyakran szembesült más rákbetegek tájékozatlanságával, rettegésével, és ezen próbál enyhíteni a sorozattal, amiben hírességek történeteit, rákkal való sikeres küzdelmeit mutatják be.
Az új, videós évad első részében a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas színész, Cserhalmi György a vendég, és az ő szokatlan daganatáról van szó: a Vater papilla tumorról. Ez a daganat a patkóbél, az epevezeték és a hasnyálmirigy-vezeték találkozási pontjában megtelepedett ritka tumor, melyet sokan összekevernek a hasnyálmirigy-daganattal, de ahhoz valójában nincs köze.
Cserhalmi szerint a legelső az, hogy be kell vallani, hogy „ez van”, nem kell eldugni, eltitkolni – ennek ellenére soha nem jutott az eszébe, hogy beteg, hanem barátkozott ezzel a dologgal, hogy ezt úgy hívják, hogy rák, hogy ő „a rák vőlegénye” lett. Ezután azt érezte, hogy az ember megismeri, megtanulja magát, szembe kellett néznie már a tükörképével is, amiről nevetve mondja, hogy neki hiúsági kérdés volt. De fel kell vállalni, amikor végig kell menni a kórházi folyosón, minden csővel, aztán ha sikerült a 30 méter, következő nap majd jön a 60. És Cserhalmi szerint az is „egy baromi nagy ajándék”, ha elmondják például azt, hogy hány kemoterápiát fog kapni, és milyen jó érzés kijönni az utolsóról.
Cserhalmi arról beszélt, hogy ugyan nincs betegségtudata, de ő jó beteg, és amit mondott neki az orvosa, azt maradéktalanul betartotta. Pszichológushoz nem akart menni, mert az egész családja pszichológus, és sokszor azt érzi, hogy a családi találkozáson is analizálják, de végül elment, miután mutattak neki egy gyönyörű pszichológust, mondta nevetve. De az orvosa mondta neki, hogy ezt ki kell beszélnie magából. És öt év alatt kilenc műtét, az sok volt – tette hozzá Cserhalmi.
A nők pedig szerinte jobb betegek, mint a férfiak. Sőt, amikor a feleségéről megtudta, hogy rákos, „engem kellett felmosni, ő meg ott ült, és mondta, hogy Gyuri, ne csináld már.” A felesége 2016-ban halt meg.
A beszélgetésen szintén részt vett dr. Lohinszky Júlia klinikai onkológus, Cserhalmi kezelőorvosa. Amikor felmerült kérdésként, hogy ebből a betegségből hány százalékban lehet felépülni, arra az orvos azt mondta, hogy ő nem szeret százalékokról beszélni, „mert aki benne van ebben a betegségben, ő saját maga számára száz százalék: vagy meggyógyul, vagy nem.”
A műsorban egy külön blokkban sokkal pontosabb képet is kapunk arról, hogyan működik az emberi test, és mit okoz a rák. Ebben a szegmensben dr. Kiss Richárd patológus az, aki Cserhalmi György leleteit elemzi: egy képernyőre vetítve értelmezi például azt, hogy mi látszik magán a gyomortükrözésen, és hogy milyen elváltozások látszanak a bélmirigyekben.
De a videó gerincét maga a beszélgetés adja, ahol Cserhalmi elmondja, hogy szerinte nagy marhaság rákenni az életre a rákot,
De az orvos szerint ennek nem hibáztatásként kell megjelennie, hanem szembenézésként: mit nem vett észre, mivel nem foglalkozott, mire nem figyelt, hogy hiányzik az életéből.
Volt olyan orvos, akinél Cserhalmi azt látta, hogy fásultan csinálja a dolgot, mert harminc éve ugyanazt csinálja, akkor ugyanazt érezte, mint egy-egy kollégájánál, aki egy-egy fáradtabb napon rutinból hozza le az előadást. Ilyenkor pedig elment a kedve az orvostól, de ő attól még ugyanúgy élni akart, és a kezelőorvosával pedig kifejezetten jó volt a kapcsolata. Amikor a cikk elején is idézett küzdelem szó előkerült, arra Cserhalmi azt mondta, hogy ő nem küzdött a betegséggel, azok az orvosok voltak. Ő csak ragaszkodott az életéhez.
A Rákeltérítő második évada rendszeresen jelentkezik a Rákkutatók YouTube-csatornán. A korábbi interjúkat itt tudja visszahallgatni.
Szerző: LENGYEL-SZABÓ PÉTER
2024.09.17.
Cserhalmi legjobb barátja azt kérdezte tőle telefonon, hogy „naaa, meddig vagy még táppénzcsaló?”, ami nagyon jólesett neki, de a sajnálkozásokkal nem tudott mit kezdeni. A kezelőorvosa, Dr. Lohinszky Júlia szerint pedig fontos, hogy változzon a rákhoz való hozzáállás – mind a betegben, mind a hozzátartozóban. A sajnálkozás azért sem segít, mert az elmúlt évtizedekben annyi minden változott a gyógyításban, és ma már sokkal több lehetősége van egy betegnek. Fontosabb, hogy
a családtagok, barátok partnerek legyenek, és ne annyit mondjanak, hogy „jaj, te szegény”.
2023-ban a Telexen podcastként debütált, idén viszont már videós formában tért vissza a második évaddal a Rákeltérítő.
A videósorozat már a Rákkutatók Alapítvány támogatásával készült, amihez a helyszínt a Semmelweis Egyetem adja. A műsorvezető továbbra is Markovits Ferenc, aki korábban maga is rákbeteg volt, de felgyógyult belőle. A kezelése alatt, ahogy a videó elején is elmondja, gyakran szembesült más rákbetegek tájékozatlanságával, rettegésével, és ezen próbál enyhíteni a sorozattal, amiben hírességek történeteit, rákkal való sikeres küzdelmeit mutatják be.
Az új, videós évad első részében a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas színész, Cserhalmi György a vendég, és az ő szokatlan daganatáról van szó: a Vater papilla tumorról. Ez a daganat a patkóbél, az epevezeték és a hasnyálmirigy-vezeték találkozási pontjában megtelepedett ritka tumor, melyet sokan összekevernek a hasnyálmirigy-daganattal, de ahhoz valójában nincs köze.
Cserhalmi szerint a legelső az, hogy be kell vallani, hogy „ez van”, nem kell eldugni, eltitkolni – ennek ellenére soha nem jutott az eszébe, hogy beteg, hanem barátkozott ezzel a dologgal, hogy ezt úgy hívják, hogy rák, hogy ő „a rák vőlegénye” lett. Ezután azt érezte, hogy az ember megismeri, megtanulja magát, szembe kellett néznie már a tükörképével is, amiről nevetve mondja, hogy neki hiúsági kérdés volt. De fel kell vállalni, amikor végig kell menni a kórházi folyosón, minden csővel, aztán ha sikerült a 30 méter, következő nap majd jön a 60. És Cserhalmi szerint az is „egy baromi nagy ajándék”, ha elmondják például azt, hogy hány kemoterápiát fog kapni, és milyen jó érzés kijönni az utolsóról.
Cserhalmi arról beszélt, hogy ugyan nincs betegségtudata, de ő jó beteg, és amit mondott neki az orvosa, azt maradéktalanul betartotta. Pszichológushoz nem akart menni, mert az egész családja pszichológus, és sokszor azt érzi, hogy a családi találkozáson is analizálják, de végül elment, miután mutattak neki egy gyönyörű pszichológust, mondta nevetve. De az orvosa mondta neki, hogy ezt ki kell beszélnie magából. És öt év alatt kilenc műtét, az sok volt – tette hozzá Cserhalmi.
A nők pedig szerinte jobb betegek, mint a férfiak. Sőt, amikor a feleségéről megtudta, hogy rákos, „engem kellett felmosni, ő meg ott ült, és mondta, hogy Gyuri, ne csináld már.” A felesége 2016-ban halt meg.
A beszélgetésen szintén részt vett dr. Lohinszky Júlia klinikai onkológus, Cserhalmi kezelőorvosa. Amikor felmerült kérdésként, hogy ebből a betegségből hány százalékban lehet felépülni, arra az orvos azt mondta, hogy ő nem szeret százalékokról beszélni, „mert aki benne van ebben a betegségben, ő saját maga számára száz százalék: vagy meggyógyul, vagy nem.”
A műsorban egy külön blokkban sokkal pontosabb képet is kapunk arról, hogyan működik az emberi test, és mit okoz a rák. Ebben a szegmensben dr. Kiss Richárd patológus az, aki Cserhalmi György leleteit elemzi: egy képernyőre vetítve értelmezi például azt, hogy mi látszik magán a gyomortükrözésen, és hogy milyen elváltozások látszanak a bélmirigyekben.
De a videó gerincét maga a beszélgetés adja, ahol Cserhalmi elmondja, hogy szerinte nagy marhaság rákenni az életre a rákot,
ő például pontosan tudja, hogy mi mindent köszönhet magának, mi mindent követett el: ivott, dohányzott, éjszakába járt, marháskodott, „fatalista módon” élt.
De az orvos szerint ennek nem hibáztatásként kell megjelennie, hanem szembenézésként: mit nem vett észre, mivel nem foglalkozott, mire nem figyelt, hogy hiányzik az életéből.
Volt olyan orvos, akinél Cserhalmi azt látta, hogy fásultan csinálja a dolgot, mert harminc éve ugyanazt csinálja, akkor ugyanazt érezte, mint egy-egy kollégájánál, aki egy-egy fáradtabb napon rutinból hozza le az előadást. Ilyenkor pedig elment a kedve az orvostól, de ő attól még ugyanúgy élni akart, és a kezelőorvosával pedig kifejezetten jó volt a kapcsolata. Amikor a cikk elején is idézett küzdelem szó előkerült, arra Cserhalmi azt mondta, hogy ő nem küzdött a betegséggel, azok az orvosok voltak. Ő csak ragaszkodott az életéhez.
A Rákeltérítő második évada rendszeresen jelentkezik a Rákkutatók YouTube-csatornán. A korábbi interjúkat itt tudja visszahallgatni.
AZ ÉVTIZED ÁRHULLÁMA JÖN A DUNÁN
PARTIZÁN
Szerző: PARTIZÁN
2024.09.17.
A Duna csütörtökön tetőzik, de Mosonmagyaróvár mellett, a Lajta partján éjjel is dolgoztak a gát magasításán. Ám ez se volt elég, ma több helyen is meg kell nyitni a gátat, hogy a szükségtározók elárasztásával csökkentsék a vízszintet, és megvédjék város alacsonyan fekvő részeit. A Partizán a helyszínről jelentkezik!
Szerző: PARTIZÁN
2024.09.17.
A Duna csütörtökön tetőzik, de Mosonmagyaróvár mellett, a Lajta partján éjjel is dolgoztak a gát magasításán. Ám ez se volt elég, ma több helyen is meg kell nyitni a gátat, hogy a szükségtározók elárasztásával csökkentsék a vízszintet, és megvédjék város alacsonyan fekvő részeit. A Partizán a helyszínről jelentkezik!
MEGJÓSOLJUK, HOL LEHET LEGKÖZELEBB SÍNTÖRÉS A VASÚT FŐVÁROSI SZAKASZAIN
ÁTLÁTSZÓ
Szerző: TÁLOS LŐRINC, PÁPAI GERGELY
2024.09.17.
Budapesten több helyen is szabad szemmel láthatók olyan vasúti pályahibák, melyek síntöréshez vezethetnek – vagy már meg is tették, mint legutóbb a MÁV „fekete hétfőjén”, nem messze a Nyugati pályaudvartól. Két olyat kerestünk meg és vettünk videóra, amelyek miatt a legforgalmasabb agglomerációs vasútvonalakon jelenleg is sebességkorlátozás van érvényben, és bármikor balesethez, szerencsésebb esetben fennakadáshoz vezethetnek. Mindkettőre igaz az is, hogy rendbetételük már tervben volt, amíg Lázár János a hivatalba lépése után le nem húzta azokat a tervezett vagy folyamatban lévő budapesti fejlesztések listájáról. Videóriport.
Augusztus 15-én, vasárnap este kisiklott a Kolozsvár felől érkező InterCity a Keleti pályaudvar előtti vágányszakaszon. Magyarország legforgalmasabb fejpályaudvara kedd hajnalig nem tudta fogadni és indítani a vonatokat. A „fekete hétfőn” azonban történt egy másik incidens is, a Nyugati pályaudvar és Kőbánya alsó között pályahiba miatt csak egy vágányon közlekedtek a vonatok. Mindkét eset mögött a budapesti pályaszakaszok leromlott állapota áll, ami egyáltalán nem ismeretlen a kormányzat előtt, sőt 2021-ben tervek készültek a felújítására a BFK Budapest Fejlesztési Központnál (BFK) Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia néven.
„Lezárható magas érdeksérelemmel”
2023 januárjában a Telex birtokába került a Nemzeti Közlekedési Központ (NKK) 80, főleg fővárosi és környéki fejlesztését összesítő dokumentum, amely azt részletezte, hogy milyen sérelemmel járna azok leállítása. A miniszter a szakemberek által összeállított anyag több olyan sorához hozzáfűzött annyit, hogy „lezárni”, amely mellett az állt, hogy a lezárás „magas érdeksérelemmel” járna.
Lázár mindössze 8 esetben döntött a beruházás folytatása mellett, így Vitézy Dávidnak nem volt nehéz dolga mindkét, fennakadásokat okozó esetet összekötnie a miniszter személyével. Persze nem csak a Keleti előtti vasúti váltókörzet újjáépítése és cseréje vagy a Nyugati pályaudvar és környékének, a Cegléd-Nyugati pályaudvar bevezető szakaszainak fejlesztése lett – az uniós források visszafizetése mellett – lezárva, hanem a Vác-Nyugati pályaudvar vonalé is. Ott ugyan nem történt síntörés a MÁV fekete hétfőjén, de forrásaink szerint bármikor megtörténhet, „csoda, hogy eddig nem volt”.
Rákospalota-Újpestnél például szabad szemmel látható, ahogy az ágyazat hibája miatt akár 10 centit is kileng a sín és a vasbetonaljak a sarat dagasztják fel, egyre mélyebbre süllyedve. Ugyan Rákospalota-Újpesttől Vácig 120 kilométer a megengedett sebesség, Rákosrendezőig csak 60-nal, onnan pedig 80-nal lehet menni. Mindezt Magyarország legforgalmasabb elővárosi vasútvonalán...
Szerző: TÁLOS LŐRINC, PÁPAI GERGELY
2024.09.17.
Budapesten több helyen is szabad szemmel láthatók olyan vasúti pályahibák, melyek síntöréshez vezethetnek – vagy már meg is tették, mint legutóbb a MÁV „fekete hétfőjén”, nem messze a Nyugati pályaudvartól. Két olyat kerestünk meg és vettünk videóra, amelyek miatt a legforgalmasabb agglomerációs vasútvonalakon jelenleg is sebességkorlátozás van érvényben, és bármikor balesethez, szerencsésebb esetben fennakadáshoz vezethetnek. Mindkettőre igaz az is, hogy rendbetételük már tervben volt, amíg Lázár János a hivatalba lépése után le nem húzta azokat a tervezett vagy folyamatban lévő budapesti fejlesztések listájáról. Videóriport.
Augusztus 15-én, vasárnap este kisiklott a Kolozsvár felől érkező InterCity a Keleti pályaudvar előtti vágányszakaszon. Magyarország legforgalmasabb fejpályaudvara kedd hajnalig nem tudta fogadni és indítani a vonatokat. A „fekete hétfőn” azonban történt egy másik incidens is, a Nyugati pályaudvar és Kőbánya alsó között pályahiba miatt csak egy vágányon közlekedtek a vonatok. Mindkét eset mögött a budapesti pályaszakaszok leromlott állapota áll, ami egyáltalán nem ismeretlen a kormányzat előtt, sőt 2021-ben tervek készültek a felújítására a BFK Budapest Fejlesztési Központnál (BFK) Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia néven.
„Lezárható magas érdeksérelemmel”
2023 januárjában a Telex birtokába került a Nemzeti Közlekedési Központ (NKK) 80, főleg fővárosi és környéki fejlesztését összesítő dokumentum, amely azt részletezte, hogy milyen sérelemmel járna azok leállítása. A miniszter a szakemberek által összeállított anyag több olyan sorához hozzáfűzött annyit, hogy „lezárni”, amely mellett az állt, hogy a lezárás „magas érdeksérelemmel” járna.
Ezek között olyan is volt, ahol figyelmeztették Lázárt, hogy a projekt kihúzása – az uniós támogatás elvesztésével – valójában többe fog kerülni a magyar adófizetőknek.
Lázár mindössze 8 esetben döntött a beruházás folytatása mellett, így Vitézy Dávidnak nem volt nehéz dolga mindkét, fennakadásokat okozó esetet összekötnie a miniszter személyével. Persze nem csak a Keleti előtti vasúti váltókörzet újjáépítése és cseréje vagy a Nyugati pályaudvar és környékének, a Cegléd-Nyugati pályaudvar bevezető szakaszainak fejlesztése lett – az uniós források visszafizetése mellett – lezárva, hanem a Vác-Nyugati pályaudvar vonalé is. Ott ugyan nem történt síntörés a MÁV fekete hétfőjén, de forrásaink szerint bármikor megtörténhet, „csoda, hogy eddig nem volt”.
Rákospalota-Újpestnél például szabad szemmel látható, ahogy az ágyazat hibája miatt akár 10 centit is kileng a sín és a vasbetonaljak a sarat dagasztják fel, egyre mélyebbre süllyedve. Ugyan Rákospalota-Újpesttől Vácig 120 kilométer a megengedett sebesség, Rákosrendezőig csak 60-nal, onnan pedig 80-nal lehet menni. Mindezt Magyarország legforgalmasabb elővárosi vasútvonalán...
Lásd még:
MILLIÓS ÜLŐGARNITÚRÁKKAL DOBTÁK FEL ORBÁN VIKTOR PURITÁN TERASZÁT
MFOR
Szerző: VÉG MÁRTON
2024.09.16.
Az uniós elnökség rendezvényeit sem bízták akárkire a Várkapitányságnál.
Még kényelmesebb körülmények között fogadhatja vendégeit Orbán Viktor miniszterelnök a Karmelita kolostorban - derül ki a Várkapitányság Zrt. nyilvános szerződéseiből. Mindig érdemes átfutni az állami tulajdonban lévő, a Miniszterelnökség tulajdonosijog-gyakorlásával működő cég szerződéseit, mert a közhasznúnak nevezett szervezet a Budavári Palota és környezetében található állami tulajdonú műemlék ingatlanok, így a Várkert Bazár és más felépítmények, valamint az ezen területen fekvő zöldfelületek vagyonkezelésével, fejlesztésének előkészítésével, lebonyolításával, valamint az üzemeltetés mindennapos feladataival foglalkozik. Ehhez pedig sok pénz kell.
Az egyik, június 6-tól szeptember 26-ig érvényes szerződés például kültéri (terasz) ülőgarnitúrák beszerzéséről szól a Karmelita épületegyüttesbe. A partner a Pápai Asztalos Kft., a nettó érték pedig 8,7 millió forint. A cég már otthonosan mozog a Budavári Palotában, hiszen ők készítették a Szent István terem famunkáit is, de az ő munkájukat dicséri a parlament 2014-ben elkészült új ülésterme is.
- derül ki a Pápai Asztalos Kft. bemutatkozásából. Tavaly az egymilliárd forintot is meghaladta a cég bevétele, vagyis nem ebből a 8,7 millió forintos megrendelésből fognak meggazdagodni a tulajdonosai...
Szerző: VÉG MÁRTON
2024.09.16.
Még kényelmesebb körülmények között fogadhatja vendégeit Orbán Viktor miniszterelnök a Karmelita kolostorban - derül ki a Várkapitányság Zrt. nyilvános szerződéseiből. Mindig érdemes átfutni az állami tulajdonban lévő, a Miniszterelnökség tulajdonosijog-gyakorlásával működő cég szerződéseit, mert a közhasznúnak nevezett szervezet a Budavári Palota és környezetében található állami tulajdonú műemlék ingatlanok, így a Várkert Bazár és más felépítmények, valamint az ezen területen fekvő zöldfelületek vagyonkezelésével, fejlesztésének előkészítésével, lebonyolításával, valamint az üzemeltetés mindennapos feladataival foglalkozik. Ehhez pedig sok pénz kell.
Az egyik, június 6-tól szeptember 26-ig érvényes szerződés például kültéri (terasz) ülőgarnitúrák beszerzéséről szól a Karmelita épületegyüttesbe. A partner a Pápai Asztalos Kft., a nettó érték pedig 8,7 millió forint. A cég már otthonosan mozog a Budavári Palotában, hiszen ők készítették a Szent István terem famunkáit is, de az ő munkájukat dicséri a parlament 2014-ben elkészült új ülésterme is.
Tevékenységünk sokrétű, szerteágazó: kezdve az épületasztalosságtól a bútor mívességig, a színházi zsöllyeszékeken át a stadionszékekig, a tervezéstől a kivitelezésig, megvalósításig. Korszerű gépekkel, versenyképes árakon megszabott határidőre dolgozunk, elsősorban hazai piacra
- derül ki a Pápai Asztalos Kft. bemutatkozásából. Tavaly az egymilliárd forintot is meghaladta a cég bevétele, vagyis nem ebből a 8,7 millió forintos megrendelésből fognak meggazdagodni a tulajdonosai...
Lásd még:
AZ, HOGY „BÁRMIKOR ABBA TUDOM HAGYNI”, AZT JELENTI, FÜGGŐ VAGYOK / ZACHER GÁBOR & KOVÁCS GELLÉRT
MOZINET / NAGYLÁTÓSZÖG
Szerző: MOZINET
2024.09.15.
Zacher Gábor: Ha azt mondom, hogy „bármikor abba tudom hagyni”, az azt jelenti, hogy függő vagyok
Szerző: MOZINET
2024.09.15.
Zacher Gábor: Ha azt mondom, hogy „bármikor abba tudom hagyni”, az azt jelenti, hogy függő vagyok
Zacher Gábor toxikológusként vált országszerte ismertté, évtizedek óta foglalkozik a függőségek, különösen a kábítószerrel kapcsolatos esetek kezelésével és megelőzésével. Gyakran megszólal a médiában egészségügyi, társadalmi és prevenciós témákban. Közérthetően és szókimondó stílusa miatt népszerű szakértővé vált a nyilvánosság előtt. Vele beszélget a Mozinet Nagylátószög legújabb adásában Kovács Gellért filmkritikus az október 31-én mozikba kerülő És mi van Tomival? című film kapcsán többek között arról, mennyire mutatja be a film hitelesen az alkoholbetegséggel kapcsolatos problémás helyzeteket.
A Mozinet új, Till Attila rendezésében készült bemutatójában Sanyi (Thuróczy Szabolcs) az alkoholbeteg bábművész és Pali (Polgár Tamás) az alkoholbeteg liftszerelő együtt keresik a haverjukat, Tomit, aki már több anonim alkoholista gyűlést kihagyott. Próbálnak józanok maradni, ami nem könnyű egy olyan országban, ahol az ivászat széles körben elfogadott napi gyakorlat. Sanyit öt éve a függősége miatt hagyta el a felesége és a lánya, azóta új életet kezdett és nem iszik, Palinak viszont elég egy kis lökés, hogy újra igyon. Tominak valószínűleg már ennyi se kell. A két barát Budapest utcáin versenyt fut az idővel, hogy megtalálják és megmentsék Tomit.
„Mikor elkezdtük nézni a filmet, az első öt-nyolc percen, ha megpróbálok EU-konform módon fogalmazni, nagyon fölbasztam az agyamat, és pontosan azon, hogy ez tényleg így zajlik. És nem egyszer zajlik így, hogy olyan élet-tragédiák vannak a négy fal közé bezárva, amit egy külső szemlélő nem lát.”
A beszélgetés elején Zacher elmondja, kezdetben szkeptikus volt a film kapcsán, de amikor megtudta, hogy Kapitány-Fövény Máté, is részt vett íróként az alkotásban, megbizonyosodott róla, hogy a téma autentikusan kerül feldolgozásra. A film szerinte hitelesen mutatja be az alkoholbetegek gyakran négy fal között kibontakozó tragikus sorsát, ami legtöbbször láthatatlan marad a külvilág számára.
„A film másik nagy erőssége, hogy bemutat nekünk egy olyan közösséget, amiről mindenki hallott már: az Anonim Alkoholistákat. Ami egy olyan hihetetlenül komoly önsegélyező csoport, ahol nem ül bent szakember. Itt egymás példáján okulva, egymás életét próbálják támogatni.”
Zacher nagyra tartja az Anonim Alkoholisták közösségét, többek között azért, mert szakember jelenléte nélkül, a legkülönbözőbb társadalmi háttérből érkező alkoholbetegek egymást segítik át a leszokáshoz vezető úton.
„Egy biztos, hogy abban a pillanatban, ha kimondjuk azt a mágikus mondatot, hogy bármikor abba tudom hagyni, az egyet jelent azzal, hogy függő vagyok.”
Zacher kihangsúlyozza, hogy bár a függőségre való hajlam örökölhető, korántsem csak a genetika által meghatározott, hanem számos tényező befolyásolja. Szerinte az, hogy valaki az alkoholizmust a családi háttérre hárítja, kifogás, ha pedig valaki azt mondja, bármikor abba tudja hagyni, gyakorlatilag egyet jelent azzal, hogy függő.
A szövegben felhasznált idézeteket szerkesztve közöltük.
Fejezetek
A Mozinet új, Till Attila rendezésében készült bemutatójában Sanyi (Thuróczy Szabolcs) az alkoholbeteg bábművész és Pali (Polgár Tamás) az alkoholbeteg liftszerelő együtt keresik a haverjukat, Tomit, aki már több anonim alkoholista gyűlést kihagyott. Próbálnak józanok maradni, ami nem könnyű egy olyan országban, ahol az ivászat széles körben elfogadott napi gyakorlat. Sanyit öt éve a függősége miatt hagyta el a felesége és a lánya, azóta új életet kezdett és nem iszik, Palinak viszont elég egy kis lökés, hogy újra igyon. Tominak valószínűleg már ennyi se kell. A két barát Budapest utcáin versenyt fut az idővel, hogy megtalálják és megmentsék Tomit.
„Mikor elkezdtük nézni a filmet, az első öt-nyolc percen, ha megpróbálok EU-konform módon fogalmazni, nagyon fölbasztam az agyamat, és pontosan azon, hogy ez tényleg így zajlik. És nem egyszer zajlik így, hogy olyan élet-tragédiák vannak a négy fal közé bezárva, amit egy külső szemlélő nem lát.”
A beszélgetés elején Zacher elmondja, kezdetben szkeptikus volt a film kapcsán, de amikor megtudta, hogy Kapitány-Fövény Máté, is részt vett íróként az alkotásban, megbizonyosodott róla, hogy a téma autentikusan kerül feldolgozásra. A film szerinte hitelesen mutatja be az alkoholbetegek gyakran négy fal között kibontakozó tragikus sorsát, ami legtöbbször láthatatlan marad a külvilág számára.
„A film másik nagy erőssége, hogy bemutat nekünk egy olyan közösséget, amiről mindenki hallott már: az Anonim Alkoholistákat. Ami egy olyan hihetetlenül komoly önsegélyező csoport, ahol nem ül bent szakember. Itt egymás példáján okulva, egymás életét próbálják támogatni.”
Zacher nagyra tartja az Anonim Alkoholisták közösségét, többek között azért, mert szakember jelenléte nélkül, a legkülönbözőbb társadalmi háttérből érkező alkoholbetegek egymást segítik át a leszokáshoz vezető úton.
„Egy biztos, hogy abban a pillanatban, ha kimondjuk azt a mágikus mondatot, hogy bármikor abba tudom hagyni, az egyet jelent azzal, hogy függő vagyok.”
Zacher kihangsúlyozza, hogy bár a függőségre való hajlam örökölhető, korántsem csak a genetika által meghatározott, hanem számos tényező befolyásolja. Szerinte az, hogy valaki az alkoholizmust a családi háttérre hárítja, kifogás, ha pedig valaki azt mondja, bármikor abba tudja hagyni, gyakorlatilag egyet jelent azzal, hogy függő.
A szövegben felhasznált idézeteket szerkesztve közöltük.
Fejezetek
00:00 Bevezetés
01:19 Mennyire hiteles film az És mi van Tomival?
06:01 Az Anonim Alkoholisták közössége
07:05 Az alkoholról való lejövés különböző formái
09:46 A környezet reakciója az alkoholbetegekre és a leszokásra
12:47 „Bármikor abba tudom hagyni” – a függők mantrája
14:14 Az alkoholbetegek családi és szociális hálója
18:23 Az örökölt hajlam és az önfelmentés
22:00 Az alkoholreklámok
23:17 A filmek és a popkultúra prevenciós jellege
26:55 A betépett álmodozók
Műsorvezető / szerkesztő: Kovács Gellért
MEGSZÓLAL BESE GERGŐ ATYA CSALÁDJA: LELKI BESZÉLGETÉSRE HÍVTÁK, MELEGORGIA LETT A VÉGE
GULYÁSÁGYÚ MÉDIA
Szerző: GULYÁS BALÁZS
2024.09.15.
A pap fivére szerint a Fidesz kihasználta az öccsét.
Szerző: GULYÁS BALÁZS
2024.09.15.
A pap fivére szerint a Fidesz kihasználta az öccsét.
Cikkünk a témában: https://gulyasagyumedia.hu/?p=18801
Korábbi videónk a témában: 
• Megtaláltuk Bese atyát, a melegbotrán...
• Megtaláltuk Bese atyát, a melegbotrán... LUKÁCSI KATALIN: A HATALOM ÖLELÉSE NEM VÉD MEG AZ IGAZSÁGTÓL
KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Szerző: NÉMETH PÉTER
2024.09.15.
Az egyházkép, amit Bese Gergő képviselt, hiteltelen és hazug, de a történet ennél sokrétűbb. Így vélekedett a KlikkTV Mélyvíz című műsorában Lukácsi Katalin. Az egyházak életét jól ismerő hitoktatót – bevallása szerint – megrendítette a pap története. Bese azt gondolta, hogy ő a hatalom ölében ül, ott nem eshet baja. Megnyugtató ugyanakkor mindannyiunk számára, hogy a hatalom ölelése nem véd meg az igazságtól – fogalmazott Lukácsi.
A hitoktató azt gondolja, Bese képmutató, hazug viselkedése nem csak rá tartozik, az egyháznak is önvizsgálatot kellene tartani, hiszen tudott a pap ügyeiről. Semjén Zsolt, a KDNP vezetője bűnként beszélt a melegségről, Lukácsi a politikus farizeus magatartását tartja bűnnek.
A hitoktató szerint nincs több pedofil a katolikus egyházban, mint más közösségben. A legnagyobb problémát az átláthatóság, a szembenézés hiányában látja. Úgy tűnik azonban, hogy a felszínre került esetek után valami megmozdulni látszik a katolikus egyházban is.
Szerző: NÉMETH PÉTER
2024.09.15.
Az egyházkép, amit Bese Gergő képviselt, hiteltelen és hazug, de a történet ennél sokrétűbb. Így vélekedett a KlikkTV Mélyvíz című műsorában Lukácsi Katalin. Az egyházak életét jól ismerő hitoktatót – bevallása szerint – megrendítette a pap története. Bese azt gondolta, hogy ő a hatalom ölében ül, ott nem eshet baja. Megnyugtató ugyanakkor mindannyiunk számára, hogy a hatalom ölelése nem véd meg az igazságtól – fogalmazott Lukácsi.
A hitoktató azt gondolja, Bese képmutató, hazug viselkedése nem csak rá tartozik, az egyháznak is önvizsgálatot kellene tartani, hiszen tudott a pap ügyeiről. Semjén Zsolt, a KDNP vezetője bűnként beszélt a melegségről, Lukácsi a politikus farizeus magatartását tartja bűnnek.
A hitoktató szerint nincs több pedofil a katolikus egyházban, mint más közösségben. A legnagyobb problémát az átláthatóság, a szembenézés hiányában látja. Úgy tűnik azonban, hogy a felszínre került esetek után valami megmozdulni látszik a katolikus egyházban is.
HANGOSÍTUNK – BESE ATYA ÜGYE VISSZAÜTHET A KORMÁNYRA?
HANGOSÍTUNK / MAGYAR HANG
Szerző: MAGYAR HANG / KATONA MARIANN, TOMPOS ÁDÁM
2024.09.14.
00:00 – Bevezető, lapajánló
Szerző: MAGYAR HANG / KATONA MARIANN, TOMPOS ÁDÁM
2024.09.14.
00:00 – Bevezető, lapajánló
04:07 – A magánéletén túl milyen ingatlanügyei vannak Bese Gergőnek? – Tompos Ádám
12:33 – Miként hat a Bese-ügy a kormányra? – Tompos Ádám
18:35 – Emberölés miatt köröztek egy 14 éves fiút – Tompos Ádám
Legfrissebb lapszámunk teljes tartalomjegyzékét megnézheti itt https://bit.ly/4gr9sYS
Bese Gergő kétes ingatlanügyeiről írt cikkünket elolvashatja itt https://bit.ly/3AVGHD5
TOMBOL A TERMÉSZET; PÉTER A GÁTON; VIKTOR ÉS A TERMINÁTOR; MACSKÁS TRUMP KAMPÁNY
POTTYONDY PODCAST
Szerző: POTTYONDY EDINA
2024.09.17.
Tombol a természet; Péter a gáton; Viktor és a Terminátor; Macskás Trump kampány.
Szerző: POTTYONDY EDINA
2024.09.17.
Tombol a természet; Péter a gáton; Viktor és a Terminátor; Macskás Trump kampány.
POLITIKA ÁLTAL LEURALT KÖZÉLETI TÉMÁK – MEGSÉRTŐDŐ KÖVÉREK, SZÉLHÁMOS POPULISTÁK ÉS KULTÚRHARCOSOK
ÖNKÉNYES MÉRVADÓ
Szerző: PUZSÉR RÓBERT
2024.09.15.
00:00 Mi a hasonlóság és a különbség a közélet és a politika között?
Szerző: PUZSÉR RÓBERT
2024.09.15.
00:00 Mi a hasonlóság és a különbség a közélet és a politika között?
01:19 Pejoratív politika, felemelő közélet: államférfi vs. politikus
02:19 A politika tág értelemben: mit kezdjünk azzal a világgal, ahol nem ölhetjük meg egymást, de mégiscsak osztoznunk kell rajta valahogy
04:05 Nem szívesen fogadták Puzsérék transzperensét március 15-én
06:57 Elvi viták és összecsomagolt kurzusvélemények
13:03 Akkor válik politikává egy kérdés, amikor a nyomorékot nem merjük nyomoréknak hívni, hanem kerekesszékkel teljes életet élőnek
14:27 A vak kolléga megbántódik a vak megnevezésen
15:02 Sértő-e az, hogy vak, vagy hogy kövér? Szavak használatának szankcionálása
16:58 Ahelyett, hogy lefogyna, kikéri magának, hogy kövér. Fogyjon le!
17:29 Lehet-e politikamentes elvi diskurzust folytatni az államigazgatási rendszerekről?
19:44 Az emberi termpészetből következik, hogy vallásos indulattal állunk minden témához?
19:59 A politikai kérdéssé vált vegán vs. húsevő dilemma
22:02 Húsevő fideszesek vega ellenzékiek?
24:36 Az autóhasználat mint politikai kérdés
26:40 A melegellenességbe beleáll, az abortusz témába viszont nem mer a kamu nemzeti radikális Fidesz
28:22 Orbán társadalmi szerződése: Ti lemondtok a demokráciáról, én viszont mindennel kiszolgállak titeket, de sosem fogjátok megkérdőjelezni az én uralmamat
29:34 Miről szól valójában a nemzeti konzultáció?
32:11 Felmérések: tényleg ezt akarja a többség?
34:13 Bezzeg a korrupciómentes lengyel nemzeti radikálisok
35:26 A civil szervezetek nem kampányolnak egymás ellen, szemben a politikával
37:50 A politika alá rendelt kultúraellenes kultúrharc
40:47 Amit Alföldi Róbert csinál abban semmi kultúra nincs, csak kultúrharcos politika. Aki Alföldit imádja, az egy politikust imád
41:30 Három óriásplakát Ebbing határában: a kultúrharcról és a politikáról szóló valódi kultúra
43:59 Reméljük, hogy vannak még a hatalomhoz nem kapcsolódó civil ügyek
Elhangzott a Spirit FM-en, az Önkényes Mérvadó című műsorban. | 2024.03.20.
Puzsér Róbert, Horváth Oszkár, Csízi Ágnes
ITT NÉZHETŐ, HALLGATHATÓ MEG
ITT NÉZHETŐ, HALLGATHATÓ MEG
GÁTVÉDEREK: MEGAFON, MAGYAR PÉTER, ORBÁN VIKTOR | BFF: SCHWARZENEGGER & SZERETETT VIKTÁTORUNK
L1
Szerző: Vidékhy Pesti | Nemzethy Lipsi
2024.09.17.
Gátra Magyar, hí a Duna! Szalay-Bobrovniczky Kristóf jól ismeri a haditechnikát, Szentkirályi Alexandra inkább nem mondja ki hogy Római part. Bese atya after.
Szerző: Vidékhy Pesti | Nemzethy Lipsi
2024.09.17.
Gátra Magyar, hí a Duna! Szalay-Bobrovniczky Kristóf jól ismeri a haditechnikát, Szentkirályi Alexandra inkább nem mondja ki hogy Római part. Bese atya after.
SENYEI GYÖRGY: AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS HELYZETE HIPERAKUT
24.HU
Szerző: KOZÁK DÁNIEL
2024.09.16.
Jelentősen csökkent az elhúzódó ügyek száma, a magyar igazságszolgáltatás pedig az európai élmezőnyben van – állítja Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, annak ellenére is, hogy – más területekkel ellentétben – már harmadik éve nem kaptak fizetésemelést a bírók és a bírósági dolgozók. Az igazságszolgáltatás feje nem érzi úgy, hogy a kormány megvezette volna, amikor a rekordinfláció ellenére változatlan számokkal terjesztette be a bírók és bírósági dolgozók illetményét, szerinte csak figyelemmel voltak a költségvetés helyzetére. Senyei továbbra is bízik abban, hogy a kabinet betartja a neki tett ígéretét. Interjú.
Tisztában van azzal, hogy mennyire népszerű a bírósági dolgozók, a bírók körében?
Felmérés hiányában erre nem tudok válaszolni, egy bíró vagyok a sok közül, aki betölti az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöki pozícióját. Gondolom, van, aki szimpatizál velem és van, aki pedig nem. Egy vezetőnek ez a sorsa.
Azért kérdeztem, mert a bírói kart meg a bírósági dolgozókat jelenleg leginkább az illetmény kérdése foglalkoztatja, és amikor az Igazságügyi Minisztériumnál erre rákérdeztünk, a tárca elhárította magától a felelősséget, mondván, ez az OBH elnökének a hatáskörébe tartozik. Úgy érveltek, hogy a bírói alapilletményt a törvény határozza meg, amelynek előterjesztője az OBH elnöke, és a bírói függetlenség alapelvét szem előtt tartva a kormány az előterjesztésbe nem is nyúlhat bele, egyébként a tárca támogatja a béremelést. Ezért is kérdezem: tavaly, amikor benyújtotta a bíróságokra vonatkozó költségvetési javaslatát, miért hagyta változatlanul a bírói illetményalap mértékét, miközben az infláció éppen 25 százalékos csúcson állt? Esetleg volt valamiféle megállapodás a kormányzat és az OBH között, hogy majd később kapnak illetményemelést a bírók és a bírósági dolgozók?
Először is, ha rövidre kívánnám zárni a dolgot, azt mondanám, hogy amennyiben a bírósági bérezés az OBH elnökének a hatáskörébe tartozna, akkor most nem lenne bérkérdés. Azonban ez nem az OBH elnökének a hatásköre, mindösszesen előterjeszti a költségvetési javaslatot, ahogyan ön is a kérdésében felvetette. Egyébként pedig az ön rendelkezésére áll az a dolgozóknak írt levél, amelyről cikkezett is a sajtó idén februárban, amelyet pontosan a felvetést követően valamennyi dolgozó részére megküldtem. Ön a kérdésében tökéletesen vázolta, hogy mi is történt:
Ez folyamatban van, a remény él, és részünkről annyit tettünk, amennyit egyéb alkotmányos szervek megtettek.
Csakhogy azóta eltelt egy év, és nem történt semmi. Miben reménykedik még?
A kormány és a parlament kedvező döntésében. Hiszen látható az igazságszolgáltatás egységes fellépése, az igazságszolgáltatás testületei, érdekképviseleti szervei egységesen léptek fel minden szinten, és én úgy gondolom, hogy ennek a közeli jövőben be kell érnie, hiszen az igazságszolgáltatás helyzete, ahogyan ez már számtalanszor előadásra került, javítandó az anyagiak terén. Ezzel összefüggésben már minden levelezés, az Országos Bírói Tanács (OBT) jegyzőkönyvek a felszólalásokkal, a jogszabályi előterjesztések a sajtó rendelkezésére állnak. Tehát ezzel összefüggésben már csak megismételni tudnám azt a számtalan hozzászólást, előterjesztést, amelyek az elmúlt egy évben elhangzottak...
Szerző: KOZÁK DÁNIEL
2024.09.16.
Tisztában van azzal, hogy mennyire népszerű a bírósági dolgozók, a bírók körében?
Felmérés hiányában erre nem tudok válaszolni, egy bíró vagyok a sok közül, aki betölti az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöki pozícióját. Gondolom, van, aki szimpatizál velem és van, aki pedig nem. Egy vezetőnek ez a sorsa.
Azért kérdeztem, mert a bírói kart meg a bírósági dolgozókat jelenleg leginkább az illetmény kérdése foglalkoztatja, és amikor az Igazságügyi Minisztériumnál erre rákérdeztünk, a tárca elhárította magától a felelősséget, mondván, ez az OBH elnökének a hatáskörébe tartozik. Úgy érveltek, hogy a bírói alapilletményt a törvény határozza meg, amelynek előterjesztője az OBH elnöke, és a bírói függetlenség alapelvét szem előtt tartva a kormány az előterjesztésbe nem is nyúlhat bele, egyébként a tárca támogatja a béremelést. Ezért is kérdezem: tavaly, amikor benyújtotta a bíróságokra vonatkozó költségvetési javaslatát, miért hagyta változatlanul a bírói illetményalap mértékét, miközben az infláció éppen 25 százalékos csúcson állt? Esetleg volt valamiféle megállapodás a kormányzat és az OBH között, hogy majd később kapnak illetményemelést a bírók és a bírósági dolgozók?
Először is, ha rövidre kívánnám zárni a dolgot, azt mondanám, hogy amennyiben a bírósági bérezés az OBH elnökének a hatáskörébe tartozna, akkor most nem lenne bérkérdés. Azonban ez nem az OBH elnökének a hatásköre, mindösszesen előterjeszti a költségvetési javaslatot, ahogyan ön is a kérdésében felvetette. Egyébként pedig az ön rendelkezésére áll az a dolgozóknak írt levél, amelyről cikkezett is a sajtó idén februárban, amelyet pontosan a felvetést követően valamennyi dolgozó részére megküldtem. Ön a kérdésében tökéletesen vázolta, hogy mi is történt:
"egyeztettünk, és ígéretet kaptunk az esetleges céltartalékból a költségvetés terhére – adott esetben – a folyó évi bérrendezésre is".
Ez folyamatban van, a remény él, és részünkről annyit tettünk, amennyit egyéb alkotmányos szervek megtettek.
Csakhogy azóta eltelt egy év, és nem történt semmi. Miben reménykedik még?
A kormány és a parlament kedvező döntésében. Hiszen látható az igazságszolgáltatás egységes fellépése, az igazságszolgáltatás testületei, érdekképviseleti szervei egységesen léptek fel minden szinten, és én úgy gondolom, hogy ennek a közeli jövőben be kell érnie, hiszen az igazságszolgáltatás helyzete, ahogyan ez már számtalanszor előadásra került, javítandó az anyagiak terén. Ezzel összefüggésben már minden levelezés, az Országos Bírói Tanács (OBT) jegyzőkönyvek a felszólalásokkal, a jogszabályi előterjesztések a sajtó rendelkezésére állnak. Tehát ezzel összefüggésben már csak megismételni tudnám azt a számtalan hozzászólást, előterjesztést, amelyek az elmúlt egy évben elhangzottak...
FÜLÖP ATTILA: VESZÉLYES AZ ÁLLAMI GONDOZOTTAKRA AZ A GYERMEKVÉDELEMBEN DOLGOZÓ, AKI NEM ÍRTA ALÁ AZ ADATLAPOT AZ ÉLETVITELE ELLENŐRZÉSÉHEZ - EZT ÍRTA LAPUNK KÉRDÉSÉRE A GONDOSKODÁSPOLITIKÁÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁR
NÉPSZAVA
Szerző: MUHARI JUDIT
2024.09.17.
„Veszélyes a gyerekekre, jobb, hogy önként távozott”. Ez a gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár véleménye azokról a gyermekvédelemben dolgozókról, akik nem írták alá a kifogástalan életvitel ellenőrzésére vonatkozó adatlapot. Fülöp Attila szerint aki megtagadta az együttműködést (ez a gyerekvédelmi főigazgatóság adatai szerint az intézményben dolgozók több mint 6 százaléka), „valami olyat akart elrejteni, amiből kiderülhet, hogy alkalmatlan az állami gondozásban lévő gyermekek nevelésére”. A Belügyminisztérium államtitkára írásban küldött kérdéseinkre válaszolt, a személyes interjút nem vállalta, így visszakérdezésre sem volt lehetőségünk. A kérdéseket és a válaszokat rövidítve közöljük.
Mint arról beszámoltunk, sok gyermekvédelmi dolgozó tartotta elfogadhatatlannak, hogy nemcsak az ő, hanem a vele egy háztartásban élő, 18 éven felüli személy vagyoni helyzetét és szabadidős szokásainak vizsgálatát is kötelezővé tette a kormány a bicskei pedofilbotrány nyomán. Így nekik is engedélyezniük kellett, hogy a bűnügyi nyilvántartásból róluk is kikérhetnek adatokat. Sőt, a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervezete a szomszédokat is kikérdezi, és akár titkos megfigyelést is végezhet. Szakértők állítják, a gyermekekkel szembeni visszaélések, gyermekabúzusok megelőzésére ez a vizsgálat alkalmatlan, a szükségesség és arányosság mércéje alapján kifejezetten aggályos. Ezért megkérdeztük az államtitkárt:
- Miben vár változást a dolgozók megfigyelésétől, ellenőrzésétől, és a kormány milyen konkrét szerepet vállal a megújulásért?
- A változás nem „elkezdődik”, hanem 2010 óta tart - írta az államtitkár -, tömegesen kerültek börtönbe a pedofilok, a nagy létszámú gyermekotthonok, a „gyerekvárosok” helyett kis létszámú lakásotthonok jöttek létre. Támogatjuk a nevelőszülői ellátási formát, illetve az egyházi és a civil szereplőket is bevontuk a rendszerbe, a gyermekvédelmi munka átlátható és ellenőrizhető lett. Ám ki kell szűrni azokat, akik nem erre a pályára valók, mert a gyermekeket bántalmazóknak és a pedofiloknak nincs helyük a gyermekvédelemben. Hamis, téves állítás, hogy dolgozók „megfigyelése” történik. A kifogástalan életvitel ellenőrzés évek óta bevett világos és átlátható gyakorlat a rendvédelemben. Miért ne alkalmaznánk ezt azoknál, akik a legkiszolgáltatottabb gyerekek életét irányítják, alakítják, terelik? Összességében a dolgozók 95 százaléka a rendszerben maradt és aláveti magát a kifogástalan életvitelről szóló ellenőrzésnek, illetve a pszichológiai vizsgálatnak. Napjainkban azzal próbálják távozásra bírni a gyermekvédelem munkatársait, hogy a jogszabály alkotmányellenes. Személyes meggyőződésem, hogy a jogszabály kiáll minden alkotmányossági próbát.
A dolgozók megfigyelésére, ellenőrzésére, felmérésére az év második felére 1,5 milliárd forint pluszpénzt csoportosított át a kormány, ezzel szemben konkrétan a gyermekekkel kapcsolatos kiadásokra – a jövőben a kollégista gyerekek után is teljes díjazást kapnak a nevelőszülők – ennek csak valamivel több, mint 6 százalékát, 92 millió forint pluszköltséget tartott indokoltnak. Jövőre 2 milliárd forint plusz jut majd a belügyi igazgatásnak és a Nemzeti Védelmi Szolgálatnak az ellenőrzésre, és ennek mindössze nyolcada, azaz 244 millió forint megy konkrétan a gyermekvédelmi, gyermekjóléti feladatokra. Eközben kritikus a helyzet a gyermekvédelemben, nincsenek férőhelyek a befogadásra, alig van olyan intézmény, hálózat, ahonnan ne távozott volna valaki. Csoportokat kell és kellett megszüntetni, összevonni. Kritikus szintre csökkent a pszichológusok, gyógypedagógusok, fejlesztő pedagógusok száma. Ezért megkérdeztük az államtitkárt:
- A dolgozók hány százalékának távozására számít, és hogyan kezeli a minisztérium a további létszámcsökkenést?
- A dolgozók 1,4 százaléka hagyta ott a gyermekvédelmet kifejezetten azért, mert nem akarta alávetni magát a Nemzeti Védelmi Szolgálat vizsgálatának. Aki nem írta alá az adatlapot, annak van takargatni valója. El akar rejteni valami olyat, amiből kiderülhet, alkalmatlan arra, hogy nevelje az állami gondozásban lévő gyermekeket. Másképpen, sarkosabban: veszélyes a gyerekekre. Jobb, hogy önként távozott. A megújulás azt jelenti, hogy vége annak az időszaknak, amikor meg lehetett kérdőjelezni a dolgozók valódi motivációját. Ez lesz a terület erkölcsi megbecsülésének az alapja.
A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) korábbi kérdésünkre azt válaszolta, az ellenőrzés a nyilvántartási adatokra, például a bűnügyi adatbázisra, és egy környezettanulmányra támaszkodik. Ennek része egy helyszíni beszélgetés, amelynek célja, hogy felmérjék a dolgozó szokásait, életkörülményeit, amelyről a szomszédokat is megkérdezik. Ezért megkérdeztük az államtitkártól:
- Hány gyermekbántalmazót szűrt ki az NVSZ?
- Eddig 2 291 kifogástalan életvitel ellenőrzést fejezett be, 4 esetben javasolta a kifogásolható életvitel megállapítását, jellemzően a büntetett előéletre vonatkozó adatok alapján. A foglalkoztatásról vagy a továbbfoglalkoztatásról a végleges döntést minden esetben a munkáltató hozza meg. Kizárólag az esetleges kirívó magatartásra kíváncsiak. Biztosíthatom arról, a Nemzeti Védelmi Szolgálat elhivatott abban, hogy a gyermekvédelemben dolgozókat alaptalan vád ne érhesse...
Szerző: MUHARI JUDIT
2024.09.17.
Mint arról beszámoltunk, sok gyermekvédelmi dolgozó tartotta elfogadhatatlannak, hogy nemcsak az ő, hanem a vele egy háztartásban élő, 18 éven felüli személy vagyoni helyzetét és szabadidős szokásainak vizsgálatát is kötelezővé tette a kormány a bicskei pedofilbotrány nyomán. Így nekik is engedélyezniük kellett, hogy a bűnügyi nyilvántartásból róluk is kikérhetnek adatokat. Sőt, a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervezete a szomszédokat is kikérdezi, és akár titkos megfigyelést is végezhet. Szakértők állítják, a gyermekekkel szembeni visszaélések, gyermekabúzusok megelőzésére ez a vizsgálat alkalmatlan, a szükségesség és arányosság mércéje alapján kifejezetten aggályos. Ezért megkérdeztük az államtitkárt:
- Miben vár változást a dolgozók megfigyelésétől, ellenőrzésétől, és a kormány milyen konkrét szerepet vállal a megújulásért?
- A változás nem „elkezdődik”, hanem 2010 óta tart - írta az államtitkár -, tömegesen kerültek börtönbe a pedofilok, a nagy létszámú gyermekotthonok, a „gyerekvárosok” helyett kis létszámú lakásotthonok jöttek létre. Támogatjuk a nevelőszülői ellátási formát, illetve az egyházi és a civil szereplőket is bevontuk a rendszerbe, a gyermekvédelmi munka átlátható és ellenőrizhető lett. Ám ki kell szűrni azokat, akik nem erre a pályára valók, mert a gyermekeket bántalmazóknak és a pedofiloknak nincs helyük a gyermekvédelemben. Hamis, téves állítás, hogy dolgozók „megfigyelése” történik. A kifogástalan életvitel ellenőrzés évek óta bevett világos és átlátható gyakorlat a rendvédelemben. Miért ne alkalmaznánk ezt azoknál, akik a legkiszolgáltatottabb gyerekek életét irányítják, alakítják, terelik? Összességében a dolgozók 95 százaléka a rendszerben maradt és aláveti magát a kifogástalan életvitelről szóló ellenőrzésnek, illetve a pszichológiai vizsgálatnak. Napjainkban azzal próbálják távozásra bírni a gyermekvédelem munkatársait, hogy a jogszabály alkotmányellenes. Személyes meggyőződésem, hogy a jogszabály kiáll minden alkotmányossági próbát.
A dolgozók megfigyelésére, ellenőrzésére, felmérésére az év második felére 1,5 milliárd forint pluszpénzt csoportosított át a kormány, ezzel szemben konkrétan a gyermekekkel kapcsolatos kiadásokra – a jövőben a kollégista gyerekek után is teljes díjazást kapnak a nevelőszülők – ennek csak valamivel több, mint 6 százalékát, 92 millió forint pluszköltséget tartott indokoltnak. Jövőre 2 milliárd forint plusz jut majd a belügyi igazgatásnak és a Nemzeti Védelmi Szolgálatnak az ellenőrzésre, és ennek mindössze nyolcada, azaz 244 millió forint megy konkrétan a gyermekvédelmi, gyermekjóléti feladatokra. Eközben kritikus a helyzet a gyermekvédelemben, nincsenek férőhelyek a befogadásra, alig van olyan intézmény, hálózat, ahonnan ne távozott volna valaki. Csoportokat kell és kellett megszüntetni, összevonni. Kritikus szintre csökkent a pszichológusok, gyógypedagógusok, fejlesztő pedagógusok száma. Ezért megkérdeztük az államtitkárt:
- A dolgozók hány százalékának távozására számít, és hogyan kezeli a minisztérium a további létszámcsökkenést?
- A dolgozók 1,4 százaléka hagyta ott a gyermekvédelmet kifejezetten azért, mert nem akarta alávetni magát a Nemzeti Védelmi Szolgálat vizsgálatának. Aki nem írta alá az adatlapot, annak van takargatni valója. El akar rejteni valami olyat, amiből kiderülhet, alkalmatlan arra, hogy nevelje az állami gondozásban lévő gyermekeket. Másképpen, sarkosabban: veszélyes a gyerekekre. Jobb, hogy önként távozott. A megújulás azt jelenti, hogy vége annak az időszaknak, amikor meg lehetett kérdőjelezni a dolgozók valódi motivációját. Ez lesz a terület erkölcsi megbecsülésének az alapja.
A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) korábbi kérdésünkre azt válaszolta, az ellenőrzés a nyilvántartási adatokra, például a bűnügyi adatbázisra, és egy környezettanulmányra támaszkodik. Ennek része egy helyszíni beszélgetés, amelynek célja, hogy felmérjék a dolgozó szokásait, életkörülményeit, amelyről a szomszédokat is megkérdezik. Ezért megkérdeztük az államtitkártól:
- Hány gyermekbántalmazót szűrt ki az NVSZ?
- Eddig 2 291 kifogástalan életvitel ellenőrzést fejezett be, 4 esetben javasolta a kifogásolható életvitel megállapítását, jellemzően a büntetett előéletre vonatkozó adatok alapján. A foglalkoztatásról vagy a továbbfoglalkoztatásról a végleges döntést minden esetben a munkáltató hozza meg. Kizárólag az esetleges kirívó magatartásra kíváncsiak. Biztosíthatom arról, a Nemzeti Védelmi Szolgálat elhivatott abban, hogy a gyermekvédelemben dolgozókat alaptalan vád ne érhesse...
BUGSY A GÁTON
REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2024.09.17.
Mint emlékezhetünk, 2022 májusában a magyar külügy – itthoni átfogó gyűjtések után – ötszáz liter misebort küldött a háború sújtotta Ukrajnába. Ezen a jóérzésű magyarok már akkor is kiköpve röhögtek, mert nagyon közel volt még Zelenszkij kijelentése az orosz invázió kezdetéről, mikor is azt mondta az őt menekíteni kívánó nyugatnak: „lőszerre van szükségem, nem fuvarra”. Ez jelezte a fontossági sorrendeket, és ehhez képest értékelendő a cirka tíz akó bor, hogy mi mennyire gondoljuk komolyan ezt a segítősdit.
Semennyire. Pedig akkor még igazán ki sem jegecesedett a mi békegalamb szerepünk, Szijjártó még nem röpködött hetente Lavrovhoz, és ebben az időben még nem is vétózgatott a kormány az EU-ban Ukrajna kapcsán, csak sejteni lehetett, hogy ezt fogja csinálni. És most, hogy elmeséltem a két évvel ezelőtti életünket, azzal is egészítsük ki a tablót, hogy az ukránok nem álltak neki hőbörögni a misebor miatt, nem üzenték Orbánnak, hogy borítsa a saját fejére, hanem elfogadták, és nagy valószínűséggel el is szopogatták azóta.
Azóta, amióta rengeteg víz folyt le a Dunán, most meg épp mennyi sok folyik, ugye, s mindeközben a magyar-ukrán viszonyok a végletekig kiéleződtek nem utolsó sorban azért, mert kies hazánk (a Fidesz és tagjai) Putyin seggéből lóg ki. Emiatt a fél világ rühell minket, a másik fele pedig csak utál, nem lenne meglepő tehát, ha most, amikor készül minket elmosni a víz, kárörvendve röhögnének, hogy dögöljünk meg magunknak. Van, ahol azonban még létezik a szolidaritás és az emberség elszenesedett csonkja.
Mindemelett sem akarnánk azonban az ukránokat mint nemzetet a miénk fölé emelni, mert akkor elveszítenénk amúgy is kétes magyarságunkat. Éppen ezért csak csendben jegyezzük meg, most, amikor a hömbölgő víz miatt elég nagy szarban van az ország, az ukránok nem tömjént és szentelt olajat akarnak küldeni nekünk, hogy akkor ezt kenjétek magatokra magyarok, hanem konkrét segítséget ajánlottak. „Ukrajna szolidaritást vállal a szomszédaival, akik pusztító áradásoktól szenvednek” – jelentette be Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter.
Zelenszkij ukrán elnök utasítására több országnak is segítséget kínáltak fel, így Moldova, Lengyelország, Románia, Szlovákia, a Cseh Köztársaság mellett Magyarországnak is, az ukrán Állami Sürgősségi Szolgálat egységei segítenének többek között hazánkban. Ez a magyar katasztrófavédelmi szolgálatnak megfelelő, speciális mentőszolgálatot jelenti. Ez a felajánlás gondot sehol nem jelentett a felsorolt országok közül, csupán egyben, és nem kell nagy képzelőerő ahhoz, hogy tudjuk, mi vagyunk azok. (Illetve a Fidesz.)
Érdemes ezt hangsúlyozni, hiszen még ezekben a vészterhes időkben sem árt élesen elkülönülni attól, amit ők képviselnek, s ami ebben a konkrét esetben nem egyéb, mint kőkemény, hamisítatlan, ős(fidesz)magyar bunkóság. A kormány, a Miniszterelnöki Kabinetiroda jó szokásához híven nem válaszolt a sajtó azon érdeklődésére, hogy elfogadják-e a felkínált segítséget, de, hogy mi lenne az a válasz, azt a lakájmédia reakciói mutatják, amely egyszerre és egy hangon kezdett el hörögni a köszönet helyett...
Szerző: Rezeda
2024.09.17.
Semennyire. Pedig akkor még igazán ki sem jegecesedett a mi békegalamb szerepünk, Szijjártó még nem röpködött hetente Lavrovhoz, és ebben az időben még nem is vétózgatott a kormány az EU-ban Ukrajna kapcsán, csak sejteni lehetett, hogy ezt fogja csinálni. És most, hogy elmeséltem a két évvel ezelőtti életünket, azzal is egészítsük ki a tablót, hogy az ukránok nem álltak neki hőbörögni a misebor miatt, nem üzenték Orbánnak, hogy borítsa a saját fejére, hanem elfogadták, és nagy valószínűséggel el is szopogatták azóta.
Azóta, amióta rengeteg víz folyt le a Dunán, most meg épp mennyi sok folyik, ugye, s mindeközben a magyar-ukrán viszonyok a végletekig kiéleződtek nem utolsó sorban azért, mert kies hazánk (a Fidesz és tagjai) Putyin seggéből lóg ki. Emiatt a fél világ rühell minket, a másik fele pedig csak utál, nem lenne meglepő tehát, ha most, amikor készül minket elmosni a víz, kárörvendve röhögnének, hogy dögöljünk meg magunknak. Van, ahol azonban még létezik a szolidaritás és az emberség elszenesedett csonkja.
Mindemelett sem akarnánk azonban az ukránokat mint nemzetet a miénk fölé emelni, mert akkor elveszítenénk amúgy is kétes magyarságunkat. Éppen ezért csak csendben jegyezzük meg, most, amikor a hömbölgő víz miatt elég nagy szarban van az ország, az ukránok nem tömjént és szentelt olajat akarnak küldeni nekünk, hogy akkor ezt kenjétek magatokra magyarok, hanem konkrét segítséget ajánlottak. „Ukrajna szolidaritást vállal a szomszédaival, akik pusztító áradásoktól szenvednek” – jelentette be Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter.
Zelenszkij ukrán elnök utasítására több országnak is segítséget kínáltak fel, így Moldova, Lengyelország, Románia, Szlovákia, a Cseh Köztársaság mellett Magyarországnak is, az ukrán Állami Sürgősségi Szolgálat egységei segítenének többek között hazánkban. Ez a magyar katasztrófavédelmi szolgálatnak megfelelő, speciális mentőszolgálatot jelenti. Ez a felajánlás gondot sehol nem jelentett a felsorolt országok közül, csupán egyben, és nem kell nagy képzelőerő ahhoz, hogy tudjuk, mi vagyunk azok. (Illetve a Fidesz.)
Érdemes ezt hangsúlyozni, hiszen még ezekben a vészterhes időkben sem árt élesen elkülönülni attól, amit ők képviselnek, s ami ebben a konkrét esetben nem egyéb, mint kőkemény, hamisítatlan, ős(fidesz)magyar bunkóság. A kormány, a Miniszterelnöki Kabinetiroda jó szokásához híven nem válaszolt a sajtó azon érdeklődésére, hogy elfogadják-e a felkínált segítséget, de, hogy mi lenne az a válasz, azt a lakájmédia reakciói mutatják, amely egyszerre és egy hangon kezdett el hörögni a köszönet helyett...
MAGYAR PÉTER MIATT NEM TUDNAK PIHENNI AZ ÖREGEK 😢
JÓLVANEZÍGY
Szerző: JÓLVANEZÍGY
2024.09.17.
Magyar Péter miatt NEM TUDNAK PIHENNI az öregek...
Szerző: JÓLVANEZÍGY
2024.09.17.
Magyar Péter miatt NEM TUDNAK PIHENNI az öregek...
TIMESTAMP
Műsorvezető: Szabó Márton, Nagy Ádám
00:00 Csoki és a félmaraton
05:49 Elon Musknál vannak gondok
08:13 Trump vs Taylor Swift
09:07 Egy újabb nap az USA-ban
10:26 Elértünk a jövőbe
12:13 Megjött Boris
21:59 Politikusok a gáton
31:06 Gyurcsány nincs. gáton
34:17 Szentkirályinak remek ötletei vannak
42:31 A magyar valóság
Műsorvezető: Szabó Márton, Nagy Ádám
Vágta: lali
Arculat: Szörényi Virág
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)