2024. szeptember 23., hétfő

KIS MAGYAR ABSZURD: A MAGYAR MODELLT AJÁNLJÁK PÉLDAKÉNT AZ EU VERSENYKÉPESSÉGÉNEK NÖVELÉSÉRE

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2024.09.23.


„A versenyképes vállalkozás nem maffiaállamra épül... mi azonban kínai hiteleket veszünk fel, hogy a boszniai szerbeknek, vagy éppen az észak-macedónoknak adjunk százmilliókat arra, hogy ott támogassák az itthon is versenyképtelen magyar ’vállalkozókat’, akik majd megint ellopják a pénzt.” Így kommentálta Inotai András azt az abszurd célt, hogy a soros magyar elnökség az EU versenyképeségének a növelését tűzte ki a zászlójára úgy, hogy a magyar példát állítja követendőnek a többiek számára. 2010-ben a 42. helyen álltunk, ma az 54.-en tanyázunk az IMD 67 országot vizsgáló versenyképességi rangsorában – emlékeztetett a közgazdászprofesszor, a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézetének a korábbi vezetője, aki szerint a magyar kormánynak inkább csendben kellene maradnia ebben ez ügyben. Az uniós csatlakozás előtt is jobb volt a versenyképességünk, „mire használtuk akkor a pénzeket?” – tette fel a költői kérdést.


A múlt héten több magyar kormányzati tényező is „hangoskodott” uniós versenyképeségi témában. Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter a magyar kormány által a soros uniós elnökség programjának kertében tartott kétnapos budapesti informális tanácsülés végén tartott sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy Európa versenyképességének növelése érdekében Magyarország a magyar modellt ajánlja. Ennek lényege a stratégia partnerség az egyetemek, a szakképző intézmények és a vállalati szereplők között.

Szintén az uniós versenyképesség növelésének szükségességéről beszélt Lázár János újságíróknak, mégpedig az unió közlekedési minisztereinek informális találkozója előtt, amelyen amúgy a tagállamok magasszintű képviselői szintén csak foghíjasan jelentek meg. A magyar EU-elnökség keretében zajló tanácskozáson ő legalább nem ajánlotta kifejezetten a magyar modellt, annyit mondott, hogy „A magyar uniós elnökség célja, hogy egy új versenyképességi megállapodást kössön az európai választópolgárokkal, és ehhez Magyarország egy nagy lökést adjon.”

Nem arról van-e szó, hogy vak vezetne világtalant? A magyarok jelenthetnék a példát versenyképességi ügyekben az EU többi tagországának? – kérdeztük Inotai Andrást...


ELADÓSODUNK, MINT A KÁDÁR-KORSZAKBAN, DE KÁDÁRRAL ELLENTÉTBEN ORBÁNT A NÉP NEM, CSAK A SAJÁT HATALMA MOZGATJA

NÉPSZAVA
Szerző: PAPP ZSOLT
2024.09.23.


A bele nem törődés kapuját nyitotta ki Magyar Péter, ami miatt egyre inkább odafigyelnek az emberek az ország ügyeire, beleértve a gazdasági folyamatokat is. Érzik, hogy amit hallanak a kormányzattól, nem passzol össze a mindennapi tapasztalatukkal. Orbán Viktort csak a hatalom megtartása érdekli, annak rendeli alá egész kormányzati politikáját – mondta Petschnig Mária Zita közgazdász. Bárki nyer is a következő választáson, várhatón egy újra beinduló inflációt és egy eladósodott országot kap örökül. Interjú.


Orbán Viktor berúgta a kampánymotort, azt ígéri, jövőre dőlni fog a pénz a lakossághoz. De vajon kiheverte-e már a gazdaság az előző, 2021-22-es osztogatást?

Egyáltalán nem, a terhét a mai napig is nyögjük. A 2022-es nagy osztogatás amiatt történt, mert a Fidesz megijedt az ellenzéki összefogástól, és mindent megtett annak érdekében, hogy megnyerje a választást az akkortájt, a választóknak kiszórt mintegy 2000 milliárd forintnyi helikopterpénzzel. Ennek persze átmenetileg meglett a növekedési hatása, hiszen a fogyasztás 2022 elején felpörgött. De aztán gyorsan jött a vészfékezés. Nagy Márton és Gulyás Gergely 2022 nyarán álltak elő költségvetést mentő intézkedésekkel, megszorításokkal, bár ők ezt nem így hívták. Ekkor állítottak le először két évre szólóan beruházásokat, vetették ki az extraprofitadókat, terjesztették ki a különadókat. A megszorítás GDP-arányosan nagyobb volt, mint a Bokros-csomagé 1995-ben. Azzal nyugtatták az országot, hogy 2023-ban már növekedés lesz, amiből semmi nem lett. Utólag kitalálták, hogy 2023 az infláció legyűrésének éve volt és majd 2024 lesz a növekedésé.

Amikor Nagy Márton érezte, hogy nem fog sikerülni, nem fog simán menni, először Matolcsy Györgynek ment neki, mondván a gyorsabb növekedéshez alacsonyabb kamatokra, monetáris lazításra lenne szükség. Erre a jegybank nem volt hajlandó, hiszen tudta, ha az indokoltnál gyorsabban csökkenti az alapkamatot, azonnal leértékelődik a forint.


Ha az MNB engedelmeskedett volna, az ország válságos helyzetbe kerülhetett volna.

De Nagy Márton nem adta fel...


Miután lepattant a jegybankról, Varga Mihálynak ment neki, hogy a költségvetés is járuljon hozzá a növekedés felpörgetéséhez. Az idei büdzsét a kormány 2,9 százalékos GDP arányos hiánnyal fogadta el, Nagy Márton ennél jóval nagyobbat akart. Varga Mihály januárban még ragaszkodott a hiánycéljához, de áprilisban már engedett, és felemelte azt a GDP 4,5 százalékára, ami 4000 milliárdos hiányt jelent. De az utólagos faragásokkal együtt – kb. 1100 milliárd forintot tesz ki – ez még így is kevés lesz, mert a négy százalékos, idénre tervezett növekedésből jó, ha 1,5 százalék összejön. Az első félévben 1,3 százalékkal nőtt a GDP, a kormány csökkentett célja 2 százalék, ám ehhez az év második felében legalább 2,7 százalékos gazdasági növekedésre lenne szükség. Ez teljesen reménytelen.

Akkor mire számítsunk valójában 2025-ben?

Az európai konjunktúra enyhén javul, de az uniós pénzek továbbra sem jönnek Magyarországra, sőt. A belső tényezők közül a beruházásoknál nem várok fellendülést, a fogyasztásnál viszont igen, ugyanis a választás előtti évben megint erőteljes lesz a jövedelemkiszórás. Vagyis 2025-ben lehetséges, hogy három százalék körül alakul a gazdasági növekedés alapvetően a fogyasztás felpörgetéséből adódóan. Az ára viszont az eladósodás emelkedése lesz, ugyanis a magyar gazdaság forráshiányát hitelfelvételekből fogják pótolni. Orbán erről beszélt Kötcsén a semlegesség jegyében, amikor azt mondta, hogy ő fel tud venni hitelt akár Kínától, Japántól, Katartól. Valóban. De hogy milyen feltételekkel, arról mélyen hallgat. Jövőre tehát kétes feltételű hitelekből nőhet a fogyasztás és a jólét. Ennél nincs rosszabb gazdasági modell...

JÓL ISMERT ÉS NEM KÜLÖNÖSEBBEN SIKERES RECEPTET KÖVET A MAGYAR KÜLPOLITIKA

G7.HU
Szerző: MÉSZÁROS R. TAMÁS
2024.09.23.


Orbán Viktor külpolitikáját az elmúlt szűk másfél évtizedben temérdek világmagyarázó beszéd, újságcikk, elemzés és több könyv próbálta tágabb gondolati keretbe helyezni, a kormányzat és intellektuális holdudvara pedig megannyi régi–új kifejezéssel – pávatánc, hintapolitika, konnektivitás, multivektoriális külpolitika, világrendszer-váltás – igyekezett a közvélemény számára is eladhatóvá tenni az állítólagos nagy tervet. Ezeknek a definíciós és megfejtési kísérleteknek közös jellemzője volt, hogy abból indultak ki: Magyarország 2010 óta valamiféle különutas, egyedi stratégiát követ, nézeteltérés legfeljebb abban volt, hogy a stratégia sajátosan zseniális vagy destruktív-e.

A brit királyi külügyi intézet (Chatham House) által szerkesztett, az Oxfordi Egyetem által kiadott patinás nemzetközi kapcsolatok folyóirat, az International Affairs szeptemberi különszáma ugyanakkor azt sejteti, hogy az orbáni módszerek nem különösen egyediek. A globális populizmus nemzetközi hatásaival foglalkozó tanulmánykötet szerint Észak- és Latin-Amerikától Dél-, Nyugat- és Kelet-Európán át Dél- és Délkelet-Ázsiáig nagyon sok hasonlóság figyelhető meg a világmegváltást hirdető rendszerek külpolitikai magatartásában:

- A külpolitikai döntéshozatal egy–egy vezető kezében összpontosul, és a külpolitika fő céljává a nemzeti érdek képviselete helyett a rezsim szűken vett hatalmi érdekeinek és túlélésének biztosítása válik.

- A szuverenitás védelme alapvető hivatkozási alap kreált ellenségekkel szemben, ami a rendszer belső támogatottságának megerősítését célozza.

- Emocionális, harcias retorikát alkalmaznak, és a külföldiek és menekültek egyes csoportjait biztonsági fenyegetésként festik le.

- A külpolitikai magatartás az egyszemélyi hatalom erősödésével és a kardcsörtetés belpolitikai mobilizációs szerepének növekedésével konfrontatívabbá válik.

- A konfrontáció fő célpontjai a nemzetközi intézmények, a multilateralizmus és a „liberális nemzetközi rend”, amelyeket a populista rendszerek igyekeznek gyengíteni és aláásni.

- Az ideológiai partnerek egy szűkebb körével való, lazább együttműködést preferálják, bár ennek gyakorlati hatásai mérsékeltek.

- A liberális nemzetközi renddel szembeni ellenségesség ugyanakkor nem párosul világos elképzelésekkel a nemzetközi politika elvi és gyakorlati átformálására vonatkozóan, a szélmalomharc mögött az őszinte reformvágy helyett gyakran az eseti haszonszerzés jelenti a motivációt...

L. RITÓK NÓRA: BELEGONDOLTAM KICSIT AZ ELMÚLT 25 ÉV, DE INKÁBB AZ UTOLSÓ 15 ÉV KONFLIKTUSAIBA, AMIKET ÁTÉLTEM...

FACEBOOK
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2024.09.23.


Belegondoltam kicsit az elmúlt 25 év, de inkább az utolsó 15 év konfliktusaiba, amiket átéltem.

Bele gondoltam abba, mennyit amortizált a lelkemben, egészségemben, mennyi energiát fordítottam rá, a moralizálásokra, hány álmatlan éjszakát okoztak ezek.

Lehet, másképp kellett volna?

Talán, ha én is beálltam volna a sorba… valamelyikbe. És nem azon dolgoztam volna, hogy új sort építsek.

Talán, ha civilként nem a demokráciadeficitet választom, nem a társadalmi leszakadást, hanem a nemzeti vonalat. És maradtam volna a művészetoktatásban, kiválogatva az arra érdemes gyerekeket, és kizárólag a nemzeti motívumkincs tematikájában építettem volna a módszertant.

Talán, ha ateistaként én is beállnék az érdekből templomba járók sorába, és eljátszanám, hogy hívő vagyok.

Talán, ha elfogadtam volna, hogy a roma integrációnak csak és kizárólag a többségi társadalom kirekesztő viszonyulása az oka.

Talán, ha azt mondanám én is, ebben a társadalmi csoportban a zene, a tánc (hiszen a vérükben van), a foci és kosárfonás az üdvözítő kiút, és nem kereskednék másfele.

Talán, ha nem venném észre a rendszerhibákat, és tolnám én is a rózsaszín képet, hogy minden csodálatos.

Talán ha dörzsölődnék azoknak a lábához, akiket egyébként nem tartok sokra, de tudom, hogy tőlük függenek a döntések.

Talán, ha nem kerestem volna kompromisszumokat, mert a társadalmi leszakadásban dolgozva nem civil zárványként, hanem intézményi együttműködésekben gondolkodom.

Talán, ha nem foglalkoznék önmagam fejlesztésével, ami láttatni engedi azt is, másoknak mennyire hiányzik ez.

Talán, ha nem adtam volna vissza a Lovagkeresztet, hanem buzgón lájkolnám Bayer Zsolt és a Megafon számomra elfogadhatatlan kommunikációját.

Talán, ha engedelmeskedek a háttérben zajló nyomásgyakorlásnak.

Talán, ha nem írok efféléket, hanem maradok a „semleges” témáknál.

Talán, ha harciasabb vagyok.

Talán, ha szelídebb vagyok.

Talán, ha ostobább vagyok.

Talán, ha megalkuvó vagyok.

Talán, ha képmutató vagyok.

Lehet, akkor minden másképp alakul. De így most, minden ellenére azt hiszem, megtaláltam az utam.

Önazonosnak érzem magam, és az Igazgyöngyöt is.

És talán ez a legfontosabb.

BRUCK ANDRÁS: A REZSIM A TÖRÉSPONT FELÉ TART. KÜLSŐ ÉS BELSŐ PROBLÉMÁI HALMOZÓDNAK, AZ ÁLLAM MÁR CSAK A BELŐLE ÉLŐKET, ÉLŐSKÖDŐKET SZOLGÁLJA KI...

FACEBOOK
Szerző: BRUCK ANDRÁS
2024.09.17.


Az észszerű kockázat megnyugtató érzése.

A sors két aspektusa, a személyes és a társadalmi úgy kapcsolódik egymáshoz, mint híd a folyóhoz, végtag a törzshöz. Ha az állam nem él vissza az erejével, a kétféle sors viszonya többnyire harmonikus, ha visszaél, mint Magyarországon, akkor erőszakos. Az állampolgárait egyre rövidebb pórázon tartó magyar állam csak a probléma egyik fele, a másik a póráz végén kínlódók alattvalói mentalitása. Túl sokan nem bánnak ilyen viszonyok között létezni: megszokják, belakják, a maguk számára otthonossá teszik. Engedelmesen sorban állnak az utcán időpontért, hogy majd valamikor orvos elé kerüljenek. Ők is szeretnének másképp élni, de ehhez hiányzik belőlük az akarat. Az engedelmesség öröklődő betegség.

Magyar Péter most új funkciót kínál a magyaroknak, az áldozati szerep felmondását. Különös ember. Fidesz-módra ő is „magyar embereket” mond, saját magáról furcsán, egyes szám harmadik személyben beszél – annyi baj legyen, ennél sokkal többet is elnéznék neki. Tudom, honnan jött, mennyit keresett, már minden jót és rosszat tudunk róla, de kritikai radarom egyetlen kizárólagos célpontra irányul: a rezsim bukására. És azt csak tőle remélhetem.

M.P. mostanáig megfelelően kielégítette azok igényeit, akik a miniszterelnökkel és rezsimjével szemben zsigeri ellenszenvet, netán utálatot, vagy egyenesen gyűlöletet éreznek, míg a héten továbblépett: ráfordult az ország egyik egzisztenciális alapproblémájára, az egészségügyre. Hőmérővel a kezében járja a kórházakat, beszámol lesújtó tapasztalatairól – „felforr a víz az üvegben”, írta nekem valaki messengeren a Péterfy kórház egyik kórterméből – s bár egyelőre ő sem tehet többet alkalmi állapotfelmérésnél, már ezzel is sokat tesz. Elviselhetőbbé teszi az elviselhetetlent, s jelzi, hogy a Tisza Pártnak – szöges ellentétben a Fidesszel – számít az emberek élete, életük minősége.

Nem tudom, mi volna Magyar Péter részéről a leghatékonyabb erőmaximalizálás, talán fokozatosan növelnie kéne a rezsimmel való konfrontáció hőfokát és kiterjedését. De nem direkt összecsapásokban, szópárbajokban, hanem a Tisza Párt ajánlatának minőségében. Megoszthatna például néhányat a jogállam és a demokrácia visszaállítására vonatkozó terveiből. Ezt azért elég sokan tartják alapvető fontosságúnak, köztük olyanok is, akik bizonytalanok, a közéletet távolról vagy csak alkalmanként követik, de megfelelő ajánlattal rávehetők lennének a szavazásra.

És persze azok között, akik majd a 2026-os választásról döntenek, van egy speciális réteg, a DK megmaradt szavazói: ők MP-ben most csak Orbán2-öt, a Tiszában pedig egy második Fideszt látnak. Ők tudják, miért. Úgy hiszik, annyira ismerik az emberi lelket, mintha Jung és Freud tanítványai lennének, holott mintha inkább nekik kéne a terapeuta díványon feküdniük. De talán Magyar Péter bárki által naprakészen követhető ténykedése idővel közülük is sokakat meggyőz majd, hogy rémképgyártás helyett értelmesebb észszerű kockázatot vállalniuk és a Tisza mellé állni. Hiszen létezhet-e nagyobb kockázat egy ötödik kétharmados megsemmisülésnél? Nem mellesleg, minél többen állnak mellé, bíznak benne, annál nagyobb lesz rajta a kényszer, hogy megfeleljen ennek a bizalomnak.

A rezsim a töréspont felé tart. Külső és belső problémái halmozódnak, az állam már csak a belőle élőket, élősködőket szolgálja ki, nincsenek uniós pénzek, és ha a kínai akkugyártásra alapozott „magyar jövő” is kudarcnak bizonyul, aminek esélye egyre nő, bekövetkezhet a törés. Annak az ára pedig rettenetes lesz, és azt a rezsim velünk fogja megfizettetni. Nem fogja azt mondani, tessék, akkor csináljátok ti. Azonban nem csak mi szorultunk csapdába, hanem Orbán is. Ő a saját, nem hétköznapi bűnei foglyává vált, ezért nincs más útja, mint minden falon túl tovább menni. És hiába éri egyik kudarc a másik után, mivel nincs veszteségérzete, soha nem omlik össze. Neki a nemzet számára jó, hasznos dolgok megakadályozása kiapadhatatlan erőforrás, egyben elégtétel a kudarcokért.

Az autokráciák működési alapelve nem hagyni, hogy az uralom alatt élőknek egyetlen perc nyugalmuk legyen. Erő alkalmazására sincs feltétlenül szüksége, olykor elég csak éreztetnie, hogy tehetetlen vagy vele szemben. Erre szolgál ez a legújabb provokáció is a Szabadság-szobor talapzatára vésendő kereszttel. Talán még a bíboros úr sem biztos benne, mire való ez, én azért érteni vélem: Magyarország nem Mária, hanem Anikó országa, esetleg Ráhelé, és az Orbán-családnak van még néhány lánygyereke. Ez a kereszt arra is bizonyíték, hogy Magyarországon még az egyház is a Fideszé, nem Krisztusé.

Diktatúrában születtem, nőttem fel, és az a rögeszmém, hogy nem szeretném a hátra lévőt is abban tölteni, márpedig egy demokratikus állam erkölcsi kódexéből itt egy lap nem maradt. Ezért vagy a Tisza Párt növekszik tovább és ’26-ban kap minimum 2.5 millió szavazatot, vagy marad Orbán, és végül a kollektív méregpohár. Aki úgy tesz, mintha ezt nem látná, az esküdözhet égre-földre, Európára, igazából nem akarja a rezsim bukását. Beleértve a Demokratikus Koalíció elnökét is.

NÉZZE MEG AZ ÁRVIZET EGY LÉLEKVESZTŐ LÉGIJÁRMŰBŐL FILMEZVE

HVG VIDEÓ
Szerző: HVG / FÖLDES ANDRÁS
2024.09.22.



Drónról ilyet nem lát. Az elárasztott rakpartokról indulva elrepültünk a Margit-szigetig, aztán megnézük a Rómait, Vácot, Szentendrét, sőt, a Dunakanyart is. Ilyen volt a Duna a budapesti tetőzés napján. Földes András videója.


Lásd még:








2024.09.20. TETŐZÉS KÖZELÉBEN A DUNA BUDAPESTEN 823CM-NÉL. A LEGNEHEZEBB NAP A FŐVÁROSBAN

BECSKY ANDRÁS VIDEÓ
Szerző: BECSKY ANDRÁS
2024.09.20.



Ha lehet hinni az előrejelzéseknek, akkor 860cm körül fog tetőzni a Duna Budapesten 21.-én szombaton (most éppen ez a hivatalos). Ez több mint a 2002-es nagy árvizek, de kevesebb mint a hírhedt 2013 júniusi, hiszen akkor 891cm-nél állt meg a vízmérce! A lezárások már 17.-én kedden elkezdődtek, szerdától pedig már a H5-ös Szentendrei HÉV sem jár le a Batthyány térre, hanem a Margit híd felszíni végállomáson fordul. Az M2-es metró 20.-a péntektől nem áll meg a Batthyány téren, az állomást lezárják, a budai fonódó villamosok szintén péntek üzemkezdettől már nem mennek le a Lánchíd aluljáróba. A 19-es megosztva, a 41-es pedig terelve közlekedik. A Margitsziget déli bejárata a Margit híd felől továbbra is zárva, a 4-es, 6-os villamosok nem állnak meg a bejárónál. Az alsó rakpartok már elöntve, de ez még mindig nem a vége, a java még csak most jön. A harmadfokú, legmagasabb készültség 800cm-nél, esetünkben 20.-án éjfélkor életbe lépett, most következik a legnehezebb időszak a fővárosban, hiszen pár napig biztosan a víz az úr, de azt ígérik nem érjük el a 2013-as 891cm-es szintet, azaz újabb emlékmű nem készül. BecsVision 2024 

SZOLGÁLATI KÖZLEMÉNY!! Ez egy FULL HD 1080p videó. Érdemes a minőséget beállítani a fogaskeréknél!!

MAGYAR INFÓ 9. RÉSZ

MAGYAR PÉTER HIVATALOS
Szerző: MAGYAR PÉTER
2024.09.22.



Magyar infó 9. rész.

A DEMENCIA VALÓJÁBAN A HOZZÁTARTOZÓK BETEGSÉGE

QUBIT
Szerző: Tóth András, Bodnár Zsolt, Kun Zsuzsi
2024.09.21.



Magyarországon több százezer embert érint a demencia, a gondoskodó hozzátartozók száma pedig ennek a többszöröse is lehet. Sokan nem is tudnak arról, hogy az ellátórendszertől rendszeres segítséget kérhetnek mind az ápolásban, mind a nappali felügyeletben, pedig a rokonokra háruló terhek a családi életben és a munkában is komoly fennakadásokat okoznak.


A demenciával foglalkozó videósorozatunk második részében hozzátartozókkal és szakemberekkel beszélgettünk arról, hogy mire lenne szükség ahhoz, hogy egy jobban működő rendszer jöhessen létre Magyarországon. Elmondták, hogy mit látnak problémának a szociális intézményekben és a kórházakban, a hozzátartozók pedig külön kitértek arra is, hogy milyen nehézséget okoz a demenciával élő idősek intézményi elhelyezése.

- A videóban megszólal Szeibert Orsolya, az ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, aki kifejti a rokontartás feltételeit és a törvényi rendelkezés szülőtartásra vonatkozó részleteit.

- Kázár Ágnes háziorvos, a Feledhetetlen Alapítvány kuratóriumának elnőke nemcsak szakemberként, hanem hozzátartozóként is beszél az intézményrendszerről, annak hiányosságairól, valamint a biztonságos körülmények megteremtésének fontosságáról.

- Kapócs Gábor volt egészségpolitikai helyettes államtitkár felvázolja a Demencia Stratégia létrehozásának feltételeit,

- Katonáné Jordáki Ildikó szociális munkás pedig a nappali ellátás szerepét mutatja be.

- Szűcs Teri íróval pedig arról beszélgetünk ebben a részben, hogy ő hogyan viszonyul a saját öregedéséhez, és miképp látja az édesanyja helyzetét.

Videósorozatunkban igyekszünk körbejárni, hogy milyen terhet ró a családok életére a demencia, és hogyan lehet megbirkózni – illetve, hogy egyáltalán meg lehet-e birkózni – a tünetegyüttes következményeivel. A sorozat második része mostantól elérhető a Youtube-csatornánkon.

Az első részben – amit itt lehet megtekinteni – azt járjuk körül, hogyan ismerik fel ma a demenciát, mit lehet tenni a tünetek megelőzése érdekében, és mivel lehet előcsalni az emlékeket akkor, amikor a felejtés már a mindennapok részévé vált.

VISSZAOLVASÁS - BRUCK ANDRÁS: AZ OLIMPIAI ÉRMEK MÉLYFEKETE ÁRNYÉKA

FACEBOOK
Szerző: BRUCK ANDRÁS
2024.8.12.


Az olimpiai érmek mélyfekete árnyéka

A friss éremtáblázat kitűnő történetmesélő, de az most is el fog maradni, a rezsim a legkisebb őszinteséget sem engedheti meg magának. Mint mindent, a sportot is hazugságok sűrű hálója szővi körbe. Morális ingovány. Márpedig az igazmondás legalább minimuma nélkül nincs működőképes társadalom. E téren szerzett mindennapos tapasztalatainkat a párizsi olimpia 19 magyar érme sem cáfolja meg. Átlagos magyar éremtermés – iszonyatosan sok pénzért. A pontos összeget homály fedi, de az biztos, hogy amennyit sportra a kormány, jobban mondva egyetlen ember kivesz a zsebünkből, azt másra, nemzeti felemelkedésre is fordíthatná, ha ezt a gondolatot egyáltalán ismerné.

Nincs magyar, aki ne tudná, hogy Ausztria hozzánk képest nem egy másik ország, hanem egy másik planéta, az élet minden területén messze előttünk jár. Kivéve a párizsi érmek számát: az ő eredményük csupán két arany, három bronz és szerény 36. hely. Magyar szemmel a sógorok szánalmas kriplik. Persze a sikert ők másban mérik, én pedig boldogan elcserélném az országot és a lakosságot kifosztó magyar rendszert az ő emberközpontú demokráciájukra.
De a dúsgazdag Norvégia, Dánia, Svájc is jócskán mögöttünk végzett. Svédország is. Miként a 35 éve velünk nagyjából egy szintről indult Csehország és Lengyelország is csak az érmek számában marad el tőlünk, abban jócskán, viszont az élet minőségében előttünk járnak. Nem beszélve a Real Madrid meg a Barcelona otthonáról, Nadal és Alcaraz hazájáról, 
Spanyolországról, ahol a kormány szintén nem az érmek számát tekinti a haladás motorjának.

A tisztességes kormányok mindenhol az egész nép jólétére költenek, nem csak néhány privilegizált csoportra, köztük néhány száz élsportolóra. A mi versenyzőinknek is pontos helyük, szerepük van a miniszterelnök terveiben. Nem véletlenül a sportba önti számolatlanul a milliárdokat, és nem iskolákba, kutatóintézetekbe, a tudás különféle forrásaiba. Mert, amit a sportolók tudnak nyújtani, az csupán „üres kalória”, amivel nem gyengítik, hanem erősítik autokráciáját. A 19 érem valójában az ő nyakában lóg, a sportsikereket a társadalom ma sokkal inkább tulajdonítja neki, mint annak idején Kádárnak. Az élet tragikus iróniája, hogy amit egy sportoló hosszú évek emberfeletti munkájával esetleg elér, annak legfőbb haszonélvezője a diktátor.

Vajon mi lenne az eredménye egy népszavazásnak arról, hogy mit szeretnének inkább a magyarok: még több kajak-kenu érmet, vagy osztrák, svéd minőségű kórházakat, vasutat, iskolát? Az ugyan számunkra tényleg irreális, de legalább a cseh és lengyel minőség elérhető lenne. Vagy tévedek, és ha 30 aranyérmet szereztünk volna, akkor hajlandók lennénk még a jelenleginél is rosszabbul élni, még több hazugságot, megaláztatást elviselni?

A Magyar Olimpiai Bizottság elnöke szerint mi „százszor jobb olimpiát tudnánk csinálni”. Ez csak a tőlük megszokott átlátszó manipuláció volt, de van benne logika. A rezsim máig nem emésztette meg, hogy Budapest helyett Párizs lett a versenyek helyszíne, az elnök szavai pedig kristálytiszta példáját adták a rendszer pszichológiai alapmodelljének: minden pofont vereségként élnek meg és mindent győzelemnek hazudnak. Számukra minden mondat annak a harcnak a része, amit a kifosztott nemzet feletti uralmukat biztosító autokrácia túléléséért vívnak.

Kell-e mondani, a hazai sportközgazdászok is a sportot övező hazug világ részei. Azt hirdetik, hogy olimpiát rendezni kifizetődő üzleti vállalkozás, holott tudják, hogy azok egy-két kivétellel mind veszteségesek voltak. Ezért is pályázik rá egyre kevesebb ország, ugyanakkor a mi miniszterelnökünk épp erre vágyik mindennél jobban. Határozott célja van a világverseny-rendezések hajszolásával: hasznosság, értelmes befektetések látszatát kelteni, egyúttal elterelni a figyelmet az ország gyors hanyatlásáról. Csakhogy nagyon nem mindegy, hogy egy olyan ország költ eurómilliárdokat olimpiára, amelynek nemzeti jövedelméből ez könnyen finanszírozható, vagy ahol a tanárok béremelésére sincs elég pénz, maga az ország pedig épp a négy égtáj felé van szétrohadóban.

Nincs egyszerű megoldás. Amíg ez az ember hatalmon van, nemhogy jó életre nincs esélyünk, de csupán jobbra sincs. Radikális változás nélkül a jövőbeli sportsikereink is csak a nyomorúságainkat mélyítik majd tovább.

A REZSIVÉDELMET MEGSEBESÍTETTE, AZ ÁRSAPKÁT FELSEGÍTETTE – A HÁBORÚ HATÁSA AZ ENERGIÁRA

VÁLASZ ONLINE
Szerző: MAGYARI PÉTER
2024.09.23.


A Lukoil körüli balhé után érdemes áttekinteni, hogy mit tett a háború a magyar és az európai energiával. Az oroszok 2021 nyara óta tudatosan emelték az árakat. A magyaroknak nincs külön kedvezményük az orosz piacon, de az ellátás stabil. Gázból még többet is vesz az MVM a háború kitörése óta, mint korábban, és a Mol sem siet lemondani az orosz olajról. Szlovákiával együtt Európa utolsó nagy vásárlói vagyunk az orosz piacon.


Gázpisztolyt tartott a Kreml Közép-Európa halántékához

Közel két évtizedig sok szakértő, és elsősorban ukrán, lengyel és baltikumi politikus állította határozottan, hogy Oroszország addig nem mer háborút indítani Ukrajna ellen, amíg kiszolgáltatott neki az Európába irányuló gáz eladása tekintetében. Tulajdonképpen nekik lett igazuk, és Magyarországnak fontos, ha nem is a legjelentősebb szerepe volt abban, hogy Moszkvában úgy érezték 2022-re, hogy Ukrajna nélkül is el tudják juttatni a gázukat az EU-ba. Az Európába irányuló gázexport nem csak a bevétel miatt volt fontos Oroszországnak, hiszen az olajjal több pénzt kerestek.

A gázexport jelentőségét az is meghatározta, hogy a vezetékes szállítás kiváltása sem technológiai, sem anyagi szempontból nem tűnt reális opciónak az EU keleti felén:

Németország, Ausztria, Szlovákia, Csehország, Magyarország, Bulgária és részben Olaszország ellátása elképzelhetetlennek tűnt a 2000-es évekre nélküle. Kellett az orosz gáz fűtéshez, áramtermeléshez és nagyon sok gyár működéséhez.

A saját energiahordozókban szegény régió rászokott az orosz gázra, ami a 2020-as évekig olcsóbb volt minden egyéb, errefelé hozzáférhető lehetőségnél. Ebben persze az európai politikai döntéseknek is komoly szerepük volt: a szintén olcsó szénről klímavédelmi okokból az európaiak próbáltak leszokni, évtizedes távlatban előre betiltották, így szénerőművek építésébe vagy felújításába senki sem vágott bele, a bankok eleve nem adtak rá pénzt. Olaszország és Ausztria után pedig Németország is úgy döntött, hogy atomerőmű-mentes területté nyilvánítja magát. Olajat, szenet és Oroszország egyéb természeti kincseit máshonnan is be lehet szerezni Európában, ezek tengeren könnyen mozgatható termékek, összetett világpiaci kereskedelemmel. A drágán és lassan épülő, sokezer kilométeres vezetékeken szállított földgáz kiváltása ehhez képest lehetetlennek, vagy legalábbis annyira költségesnek tűnt sokáig, hogy abba bele sem akartak gondolni sem Berlinben, sem Bécsben sem pedig Budapesten.

Az LNG, azaz a cseppfolyósítottra hűtött gáz tengeri szállítása csak mostanra vált versenyképessé Európában, az orosz vezetékes gáz eltűnésével.

Az oroszok úgy számoltak, hogy amíg ennyire a gázukra szorul Európa egy jelentős, és a németek érintettsége miatt igen befolyásos része, addig bármit megtehetnek, ha közben az ellátást biztosítani tudják. Ahogy egy német biztonságpolitikai szakértő a Válasz Online-nak elmondta: a 21. század elejének nagy német ipari expanziója lényegében azon alapult, hogy az olcsó orosz gázra épülő termelés és a magas szintű német technológia versenyképes termékekkel tudta elárasztani a világot, illetve egyre nagyobb részben Kínát.

Moszkvában abban bíztak, hogy ameddig ez a helyzet fennáll, addig Európa vonakodik majd az éles ellenségeskedéstől. A politikai nyilatkozatokon és a gesztusértékű, de még elviselhető szankciókon túl más megtorlást nem kell elviselniük akkor sem, ha durván megsértik a volt szovjet tagköztársaságok szuverenitását, sőt akár területi integritását. Erre utalt, hogy az EU 2008-ban elnézte Oroszországnak Grúzia egy részének megszállását; 2014-ben pedig a Krím, illetve Donyeck és Luhanszk ukrán megyék jelentős részének elfoglalását is. Másik oldalról ez azt is jelentette, hogy Oroszország nem kockáztathatta a gázellátás elakadását, mert akkor nem maradt volna ütőkártya a kezében, amivel örök óvatoskodásra és visszafogottságra tudja kényszeríteni az európai politikusokat...

GÁSPÁR KRISTÓF: LEKÉSTE A NEMZETMENTŐ SZEREPET ORBÁN A MOSTANI ÁRVÍZBEN

SZABAD EURÓPA
Műsorvezető: LAMPÉ ÁGNES
2024.09.22.



Gáspár Kristóf, a Paradigma Intézet szakértője szerint természetes, hogy közpénzből élő politikusok próbálnak aktívan részt venni az árvízvédelemben, hisz húzóerővel bír, nagy a láthatóságuk és aktivizálhatják az embereket. Persze, vannak olyan politikusok is, akik lakkcipőben és élére vasalt ingben fogják a lapátot, ami megmosolyogtató és ezt a választó nem is hiszi el. Orbán Viktor nagyon szeret a nemzetmentő szerepben lenni, de most nem tudott nagy politikát csinálni az árvízhelyzetből. Az, hogy Orbán Viktor, Pintér Sándor és Karácsony Gergely egy asztalnál ülve egyeztet, a nyilvánosság számára megnyugtató. Azt jelzi, hogy a politikai vezetők ilyen válsághelyzetben együtt tudnak működni. Magyar Péter mégis uralja a pillanatot, az árvízhelyzetben is átvette a kezdeményezést. Az utóbbi hónapokban ugyanis sem Orbán, sem Karácsony nem volt igazán aktív. Magyar viszont saját keretezésben adott új értelmezést a helyzetnek, miközben nem követett el semmilyen stratégiai hibát. Ő a politikai kommunikációt cselekvésként fogja fel. Azzal, hogy felszólította Orbánt külföldi programjainak lemondására, klasszikus csapdahelyzetet teremtett, Orbán a kisebbik rosszat választotta az itthon maradással. Ebből is látszik, hogy Orbán nem engedte el Magyarországot, nagyon is foglalkozik belpolitikával. Arról a sajtóhírről, miszerint a Tisza, az LMP és a Kutyapárt képviselői koalícióba léphetnek a fővárosi közgyűlésben, az elemző azt mondja: ebben az esetben is jól látszik, hogy Magyar a kezdeményező. Az ő lakásán találkoznak, és ez hatalomtechnika szempontjából fontos tényező. Azért akarja nagysúlyú Vitézyt főpolgármester-helyettesnek, mert több fronton és folyamatosan harcol Karácsonnyal, Orbánnal, illetve Lázár Jánossal is. Márpedig, ha sokirányú konfliktusa van, akkor nem elkötelezett egyik irányba sem, ráadásul Fidesz- és DK-ellenessége is egyértelmű.

01:41 Orbán újra a nemzetmentő szerepben 
07:22 Orbán, Karácsony, és Pintér Sándor együtt 
15:21 Pintér Sándor megdicsérte Magyar Pétert 
21:22 Gyurcsány Ferenc már nem meghatározó politikai szereplő? 
27:15 Vitézy, Tisza és Kutyapártos nagykoalíció lesz a Városházán?

ELŐJELEK NÉLKÜL FOG ÖSSZEOMLANI A PUTYIN-RENDSZER A SZIBÉRIÁBÓL SZABADULT ELLENZÉKI POLITIKUS SZERINT

24.HU
Szerző: 24.HU
2024.09.23.


Vlagyimir Kara-Murza orosz ellenzéki politikust tavaly tavasszal 25 év börtönre ítélték hazaárulás és egyéb, az ukrajnai háború kritikájával kapcsolatos vádak miatt. Félő volt, hogy a szibériai börtönben neki is ugyanaz a sors jut, mint Alekszej Navalnijnak, pláne, hogy előtte már két mérgezést is túlélt. A politikust azonban idén augusztus elsején váratlanul egy fogolycsere keretében szabadon engedték, és külföldre távozhatott, most pedig a Guardiannek adott interjút feleségével, Jevgenyijával együtt.

Kara-Murza arról beszélt, hogy történészként korábban sokat foglalkozott a szovjet ellenzékiek ügyével, ezért amikor börtönbe került, úgy érezte, hirtelen mintha ő is belecsöppent volna az általa tanulmányozott világba:

Úgy éreztem, mintha ezekben a könyvekben élnék, mert megdöbbentő és sokkoló, és őszintén szólva nagyon szomorú, hogy ennyi évtizeddel később semmi sem változott. Még a legapróbb részletek is, hogy milyen egy börtöncella, hogyan van megszervezve a séta, hogyan beszélnek hozzád a börtönőrök, hogyan szállítják a rabokat a börtönök között, minden pontosan ugyanaz

– mondta Vlagyimir Kara-Murza, aki fel volt készülve a legrosszabbra:

Meg voltam győződve arról, hogy a börtönben fogok meghalni. Itt ülni most néhány száz méterre a Westminster-palotától, teljesen szürreális érzés. Ez túl sok. Túl gyors az emberi elme számára, hogy feldolgozza. Július vége óta nézem ezt a filmet. Csodálatos film, de még mindig nem érzem valóságosnak.

Elmondta, hogy akikkel találkozott az igazságszolgáltatási rendszerben, legyenek azok börtönőrök, bírók, ügyészek, láthatóan nem hisznek semmiben, kivéve az FSZB különleges ügynököket. A történészből lett politikus azonban a történelmi példák miatt is úgy gondolja, hogy Putyin rendszere gyorsan és különösebb előjelek nélkül fog majd összeomlani:

Oroszországban így működnek a dolgok. Mind a Romanov-birodalom a 20. század elején, mind a szovjet rendszer a 20. század végén három nap alatt omlott össze. Ez nem metafora, mindkét esetben szó szerint három nap volt...

– mondta Kara-Murza, aki szerint a legnagyobb esély most az lehet a diktatúra megbuktatására, ha Oroszország vereséget szenved Ukrajnában. Szerinte ez az elveszett háború hozhatja el a társadalmi átalakulást, ám a háborúért nemcsak az orosz népnek kell kollektív felelősséget vállalnia, hanem a nyugati vezetőknek is, akik „éveken át gázt vásároltak Putyintól, meghívták őt nemzetközi csúcstalálkozókra, vörös szőnyegeket terítettek elé”.

Vlagyimir Kara-Murza az oroszok érdekeit képviselő nyugati politikusokról is beszélt, szerinte az igazság ki fog derülni:

Ezek az emberek aprólékos nyilvántartást vezetnek. Amikor eljön a vég – és el fog jönni –, megnyílnak az archívumok, kiderül, mi is a helyzet Trumppal, Marine Le Pennel és az érintett britekkel is.

ELEMZŐ? POLITIKACSINÁLÓ? MINDKETTŐ - ÉLETÚTINTERJÚ KÉRI LÁSZLÓVAL

PARTIZÁNPOLITIKA
Szerző: Partizán
2024.09.20.



Kéri László már gyerekkorában megtanulta, hogyan tudja külső szemlélőként elemezni, értelmezni saját életét és a környezetét. Gyakorlatilag utcagyerekként nőtt fel az 50-es években, és kielégíthetetlen tudásszomja igen szegény munkáscsaládból egyenesen az ELTE jogi karára repítette. A 70-es évektől kezdve aztán több generáció számára lett meghatározó politológus kutató, médiaszereplő, tanár, a szakkollégiumi élet szervezője.

Politikus ugyan nem akart lenni, azonban a rendszerváltás idejétől a 2000-es évek végéig a magyar politikai elit belső világának meglehetősen aktív résztvevője volt. Régről és közelről ismeri Orbánt, Gyurcsányt, Kövért, Stumpfot, Demszkyt, és még sorolhatnánk. De hogyan egyeztethető össze a társadalomtudós szerep a politikai befolyással? Meddig tart a szakértőség és hol kezdődik a sz**kavarás?

00:00:00 - Intro 
00:01:47 - Gyerekkor Mátyásföldön 
00:21:14 - Szerelem, szex, Infecundin 
00:35:50 - Apaság, gyász, férfiak és nők közötti egyenlőtlenségek 
00:50:50 - A Kádár-rendszerhez való viszony 
01:06:40 - A rendszerváltás tanulságai 
01:38:18 - Politikai mediátor vs. szakértői szerep 
02:15:20 - Orbán Viktor, Magyar Péter, Lévai Anikó 
02:47:00 - Mi van és mi lesz az idős korosztállyal?

TÖBB SZÁZ ELHAGYOTT CSECSEMŐ VÁR KÓRHÁZBAN NEVELŐSZÜLŐRE, MERT A MAGYAR GYERMEKVÉDELEM NEM TUD GONDOSKODNI RÓLUK

NÉPSZAVA
Szerző: MUHARI JUDIT
2024.09.23.


Minden eddiginél több, 12 kisbaba él az egri csecsemőosztályon, miután nem kellettek szüleiknek, régóta nincs elég nevelőszülő, gyermekvédelem nem tud gondoskodni róluk – értesült lapunk. A belügy nem csak ezt ismerte el: országosan 280-300 elhagyott újszülött rekedt kórházban.


Jelenleg 12 olyan babát gondoznak az egri Markhot Ferenc Kórház újszülött osztályán, akiket szüleik elhagytak – ismerte el a Népszava kérdésére a Belügyminisztérium. A tárca hozzátette: elhelyezésük „életkoruk és egészségi állapotuk függvényében, újszülött, újszülött intenzív, csecsemő vagy csecsemő intenzív osztályokon történik.”

Azért fordultunk a tárcához, mert az egy egészségügyi dolgozója azzal kereste meg lapunkat: „Ennyi magára hagyott kisbaba még soha nem volt az egri kórházban egyszerre, sokan mennek fel más osztályról is besegíteni, társadalmi munkában gondozzuk a kicsiket”. Nem csak a szakember kevés ennyi babához. Egy helyi közösségi oldalon ugyanis azt kérik, hogy akinek van lehetősége, segítsen, mert „nagyon kevés ruházat áll még rendelkezésre, amiket a babákra felváltva adnak”, ezért 56-80-as méretű „tipegőket”, illetve egy-két játékot, például csörgőt, rágókát várnak.

Az, hogy egészséges csecsemők is több hónapot töltenek kórházba nem felel meg az előírásoknak. A vonatkozó szabályok szerint ugyanis „a gyermek átmeneti gondozását és otthont nyújtó ellátását elsősorban befogadó szülőnél kell biztosítani”,

ettől csak akkor lehet eltérni, „ha a gyermek tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos, vagy a testvéreket nem lehet együttesen a befogadó szülőnél elhelyezni vagy más okból szükséges az intézményes elhelyezés”. A törvény szerint befogadó szülő lehet helyettes- vagy nevelőszülő. Azt, hogy ezt nem sikerül teljesíteni, azzal magyarázható: az ágazatban dolgozók évek óta hiába kérnek tisztességes fizetést, emiatt régóta nincs elég nevelőszülő, ráadásul a kormányzat mostani, „gyermekvédelminek” nevezett ellenőrzései, vegzálásai hatására pedig még kevesebben vállalják ezt a hivatást, sorra hagyják el a szakmát.

Nem előzmény nélküli az, hogy egészséges kisbabák „ragadnak bent” kórházban a gyermekvédelem tehetetlensége miatt. A Népszava elsőként írta meg májusban, hogy a miskolci kórházban már a csecsemőosztályt tehermentesítő otthon is megtelt, annyi elhagyott baba vár ott nevelőszülőre. Ezt akkor az érintettek nem erősítették meg, de azóta sem cáfolták.

Az államapparátus kezdetben a hallgatást választotta az egri kórházban gondozott csecsemők esetében is. Az egészségügyi intézmény nem adott tájékoztatást lapunknak, ahogy a helyi gyermekvédelmi szervezet sem. A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) pedig meglepetésre azt írta, ők nem illetékesek.

Válaszolt viszont a Belügyminisztérium, amely megerősítette lapunknak, hogy az egri „kórházban 2024. szeptember 20-án 8 órakor 12 magára hagyott csecsemőt gondoztak.” Megjegyezték azt is: az egri kórházban két éve tapasztalható, hogy többen mondanak le babájukról, és a gyerekek általában „három hét és tizenkét hónap” közötti időt töltenek az egészségügyi intézményben...

CSEPELI GYÖRGY BARTUS LÁSZLÓNAK: „HALOTT VAGY”

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: BARTUS LÁSZLÓ
2024.09.22.


Csepeli György szociálpszchológus írta ezt nekem Gábor György legutóbbi Facebook-bejegyzése alatt. Azt írta: „László Bartus halott vagy”. Hogy miért? Azért, mert nem vagyok Magyar Péter rajongója és támogatója.

Itt látható Csepeli György emelkedett stílusú kommentje és a válaszom.

Mindez azért különös, mert Gábor György éppen azt jelentette be, hogy „egy időre búcsút vesz a Facebook felületétől”, mert megelégelte, hogy Magyar hívei nemtelenül támadják, legutóbb például Trombitás Kristófhoz hasonlították, mert vele „van egy véleményen”.

Csepeli György erre a bejelentésére reagált úgy, hogy „a Nap se teheti meg, hogy nem süt többé”. Erre kommenteltem azt, hogy „de a Nap megteheti, hogy felhő mögé rejtőzik”, hogy ne lássa a mocskot, amiről Gábor György beszél, és amit Csepeli buzgón lájkolgat.

Az volt a dühítő, hogy Csepeli azok közé tartozik, akik miatt Gábor György visszavonul egy időre a Facebook nyilvánosságától, s úgy tesz, mintha semmi köze nem lenne hozzá. Az, hogy én ezek után „halott vagyok”, csupán igazolja, hogy semmivel nem különb náluk.

Mindezt a történeti hűség kedvéért meséltem el, de elsősorban a jelenségről szeretnék írni. Szociálpszichológus professzor, egyetemi tanár, az övétől eltérő vélemény miatt kijelenti, hogy „halott vagy”.

Ide jutottak Magyar Péter imádói, pedig ez még csak a kezdet. Most eufóriában vannak. Mi lesz akkor, ha a messiásuk minden eddiginél nagyobb vereséget szenved, s rámutat azokra a bűnbakokra, akik miatt nem győzött? Pogromok lesznek, verekedés liberálisok között?

Az egykori barátok közt, akikkel szemben már most gyilkos indulataik vannak? Mert velem Csepeli György baráti viszonyban volt, amíg meg nem jelent Magyar Péter, a nadrágszíj és a slimfit gatya. Most pedig halottnak nevez, mert nem vagyok a messiás imádója.

Mindez azért különös, mert Csepeli György szakmájához tartozik a tömeglélektan, s tudja, mit jelent a populizmus és a demagógia. Tisztában van annak veszélyeivel és a történelmi előzményekkel. Neki kellene figyelmeztetnie mindenkit, hogy mi az, amit látunk.

Nem szeretnék az értelmiség szerepéről papolni, pedig lehetne. De olyasmit, hogy „halott vagy”, az orosz maffia mond. Könnyen lehet, hogy Csepeli prófétált. Ezek halálra ítélnek a messiásuk miatt mindenkit, ami pontosan beleillik az ismert tömeglélektani jelenségbe.

Ha még nem fizikailag, szellemileg mindenképp. Ha nem vagy Magyar-hívő, halott vagy. Halott az, aki nem adja fel a kritikai attitűdjét, ugyanazzal a mércével mér mindent, nem mond le a sajtó ellenőrző funkciójáról. Nem huny szemet bizonyos tények felett.

Azonban ez a szellemiség, amely létrehozta a „Magyar-jelenséget”, akkor is egyértelműen fizikai fenyegetést jelent, s a platószónokért való lelkesedés gyilkos terrort, népirtást idéz, ha nem vesszük figyelembe, milyen ideológiai háttérből jön, amiből nem adott fel semmit.

Halottak vagyunk, mondja a szociálpszichológus próféta. Mondhatnám, halál fiai vagyunk, egy ellentmondást nem tűrő, mindenen és mindenkin átgázoló nárcisztikus személyiség, egy diktátor potenciális áldozatai. Ha nem ő, a hívei agyoncsaphatnak bennünket?

De legyünk jóindulatúak. Tekintsünk Csepeli szavaira úgy, hogy ezt szellemileg értette. Intellektuálisan és morálisan halott vagyok, ha nem vagyok Magyar Péter kritika nélküli támogatója. Mert ők azok, félretesznek mindent, hogy rajongásuk tárgya megmaradjon.

Ha nem fizikai halálról beszél, ez akkor is elfogadhatatlan. Hogyan jut ilyen szó az eszébe? Ha nem fizikai, akkor ez egy szellemi kivégzés. Halottá nyilvánítás. Aki nem magyarista, az halott ember. Ha fizikailag él, akkor is. Mondja ezt egy szocálpszichológus professzor.

A jelenségről azért is szólni kell, mert Gábor György csömöre és undora jelzi, hogy ezzel a mentalitással mindenkinek szembesülnie kell, nem kivételes esetekben, s nemcsak nekem. Magyar szektája kíméletlen, kizárólagosságra törekvő, embertelen és hisztérikus.

Az senkinek eszébe sem jut, hogy Magyar Péter tehet arról, hogy nem mindenki lelkesedik érte, és a hamis reményért, amit hirdet. A kritika nem ok nélküli. Ha ő nem adna rá okot, a szabadságukat és szuverenitásukat megőrző emberek nem lennének elutasítóak.

Magyart fenntartások nélkül, kritikátlanul kell elfogadni, mindent tudomásul venni, semmit nem lehet megkérdőjelezni és kifogásolni, mindent le kell tagadni, és teljesen hülyének kell lenni. Ez az elvárás. Egyetemi professzoroktól is. Mert van „más”, ami mindent „felülír”.

Csak azt felejtik el, hogy így nem lehet győzni, és nem is érdemes. Mert ami ebből jön, az semmivel nem jobb, mint amitől szabadulni akarnak. Ellenkezőleg, még rosszabb. Ez lesz belőle, hisztérikus gyűlölet és minden emberi norma feladása. Hasonulás a messiáshoz...


Lásd még:






MAGYAR PÉTER ELŐL MENEKÜL A VEZÉR, A FELESÉGE MEG A KÉRDÉSEK ELŐL

DAVE VILÁGA
Szerző: Dave
2024.09.22.



Magyar Péter elől Orbán Viktor menekül, a Telex kérdései elől meg a felesége, Lévai Anikó. Lévai Anikó: Kisasszony, kedves, csak egy önkéntes vagyok...

RÓNAY TAMÁS: MÉLYPONTON A MAGYAR-AMERIKAI KAPCSOLATOK

HÍRKLIKK
Szerző: HírKlikk
2024.09.23.



Az, hogy az Európai Bizottság elnöke az egészségügyi és állatvédelmi biztosi posztot osztotta ki Várhelyi Olivérnek, aki eddig az unió bővítési biztosa volt, egyértelműen sértő, megalázó üzenet nem csak Várhelyinek, hanem Orbán Viktornak is. Erről beszélt Rónay Tamás, a Népszava külpolitikai rovatának vezetője a KlikkTV Mélyvíz című műsorában.


Rónay szerint szinte bizonyosra vehető, hogy az Európai Parlament nem fogja jóváhagyni Várhelyi Olivér újra jelölését az Európai Bizottság biztosának, nem csak vitatott személye, hanem Orbán Viktor unió-ellenes politikája miatt sem. Orbán, ezzel feltehetően számolva, Győri Enikőt fogja majd jelölni.

Rónay szólt arról is, hogy Orbán az ország érdekeit figyelmen kívül hagyva, hajthatatlan a migrációs ügyekben kirótt uniós büntetéseket illetően. Az első 200 millió eurót már levonták a számunkra felszabadított kifizetésekből, majd hamarosan további 95 milliót vonnak majd le. Orbán attól tart, hogy ha enged az uniónak, elveszti leghűbb híveinek támogatását, ezért inkább dacol – miközben már a lakosság többsége látja, hová vezet ez, az ország érdekeivel ellentétes politika.

A Népszava rovatvezetője példátlanul súlyos lépésnek tartja, hogy David Pressman amerikai nagykövet legutóbb már nem demokratikus országként jellemezte Magyarországot – aminthogy európai partnereink sem osztják meg velünk bizalmas értesüléseiket, félve, hogy azok Moszkvába jutnak. A budapesti amerikai nagykövet a napokban „új politikát” jelzett Magyarország vonatkozásában és már nem demokratikus országként beszélt hazánkról. Ez a két ország kapcsolatainak mélypontját jelzi Rónay szerint, amin csak Donald Trump esetleges megválasztása változtathat. A helyzet jelenlegi állása szerint mindenesetre Kamala Harris, a Demokrata Párt elnökjelöltje vezet Trumppal szemben, még a különösen szoros választási eredményt ígérő államokban is.

Rónay változatlanul átláthatatlannak nevezte (a felvétel csütörtöki napján). hogy mi áll a libanoni Hezbollah emberei ellen csipogók, telefonok felrobbantásával intézett merényletek mögött. Úgy vélte, azokat nyilván a Moszad, az izraeli titkosszolgálat szervezte, de ellentmondó információk állnak rendelkezésre arról, hogy valóban egy Magyarországon bejegyzett izraeli fedőcég intézte-e az ügyet, vagy éppen Bulgária volt a forrás – míg a magyar hivatalos tájékoztatás szerint semmi közünk az ügyhöz, a készülékek soha nem voltak országunkban. Tekintettel Orbán Viktor és Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő közismerten szoros kapcsolataira, ezt a lehetőséget sem lehet kizárni és az igazság nem fog egyhamar kiderülni.

OROSZOK PÉNZELNEK JOBBOLDALIAKAT? 🤔VÖLNER VISSZAKAPTA! 😔 FIDESZES BOSSZÚ! 🤬HETI HÍRVADÁSZ #13(1)

HETI HÍRVADÁSZ / MIEZAZORSZÁG?!
Szerző: MIEZAZORSZÁG?!
2024.09.23.



Nézzük meg mik történtek a héten!

EGY HÉT MÚLVA INDUL AZ ÚJ ÜGYELETI RENDSZER, DE A MAGYAR ORVOSI KAMARA SZERINT TÖBB HÁZIORVOST MÉG CSAK MEG SEM KERESETT AZ ORSZÁGOS MENTŐSZOLGÁLAT

NÉPSZAVA
Szerző: DANÓ ANNA
2024.09.23.


Továbbra is visszalépésnek értékeli a Magyar Orvosi Kamara (MOK) a fővárosban októbertől bevezetendő új, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) által irányított alapellátási ügyeletet.


Keczéry Attila, a MOK titkára, Zuglóban praktizáló háziorvos onnan kezdte: Budapesten reggel nyolctól este nyolcig működnek a rendelések, azok között vannak „lefedetlen” időszakok. Azaz nem elérhető a háziorvos. Eddig ezeket a szüneteket az alapellátás mellett Budapesten állandóan működő 24 órás ügyeleti szolgálatok látták el, amelyek a váltással megszűnnek. Ugyanakkor Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár többször elmondta: az új rendszerben minden háziorvos a saját területéért lesz felelős. Keczéry Attila szerint ez azt jelenti, aki megtartja az eddigi esti rendeléseit is, azokon a napon 12 órán át felelős lesz a területén élők ellátásáért. Azaz, ha például valaki délután 4-től este 8-ig rendel, akkor reggel 8 és 16 óra között is övé az ellátási kötelezettsége, hiszen az egységes ügyeleti rendszer csak délután 16 órától indul. Keczéry Attila szerint elfogadhatatlan, hogy kétheti időszak 10 munkanapjából ötször 12 órát, egy alkalommal, amikor ügyeletet is ellátnak 14 órát dolgozzanak egyhuzamban az előírt nyolc óra helyett a fővárosban dolgozó háziorvosok.

A kamara által javasolt megoldást, miszerint hétköznap 8-14 óra között, illetve 14-20 óra között egyszerre 2 orvos ügyeljen az ügyeleti ponton, amelyhez az OMSZ még biztosítana egy kijáró szakembert, az egészégügyi kormányzat elvetette, hiába támogatták ezt a háziorvosok is.

– A MOK javaslata megoldotta volna az „ellátás nélküli üres órák” problémáját – állítja Keczéry Attila. Hozzátette: a MOK kiszámolta, hogy az új alapellátási ügyeletben, ha valamennyi háziorvos részt vesz a feladatban, úgy kéthavonta minimálisan három ügyelet jut egy orvosra. Az új ügyeleti rendszert bemutató sajtótájékoztatón elhangzott, hogy eddig mindössze 261 jelentkeztek, az új rendszer zavartalan működtetéséhez azonban minimálisan 675 felnőttet ellátó és 135 gyermekorvosra volna szükség.

Probléma az is, hogy több kerület háziorvosa a mai napig nem kapott „behívót”, illetve szerződés-tervezetet a mentőszolgálattól. Azaz, ha akarnának sem tudnának szerződni az orvosok, hiszen meg sem kereste őket az OMSZ.

Keczéry Attila emlékeztetett arra is, hogy az egészségügyért felelős államtitkár úgynevezett háromsoros ügyeleti pontokat ígért. Ez azt jelentené, hogy egy-egy ponton két orvos fogadja egyidejűleg a betegeket, egy orvos vagy mentőtiszt pedig a hívásokra megy ki. A MOK számításai szerint így havonta már 1350 betöltendő orvosi helyre kell szakembert találni. Ebből pedig egyértelmű, hogy nem kéthavonta egy ügyelet jut majd egy orvosra, ahogyan az a háziorvosoknak szóló tájékoztatón elhangzott, hanem minimum kettő – állapította meg a MOK titkára. Hozzátette: mindez azért is probléma, mert a főváros 906 felnőtt parxisából most is száz, a gyermekeket ellátó 297-ből 28 betöltetlen...

A FELROBBANÓ CSIPOGÓK ELŐZMÉNYEI ÉS KÖVETKEZMÉNYEI

444.HU
Szerző: URFI PÉTER
2024.09.23.


Tetőző árvíz Budapesten és alternatív iskola Nógrádban. Békeköltségvetés Hitler alatt, badacsonyi kényszermunkatábor Rákosi idején. A hétvége cikkei.

4 cikk rövidülő napjainkra: