2021. november 17., szerda

BÁTRAN KRITIKUSNAK KELL LENNI, ÜTNI KELL A VASAT – AZ OKTATÁSI RENDSZERT EGYEDÜL NEM TUDJUK FELFORGATNI

MÉRCE
Szerző: KŐSZEGHY FERENC
2021.11.17.


2021. november 19–20. között először rendezik meg a LEMMA / Lehetőségek a Mai Magyartanításban konferenciát. A konferenciához kapcsolódóan több cikket is közlünk a pedagógusképzés helyzetéről, Kerti Anna Emese vitaindítója után Nahalka István oktatáskutatóval beszélgettünk. Ezúttal a konferencia szervezői közül hárman meséltek nekünk arról, miért van ilyen kevés alulról szerveződő esemény a tanárképzésben, és ők miért adták a fejüket ilyesmire.


Kérlek, mutatkozzatok be!

Kerti Anna Emese vagyok, a magyar-latin tanárin ötödéves, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló gimnáziumban csinálom a rövid gyakorlatomat, emellett római irodalommal, illetve az antikvitás és a kortárs magyar irodalom kapcsolatával is foglalkozom.

Ungvári Sári vagyok, ötödéves magyar-angol osztatlan tanárszakos hallgató, most csinálom a rövid gyakorlatomat az Eötvös József gimnáziumban, emellett színjátszókat, drámapedagógiai foglalkozásokat tartok.

Kárpáti Bernadett vagyok, és én még osztott képzésben vettem részt. Tehát én magyar alapszakra jelentkeztem, és közben találtam ki, hogy egyrészt latin lesz a minorom, másrészt, hogy tanári mesterre fogok menni. Ez akkor annyit jelentett, hogy BA-n 10 kreditnyi pszichológia-pedagógia modult kellett elvégezni. Utána magyar-latin tanári mesterszakra mentem, valamint az irodalomtudományi mesterszakot is elvégeztem. Most az ókortudományi programban vagyok doktori hallgató.

Mindhárman részt vesztek a Lehetőségek a Mai Magyartanításban (Lemma) konferencia szervezésében. Miért vágtatok bele hallgatóként egy konferencia szervezésébe, és milyen hatást szeretnétek elérni?

KB: Én, mint mondtam, tanárisként [tanárszakos hallgatóként; a szerk.] már végeztem, de nagyon jónak tartottam a kezdeményezést, és érdekel a magyartanári szakma és képzés jövője. Az én évfolyamomban, mi, az utolsó osztott képzésben résztvevők szintén csináltunk ilyen jellegű dolgokat, és megízleltük azt, hogy az önszerveződésnek mekkora ereje van, mennyire egységbe tud kovácsolni. Módszertani táborokat és konferenciát is szerveztünk. Igazából azért csatlakoztam most, mert nagyon fontosnak gondolom, hogy akár minden évfolyam megtalálja valahogy az önszerveződés formáit, és tematizálja azokat a kérdéseket, amik a képzésben és a tanári identitásban fontosak.

KAE: Betti most az IrodalomSZEMLÉLET nevű csoport tevékenységéről beszél.

US: Mi hárman is ott ismertük meg egymást, ott csiszolódtunk össze.

KAE: Rátérve arra, hogy mi mit szeretnénk: vannak olyan kérdések, amíg alig tematizálódnak, innen indul ez a konferencia. Ezek azok a kérdések, amikről rengeteget beszélünk egy kávé mellett, egy kocsmában, vagy két óra között. Azaz egymás között, úgy, hogy minden bent marad ebben az informális közegben, mi pedig megmaradunk a saját nézőpontjainknál. Ezzel a konferenciával szeretnénk kinyitni ezeket a beszélgetéseket, nyilvános fórumot teremteni nekik...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.