DELLA PODCAST Műsorvezető: BAKA F. ZOLTÁN 2025.03.12.
A banki tanácskozó testületekben sem tudják megfejteni a trumpi gazdaságpolitika irányát: a Della mai vendége, Cselovszki Róbert, a Erste vezérigazgató-helyettese.
Nem választható el az ember a korától, mindent kontextusba helyez a jelen idő. A mi idei kiírásunk apropóját adó 1930-as évekbeli pályázatok idején uralkodó közhangulatról beszéltünk Karsai László történésszel, hiszen a múlt ismerete most aktuálisabb, mint valaha.
Milyen volt a közhangulat a harmincas évek Európájában?
Óriási volt a győztesek és a vesztesek országaiban a béke vágya, hiszen akkor még köztük éltek az első világháború egy életre megnyomorodott és tönkretett rokkantjai, akikről el szoktunk feledkezni. És persze mindazok a sok tízmilliók, akiknek meghalt a fiuk, testvérük, férjük. Az első világháború össz halottjainak a száma „csak” mintegy kilencmillió katona és ötmillió civil volt. A háborúba induló a katonák lelkesedése nem ismert határokat. Győzni fogunk, visszavágunk, visszavesszük, megfordítjuk! – voltak a jelszavak. Ezzel szemben a második világháború kitörésekor, Hitler nagyon meg volt döbbenve szeptember elsején, hogy rosszkedvű emberek siettek az utcán Berlin szerte. Senki sem tombolt a boldogságtól, hogy újra háborúba mehetnek. Az emberek nagyon féltek a bombázástól. Kevesen tudják, hogy a Tokióra ledobott gyújtóbombák, vagy a drezdai, hamburgi szőnyegbombázások sokkal több áldozatot követeltek, mint Hirosima és Nagasaki atombombái. Csak Tokióban kétszázezren haltak meg, több százezerre tehető a drezdai és hamburgi áldozatok száma is. A béke vágya azért is volt ennyire erős, mert az emberek látták, hogy az európai győztes nagyhatalmak vezetői mennyire rossz békéket csináltak az első világháború végén, amikor a különböző országok területeit levágták az anyaországokról, és elcsatolták őket. A németeket megalázták azzal, hogy a versailles-i békeszerződésben kimondták: egyes egyedül Németország a felelős az első világháború kirobbantásáért. Senki más. Hitler nem az antiszemita propagandával lett népszerű, hanem azzal, hogy kimondta: a versailles-i békeszerződés egy igazságtalan béke volt. Nem élt olyan német Németországban, aki ne értett volna ezzel egyet, a baloldaliak éppúgy, mint a jobboldaliak. Tehát érezték, hogy újabb háború készülődik?
Az átlagember érezte és tudta, hogy ebben a szörnyű, nagyon borzalmas világban az európai rendet nem lehet fenntartani. Egyre növekedett a félelem, és sokan azt remélték, hogy megoldás lehet a helyzetre, ha az agresszíven terjeszkedő Németországot kelet felé terelik. Megnéztem, hogy az Arcanumban a háború szó milyen gyakran fordult elő a cikkekben. Az 1920-as években nem jelentős, de 1935-től kezdve óriási mértékben megnőtt a háborúról szóló írások száma. Hiszen Japán már hódított, a Szovjetunió és Japán már 1937-től kezdve háborúban álltak a Távol-Keleten. Az emberek nagyon féltek. Az angol és a francia politikai vezetők pedig gyáván és ostobán azt hitték, hogy befolyásolni, megbékíteni tudják a nácikat azzal, ha engedményeket tesznek nekik. 1935-ben a békeszerződésnek megfelelően a Saar-vidéken népszavazást tartottak. A helyi lakosok 94 százaléka a Németországhoz való csatlakozásra szavazott. Majd mikor 1936-ban Hitler úgymond remilitarizálta a Rajna vidéket, az angol és francia közvélemény felháborodott, de a vezetők nem tettek semmit. Mert a német csapatok bevonultak ugyan, de a katonáknál nem volt lőszer. Ha néhány francia rendőr megállt volna előttük és a pisztolyával elkezd lövöldözni, a fegyvertelen katonák biztosan visszafordulnak. De nem kaptak tűzparancsot...
Orbán Viktor idei évértékelőjének egyik legnagyobb durranása az volt, hogy bejelentette, a két- és többgyerekes anyáknak életük végéig nem kell majd személyi jövedelemadót fizetniük. A Téma legújabb adásában Kramarics Szandra szociálpolitikussal, az ELTE Társadalomtudományi Kar doktorjelöltjével, és Tóth G. Csaba demográfus-közgazdásszal, a HUN-REN KRTK Közgazdaságtudományi Intézet kutatójával beszélgettünk arról, hogy illeszkedik ez a lépés a Fidesz családpolitikájába, több gyereket szülnek-e a magyar nők a kezdeményezéstől, és mivel lehetne érdemben javítani a népességfogyás problémáján. Mindenképpen érdemes végighallgatni vagy végignézni az adást, de akinek most épp nincs erre ideje, annak összeszedtük az adás négy legérdekesebb állítását.
Inkább politikai, mint népesedéspolitikai értelme van
Bár Orbán Viktor évértékelőn tett bejelentéseit nyilván sokan a 2026-os választási kampány kontextusában értelmezik, a családok támogatásával indokolt lépések hivatalos indoka mindig is demográfiai volt, vagyis is az, hogy több gyereket szüljenek a magyar nők. Kramarics Szandra szerint viszont az, hogy az adómentességet a 40, 50 és 60 év feletti, legalább kétgyerekes anyákra is kiterjesztik, arra utal, hogy a kormány 2027 után már nem várja az intézkedéstől a születésszám jelentős növekedését.
Tóth G. Csaba is úgy látja, hogy az szja-mentességtől nem várható komoly demográfiai hatás, az szakpolitikai szemszögből inkább családtámogatási lépésként értelmezhető. Annak viszont, hogy az adómentesség a második gyerek megszületését ösztönzi pénzügyileg, demográfiai szempontból van értelme, mert általában nem a harmadik, hanem a második gyerekek azok, akik „nem születnek meg”.
Felfelé korrigálja a rendszert
Az adómentesség talán leginkább szignifikáns hatása a közgazdász szerint az, hogy visszaadja a közepes és magasabb jövedelmű családoknak azt az előnyt, amit az infláció elvett. A családi adókedvezmény ugyanis bruttó 300 ezer forintos családi jövedelem felett az infláció miatt lényegében egyösszegű támogatássá alakult, az adómentesség viszont úgy „korrigálta” ezt a rendszert, hogy abban ismét sokkal jobban járnak a magasabb keresetű családok.
Így az adómentesség rendszere ismét ráerősít az orbáni családpolitika eddigi tendenciáira, miszerint növeli az egyenlőtlenségeket és sokkal jobban segíti a tehetős családokat. Emellett pedig extra segítséget ad a kormány által preferált családos rétegnek, sőt, a közgazdász szerint messziről hunyorítva a legalább kétgyerekes anyák szja-mentessége már egy gyermektelen-adóra is emlékeztet...
Magyarország népességfogyása: Miért nem születnek gyerekek? Miért csökken drasztikusan a születésszám Magyarországon? Mi áll a háttérben? Ebben a videóban statisztikusok, szociológusok és demográfusok segítségével járunk utána a népességfogyás okainak. Megtudhatod, miért nem elég a kormány támogatása, és miért épp a nőket hibáztatják a problémáért.
Témák, amikről szó lesz:
A Fidesz népesedéspolitikája: Miért nem működik a támogatási rendszer? Kinek kedveznek az intézkedések?
A "szingli hordák" kérdése: Valóban a modern életmód a hibás?
A nők szerepe a társadalomban: Miért a nőket hibáztatják a népességfogyásért?
A gazdasági válság hatása: Hogyan befolyásolja a bizonytalan jövő a gyermekvállalást?
A gyermekvédelmi rendszer problémái: Miért nem kapnak elég segítséget a rászoruló családok?
A nemek közötti egyenlőtlenségek: Miért nehezebb a nők helyzete a gyermekvállalás után?
A bevándorlás kérdése: Lehet-e megoldás a népességfogyásra? Ne maradj le!
Kiderül, miért születik egyre kevesebb gyerek Magyarországon. Megtudhatod, mi a baj a kormány népesedéspolitikájával. Szó lesz a "szingli hordák" kérdéséről és a nők szerepéről a társadalomban. Megvizsgáljuk a gazdasági válság hatását és a gyermekvédelmi rendszer problémáit. Beszélünk a nemek közötti egyenlőtlenségekről és a bevándorlás kérdéséről is.
Nézd meg a videót, és tudj meg többet a magyar népességfogyásról!
Nem sikerült legyűrni az inflációt: a friss adatok szerint februárban 5,6 százalékos volt az éves drágulás üteme. A kabinet harminc élelmiszer esetében korlátozná a boltok árrését. Elemzők szerint kérdéses a kormányzati intézkedés árcsökkentő hatása.
Tovább gyorsult az infláció februárban, miután a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az év második hónapjában 5,6 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. A legfrissebb adat a januári, 5,5 százalékos áremelkedési ütemet is felülmúlta. Balog-Béki Márta és Árokszállási Zoltán, az MBH elemzői arra hívták fel a figyelmet, hogy az árindex magasabb lett, mint amit vártak (5,3 százalék volt az elemzői konszenzus).
„Az előző hónaphoz képest 0,8 százalékkal nőttek az árak, szemben az általunk várt fél százalékkal” – tették hozzá. A KSH adatai szerint az éves maginfláció a fő adathoz képest is gyorsabban, 5,8-ről 6,2 százalékra emelkedett februárban. Az elemzők szerint a maginfláció 2023 decembere óta nem látott szintre emelkedett, ami az inflációs nyomás további erősödését jelzi...
MÉLYVÍZ / KLIKKTV Műsorvezető: NÉMETH PÉTER 2025.03.12.
Amit Orbán Viktor a külpolitikában csinál, az borzasztóan káros. Elsősorban Magyarország számára, de káros az Unió és az Egyesült Államok számára is – mondta Radványi Miklós a KlikkTV Mélyvíz című műsorában. A külpolitikai szakértő szerint Trump nem adott olyan utasítást a magyar miniszterelnöknek, hogy az Ukrajnával kapcsolatos döntéseket az Unió gyengítésére használja fel.
Orbán Magyarországon egy teljhatalmú úr. Túlnőtte Magyarországot, ezért próbált meg meghatározó tényező lenni az Unióban – tette hozzá Radványi Miklós.
Zán Fábián Sándor nem csupán református lelkész, önkéntes tűzoltó is. Mezőváriban a helyi tűzoltóságában végzett szolgálata hasonlít egyházvezetői munkájához: a kárpátaljai püspök szerint a faluban és a tágabb közösségben is úgy érzik, szükségük van egymásra. A magyarság harminc százaléka mehetett el a háború miatt, de egy részük békésebb időben vissza fog térni. Bár a helyi ukrán hatósággal korrekt a viszony, nincs előrelépés a kisebbségi és oktatási jogok ügyében. „Az utcán, a piacon a magyarok szemére hányják ezeket a mondatokat” – mondja a püspök Orbán Viktor miniszterelnök „Ukrajna nevű területet” emlegető kijelentéséről. Zán Fábián Sándor arról is beszél a Válasz Online-nak, hogy a kárpátaljai magyarság a nyugati civilizáció részének érzi magát. Interjú...
Valóban új világrend köszöntött be Donald Trump újabb elnökségével? Túléli-e a mostani viharokat a NATO? Mi lehet a fegyverszünet ára Ukrajnában? Ki szabad-e egyezni Moszkvával? Mi szól amellett, hogy magyar békefenntartók is ott legyenek szomszédunkban? Melyek a magyar érdekek Ukrajnával kapcsolatban? Washingtont vagy Moszkvát követi-e inkább a magyar kormány? Árulás vagy sem, ami történik?
Erről és még sok minden másról is kérdezte Wéber Balázs Gyarmati István biztonságpolitikai szakértőt.
NEREN TÚL / KONTROLL PODCAST Szerző: KONTROLL PODCAST 2025.03.11.
Az Ukrajna további támogatásáról döntő uniós csúcstalálkozót és a sikertelen Trump-Zelenszkij találkozót is értékelte NEREN TÚL című műsorunkban Rácz András történész, biztonságpolitikai szakértő. Szerinte semmi értelme Ukrajna uniós csatlakozásáról beszélni, mivel a feltételek kialakításához 10-15 évre van szükség még abban az esetben is, ha a közeljövőben tűzszünetet kötnének a háborús felek. Szóba kerül Orbán és Putyin kapcsolata, és a magyar kormányfő Ukrajna-ellenes álláspontja is. Az Oroszország-szakértő úgy látja, a háborúval és Donald Trump megválasztásával a korábbi világrend felborult, azt azonban még nem látni, milyen lesz új.
Kijevben és Herszonban beszéltünk olyan ukrán fiatalokkal, akik hónapokat töltöttek orosz táborokban akaratuk ellenére. Beszéltünk egy gyerekotthon igazgatójával is, aki személyesen akadályozta meg, hogy a gondjaira bízott gyerekeket elhurcolják. Videoriport Ukrajna jövője ellen folytatott csendes háborúról.
Stáblista:
Takács Lili riporter, szerkesztő
Plankó Gergő szerkesztő
Kiss Bence animáció, vágó
Botos Tamás vágó
Kristóf Balázs operatőr, vágó
Gazda Albert fordítás
Nagyija Drabik fixer, tolmács
A videó a TEFI projekt keretében, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.
OKTATÁSI KÖZÖS NEVEZŐ PODCAST Szerző: CSABA BOGDÁN 2025.03.11.
Hogyan hat a szegénység az oktatásra? Milyen lehetőségek és akadályok állnak a hátrányos helyzetű gyerekek előtt? L. Ritók Nórával, az Igazgyöngy Alapítvány igazgatójával beszélgettünk esélyegyenlőségről, szegregációról, tehetséggondozásról és a szükséges változásokról. --- Gondolkodjunk együtt az oktatás jövőjéről!
Célunk, hogy átfogóan feltérképezzük Magyarország oktatási rendszerét, és a kihívásokhoz valódi megoldásokat társítsunk. Egy állampolgári oktatási ajánlást készítünk, amelyet bárki megismerhet – és reméljük, hogy a döntéshozók is figyelembe vesznek.
Ehhez összeállítottunk egy problématérképet, valamint egy kérdőívet, ahol Te is megoszthatod megoldási javaslataidat. Minden kompetens és kreatív ötlet számít!
Ha elhivatott vagy az oktatás ügye iránt, csatlakozz hozzánk — a problématérképet és a
Donald Trump felforgatja a világot, Európa vezetői kapkodva próbálnak alkalmazkodni, Orbán Viktor pedig önelégülten lubickol az eseményekben. De vajon sikerül-e gatyába ráznia magát az EU-nak és tényleg olyan jól áll-e a szénája Orbánnak, mint az állítja? Orbán Krisztián közgondolkodót, közgazdászt kérdezzük.
A Tisza és Magyar Péter egyáltalán nem áll rosszul a közvéleménykutatások szerint. A magyar szavazók többsége valószínűleg a tiszára adná a voksát, ha listán nem is, egyéniben egészen biztosan. Ehhez képest a magyarok túlnyomó többsége Orbán győzelmére számít.
És vajon milyen hatással lesz a magyar választásokra, ha romániában megszűnik a demokrácia?
Elveszett ukrán gyermekkor, értéktelen diplomák, ukrán-amerikai megállapodás, washingtoni korrupció és grönlandi választások a 444 napindító hírlevelében.