Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2025.03.05.
2025. március 5., szerda
„EZ KÓDOLVA VOLT” – EXKLUZÍV INTERJÚ A POSZTSZOVJET KATASZTRÓFÁT MEGJÓSOLÓ AMERIKAI DIPLOMATÁVAL
VÁLASZ ONLINE
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2025.03.05.
„Nem szabad alábecsülni Ukrajna képességét saját függetlensége és szuverenitása megőrzésére. Nem fog összeomlani; nem lesznek belőle orosz oblasztyok; nem lesz olyan, hogy Putyin besétál és elveszi, amit akar” – mondja lapunknak a moszkvai amerikai nagykövetség egykori diplomatája, aki egy nemrég nyilvánosságra hozott 1994-es táviratában ijesztő pontossággal jósolt meg jónéhányat az elmúlt 30 év posztszovjet történelmének fordulatából. E. Wayne Merry szavaira akkoriban, az épp oroszországi piacpárti-demokratikus fordulatról deliráló Washingtonban senki nem figyelt. Kérdésünkre elmondja, miért nem, de arról is beszél, miért nem állt a Nyugat érdekében a szovjet összeomlás, és miért kellett volna Amerikának elhagynia a NATO-t a hidegháború után. Meg arról is, miért sokkal rosszabb az Egyesült Államok jelenlegi „ignoranciája és arroganciája” a 90-es évek elején tanúsítottnál. Exkluzív interjú, előtte kontextussal...
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2025.03.05.
EGYENESBE HOZHATJA A GAZDASÁGOT AZ ORBÁN-KORMÁNY? - KLASSZIS KLUB LIVE BOD PÉTER ÁKOSSAL
KLASSZIS MÉDIA
Szerző: KLASSZIS MÉDIA
2025.03.05.
Egyenesbe hozhatja a gazdaságot az Orbán-kormány? Klasszis Klub Live Bod Péter Ákossal
Szerző: KLASSZIS MÉDIA
2025.03.05.
Egyenesbe hozhatja a gazdaságot az Orbán-kormány? Klasszis Klub Live Bod Péter Ákossal
Már jó ideje gyenge makroadatok (GDP, beruházások, ipar, infláció) tényleg egy csapásra megjavulhatnak-e, ha végetér a háború – ahogy azt a kormányfő sugallja, készpénznek véve Trump ígérgetéseit. Tényleg fantasztikus lehet-e 2025, illetve – Orbán Viktor február 22-ei évértékelőjén bevezetett új szlogenje szerint – az áttörés esztendeje?
ORBÁN VIKTORT EGY ESETBEN NEM KELL LECSUKNI 2026 UTÁN – KULTÚRTÁJ MÉRŐ LÁSZLÓVAL
KULTÚRTÁJ
Műsorvezető: FICSOR BENEDEK
2025.03.05.
Három lehetséges forgatókönyvet látok a 2026-os választásra. Ha a Fidesz győz, akkor elhagyjuk Európát, és a legrosszabb esetben Oroszország gyarmata leszünk. Ám ha Magyar Péter nyer, akkor Európa visszafogadja Magyarországot. A harmadik lehetőség, hogy Magyar Péter győz, de a Fidesz elcsalja a választást. Akkor polgárháború lesz – mondta a Kultúrtájban Mérő László matematikus pszichológus. A műsorból kiderül még:
- Melyik világhatalom elnöke szeretett volna lenni Orbán Viktor?
Műsorvezető: FICSOR BENEDEK
2025.03.05.
Három lehetséges forgatókönyvet látok a 2026-os választásra. Ha a Fidesz győz, akkor elhagyjuk Európát, és a legrosszabb esetben Oroszország gyarmata leszünk. Ám ha Magyar Péter nyer, akkor Európa visszafogadja Magyarországot. A harmadik lehetőség, hogy Magyar Péter győz, de a Fidesz elcsalja a választást. Akkor polgárháború lesz – mondta a Kultúrtájban Mérő László matematikus pszichológus. A műsorból kiderül még:
- Melyik világhatalom elnöke szeretett volna lenni Orbán Viktor?
- Mi történik, ha a 2026-ban a Fidesz nagy győzelmet arat?
- Visszatérhet a politikába Simicska Lajos?
- Mikor viselkedett utoljára úgy Orbán Viktor, mint egy államférfi?
- Eljuthat-e a magyar katonaság a tűzparancsig?
- Vállalna-e tanácsadói szerepet Magyar Péter mellett?
- Milyen esetben hagyná el Magyarországot?
- Az ember uralja a mesterséges intelligenciát, vagy a gépek hamarosan átveszik a hatalmat?
TRUMP ÚJRAOSZTJA A LAPOKAT A VILÁGPOLITIKÁBAN, AMI AMERIKÁRA IS VISSZAÜTHET
PARTIZÁN
Műsorvezető: FELEDY BOTOND
2025.03.08.
Trump beiktatása óta tornádóként megy végig a világpolitikában, felrázva ezzel globális a jól megszokott globális törésvonalakat. De történik-e valódi változás a világrendszerben vagy csak egy új formát öltenek a meglévő erőviszonyok?
Műsorvezető: FELEDY BOTOND
2025.03.08.
Trump beiktatása óta tornádóként megy végig a világpolitikában, felrázva ezzel globális a jól megszokott globális törésvonalakat. De történik-e valódi változás a világrendszerben vagy csak egy új formát öltenek a meglévő erőviszonyok?
Vendégeinkkel megpróbáltunk utánajárni:
Mészáros R. Tamás újságíró
Mészáros R. Tamás újságíró
Pap Szilárd István politikai szerkesztő, Partizán
DRÁMAI GYORSASÁGGAL ALAKUL ÁT AZ EDDIG ISMERT NYUGATI VILÁG – SZ. BÍRÓ ZOLTÁN INTERJÚ
TELEX VIDEÓ
Műsorvezető: FÁBIÁN TAMÁS
2025.03.04.
Putyin körül már nincs kontroll, a körülötte lévők felerősítették az orosz elnök geopolitikai rögeszméit. Trumpék tárgyalási technikáját egyelőre dilettánsnak tartja, Magyarországnak pedig elemi érdeke, hogy Ukrajna komoly biztonsági garanciákat kapjon. Visszatértünk a '30-as évekbe? Mi várhat Európára? A Most jövök legújabb adásában Sz. Bíró Zoltán történészt kérdeztük.
0:00 Hogy lett Oroszország a szenvedélye?
Műsorvezető: FÁBIÁN TAMÁS
2025.03.04.
Putyin körül már nincs kontroll, a körülötte lévők felerősítették az orosz elnök geopolitikai rögeszméit. Trumpék tárgyalási technikáját egyelőre dilettánsnak tartja, Magyarországnak pedig elemi érdeke, hogy Ukrajna komoly biztonsági garanciákat kapjon. Visszatértünk a '30-as évekbe? Mi várhat Európára? A Most jövök legújabb adásában Sz. Bíró Zoltán történészt kérdeztük.
0:00 Hogy lett Oroszország a szenvedélye?
7:46 Tisztelem azt, aki ebben az orosz rendszerben is kimegy tiltakozni
13:20 A nem létező oroszországi ellenzék
15:57 Kinek lehet hatása Putyinra?
22:50 Eleinte Putyin számára a nyugat nem volt a patás ördög, de ez gyökeresen átalakult
32:29 Mi lehet Putyin végső célja?
43:04 Orbán Viktor oroszbarát magatartásának lehetséges okai
48:05 Egyelőre egy furcsa tárgyalási folyamatot látunk
55:15 Lehet valahogy garantálni Ukrajna biztonságát?
1:06:08 Miért veszélyes egy kaotikus Oroszország?
1:09:21 Európa haderejének erősödnie kell
1:20:26 Mintha tényleg a világ drámai gyorsaságú átalakulását látnánk
1:26:13 Milyen lenne a jó béke Magyarország számára?
HORVÁTH GÁBOR | TRUMP BORZASZTÓAN SZERETNE NOBEL-BÉKEDÍJAT KAPNI
KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: PARA-KOVÁCS IMRE
2025.02.04.
A Reggeli személy 2025 március 5-i adásában Para-Kovács Imre vendége Horváth Gábor, a Népszava főszerkesztő-helyettese, külpolitikai újságírója volt.
Műsorvezető: PARA-KOVÁCS IMRE
2025.02.04.
A Reggeli személy 2025 március 5-i adásában Para-Kovács Imre vendége Horváth Gábor, a Népszava főszerkesztő-helyettese, külpolitikai újságírója volt.
UNGVÁRY KRISZTIÁN: ADALÉK A TRUMP-ZELENSZKIJ TALÁLKOZÓ TÖRTÉNELMI HÁTTERÉHEZ
UNGVÁRY KRISZTIÁN VIDEÓ
Szerző: UNGVÁRY KRISZTIÁN
2025.03.05.
Ez a videó az orosz külpolitika két alapfogalmának kialakulásával foglalkozik: az "indirekt agresszió" és a kéretlen katonai "segítségnyújtás" kérdésével. Ezek azok a körülmények, amelyek miatt az ukrán fél minden áron biztonsági garanciákat kíván kapni a nagyhatalmaktól.
Szerző: UNGVÁRY KRISZTIÁN
2025.03.05.
Ez a videó az orosz külpolitika két alapfogalmának kialakulásával foglalkozik: az "indirekt agresszió" és a kéretlen katonai "segítségnyújtás" kérdésével. Ezek azok a körülmények, amelyek miatt az ukrán fél minden áron biztonsági garanciákat kíván kapni a nagyhatalmaktól.
SZÁZMILLIÁRDOS LYUKAT ÜTHET EURÓPÁBAN TRUMP IRÁNYVÁLTÁSA
G7.HU
Szerző: MÉSZÁROS R. TAMÁS
2025.03.04.
Donald Trump amerikai elnök és Volodimir Zelenszkij pénteki, kiabálós vitává fajuló találkozója, valamint az Oroszországgal való közvetlen amerikai kapcsolatfelvétel újfent komoly kérdéseket vett fel az Európának nyújtott amerikai védelmi garanciák megbízhatóságával és erejével kapcsolatban.
Trump régi háklija, hogy az európai NATO-tagok „nem fizetnek eleget” az amerikai védelemért, kereskedelmi és katonai szempontból is „lehúzzák” az Egyesült Államokat, a szövetség fenntartása pedig a jelenlegi formájában nem éri meg Washingtonnak. Ez már első elnöksége alatt is folyamatos súrlódásokat okozott, második megválasztása óta pedig változó intenzitású pánikreakciókat szült Európában.
Az ovális irodában előadott tiráda az utolsó utáni ébresztőként hatott Európa fajsúlyosabb államai számára: vasárnap Londonban az Egyesült Királyság és Franciaország vezetésével – Friedrich Merz következő német kancellár eszmei támogatása mellett – új fokozatba kapcsolt az Ukrajna európai támogatásával és általában véve egy új, erősebb, és az Egyesült Államoktól kevésbé függő európai védelmi rendszer felállításával kapcsolatos tanakodás.
Mindez együtt jár a védelmi költségvetés jelentős növelésének vágyával, miután az európai hadseregek elhanyagolt állapota és az európai képességek hiányosságai fényében az orosz fenyegetés kezelése és Moszkva elrettentése az amerikai védőernyő nélkül jóval nehezebbé és drágábbá válhat.
Emmanuel Macron francia elnök 3–3,5 százalékos GDP-arányos védelmi kritériumot vetett fel, Merz 200 milliárd eurós hadseregfejlesztési alapot akar létrehozni, a közös európai nukleáris védőernyőről is megindult a diskurzus Párizs és Berlin között, míg Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke – az elmúlt évek védelmi ipari és beszerzési stratégiái után – kedden egy európai fegyverkezési programra vonatkozó tervet fog bejelenteni.
Ez rövid távon több százmilliárd eurós többletköltségeket jelenthet Európába számára, azonban a probléma nem is elsősorban a pénz mennyiségével van, hanem azzal, hogy
A következő hetek fő kérdése, hogy ezeket a kihívásokat meg tudják-e oldani Európa azon országai, amelyek közös védelmi struktúra alatt képzelik el jövőjüket...
Szerző: MÉSZÁROS R. TAMÁS
2025.03.04.
Trump régi háklija, hogy az európai NATO-tagok „nem fizetnek eleget” az amerikai védelemért, kereskedelmi és katonai szempontból is „lehúzzák” az Egyesült Államokat, a szövetség fenntartása pedig a jelenlegi formájában nem éri meg Washingtonnak. Ez már első elnöksége alatt is folyamatos súrlódásokat okozott, második megválasztása óta pedig változó intenzitású pánikreakciókat szült Európában.
- A Pentagonban Pete Hegseth védelmi miniszter által elrendelt, évi 8 százalékos költségcsökkentés elérte az európai főparancsnokságot is, és egyes európai tagállamok jelentős csapatkivonásoktól tartanak a washingtoni magatartás fényében.
- Hegseth a napokban aztán az orosz célpontok elleni kiberhadviselés felfüggesztését is elrendelte.
- JD Vance alelnök a Müncheni Biztonsági Konferencián előadott beszéde jelezte, hogy a nyilvános diplomáciában a közös értékek helyett a belpolitikai fogyasztásra szánt szélsőjobboldali kultúrharc került előtérbe.
- Mindez pedig az utóbbi hetekben kiegészült azon félelmekkel, hogy a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel való kiegyezés és az ukrajnai konfliktus befagyasztásának vágya erősebb, mint az európai érdekek iránti elkötelezettség.
Az ovális irodában előadott tiráda az utolsó utáni ébresztőként hatott Európa fajsúlyosabb államai számára: vasárnap Londonban az Egyesült Királyság és Franciaország vezetésével – Friedrich Merz következő német kancellár eszmei támogatása mellett – új fokozatba kapcsolt az Ukrajna európai támogatásával és általában véve egy új, erősebb, és az Egyesült Államoktól kevésbé függő európai védelmi rendszer felállításával kapcsolatos tanakodás.
Mindez együtt jár a védelmi költségvetés jelentős növelésének vágyával, miután az európai hadseregek elhanyagolt állapota és az európai képességek hiányosságai fényében az orosz fenyegetés kezelése és Moszkva elrettentése az amerikai védőernyő nélkül jóval nehezebbé és drágábbá válhat.
Emmanuel Macron francia elnök 3–3,5 százalékos GDP-arányos védelmi kritériumot vetett fel, Merz 200 milliárd eurós hadseregfejlesztési alapot akar létrehozni, a közös európai nukleáris védőernyőről is megindult a diskurzus Párizs és Berlin között, míg Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke – az elmúlt évek védelmi ipari és beszerzési stratégiái után – kedden egy európai fegyverkezési programra vonatkozó tervet fog bejelenteni.
Ez rövid távon több százmilliárd eurós többletköltségeket jelenthet Európába számára, azonban a probléma nem is elsősorban a pénz mennyiségével van, hanem azzal, hogy
egyelőre a finanszírozás pontos konstrukciója, egyes amerikai képességek kiváltása, az európai szintű koordináció, valamint a komolyan vehető elrettentéshez szükséges politikai akarat megteremtése is képlékeny.
A következő hetek fő kérdése, hogy ezeket a kihívásokat meg tudják-e oldani Európa azon országai, amelyek közös védelmi struktúra alatt képzelik el jövőjüket...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)