Műsorvezető: FÁBIÁN TAMÁS
2025.02.12.
Rost Andrea - /HALLGATLAK - Jótanácsok az élethez...
2025.02.12.
Rost Andrea - /HALLGATLAK - Jótanácsok az élethez...
A FÖLDRŐL KELLETT FELÁLLNOM – INTERJÚ ROST ANDREÁVAL
2025. február 13., csütörtök
AZT HITTEM, VAGYOK OLYAN TAPASZTALT, HOGY MEG TUDOM VÉDENI MAGAM, DE NEM TUDOM
HALLGATLAK - JÓTANÁCSOK AZ ÉLETHEZ
Lásd még:
A FÖLDRŐL KELLETT FELÁLLNOM – INTERJÚ ROST ANDREÁVAL
A FÖLDRŐL KELLETT FELÁLLNOM – INTERJÚ ROST ANDREÁVAL
GYŐZTEK A MOME HALLGATÓI: MEGBUKOTT KOÓS PÁL, AZ EGYETEM REKTORA
ATV MAGYARORSZÁG
Szerző: ATV MAGYARORSZÁG
2025.02.13.
Elbukta a MOME rektora a bizalmi szavazást, ezért felmentette kedden a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem szenátusa Koós Pált. Precedens értékű lehet a MOME ügye?
Az ATV Start vendége Máté András nyugdíjas egyetemi docens, az Oktatói Hálózat aktivistája.
Lásd még:
- 2023.08.20 ATV.: Újra kiírják a Zeneakadémia rektori pályázatát
Szerző: ATV MAGYARORSZÁG
2025.02.13.
Elbukta a MOME rektora a bizalmi szavazást, ezért felmentette kedden a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem szenátusa Koós Pált. Precedens értékű lehet a MOME ügye?
Az ATV Start vendége Máté András nyugdíjas egyetemi docens, az Oktatói Hálózat aktivistája.
AZ EU TÖRTÉNETÉNEK LEGNAGYOBB KÖLTSÉGVETÉSI ÁTALAKÍTÁSA ELŐTT ÁLL
MESSZIRŐL JÖTT EMBER PODCAST
Szerző: SZABAD EURÓPA
2025.02.13.
Miközben Magyarország tavaly már biztosan elvesztett több mint négyszázmilliárd forintnyi uniós forrást, és az elérhető 12 milliárd euró is csökkent csaknem félmilliárddal, az EU már a következő költségvetési ciklust tervezi. 2028-tól szintet lépnek a jogállamisági elvárások.
Szerző: SZABAD EURÓPA
2025.02.13.
Miközben Magyarország tavaly már biztosan elvesztett több mint négyszázmilliárd forintnyi uniós forrást, és az elérhető 12 milliárd euró is csökkent csaknem félmilliárddal, az EU már a következő költségvetési ciklust tervezi. 2028-tól szintet lépnek a jogállamisági elvárások.
AMERIKAI NÉPSZAVA: TRUMP 24 ÓRA ALATT ÍGÉRT BÉKÉT, DE SEMMIFÉLE BÉKETERVE NINCS
AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2025.02.12.
Trump látványos körítés mellett telefonbeszélgetést folytatott Putyinnal és Zelenszkijjel, amelynek eredményeként azt jelentette be, hogy Putyin és Zelenszkij is békét akar. Ezt nélküle is tudhattuk. A kérdés az, hogy milyen békét. Az utóbbi kiegyezett volna a békével, ha az oroszok minden valódi indok nélkül nem indítanak háborút az országa ellen.
Nem csoda, hogy semmit nem tudunk, hiszen mióta Trump elfoglalta a Fehér Házat, s letelt a magának adott 24 órás határidő, a mai napig nem állt elő semmiféle tervvel, hogyan egyeztetné össze a két fél egymástól eltérő, egymásnak ellentmondó, egymást kizáró békefeltételeit. Trump nem véletlenül halogat, fogalma nincs, hogyan lehetne békét kötni.
Ukrajna ragaszkodik a NATO-tagsághoz vagy békefenntartó erők jelenlétéhez, amelyek garantálják, hogy az oroszok valami ürüggyel nem indítanak újabb támadást, miután az ukránok leteszik a fegyvert és nem kapnak több támogatást. A területről nem is beszélve, mert az ukránok nem akarják átadni, amit az oroszok elfoglaltak.
Trump hol az egyik felet fenyegeti meg, hol a másikat, az egyiket a támogatás elvonásával, a másikat további szankciókkal, aztán mindkettőnek igazat ad. Még az sem világos, hogy Putyin hajlandó-e Zelenszkijjel tárgyalni, vagy csak Trumppal állapodna meg az ukránok feje felett, amit ők érthetően nem akarnak. Ezen kívül bejött a képbe a ritkaföldfém-üzlet.
Trumpnak megtetszett a gondolat, hogy Putyin helyett ő szerzi meg Ukrajna ásványkincseit és értékeit, ez viszont azt jelenti, hogy nem hagyhatja teljesen figyelmen kívül az ukránok álláspontját, s nem kényszerítheti őket Putyin akarata szerint az önmegadásra, pedig szíve szerint ezt szeretné. Az oroszok pedig nem adják fel a Szovjetunió helyreállításának tervét.
Főleg most, hogy beérett az orosz titkosszolgálat több évtizedes munkája, s egy kilóra megvett, zsarolható, antiliberális, antidemokratikus elnököt ültethettek a Fehér Házba, s sikeresen hekkelték meg az amerikai demokráciát. Trump azonban nem könnyű eset, mert hol erre, hol arra áll az esze, őrültségeken kívül pedig egy épkézláb ötlete nincs.
Ezt bizonyítja, hogy Trump a két beszélgetés után semmit nem mondott arról, hogy mit akarnak a szembenálló felek, ebből mit támogat, hogyan képzeli ő a békét, van-e terve. Nincs terve, de elképzelése sincs. Még arról sem, hogyan kellene a béketárgyalásokat lefolytatni. De nagy szájjal ordította, hogy ő 24 óra alatt véget vet a háborúnak.
Az illiberális populisták közös jellemzője, hogy minden problémát hiszterizálnak, magukat pedig úgy állítják be, hogy ők minden problémára azonnali megoldást adnak. De ehelyett azt is lerombolják és elpusztítják, ami eddig jó volt, s nem oldanak meg semmit. Orbán a legjobb példa erre, aki mindenre megoldást ígért, s lerombolt mindent, ami jó volt.
Trump is jó úton halad, mert a tojás ára nem lett olcsóbb, csak drágább, és ma már alig lehet kapni. Az infláció az eddig eltelt idő alatt nem csökkent, hanem nőtt. Még a benzin is drágább, mint a gyalázott Biden alatt volt, és semmi nem lett olcsóbb egy centtel sem, csak drágább. Pedig Trumpot, a zsenit, ezért választotta meg sok korlátolt ember...
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2025.02.12.
Nem csoda, hogy semmit nem tudunk, hiszen mióta Trump elfoglalta a Fehér Házat, s letelt a magának adott 24 órás határidő, a mai napig nem állt elő semmiféle tervvel, hogyan egyeztetné össze a két fél egymástól eltérő, egymásnak ellentmondó, egymást kizáró békefeltételeit. Trump nem véletlenül halogat, fogalma nincs, hogyan lehetne békét kötni.
Ukrajna ragaszkodik a NATO-tagsághoz vagy békefenntartó erők jelenlétéhez, amelyek garantálják, hogy az oroszok valami ürüggyel nem indítanak újabb támadást, miután az ukránok leteszik a fegyvert és nem kapnak több támogatást. A területről nem is beszélve, mert az ukránok nem akarják átadni, amit az oroszok elfoglaltak.
Trump hol az egyik felet fenyegeti meg, hol a másikat, az egyiket a támogatás elvonásával, a másikat további szankciókkal, aztán mindkettőnek igazat ad. Még az sem világos, hogy Putyin hajlandó-e Zelenszkijjel tárgyalni, vagy csak Trumppal állapodna meg az ukránok feje felett, amit ők érthetően nem akarnak. Ezen kívül bejött a képbe a ritkaföldfém-üzlet.
Trumpnak megtetszett a gondolat, hogy Putyin helyett ő szerzi meg Ukrajna ásványkincseit és értékeit, ez viszont azt jelenti, hogy nem hagyhatja teljesen figyelmen kívül az ukránok álláspontját, s nem kényszerítheti őket Putyin akarata szerint az önmegadásra, pedig szíve szerint ezt szeretné. Az oroszok pedig nem adják fel a Szovjetunió helyreállításának tervét.
Főleg most, hogy beérett az orosz titkosszolgálat több évtizedes munkája, s egy kilóra megvett, zsarolható, antiliberális, antidemokratikus elnököt ültethettek a Fehér Házba, s sikeresen hekkelték meg az amerikai demokráciát. Trump azonban nem könnyű eset, mert hol erre, hol arra áll az esze, őrültségeken kívül pedig egy épkézláb ötlete nincs.
Ezt bizonyítja, hogy Trump a két beszélgetés után semmit nem mondott arról, hogy mit akarnak a szembenálló felek, ebből mit támogat, hogyan képzeli ő a békét, van-e terve. Nincs terve, de elképzelése sincs. Még arról sem, hogyan kellene a béketárgyalásokat lefolytatni. De nagy szájjal ordította, hogy ő 24 óra alatt véget vet a háborúnak.
Az ígéreteit pedig senki nem kéri számon rajta. Leginkább azok nem, akik Trump uszítására teljes hisztérikus állapotban voltak, és a demokratákat minden tehetségtelennek elmondták. Pedig hozzájuk képest Trump csak rombol és fogalma nincs, mit kellene csinálni.
Az illiberális populisták közös jellemzője, hogy minden problémát hiszterizálnak, magukat pedig úgy állítják be, hogy ők minden problémára azonnali megoldást adnak. De ehelyett azt is lerombolják és elpusztítják, ami eddig jó volt, s nem oldanak meg semmit. Orbán a legjobb példa erre, aki mindenre megoldást ígért, s lerombolt mindent, ami jó volt.
Trump is jó úton halad, mert a tojás ára nem lett olcsóbb, csak drágább, és ma már alig lehet kapni. Az infláció az eddig eltelt idő alatt nem csökkent, hanem nőtt. Még a benzin is drágább, mint a gyalázott Biden alatt volt, és semmi nem lett olcsóbb egy centtel sem, csak drágább. Pedig Trumpot, a zsenit, ezért választotta meg sok korlátolt ember...
3500-3800 FORINT A BETEGEK „FÁJDALOMKÜSZÖBE”, ENNYIT MÉG KIFIZETNEK A FELÍRT ORVOSSÁGAIKÉRT, A DRÁGÁBB SZEREKET SOKAN INKÁBB NEM KÉRIK
NÉPSZAVA
Szerző: DANÓ ANNA
2025.02.13.
Míg 2019-ben a teljes hazai gyógyszerpiac 531 milliárd volt, addig 2024 végére már 738 milliárdra hízott. Egyre többet fizet az állam és a beteg is.
Bár a támogatott orvosságok rendre kimaradnak az áremelésekből, a betegek és az állam patikaszámlája dinamikusan nő.
– mondta lapunknak Gábor Tamás gyógyszerész, piaci elemző. – Az ennél drágábban kapható, elsősorban recept nélküli (és a receptre kiváltható) készítmények között már sorolnak az emberek és gyakran csak azokat kérik, amelyeket nélkülözhetetlennek ítélnek állapotuk menedzselésében.
Ahogy az államnak, úgy a betegeknek is megállíthatatlanul nőnek a gyógyszerkiadásai.
Gábor Tamás adatai szerint 2019-től 2024 végéig a betegek térítési díjakra 25 százalékkal, az egészségbiztosító a támogatásokra mintegy 44 százalékkal költöttek többet. Az államnak gyakorlatilag minden támogatási formában nőttek a kiadásai,
Az elemző adata azért is érdekes, mert ez a legszegényebbeknek szánt támogatás, amire a jogosultak száma is évről évre kevesebb. A KSH 2019-ben még 283 ezer olyan embert jegyzett, aki helyett az állam állta a térítési díjat is, a 2023-as, ez idáig utolsó adatközlésben már csak 262 ezren maradtak a közgyógyellátási rendszerben, mivel időközben a jogosultság szabályai is egyre szigorodtak...
Szerző: DANÓ ANNA
2025.02.13.
Bár a támogatott orvosságok rendre kimaradnak az áremelésekből, a betegek és az állam patikaszámlája dinamikusan nő.
– A hazai gyógyszertárakban 3500-3800 forint a betegek „fájdalomküszöbe”, azaz ennyit még zokszó nélkül kifizetnek a felírt orvosságaikért
– mondta lapunknak Gábor Tamás gyógyszerész, piaci elemző. – Az ennél drágábban kapható, elsősorban recept nélküli (és a receptre kiváltható) készítmények között már sorolnak az emberek és gyakran csak azokat kérik, amelyeket nélkülözhetetlennek ítélnek állapotuk menedzselésében.
Ahogy az államnak, úgy a betegeknek is megállíthatatlanul nőnek a gyógyszerkiadásai.
Míg 2019-ben a teljes hazai gyógyszerpiac 531 milliárd volt, addig 2024 végére már 738 milliárdra hízott.
Gábor Tamás adatai szerint 2019-től 2024 végéig a betegek térítési díjakra 25 százalékkal, az egészségbiztosító a támogatásokra mintegy 44 százalékkal költöttek többet. Az államnak gyakorlatilag minden támogatási formában nőttek a kiadásai,
csak a közgyógyellátottakra fordított 2019-ben még 17,2 milliárdos keret lett évről-évre kisebb, mostanra már csak 15,9 milliárd forint.
Az elemző adata azért is érdekes, mert ez a legszegényebbeknek szánt támogatás, amire a jogosultak száma is évről évre kevesebb. A KSH 2019-ben még 283 ezer olyan embert jegyzett, aki helyett az állam állta a térítési díjat is, a 2023-as, ez idáig utolsó adatközlésben már csak 262 ezren maradtak a közgyógyellátási rendszerben, mivel időközben a jogosultság szabályai is egyre szigorodtak...
SZABADSÁGOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN: KIADNI NEM TUDJÁK, TOVÁBBVINNI NEM LEHET
SZABAD EURÓPA
Szerző: KERTÉSZ ÁDÁM
2025.02.12.
A Magyar Orvosi Kamara szerint több ezer orvos és ápoló szabadságát nem adták ki a munkáltatók az elmúlt években a munkaerőhiány miatt, Takács Péter egészségügyi államtitkár szerint ezek a napok elvesztek. A kamara és a szakszervezetek ezzel nem értenek egyet, jogsértőnek tartják az eljárást, és a helyzet rendezését követelik. Az államtitkár azt közölte, mérlegeli a szabályozás áttekintésére, felülvizsgálatára vonatkozó javaslatot.
A Magyar Orvosi Kamara (MOK) szerint uniós irányelvek és törvények mondják ki, hogy a munkavállalóknak joguk van az éves fizetett szabadsághoz, és az Alaptörvény szerint is minden dolgozónak joga van a napi és heti pihenőidőhöz, valamint az éves fizetett szabadsághoz.
A kamara emlékeztet az Európai Unió Bírósága egy korábbi ítéletére, amely világosan rögzítette: az a gyakorlat, amely alapján a munkavállaló egész egyszerűen elveszti a tárgyévben ki nem adott szabadságát, uniós jogba ütközik, márpedig a hazai jogszabályok vonatkozó rendelkezéseit az Európai Unió jogrendjével összhangban kell értelmezni – érvel a MOK.
Azt kérik Takács Péter államtitkártól, hogy vizsgálja felül az álláspontját, gondoskodjon az egészségügyi dolgozók felgyülemlett szabadságának kiadásáról, szólítsa fel a munkáltatói jogkör gyakorlóit a mielőbbi intézkedésre. Amennyiben jogértelmezésük szerint nem áll fenn ennek jogszerű lehetősége, akkor még a tavaszi ülésszakban korrigálják a jogalkotási hibát – írták.
A betegeknek joguk van ahhoz, hogy olyan orvosok és ápolók gyógyítsák őket, akiknek az állam biztosítja, hogy megfelelő testi és pszichés állapotban, kipihenten, kellő odafigyeléssel és koncentrációval tudják végezni a munkájukat – közölte a kamara.
Egyetért a MOK álláspontjával, nincs összhangban az uniós alapjoggal a szolgálati jogviszony hazai szabályozása, miszerint elvesznek a nem kiadott szabadságok – mondta a Szabad Európának Srádi Péter, a Magyar Orvosok Szakszervezetének elnöke. Pontos számot nem ismer, de szerinte is ezres nagyságrendben érinti az egészségügyi dolgozókat ez a kérdés, nem csak az orvosokat.
A probléma abból ered, hogy nincs elég dolgozó, ezért vannak olyan osztályok és egységek, ahol nem tudják kiadni a szabadságot, mert folyamatosan biztosítani kell a működést, ezért halmozódtak fel. Ez számos problémát okoz, például az orvos vagy az ápoló nem lesz kipihent, heti hatvan, akár 72 órát dolgoznak, kiégnek, és ez a betegellátásra is negatív hatással van – tette hozzá...
Szerző: KERTÉSZ ÁDÁM
2025.02.12.
A Magyar Orvosi Kamara (MOK) szerint uniós irányelvek és törvények mondják ki, hogy a munkavállalóknak joguk van az éves fizetett szabadsághoz, és az Alaptörvény szerint is minden dolgozónak joga van a napi és heti pihenőidőhöz, valamint az éves fizetett szabadsághoz.
A kamara emlékeztet az Európai Unió Bírósága egy korábbi ítéletére, amely világosan rögzítette: az a gyakorlat, amely alapján a munkavállaló egész egyszerűen elveszti a tárgyévben ki nem adott szabadságát, uniós jogba ütközik, márpedig a hazai jogszabályok vonatkozó rendelkezéseit az Európai Unió jogrendjével összhangban kell értelmezni – érvel a MOK.
Azt kérik Takács Péter államtitkártól, hogy vizsgálja felül az álláspontját, gondoskodjon az egészségügyi dolgozók felgyülemlett szabadságának kiadásáról, szólítsa fel a munkáltatói jogkör gyakorlóit a mielőbbi intézkedésre. Amennyiben jogértelmezésük szerint nem áll fenn ennek jogszerű lehetősége, akkor még a tavaszi ülésszakban korrigálják a jogalkotási hibát – írták.
A betegeknek joguk van ahhoz, hogy olyan orvosok és ápolók gyógyítsák őket, akiknek az állam biztosítja, hogy megfelelő testi és pszichés állapotban, kipihenten, kellő odafigyeléssel és koncentrációval tudják végezni a munkájukat – közölte a kamara.
Korábbi cikkünk a témában: Magyar Orvosok Szakszervezete: Az utcai demonstráció csak az első lépés, keményebb eszközök is vannak
Egyetért a MOK álláspontjával, nincs összhangban az uniós alapjoggal a szolgálati jogviszony hazai szabályozása, miszerint elvesznek a nem kiadott szabadságok – mondta a Szabad Európának Srádi Péter, a Magyar Orvosok Szakszervezetének elnöke. Pontos számot nem ismer, de szerinte is ezres nagyságrendben érinti az egészségügyi dolgozókat ez a kérdés, nem csak az orvosokat.
A probléma abból ered, hogy nincs elég dolgozó, ezért vannak olyan osztályok és egységek, ahol nem tudják kiadni a szabadságot, mert folyamatosan biztosítani kell a működést, ezért halmozódtak fel. Ez számos problémát okoz, például az orvos vagy az ápoló nem lesz kipihent, heti hatvan, akár 72 órát dolgoznak, kiégnek, és ez a betegellátásra is negatív hatással van – tette hozzá...
A MAGYAR NARANCS 2025/7. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE
MAGYAR NARANCS
Szerző: Magyar Narancs Online
2025.02.12.
Az e heti szám tartalomjegyzéke.
Szerző: Magyar Narancs Online
2025.02.12.
AZ OKTATÁST SEGÍTŐK BÉRRENDEZÉSÉT KÖVETELI A PDSZ - ÓRIÁSI A BÉRFESZÜLTSÉG A PEDAGÓGUSOK ÉS AZ OKTATÁST-NEVELÉST SEGÍTŐK KÖZÖTT.
EDULINE
Szerző: SZÉKÁCS LINDA
2025.02.11.
Aláírásgyűjtést indított a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, követelik az oktatást segítő dolgozók bérrendezését.
Az Eduline-on decemberben írtunk arról, hogy a "dajkák és óvodapedagógust segítők" csoportjának vezetője, Lőrincz Tiborné Pudics Éva szerint égetően szükséges a nevelést és oktatást közvetlenül segítő dolgozók (noks) béremelése. Ebbe a kategóriába tartoznak a dajkák, könyvtárosok, pedagógiai asszisztensek, gyógypedagógiai asszisztensek, gyermek- és ifjúságvédelmi támogatók, gyógytornászok, intézményi titkárok, ápolók, rendszergazdák, laboránsok, gondozók, takarítók, szakorvosok, úszómesterek, gazdasági, ügyviteli, műszaki és kisegítő munkakörökben dolgozók, és a szakképzésben a nem oktatói munkakörben dolgozók, akik - szemben a pedagógusokkal - 2025-től csak annyival keresnek többet, amennyivel a minimálbér és a garantált bérminimum összege növekedett.
Ez a minimálbér esetében +9 százalékot jelentett, ami által a minimálbér összege bruttó 290 800 forintra emelkedett (nettó 193 ezer) január 1-től, a garantált bérminimum esetén pedig 7 százalékkal nőttek a fizetések bruttó 348 820 forintra (nettó 231 ezer).
Kivételt képeznek azok a NOKS-os dolgozók, akik rendelkeznek diplomával. Ők ugyanis a garantált bérminimum mellé plusz 7 százalékos emelést kaptak, amire a kormány 10 százalékos fedezetet biztosított, ám a fennmaradó 3 százalékról Lőrincz Tiborné szerint az óvodákat fenntartó önkormányzatok dönthetnek. Nem világos, hogy milyen szempontok alapján.
Míg a pedagógusok bére tehát január 1-től
között alakul, a noks-os dolgozók továbbra is éhbérért dolgoznak, ami Lőrinczné szerint bérfeszültséget teremt az óvodákban és iskolákban.
"Jelenleg nincs kiszámítható életpályájuk, tisztes megélhetést sem tudnak maguknak biztosítani. Mindeközben sokszor nemcsak a saját munkakörüknek megfelelő munkákat látnak el, hanem további, az intézményben aktuálisan be nem töltött munakakörökhöz tartozó feladatokkal is megbízzák őket, ez is jelentős leterheltséget és sokszor kifizetetlen túlmukát jelent számukra" - írja a PDSZ az aHang felületén indított petíciójában.
Az aláírás mellett arra is buzdítanak, hogy az ügy támogatói küldjenek levelet az illetékes minisztériumoknak és minisztereknek. Pintér Sándor belügyminiszternek, Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszternek és Nagy István agrárminiszternek.
Szerző: SZÉKÁCS LINDA
2025.02.11.
Az Eduline-on decemberben írtunk arról, hogy a "dajkák és óvodapedagógust segítők" csoportjának vezetője, Lőrincz Tiborné Pudics Éva szerint égetően szükséges a nevelést és oktatást közvetlenül segítő dolgozók (noks) béremelése. Ebbe a kategóriába tartoznak a dajkák, könyvtárosok, pedagógiai asszisztensek, gyógypedagógiai asszisztensek, gyermek- és ifjúságvédelmi támogatók, gyógytornászok, intézményi titkárok, ápolók, rendszergazdák, laboránsok, gondozók, takarítók, szakorvosok, úszómesterek, gazdasági, ügyviteli, műszaki és kisegítő munkakörökben dolgozók, és a szakképzésben a nem oktatói munkakörben dolgozók, akik - szemben a pedagógusokkal - 2025-től csak annyival keresnek többet, amennyivel a minimálbér és a garantált bérminimum összege növekedett.
Ez a minimálbér esetében +9 százalékot jelentett, ami által a minimálbér összege bruttó 290 800 forintra emelkedett (nettó 193 ezer) január 1-től, a garantált bérminimum esetén pedig 7 százalékkal nőttek a fizetések bruttó 348 820 forintra (nettó 231 ezer).
Kivételt képeznek azok a NOKS-os dolgozók, akik rendelkeznek diplomával. Ők ugyanis a garantált bérminimum mellé plusz 7 százalékos emelést kaptak, amire a kormány 10 százalékos fedezetet biztosított, ám a fennmaradó 3 százalékról Lőrincz Tiborné szerint az óvodákat fenntartó önkormányzatok dönthetnek. Nem világos, hogy milyen szempontok alapján.
Míg a pedagógusok bére tehát január 1-től
- gyakornok esetén bruttó 640 990 forint,
- pedagógus I. kategóriában 653 100 ft - 1 290 800 ft,
- pedagógus II. kategóriában 660 400 ft - 1 375 600 ft,
- mesterpedagógus esetén 716 900 ft - 1 654 400 ft,
- kutatótanár esetén pedig 840 000 ft - 1 781 600
között alakul, a noks-os dolgozók továbbra is éhbérért dolgoznak, ami Lőrinczné szerint bérfeszültséget teremt az óvodákban és iskolákban.
"Jelenleg nincs kiszámítható életpályájuk, tisztes megélhetést sem tudnak maguknak biztosítani. Mindeközben sokszor nemcsak a saját munkakörüknek megfelelő munkákat látnak el, hanem további, az intézményben aktuálisan be nem töltött munakakörökhöz tartozó feladatokkal is megbízzák őket, ez is jelentős leterheltséget és sokszor kifizetetlen túlmukát jelent számukra" - írja a PDSZ az aHang felületén indított petíciójában.
Az aláírás mellett arra is buzdítanak, hogy az ügy támogatói küldjenek levelet az illetékes minisztériumoknak és minisztereknek. Pintér Sándor belügyminiszternek, Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszternek és Nagy István agrárminiszternek.
Lásd még:
„A LESZAKADÁST NEM ETNIKAI, HANEM SZOCIÁLIS ASPEKTUSBÓL ÉRTELMEZZÜK” – KÉPRIPORT HAJDÚ-BIHAR MEGYE MÉLYÉRŐL
MAGYAR NARANCS / KIS-MAGYARORSZÁG
Szerző: L..KOVÁCS, BÉRES MÁTÉ
2025.02.12.
Az ország egyik legelismertebb, hátrányos helyzetűekkel foglalkozó szervezete, az L. Ritók Nóra által vezetett Igazgyöngy Alapítvány a román határhoz közeli, 300 lelkes Toldon segíti a mélyszegénységben élőket.
„A társadalmi leszakadást mi nem etnikai, hanem szociális aspektusból értelmezzük. A szegregátumokban élők generációkon átívelően építenek ki olyan túlélési stratégiát, amely nem »integrációbarát«. Mi nem az identitással, hanem a szocializációs mintákkal foglalkozunk” – mondja L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány alapítója. Az Igazgyöngy ma Magyarország egyik legjobb hírű, hátrányos helyzetűekkel foglalkozó civil szervezete, amely összesen 17 környező településen lát el folyamatosan feladatot. Berettyóújfalun működik a nemzetközi hírű, 600 tanulót fejlesztő művészeti iskola.
Lapunk az elmúlt hónapokban több olyan településen is járt, amely érintett az uniós és állami forrásokból működő Felzárkózó Települések programban. A múlt év második felében a Nógrád megyei Ságújfalut és Szalmatercset, valamint a Borsod megyei Rakacaszendet néztük meg. Ezúttal a Hajdú-Bihar megyei Toldra mentünk le, ahol az Igazgyöngy már 15 éve jelen van.
Igazgyöngy stílusban
Az alapító sosem rejtette véka alá rendszerkritikus véleményét. Az Igazgyöngy működése során többször is kapott támogatást külföldi szervezetektől (például Soros György alapítványától), amivel már önmagában kivívta a kormány ellenszenvét. Sokszor találkozhatunk vele az országos médiában, ezért kemény munkája volt abban, hogy az állami rendszerrel elfogadtassa magukat, ami sok területen sikerült is. A helyi tankerülettel tíz éve dolgoznak együtt, az Igazgyöngy módszertanát 47 iskola vette át. Mára már jó az együttműködésük a családsegítő-gyermekjólét hálózatával is.
Toldi „kirándulásunk” során a település mellett megnéztük az Igazgyöngy intézményeit, az azokban zajló munkát is. A Gyöngy 1. nevű ingatlanhoz tartozó raktárépületben két férfi – egy állandó és egy ideiglenes munkatárs – környezetbarát tüzelőanyagot, ún. szalmabrikettet készít. Sokan szeretnének az alapítványhoz jönni dolgozni, akár rövid időre is, egy hétre most 56 ezret kapnak kézhez, ami a havi közmunkabérnél (körülbelül nettó 98 ezer forint) jóval kedvezőbb...
Szerző: L..KOVÁCS, BÉRES MÁTÉ
2025.02.12.
„A társadalmi leszakadást mi nem etnikai, hanem szociális aspektusból értelmezzük. A szegregátumokban élők generációkon átívelően építenek ki olyan túlélési stratégiát, amely nem »integrációbarát«. Mi nem az identitással, hanem a szocializációs mintákkal foglalkozunk” – mondja L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány alapítója. Az Igazgyöngy ma Magyarország egyik legjobb hírű, hátrányos helyzetűekkel foglalkozó civil szervezete, amely összesen 17 környező településen lát el folyamatosan feladatot. Berettyóújfalun működik a nemzetközi hírű, 600 tanulót fejlesztő művészeti iskola.
Lapunk az elmúlt hónapokban több olyan településen is járt, amely érintett az uniós és állami forrásokból működő Felzárkózó Települések programban. A múlt év második felében a Nógrád megyei Ságújfalut és Szalmatercset, valamint a Borsod megyei Rakacaszendet néztük meg. Ezúttal a Hajdú-Bihar megyei Toldra mentünk le, ahol az Igazgyöngy már 15 éve jelen van.
Igazgyöngy stílusban
Az alapító sosem rejtette véka alá rendszerkritikus véleményét. Az Igazgyöngy működése során többször is kapott támogatást külföldi szervezetektől (például Soros György alapítványától), amivel már önmagában kivívta a kormány ellenszenvét. Sokszor találkozhatunk vele az országos médiában, ezért kemény munkája volt abban, hogy az állami rendszerrel elfogadtassa magukat, ami sok területen sikerült is. A helyi tankerülettel tíz éve dolgoznak együtt, az Igazgyöngy módszertanát 47 iskola vette át. Mára már jó az együttműködésük a családsegítő-gyermekjólét hálózatával is.
Toldi „kirándulásunk” során a település mellett megnéztük az Igazgyöngy intézményeit, az azokban zajló munkát is. A Gyöngy 1. nevű ingatlanhoz tartozó raktárépületben két férfi – egy állandó és egy ideiglenes munkatárs – környezetbarát tüzelőanyagot, ún. szalmabrikettet készít. Sokan szeretnének az alapítványhoz jönni dolgozni, akár rövid időre is, egy hétre most 56 ezret kapnak kézhez, ami a havi közmunkabérnél (körülbelül nettó 98 ezer forint) jóval kedvezőbb...
„TIBORCZ PONTOSAN AZ AZ ÚJ ARISZTOKRATA, AKIT SZÉCHENYI GYŰLÖLT VOLNA” – MEGSZÓLAL A LESZÁRMAZOTT
VÁLASZ ONLINE / INTERJÚ
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2025.02.12.
Múlt péntek óta több mint kétmillió megtekintésnél jár a Direkt36 filmje, az Orbán-család gazdagodását bemutató – s kollégánk, Bódis András hangsúlyos közreműködésével készült – A dinasztia. Lapunk hűséges olvasói számára a filmben elhangzó tények nagy része nem jelenthet újdonságot, hiszen azok megjelentek korábban hasábjainkon is, ám még a legfelkészültebbek számára is tartogat sosem látottat a film. Amikor az ifjú Széchényi-leszármazott, Bence Szechenyi rejtett kamerával eljátssza, hogy felvételt kér Tiborcz István elitklubjába, bepillanthatunk a szigorúan zárt, fényűző helyre és annak működésébe. De hogyan juthatott be az ifjú Szechenyi, miközben róla aztán pontosan lehetett tudni, hogy nem Orbán-rajongó? Felvették végül a klubba? Grófként nőtt fel Amerikában? Miért vett részt A dinasztia készítésében? Mi a különbség és mi a hasonlóság Széchenyi István és Tiborcz István között? Exkluzív interjú.
– Végül elfogadták a jelentkezését Tiborcz István elitklubjába? Nem volt egyértelmű a filmből…
– De jó, hogy rákérdeznek! Jó lett volna, ha az a rész is benne marad a filmben. Igen, büszkén jelentem, elfogadták a jelentkezésemet, felajánlották a felvételt a klubba!
– Minthogy ön másfél éve a Guardianben rántotta le a leplet az MCC állampárti működéséről, ez csak két dolgot jelenthet. Tiborczék vagy nem használják a Google-t, vagy nagyon-nagyon nyitottak a másként gondolkodókra.
– Hogy az a cikkem nem tűnt fel nekik, abban talán kicsit a klubbeli szereplésem is benne van. Nagyon barátságos voltam, nem vetettem fel semmilyen problémát, csak mosolyogtam, mint aki jaj, de boldog, hogy ott lehet.
– Ráadásul ezzel a történelmi névvel.
– Bizony. A velük folytatott beszélgetés során világossá vált számomra, milyen
Én pedig megpróbáltam jól adni a fiatal nemest. Bedőltek. Olyan nagyon nem lepődtem meg: volt már efféle tapasztalatom fideszesekkel korábban is...
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2025.02.12.
– Végül elfogadták a jelentkezését Tiborcz István elitklubjába? Nem volt egyértelmű a filmből…
– De jó, hogy rákérdeznek! Jó lett volna, ha az a rész is benne marad a filmben. Igen, büszkén jelentem, elfogadták a jelentkezésemet, felajánlották a felvételt a klubba!
– Minthogy ön másfél éve a Guardianben rántotta le a leplet az MCC állampárti működéséről, ez csak két dolgot jelenthet. Tiborczék vagy nem használják a Google-t, vagy nagyon-nagyon nyitottak a másként gondolkodókra.
– Hogy az a cikkem nem tűnt fel nekik, abban talán kicsit a klubbeli szereplésem is benne van. Nagyon barátságos voltam, nem vetettem fel semmilyen problémát, csak mosolyogtam, mint aki jaj, de boldog, hogy ott lehet.
– Ráadásul ezzel a történelmi névvel.
– Bizony. A velük folytatott beszélgetés során világossá vált számomra, milyen
elképesztő módon érdekli őket az emberek státusza.
Én pedig megpróbáltam jól adni a fiatal nemest. Bedőltek. Olyan nagyon nem lepődtem meg: volt már efféle tapasztalatom fideszesekkel korábban is...
MAGYARORSZÁGON A LEGMAGASABB A RÁK MIATTI HALÁLOZÁSOK ARÁNYA AZ EU-BAN
QUBIT
Szerző: STEFFI GRAPH
2025.02.13.
A magyarok túlsúlyosak, sokat isznak és dohányoznak, keveset mozognak, kevés zöldséget esznek és egyre ritkábban járnak szűrővizsgálatokra – derül ki az Európai Bizottság által február elején közzétett, Magyarországra vonatkozó rákügyi országprofil-jelentésből.
Továbbra is Magyarországon a legmagasabb a rák miatti halálozás az egész Európai Unióban, miközben nálunk az uniós átlagnál kevesebb orvos és ápoló áll rendelkezésre a rákos megbetegedések gyógyításához. Ez derült ki egyebek mellett az Európai Bizottság által február elején közzétett, Magyarországra vonatkozó rákügyi országprofil-jelentésből.
Az európai uniós országok összehasonlításában a rákjelentés szerint Magyarországon kevés az orvos és az ápoló. Míg uniós átlagban ezer új rákos megbetegedésre 679 orvos és 1376 ápoló jut, Magyarországon ez 538 orvost és 845 ápolót jelent. Az egészségügyi személyzet számát tekintve minden környező ország előttünk jár.
A jelentés az onkológiai szakemberek esetén az országon belüli aránytalan eloszlásokról és a radiológusok hiányáról számolt be. „Az Országos Kórházi Főigazgatóság nyilvántartása szerint 2024-ben például 242 klinikai onkológus volt a fővárosban nyilvántartásba véve, ami az országon belül e szakterületre engedéllyel rendelkező összes (629) szakember 38 százaléka” – írják...
Szerző: STEFFI GRAPH
2025.02.13.
November végén nagyon hasonló képet festett a rákhelyzetről az OECD Health at a Glance jelentése is, amely az európai térség egészségi és egészségügyi állapotáról nyújtott átfogó helyzetképet: a rákos daganatok miatti halálozás a nők körében százezer főre vetítve 245, míg a férfiak körében 415 haláleset köthető valamilyen rákbetegséghez. Ugyanezeket az adatokat közölte a 2025-ös rákprofil is: összességében százezer lakosra továbbra is 310 daganatos halálozás jut Magyarországon, ami a nők körében 245, a férfiak körében 415 halálesetet jelent. Ezzel párhuzamosan 2022-ben a rák miatt potenciálisan elvesztett életévek száma Magyarországon százezer lakosra vetítve elérte az 1 961 évet, ami 45 százalékkal magasabb az uniós átlagnál (százezer lakosra 1 355 év).
Továbbra is vezet Magyarország
A férfiak körében a jelentés szerint a leggyakrabban diagnosztizált rákos megbetegedés Magyarországon a prosztatarák (21 százalék), nőknél az emlőrák (26 százalék), ami egybevág az EU más országaiban tapasztalható trendekkel. A férfiak körében azonban Magyarországon még mindig nagyon magas a tüdőrák és a vastagbélrák előfordulása – százezer főre vetítve az előbbi 139, míg az uniós átlag 95, utóbbi esetén 138-93 az arány.
Továbbra is vezet Magyarország
A férfiak körében a jelentés szerint a leggyakrabban diagnosztizált rákos megbetegedés Magyarországon a prosztatarák (21 százalék), nőknél az emlőrák (26 százalék), ami egybevág az EU más országaiban tapasztalható trendekkel. A férfiak körében azonban Magyarországon még mindig nagyon magas a tüdőrák és a vastagbélrák előfordulása – százezer főre vetítve az előbbi 139, míg az uniós átlag 95, utóbbi esetén 138-93 az arány.
Az európai uniós országok összehasonlításában a rákjelentés szerint Magyarországon kevés az orvos és az ápoló. Míg uniós átlagban ezer új rákos megbetegedésre 679 orvos és 1376 ápoló jut, Magyarországon ez 538 orvost és 845 ápolót jelent. Az egészségügyi személyzet számát tekintve minden környező ország előttünk jár.
A jelentés az onkológiai szakemberek esetén az országon belüli aránytalan eloszlásokról és a radiológusok hiányáról számolt be. „Az Országos Kórházi Főigazgatóság nyilvántartása szerint 2024-ben például 242 klinikai onkológus volt a fővárosban nyilvántartásba véve, ami az országon belül e szakterületre engedéllyel rendelkező összes (629) szakember 38 százaléka” – írják...
SZAKÉRTŐ: A LOMIZÁS KOMOLY VÁLLALKOZÁS, AMI SZÁZEZER EMBER ÉLETÉN SEGÍT
SZABAD EURÓPA
Szerző: KELLER-ALÁNT ÁKOS
2025.02.13.
Egy tanulmány szerint a lomisok vállalkozók, akik akár tizenötmilliós befektetést, jelentős szakmai tapasztalatot és a kapcsolati hálójukat is bevetik, hogy hasznuk legyen a lomtalanításkor kitett hulladék újrahasznosításából. A MOHU által megszüntetni kívánt kipakolásos budapesti lomtalanítás során több ezer tonna hulladékot hasznosítanak újra, ez pedig százezer marginalizált romának jelent jövedelemkiegészítést állami ráfordítás nélkül. A lomtalanítás hasznáról és problémáiról beszéltünk Letenyei László szociológussal, a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) docensével. Letenyei a lomizókról végzet kutatást Tim Gittinsszel, a BCE Vállalkozásfejlesztés és -menedzsment Tanszék mesteroktatójával közösen, amelyet itt foglaltunk össze.
Milyen szerepe van a budapesti lomtalanításnak, és milyen szerepe van a hulladékgazdálkodás szempontjából?
Ha összeadjuk az összes, Budapesten begyűjtött kommunális és szelektív hulladékot, és azt vesszük évi száz százaléknak, akkor ennek a mennyiségnek a hat-nyolc százaléka, mintegy negyvenezer tonna az, amit a lomtalanítások során begyűjt az FKF. Ez a tömegét tekintve nagyjából pont annyi, mint az egy év alatt begyűjtött zöldhulladék a fővárosban. Míg azonban ez nem jelent problémát, addig a lomtalanítás kifejezetten nehézséget okoz az FKF-nek, mert sok olyan kihívással jár, amit intézményi szinten nem egyszerű kezelni.
Hova kerül a lomtalanítás során begyűjtött hulladék?
Az észak-budapesti kerületekből – ami az összes begyűjtött lom mintegy negyven százaléka – a Fővárosi Hulladékhasznosító Műbe (HUHA) szállítják a lomot. Ez egy hulladékégető, tehát egész jó kimenet, mert a hulladék hasznosul. Viszonylag tiszta energia lesz belőle, mert a HUHA-nak magas környezetvédelmi besorolása van. A többi hatvanszázaléknyi lom a pusztazámori hulladéklerakóba kerül.
Mik azok a nehézségek, amikkel a lomot elszállító FKF – vagy most már MOHU – szembesül?
A lakosok úgy élik meg, hogy évente egyszer van lomtalanítás, az FKF viszont úgy, hogy összesen 173 lomtalanítási nap van egy évben, tehát majdnem minden második nap. Az FKF-es meglátás szerint – és ezt én is alá tudom írni – a legnagyobb nehézséget az jelenti, hogy az állampolgárok lomtalanításkor számos olyan tárgyat kitesznek az utcára, amelyeket nem lenne szabad. Ilyenek a veszélyes hulladékok, például a festékes vödör vagy az elektronikai hulladék. Ezekkel nagyon nehéz mit kezdeni. Ha azt várjuk a mindenkori köztisztasági hivataltól, hogy legyen kihelyezhető a lom, de nagyon záros határidőn belül tüntessék el az utcáról, miközben mindenféle hulladékot megfelelően kezelnek, akkor nem lehet ilyen sokféle az utcára kitett hulladék. Mivel most egy napon belül elviszik, nincs lehetőség arra, hogy szortírozzanak; arra van idő, hogy felpakolják a kukásautóra, és eltakarítsák a törmeléket.
A leginkább előremutató út az állampolgári felelősség és környezettudatosság lenne, hogy legalább a veszélyes hulladékok a megfelelő helyre kerüljenek. Ha ezt a logikát vesszük, arra lehet válasz az, amit a MOHU közölt a lomtalanítás megszüntetéséről szóló hírre reagálva: hogy gyűjtőpontok lennének, ahova már eleve szelektáltan lehetne lerakni a hulladékot.
Az FKF álláspontja szerint már ma is van megoldás minden típusú hulladék kezelésére. Ahol árulnak televíziót és hűtőt, ott kötelesek a használt eszközt visszavenni. Ruhát a ruhagyűjtőbe, festéket a hulladékudvarba lehet vinni, a még használható bútorokat pedig ingyen befogadják a szemléletformáló és újrahasználati központokban (szúk). Ez alapján tehát nincs is szükség lomtalanításra. Ez az elképzelés azonban messze áll a mindennapi gyakorlattól. Használati tárgyakat befogadó szúkból kettő van Budapesten, és például festéket is hivatalosan csak két helyen lehet leadni a fővárosban; miközben látjuk, hogy szükség van lomtalanításra – abból a szempontból mindenképp, hogy évente elég lom összegyűlik ahhoz, hogy megtöltse az utcákat. Ráadásul évről évre nő a lomtalanításkor begyűjtött hulladék mennyisége. Legfrissebb adataink 2022-ből vannak, arra vonatkozik az előbb említett negyvenezer tonna.
Pontosan mit vizsgáltak a lomtalanítással foglalkozó kutatásukban?
Az ötletgazda a szerzőtársam, Tim Gittins, aki a Budapesti Corvinus Egyetem Vállalkozásfejlesztés és -menedzsment Tanszékén oktató. A vállalkozások működésével foglalkozik, azzal, hogyan lehet fejleszteni a vállalkozásokat, hogy egy üzletből az legyen. Azt figyelte meg a lomtalanításnál, hogy az egy olyan inkubációs terep, ahol a semmiből vállalkozások jönnek létre. Az ő fogalomhasználata szerint nem attól lesz valami vállalkozás, hogy bejegyzett cégként működik, hanem attól, hogy vállalkozásként működik. Megtakarít, hogy beruházzon, majd a tőkéje és a tudása révén később profitra tesz szert. Vannak ugyanis olyan emberek, akik észrevették, hogy itt van egy piaci rés: bizonyos dolgok az év 173 napján újratermelődnek, azokból pedig olyan tárgyakat lehet kibányászni, amelyeket pénzzé lehet tenni. Erre beruháztak, és egy informális üzleti vállalkozást hoztak létre. Mindenkinek van nosztalgikus emléke a lomtalanításról, hogy milyen kincset talált, de ők az amatőrök; a kutatásunkban velük nem foglalkoztunk..
Szerző: KELLER-ALÁNT ÁKOS
2025.02.13.
Milyen szerepe van a budapesti lomtalanításnak, és milyen szerepe van a hulladékgazdálkodás szempontjából?
Ha összeadjuk az összes, Budapesten begyűjtött kommunális és szelektív hulladékot, és azt vesszük évi száz százaléknak, akkor ennek a mennyiségnek a hat-nyolc százaléka, mintegy negyvenezer tonna az, amit a lomtalanítások során begyűjt az FKF. Ez a tömegét tekintve nagyjából pont annyi, mint az egy év alatt begyűjtött zöldhulladék a fővárosban. Míg azonban ez nem jelent problémát, addig a lomtalanítás kifejezetten nehézséget okoz az FKF-nek, mert sok olyan kihívással jár, amit intézményi szinten nem egyszerű kezelni.
Hova kerül a lomtalanítás során begyűjtött hulladék?
Az észak-budapesti kerületekből – ami az összes begyűjtött lom mintegy negyven százaléka – a Fővárosi Hulladékhasznosító Műbe (HUHA) szállítják a lomot. Ez egy hulladékégető, tehát egész jó kimenet, mert a hulladék hasznosul. Viszonylag tiszta energia lesz belőle, mert a HUHA-nak magas környezetvédelmi besorolása van. A többi hatvanszázaléknyi lom a pusztazámori hulladéklerakóba kerül.
Mik azok a nehézségek, amikkel a lomot elszállító FKF – vagy most már MOHU – szembesül?
A lakosok úgy élik meg, hogy évente egyszer van lomtalanítás, az FKF viszont úgy, hogy összesen 173 lomtalanítási nap van egy évben, tehát majdnem minden második nap. Az FKF-es meglátás szerint – és ezt én is alá tudom írni – a legnagyobb nehézséget az jelenti, hogy az állampolgárok lomtalanításkor számos olyan tárgyat kitesznek az utcára, amelyeket nem lenne szabad. Ilyenek a veszélyes hulladékok, például a festékes vödör vagy az elektronikai hulladék. Ezekkel nagyon nehéz mit kezdeni. Ha azt várjuk a mindenkori köztisztasági hivataltól, hogy legyen kihelyezhető a lom, de nagyon záros határidőn belül tüntessék el az utcáról, miközben mindenféle hulladékot megfelelően kezelnek, akkor nem lehet ilyen sokféle az utcára kitett hulladék. Mivel most egy napon belül elviszik, nincs lehetőség arra, hogy szortírozzanak; arra van idő, hogy felpakolják a kukásautóra, és eltakarítsák a törmeléket.
A leginkább előremutató út az állampolgári felelősség és környezettudatosság lenne, hogy legalább a veszélyes hulladékok a megfelelő helyre kerüljenek. Ha ezt a logikát vesszük, arra lehet válasz az, amit a MOHU közölt a lomtalanítás megszüntetéséről szóló hírre reagálva: hogy gyűjtőpontok lennének, ahova már eleve szelektáltan lehetne lerakni a hulladékot.
Az FKF álláspontja szerint már ma is van megoldás minden típusú hulladék kezelésére. Ahol árulnak televíziót és hűtőt, ott kötelesek a használt eszközt visszavenni. Ruhát a ruhagyűjtőbe, festéket a hulladékudvarba lehet vinni, a még használható bútorokat pedig ingyen befogadják a szemléletformáló és újrahasználati központokban (szúk). Ez alapján tehát nincs is szükség lomtalanításra. Ez az elképzelés azonban messze áll a mindennapi gyakorlattól. Használati tárgyakat befogadó szúkból kettő van Budapesten, és például festéket is hivatalosan csak két helyen lehet leadni a fővárosban; miközben látjuk, hogy szükség van lomtalanításra – abból a szempontból mindenképp, hogy évente elég lom összegyűlik ahhoz, hogy megtöltse az utcákat. Ráadásul évről évre nő a lomtalanításkor begyűjtött hulladék mennyisége. Legfrissebb adataink 2022-ből vannak, arra vonatkozik az előbb említett negyvenezer tonna.
Pontosan mit vizsgáltak a lomtalanítással foglalkozó kutatásukban?
Az ötletgazda a szerzőtársam, Tim Gittins, aki a Budapesti Corvinus Egyetem Vállalkozásfejlesztés és -menedzsment Tanszékén oktató. A vállalkozások működésével foglalkozik, azzal, hogyan lehet fejleszteni a vállalkozásokat, hogy egy üzletből az legyen. Azt figyelte meg a lomtalanításnál, hogy az egy olyan inkubációs terep, ahol a semmiből vállalkozások jönnek létre. Az ő fogalomhasználata szerint nem attól lesz valami vállalkozás, hogy bejegyzett cégként működik, hanem attól, hogy vállalkozásként működik. Megtakarít, hogy beruházzon, majd a tőkéje és a tudása révén később profitra tesz szert. Vannak ugyanis olyan emberek, akik észrevették, hogy itt van egy piaci rés: bizonyos dolgok az év 173 napján újratermelődnek, azokból pedig olyan tárgyakat lehet kibányászni, amelyeket pénzzé lehet tenni. Erre beruháztak, és egy informális üzleti vállalkozást hoztak létre. Mindenkinek van nosztalgikus emléke a lomtalanításról, hogy milyen kincset talált, de ők az amatőrök; a kutatásunkban velük nem foglalkoztunk..
MI KELL AHHOZ, HOGY ELINDULJON A RÁKOSRENDEZŐ FEJLESZTÉSE? ÉS HOL TUDJÁK MEGAKASZTANI?
TELEX
Szerző: TENCZER GÁBOR
2025.02.13.
Amióta a kormány elismerte a főváros elővásárlási jogát a Rákosrendező területére, azon megy a vita, hogy miből, hogyan és mikorra fogja kitakarítani és felépíteni Karácsony a már rég fényét vesztett rendezőpályaudvart. Megpróbáltunk végigmenni rajta, mi kell ahhoz, hogy egyáltalán megkezdődhessen az építkezés a területen: mikor ejthetik az első kapavágást, mikor épülhet fel az új negyed, valamint hogy hol akadhat el az egész folyamat, ha a kormány vagy a főváros mégsem szeretné erőltetni a dolgot.
Ha nagyon tömör választ vár valaki a kérdésre, hogy mikor kezdődhet az építkezés Rákosrendezőn, a válasz: hat év. Ha minden rendben megy, ennyi idő múlva rakhatják le az első épületek alapkövét. Ezt lényegében Vitézy Dávid fővárosi képviselő állítja, aki korábban, a kormányzati Budapest Fejlesztési Központ élén elkészíttette a területre vonatkozó fejlesztési tervet, ami legfőbb elemeiben beépíthető az új helyzetben majd elkészülő mestertervbe. Vitézy Karácsony Gergely főpolgármesterrel közös tájékoztatón ismertette a napokban, mit lehet tudni a fejlesztés ütemezéséről.
Az eredeti fejlesztési ütemterv szerint az első hat évben befejezik a teljes kármentesítést, előkészítik a területet, elkészül a tájépítészeti, infrastrukturális tervezés, megépül az alapinfrastruktúra, meglesz a településrendezés, telekalakítás, kialakulhat a városi parkrész, és befejeződik a teljes projekt gazdasági-pénzügyi előkészítése.
De ne szaladjunk ennyire előre. Mielőtt bármi is elindulna, meg kell kötni az adás-vételi szerződést az állam (Magyar Nemzeti Vagyonkezelő) és a főváros között. Ezt lényegében csak alá kell írni, mert a főváros elővásárlási jogával élve lényegében beszáll a kigolyózott arab befektető helyére. A vételár és a szerződésben kikötött feltételek is maradnak az eredeti szerződés szerint, hiszen ha a magyar jog szerint valaki ingatlanvásárláskor él az elővásárlási jogával, akkor minimum annyit kell fizetnie, és legalább olyan feltételekkel, mint a kigolyózott vásárlónak.
Egyből ezt követően kezdődik egy várhatóan igen bonyolult huzavona: a birtokba adás. Rákosrendező aktív vasúti terület, a telken áthalad a Budapest-Vác és a Budapest-Esztergom vasútvonal is, vagyis Vitézy szerint a MÁV és a főváros között először valamilyen használati jogviszony kell ahhoz, hogy a főváros birtokba tudja venni a területet...
Szerző: TENCZER GÁBOR
2025.02.13.
Ha nagyon tömör választ vár valaki a kérdésre, hogy mikor kezdődhet az építkezés Rákosrendezőn, a válasz: hat év. Ha minden rendben megy, ennyi idő múlva rakhatják le az első épületek alapkövét. Ezt lényegében Vitézy Dávid fővárosi képviselő állítja, aki korábban, a kormányzati Budapest Fejlesztési Központ élén elkészíttette a területre vonatkozó fejlesztési tervet, ami legfőbb elemeiben beépíthető az új helyzetben majd elkészülő mestertervbe. Vitézy Karácsony Gergely főpolgármesterrel közös tájékoztatón ismertette a napokban, mit lehet tudni a fejlesztés ütemezéséről.
Az eredeti fejlesztési ütemterv szerint az első hat évben befejezik a teljes kármentesítést, előkészítik a területet, elkészül a tájépítészeti, infrastrukturális tervezés, megépül az alapinfrastruktúra, meglesz a településrendezés, telekalakítás, kialakulhat a városi parkrész, és befejeződik a teljes projekt gazdasági-pénzügyi előkészítése.
De ne szaladjunk ennyire előre. Mielőtt bármi is elindulna, meg kell kötni az adás-vételi szerződést az állam (Magyar Nemzeti Vagyonkezelő) és a főváros között. Ezt lényegében csak alá kell írni, mert a főváros elővásárlási jogával élve lényegében beszáll a kigolyózott arab befektető helyére. A vételár és a szerződésben kikötött feltételek is maradnak az eredeti szerződés szerint, hiszen ha a magyar jog szerint valaki ingatlanvásárláskor él az elővásárlási jogával, akkor minimum annyit kell fizetnie, és legalább olyan feltételekkel, mint a kigolyózott vásárlónak.
Egyből ezt követően kezdődik egy várhatóan igen bonyolult huzavona: a birtokba adás. Rákosrendező aktív vasúti terület, a telken áthalad a Budapest-Vác és a Budapest-Esztergom vasútvonal is, vagyis Vitézy szerint a MÁV és a főváros között először valamilyen használati jogviszony kell ahhoz, hogy a főváros birtokba tudja venni a területet...
MINDEN FONTOSABB ANNÁL, AMI MINDENNÉL FONTOSABB | UTOLSÓ IDŐK
UTOLSŐ IDŐK / SZÉLSŐKÖZÉP
Műsorvezető: PUZSÉR RÓBERT
2025.02.12.
Az Utolsó Idők első részében Puzsér Róbert Stumpf-Biró Balázs összeomlás-kutatóval beszélgetve igyekszik ráébreszteni a közvéleményt arra, mit is jelent a Nagy Felbomlás folyamata, milyen következményekkel járhat az emberi civilizációra és az egész ökoszisztémára nézve, és hogy milyen hiteles válaszokat is adhatunk mi minderre. Megértve azt, hogy egy olyan világban, ahol minden fontosabb annál, ami mindennél fontosabb, ideje ráébrednünk arra, hogy mindössze annyiról dönthetünk, hogy mit kezdünk az idővel, ami nekünk adatott.
Műsorvezető: PUZSÉR RÓBERT
2025.02.12.
Az Utolsó Idők első részében Puzsér Róbert Stumpf-Biró Balázs összeomlás-kutatóval beszélgetve igyekszik ráébreszteni a közvéleményt arra, mit is jelent a Nagy Felbomlás folyamata, milyen következményekkel járhat az emberi civilizációra és az egész ökoszisztémára nézve, és hogy milyen hiteles válaszokat is adhatunk mi minderre. Megértve azt, hogy egy olyan világban, ahol minden fontosabb annál, ami mindennél fontosabb, ideje ráébrednünk arra, hogy mindössze annyiról dönthetünk, hogy mit kezdünk az idővel, ami nekünk adatott.
HETI EGYENLEG: NAGY MÁRTON EGY LEJÁRT BOHÓC
HETI EGYENLEG
Műsorvezető: BÁNÓ ANDRÁS
2025.02.12.
Mindig ugyanazzal a viccel jön, és már egyáltalán nem lehet nevetni rajta – így reagált Lengyel László, a Pénzügykutató Intézet vezérigazgatója a KlikkTV Heti egyenleg című műsorában arra, hogy Nagy Márton rossz hírnek tartja az infláció mértékét, és belengette az árstopot. A szakértő szerint az infláció még a vártnál is rosszabb volt, hiába vágta gyomron a kormány, és eltart majd a 2026-os választásokig. Horváth Gábor, a Népszava főszerkesztő-helyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy a valódi drágulás még annál is nagyobb, mint amit a KSH adatai mutatnak. Lengyel László szerint a magas infláció csak a kormánynak, és a Mészáros Lőrinchez hasonló oligarcháknak jó.
Műsorvezető: BÁNÓ ANDRÁS
2025.02.12.
Mindig ugyanazzal a viccel jön, és már egyáltalán nem lehet nevetni rajta – így reagált Lengyel László, a Pénzügykutató Intézet vezérigazgatója a KlikkTV Heti egyenleg című műsorában arra, hogy Nagy Márton rossz hírnek tartja az infláció mértékét, és belengette az árstopot. A szakértő szerint az infláció még a vártnál is rosszabb volt, hiába vágta gyomron a kormány, és eltart majd a 2026-os választásokig. Horváth Gábor, a Népszava főszerkesztő-helyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy a valódi drágulás még annál is nagyobb, mint amit a KSH adatai mutatnak. Lengyel László szerint a magas infláció csak a kormánynak, és a Mészáros Lőrinchez hasonló oligarcháknak jó.
NEM A GAZDASÁG, HANEM AZ INFLÁCIÓ VETT REPÜLŐRAJTOT? RÓNA PÉTERT KÉRDEZTÜK
EGYENES BESZÉD / ATV MAGYARORSZÁG
Műsorvezető: SZÖLLŐSI GYÖRGYI
2025.02.12.
A várakozásoknál magasabb, 5,5 százalékos inflációról számolt be a Statisztikai Hivatal. Elemzők szerint emiatt a kormánynak jelentősen emelnie kell majd az idei inflációs prognózisokat.
Műsorvezető: SZÖLLŐSI GYÖRGYI
2025.02.12.
A várakozásoknál magasabb, 5,5 százalékos inflációról számolt be a Statisztikai Hivatal. Elemzők szerint emiatt a kormánynak jelentősen emelnie kell majd az idei inflációs prognózisokat.
Az Egyenes Beszéd vendége Róna Péter közgazdász.
„EDDIG ROMBOLT, DE NEM LÁTNI, MIT ÉPÍT” – TRUMP DÖNTÉSEIRŐL, ORBÁN MAGYARÁZATAIRÓL
HETI VÁLASZ PODCAST
Műsorvezető: VÖRÖS SZABOLCS
2025.02.12.
Tombol a Trump-tornádó, de vajon jó-e ez Magyarországnak? Forintosítható-e Orbán Viktor és az elnök barátsága? Milyen világ jönne, ha minden országot patrióta harcostársaink vezetnének? Mi értelme AfD-elnököt fogadni, ha úgysem kerül kormányra? Ezekről beszélget a HetiVálasz 264. adásában Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.
Műsorvezető: VÖRÖS SZABOLCS
2025.02.12.
Tombol a Trump-tornádó, de vajon jó-e ez Magyarországnak? Forintosítható-e Orbán Viktor és az elnök barátsága? Milyen világ jönne, ha minden országot patrióta harcostársaink vezetnének? Mi értelme AfD-elnököt fogadni, ha úgysem kerül kormányra? Ezekről beszélget a HetiVálasz 264. adásában Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.
A META NEMCSAK SEGÍTETTE AZ OROSZ PROPAGANDA TERJEDÉSÉT, HANEM PROFITÁLT IS BELŐLE
LAKMUSZ
Szerző: BARCZIKAI FANNI
2025.02.12.
Egy Kreml-közeli cég nyugat-európai országokban terjesztett orosz propagandát kamu híroldalakon, több ezer karikatúrán és mémen keresztül. Ezeket a Meta politikai hirdetésekben is reklámozta, több mint százmillió forintnyi bevételért.
A Kremlhez szorosan kötődő Social Design Agency (SDA) nevű orosz IT-cég több ezer karikatúrával, mémmel és valódi híroldalak arculatát utánzó bejegyzéssel népszerűsített oroszbarát narratívákat a közösségi médiában.
A nemzetközi sajtó 2022-ben figyelt fel az SDA tevékenységére, majd tavaly szeptemberben kiszivárgott belső dokumentumok alapján a cég fedett dezinformációs műveleteit részletesen is feltárták az elemzők. A Doppelganger névre keresztelt művelet során főként az Egyesült Államokban, Franciaországban, Németországban és Ukrajnában terjesztettek politikai és kulturális kérdésekről szóló hamis cikkeket, videókat, közvélemény-kutatásokat, ismert hírportálok webhelyeit és megjelenését utánozva. Ahogy arról a Lakmuszon is írtunk korábban, a művelet céljai közé tartozott például a jobboldali populista Alternatív Németország (AfD) erősítése és a 2024-es amerikai elnökválasztás befolyásolása.
A CheckFirst, az AI Forensics és a Reset Techz kutatói most újabb részleteket tártak fel a Doppelgangerről Influence by Design című jelentésükben: kiderült, hogy az SDA fizetett hirdetésekkel is népszerűsítette a dezinformációt a Facebookon, és ez bevételt termelt a Metának. Az orosz dezinformációs műveletek évek óta kihasználják a Meta platformjának gyenge pontjait, a terjesztők könnyen kijátsszák a politikai hirdetések átláthatósági szabályait.
Vagyis a Meta nemcsak eltűrte az SDA tartalmait a platformon, hanem segítette is a terjedésüket: pénzért cserébe politikai hirdetések formájában még több emberhez juttatta el az üzeneteket.
Ezt annak ellenére tette, hogy az SDA már 2023 nyara óta nyugati szankciók alatt áll. A kutatók becslése szerint a vizsgált időszakban az orosz cég összesen mintegy 455 ezer dollárt (jelenlegi árfolyamon mintegy 178 millió forintot) fizetett a Metának tartalmai reklámozásáért.
A Meta a kampányokból csak az Európai Unióban 330 ezer dollár (mintegy 129 millió forint) bevételre tett szert az SDA szankcionálása után...
Szerző: BARCZIKAI FANNI
2025.02.12.
A Kremlhez szorosan kötődő Social Design Agency (SDA) nevű orosz IT-cég több ezer karikatúrával, mémmel és valódi híroldalak arculatát utánzó bejegyzéssel népszerűsített oroszbarát narratívákat a közösségi médiában.
A nemzetközi sajtó 2022-ben figyelt fel az SDA tevékenységére, majd tavaly szeptemberben kiszivárgott belső dokumentumok alapján a cég fedett dezinformációs műveleteit részletesen is feltárták az elemzők. A Doppelganger névre keresztelt művelet során főként az Egyesült Államokban, Franciaországban, Németországban és Ukrajnában terjesztettek politikai és kulturális kérdésekről szóló hamis cikkeket, videókat, közvélemény-kutatásokat, ismert hírportálok webhelyeit és megjelenését utánozva. Ahogy arról a Lakmuszon is írtunk korábban, a művelet céljai közé tartozott például a jobboldali populista Alternatív Németország (AfD) erősítése és a 2024-es amerikai elnökválasztás befolyásolása.
A CheckFirst, az AI Forensics és a Reset Techz kutatói most újabb részleteket tártak fel a Doppelgangerről Influence by Design című jelentésükben: kiderült, hogy az SDA fizetett hirdetésekkel is népszerűsítette a dezinformációt a Facebookon, és ez bevételt termelt a Metának. Az orosz dezinformációs műveletek évek óta kihasználják a Meta platformjának gyenge pontjait, a terjesztők könnyen kijátsszák a politikai hirdetések átláthatósági szabályait.
Vagyis a Meta nemcsak eltűrte az SDA tartalmait a platformon, hanem segítette is a terjedésüket: pénzért cserébe politikai hirdetések formájában még több emberhez juttatta el az üzeneteket.
Ezt annak ellenére tette, hogy az SDA már 2023 nyara óta nyugati szankciók alatt áll. A kutatók becslése szerint a vizsgált időszakban az orosz cég összesen mintegy 455 ezer dollárt (jelenlegi árfolyamon mintegy 178 millió forintot) fizetett a Metának tartalmai reklámozásáért.
A Meta a kampányokból csak az Európai Unióban 330 ezer dollár (mintegy 129 millió forint) bevételre tett szert az SDA szankcionálása után...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)