2024. szeptember 13., péntek

„A MAGYAR PÉTER-JELENSÉG TÉNYLEG VÁLTOZÁST HOZHAT” – KLASSZIS PODCAST SZENT-IVÁNYI ISTVÁNNAL

KLASSZIS PODCAST
Szerző: KLASSZIS
2024.09.13.



A magyar-EU viszony elmérgesedése miatt a Magyarországgal kapcsolatos döntésekben már „politikai elem” is van, ezért azonban a magyar kormány „keményen megdolgozott” - jelentette ki Szent-Iványi István külpolitikai szakértő a lapcsoportunk, a Klasszis Média műsorában, a Klasszis Podcastban. Szerinte a Magyar Péter-jelenség „rendkívül pozitív”, ugyanakkor egyelőre „one man show”-ról van szó, és a Tisza Párt elnökének már be kellene mutatnia egy ütőképes csapatot.

A podcastban szó esik még arról, hogy miért "vergődés" az uniós elnökségünk, miért nem fizeti ki a kormány a menekültügyi bírságot, miért lett a múlté a merkeli migrációs politika, ki lehet a magyar uniós biztos az Európai Bizottságban, milyen nagy fordulat történt a magyar külpolitikában 2014-ben, miért romlott radikálisan a megítélésünk a NATO-n belül, veszélyben van-e az EU-tagságunk, miért vesztett az ellenzék 2022-ben, mi jöhet a 2026-os parlamenti választásokon, és milyen benyomást tett rá Magyar Péter egy személyes beszélgetés során. Az interjút a fenti videóban tekinthetik meg.

Aki kérdez: Wéber Balázs külpolitikai újságíró.

00:0002:30 Beköszön 
02:3011:35 Uniós pénzek, magyar uniós elnökség 
11:3516:20 Kínai hitel 
16:2028:00 Migráció 
28:0032:00 Magyar uniós biztos 
32:0037:17 Martonyi-korszak, Szijjártó-korszak, magyar uniós elnökség 
37:1740:49 Lesz-e Huxit? 
40:4948:48 Magyar Péter, ellenzék 

BATKA ZOLTÁN: A FIDESZ-TÁBOR MINDIG AZ ERŐ MÖGÉ ÁLL

KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Szerző: NÉMETH PÉTER
2024.09.13.



A tendencia azt mutatja, hogy megrendült a Fidesz hatalma, megkezdődött a kormánypárt lemorzsolódása és véglegesen megszűnt a centrális erőtér. Így értékelte a folyamatokat a KlikkTV Mélyvíz című műsorában Batka Zoltán, a Népszava munkatársa. Az újságíró szerint most a nagy kérdés, hova igazodik a Fidesz-tábor, amelynek nagy része karrierista és a mindenkori erőpolitika mögé sorakozik fel. 

Mivel Magyarországon a politikának kevés az erőforrása, ami a változó helyzetben egyik végletből a másikba csaphat át, Batka nem zárja ki, hogy ez egészen durva változásokat is előidézhet. A lehetőségeket azonban behatárolja – tette hozzá –, hogy a Tisza továbbra is egyszemélyes párt. 

A műsorban szó volt az egyházi ügyekről is, arról, hogyan befolyásolja a kipattant botrányok kivizsgálását az egyház és a politika összefonódása.

BÁNÓ ÉS BOLGÁR: LENGYEL LÁSZLÓ

TV13 / BÁNÓ ÉS BOLGÁR PODCAST
Műsorvezetők: BÁNÓ ANDRÁS. BOLGÁR GYÖRGY
2024.09.11.



Vendég: Lengyel László.

LAKNER ZOLTÁN: SZÓ NINCS ARRÓL, HOGY A KORMÁNY MOST HIRTELEN VISSZATÉRNE A KORMÁNYZÁSHOZ

SZABAD EURÓPA / ELEMZŐ PODCAST
Szerző: SZABAD EURÓPA
2024.09.13.



Már nem csak a Fidesz VIP-nek beszélt Orbán Viktor Kötcsén, érzik, hogy hangsúlyváltásra van szükség, és a mezei fideszest is meg kell nyugtatni, hogy látja a Tisza előretörését, de ura a helyzetnek - mondja Lakner Zoltán, politológus.

SZELÉNYI ZOLTÁN: MEGLEHET, NEM JÓL KÉSZÍTETTÉK FEL ORBÁN VIKTORT A MAGYAR ORVOSOK SZÁMÁRÓL

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH-KÁLLAI SZILVIA
2024.09.13.


Viszonylag sok a rezidens, még több a nyugdíjas vagy a nyugdíjhoz közelítő orvos a magyar egészségügyben, miközben hiányzik a jól felkészült, terhelhető középgeneráció – mondta a Hírklikknek dr. Szelényi Zoltán gyakorló traumatológus-sebész, az MSZP egészségpolitikusa. Ezért is tartja hihetetlennek Orbán Viktor Kötcsén elhangzott kijelentését arról, hogy nyolcezerrel több orvos lenne ma, mint volt tizennégy évvel ezelőtt.


A kötcsei találkozón, amely a jobboldal hagyományos, zárt körű piknikje, a rögtönzött sajtótájékoztatón a magyar egészségügy helyzetét firtató újságírói kérdésre a kormányfő azt válaszolta, hogy nyolcezerrel több orvos van most, mint 2010-ben. Ha ez így van, akkor hol vannak? Miért van orvoshiány Magyarországon?

Nem tudom ellenőrizni milyen adatokból dolgozik a miniszterelnök úr, de a nyolcezer orvos számomra finoman szólva is hihetetlenül hangzik. Ám tegyük fel, hogy ennyivel több orvos van, csakhogy a többségük kezdő – tehát nincs szakmai tapasztalata –, akkor ez nem sokat lendít az ellátás színvonalán. A magyar orvostársadalom ugyanis kettészakadt. Viszonylag sok rezidens van, akik csak felügyelet mellett dolgozhatnak. Ugyanakkor sok a nyugdíjas, vagy nyugdíjhoz közel álló kolléga. A szakmailag jól felkészült és terhelhető középgeneráció hiányzik a rendszerből, hiszen az orvosok többsége friss szakvizsgával a zsebében hagyja el az országot, vagy megy el a magánellátásba. A munkaerőhiány jelenleg már nem csak az orvosok szintjén, hanem a szakdolgozók, ápolók szintjén is jelentkezik. A propagandával ellentétben, ugyanis elmaradt a hathatós szakdolgozói béremelés. A betegágy mellett dolgozókra, asszisztensekre pedig egyre több feladat hárul – hogy mást ne említsek, a megnövekedett adminisztrációs teher. Mindeközben ők szembesülnek elsőként a rendszer fogyatékosságaival: a gyógyszerhiánnyal, eszközhiánnyal, nemegyszer a tiszta textilia, vagy a takarítás hiányával. Vagyis a romló munkakörülmények párosulnak az alacsony anyagi megbecsültséggel...

GPT-O1 GAZDASÁGPOLITIKAI TANÁCSA ORBÁN VIKTORNAK (NEMVICCPOSZTHALÁLKOMOLYPOSZT)

ÖRÜLÜNK, VINCENT? BLOG
Szerző: jotunder
2024.09.13.


Kérdés: Hogyan folytathatja a kormány a magas nyomású gazdaság politikáját, ha az alábbiak állnak fenn.

Alacsony növekedési mutatók, visszafogott hitelbővülés.
Negatív kibocsátási rések.
Az elmúlt évtizedek legmagasabb inflációs környezete.
Magas kamatkörnyezet.
Szűkös munkaerőpiac, további kínálat hiánya.
Óriási költségvetési hiány és növekvő adósságköltségek
. (ezt az erste elemzéséből vettem, a negatív kibocsátási résről megkérdeztem GPT-4o-t: A közgazdaságtanban a negatív kibocsátási rés akkor fordul elő, amikor egy gazdaság kevesebbet termel, mint a potenciális kibocsátása, amely az a maximális szintű áruk és szolgáltatások mennyisége, amit teljes kapacitással és teljes foglalkoztatás mellett képes előállítani. Lényegében a negatív kibocsátási rés azt jelzi, hogy a tényleges GDP alacsonyabb, mint a gazdaság potenciális GDP-je.)

VÁLASZ: (minden beszélgetés angolul folyt és utána kértem GPT-4o-t, mert nem tudom, milyen fordításban GPT-o1, hogy fordítsa le magyarra)

A magas nyomású gazdaság politikájának követése – olyan állapot, ahol a kereslet szándékosan az aktuális gazdasági kapacitás fölött marad, hogy ösztönözze a teljes foglalkoztatást és a bérnövekedést – különösen kihívást jelenthet az Ön által felvázolt feltételek mellett. Az alacsony növekedés, a visszafogott hitelbővülés, a negatív kibocsátási rések, a magas infláció, a megemelkedett kamatlábak, a szűkös munkaerőpiac és a jelentős költségvetési hiányok kombinációja összetett gazdasági környezetet hoz létre. Azonban a kormány stratégiai politikák keverékével navigálhat ezek között a kihívások között, amelyek célja a termelési kapacitás növelése, a munkaerő-kínálat bővítése és az inflációs nyomás kezelése...

FICO TAGADJA, HOGY PEGASUST HASZNÁLNA KORMÁNYA - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2024.09.13.


A Denník N szlovák lap a múlt héten írta, hogy a Szlovák Hírszerző Szolgálat, a SIS megkapta a Pegasus kémszoftvert. Robert Fico szlovák miniszterelnök tagadja ezt, az EurActiv azonban emlékeztet, hogy az izraeli fejlesztésű számítástechnikai rendszert korábban már több országban – így Orbán Magyarországán, illetve Lengyelországban az előző kormányzat alatt – felhasználták demokráciapárti vezetők, illetve újságírók kommunikációjának kifürkészésére.


Robert Fico szlovák miniszterelnök tagadja azt az állítást, hogy kormánya beszerezte volna a rosszhírű Pegasus kémszoftvert, de az EurActiv brüsszeli portál által megkérdezett szakértőnek súlyos kételyei vannak Fico állításait illetően.

A Denník N szlovák lap még a múlt héten írta, hogy a Szlovák Hírszerző Szolgálat, a SIS megkapta a Pegasust. Erről négy biztonságinak nevezett forrás tájékoztatta az újságot, és egyikük hozzátette: szeptemberben a tesztfázisról áttértek a teljes értékű alkalmazásra. Az EurActiv emlékeztet arra, hogy ezt az izraeli fejlesztésű számítástechnikai rendszert korábban már több országban – így Orbán Magyarországán, illetve Lengyelországban az előző kormányzat alatt – felhasználták demokráciapárti vezetők, illetve újságírók kommunikációjának kifürkészésére. A Denník N éertesülését nonszensznek minősítette a pozsonyi kormány több tagja, élükön Ficóval. „Nincs Pegasus, éppen ellenkezőleg. Ami ezt illeti, jogszabályt kell hoznunk az alkalmazása ellen, mert az sértené a magántitok megőrzéséhez fűződő jogokat” – mondta a miniszterelnök.

Juraj Krúpa, a Szabadság és Szolidaritás (SaS) elnevezésű ellenzéki párt védelmi és biztonsági szakértője azonban azt állítja az EurActiv szerint, hogy a médiához eljutott egybehangzó értesülések több, egymástól független forrásból származnak. Krúpa korábban dolgozott a védelmi minisztériumban és Szlovákia NATO-képviseletén, egy időben pedig vezette a szlovák parlament védelmi és biztonsági bizottságát. Most azt mondta az EurActivnak: az a tény, hogy a Fico-kormányzat beszerezhette ezt a szoftvert, felkeltette több külföldi intézmény és a média érdeklődését, és mivel ez a kormányzat nem élvez bizalmat, létezik olyan aggodalom, hogy a Pegasust újságírók és ellenzéki politikusok ellen használhatják fel. A kormánykoalíció – jelentette ki Krúpa – ahelyett, hogy megteremtené a titkosszolgálat hatékony felügyeletének a mechanizmusát, a Pegasust betiltó törvényt akar hozni, miközben léteznek igencsak hasonló képességekkel rendelkező más rendszerek is. A brüsszeli portál megjegyzi: a hírszerző szolgálat felügyeletére hivatott parlamenti bizottságnak jelenleg nincs elnöke. A kormánykoalíció eltávolította ebből a pozícióból Mária Kolíkovát, a Szabadság és Szolidaritás jelenlegi parlamenti képviselőjét, korábbi igazságügy-minisztert, és a tisztség azóta is üres.

Merénylet után tisztogatás

Míg az EurActiv írása kifejezetten csak a kémszoftver ügyéről szól, a New York Times jóval átfogóbb cikket szentel Szlovákiának, és azt írja, hogy Fico, miután lőfegyverrel merényletet követtek el ellene, tisztogatásba kezdett a korrupcióellenes ügyészek, a kulturális tisztségviselők – köztük színház-, illetve múzemigazgató -, illetve az újságírók soraiban, mert úgy véli, hogy ezekből a körökből táplálták az ellene irányuló gyűlöletet és agressziót. „Megbocsátok és figyelmeztetek” – hangoztatta videóüzenetében felgyógyulása után a munkába visszatérő Fico, ám azóta a megbocsátásnak alig mutatkozik jele, annál inkább a figyelmeztetésnek – írja Andrew Higgins, a lap kelet- és közép-európai irodavezetője. Szerinte a tisztogatás olyan gyors tempóban folyik, hogy a liberális szellemiségre fogékony Pozsonyban kezdik úgy látni, hogy Fico a kritikus hangok elhallgattatásával a szomszédos Magyarországon Orbán Viktor által kikövezett illiberális útra viszi Szlovákiát. Ebben benne van az is – teszi hozzá az amerikai tudósító -, hogy Fico irányvonala mindinkább szemben áll a Nyugattal és egyre barátságosabb Oroszországgal.

Lubos Machaj, aki széles körben nagy tiszteletnek örvendő újságíró, évek óta jól ismeri Ficót, és júliusban veszítette el a szlovák közmédia élén betöltött pozícióját. Azt mondta a Newe York Timesnak: a miniszterelnök fizikai és pszichológiai értelemben egyarán megváltozott, miután meglőtték, és most valóban veszélyessé kezd válni, a demokrácia tartóoszlopai ellen támad. Machajt egyébként nem elbocsátották állásából, hanem az RTVS rövidítésű közmédiát egyszerűen felszámolták, és STVR néven újat hoztak létre helyette. A New York Times tudósítója megkérdezte Lubos Blahának, a Fico vezette Smer párt alelnökének a véleményét is, aki voszont azt állítja, hogy mindez csupán a pozsonyi liberálisok hisztériázása. „Azt állítják, hogy autoriter és demokráciaellenes irányba megyünk, holott csupán az egyensúly helyreállítására törekszünk” – mondja. Szerinte a miniszterelnök elleni merénylet elkövetője a liberálisok által agymosott ember volt.

A New York Times emlékeztet arra, hogy Ficóhoz nagyrészt hasonló dolgokat művelt Magyarországon Orbán Viktor: Magyarország pezsgő demokráciáját lényegében egypártrendszerré alakította át. Vannak azonban jelentős különbségek is – derül ki a cikkből. Fico például nem gátolja Ukrajna fegyverekkel való ellátását. A nagy parlamenti többséggel rendelkező Orbánnal ellentétben Fico pártja egymagában nem tudott többséget szerezni a tavaly szeptemberi választáson, így miniszterelnöki pozíciójának a megőrzése az ultranacionalista Szlovák Nemzeti Párttól függ. „Magyarország irányába megyünk, de még nem tartunk ott. Szlovákiában még nagy számban létezik független média és független intézmény, bár ezeket most természetesen támadják” – idézi a New York Times Michal Simeckát, a Progresszív Szlovákia elnevezésű vezető ellenzéki párt elnökét.

„A politika alakítói még nem ébredtek rá arra, hogy a víz a legfontosabb kincsünk”

Végül röviden megemlítem, hogy a Reuters terjedelmes tudósításban számolt be magyar parlamenti képviselők és civilszervezeti vezetők szerdai kihelyezett találkozójáról, amit Nagykörűnél, a Tisza leapadt medrében tartottak, a fideszes törvényhozók bojkottja mellett. „A politika alakítói még nem ébredtek rá arra, hogy a víz a legfontosabb kincsünk, és hogy a mostani helytelen vízgazdálkodás a jövőnket veszélyezteti” – idézte a hírügynökség Keresztes László Lóránt ellenzéki képviselőt.

KÖTÖTTFOGÁS 312. – CSAK KETTŐ MARADHAT: SZOROS VERSENYBEN A FIDESZ ÉS A TISZA PÁRT

KÖTÖTTFOGÁS
Műsorvezető: DÉVÉNYI ISTVÁN
2024.09.12.



Orbán Viktor gyúr. Megszűnt Kötcsén a médiacsönd. Véget érhet a centrális erőtér. Fideszes papok botrányai. Ezek voltak a szeptember 12-i Kötöttfogás témái. A műsor résztvevői: Balogh Gábor, Konok Péter, Reichert János, Szerető Szabolcs, a műsorvezető Dévényi István.


SÚLYOSAN ALÁBECSÜLHETJÜK A KLÍMAVÁLTOZÁS GAZDASÁGI KOCKÁZATAIT

G7.HU
Szerző: FAZEKAS DÓRA, SIMÓ MÁRTON
2024.09.13.


(Fazekas Dóra a Cambridge Econometrics budapesti irodájának ügyvezetője, Simó Márton a Cambridge Econometrics elemzője.)


Az idei nyár és ősz naponta döntött meg hőségrekordokat, ennek káros hatásait mára már mindannyian a bőrünkön érezzük. Míg itthon az aszály hatására több, öntözés nélküli állományban is igen gyenge termésátlagok születtek, a Szaharában zuhog az eső, ami az ottani körülmények miatt okoz problémát.

A nyár egyik kiemelt híre volt, hogy az Autonomy nevű szoftvercég társalapítója, a brit technológiai vállalkozó, Mike Lynch és vitorlázó csapata szörnyű tragédiát szenvedett, amikor váratlan erejű viharba kerültek. A baleset egyik oka az a jelenség lehet, hogy a melegebb tengerfelszíni hőmérséklet fokozhatja a viharok intenzitását, mert a melegebb víz több energiával táplálja a viharokat, erősebb szeleket és hevesebb csapadékot eredményezhet. És ez csak néhány a most augusztusban tapasztalt eseményekből.

Áttörési pontok

A klímaváltozás hatásainak mérséklése jelentősen csökkentheti az ebből adódó károkat, költségeket. A dekarbonizáció, vagyis a kevesebb üvegházhatású gáz kibocsátásával járó gazdasági működés ugyan jár átállási költségekkel, ugyanakkor komoly pozitív hatásai lehetnek – hiszen elkerülhetjük a további, még erőteljesebb fizikai károkat. A legújabb hőmérsékleti anomáliák arra utalnak, hogy az éghajlat globális átalakulása hamarabb változtatja meg a klímarendszert, mint azt korábban várták, ami kétségeket vet fel a hagyományos, eseményalapú aszály- és csapadék-előrejelzések pontosságával kapcsolatban.

A változások hirtelen felerősödését „áttörési pontnak” nevezzük (angolul climate tipping point). Az áttörési pontok egyik következménye, hogy a Föld átlagos felmelegedését nem tudjuk bármikor módosítani, és bizonyos szintek átlépése után nincs, vagy sokkal nehezebb a visszaút. Ebből kifolyólag fontos a szélsőséges időjárási események fizikai kockázatainak vizsgálata is, mely gyakran kimarad a gazdasági elemzésekből. Ezek ugyanis mérsékeltebb felmelegedési pályákkal számolnak, és nem veszik figyelembe az egyre gyakoribbá és erősebbé váló viharok, tornádók okozta károkat sem, pedig ezekkel a költségekkel – az újjáépítés költségeivel együtt – is mind számolni kellene. Ezzel szemben a klasszikus közgazdaságtan optimális felmelegedéssel számol – és semennyire sem veszi figyelembe a természeti folyamatokat és az erőforrások határait.

Ahogy a globális átlaghőmérséklet emelkedik, számos gazdasági forgatókönyvet lehetne figyelembe venni, hogy megértsük, milyen következményei lehetnek annak, ha nem sikerül elérnünk a kibocsátási célokat. A jelenlegi gazdasági számítások szerint, ha nem teszünk többet, mint ma, az megközelítőleg 3,5 Celsius-fokos átlaghőmérséklet-növekedést okozhat 2100-ra az iparosodás előtti szinthez képest. A klímakutatások általában 1,5-2 fokos hőmérséklet-emelkedéseket vizsgálnak, amelyeket optimista forgatókönyveknek tekinthetünk. Egyre gyakrabban olvasható, hogy a 1,5 fokos vagy ennél alacsonyabb hőmérséklet-emelkedés már nem is reálisan elérhető lehetőség, hiszen idén már pont itt tartunk...

POLICY SOLUTIONS: MÉRLEGEN AZ EURÓPAI UNIÓ - A MAGYAR TÁRSADALOM UNIÓS ATTITÜDJEI 2024-BEN

POLICY SULUTIONS
Szerző: POLICY SOLUTIONS
2024.09.


Tartalomjegyzék


Bevezetés

Vezetői összefoglaló

1. Magyarország uniós tagságának megítélése 2024-ben


1.1. Magyarország uniós tagságának előnyei és hátrányai
1.2. Magyarország uniós tagságának gazdasági mérlege
1.3. A magyarok bizalma az EU-s és a magyar intézményekben
1.4. Tájékozottság Magyarország uniós soros elnökségéről

2. Az Európai Unió jövője

2.1. Az Európai Unió által képviselt értékek
2.2. Milyen értékeket képviseljen az Európai Unió a jövőben?
2.3. Az Európai Unió szerepe a világban
2.4. Mire fordítsa Magyarország az uniós forrásokat?
2.5. Az Európai Unió bővítése
2.6. Nemzeti vagy uniós hatáskörök? Szakpolitikák európai integrációja a magyarok szemében

3. Magyarország és az Európai Unió viszonyának aktuális kérdései


3.1. Hozzáférés az uniós pénzügyi forrásokhoz
3.2. A közalapítványi egyetemek és az Erasmus program
3.3. Európai Ügyészség.
3.4. Az euró bevezetése
3.5. Románia schengeni csatlakozása
3.6. Közös európai hadsereg

4. Félelmek és sérelmek a magyar társadalomban az Európai Unióval kapcsolatban.
...
Bevezetés

Magyarország európai integrációja mellett elkötelezett agytrösztként a Policy Solutions mindig is kiemelt feladatának tekintette hazánk és az Európai Unió politikai és közpolitikai kapcsolatának vizsgálatát. Az elmúlt években prioritásunk volt olyan kutatások publikálása, melyek a „menni vagy maradni” kérdésen túlmutató, árnyaltabb képet adnak arról, hogy miként látják a magyarok az ország helyét és jövőjét az Európai Unióban. E kötet, mely Magyarország uniós tagságának 20. évfordulója és az ország EU-s soros elnöksége alkalmából készült, folytatja ezt a hagyományt: a korábbi hazai kutatásokhoz képest mélyebben és több szempont beemelésével tárja fel a magyar uniós attitűdöket.

Tanulmányunkban bemutatjuk, hogy mit tartanak a magyarok az uniós tagság legfontosabb előnyeinek és hátrányainak 2024-ben, és hogyan vonják meg az uniós tagság gazdasági mérlegét. Kiemelten foglalkozunk azzal, hogy miként vélekednek a hazai választók az Európai Unióban zajló folyamatokról, és milyen változásokat szeretnének látni az EU prioritásaiban: milyen értékeket képviseljen az EU és milyen globális szerepet játsszon a jövőben? Az uniós forrásokkal kapcsolatos elképzelésekből is képet kaphatunk arról, hogy mely területeken szeretnék a magyarok igazán, ha az uniós tagság hatást gyakorolna az életükre. Ezért bemutatjuk, hogy a magyar választók szerint elsősorban milyen célokra kellene fordítani az uniós pénzeket. Ahhoz, hogy feltárjuk, a magyarok milyen Európát szeretnének, arra is kitérünk, hogy a magyar társadalom milyen új tagállamokkal bővítené az Európai Uniót. Megvizsgáljuk továbbá azt is, hogy mely közpolitikai területeken szeretnének a magyarok az EU-nak hatásköröket adni, és mely kérdésekben tartanák szerencsésnek, ha kizárólag nemzeti hatáskörben lennének. Korábbi kutatásainknak köszönhetően számos kérdésben az időbeli változásokat is bemutatjuk.

Külön fejezetet szentelünk a Magyarország és az Európai Unió viszonyában felmerülő aktuális kérdéseknek. A kutatás ezen részében olyan kérdéseket tettünk fel, amelyek segítségével többet tudhatunk meg többek között arról, hogy miként vélekedik a magyar társadalom az uniós pénzek befagyasztásával kapcsolatos vitákról, mennyire tartják kívánatosnak a magyarok az euró bevezetését, az Európai Ügyészségbe való belépést, vagy azt, hogy Magyarország támogassa Románia schengeni csatlakozását és a közös európai hadsereg felállítását. A kutatás során arra is kerestük a választ, hogy milyen nyomot hagytak az euroszkeptikus kormányzati kampányok, és mennyire erősek az Európai Unióval kapcsolatos félelmek és sérelmek a magyar társadalomban. Az elemzés megalapozásához 2024. május 13-24. között közvélemény-kutatást végeztünk, melyben a Závecz Research volt a partnerünk. A személyes megkérdezéssel készült felmérés során elért 1000 fő életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint az ország felnőtt népességét reprezentálta. A politikai bontásoknál azokat a táborokat tüntetjük fel, amelyek nagysága mintánkban (és egyben a 2024-es EP-választáson is) elérte az 5 százalékot. Az egyes politikai és szociodemográfiai csoportokon belüli bontások az arányok érzékeltetésére alkalmasak, ezekben az esetekben a megnövekvő hibahatár miatt a pontos számok tájékoztató jellegűek..


NEM TITKOLHATJA TOVÁBB AZ ORBÁN-KORMÁNY, HOGY MENNYI PÉNZT ÖNTÖTT A NER-MILLIÁRDOSOK MAGÁNTŐKEALAPJAIBA - EZT EGY UNIÓS JOGSZABÁLY TESZI LEHETŐVÉ

NÉPSZAVA
Szerző: PAPP ZSOLT
2024.09.13.


Az elmúlt években robbanásszerűen szaporodtak a magyarországi magántőkealapok, amit egyebek mellett a NER-elit arra használt fel, hogy elrejtse magánvagyonát a nyilvánosság elől. Ezt segítette, hogy a kormány olyan jogszabályi környezetet alakított ki, amely lehetővé tette a magánvagyonok illetve néhány NER-milliárdosnak nyújtott, hatalmas összegű állami támogatások eltitkolását is. Egy ideig – 2024 januárjáig – létezett egy nyilvános NAV-adatbázis, ahol azonosítani lehetett a tényleges, mögöttük állók tulajdonosokat. Ám miután Direkt36 tényfeltáró portál cikke rávilágított, hogy ezen százmilliárdos vagyonok mögött döntő többségben NER-milliárdosok, illetve a kormányfő körüli „üzletemberek” állnak, megszüntették ezt a nyilvános adatbázist.

Ennek az állapotnak vethet véget az Európai Bizottság azon új, idén nyáron elfogadott irányelve, amely kötelezővé teszi a tagállamoknak a pénzmosás elleni szabályokra hivatkozva, hogy vezessenek olyan, korlátozottan nyilvános adatbázist, amelyben ellenőrizhetőek lesznek ezen magántőkealapok alapadatai és a végső tulajdonosaiknak személye – mondta Zeisler Judit, a Transparency International (TI) Magyarország közpolitikai vezetője a szervezet Titoktartás mellékhatásokkal című tanulmányának csütörtöki bemutatóján.

Az általa említett anyag a magyar magántőkealapok működési és korrupciós problémáit elemzi. Gond pedig akad bőven,

hiszen mára ez az "intézményi megoldás" a vagyonelrejtés és a közpénzek kiszivattyúzásának szinonimájává, fő eszközévé váltak Magyarországon

– tette hozzá Martin József Péter, a TI ügyvezető igazgatója.

A számok elég beszédesek. Miközben 2016-ban alig 5 magántőkealap működött Magyarországon,

addig 2023 végén már 161 volt. Ezekből csupán 64 állt közvetlenül MNB ellenőrzése alatt.

A magyar szabályozás szerint ugyanis az 500 millió eurónál (mintegy 200 milliárd forint) kisebb eszközértékű alapokat az MNB csak regisztrálja, de nem ellenőrzi. Figyelemre méltó, hogy a hazai magántőkealapok jelentős többsége ezen bűvös határ alatt marad. Amennyiben Magyarországon is életbe lép az uniós irányelv, akkor ezen "kicsikre" is komolyabb szabályozás vár.

Az problémát jelent viszont, hogy az uniós irányelvet a magyar parlamentnek még át kell ültetnie magyar jogrendszerbe – s már az is kérdéses ez megtörténik-e – illetve annak végrehajtását a kormánynak kell ellenőriznie.

Az alapokról egyébként nincs ma közhiteles nyilvántartás sem

– mutatott rá Zeisler Judit. A jelenlegi szabályzás és gyakorlat szerint ugyanis, ha a NAV-nál a magántőkealapok alapkezelői be is jelentik az adatokat, így például a tulajdonosokat, azok valódiságát nem ellenőrizhetik. Így valójában a NAV sem tudja, hogy egyes magántőkealap mögött kik is állnak. Az elfogadott uniós irányelv szerint

a jövőben az adóhivatal köteles lesz ellenőrizni az adatszolgáltatás valódiságát, és ennek érdekében büntethet is...

SZABÓ ANDREA | “A FIDESZ NEM TUDJA ÁTNEVELNI A FIATALOKAT”

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: PARA-KOVÁCS IMRE
2024.09.11.



A Reggeli személy 2024 szeptember 11-i adásában Para-Kovács Imre vendége Szabó Andrea politológus volt.

TITOKTARTÁS MELLÉKHATÁSOKKAL - A MAGYARORSZÁGON MŰKÖDŐ MAGÁNTŐKEALAPOK ÁTLÁTHATÓSÁGA

TRANSPARENCY INTERNATIONAL MAGYARORSZÁG
Szerző: TRANSPARENCY INTERNATIONAL MAGYARORSZÁG
2024.09.


Vezetői összefoglaló 

1. A magántőkealapok létrehozásának sajátosságai Magyarországon 

1.1 A magántőkealapok szabályozási környezete 
1.2 A magántőkealapok elterjedése Magyarországon 
1.3 Tőkebefektetések régiós viszonylatban 

2. A magyar offshore – a magántőkealapok tulajdonosi hátterének átláthatósága 

2.1 A tényleges tulajdonos fogalma 
2.2 Magántőkealapok a tényleges tulajdonosi nyilvántartásban 
2.3 Ki a magántőkealap tulajdonosa? 
2.4 A titoktartás kockázatai 


3. Közpénzekhez való hozzáférés
 
3.1 Az állam, mint befektető szerepe a tőkepiacokon 
3.2 Állami tőkebefektetések mértéke 
3.3 Állami tőkebefektetések nyilvánossága 

4. Ajánlások

...Az elmúlt időszakban a tulajdonosok kilétét elrejtő változatos társasági és befektetési formák komoly népszerűségre tettek szert Magyarországon a magántőkealapoktól az osztalékelsőbbségi részvényeken át a vagyonkezelő alapítványokig. E konstrukciók közül kiemelkednek a magántőkealapok, amelyek jelentőségét mutatja, hogy számuk 2023 végén hozzávetőleg 160 darabot tett ki, és az ily módon befektetett vagyon értéke – mindössze néhány évnyi meredek növekedés után – immár mintegy 2400 milliárd forintot ért el, amely a magyar GDP hozzávetőleg 3 százalékának felel meg. Tanulmányunkban arra keressük a választ, hogy milyen jogszabályi, illetve gyakorlati hiányosságok vezettek oda, hogy a magántőkealap a legalizált vagyonelrejtés szinonimájává válhatott, és milyen javaslatok tehetők az átláthatóbb működés érdekében. 

A tőkealapok működését szabályozó előírások alapvetően a befektetők és a befektetések biztonságát szolgálják. Titoktartási szabályok írják elő a befektetők kilétének védelmét, melyek lehetővé teszik, hogy a tulajdonosok rejtve maradjanak. A titoktartási kötelezettség miatt a magántőkealapokat regisztráló és az alapkezelők egy részét felügyelő jegybank sem fedheti fel a tőkealapok befektetőinek személyét, hiába áll rendelkezésére megfelelő adat. 

Mindeközben az uniós, és az arra épülő hazai pénzmosás elleni rendelkezések előírják a tényleges tulajdonosok (vagyis a szervezetek végső haszonélvezőiként, illetve irányítóiként fellépő természetes személyek) azonosítását és nyilvántartását. A hazai tényleges tulajdonosi regiszterből azonban a magyar kormány 2023 folyamán eltávolította a magántőkealapokra vonatkozó adatokat, miután több alapkezelő és magántőkealap tulajdonosának kilétére fény derült. A magántőkealapok mint azt a Nemzetgazdasági Minisztérium megerősítette, jelenleg sem szerepelnek az adóhatóság tényleges tulajdonosokról vezetett nyilvántartásában. Így ezek az információk nem elérhetőek összesítve sehol, nemcsak a nyilvánosság számára, hanem a hatóságok részére sem. Egyedi adatokhoz csak egyes eljárások keretében férhetnek hozzá az arra jogosultak, illetve abban az esetben, ha azokat maga az alapkezelő nyilvánosságra hozza. 

Mindez ellentmond a hatályos uniós szabályozásnak...

TRUMP VAGY A VALÓSÁG?

HÍRKLIKK
Szerző: NAGY MARIANN
2024.09.13.


Donald Trump ismét támadásba lendült, miután 67 millió amerikai és sok száz millió külföldi néző szeme láttára alulmaradt a Kamala Harrisszel folytatott vitában. Ismerői szerint az a gond, hogy maga is elhiszi mindazokat a képtelenségeket, amelyeket állít. Így hát az sem meglepő, hogy saját közösségi portálján hirdette: „ez volt életem legjobb vitája – különösen, ha tekintetbe vesszük, hogy hárman álltak velem szemben”.


Az elnökjelölt az ABC tv-hálózat két közismert és elismert műsorvezetőjére utalt, akik nem átallották helyreigazítani legalább néhány egészen abszurd kijelentését, például azt, miszerint az ohiói Springfield városában a migránsok ellopják és megeszik a lakosok macskáit és kutyáit. A városba sokan érkeztek a teljes káoszba és nyomorba süllyedt Haitiból, jól beilleszkedtek – és azonnal jelezték, hogy kezdenek rossz szemmel nézni rájuk.

Miközben Trump munkatársai és kampányemberei is csak nagyra becsülték teljesítményét a nyilvánosságban, magánbeszélgetésekben ők is elismerték, hogy védencük kemény helyzetbe került – erősen eltérően attól, amikor korábban Joe Biden elnökkel vitázott és nyilvánvalóan győzött. Sajátos módon kritikus volt Robert Kennedy, az elnöki család egyik leszármazottja, aki a napokban adta fel a maga elnökválasztási kampányát, hogy csatlakozzék Trumphoz. Kennedy szerint „Harris alelnök nyilvánvalóan megnyerte a vitát, amelyre láthatóan jól felkészült” – mondta a Fox tv-n, Trump kedvenc adóján. A volt elnök egyes követői azután azt a megoldást választották, hogy nem őt, hanem azokat bírálták, akik Trumpot a vitára felkészítették.

A tanácsadók egyébként most abban reménykednek, hogy bár Harris népszerűsége a vita után nyilvánvalóan növekszik, ez csak átmeneti jelenség lesz, és Trump – kampányának energikus folytatásával – feledtetheti a történteket. Ezek után kevéssé valószínű, hogy Trump kiállna még egy tv-vitára ellenfelével. Azt állította: a demokraták azért akarnak második vitát, mert az elsőt elveszítették…. Egyúttal – a Fox News-ban – kirohant az eseményt közvetítő ABC tv-hálózat ellen, mondván, hogy „el kéne venni tőlük a működési engedélyt azért, amit csináltak”. Majd elkezdett arról elmélkedni, kiket látna szívesen és kiket nem, ha a Fox rendezne egy második vitát...

„JÓ ÉRZÉS OROSZOKAT ÖLNI A SAJÁT TERÜLETÜKÖN, DE…” – FELJEGYZÉSEK A FRONTRÓL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2024.09.13.


Nyitott koporsó a folyóparton. Gyertyafény a sötétben. Esküvő és gyász. Katonavallomások. Orosz fenyegetésben ürülő város. Közben rossz hírek mindenhonnan. Ungvár–Kijev–Krasznohrad–Pokrovszk. Oda-vissza 3000 kilométer. Végigjártuk 11 nap alatt. Feljegyzések kitörölhetetlen emlékekről, még a kurszki orosz ellentámadás előttről.


Megtanultam a légiriadók alatt aludni. Már ha ezt egyáltalán tanulni kell. Ki van zárva, hogy a fél éjszakát az óvóhely és a szobám közt ingázzam, Telegram-csatornákat meg a Trivoha applikációt bújva, hogy visszamehetek-e aludni. Mi az esélye annak, hogy pont a szállásomat éri csapás? Könnyen belátható: minimális. Akkor meg? A nihilizmus ragályos. Vagy az épeszűség záloga. Mert a riadók Kijevben és balparti Ukrajnában olyanok már, mint a levegővétel. A hiányuk tűnik fel inkább. Kárpátalján nem ez a helyzet. A megyére az elmúlt 30 hónapban egyetlen találat esett, az is még 2022 májusában – egy volóci transzformátorállomásra. Nem sokon múlt, hogy ez most megváltozzon.

Csendes utcákon

Augusztus 26-án érek Ungvárra. Oroszország aznap hajtja végre a teljes léptékű háború legnagyobb drón- és rakétatámadását Ukrajna ellen. Kijevben megsérül a várostól északra fekvő gigantikus vízi erőmű és gátrendszer. Ha átszakadna, az történne a fővárossal – de legalábbis lapályos keleti felével –, mint Herszonnal a Kahovka-gát felrobbantása után. Jobb nem elképzelni. Kijeven kívül a támadás tizennégy megyét érint. Találatok, halottak.

Kárpátalja megint megússza. A 650. légvédelmi géppuskás zászlóalj leszed egy Lviv felől érkező orosz cirkálórakétát. Mikita megyei kormányzó büszkén teszi ki az erről szóló videót, hálával a hőstettért. A masszív támadás elhárítására nem mindenhol elég egy pickupplatóra szerelt géppuska: riasztják a nemrég kapott F-16-osokat is. Három nappal később kiderül: elvesztettek egyet. A pilótát, a 30 éves Olekszij Lesz alezredest ugyanaznap temetik Hmelnickij megyei szülővárosában, Sepetivkában. Zelenszkij elnök két nappal később kirúgja a légierő parancsnokát, Mikola Olescsuk altábornagyot.

Minderről Ungváron még persze fogalmam sincs. Egyébként is zombiként közlekedem, mert olyan légiriadó volt az éjjel, amilyet csak a front közelében hallani: kellemes szirénazaj helyett egy hangon kitartott tülkölés, hosszú perceken át, figyelmeztető szöveggel kísérve. Az éjjel többször. Azt még nem tudom, ezt hogyan lehet átaludni.

Még van pár óra a kijevi gyorsig, a Függetlenség rakparton a kiszáradás közeli Ungot bámulom. A holodomor-emlékműhöz közeledve

fekete ruhák úsznak a látómezőbe. Meg egy nyitott koporsó. Katonatemetés van, Miroszlav Popadinecé. Az ungvári katona 30 hónapot húzott le a fronton, ahová sérülése után is visszament. Augusztus 20-án esett el.

Ennek körülményeit és hogy melyik egységben szolgált, a szokásokkal ellentétben nem hozzák nyilvánosságra. A koporsót mindig a bajtársak zárják le, a rokonságnak talán olyankor a legnehezebb. A halottaskocsiba rakják – ettől pár méterre fiatal lány bérel elektromos rollert –, majd a menet elindul az ilyenkor szokásos útvonalon, vigyázzban álló vagy térdeplő helyiek között...

A KÉRDÉS KÖTCSE UTÁN: KORMÁNYZÁS-E EZ MÉG EGYÁLTALÁN? ❌ VÉTÓ #29

VÉTÓ / PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2024.09.12.




A kötcsei pikniken mintha Orbán Viktor is reagált volna arra, hogy véget ért az Orbán-Gyurcsány korszak. A Fidesznek meg kell nyernie szakpolitikai vitákat, vagyis meg kell őrizniük az egyedüli kormányzóképes erő látszatát. Hogy mi jelenti erre a legnagyobb veszélyt, és hogy hogyan épült ez a kép évtizedek alatt, az is kiderül a Vétó mai adásából. Ruff Bálinttal Vida Kamilla beszélget.

0:00 - Közlemények 
1:08 - Intro 
1:30 - Orbán kormányzása: sakktábla tisztek nélkül 
20:55 - Bese-botrány: nem gumicsont 
33:06 - Propaganda és a polgármesterek 
42:05 - A 2009-es casting hosszú árnyéka 
50:09 - Elköszönés

KÖZELEBB A TŰZHÖZ

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2024.09.13.


...Iványi a Friderikusz Podcast vendége volt, ahol megkapta a kérdést, honnan eredhet ez az engesztelhetetlen gyűlölet, ami most kulminálódik, ő pedig azt felelte, nem igazán tudja, csak sejteni véli. Régebben – így Iványi -, még az első Orbán-kormány idején Balog Zoltán kereste meg őt a miniszterelnök üzenetével, hogy „közelebb kellene jönni a tűzhöz”. Aztán e tűzközelítés módja is kiderült, hogy mi lett volna a fenséges óhaj.

„Ha kiállnék egy közös fotóra Orbán Viktorral, akkor kiemelt támogatást adna a munkáinkhoz”

– mondta neki Balog, Iványi azonban nemet mondott a felkérésre, aztán azzal folytatta Friderikusznak, hogy azt üzente Baloggal, nincs szüksége kiemelt támogatásra, csak annyit adjanak nekik, amennyi jár. „És állítólag ezen halálosan megsértődött” – mármint Orbán, a végeredményt pedig látjuk, éppen itt zajlik az orrunk előtt.

Iványi azt is kifejtette, mi volt a baja már akkor Orbánnal, ugyanaz, mint mindenki másnak a szektán és a gombákon kívül, így hát részletezni felesleges is. Viszont innentől előttünk áll az egész tragikus történet, amely a behódoltatásról, annak megtagadásáról és a kegyetlen bosszúról szól. Respekt Iványinak, hogy elindult a vértanúvá válás útján, illetve ezért a kis sztoriért is, amely még jobban föllebbentette a fátylat a rendszer aljasságáról.

Meg Orbán kisstílű, maffiózó módszereiről. Tudtuk ezt eddig, csak még világosabb lett a dolog, még inkább megvilágítódott Orbán beteg jelleme, s ha ugyan ez felmentést nem is ad például az emlegetett Laokoón-csoportos képre, arra magyarázatot adhat, Németh Kristóf miért csinál magából hülyét. Vagy meggyőződésből, vagy azért, mert élni akar, mint esetleg az összes többi gerinc nélküli élőlény, bár ez nem minden esetben biztos.

Nagy számban lehetnek és vannak, akik elsötétült vagy elsötétített aggyal önként és dalolva állnak a gonosz oldalára, mások majd azzal takaróznak később, hogy parancsra tették. Ám a parancsot, mint Iványi is példázza, nem kell föltétlenül teljesíteni, de, hogy ezzel az ember a saját maga halálos ítéletét írja alá, az az igazi tragédia. Ma már mindenkiből válhat Iványi, akinek még van valami veszítenivalója, de kevesekből lesz az.

Ezért – is – virul a rendszer, szaporodnak a gerinctelen talpnyalók, akiknek jó része még azon is túltesz, mint amit elvárnának tőlük (menczerek, hollikok meg a többi), annyi már az öntudat nélküli szolga, akiknek a pénzelését nem is nagyon győzi a maffia. Tűz, kondér, apanázs, plecsni, egyre megy, ott tülekednek végtelen sorban azt bizonyítva, hogy bizony, a magyarnál kevés alávalóbb nép létezik – tisztelet a nagyon kevés kivételnek...

FÜLKE: TRUMP KUTYAEVŐ MIGRÁNSOZÁSA KEVÉS LEHET HARRIS ELLEN – ELEMZÉS AZ ELNÖKJELÖLTEK VITÁJÁRÓL

FÜLKE PODCAST / HVG
Műsorvezető: KACSKOVICS MIHÁLY BÉLA
2024.09.11.



Bármily meglepően is hangzik, a magyar idő szerint éjjel megrendezett amerikai elnökjelölti vitán egy fegyelmezett Donald Trumpot láthattunk. Ez nem azt jelenti, hogy ne vagdalkozott volna, vagy ne tudta volna egy csomó csapdába berántani őt Kamala Harris, de a vita egy részében legalább tudta magát türtőztetni. Viszont az, hogy Harris piszkálta, megtette a hatását: volt, amikor Orbán Viktort hozta pozitív példaként, de olyan is, amikor arról értekezett, hogy haiti migránsok lopkodnak össze amerikai kutyákat és macskákat, hogy megegyék őket.

Mi történt az Egyesült Államokban, mióta nem Joe Bidennek hívják a demokraták jelöltjét? Miért nem tud mit kezdeni Kamala Harrisszel annak ellenére sem semmit a republikánus kampány, hogy Trump sejthette, nem Biden lesz végül az ellenfele? Ki nyerte valójában a kedd esti vitát és ki fordulhat előnnyel az elnökválasztás előtti utolsó két hónapra? Miért lehet annak jelentősége, hogy Taylor Swift nyíltan Harrist támogatja? 

Kacskovics Mihály Béla Nagy Gáborral, a HVG Világ rovatának vezetőjével beszélgetett a tévévitáról, valamint az amerikai kampány állásáról.

00:00 Intro 
01:55 Mi történt a kampányban Biden visszalépése és a Trump elleni merénylet óta? 
03:52 Hogy áll Harris bemutatkozása? 
05:28 Miért nem állt be Obama azonnal Harris mögé? 
06:40 Miért éppen Tim Waltzot válaszotta Harris alelnök-jelöltjének? 
08:44 Miért nem tudtak igazán jól reagálni a republikánusok a demokraták jelölt-cseréjére? 
11:51 Miért éppen Pennsylvaniában rendezték meg a vitát? 
13:12 Mi volt a vita előtti kézfogás jelentősége? 
15:10 Fegyelmezett tudott-e maradni Trump? 
16:49 Milyen céllal érkezett a vitára Donald Trump? 
18:48 Ki „nyerte” a gazdaságról folytatott vitát? 
20:39 Mit tud ajánlani Trump a középosztálynak? 
22:54 Mely témákban értettek – látszólag – egyet a felek? 
25:43 Miért fontos az Egyesült Államokban a repesztéses palagázkitermelés témája? 
27:41 Mi a felek álláspontja az abortuszról? 
32:37 Mi a helyzet a bevándorlással? 
37:50 Fel tudta-e használni Harris a vitában a Trump elleni vádakat és a Capitolium ostromát? 
40:55 Miért éppen Orbánt kezdte emlegetni Trump? 
44:58 Miért fontosabb Amerikának a gázai, mint az orosz-ukrán háború? 
49:35 Ki nyerte a vitát? 
54:25 Mit jelenthet Harrisnek Taylor Swift nyílt támogatása?

MIT ÉR AZ EMBER MA MAGYARORSZÁGON? BESZÉLGETÉS IVÁNYI GÁBOR LELKÉSSZEL /// FRIDERIKUSZ PODCAST 102.

FRIDERIKUSZ PODCAST
Szerző: FRIDERIKUSZ SÁNDOR
2024.09.12.



Július 17-én a Bács-Kiskun megyei Kelebián meghalt R. Imre postás. Az egészséges férfi az árnyékban is 41 fokos júliusi hőségben, kézbesítés közben az utcán elájult, hosszú ideig magatehetetlenül feküdt a tűző napon, a teste teljesen átforrósodott. Nagy sokára riasztotta egy járókelő a mentőket, akik R. Imre testhőmérsékletét a mentőhelikopterbe helyezése előtt 43 fokra hűtötték vissza, de a kórházban már nem tudták megmenteni az életét. R. Imre 59 éves volt.

Sok más eset is eszünkbe jutott ennek a tragikus hírnek a kapcsán: például több tízezer, jobb sorsra érdemes hajléktalan, vagy éhező gyerekek tömkelege, vagy akik egy évnél is többet kényszerülnek várni arra, hogy valamelyik lepusztult hazai egészségügyi intézmény megszabadítsa őket a szenvedésüktől, hogy arról már ne is beszéljünk, amikor az embertelen kormányzat a Covid idején a kórházi ágyak 60 százalékának kiürítéséről döntött, és rengeteg haldokló, amputált, rákos, rehabilitálásra szoruló beteget küldtek haza egyetlen hétvége leforgása alatt, teljesen értelmetlenül.

A „kisemberek” helyzetéről, a hatalom nemtörődömségéről, arról a nyilvánvaló tényről szól ez a podcast, hogy az emberi élet és egészség szempontjából is megbocsáthatatlan különbségek vannak ebben az országban.

Valójában mennyit ér egy ember élete itt, Magyarországon?

Ehhez a témához Iványi Gábor lelkészt, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezetőjét, az Oltalom Karitatív Egyesület elnökét hívtuk meg, akinek tapasztalata bőséggel van a témával kapcsolatban, és akivel szemben a teljes államapparátus sok-sok éve vívja harcát, mit sem törődve azzal, hogy az óriási tiszteletet érdemlő lelkész az egész életét az elesettekről, kiszolgáltatottakról való gondoskodásnak szentelte.

NEM CSAK A VIKTOR KEZDETT EL FOGYNI

JÓLVANEZÍGY
Szerző: JÓLVANEZÍGY
2024.09.13.



TIMESTAMP

00:00 Taylor Swift vs Elon Musk 
05:27 A HVG body shamingelni Orbánt 
12:36 Orbán mindig itt lesz 
21:16 Példa a szerénységre, az alázatra és a munkára 
26:42 Vizitdíj 2.0 
32:33 Hadházy már megint kamerázik 
38:47 Paralimpia és Olimpia 
44:11 Végre hasznos dolgokról is szó esik

KISZÁRAD A TISZA. MEGÁRAD A DUNA - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: URFI PÉTER
2024.09.13.


Megnevezzük a parkolási és számlagyáras korrupciós ügy két gyanúsítottját, és letesszük a garast a springfieldi macskák mellett. Nem értjük Orbán Viktort, de igyekszünk megérteni a költségvetést. Napindító.

Jó reggelt! Nem szeretném azt a látszatot kelteni, hogy nekem semmi se jó, de miután 123 éves rekordot döntött a meleg és száraz nyár, és a parlament Fenntartható Fejlődés Bizottsága a Tisza kiszáradó medrében tartott ülést az aszályhelyzetről, a Dunán olyan árhullám közelít, hogy hétfőre 4 méterrel lesz magasabb a vízszint a főváros környékén.

De addig is itt van négy kiemelt cikk: