2024. szeptember 12., csütörtök

EFFÉLE HÜLYESÉG KIZÁRÓLAG SEMJÉNTŐL EREDHET, NO MEG AZ A TISZTESSÉGTELENSÉG, HOGY HAZUG MÓDON EGYSZERŰEN MEGHAMISÍTJA HELLER SZAVAIT

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2024.09.12.


Semjén Zsolt új könyvének (nem, nem vettem meg, nem vesztettem el maradék eszemet, a „könyvnek” nevezett képződmény elektronikusan is hozzáférhető) egy helyén az alábbiak olvashatók: „Heller Ágnes mondta egyszer, hogy nem használhatom a parlamentben azt a szót, hogy bűn. Ez abszurd és kirekesztő.”

Semjén egy hat évvel ezelőtt megjelentetett, hibáktól hemzsegő (mindjárt a címlapon a könyv magyar címét megadja angol, német, olasz és orosz fordításban, ám ezek közül mindössze a német, az olasz és az orosz fordítás téves és hibás) könyvszerű objektumában (nem, azt sem vettem meg, hanem egy barátom tréfából megajándékozott vele) már találkoztam ugyanezzel a gondolatkísérlettel. Ott egy kicsit bővebben ezt rótta a papírra a szerző: „…Heller Ágnes filozófus megtámadott engem. Nem kevesebbet mondott, mint azt, hogy én a keresztény szavaimat használhatom a templomban, de a parlamentben nem. Például azt a szót, hogy bűn nem ejthetem ki a magyar Országgyűlésben…”

Már akkor gondoltam, hogy szóvá teszem, de persze minek is, hogy egy könyv sok más egyéb mellett arról ismerszik meg, legalábbis a civilizált világban, hogy ha valakitől idézünk valamit, annak lelőhelyét jelöljük, jegyzetben vagy zárójelek között a forrást egyértelműen megadjuk. Mondtam volna ezt annak a Semjénnek, aki diplomamunkáját is úgy írta meg, hogy a forrásokat „elfelejtette” megadni, igaz, a bíráló bizottság ezért Semjént elfelejtette plagizált termékével együtt kihajítani, de most nem erről akarok szólni. Semjén tehát nem jelölte Heller sorait, s miután most az újabb könyvszerű megtestesülésében ismét elsütötte ugyanezt (hiába, büszke ember, újra és újra el kell mondania, hogy Heller Ágnes egyszer szájára vette a nevét), szóval most utánanéztem, s meg is találtam az eredeti kontextust. Tudtam, hogy Heller Ágnes ilyen hülyeséget nem írhatott vagy mondhatott, ugyanakkor azt is tudtam, hogy efféle hülyeség kizárólag Semjéntől eredhet, no meg az a tisztességtelenség, hogy hazug módon egyszerűen meghamisítja Heller szavait. Nos, mi hangzott el? Mindenekelőtt Semjén emlékezetes szavai: „Aki azt szeretné, hogy a tizenéves fia első szexuális tapasztalatait egy szakállas bácsitól szerezze, szavazzon nyugodtan az SZDSZ-re… Tegyen így az is, aki azt akarja, hogy gyermeke szájába az iskolában marihuánás cigarettát nyomjanak, aki azt szeretné látni, hogy gyermeke „extrém szekták szeánszán veri magát a földhöz", vagy aki az eutanázia és az abortusz halálkultúráját képviseli…”

Heller a fentiekre reagálva elmondta, álláspontja szerint magánemberként bárkinek lehet negatív véleménye a homoszexuálisokról, ám egy politikai tisztséget viselő személy nem tehet ilyen kijelentéseket. Majd szó szerint az alábbiakat mondta: „Semjén Zsoltnak képviselőként, és főként az emberi jogi bizottság alelnökeként nincs joga erkölcsi ítéletet tenni mások életmódja, gondolkozásmódja felett.” Ugyanakkor (és most tessenek figyelni, a szöveg különös aktualitása okán!) Heller szerint a politikus saját egyházában ezt egyértelműen megteheti, bár ebben az esetben minden, a Biblia által bűnnek nevezett szexuális viselkedésformát – mint a pedofília vagy a házasságtörés – hasonlóan éles kritikával kell illetnie. „Ezekkel kapcsolatos útmutatásokat az egyháztagok számára elő lehet írni, de azt ne felejtsük el, hogy a Parlament nem egyházi intézmény" – mondta Heller Ágnes.
Ugye mekkora különbség? Mármint Heller valós mondatai, s a Hellernek tulajdonított, valójában Semjén forráshely nélkül megadott manipulatív, aljas és hazug ostobasága között?
De ha már az új könyvnek álcázott asztalláb-alátétnél tartunk, hadd emeljek ki egy parányi részt eminnen. A könyvben közzétett egyik interjújában arról számol be, hogy azt szokták róla mondani, hogy stílusa Szent Tamás és Rejtő Jenő keveréke, amire roppant büszke: „Mindkettőre büszke vagyok, a kettőre együtt meg különösen. Számomra a politika lényegéhez tartozik a filozófiai megalapozás, egzaktság, ezt nevezhették szenttamásinak; és a plasztikus, az ingerküszöböt átütő nyelvi megfogalmazást pedig rejtőinek. De hát ez a politikai beszéd: pontos tartalom megragadható formában!”

Ha Semjén szeret valamit magában, az a szerénység – mondhatta volna Bástya elvtárs, ha kortársak lettek volna, de hiszen valamilyen módon mégiscsak kortársak.

Viszont az elgondolkodtat, hogy Semjén vajon ténylegesen mennyit érthet Aquinói Szent Tamás „egzaktságából” és „pontosságából” (már maga az „egzaktság” és „pontosság” semjéni fogalmai sem stimmelnek), s kiváltképp mennyit foghat fel a klasszikus latintól sokmérföldnyi távolságra lévő tamási nyelvezetből. Abból a sok mindennek, csak épp „egzaktnak” nem nevezhető gondolkodási formából és szerkezetből (vicces, hogy Semjén miért gondolja annak, talán a summa műfajára kötelező formák miatt, de az persze nem "egzaktság", hanem egészen más), amelynek az értelmezésével foglalkozó munkákból Dunát, plusz Nílust, Amazonast és Jangcét lehetne rekeszteni.

Ami pedig Semjén rejtői humorát illeti, ennek megítélésében nem vagyok illetékes, ám tény, Semjén egy-egy megszólalásakor legalább annyit röhög önfeledten az ember, mint egy-egy Rejtő-soron. Igaz, Rejtő saját humorával és iróniájával tisztában volt, Semjén gúnyos röhögéseket kiváltó humortalanságával annál kevésbé.

EGÉSZSÉGÜGYRE ÉS OKTATÁSRA KÖLTENÉK A MAGYAROK A LEGTÖBB UNIÓS FORRÁST

SZABAD EURÓPA
Szerző: KERTÉSZ ÁDÁM
2024.09.12.


A magyarok nyolcvan százaléka szerint az uniós tagság eddig összességében előnyös volt az országnak – a két legfontosabb az uniós támogatások és a szabad mozgás –, ugyanakkor a túlszabályozottság és a migráció a legnagyobb hátrány – derül ki a Policy Solutions legfrissebb felméréséből, amely uniós tagságunk huszadik évfordulója és az ország EU-s soros elnöksége alkalmából készült.

Az ezerfős mintán május 13–24. között készült, 82 oldalas kutatás első kérdése az volt, hogy Magyarország uniós tagságának huszadik évfordulóján a magyarok szerint mindent egybevéve inkább előnyös vagy hátrányos volt-e eddig a tagság. A megkérdezettek nyolcvan százaléka szerint összességében előnyös. Politikai preferenciától függetlenül minden csoportban kétharmados vagy azt meghaladó többség gondolja így, azonban árnyalatnyi különbségek kimutathatók: míg a Mi Hazánk szavazóinak 68 és a fideszesek 77 százaléka szerint volt előnyös az eddigi EU-tagság, addig a Tisza Párt (87 százalék) és a DK–MSZP–P szavazóinak (86 százalék) körében ez szinte egyöntetű vélemény – olvasható a felmérésben...

...A magyarok az EU-tagság legnagyobb előnyének az uniós forrásokat tartják (53 százalék), egy éve 54 százalék volt. A gazdasági előnyök mellett a harmaduk (33 százaléka) szerint a fizikai határok eltörlése, a szabad mozgás lehetősége a másik kiemelkedő előny. Ezt szorosan követi a külföldi munkavállalás és tanulás lehetősége (32 százalékkal). Az egy évvel ezelőtti eredményekhez képest a szabad mozgást három százalékponttal, míg a munkavállalás és a tanulás szabadságát hat százalékponttal többen emelték ki...

„AZ ÚGYNEVEZETT ILLIBERÁLIS DEMOKRÁCIA CSAK IDEOLÓGIAI ÁLCA, KÉPVISELŐIT VALÓJÁBAN CSAK A KORRUPCIÓ ÉRDEKLI”

NÉPSZAVA
Szerző: RÓNAY TAMÁS
2024.09.12.


A szélsőjobb további áttörése nagyban függ az amerikai elnökválasztás eredményétől – mondta el lapunknak Daniel Kehlmann német író. Az irodalom is segít abban, hogy ne a szélsőségesek váljanak uralkodóvá, nem is hiszi, hogy egy orwelli világ felé tartunk. Interjú.

Magyarországon Önt inkább regényíróként ismerik. De színházi adaptációk, filmek, televíziós sorozatok is fűződnek a nevéhez. Rendező édesapja mennyire határozta meg a pályafutását?

Korán bevezetett az irodalomba. Már kiskoromtól kezdve hallgathattam, amint a forgatókönyveit diktálta. Egyfajta érzéket adott nekem ahhoz, hogyan működik a film, milyen hosszú egy jelenet. Ennek is köszönhető, hogy az utóbbi években több forgatókönyvet írtam filmekhez. Daniel Brühl-lel közösen írtam a Saját lifttel a pokolba című filmet. Detlev Buck rendezte egy Thomas Mann-adaptációmat, az Egy szélhámos vallomásait. Egy hatrészes sorozatot írtam Franz Kafka életéről. A Goethe Intézet valamikor Magyarországon is levetíti majd. És mindezeket talán nem is csináltam volna meg az apám e korai hatása nélkül.

Német nyelvterületen számos rendezvényt tartottak Kafka halálának századik évfordulója alkalmából. Miért olyan aktuális ma is a művészete?

Kafka művei azért szólítanak meg sokakat, mert két olyan területet kapcsol össze, amelyeknek látszólag semmi közük egymáshoz, mégis szervesen összefolynak: egyrészt az álmok, másrészt a bürokrácia világa. Az előbbiben állandóan igazságtalanságot követhetnek el velünk szemben anélkül, hogy tudnánk, üldözhetnek anélkül, hogy megtalálnánk az üldözőt. A bürokráciát Kafka jól ismerte, ő maga is köztisztviselőként dolgozott, az ő egyedi módján ötvözi ezt a két területet.

Jó barátságban volt Esterházy Péterrel, egyike azoknak, akik alkotóházat hoznának létre egykori otthonában. Mennyire vélekedtek hasonlóan az irodalomról, az írás művészetéről? A műveik hangneme meglehetősen különbözik.

Ez valóban így van. De ő úgyszólván feloldozást adott nekem, s ez mindig igen fontos volt számomra. Péter értékelte a lineáris történetmesélést. Amikor nem sokkal a betegsége előtt találkoztunk, azt mondta, újraolvasta A világ fölmérése című regényemet, és azon tűnődött, nem estem-e az irodalmi szintem alá, mert maga a mű nagyon sikeres lett. És azt mondta, nem, nem estem. Tehát ez egy valóban sikeres irodalmi mű. Ezt ő maga mondta nekem, szeretettel és a meglepő sikerre való tekintettel. Sok szempontból rendkívüli módon ösztönöztek a nem lineáris írásai. Az F. című regényem egy fejezetében a főszereplő apa történetét visszafelé mesélem el. És egy német kritikus azt mondta, hogy az ötletet Esterházy Harmonia Caelestis művéből loptam. Egy dániai fesztiválon idéztem is ezt a kritikát Esterházy előtt, és azt mondtam: „Szeretném itt, a szerző jelenlétében leszögezni, hogy így van, tőle loptam”. És Péter viccesen azt mondta, „ezért is vagyok itt”. Szóval tényleg nagy elismerés volt számomra, hogy az ő művéhez hasonlították az enyémet...

„MÁR NEM TUDJÁK, HOGY EGY GÉPPUSKALÖVEDÉK MIT MŰVEL AZ EMBERI TESTTEL” – ILYEN VOLT A 9. QUBIT LIVE

QUBIT
Szerző: NAGY GERGELY
2024.09.11.


Vannak történelminek bizonyuló pillanatok, amelyekkel kapcsolatban mindenki emlékszik, hogy éppen hol volt és mit csinált. Nem emlékszem, hogy hol és mit csináltam 2022. február 24-én. Azonban arra, hogy mit éreztem, arra nagyon is.

Már amikor Orbán Viktor február 1-én Moszkvában járt Putyinnál, és az orosz vezető egy NATO és uniós tagország miniszterelnöke előtt fejtette ki hagymázas teóriáit Kelet-Európáról, a NATO-ról és Ukrajnáról, elkezdtem szorongani. Amikor Putyin február 21-én elismerte Kelet-Ukrajna két szakadár területe, Luhanszk és Donyeck önállóságát, akkor szinte biztos voltam abban, hogy megindítja a csapatait. Nyilván nemcsak én, hanem nagyon sokan, így nyilván nem csak engem nem ért már váratlanul február 24. Borzalmas, hideglelős érzés kerített hatalmába, olyanféle fogalmak keltek életre a fejemben, amelyeket a nagyszüleim emlegettek a II. világháborúból (sőt, az elsőből), valamint félelmek és képek a délszláv háborúk idejéből, a rombolás, a népirtás képei. És kezdett derengeni, miről beszélnek az ukránok 2014 óta.

Ugyanakkor előjött valamiféle atavizmus érzete is: háborút indítani, Európában, tankokkal, gyalogsággal, dermesztően 20. századi, ósdi, értelmetlen és reménytelen vállalkozás. Amellett persze, hogy embertelen. Ma, amikor egy hatalom, ha nem tetszik neki, ami a szomszédjában történik, gazdasági, pénzügyi eszközökkel és sok egyébbel be tud avatkozni, akár átállítani egy adott ország irányultságát – persze nem tisztességes eljárás ez sem –, mégis azt választja, hogy bevonul és gyilkol? Miféle képzeletvilág, világkép és mentalitás eredménye ez?

Putyin blitzkriegre készült, elhúzódó, véres, keserű állóháború lett belőle. Ebben van Európa, ebben vagyunk már több mint két éve. Lerombolt városokkal, sok tízezer civil és százezrekben mérhető katonai áldozattal, menekültek millióival, egy félig szétlőtt országgal, itt, mellettünk. Elkeserítő és vérlázító.

Ebben a helyzetben került sor a Margitszigeten, a Kristály Színtéren a Qubit Live kilencedik eseményére, amely a Háború és béke címet viselte, és valóban nem szólt egyébről, mint erről. Azonban árnyaltan, több oldalról megközelítve és azt is fókuszba helyezve, ami itt, nekünk szintén fontos: a magyar pozíciót ebben a háborús helyzetben. A magyarokét Ukrajnában és Magyarországon, illetve a magyar kormányét – hiszen ezek nincsenek fedésben egymással.

Három olyan vendége volt az exkluzív, csak előfizetőinknek meghirdetett eseménynek, aki folyamatosan, valóban percről-perce követi, ami Ukrajnában és Oroszországban történik: Sz. Bíró Zoltán filozófiatörténész, Oroszország-szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem mesteroktatója, Rácz András hadtörténész, Oroszország-szakértő, a Német Külpolitikai Társaság (DGAP) vezető szakértője és Orbán Krisztián közgazdász, közíró, a globalizáció és a gazdasági világrend elemzője...

KOMÁROMI ZOLTÁN: "AZ EGÉSZSÉGÜGY ÁLLAPOTA SÁPADT ÉS HÚZZA A LÁBÁT"

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető. DÉSI JÁNOS
2024.09.11.



A Reggeli személy 2024 szeptember 10-i adásában Dési János vendége Komáromi Zoltán háziorvos, egészségpolitikus volt.


SZÁMÍT AZ, HOGY KAMALA HARRIS MEGNYERTE A VITÁT TRUMP ELLEN? | AMERIKÁNÓ #01

AMERIKÁNÓ / PARTIZÁN PODCAST
Szerző: PARTIZÁN
2024.09.12.



Vajon az ér-e többet Kamala Harrisnek, hogy megnyerte a választási vitát Donald Trump ellen, vagy az, hogy beállt mögé Taylor Swift?

Hosszú és keserű elnökválasztási kampányra készülünk, úgyhogy elstartol az Amerikánó podcast, amelynek első részében kitárgyaljuk a Trump-Harris vitát, de arról is beszélgetünk, mennyiben hasonlít Kamala Harris politikai berobbanása Magyar Péteréhez. 


Kerner Zsolt adásban hivatkozott cikkeit itt éritek el: 

Feledy Botond gondolatai Biden visszalépése kapcsán pedig itt érhetők el:

„A GUMICSONT NEM ILYEN ALAKÚ, ÉS NEM ÍGY RÁGJÁK” – EZÉRT ROBBANTOTTUK A BESE-ÜGYET

HETI VÁLASZ PODCAST 
Szerző: BORBÁS BARNA
2024.09.12.



A Válasz Online információi szerint férfi prostituáltak is részt vettek a Bese Gergőhöz köthető egyik melegpartin, melyről videófelvétel készült, és „az ő profiljuk is külön le van mentve” az ügyről szóló, felsőbb kormányköröket is megjárt aktában. Megújult és ezentúl Youtube-on is követhető podcastunk Bódis András kollégánk múlt heti, nagy hatású cikkének hátteréről szól. A műsorban a szerzővel vesszük sorra az írás nyomán hozzánk elért kérdéseket, kommenteket. Beszélgetőtársak: Magyari Péter és Borbás Barna.

Részletek a műsorból:

„Elsősorban azt gondoljuk, hogy ez egy újabb kormányzati gumicsont, amellyel hazánk legsúlyosabb problémáiról, a nem működő államról és az ipari szintű lopásról akarják elterelni a figyelmet” – írta Magyar Péter a Facebookon.

Bódis András: Itt nem erről van szó. „Hír az, amit valaki szeretne eltitkolni, minden más reklám” – tartja a régi újságírói mondás. Ezt az ügyet a Válasz Online azért hozta nyilvánosságra, mert határozottan az volt az érzésünk vagy tudásunk, hogy valakik el akarják titkolni. Az volt az észlelésünk, hogy a háttérben intenzív munka folyik azért, hogy ne jöjjön ki ez az információ. Személyesen is beszéltem több olyan emberrel – köztük Bese Gergő személyes ismerőseivel – , akik azt mondták, hogy Bese magabiztos, hiszen tudja magáról, hogy ő a „Fidesz papja”.

Magyari Péter:
A gumicsontjelenség a magyar politikában velünk van, de semmi nem utalt arra, hogy itt ezt kellene látnunk. Ugyanis olyan gumicsontot érdemes bedobni mindig az érdekelt oldalnak, ami neki nem fáj. Már csak onnan is látszik ez, hogy úgy jutott el a történet Andráshoz, hogy megpróbálták eltussolni. […] Összefoglalva: a gumicsont az nem így néz ki. Nem ilyen alakja van, és nem így rágják.

„A Válasz Online információi szerint a legfelsőbb kormányzati köröket is megjárta egy akta, amely azt hivatott bizonyítani, hogy Bese Gergő dunavecsei plébános melegpartikon vett részt” – így kezdődött a cikk múlt pénteken. Mit jelent az, hogy „akta”? Titkosszolgálati dokumentum? Ki készítette?

Bódis András: Az akta kifejezés azt jelenti, hogy egy kép- és videógyűjtemény egy számítógépes rendszerben vagy felhőben, ahol szisztematikusan le van válogatva Bese Gergő másik élete, és az erről szóló bizonyítékok. Olyan szintig egyébként, hogy az egyik melegparti több résztvevőjének a profilja is megjelenik, és az is látszik, hogy voltak köztük férfi prostituáltak. […] Azt nem tudni, hogy ezt ki állította össze, így azt sem állítom, hogy titkosszolgálati termék lenne, mert nincs az elején vezetői összefoglaló, meg nincs körülírva a történet. De elég szisztematikusan össze van rakva.

„A Válasz Online kéjes örömmel vesézte ki Bese ügyét
” és „Semmi más cél nincs, csak ártani az egyháznak” – szól a két komment.

Bódis András:
Személyesen elmondhatom, hogy semmi ilyesmi témával nem foglalkozom, ha nem kényszerít rá ilyen mértékben az élet, mint most. Nagyon távol áll tőlem, hogy „kéjes örömmel” vessem bele magam bármi ilyesmibe. A másik kommenthez: nem is tudom, hogy hogyan sikerült így olvasni ezt a cikket. Ebben az ügyben az egyház sokkal kevésbé sérül, mint a politika, mert a Bese Gergő a nyilvánosság számára sokkal inkább, „a Fidesz papja” volt. Az egyházból meg az látszott, hogy még a Fidesz papjára is ugyanazok a szabályok – vagy még szigorúbb és gyorsabban érvényesített szabályok – vonatkoznak, mint egy átlag plébánosra. Annál erősebb egy szervezet nem tud lenni, mint hogy gyorsan leküzd egy válsághelyzetet.

A MIGRÁNSOK MÁR A KUTYÁKAT IS MEGESZIK? – ELEMEZZÜK TRUMP ÉS HARRIS ELSŐ VITÁJÁT / TELEX

TELEX / ELEKTOR
Szerző: TELEX
2024.09.11.



Magyar idő szerint szerda hajnalban tartotta első, és talán egyetlen elnökjelölti vitáját Kamala Harris és Donald Trump Philadephiában. A vitán szó volt házi kedvenceket evő migránsokról és születés után abortált kisbabákról, de releváns gazdasági és külpolitikai kérdésekről is, sőt, még Orbán Viktor is szóba került. Hogy hogyan szerepelt a két elnökjelölt, ki nyerte a vitát, mik voltak a legjobb pillanatok, és milyen hatása lehet mindennek a kampányra, arról a Telex újságíróival, Király Andrással és Tóth Gergellyel beszélgetünk az Elektor legújabb adásában.

0:00 Bevezetés 
1:42 Mi volt a vita tétje? 
5:30 Még az elemzők is vakarták a fejüket 
8:27 Kutya- és macskaevő migránsok 
12:39 Trump kizökkentése és sérelmei 
17:10 Harris gesztusai és fintorai 
23:53 Az abortuszvita 
31:36 Ki a veszélyesebb a demokráciára? 
34:53 Szoftpuccskísérlet, elcsalt választás és az orosz kapcsolatok 
40:47 Donald Trump: Orbán Viktor egy erős, kemény, okos ember 
47:53 Az orosz-ukrán háború, Trump fact-checkelése, külpolitikai kérdések 
1:03:22 Ki nyerte a vitát?

AZ USA-ELNÖKJELÖLTI VITA FONTOS ÉS TANULSÁGOS RÉSZEI 18 PERCBEN, MAGYAR FELIRATTAL | 24.HU

24.HU
Szerző: 24.HU
2024.09.11.



Szélsőségesség, Orbán Viktor, kutyaevő bevándorlók, tönkretett gazdaság, agyoncsapott törvények, valamint kontúrtalan béketervek Ukrajnára és Palesztinára nézve.

LEJÁRT A MÁV VONATOK SZAVATOSSÁGA

JÓLVANEZÍGY
Szerző: JÓLVANEZÍGY
2024.09.12.



TIMESTAMP

00:00 Szevasz Miszla! 
03:17 Trump Viktort kiáltott 
07:17 Online politikai szájkarate 
11:46 "A Facebook egy rohadás" 
18:13 Csinálnád egy szexrobottal? 
25:33 Közben tovább arat az AI 
27:32 Gratulálunk paralimpikonjainknak! 
29:46 Semmelweis menni Amerika 
31:31Trükkös fogyás a Youtube-on 
34:01 Szokásos MÁV 
35:12 Idén előbb lesz karácsony!

NYÁRY KRISZTIÁN: PUSZTULÁS SZÉLÉN A MAGYAR SAJTÓSZABADSÁG BÖLCSŐHELYE IS

VÁLASZ ONLINE
Szerző: NYÁRY KRISZTIÁN
2024.09.11.


Könnyen lehet, hogy a Horváth-ház, amelynek lépcsőit Vörösmarty, Petőfi, Arany és Jókai koptatták, ahol kikiáltották a magyar sajtószabadságot, és ahol az első igazi irodalmi kávéház asztalai mellett Vajda János, Reviczky Gyula vagy Benedek Elek üldögéltek, a szomszédos Nemzeti Kaszinó sorsára jut majd: tönkremegy, lebontják, és lélektelen irodaház épül a helyére – írja Nyáry Krisztián. A 207 éves házról szóló szöveg, amely egyelőre csak a Válasz Online-on olvasható, Nyáry ősszel megjelenő, Itt kávéztak ők című könyvének fejezete. Az épületről készült friss fotókat kollégánk, Vörös Szabolcs készítette.


A fiatal művészekből álló társaság rendszerint kora délutántól késői éjszakáig üldögélt a Szép utca és a Hatvani utca sarkán található Kammon kávéházban. A világmegváltó eszmék mellett a Kammon Flóris úr specialitásának számító puncs is fűtötte őket. A szomszédos asztaloknál szorgosan fülelő titkosrendőrök ültek, de ez a legkevésbé sem érdekelte őket. A kiegyezés előtti évek hangulata sokban emlékeztetett a 120 évvel későbbi rendszerváltást megelőző évekére. Az elnyomás erői még léteztek, de már senki sem vette őket komolyan. Olykor azért mégis megmutatták, hogy van miért tartani tőlük.

Így volt ez azon az éjszakán is, amikor Ábrányi Emil költő, Szana Tamás kritikus, Kazár Emil hírlapíró és az akkoriban újságillusztrációkból élő Munkácsy Mihály elhatározták, hogy elindulnak szokásos polgárpukkasztó rohamukra. A társaság a kávéházból indulva végigrohant a belvároson és minden házba becsöngettek. Munkácsy a mai Váci utcai Újvárosháza helyén álló büntetőtörvényszék csengőjét is megnyomta. Azon az éjszakán azonban nem egy álmos portást sikerült felköltenie, hanem a rendbontó társaságra régóta várakozó négy szuronyos katonát riasztotta. A többiek kereket oldottak, de a festőt fülön csípték, és bezárták egy sötét, nyirkos fogdába az ítéletükre váró bűnözők közé. Csak másnap délután engedték haza, estére már újra a Kammonban tartott élménybeszámolót barátainak kalandjairól. Hogy a kávéház polgáribb életet élő idősebb törzsvendégéhez, Vajda Jánoshoz vagy az alkalmanként benéző Jókai Mórhoz eljutott-e az éjszakai kaland híre, nem tudható. Mindenesetre Munkácsy fogdán szerzett élményeiből pár év múlva megszületett a Siralomház és az Éjjeli csavargók című festmény.

Ez egyetlen, nem is a legfontosabb epizód annak a Kosssuth Lajos és Szép utca sarkán álló épületnek, a 207 éves Horváth-háznak az életéből, amely romjaiban is büszkén vár megmentésére vagy a dicstelen pusztulásra. A jelek szerint az utóbbira van több esélye...

A KÉK SAROKBAN TAYLOR SWIFT, A PIROSBAN ORBÁN VIKTOR - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: URFI PÉTER
2024.09.12.


Sok-sok állat és sok-sok Budapest a napindító hírlevélben.

Jó reggelt! Vigyázat: csütörtökről péntekre a felére csökken a nappali maximum-hőmérséklet.


4 kiemelt cikk: