2025. április 30., szerda

UKRAJNA 150 EZER LEHETSÉGES OROSZ HÁBORÚS BŰNCSELEKMÉNYRŐL BESZÉL; ÍME ÖT A LEGSÚLYOSABBAK KÖZÜL

SZABAD EURÓPA
Szerző: Szabad Európa
2025.04.29.


Ukrán ügyészek, nyugati jogi szakértők és újságírók dolgoznak az orosz háborús bűncselekmények dokumentálásán. A totális invázió megindítása után három évvel az illetékesek szerint már hegyekben állnak a bizonyítékok.


Holttestek hevertek Bucsa utcáin; hadifoglyokat végeztek ki, és a holttesteket visszaküldték Ukrajnának; vérfürdő, miután orosz ballisztikus rakéta talált el egy vonatot; ukrán gyermekek, akiket orosz családok fogadtak örökbe a szüleik tudta nélkül – egyre csak bővül az állítólagos atrocitások, háborús és emberiség elleni bűncselekmények listája több mint három évvel az Ukrajna elleni orosz invázió megindítása után.

Semmi garancia nincs rá, hogy ezek miatt valaha is bírósági eljárás indul Kijevben, Hágában vagy bárhol máshol. Az orosz parancsnokok nem mutatnak semmi hajlandóságot a vádak kivizsgálására, sőt a Kreml ki is tüntetett ilyen bűnökkel vádolt katonai egységeket. A Nemzetközi Büntetőbíróság pedig – amelyet Moszkva semmibe vesz és Washington is élesen kritizál – egyre nagyobb akadályokba ütközik.

Az ukrán nyomozók és a nyugati támogatók mégis azon fáradoznak, hogy bizonyítékokat gyűjtsenek és hiteles büntetőügyeket állítsanak össze: több mint 153 ezer bűncselekményről indítottak már aktát. „Számunkra csak idő kérdése, hogy mikor kerülnek ezek a bíróság elé. A történelmi példák azt mutatják, hogy évekbe telhet, de ezek nem fognak feledésbe merülni” – mondta Jurij Bjelouszov, a háborús bűnökkel kapcsolatos ukrajnai nyomozást vezető ügyész.
Íme öt a legkirívóbb háborús bűncselekmények közül...

A „POFA BE! KULTÚRÁJA” A MUNKAHELYEN IS KÁRTÉKONY

PRESSHELSINKI / SZABADSÁG
Szerző: MAGYAR HELSINKI BIZOTTSÁG
2025.04.30.


Munkavállalóként sem tekinthetnek robotnak, hanem dolgozó embernek. Főnökeid azt várhatják el tőled, hogy rendesen dolgozz, de azt már nem, hogy engedelmesen szó nélkül robotolj. A véleménynyilvánítás szabadsága a munkahelyeden is megillet.

Géza [kitalált név!] 20 éven át volt munkabiztonsági szakelőadó a vasútnál. A főigazgató megküldte neki is véleményezésre a pandémia kezeléséről szóló utasítása tervezetét. Géza munkatársa, Tibi ezt megosztotta több kollégával e-mailben. Tibi felvetette, hogy a jegyvizsgálók kereskedelmi tevékenységét fel kellene függesztenie a munkáltatónak, mert járványügyi szempontból veszélyes a sok érintkezés. Géza erre válaszolt e-mailben az eredeti 80 fős munkavédelmis címzetti körnek: „Kedves Tibi! Akkor lesz majd itt mozgolódás, ha az első vasúti vezető és/vagy munkavédelmis kolléga elkapja a koronavírust, addig nagy dolgokra ne számíts.”

Az e-mail eljutott a munkáltatóhoz, aki még aznap felmondta a munkaviszonyt, Gézát felmentette a felmondási idő teljes tartamára a munkavégzés alól, végkielégítést nem fizetett.

Géza bírósághoz fordult és nyert. Merthogy ugyan bírálatot fogalmazott meg a vezetőkről, azonban véleményét osztotta meg, nem állított hamisan tényt. Véleményének kifejezésmódja sem indokolatlanul bántó, sem megalázó nem volt, nem tartalmazott az érintett körre megalázó megállapításokat. Hasonló munkakörben dolgozó kollégáknak küldte el véleményét, így nem volt valós veszélye annak, hogy a munkáltató gazdasági érdeke vagy jó hírneve sérüljön.

Ez a jogeset is szóba került a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) „road show”-ján, amelyen Major Magda, a Magyar Helsinki Bizottság jogász szakértője szakszervezeti tisztségviselőket képzett a munkavállalókat megillető alapjogokról, leginkább a véleménynyilvánítás szabadságáról. Pécsre, Veszprémbe és Miskolcra összesen mintegy 60 szakszervezetis jött el, döntően versenypiaci munkahelyekről.

A véleménynyilvánítás korlátai

Ideális világban egyetlen munkavállaló sem félne kiállni az igazságtalanul büntetett kollégája mellett vagy saját jogaiért. Mert azt tapasztalná: nem kell választani becsület és megélhetés között. Ma nem ilyen világban élünk. De tehetünk érte, hogy közelebb legyünk hozzá.

Ezt a világot nem kampányszerű fellángolások hozzák el, hanem azok a mindennapi tettek, amelyekkel egyénileg járulunk hozzá ahhoz, hogy a kölcsönös tisztelet és szolidaritás legyen a norma. Az ilyen légkör, kultúra megteremtése mindannyiunk felelőssége, egyben lehetősége.

A véleménynyilvánítás szabadsága alapjog, így csak indokolt esetben, más alapjog érvényesülése érdekében korlátozható. Ezért van az, hogy a munkavállaló szólásszabadsága olykor szűkebb, mint a többi polgáré, mert a szólásunk, véleményünk vagy tényállításunk nem veszélyeztetheti vagy sértheti súlyosan a munkáltatónk jó hírnevét vagy jogos gazdasági érdekét. A joggyakorlat által védett elvárás a munkahellyel szembeni hűség, lojalitás is, de ilyen igényét sem érvényesítheti korlátlanul a munkáltató...

LIGETI MIKLÓS: A PÉNZÜGYMINISZTEREK BÜNTETŐJOGI FELELŐSSÉGÉT IS VIZSGÁLNI KELL A JEGYBANKBOTRÁNYBAN

DELLA / 24.HU
Műsorvezető: BAKA F. ZOLTÁN
2025.04.30.



A Transparency International Magyarország jogi igazgatójának nincs kétsége, hogy a jegybank felső vezetése bizonyíthatóan felelős az 500 milliárd forintos vagyont érintő ügyekben, sőt, a kormány illetékes tagjainak is felelniük kellene. De miért zárta el a pénzcsapot a kormány tavaly a kecskeméti egyetem alapítványa elől?

KÁOSZ - BESZÉLGETÉS SZ. BÍRÓ ZOLTÁN, OROSZORSZÁG-SZAKÉRTŐVEL - ELŐZETES /// FRIDERIKUSZ PODCAST 117.

FRIDERIKUSZ PODCAS
Szerző: FRIDERIKUSZ SÁNDOR
2025.04.30.



Európában még mindig pusztít az orosz-ukrán háború, ennek nyomán politikai káosz és erkölcsi összeomlás körvonalazódik - ebben a mostani podcastban Sz. Bíró Zoltán Oroszország-szakértő, történész Friderikusz Sándorral Oroszország, Amerika és Európa helyzetét elemzik, egymás viszonylatában is. Különös figyelmet szentelnek Putyin birodalmi törekvéseinek, Trump világméretű káoszképzésének, valamint Ukrajna háborújának és az esetleges béke lehetőségének. A beszélgetésben érintik Tajvan kínai fenyegetését, a fokozódó balkáni feszültségeket és az Európai Unió bizonytalan jövőjét is.

Ez a kb. 100 perces podcast mélyrehatóan tárja fel az aktuális geopolitikai törésvonalakat és felteszi a kérdést: maradt-e még esély a demokratikus világ számára vagy a káosz egyre csak fokozódik?

STOP, VLAGYIMIR! – TRUMP EDDIG CSAK A SAJÁT TÁMOGATOTTSÁGÁT ÁLLÍTOTTA MEG

JELEN HETILAP / KÜLPOLITIKAI PODCAST
Műsorvezető: LAKNER ZOLTÁN
2025.04.26.



A 47. amerikai elnök sok mindent igyekszik szétszerelni, így például az alkotmányos berendezkedést, a csúcsligás egyetemeket, a nemzetközi kereskedelmi rendszert, Ukrajnát, sőt a védelmi minisztere még a Pentagon belső internetes hálózatát is. Ám az egyelőre elég látványos, ahogyan Trump lepattan Kínáról, és ahogyan az amerikai főtárgyalót az ujja köré csavarja Vlagyimir Putyin, akinek esze ágában sincs megállni. Sok egyéb mellett arról is beszélget állandó külpolitikai szakértőnk, Kaló Máté és Lakner Zoltán, a Jelen főszerkesztője, hogy kivonulhat-e az USA az Ukrajna sorsáról folyó tárgyalásokból, és hogy van-e még olyan téma, amiben az amerikaiak többsége támogatja Trump politikáját.

"NEKEM NEM AZÉRT NINCS HAZÁM, MERT VALAMI ROSSZAT TETTEM. HANEM MERT AZ OROSZOK ELFOGLALTÁK. NAGYON FÁJT, HOGY EZT NEM ÉRTIK" – BUDAPESTI UKRÁN VLOGGER HÁBORÚRÓL ÉS MAGYAROKRÓL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2025.04.26.



Két év alatt folyékonyan megtanult magyarul, videóiban a magyar kultúráért rajong – itthon mégis minősíthetetlen reakciókkal találkozott. Csak azért, mert ukrán. A 22 éves lány története nem pusztán egy a többmillió háborús sorsból, hanem látlelet egy propaganda mételyezte társadalom állapotáról. Portré Vladáról – és rólunk, magyarokról.


December 5-én egy Budapesten tanuló ukrán diáklány feltett egy videót a Youtube-ra, „Miért tanulok magyarul?” címmel. Nincs túlgondolva: egy kamera, egy beállítás, monológ, minimális vágás. Nézettsége azóta mégis a 100 ezret közelíti. Talán azért, mert kevesen hiszik el, hogy valaki két év alatt folyékonyan megtanult magyarul. A Vlada beszél csatorna azóta rendszeresen frissül, felköltözött a TikTokra is. Tulajdonképpen az a furcsa, hogy nem akadt még olyan, aki lecsapta volna a magas labdát: ukránként reflektálni új otthona furcsaságaira – arra az otthonra, amely több tízezer háborús menekült honfitársát fogadta be –, és közben elhinteni pár alapinformációt a szülőhazáról.

Mégsem biztos, hogy rátaláltunk volna, ha nincs KovácsLevi10, aki néhány álnéven kommentelő társával együtt minősíthetetlen megjegyzéseket hagyott a videók alatt. És bár kommentekből – az „idióták mindenhol vannak” axiómát alapul véve – nem érdemes kiindulni,

a jelenség mégis megmutat valamit abból, hova süllyedhet egy ország kollektív tudata három év folyamatos ukránellenes mételyezéstől. Nos, pont oda, hogy egy ennyire ártalmatlan tartalom is szélsőséges gyalázkodást vált ki.

Úgyhogy felkerestük Vladát, hogy megkérdezzük, mit gondol Magyarországról, az itt élőkről, a Zelenszkij-plakátokról. Meg persze a személyes történetére és a magyartanulás mögötti motivációra is kíváncsiak voltunk. Portréját monológformába szerkesztve, öt részben rajzoljuk meg...

GALGÓCZI ESZTER | LEHET-E HINNI A KORMÁNYNAK, HOGY NEM VÁLTOZTAT A VÁLASZTÁSI TÖRVÉNYEN?

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: DÉSI JÁNOS
2025.04.29.



A Reggeli személy 2025. április 29-i adásában Dési János Galgóczi Eszterrel, a Forrás Társadalomkutató Intézet elemzőjével beszélgetett.


ÍGY MŰKÖDIK A NER GAZDASÁGA

SZABAD EURÓPA
Műsorvezető: BENYÓ RITA
2025.04.27.



Hogyan alakította át a Nemzeti Együttműködés Rendszere a magyar gazdaságot az elmúlt 15 évben? Milyen hatásai vannak a „haverok kapitalizmusának”? Podcast sorozatunkban Brückner Gergely (Telex) és Jandó Zoltán (G7) segít feltérképezni, hogyan lett a gazdaság a hatalom egyik legfontosabb eszköze.

A FIDESZ VISSZATÉRNE A SZOCIALIZMUSBA | HETI EGYENLEG 1.RÉSZ

HETI EGYENLEG 1.RÉSZ
Szerző: BÁNÓ ANDRÁS
2025.04.29.



Nem vagyunk már messze attól, hogy visszatérjünk a piacgazdaságból a tervgazdaságba, hamarosan lesz ötéves meg hároméves terv is. Jó úton vagyunk ahhoz, hogy a kormány megszüntesse a versenyt – mondta Szakonyi Péter, újságíró, a KlikkTV Heti egyenleg című műsorában. Holoda Attila, energetikai szakértő szánalmas, hogy így próbálja megtalálni a kormány az infláció gyökerét. Arról is beszélt, hogy Orbánék az SZJA-n kívül minden adófajtát megemelt, és rengeteg új adónemet hozott létre.

ORBÁNÉK FANTOMOKKAL VÍVNAK VITÉZ HARCOT | HETI EGYENLEG 2. RÉSZ

HETI EGYENLEG 2. RÉSZ
Műsorvezető: BÁNÓ ANDRÁS
2025.04.29.



Orbán most a szakmunkásokat akarja összeugrasztani a diplomásokkal, újabb ellenségképet próbál generálni, mivel a migránsozás, meg az ukránok ördögként való ábrázolása nem válik be – így kommentálta Holoda Attila, energetikai szakértő, a KlikkTV Heti egyenleg című műsorában, a miniszterelnök beszédét, melyet a Szakma Sztár Fesztiválon mondott el. Szakonyi Péter, újságíró szerint szomorú, ha Orbán az elmúlt 30 évben semmit nem használt abból a tudásból, amit a jogi egyetemen szerzett. Emlékeztetett, a kormány mindig kitalált fantomokkal vív ádáz küzdelmet, de abban vitézien teljesít.

FANTASZTIKUS ÉV: LEFÚJVA

TELEX
Szerző: WEILER VILMOS
2025.04.30.


0,4 százalékkal csökkent a magyar gazdaság teljesítménye 2025 első negyedévében. Ez azt jelenti, hogy a kormány idénre ígért 3–6 százalékos és a költségvetésbe beleírt 3,4 százalékos gazdasági növekedésétől elbúcsúzhatunk, és valószínűleg még a nemrég megadott 2,5 százalékos növekedési cél sem lesz meg.

- A kormány ősszel még fantasztikus évről és repülőrajtról beszélt, idén év elején ehhez képest meglódult az infláció, lelassult a béremelkedés üteme és visszaesett az ipar teljesítménye.

- Ha a következő egy évben Magyar Pétert nem ítélik el, ha a Tisza Párt választási indulását nem lehetetlenítik el, és ha a párt ki tud állítani 106 épkézláb jelöltet, akkor nagy eséllyel a gazdaság teljesítményén fog múlni, ki nyeri a 2026-os választást.

- A mostani adatok nem a kormánypártoknak kedveznek, és hónapról hónapra fogy az idejük, hogy ezeken érdemben fordítani tudjanak.

A 2010-es fülkeforradalom után nehéz helyzetben találta magát a Fidesz. Új, gránitszilárdságú alaptörvényt alkottak, bevezették az egykulcsos adórendszert, átírtak egy csomó törvényt, és megválasztották az egyik fontos politikusukat az ország köztársasági elnökévé. Fideszes szempontból eljött a kánaán.

Akadt azonban egy hatalmas probléma. Bár a magyar gazdaság 2011-ben növekedni látszott, 2012-re újra recesszióba csúszott, amit először a reálbérek csökkenése, majd a munkanélküliség növekedése követett. A gazdasági helyzet romlásával párhuzamosan romlottak a kormánypártok népszerűségi mutatói is, egy 2012-es Medián-felmérés szerint volt, hogy a biztos választók mindössze 32 százaléka támogatta a Fidesz–KDNP-t.

A 2008-as pénzügyi válságból Európa lassabban lábalt ki, mint az Egyesült Államok vagy épp Kína, de Orbán Viktorék szerencséjére 2013-ra eljött a fordulópont: abban az évben itthon is javulni kezdett, 2014 elejére pedig beindult a gazdaság, a bérek növekedtek, a munkanélküliség csökkent. A Fidesz négy év alatt rengeteg – majdnem félmillió – szavazót vesztett, és a 2014-es választáson így csak 44 százalékot ért el. Mivel azonban akkor egy teljesen megosztott ellenzékkel mérkőztek meg, a szavazók 44 százaléka elég volt a képviselői helyek kétharmadának megszerzéséhez. 2014 után egy gazdasági szempontból rendkívül kedvező időszak következett, ami hozzásegítette a Fideszt ahhoz, hogy a 2018-as és a 2022-es választást is magabiztosan meg tudta nyerni. 2022-ben azonban újabb válság kezdődött, ami a jelek szerint mostanáig sem ért véget.

A Fidesz saját szempontjából hasonló helyzetben van, mint 2013-ban: a támogatottsága várhatóan a gazdaság teljesítményétől függően fog változni. Csakhogy most a közvélemény-kutatások szerint nem egy végletekig megosztott, hanem egy viszonylag egységes kihívójuk van, amivel a választás végül tényleg a gazdaság teljesítményén dőlhet majd el. Más megközelítésben: 2014-gyel szemben most nem biztos, hogy elég lesz a győzelemhez 44 százalék.

Hosszú ideje a gazdasági növekedéssel nyerik a választásokat

Az, hogy a gazdaság teljesítménye, a reálbérek és a munkanélküliség alakulása szorosan összefügg a mindenkori kormánypártok támogatottságával, régóta ismert tény. Azt is hosszú ideje tudjuk, hogy ez a szabály a Fideszre kiemelten igaz, hiszen az elmúlt 15 évben rendszeresen a gazdaságilag jó időszakokban értek el jó eredményt (2018, 2022) és a gazdaságilag kedvezőtlen időszakokban gyengébbet (2014, 2024). Ezzel Orbán Viktor is pontosan tisztában van, nem véletlenül hangoztatja rendszeresen – legutóbb ezen a héten – kedvenc mondását, miszerint „ha munka van, minden van”.

Orbánék tehát jól tudják, hogy a választások magabiztos megnyeréséhez gazdasági növekedésre van szükségük. Ennek két oka van. Az elsőt Orbán egy 2023-as rádióbeszédében így fogalmazta meg: „A növekedés valószínűleg elvontan hangzik a hallgatók számára is, de a növekedést össze kell kötni a gondolkodásunkban a béremelésekkel. Ha nincs növekedés, akkor nem lehet béreket emelni.”

A másik ok, hogy a Fidesz kormányon a választások előtt mindig masszív osztogatásba szokott kezdeni, amit valamiből finanszírozni kell.

A kormány a 2022-es választás előtt ezermilliárd forintot osztott szét különböző társadalmi csoportoknak, amit akkor teljes egészében hitelfelvételből finanszíroztak. Orbán Viktor idei évértékelő beszédében egy újabb, nagyjából ötszázmilliárd forintos pénzosztást jelentett be, ami nagyrészt a két- és háromgyerekes anyák adómentességéből áll. Ezt szintén hitelből fogják finanszírozni, nem mindegy azonban, hogy egy nagy gazdasági növekedés idején kell-e hitelt felvenniük, amikor az államadósság az ország gazdasági teljesítményéhez képest még csökkenhet, vagy egy gazdasági pangás idején, ami a GDP-hez mért államadósság jelentős növekedésével járna együtt...

LENGYEL LÁSZLÓ: „NÉPEK KIÁLTJÁK SORSODAT, SZABADSÁG!”

NÉPSZAVA / KENTAURBESZÉD
Szerző: LENGYEL LÁSZLÓ
2025.04.26.


Liberális parlamentáris demokráciákban az ellenzék a kormányváltásért küzd parlamenti és parlamenten kívüli eszközökkel. Személyes vagy intézményes önkényuralmakban az ellenzék, amelyet a hatalom ellenségként üldöz, a rendszerváltozásért harcol: szabadságharcot vív. Magyarországon rendeleti úton kormányzó, az intézményi autonómiákat felszámoló személyes autokrácia rendszere működik, amellyel szemben a „kegyelmi ügy” erkölcsi válsága óta szabadságharc folyik a rendszerváltásért.


Sokakkal, s valószínűleg Orbán Viktorral együtt, feltételeztem, hogy az „egyszemélyes szabadságmozgalom” 2024 végére kifullad: vagy a történet, a mondanivaló fogy el, vagy a hatalom karaktergyilkos kampánya győzedelmeskedik. Tévedtem. S hála Istennek Orbán és emberei is tévedtek, amikor mindent a korábban bevált durva karaktergyilkosságra, illetve a kifáradásra tettek fel. Magyar Péter nemcsak túlélte a karaktergyilkosságot, hanem megerősödve került ki belőle: nem ő, hanem a hatalom vált hiteltelenné és hazuggá, baromarcúvá és ostobává tőle. Kifulladni pedig személyesen Orbán fulladt ki, láthatóan nem tudja végig futni a távot. Az Orbán-rendszernek, régóta először, nem jut eszébe semmi. Nemcsak a rendszer, Orbán is elhasználódott. 2025 első negyedévét bizonyosan a sokszínű ellenzék nyerte meg, és a szürke-fekete egyszínű hatalom veszítette el. Nemcsak Magyar Péter és a Tisza Párt talált magának most először jelentős számú Fidesztől elpártolt szavazókat, s gázolt-úszott bele a kicsiny falvak mély-Fidesz vizébe, hanem a Kétfarkú Kutya és Hadházy Ákos/Momentum is megtalálta a maga fontos Budapest-mozgalmi témáit. A magányos ellenzéki szavazó megértette: nincs egyedül.

A rendszer alapjait érintő igazi csapást természetesen a három kikerülhetetlen és megváltoztathatatlan tényező súlyosbodása jelentette és jelenti. Az első a gazdasági romlás; az infláció féléves, háromhavi szintről kéthetes-hetes, néha napi szintre csúszik: Orbán, Nagy Márton hazudik valamit és a könyörtelen Infláció kikacagja. Minden másként, minden rosszabbul van. És már tudható, minden rosszabbul is lesz. A kétségbeesett hazudozás és kapkodás még a kormánypártiak számára is kínos: Orbán mindenhatósága nem, vagy rosszul hat a gazdaságra. Mocsárba vitted magad, ahol minél jobban kapálózol, annál inkább elmerülsz benne.

A második csapás a rendszerszintű korrupció lelepleződése. A Mészáros, Tiborcz szokásos ügyek mellé most oda került a Matolcsy család és a nemzeti bank alapítványainak ügye. Ha az elszánt hívek nem is akarják látni a Mészáros- és Tiborcz-vagyonok mögött imádott hősük arcát, Matolcsy túl ismert és túlságosan Orbán-közeli, semhogy tagadni lehetne a rendszertani összefüggést. Az MNB kirablása az állam egyenes kirablása, erre nem jöhet az a miniszterelnöki válasz: „gazdasági kérdésekkel nem foglalkozom”. A magyar társadalom eddigi viselkedése – „én békén hagylak téged (lopni) fent, ha te békén hagysz (élni) lent” – változóban van. Túl sok helyen és túl elpimaszodott módon ütközik bele élete a kiválasztottak, az új oligarchák mohó szerzésébe: az ő Svábhegyét, az ő Balaton-partját, az ő kecskeméti Neumann Egyetemét, az ő akadémiai épületét, az ő országát lopják el. Termékeny talajra hullik Hadházy többéves és mindennapos, illetve Magyar Péter országjáró vetése: ők azok, mondják, akik 15 éven át megloptak titeket és még mindig nem hagyják abba. Az Orbán-körben a hatalom és a vagyonszerzés olyan drogok, amelyekről nem képesek leszokni. Már tudják, hogy ebből baj lesz, mégis növelik a hatalom és a vagyon napi adagját.

A harmadik csapás a „kegyelmi ügy” óta növekvő erkölcsi válság a hatalom választói oldalán. Egyetlen politika se engedheti meg magának, hogy valamennyi vallott értékét elárulja. Az Orbán-rendszer az „Isten, haza, család” értékrendet sulykolta választóiba, sőt, az egész magyar társadalomba. Az istentelenek, a hazátlanok és a nem keresztényi családok az ellenség kategóriájába tartoztak/tartoznak. A „kegyelmi ügy”, egy pedofilt mentegető személy kormányzati felmentése a reformátusok Istenét és hívőit késztette pirulásra, hogy azután a katolikus Isten és őszinte hívei szomorodjanak el a papi pedofília és mentegetése láttán. Az egyházakról és püspökeikről kiderült, pénzért árulják a hitet – templomaikban ott a hitetlen hatalom, s nincs ott Isten. A hazáról kiderült, hogy Petőfi támadt rá a jószándékú kozákra, érthető, ha leszúrta. 56-ban nem kellett volna fegyvert fogni a baráti szovjetekre, hanem virággal várni őket. Az Orbán-haza nem szabadság és függetlenség, hanem megalkuvás és árulás. Az orbáni „szent családról” megtudtuk, hogy nagyapától unokáig fő összetartó kapocs a vagyonszerzés közössége; ha a te családod rosszul él, arról te tehetsz. A hatalom megsértett minden értékhordozó csoportot és személyiséget: az igazságot szolgáltató bírókat, a tudományt szolgáló tudósokat, a megalázottakat és megszomorítottakat védelmező szociális munkásokat, az igaz papokat. E hatalom az értéktelen és erkölcstelen emberek hatalma...

GÁBOR GYÖRGY: EGY NEMZET LÉLEGZETVISSZAFOJTVA VÁRJA HANKÓ BALÁZS ELMÉJÉNEK KATARTIKUS MEGVILÁGOSODÁSÁT

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2024.04.29.


Volt ez a bizonyos Shakespeare nevezetű szerző, akinek a Hamlet című tragédiájában két egyetemre történik utalás: az egyik a wittenbergi, a másik a párizsi egyetem. Shakespeare idején a legszínvonalasabb, legkorszerűbb, legnaprakészebb tudást biztosító egyetem a wittenbergi volt, a reformáció fellegvára, míg a párizsi, nagyon messze kerülve egykori XIII-XIV. századi önmagától, Shakespeare korában az egyik legunalmasabb, legkonzervatívabb, legérdektelenebb egyetem volt. Aligha véletlen, hogy az embertelen hatalommal konfrontálódó Hamlet, a darab főhőse, a wittenbergi egyetem hallgatójaként tér haza Dániába, ahol „rohadt az államgépben valami”. Miként az sem véletlen, hogy a párizsi egyetemre készül a szenilizálódásnak indult, s az embertelen hatalmat végtelen lojalitásával gyáván kiszolgáló udvaroncnak, Poloniusnak a fia, Laertes.

Azt javaslom ennek a Hankó Balázs nevű, a kultúráért és a felsőoktatásért felelős felelőtlen és kulturálatlan posztbitorlónak, hogy ha eddig még nem sikerült abszolválnia, ugyan olvassa már el Shakespeare remekművét, hogy ha máshonnan nem, hát innen tanulja meg, hogy vannak a világon kiválóan teljesítő, elsőrangú egyetemek és vannak pocsék, nívótlan felsőoktatási intézmények.

Hankó Balázs tegnap boldogan kürtölte teli a médiát, hogy hurrá, semmi baj sincs, nincs annak jelentősége, hogy a magyar egyetemi hallgatók nem élhetnek az Erasmus-ösztöndíj kínálta lehetőségekkel, van másik – mondta, aztán belenyúlt a bűvészkalapba, s egy mozdulattal előhúzta onnan a magyar – türk felsőoktatási együttműködési megállapodás pompás ígéretét, amely szerint mostantól a magyar egyetemi hallgatók a Fidesz-KDNP-nek hálával tartoznak, miután a kormány jóvoltából megússzák azt, hogy német, francia, holland, belga, olasz, spanyol, osztrák, finn, dán, svéd, cseh, norvég vagy akár izraeli etc. egyetemeken legyenek kénytelenek senyvedni, szellemi gyötrelmeknek kitéve agyilag sorvadozni, minthogy Hankó Balázs és a magyar kormány jóvoltából a fent felsoroltak helyett immár a XXI. századi tudományosság legvalóságosabb fellegvárait vehetik célba, stúdiumaikat Kirgizisztánban, Üzbegisztánban, továbbá Azerbajdzsánban és Kazahsztánban elmélyítve és kiteljesítve. S hogy a tudományos továbbképzési program is világos és félreérthetetlen keretbe illeszkedjék, Hankó Balázs az „erős kulturális kötelék” mellett megemlítette a „nyelvrokonság és a népművészeti hagyományok szoros kapcsolatát”, a türk államok „tudományos és innovációs potenciálját”, s az egyetemi tanulmányok mindent fölülíró kívánalmát, a „nemzeti identitás erősítését.”

Ha bekövetkezik a nem várt és nem remélt pillanat, hogy Hankó Balázs végre átvergődi magát a Hamlet c. tragédián, utána már csak egy dolog várna rá, ha a megerőltető olvasástól marad még erre agyi kapacitása: elgondolkodni azon, vajon mi volt az a motor, amelynek hajtóerejével az egykor abszolút vezető szerepet játszó iszlám tudományosságot állva hagyva, gyorsvonatként száguldott el mellette a nyugati, zsidó-keresztény tudomány, szakismeret és szcientificitás.

Segítek neki: ez a motor a nyugati világban, elsősorban olasz, francia, angol, spanyol földön létrejött universitas intézménye, azaz az egyetem volt, amely a hagyományos tudásanyag megőrzője, valamint a naprakész tudásanyag hordozója és továbbadója lett, s mindezt az egyház és a szerzetesrendek által fenntartott egyetemek oktatási és tanszabadságának szigorúan őrzött autonómiájára támaszkodva.

Ha mindezt sikerül Hankó Balázsnak átgondolnia (esélye ennek egyenlő a nullával, de a reményt sose adjuk fel), akkor immár Shakespeare legnépszerűbb drámájának ismeretével felvérteződve és a zsidó-keresztény civilizáció és kultúra egyik legfontosabb attribútumának felismerésével, valamint egy röpke pillanatra búcsút intve kormánykiszolgáló elvtelen lojalitásának, talán képes lesz eltöprengeni azon, hogy a fent ismertetett shakespeare-i példázat nyomán, manapság mely országok egyetemei hasonlíthatóak leginkább a wittenbergihez, s mely országok egyetemei a Shakespeare-korabeli párizsihoz.

Egy nemzet lélegzetvisszafojtva várja Hankó Balázs elméjének katartikus megvilágosodását.

NEM ORBÁN AZ UKRÁN UNIÓS CSATLAKOZÁS FŐ AKADÁLYA

G7.HU
Szerző: MÉSZÁROS R. ISTVÁN
2025.04.30.


A magyar kormány az elmúlt hetekben egyre fokozódó vehemenciával próbálja központi belpolitikai témává tenni Ukrajna európai uniós csatlakozását. Dacára annak, hogy a 2022. februári orosz agressziót követő hónapokban Orbán Viktor, Szijjártó Péter és a holdudvar is támogatólag nyilatkozott az ukrán csatlakozási folyamatról, a kormánypropaganda ma már gazdasági katasztrófaként, egzisztenciális fenyegetésként tálalja Kijev potenciális felvételét, amivel „vége lesz a mezőgazdasági támogatásoknak, a rezsicsökkentésnek és a családtámogatásoknak is”.


E félelmeknek ebben a formában nem sok közük van a valósághoz.


- A „rezsicsökkentés” és a családtámogatás nem uniós, hanem nemzeti finanszírozású politika.

- Ukrajna belépése esetén valóban csökkenne a Magyarország által elérhető kohéziós források mértéke, de ezen összegek lehívását ma sem Kijev akadályozza, hanem az Orbán hatalomgyakorlási elveivel kapcsolatos viták, ahol a jelek szerint a miniszterelnöknek fontosabb az igazságszolgáltatás vagy a felsőoktatás feletti közvetlen kontroll, mint az a néhány milliárd euró.

- A kohéziós és agrártámogatások jövőjével kapcsolatban valóban folynak komoly viták az Európai Unióban, de ezek messze túlmutatnak az ukrán csatlakozáson, és attól függetlenül is komoly változásokat ígérnek.

Mindez már csak azért is érdekes, mert az ukrán csatlakozással kapcsolatban vannak valós és komoly problémák. Ezek ugyan nem férnek fel egy óriásplakátra, de az európai uniós politika jövőjére nézve ahhoz hasonlóan fajsúlyos változásokat ígérnek, mint amilyenekkel a kormány riogat. Az Európai Unió intézményrendszere már a jelenlegi tagságot is nehezen bírja el, az ukrán belépéssel pedig a tagállami erőviszonyok is jelentősen átalakulnának. Orbán hatalmi elképzeléseire nézve is ez jelenti a fő veszélyt, nem a mezőgazdasági vagy a kohéziós politika alakulása...

CIVILIZÁCIÓS KIHÍVÁSOK - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: HORVÁTH BENCE
2025.04.30.


Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevele, benne többek között olyan cikkekkel, minthogy:





Többféle hírlevelünk van, itt lehet rájuk feliratkozni...