2024. szeptember 28., szombat

FÜLKE EXTRA: TRAGIKUS, AMIKOR A KIÉGETT ORVOS A CIGISZAGÚ KÖPENYÉBEN STRESSZKEZELÉSRŐL BESZÉL

FÜLKE EXTRA / HVG PODCAST
Szerző: HVG
2024.09.27.



Sajátos utat járt be dr. Márky Ádám, a Fülke Extra mai vendége: egyetem mellett mentőzött, eredetileg gyermek-szívsebésznek készült, majd Magyarországon elsőként szerzett meg egy olyan amerikai képesítést, ami gyökeresen más szemléletet jelent ahhoz képest, ahogy a magyarok többsége a betegségekről és a gyógyulásról gondolkodik. Így lett longevity kutató, de vajon sikerült orvostanhallgatóknak tartott előadásokon és céges tréningeken átadni ezt saját felelősségünkre építő látásmódot? Miért nem működnek az olyan mindenki által ismert tanácsok, mint hogy le kellene fogyni, meg stresszmentesen kellene élni?

Miért nem értik meg a gazdagok, hogy hiába van pénzük privát ellátással kikerülni a várólistákat, ha végül ugyanaz a lepukkant mentő megy értük és az állami kórház agyonhajszolt ügyeletes orvosa fogja ellátni őket? Miért kérdezgette a mentőben a szívinfarktus miatt éppen kórházba szállított betegeket arról, hogy szerintük miért történt ez velük? És egyáltalán mit válaszoltak?

ITT HALLGATHATÓ MEG

A 2019-es interjút Márky Ádámmal itt olvashatod: https://hvg.hu/itthon/20190219_A_magy...

IDEJE SZÍNT VALLANI ÉS TISZTA VIZET ÖNTENI A POHÁRBA. KINEK DOLGOZNAK MAGUK?

FACEBOOK
Szerző: MAGYAR PÉTER
2024.09.28.


Miniszterelnök úr!

Ideje színt vallani és tiszta vizet önteni a pohárba.

Kinek dolgoznak maguk?

1.) Miért van még mindig a helyén Orbán Balázs? Az ön politikai igazgatója, aki egyértelmű mondatokkal egyszerre alázta meg több ezer magyar szabadságharcos emlékét, több száz kivégzett forradalmár családját és tette világossá, hogy egy külső hatalom támadása esetén egy puskalövés nélkül adná föl a szülőföldjét, a mi szeretett hazánkat. Tényleg a Rogán Antal által rendelt közvélemény-kutatás eredményére kell várni, hogy ilyen hazaáruló mondatok után azonnal kirúgja az egyik janicsárját?

2.) Miért nem válaszolt arra a mai napig, hogy miként történhetett meg az a csúfság a magyar szuverenitással, hogy orosz hackerek úgy járkáltak/járkálnak ki-be a Külügyminisztérium szerverein, ahogy ön szokott a hatvanpusztai kastélyába? Hogy lehet az, hogy Szijjártó Péter még mindig a helyén van a rendszerváltás utáni legnagyobb nemzetbiztonsági fiaskó és botrány után? Hogy lehet az, hogy senkit nem vontak büntetőjogilag felelősségre, miközben az oroszok rengeteg szigorúan titkos és bizalmas magyar nemzetbiztonsági információhoz és NATO dokumentumokhoz jutottak hozzá közvetlenül Ukrajna megtámadása előtt.

3.) Miért vett át a háború kitörése előtt közvetlenül barátság érdemrendet Szijjártó Péter Szergej Lavrov orosz külügyminisztertől? Miért nem küldte vissza a háború kitörése után a kitüntetést?

4.) Ön miért nem ítélte el a mai napig a kijevi gyerekkórház elleni barbár orosz rakétatámadást?

5.) Számoljon be legyen szíves a magyar embereknek az Európa egyik legnagyobb gázkereskedő cégéhez, a svájci székhelyű MET Holdinghoz fűződő üzleti kapcsolatairól. Csak nem Svájcban és Szingapúrban van elásva az a bizonyos kutya, ami alapján megérthető az önök Oroszország-politikájában bekövetkezett 180 fokos fordulat? Ki az ön strómanja az orosz gázzal előszeretettel kereskedő cégben? Beszéljen már arról, hogy miként lettek magyar tulajdonosai egy olyan cégnek Svájcban, amelynek tavaly 24 milliárd euró, majd 10 ezer milliárd forint volt az árbevétele és több volt a nyeresége, mint a MOL-nak és az OTP-nek együtt? Lantos Csaba jelenlegi energetikai miniszter a MET korábbi vezetője milyen szerepet játszott a kapcsolattartásban? Mennyi került a profitból az ön családjának szingapúri számláira? Milyen háttéralkut kötött ön Putin orosz elnökkel? Van-e közös üzletük strómanokon keresztül?

Miniszterelnök úr, önök az utóbbi években minden lehetséges formában meggyalázták a magyar történelem talán legfényesebben csillogó 13 napját, a sok száz kivégzett és a sok ezer bebörtönzött honfitársunk emlékét. Orbán Balázzsal közösen most meggyalázták többek között Brusznyai Árpád kivégzett veszprémi tanár, Tóth Ilona kivégzett orvostanhallgató, Mansfeld Péter 18 évesen kivégzett forradalmár és a saját párttársuk, az életfogytiglani börtönre ítélt Wittner Mária, valamint a 15 éves Szeles Erika vöröskeresztes önkéntes emlékét, akit 1956. november 8-án lőttek le az oroszok, miközben a sebesült honfitársát próbálta ellátni a Blaha Lujza téren.

Miniszterelnök úr,

Megérte?

ui.: Hazaárulás: BTK 258. § (1) Az a magyar állampolgár, aki Magyarország függetlenségének, területi épségének vagy alkotmányos rendjének megsértése céljából külföldi kormánnyal vagy külföldi szervezettel kapcsolatot vesz fel vagy tart fenn, bűntett miatt öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

ÚJ TERVEK, ÚJ UTAK: KULTÚRA ÉS FELSŐOKTATÁS. HANKÓ BALÁZS, INFORÁDIÓ, ARÉNA

INFORÁDIÓ, ARÉNA
Műsorvezető: KOCSONYA ZOLTÁN
2024.09.23.



Lesz-e új kulturális törvény, készül-e új szabályozás a kulturális területen?
Változhat-e a kultúra-finanszírozás? Az intézményi vagy a feladat alapú finanszírozás lehet-e hangsúlyosabb a jövőben?
Kulturális értékek közvetítése terén milyen lehetőségek vannak?
Hogyan lehet eljuttatni a kulturális értékeket az ország több pontjára vagy a határokon túlra?
Mik a vitás pontok Brüsszellel az Erasmus ösztöndíjprogram kapcsán? Jöhet-e megoldás a közeli jövőben?
Mit jelenthet a tervezett új európai diploma?
Összekapcsolható-e felsőoktatás és szakképzés?
Mit hozhat a diákhitel mintájára készülő, új munkáshitel?

Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában 2024.09.23-án. A műsorvezető Kocsonya Zoltán. Podcast.


Lásd még: 




L. RITÓK NÓRA: KÉPESSÉ TENNI

A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2024.09.27.


Amikor elkezdtük ezt az egészet, a segítés szándéka volt csak bennem. Aztán lassan felfedte magát ez az egész, iszonyúan bonyolult probléma, amit társadalmi leszakadásnak hívunk. Megmutatta a mélységeit, a felelősségeit, a beágyazottságát, tükröt tartott nekem önmagamról is, és a fogalom, hogy “segíteni” más tartalommal töltődött meg. Végül “képessé tenni” lett belőle.

Ami leghamarabb kiderült, az adományozásra leszűkített segítés kudarca. A szükségletek kívülről történő kielégítése nem abba az irányba viszi a leszakadót, hogy tegyen valamit a sorsáért, hanem abba, hogy kérjen. Persze ez csak kimondva ilyen egyszerű, mert akkor logikus, hogy nem kell adni semmit….ami persze nem tartható. Mi inkább azt használjuk, amit fejlesztő segítségnyújtásnak hívunk, az elmozdulást támogató adományozást folytatunk, közösségi szabályokkal, egyeztetve mindig mindenkivel. Mintegy indirekt befolyásoló eszközként. A hatását mérjük, és működik. A “nekem jár” szemléletet a közösségben felváltotta a “mit teszek én?” viszonyulás, ami lassan hat ugyan, de hat. Az elvárásokat pedig a közösséggel közösen fogalmazzuk meg.

A másik véglet, a “csak a lehetőséget kell adni”. Ez is egy furcsa dolog, és önmagában éppúgy nem működik, mint a másik. Mert valami elveszett a túlélési stratégiákban megformálódó lehetőségek között. Az akarás képessége. És hiába van ott az iskola, nincs motiváció a tanulásra. Hiába van elérhető munkahely, nem megy, maximum csak időszakosan a kapcsolódás. Hiába van ott a kert, ha nincs szándék a művelésére. Mindenki arra mozdul, amit könnyebben, erőfeszítés nélkül el tud érni.

Az önbecsülést a pénz adja, az pedig, hogy ahhoz ki, hogyan jut hozzá, nem érdekes.

Ezt persze nem akarja látni senki. Inkább kényszeresen bizonygatni, hogy a közmunka visszavezet a munka világába, és a felvillanó, többnyire pénzzel megtámogatott pillanateredmények változást hoznak. Pedig nagyon nem.

Mint ahogy azt is be kellene látni, hogy nem kapkodnak a lehetőségeken azok, akiknek az életstratégiájára más mintát adott a család, a közeg. Egy generációk óta a fekete zónában megélő család gyermekeinek nem minta a tanulás, a legális munka. Más receptet kapnak a túlélésre, más értékrenddel, más viszonyulásokkal. Sorban veszítjük el az ilyen gyerekeket, van, akit már 10 évesen, van akit kicsit később, pedig a képességeik alapján másképp is alakulhatott volna a sorsuk.

Aztán, itt van az is, hogy mit tud nekik adni az iskola? Motivációt a tanulásra? Önbecsülést? Tud-e partneri viszonyt kialakítani a szülőkkel? Van-e a szülőkben erő, akarat arra, hogy a gyerekeik más utat járjanak be, mint ők? Velük ki foglalkozik? Ilyenkor, iskolakezdéskor mindig rémületes látni, hogy milyen tudással jelennek meg gyerekek egy szegregálódott iskola első osztályában. Van, aki nem tudja megmondani a vezetéknevét sem. Többen hosszasan találgatják, mikor kérdezzük, hogy hány évesek. Az alapvető formákat sem tudják papírra vetni hét évesen…Nem tudnak annyit, mint amit egy három éves gyereknek a szakirodalom szerint már tudnia kell.

És később sem csökken a hátrány. Negyedikesek, de még mindig gondot jelent a nevüket felírni a rajzlap hátoldalára. Vajon belőlük milyen szakemberek lesznek? Meg tudnak felelni a 21.századi munkaerőpiaci elvárásoknak? Fényévnyire vannak ma egymástól iskolák, gyerekek, családok. És a távolság csak nő.

Mondhatnánk ezek után, hogy esélytelen minden… fel kell adni, kész…az utolsó kapcsolja le a villanyt. De nem reménytelen a helyzet. Csak szembe kellene nézni a hatásokkal, reálisan, és értékelni, minek van értelme, minek nincs.

Pl. biztosan nincs értelme olyan irodákat nyitni, nagyobb településeken, ahová a leszakadók információkért bemehetnek, ha pl. vállalkozásokat akarnak nyitni, vagy tanfolyamokat keresni. Nincs értelme ott ülni egy irodában, és várni, hogy majd valaki, két faluval távolabbról meghallja a lehetőséget, odautazik, és bemegy, okosodni. A társadalmi leszakadás kezeléséhez felkereső jellegű szolgáltatásokra van szükség. És aki felkeresi őket, láthatja a körülményeiket is, ami rögtön más alapokra helyezi a szemléletét, és a céljait is.

Aminek van értelme, az a folyamatos, bizalmi viszonyban működtetett, segítő attitűdű, következetes, átlátható, egyénhez igazodó fejlesztés biztosítása. Ez sem hat egyből mindenkire, de az Igazgyöngy életében az utóbbi tizenöt év azt igazolja, hogy jó az út.

Tegnap két tapasztalatot is gyűjtöttem. Az egyik kudarc, a másik eredményt mutat. A kudarc egy gyermek SNI (sajátos nevelési igényű) státuszának megújításhoz kötődik, amihez szükséges egy szakértői vélemény, 65 km-ről, a megyeszékhelyről. Amit, ha október 1-ig nem tudnak felmutatni, nem lesz jogosult sem az iskola a képzésére kapott plusz támogatásra, sem a család az emelt családi pótlékra. Az anyuka többször kért időpontmódosítást a felülvizsgálatra, többször meg is kapta, de nem mentek el. Az önkormányzat kisbuszát ugyan igénybe vehette volna, de nem járt utána. Tömegközelekedéssel nem ment, mert a nagyvárosban nincs tájékozódási képessége. Fuvart meg nem fogadott, mert nincs miből.

Tegnap találkoztunk, és mondja nekem, hogy szóltak az iskolából, mára van időpontjuk. És ha nem jelennek meg, baj lesz. Hogy mi, azt nem tudja. Az önkormányzat kocsija ma nem ér rá. Oldjuk meg mi. Nálunk most kiránduláson vannak ötven gyerekkel öten, első körben azt gondoltam, nem tudjuk megoldani. Aztán tájékozódtam… és tényleg utolsó pillanatos a dolog. Muszáj bevinni, mert az iskola is pórul jár, ők is, és az egésznek nyilván a gyerek issza meg a levét. Az anyuka beismeri, ő volt felelőtlen, az ő hibája. De nem az első eset ez nála. És feltehetően nem is az utolsó.

Nem mondhatom, hogy ezért a rendszer a hibás, mert egyértelmű a szülői felelősség hiánya. Ám az, hogy neki ebből ennyi van, annak már rendszerszintű okai is vannak. Mert egy önállótlan, sodródó életben meg lehet találni azokat a pontokat, kinek, hogyan és mikor kellett volna fejleszteni, segíteni, megértetni. Mert ő nem sajátos nevelési igényű. Mégis az egyetlen, amit fogott ebből az egészből, az, hogy ő nem is emelt szintű családi pótlékot kap. Mert nyilván ezzel sincsen tisztában.

A másik egy pozitív történet. Családi viszály, veszekedés, már tettlegességig fajulva. Reggel hosszan tanakodunk a kollégákkal, hogyan tudnánk segíteni. A gyerekeken is érzékeltük már ezt az egészet, és az anyuka is nagyon zaklatott volt napok óta. Azt gondoltam, teszek én is egy kísérletet, elmegyek hozzájuk, megpróbálok mediálni közöttük. De nem volt rá szükség. Az anyuka megnyugodva mesélte el, hogy most elköltözött egy időre a szülői házhoz a gyerekekkel, hogy kicsit tiszta fejjel tudjon gondolkodni, és már kétszer tudott a párjával is beszélni arról, hogy meg kell tudniuk oldani a problémájukat. Mert a gyerekek nem nőhetnek fel ebben a légkörben. Tudja, hogy neki is van hibája, meg a párjának is, de engedniük kell, mindkettőjüknek. És a párja hajlandóságot mutat. Szeretnék igénybe venni a segítségünket, hogy szakemberrel is beszélhessenek. Együtt.

Néztem, ahogy beszélt. Pontosan vázolva a problémát, elkerülve a másik egyértelmű hibáztatását, kompromisszumkészen, felelősen, a gyerekekre is gondolva, a számára fontos családi értékek mentén. Néztem, és azt gondoltam, ezt sok tanult ember nem tudná így végigelemezni. És próbáltam felidézni azt a mindenkivel kötözködő, agresszív viszonyulást is, amit sokszor már ismérveként rögzítettünk magunkban vele kapcsolatban. Az is eszembe jutott, hogy épp az előző hét csoportos fejlesztési témája volt a családon belüli konfliktusok rendezése. Ki tudja, talán az is hatott rá.

Minden esetre jó volt látni, hallani. Vele most itt tartunk. Mással előrébb, és van, akivel hátrébb. Egy biztos: ők, egyedül, nem tudnak megbirkózni azokkal a problémákkal, melyek bilincsben tartják őket. A nyomorúság bilincse erős, és nehezen feltörhető. De fel lehet törni.

Ebben biztos vagyok.

CSAK A SZÉPET EMELI KI AZ OECD OKTATÁSI JELENTÉSÉBŐL A BELÜGY, AZT IS MANIPULATÍVAN

LAKMUSZ
Szerző: PÁLOS MÁTÉ
2024.09.27.


Az oktatásért felelős minisztérium kedve szerint szemezgetett az 500 oldalas dokumentumból, de még a látszólag kedvező adatokat is félrevezetően tálalta. Azt pedig egyszerűen nem említette, hogy a magyar oktatás jó pár mutatóban látványosan gyengébben teljesít az OECD-átlagnál.

A Belügyminisztérium (BM) szeptember 10-én adott ki két részletben egy hatbekezdéses közleményt a 38 tagállamot számláló, párizsi székhelyű Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) friss oktatási összehasonlító elemzéséről.

A minisztérium szerint az elemzésben az OECD „elismeri a magyar köznevelés eredményeit”, és is kiderül belőle, hogy Magyarországon

- „az óvodai ráfordítások 90 százalékát a központi költségvetés finanszírozza, amely meghaladja az OECD 86 százalékos átlagát”,

- „az 5 éves gyermekek 96 százaléka vesz részt óvodai nevelésben, amely az OECD átlagát (85 százalék) meghaladó arány”,

- „az évismétlők aránya az átlagnál alacsonyabb”, és

- „nagyobb figyelem jut egy tanulóra, mint az EU vagy az OECD átlagában”.

A teljes OECD-jelentést átolvasva arra jutottunk, hogy a minisztériumi közlemény két szinten is megvalósítja a „cherry picking” módszerét. Az 500 oldalas dokumentumból kiválaszt pár olyan adatot, amely ránézésre pozitívnak tűnik a magyar oktatásra nézve, de még az egyes indikátorokon belül is szelektál, vagy pedig félrevezetően értelmezi a mutatókat.

A következőkben sorra vesszük a belügyminisztériumi közlemény állításait, majd bemutatunk néhány, a közleményből kimaradó és a magyar oktatási rendszerről kevésbé pozitív képet festő indikátort az OECD jelentéséből. Cikkünkben Nahalka István oktatáskutató Civil Közoktatási Platformon közölt meglátásaira is támaszkodunk.

Nincs benne értékelés

Az OECD Education at a Glance kiadványsorozata az egyik legalaposabb összehasonlító elemzés az országok oktatási rendszereiről. Adatait és mutatóit a világ oktatási szakértői, kutatói, szakpolitikusai használják, elemzik évről évre.

Az idei jelentés minden adattáblával, hivatkozással és függelékkel együtt, kiegészítő metodológiai magyarázat nélkül 500 oldalas, kiemelt fókusza az egyenlő hozzáférés kérdése. A 24 főtéma további részadatokra és elemzésekre bomlik az egy főre jutó állami oktatási költésektől az oktatási részvétel szociális és munkaerőpiaci eredményein át a bölcsődei-óvodai nevelés esélyegyenlőségéig, több száz grafikonnal, táblázattal, szakirodalmi hivatkozással. A jelentés a különböző indikátoroknál a legfrissebb összehasonlítható adatokat veszi figyelembe, általában 2021-ből, 2022-ből vagy 2023-ból.

Ahogy azt az előszóban is hangsúlyozzák, az OECD-jelentés nem értékelő dokumentum, hanem azon indikátorok gyűjteménye, amelyek az aktuális szakmai konszenzus szerint alkalmasak az oktatási rendszerek jellemzésére.

A BM állításával szemben az OECD nem értékel, nem „ismer el eredményeket”, hanem évente megméri, ami az oktatásban megmérhető, és az összegző adatokat közzéteszi azok módszertanával és az összehasonlítás korlátaival együtt, nemzetközi keretrendszerben.

Az OECD-jelentés horizontja lényegesen szélesebb annál, amit a minisztériumi közlemény láttat belőle, és a magyar oktatásról kirajzolódó kép egyáltalán nem homogén. Ez látszik abból is, hogy a Magyarországra koncentráló külön összefoglalóban a szervezet kiemel olyan mutatókat, amelyekben Magyarország jobban áll az OECD-átlagnál, de szép számmal olyanokat is, amelyekben rosszabbul...


Lásd még: 














GAZDASÁGI SEMLEGESSÉG? KOMOLY KOCKÁZATA VAN ORBÁN VIKTOR ÚJ TERVÉNEK

TELEX
Szerző: BÁNÁTI ANNA
2024.09.28.


Orbán Viktor és a kormány már évek óta kész tényként beszél arról, hogy a mai formájában ismert globalizációnak lőttek, megindult a blokkosodás a világpolitikában és a világgazdaságban. Nyár közepe óta a miniszterelnök retorikája újabb lendületet vett.

- Július végén a szokásos tusnádfürdői beszédében arról beszélt, hogy egy 500 éve nem látott világrendszerváltás közeleg, és az új helyzetben fontos, hogy Magyarország ne engedje magát bezárni a keleti vagy a nyugati világgazdaságba, mindkettővel kapcsolatban kell maradni.

- Szeptember elején a kötcsei polgári pikniken tartott beszédében úgy fogalmazott, hogy az új gazdaságpolitika „szíve, közepe és lénye a semlegesség” lesz, majd pontokba szedve gyűjtötte össze, hogyan kell gazdaságilag semlegesnek maradni a blokkosodó világban.

- Szeptember 25-én a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott beszédében újra, ezúttal hosszabban is kifejtette, mit jelent a gazdasági semlegesség, és miért van rá szükség.

- Két nappal később a szokásos péntek reggeli bejelentkezésében a Kossuth rádióban újra felmondta a leckét. Ennek külön apropót adott, hogy a miniszterelnök Észak-Macedóniából jelentkezett be. Az országról azt mondta, kereskedelmi útvonalai miatt fontos a velük való jó együttműködés.

A globalizáció jövőjéről szóló vita nem csak a magyar politikában téma. Az elmúlt években, különösen az orosz–ukrán háború 2022-es kiterjesztése óta neves elemzőcégek, egyetemi kutatók, nemzetközi szervezetek, jegybankok és a nemzetközi sajtó is sorra adta ki az elemzéseit arról, hogy valóban zajlik-e a deglobalizáció, azaz valóban visszaépülőben van-e az elmúlt évtizedekre jellemző globalizációs folyamat. Azzal, hogy mik a közgazdászok érvei és ellenérvei a deglobalizációval kapcsolatban, néhány napja foglalkoztunk. Most pedig azt járjuk körbe, hogy miből állna a magyar gazdasági semlegesség, mennyire számít magyar innovációnak, milyen kockázatai vannak, és egyáltalán, megvalósítható-e.

Miről beszél Orbán?

A blokkosodás, amiről Orbán mellett más jobboldali populista politikusok is évek óta beszélnek, a deglobalizációs kérdés radikális, politikával is átitatott továbbgondolása. Eszerint a globalizáció leépülése „blokkok” kialakulásához vezet a világgazdaságban. A fejtegetés lényege az, hogy a mostani globalizációs modell alapja egy unipoláris, az Egyesült Államok által vezetett világrend, ami 2008-ban válságba jutott. Erre válaszként Amerika és a Nyugat megszakítja, felügyelet alá vonja a kapcsolatait (azaz blokkosodik), ami a kis országok, így Magyarország perifériára szorulásával fenyeget.

Orbán júliusban Tusnádfürdőn arról beszélt, Ázsiából kiindulva alakul át teljesen a világrendszer, és a következő évtizedekben, évszázadokban Ázsia lesz a világ meghatározó központja, mert már most itt van a demográfiai, technológiai előny, ott vannak a legnagyobb vállalatok, kutatóintézetek, tőzsdék, és több a tőke is. A miniszterelnök szerint erre a helyzetre többféle európai válasz is születhet: vagy az Egyesült Államok alá betagolódva maradunk az alárendelt szerepben, vagy „be kell nevezni a világváltás rendszerébe”, ami garantálja az autonómiát. Ehhez európai önellátás kell (ami atomenergia nélkül nem fog menni), infrastruktúra-fejlesztésekre, erős katonai szövetségre, hadiiparra lesz szükség, a háború után pedig új kiegyezést kell kötni Oroszországgal, az uniónak mint önálló politikai projektnek pedig „fel kell adnia magát”.

Magyarországnak ebben az új rendszerben az eddigi „kis”, általában 2030-ig szóló stratégiák helyett hosszabb távú stratégiára van szüksége, ami Orbán szerint egyelőre még „nincs jó állapotban”, mert a nyelvezete túlságosan értelmiségi, de fél év múlva már érthetőbb lesz. Ennek felelőse éppen az az Orbán Balázs lenne, aki az 1956-os magyar szabadságharc és Ukrajna önvédelmének hiábavalóságáról húzott párhuzama miatt lett egy súlyos politikai botrány főszereplője.

A kormányfő ennek a stratégiának a gazdasági aspektusát kezdte el szeptemberben részletezni...


KUBATOV GÁBOR ELBÜSZKÉLKEDETT AZZAL, HOGYAN FOJTOGATJA A RENGETEG PÉNZ A MAGYAR FOCIT

G7.HU
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2024.09.26.


"Dénesre volt ajánlatunk, de ő okos gyerek, közgazdász. Volt egy francia ajánlata, megkérdezte, hogy ott mennyi az adó, a lakásbérlés, az élet. Kijött neki, hogy 1500 euró pluszért nem mozgatja a családját, emellett van vele egy hosszútávú megállapodásunk, és jól is érzi magát, szerintem már nem is kellene neki mozognia
."

A Nemzeti Sport tudósítása szerint ezt mondta Kubatov Gábor, a Ferencvárosi Torna Club elnöke – egyben a Fidesz országos pártigazgatója és alelnöke – Dibusz Dénesről, a Fradi kapusáról. Kubatov ezzel lényegében azt állította, hogy a Ferencváros ma már annyit fizet játékosainak, hogy a focistáknak anyagi szempontból az öt legfontosabb európai liga közé tartozó francia élvonal sem vonzó. Bármilyen hihetetlen, de a Fidesz pártigazgatójának igaza lehet, és ez a magyar labdarúgás fejlődése szempontjából egyáltalán nem jó hír.

A régiót már lehagytuk

Korábban is írtunk már róla, hogy a Fidesz 2010-es hatalomra kerülése óta nemzetközi összevetésben is rendkívül gyors ütemben gazdagodott a magyar labdarúgó-élvonal. A csapatok átlagos bevétele 2010 és 2023 között több mint kilencszeresére ugrott, ami európai szinten is példátlan...


...Míg 2009-ben egy hazai NB I-es csapat jóval kevesebb pénzből gazdálkodhatott, mint egy szlovák, román, horvát vagy éppen cseh versenytársa, addig a 2020-as évek elején a régióban már csak az osztrák klubok előzték a magyarokat a bevételi rangsorban. Jelenleg egy magyar együtteshez egy idényben durván kétszer annyi pénz folyik be, mint egy cseh, és háromszor annyi, mint egy szlovák élvonalban játszó csapathoz...

HOGY IS ÁLLUNK A VILÁGBAN? – NAHALKA ISTVÁN TÉNYELLENŐRZÉSE

CIVIL KÖZÖKTATÁSI PLATFORM
Szerző: NAHALKA ISTVÁN
2024.09.13.


Megjelent és magyarul is elérhető az OECD éves oktatási jelentése, amely csaknem félszáz ország oktatási adatait hasonlítja össze. A Belügyminisztérium ennek kapcsán kétrészes közleményt adott ki „Az OECD elismeri a magyar köznevelés eredményeit” (1. és 2.) címmel, amelyben a kedvező vagy annak látszó adatokra hivatkozva megállapítja, hogy „Magyarországon több figyelem jut egy tanulóra, mint az EU vagy az OECD átlagában.”

A közleménnyel nemcsak az a gond, hogy nagyvonalúan eltekint azoktól a területektől, amelyben nemhogy átlag fölött, hanem kifejezetten a sereghajtók között vagyunk, hanem az is, hogy ha értelmezzük a pozitív adatok, már nem ilyen gyönyörű a kép. Az ötéves kori óvodáztatásban résztvevők arányát elemezve például nem szabadna figyelmen kívül hagyni, hogy az országok egy részében ötéves korban már nem óvodába, hanem iskolába járnak a gyerekek, és a magas részvétel mellett nem lehetne elfeledkezni arról, hogy az egy óvodásra jutó költés nálunk volt a a legalacsonyabb az Unióban. Az egy pedagógusra jutó gyerekek alacsony számán örvendezve pedig nem feledkezhetünk meg többek között arról, hogy Magyarországon – sok országgal ellentétben – délután is kell a gyerekekre vigyázni, ami miatt például alsóban ahhoz, hogy egyszerre ugyanannyi gyerekkel legyen a pedagógus, egy pedagógusra sokkal kevesebb gyereknek kellene jutni.

Nahalka István alábbi elemzésében végignézi az összes Belügyminisztérium által idézett adatot, és felsorolja azokat a tényezőket is, amelyekkel nem véletlenül nem büszkélkedett a minisztérium.

Az adatok szépítése nem csupán hamisság, hanem a megfelelő oktatási rendszer kialakításának hátráltatása is. Ha az oktatásirányítás nem néz szembe a hibákkal és hiányosságokkal, nem tud megfelelő irányba kormányozni...

BOD PÉTER ÁKOS: ORBÁN ÉS SZIJJÁRTÓ UTAZÓÜGYNÖKE AZ OROSZ ÉS KÍNAI ÉRDEKEKNEK

KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2024.09.26.



Ha kiprésel Orbán a gazdaságból 3-6 százalékos gazdasági növekedést, amiről a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen beszélt, az nagy inflációval fog járni, bárki lesz az MNB új elnöke, annak a fékre kell majd lépnie. A 6 százalék az már olyan, mintha egy trabantos azt mondaná, hogy háromszázzal fog menni, hiába nyomja padlóig a gázt, nem fog annyival menni, csak jó büdös lesz – mondta Bod Péter Ákos, közgazdász, a KlikkTV Mélyvíz című műsorában, aki szerint, ha rossz az irány, és egyre nagyobb a sebesség, az mindenkinek rossz.

A kormány egy kényszerhelyzetbe került, ezt próbálja most Orbán racionalizálni. Az elmúlt évek során pofonverték az uniós kapcsolatrendszert, ezért kénytelenek kelet felé nyitni, nem azért, amit a miniszterelnök állít, hogy a nyugatnak vége, és kelet fog felemelkedni. Magyarország gazdaságilag az unió 1 százalékát jelenti, azt mondani, hogy ezt kinőttük teljesen irracionális. Hiteltelenek Orbán szavai, hiszen mindig a következő évre ígér gazdasági növekedést, erre nem lehet tervet építeni sem a cégeknek, sem a hitelezőknek. A gazdasági ütközés tényleg nem jó, de ha két fél közé szorul valaki, akkor azt kipréselik.

A műsorban szóba került Orbán Balázs kijelentése, mely szerint az ukránok hibáztak, hogy megvédték magukat az orosz agressziótól, meg kellett volna adniuk magukat. A közgazdászt megrázta Orbán Balázs kijelentése, hiszen édesapja is ’56-os hős volt. Bod Péter Ákos szerint a helyzet nagyon súlyos, ez része annak az érték nélküli politizálásnak, amit a kormány eddig is csinált, mindegy, hogy barát vagy ellenség, csak üzletet kössünk. Eddig a kormány a szuverenitásról papolt. Ha valakinek a szuverenitását megtámadják, ahogy az ukránokét, akkor bizony meg kell védenie magát.

MÁSRÉSZRŐL | FOGY A NÉPESSÉG, EGYRE KEVESEBB A HÁZASSÁGKÖTÉS, NŐ A SZINGLIK SZÁMA

KLUBRÁDIÓ / MÁSRÉSZRŐL
Műsorvezető: RÓZSA PÉTER
2024.09.17.



A Másrészről 2024 szeptember 19-i adásában Rózsa Péter vendégei Albert Fruzsina családkutató és Szabó Andrea a TKI ifjúságkutató igazgatója volt.

Szerkesztő: Somfai Péter 
Műsorvezető: Rózsa Péter

VOGEL KÖRÖMMEL RAGASZKODNAK A HATALOMHOZ / MAGYAR PÉTER SZÍNRE LÉP: M1, KOSSUTH RÁDIÓ

L1
Szerző: Vidékhy Pesti, Nemzethy Lipsi
2024.09.28.



Szexitájm Schmidt Máriával. Dúró Dóra gyerekeskedik az ARC-on. A háttérben meghúzódó Novák szál.

HÉTVÉGI OLVASNIVALÓK MEGADÁSRÓL, HIBÁKRÓL, AUTOKRATÁKRÓL ÉS JÓZANSÁGRÓL - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELÉNEK HÉTVÉGI KIADFÁSA

444.HU
Szerző: HORVÁTH BENCE
2024.09.28.


Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevelének hétvégi kiadása, az elmúlt hét legfontosabb-érdekesebb, esetleg szórakoztatóbb nagyobb anyagaival. Eseménydús hét volt mögöttünk, mint az rögtön látszódni is fog. Többféle hírlevelünk is van, itt lehet feliratkozni rájuk.

29. BUDAPESTI NEMZETKÖZI KÖNYVFESZTIVÁL - TELJES MEGNYITÓ

BUDAPESTI NEMZETKÖZI KÖNYVFESZTIVÁL
Szerző: BUDAPESTI NEMZETKÖZI KÖNYVFESZTIVÁL
2024.09.27.



A 29. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál hivatalos megnyitóját Orvos-Tóth Noémi pszichológus, író nyitotta meg a Nemzeti Táncszínházban.

A Fesztivál díszvendége a kortárs izlandi irodalom világszerte ismert alkotója, Jón Kalman Stefánsson, aki Budapest Főpolgármesterétől átvette a főváros nagy presztízsű irodalmi elismerését, a Budapest Nagydíjat.

KINCSES GYULA: NAGYON EGYENLŐTLEN AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS, EGY OROSZ RULETT, HOVA KERÜLÖK, ÉS MI LESZ

TELEX
Szerző: HALÁSZ NIKOLETT
2024.09.28.


„Én mindig betegesen forradalmár vagy innovátor voltam” – mondta Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) volt elnöke Veiszer Alinda eheti műsorában. A beszélgetésben szóba került Kincses Gyula politikai és orvosi karrierje, vezetői ambíciói, és a Budapesten októbertől hatályba lépő, új ügyeleti rendszer is.

Kincses Gyula Záhonyban született, szülei pedagógusok voltak, nagyapja körzeti orvosként dolgozott. Kincses 1998 és 2001 között az első Orbán-kormány alatt a Miniszterelnöki Hivatalban dolgozott, majd 2007 októbere és 2008 májusa között a második Gyurcsány-kormány egészségügyi államtitkára volt. Bár ez politikailag talán meglepő váltás lehet, de ő a szakmai feladatot látta a pozíciókban. Ahogy félig viccesen fogalmazott, általában azokba a pártokba lépett be, amiket ő alapított. Így lett a Magyar Demokrata Fórum (MDF) tagja. A beszélgetésben azt mondta, nem szégyelli, inkább jó érzéssel gondol vissza ezekre az időkre. Miután érezték, hogy a párt Fidesz közeli irányba indult el, többedmagával megalapították a Magyar Demokrata Néppártot (MDNP)

A kezdeti politikai munkájára úgy emlékezett vissza, hogy az első parlamentben „becsületes balekok gyülekezete voltunk”. Akkor még szerinte igazi viták voltak, hajnali 3-kor is ott ültek, nem olyan volt, mint most, hogy csak szavazni járnak be a politikusok a parlamentbe. Hittel csinálták a munkájukat, mindenkiben volt egy belső vágy, „hogy valami történjen”. Hétfőn, kedden a parlamentben volt, szerdától vasárnapig a „néppel”. Mivel orvosként dolgozott, előfordult, hogy három napot ügyelt egyben, ilyenkor több mint 72 órát dolgozott, így tudta beosztani az idejét.

„Voltak politikai ambíciói?” – kérdezte Veiszer Alinda. Kincses azt mondta: vezetői ambíciói nem voltak, nem tartja magát ilyen alkatnak, utál szervezeti problémákkal foglalkozni. De változást szeretett volna, és arra is vágyott, hogy

„rajta hagyja a keze nyomát Magyarországon”, vagyis legyen ráhatása a dolgokra. „Ez halványan még ma is megvan” – jegyezte meg.

Kincses Gyula 2019 és 2023 között a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke volt. Azt mondta, nem bánja, hogy már nincs a MOK élén, és azt sem, hogy kikerült a közéletből. Szerinte a kamara egy nagyon alacsony megbecsültségű szervezet volt korábban. Úgy látja, elvégezte azt a munkát, amire vállalkozott: térképre tette a kamarát, eredményeket értek el, például a hálapénz betiltását. Azért se lenne szerinte megfelelő a pozícióra, mert jobb, ha gyakorló orvos a kamara elnöke, ő viszont nem volt az.

Szakmai karrierjében úgy látja, a politika gyakran beszántotta az újításait. Ilyen volt például a vizitdíj is. Kincses Gyula úgy gondolta – és ezt mai napig tartja –, hogy „nincs ingyen leves”. Szerinte a közpénzzel való felelős bánásmód a lakosság dolga is. Kincses Gyula úgy látja, a tervét gyávaságból nem valósította meg a Fidesz: ennek szavazatszerzési okai voltak. Nem merték megtörni azt, hogy az ellátás ingyenes, ennek a levét isszák ma – mondta a MOK volt elnöke.

A beszélgetésben szóba került az is, hogy októbertől életbe lép az új orvosi ügyeleti rendszer Budapesten is. Kincses Gyula szerint ha kívülről nézné, azt mondaná, egy jobban szervezett rendszer jön létre, de itt is a hogyan volt a probléma. Például a kamara azt kérte, ne kelljen 70 év feletti orvosoknak ügyelni, de ezt nem sikerült elérniük. Ehhez érdemes hozzátenni, hogy az államtitkárság szerint ügyeleti cserékkel ezt is meg lehet oldani. Azt viszont a MOK volt elnöke is pozitívnak tartja, hogy a fővárosban külön szedték a gyerekek és a felnőttek ügyeleti ellátását.

Kincses Gyula szerint az októbertől élesedő rendszer kevesebb zökkenővel fog elindulni, mint azt sokan várják, de azért lesznek fennakadások.

Kiemelte az információhiányt: például ő fővárosi lakosként még nem tudja, hova kell majd mennie orvoshoz, ha munkaidőn kívül lenne rosszul. Szerinte ennek a bizonytalanságnak az lesz az eredménye, hogy a sürgősségi osztályok „fogják megszívni”, mert ha az emberek nem találják az ügyeleti pontokat, inkább oda mennek, és ezért ott nagyobb lesz a terhelés.

Kincses Gyula az egészségügy általános állapotáról is elmondta a véleményét. „Van olyan, hogy csődbe megy az egészségügy?” – kapta meg a gyakran neki szegezett kérdést. A szakember úgy látja, ez egy folyamat, de jelenleg van közösségi egészségügy, „a magyar egészségügy annál jobb, mint a közmegítélése”. Szerinte nem igaz, hogy mindenhol szörnyű a helyzet, a probléma inkább az, hogy nagyon egyenlőtlen az ellátás. „Orosz rulett, hogy hova kerülök, és mi lesz.” Ami nagy változás, hogy egyre nagyobb a betegforgalom, ami nem csak az orvosi kapacitásokat köti le, hanem költséges is. Korábban, ha valaki beteg lett, az vagy meggyógyult, vagy meghalt. „Ma egyre több olyan beteg van, aki tartósan kezelhető, de nem tudjuk azt mondani, hogy meggyógyult.” Példának említette azokat a daganatos betegeket, akiknek állapotát biológiai terápiával hosszú ideig kordában tudják tartani.

A teljes beszélgetést havidíjért cserébe ezen a linken lehet megnézni.


AZ ÉRTELMEZÉS ELVISELHETETLEN KÖNNYŰSÉGE

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2024.09.28.


Orbán Balázs – Orbán Viktor politikai igazgatója, tanácsadója mintegy – egyértelműen fogalmazott hazánk és Oroszország kapcsolatáról egy feltételezett agresszió esetén. Egészen egyszerű nyelvre lefordítva az az álláspontja, s mivel többes számban beszélt, akkor a Fideszé is, a kormányé is, hogyha Putyin megjelenne a baráti tankjaival, akkor Magyarországot neki kékszegélyű kistányéron kellene átnyújtani, esetleg egy kupica vodkával együtt.

Ebbe a minősíthetetlen ideába aztán belekeverte ’56-ot, megszentségtelenítve azt, voltaképp relativizálta és helytelennek minősítette mind azokat az eseményeket, amikor a hazát fegyverrel kellett védeni, innen nézve tehát már hőseink sincsenek. A legszebb az egészben mégis az, hogy a szuverenitást óbégató, annak védelmében hivatalt is felállító kormány adandó alkalommal éppen ezt a szuverenitást lökné oda egy külső hatalomnak gondolkodás nélkül.

Ezen az egészen voltaképp túl sokat gondolkozni nincs mit, ez olyan krumplileves, amit Kádár apánk megálmodott, tehát krumplileves, azaz, hazaárulás és kollaboráció egy Fidesz képviselő (a miniszterelnök politikai tanácsadójának) szájából elhangozva. Tegnap két kimenetelt vélelmeztünk, miszerint ez a kisebbik Orbán röpül, illetve, hogy marad, és bevédik. Ez utóbbi történt meg, és maga Orbán Viktor tette ezt, azaz, innentől mások a súlyok.

Hogy végül arra jutott doktorminiszter urunk, biztos abban, hogy ő ezzel a másik Orbánnal adott esetben a Corvin köznél vállt-vállhoz vetve harcolnának, az egy mesebeli, kifestőkönyvbe való kép hazafias neveléshez óvodásoknak. Ennél sokkal lényegesebb, mert a Fideszt magát hordozza, hogy Orbán Viktor szerint félreértették a politikai igazgatóját, eszerint tehát nem azt mondta, ami amúgy a száján kijött, pedig mi tudjuk, hogy igen.

Kialakul viszont az a kép, hogy kompletten a Fidesz, de legfőképp miniszterelnök urunk rendszeresen mond olyanokat, amikre voltaképp nem is gondol. Ennek eredője már a homályos múltba vész, amikor Orbán Viktor életterekről értekezett (vö.: Lebensraum), ami lassan nyolcvan éve eléggé illetlen fogalom Európa-szerte, amire azt a választ kaptuk, O. V. mondta azt, hogy Lebensraum? Nem, azt mondta élettér – na ugye.

Még távolabb menve, s vizsgálódásunkat kiterjesztve jut eszünkbe az azóta is sokat hülyült Kövér László köteles beszéde, amelyben azt javasolta a kormány intézkedéseit nem kedvelőknek, hogy kössék föl magukat. Erről azóta is bizonygatják, hogy nem is úgy gondolta, pedig de. A fideszesek soha nem azt gondolják, mint amit mondanak, bár ez nem egyezik miniszterelnök urunk intésével, hogy mit kell figyelni, a szavait vagy a tetteit.

Mindemellett a szó a gondolat tükre, anélkül nehéz volna elhangoznia, hogy előtte a beszélő (szónokló) fejében meg ne fordult volna, éppen ezért volt nehezen értelmezhető például doktorminiszter urunk hadoválása annak idején a tiszta fajúságról, hogy ezt helyesnek gondolja, mert különben nem jött volna ki a száján. Amúgy már régen rossz, ha egy politikus rendszeresen arra kényszerül, hogy magyarázza a minősíthetetlen beszédét.

A rendszer totálissá válása után majd már nem kell, addig azonban minden egyes ilyen aktus segít nekünk a komplett kép megértésében, hogy úgy lássuk – ebben ez esetben a Fideszt, ahogyan látnunk kell a maga valójában. Mint aki kisemmizi és elárulja a hazáját, fasiszta (néhol náci) gőzök vannak a fejében, a lakosság pedig nem érdekli egyáltalán. Ennek a híres tételmondata a lázári, akinek nincsen semmije, az annyit is ér. Ez is bájos...

PUKEDLI PUTYINNAK, ELMARADT TAYLOR SWIFT KONCERT ÉS AZ OSZTRÁK SZÉLSŐJOBB SZÍNEVÁLTOZÁSA

FELEDY PODCAST
Szerző: FELEDY BOTOND
2024.06.27.



Ausztriában nemcsak a szélsőjobbos Szabadságpárt szeretne kormánykoalícióba kerülni, de kis pártok, mint a Sörpárt vagy éppen a Kommunisták is szóba kerülnek az adásban, ahol az osztrák parlamenti választások kapcsán visszatekintünk arra, hogyan alakult a szomszéd ország belpolitikája, mely botrányok határozták meg a közbeszédet az elmúlt években, mit jelent náluk az “urbanizáció". Putyinnal esküvőző szabadságpárti külügyminiszter, antiszemitizmust muszlimellenességre cserélő szélsőjobb és imazsinóros politikusok. A podcast vendége Edlbacher Petra, ausztriai magyar származású újságíró, aki Bécsből jelentkezett be adásunkba.


GYŐZELMET VÁR ORBÁN CSODÁLÓJA AZ OSZTRÁK VÁLASZTÁSOKON

HÍRKLIKK
Szerző: NAGY MARIANN
2024.09.28.


Várhatóan a szélsőjobboldali Szabadságpárt (FPÖ) győz a vasárnapi osztrák parlamenti választásokon, maga mögé utasítva az ország két hagyományos tömegpártját: a Néppártot (ÖVP) és a szociáldemokrata SPÖ-t. Herbert Kickl, az FPÖ elnöke (Orbán Viktor szövetségese és csodálója) kancellári ambíciókat táplál, de ezeket nehezen tudja majd megvalósítani – ha egyáltalán. Az viszont nem lehetetlen, hogy ha a parlament demokratikus pártjai nem tudnak összefogni, a jobbra tolódott, szavazaterős ÖVP az FPÖ bevonásával, de Kickl nélkül alakít kormányt.


A 2019-es választásokon a Néppárt került az első helyre, 37.4 százalékkal, az SPÖ 21.2, az FPÖ csak 16.2 , a Zöldpárt 14 százalékot kapott. A felmérések szerint az ÖVP és az SPÖ most jelentős szavazói tömegeket veszít el, újabb többségük aligha képzelhető el, mert a kis liberális párt által megtámogatott néppárti kormány iránti bizalom mélyponton van. A gazdaság a háború utáni időszak leghosszabb recessziójával küzdve, két éve stagnál vagy zsugorodik, Ausztria versenyképessége, termelékenysége, sőt, jóléte is csökkent. Uniós viszonylatban magas az infláció, amit fűt az állam költekezése és takarékossági reformokat ez a kormány nem tudott keresztülvinni.

Ausztria sajátos helyzetben áll az orosz kérdésben. Bár a kormány elítélte az Ukrajna elleni agressziót és támogatja a szankciókat, egyúttal (Magyarországhoz hasonlóan) finanszírozza az orosz háborús gépezetet, hiszen csaknem egész földgázimportja változatlanul Oroszországból származik, holott lett volna már mód arra, hogy más forrásokra támaszkodjék. Karl Nehammer kancellár Orbán Viktor mellett az egyetlen vezető nyugati politikus, aki a háború kitörése óta Putyin elnöknél járt Moszkvában. A kormány csak most, augusztusban változtatta meg az ország nemzetbiztonsági stratégiáját, amelyben Oroszország még, mint „stratégiai partner” szerepelt...

BUKHATNAK A SZÉLSŐSÉGES EGÓK AUSZTRIÁBAN?

GEMIŠT / PARTIZÁN PODCAST
Szerző: PARTIZÁN
2024.09.28.



Lesz-e szélsőjobbos vagy szélsőbalos kancellár a szomszédban? Ausztriában vasárnap választanak, de nehéz megmondani, ki alakít majd kormányt. A szociáldemokraták elnöke túl szélsőbaloldali, a szabadságpártiak elnöke túl szélsőjobboldali a többiek ízlésének: azaz a pártok simán összeillenének, de a pártvezetők egói belezavarnak az idillbe. Annyi biztos csak, hogy a Néppárt nélkül nem lesz semmi. Két valamennyire burgenlandi, Techet Péter és Bukovics Martin beszélik meg egy órában, hogy miért van ez így.

KÉT SÚLYOS ÁLLÍTÁST IS TETT ORBÁN BALÁZS, DE CSAK AZ EGYIKÉRT KÉRT BOCSÁNATOT

NÉPSZAVA
Szerző: BATKA ZOLTÁN
2024.09.28.


Azt fenntartják, hogy a megtámadott Ukrajna elnöke „felelőtlenül” belevitte országát „egy háborús” védekezésbe.

Nagyot fordult egyetlen nap alatt a kormányzati kommunikáció: míg csütörtökön még tagadták, hogy Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója vállalhatatlan kijelentéseket tett, és „a külföldi finanszírozású propagandasajtót” tették felelőssé, péntekre már visszavonulót fújtak. Orbán Viktor miniszterelnök a hagyományos pénteki rádióinterjújában félreérthetőnek és hibának nevezte, amit a bizalmi embere mondott a bizalmi embere nyilatkozatát, amire végül Orbán Balázs kapcsolt, és bocsánatot kért.

A politikai igazgató – mint arról már írtunk – azt mondta a kormányközeli Mandiner podcastjében: „Pont 56-ból kiindulva mi valószínűleg nem csináltuk volna azt, amit Zelenszkij elnök csinált 2,5 évvel ezelőtt, mert felelőtlenség, mert látszik, hogy belevitte egy háborús védekezésbe az országát, ennyi ember halt meg, ennyi területet vesztett. Mondom még egyszer, az ő joguk, szuverén döntésük, megtehették, de ha minket megkérdeztek volna, akkor mi nem tanácsoltuk volna. Azért, mert 56-ban az lett, ami lett. Mert megtanultuk, hogy itt óvatosnak kell lenni, és óvatosan kell bánni a nagyon értékes magyar életekkel. Azokat nem lehet csak úgy odadobni mások elé.”

Figyelemre méltó, hogy a megdöbbenést kiváltó nyilatkozat utáni politikai kármentésben a kormányzat csak az 56-os kijelentésre fókuszált. Orbán Viktor azt hangsúlyozta, hogy „a mi közösségünk az 1956-os forradalom talaján áll, abból nőtt ki, nem lenne a mi politikai közösségünk, ha nem lettek volna az '56-os hősök." Közölte, biztos abban, hogy Orbán Balázs, ha a történelem úgy fordulna, hogy megint harcolni kell a hazáért, akkor "ott lesz velünk a Corvin közben.” Gyorsan helyeselt erre Orbán Balázs: „Nem állt szándékomban félreérthetően fogalmazni 1956 ügyében. Hiba volt részemről, és ha ezzel valakit megbántottam, akkor ezért elnézést kérek. Megerősítem, hogy ha szükség lesz rá, én ott leszek fegyverrel a kezemben a Corvin köznél.”

Mindez azt jelenti, hogy két súlyos állítása közül csak az egyikről ismerték be, hogy hiba volt.


Arról a kormányfő, az ügyben szintén megszólaló Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Orbán Balázs sem tett említést, hogy az ukrán elnökre vonatkozó kijelentését korrigálni kellene. Pedig voltaképp nem kevesebbet állított, minthogy az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij felelős a sok áldozatért, mert védekeznek az országukat lerohanó oroszok hadsereg ellen.

Megkérdeztük Orbán Viktor sajtófőnökét, Havasi Bertalant, a Kormányzati Tájékoztatási Központot és a Miniszterelnökséget is egyetértenek-e Orbán Balázs kijelentésével, ami szerint Zelenszkij elnök felelőtlenül belevitte országát „egy háborús védekezésbe.” Eddig nem kaptunk választ.

Szentpéteri Nagy Richard politikai elemző lapunk érdeklődésére úgy vélte, szinte törvényszerű volt egy hasonló botrány kirobbanása: – Orbán Viktor oroszbarát politikája annyira tarthatatlan, hogy abban a pillanatban, amikor valaki leül és megpróbál erről mélységében beszélni, akkor azonnal, magától értetődően felmerülnek védhetetlen kérdések.

Ha valaki megpróbálja megvédeni Orbán Viktor oroszpolitikáját, akkor az ugyanúgy beleszalad egy ilyen botrányba, ahogy ez most Orbán Balázzsal történt.

Arról, hogy Orbán Balázsnak sikerült-e megmentenie állását a felemás bocsánatkérésével, Szentpéteri Nagy Richard úgy vélekedett: ez szinte mellékszál. – Sokkal komolyabb probléma, hogy a háború, az Ukrajna elleni orosz agresszió folytatódni fog, és a magyar kormány várhatóan Orbán Balázzsal vagy nélküle, de ugyanazt a külvilág számára morálisan védhetetlen politikát fogja folytatni...

AMERIKAI NÉPSZAVA: MEGINT ORBÁN VIKTOR HELYETT KELL ELVINNIE MÁSNAK A BOTRÁNYT

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2024.09.27.


A kegyelmi ügy Orbán Viktor ügye volt, ezért is lett belőle akkora botrány, mert minden szál hozzá és a családjához vezetett, de miatta végül (az ugyancsak nem vétlen) Novák Katalinnak és Varga Juditnak kellett lemondania. Most ugyanez ismétlődhet.

Orbán Balázs bukásának, lemondásának és kirúgásának töténete most a bocsánatkérésnél tart, Orbán elhatárolódásánál, és kivárják, hogy ez elég lesz vagy távoznia kell. Ha nem akarják a magyarok, hogy az oroszok a Dunában mossák a véres csizmájukat, mennie kell.

Nem azért, amit egyes politológusok és online felületek emlegetnek, hogy a Fidesz egykori önmagával hasonul meg, mert a Fidesz 1956-ból nőtt ki, mert ez önmagában is egy ordas hazugság. Orbán Balázsnak nem ezért kell távoznia, a távozását nem ezért kell követelni.

Orbán Balázsnak azért kell távoznia, hogy a magyar társadalom világos üzenetet küldjön ennek az aljas bűnszervezetnek, amely már így is orosz gyarmatot csinált az országból: ne spekuláljanak abban, hogy csak úgy beengedik az oroszokat.

Mert ennek az ügynek ez a tétje. Teljesen nyilvánvaló, hogy Orbán az orosz hadsereget Európa határán akarja látni, s az oroszpárti európai szélsőjobboldalt akarja hatalomra segíteni, hogy „elfoglalhassa” Brüsszelt. Ez pedig orosz bevonulással járna.

Nem tudjuk, hogy szándékosan tesztelték-e az orosz propaganda után az országot, hogy miképpen fogadja az ellenállás nélküli orosz bevonulást, de mindenképpen tesztnek kell lennie, ami megmutatja nekik, hogy ezt már nem nyelik le a magyarok.

Ennek pedig fontos része, hogy Orbán Balázsnak távoznia kell a közéletből. Ha Orbán Balázs ezek után a helyén maradhat, akkor az Orbán-rezsim felhatalmazást kap arra, hogy Orbán felvonulási terepnek átadja az országot az oroszoknak, amikor akarja.

Orbán Balázst nem kell sajnálni, intellektuális képességeit egy sötét és gonosz rendszer szolgálatába állította, a nyers erőszakot és a náci propagandát alakította intellektuálisan fogyasztható politikai programmá, az országot az amerikai fasiszták jövőjéhez kötve.

Orbán Balázs intelligens ember, egykor értelmiségi volt, ami akkor ért véget, amikor egy fasiszta szolgálatába állította a képességeit. Ezért nincs mentsége, mert értelmileg tudnia kellett, hogy milyen emberekkel kapcsolódott össze ideológiailag, s kiket ölelgetett.

Eladta a lelkét az ördögnek. Bizonyos értelemben a naivitása lehet a veszte, hogy az Orbán által becsomagolt, kódolt, letagadott aljas ideológiát kibontotta és nyilvánosan kimondta. Nem most először, mert kikotyogta a propaganda felhasználásának szerepét és célját is.

Összességében azonban Orbán Balázs nem volt kreatív ember, beszélő szerszámként végezte lelketlen és aljas munkáját Orbán szolgálatában, ezért a bukása sem az önálló gondolatainak köszönhető. Ő csak azt mondta ki, amit Orbán képvisel, de rejteget.

Ha az általa kimondott gondolatért kell távoznia, akkor elődeihez hasonlóan ő is Orbán helyett bukik meg, mert a gondolat nem az övé, hanem Orbán Viktoré. Ami felháborodást okozott, az az orbáni „békepolitika” alapja. Kódolva Orbán Viktor ezt hirdeti egy éve...