2025. május 7., szerda

NÉMETH DÁVID: 2040 ELŐTT NEM FOGJUK ELÉRNI AZ EU ÁTLAGOS FEJLETTSÉGI SZINTJÉT | 24.HU

DELLA / 24.HU
Műsorvezető: BAKA F. ZOLTÁN
2025.05.07.



Az éves mutatók helyett a negyedéves adatokra fogja helyezni a kommunikációs hangsúlyt a továbbiakban a kormány, arra, hogy az utolsó negyedévben elindulhat a magyar gazdaság. A 2,5 százalékos, egyszer már finomított kormányzati növekedési terv nem tud teljesülni, a bizalmi indexek alapján a második negyedév sem robbantja be a gazdaság motorját - mondja Németh Dávid, a K&H vezető elemzője a Dellában.

ÖSSZEOMLÁS – A „ROMÁN ORBÁN VIKTOR” AZ ELNÖKSÉG MELLETT A KORMÁNYT IS MEGSZEREZHETI

NAGYTOTÁL / VÁLASZ ONLINE 
Szerző: ABLONCZY BÁLINT
2025.05.07.


Csoda kellene ahhoz, hogy ne a radikális jobboldali George Simion nyerje a romániai elnökválasztás második fordulóját. 41 százalékos eredménye mindenesetre történelmi rekord keleti szomszédunk szélsőjobboldalának történetében. Az önmagát többször a magyar miniszterelnökhöz hasonlító politikus az első forduló után a „woke” és a „neo-marxisták” elleni közös harcra szólította fel Orbán Viktort. Miközben pártja, az AUR az úzvölgyi katonatemető körüli botrányból született meg, és ma is aktívan támadja a romániai magyarságot, a hazai kormányzati propagandában Simionnal megértő hangok is megjelentek – pedig a Fidesz még tavaly is mereven elhatárolta magát az AUR-tól
...

UNGVÁRY KRISZTIÁN: BEUGRÁS - MAGYARORSZÁG HADBALÉPÉSE A SZOVJETÚNIÓ ELLEN // VERSEGHY F. KÖNYVTÁR

UNGVÁRY KRISZTIÁN
Szerző: UNGVÁRY KRISZTIÁN
2025.05.07.



Ungváry Krisztián: Beugrás - Magyarország hadbalépése a szovjetúnió ellen // Verseghy Ferenc Könyvtár, Szolnok, 2025 április 24.


„NEM ISZAPBIRKÓZIK BARBÁROKKAL” – ERDŐ PÉTER EGYHÁZVEZETŐI HÚSZ ÉVE, I. RÉSZ

SZABAD EURÓPA
Szerző: KERÉNYI GYÖRGY
2025.05.07.


Hogyan viszonyul az egyház megújulásához az, aki egy hagyományos egyházkormányzati struktúrában és kultúrában szocializálódott? Megkérdezettjeink klerikálisnak tartják Magyarország pápaságra is esélyes prímását, de konzervativizmusa más, mint ahogy az egyházon kívüliek láttatni szokták, és nagyon különbözik Trump vagy Orbán radikális populizmusától is, inkább egy magasan képzett jogászemberé. Ügynökügyek és gyerekbántalmazások: igaz-e a magyar egyházra az intézményes szintre emelt elhallgatás vádja? Miért utálja a bíboros, ha a politika napirendje szerint rángatják egyházát? Erdő Péter nyomába eredtünk.


A pápaválasztás esélyesei közé sorolják Erdő Péter bíboros-prímást életkori, nyelvtudásbeli szempontok és világegyházi elismertsége alapján. Ő nem egy a magyar püspökök között; a vatikáni kúriai hivatalokban betöltött tisztségei, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöksége és általában ismertsége miatt globális játékos. Sokan vannak pozícióban, akiket egykor – akár harminc évvel ezelőtt – ő tanított a Lateráni Egyetemen. Az elmúlt években is rengeteg időt töltött Rómában, és kevésbé az előtérben, de nagy hatással volt az egész egyház fejlődésére.

Cikkünkben mégsem választási esélyt fogunk latolgatni, hanem a bíboros egyházvezetői életművét, világképét, gondolkodását próbáljuk megismerni, amennyire forrásaink tudása erre lehetőséget adott. Néhány fontosabb esemény, megnyilvánulás kapcsán elemezzük viszonyát is a magyar klérushoz és a politikához. Fontos elhelyezni őt abban a változássorozatban is, amely a két előző pápa, Benedek és Ferenc nyomán indult meg a katolikus egyházban: hogyan látják megkérdezettjeink az esztergomi prímás viszonyulását az ő pápai szerepfelfogásukhoz?

Néhány megszólalónk névvel vállalta a véleményét, egy teológus és Erdő Péter egyik közeli tanítványa anonimitást kért...

„NEM ISZAPBIRKÓZIK BARBÁROKKAL” – ERDŐ PÉTER EGYHÁZVEZETŐI HÚSZ ÉVE, II. RÉSZ

SZABAD EURÓPA
Szerző: KERÉNYI GYÖRGY
2025.05.07.


Hogyan viszonyul az egyház megújulásához az, aki egy hagyományos egyházkormányzati struktúrában és kultúrában szocializálódott? Megkérdezettjeink klerikálisnak tartják Magyarország pápaságra is esélyes prímását, de konzervativizmusa más, mint ahogy az egyházon kívüliek láttatni szokták, és nagyon különbözik Trump vagy Orbán radikális populizmusától is: inkább egy magasan képzett jogászemberé. Ügynökügyek és gyerekbántalmazások: igaz-e a magyar egyházra az intézményes szintre emelt elhallgatás? Miért utálja a bíboros, ha a politika napirendje szerint rángatják egyházát? Az Erdő Péter munkásságát, gondolkodását bemutató cikkünk második része.

Cikkünk első részében (amelyet itt olvashatnak) Erdő Péter klerikalizmusát és konzervativizmusát járták körbe megkérdezettjeink. Most az ügynöki és gyerekbántalmazási ügyek egyházon belüli kezeléséről és a prímásnak a politikához és a Fidesz-kormányhoz való viszonyáról lesz szó.

Tanítás helyett egyházkormányzati karrierépítés

Nagyon jó diplomatának tartják Erdő Pétert, ugyanakkor inkább tudósnak, mint a pasztoráció, a lelkipásztorkodás, az apostolkodás emberének. Karaktere ebben is közelebb áll XVI. Benedekhez, mint Ferenchez. „Megnyilatkozásai távol álltak a közvetlenségtől, nem nagyon érezte szükségét annak, hogy hozzászóljon a folyamatokhoz, különösen közéleti témákban. Harapófogóval kellett belőle kihúzni egy-egy interjút, nyilatkozatot. Megelégszik azzal, sőt helyesnek tartja, hogy a szentmiséken tartott szentbeszédeit szó szerint leközli a Magyar Kurír, ezzel a kifelé történő kommunikáció részéről nagyjából le is van tudva” – mondja Gégény István, aki emiatt dilemmának nevezi, hogy alkalmas-e lelki vezetői, pásztori pozícióra a XXI. században.

Sokan úgy érzik, hogy nincs közvetlen kapcsolatuk a katolikus egyház vezetésével, főleg éppen amiatt, mert Erdő Péter rendkívül távol van a mindennapok emberétől – teszi hozzá. „Habitusa sokkal inkább a könyvíróé vagy a tudományos előadóé, sőt tudunk idézni tőle olyan szerencsétlen kifejezést, ami nem az elesettekkel, a rászorulókkal, a menekültekkel, a saját nemükhöz vonzódókkal való szolidaritásról tanúskodik” – utal például a bíborosnak 2015-ben, a menekültválság csúcsán tett kijelentésére, miszerint az egyház nem jótékonysági intézmény, illetve a legálisan Magyarországon befogadott menekülteket nyaraltatni akaró őcsényi panziós ellen felzúduló népharag idején történt esetre, amikor mikrofont tartottak a bíboros orra alá, hogy mit üzen a katolikus egyház erről, mire azt felelte, hogy „Nem tudom”, majd ellépett a mikrofontól...

SZERETNE PÁPA (IS) LENNI...

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2025.05.05.


Amikor Rómában éltünk, az akkor 3-6 éves Dani fiam, aki abban az időben imádott focizni, kedvenc csapata, az AS Roma legnagyobb sztárjának, Francesco Tottinak („il capitano”) kinézte a 10-es mezét, amit a Campo de’ Fiori piacán meg kellett vásárolnunk neki, s amiben aztán büszkén feszített Róma utcáin. Egy ízben egy idősebb úr köszöntött rá nevetve: Ciao Totti, forza Roma! Dani kissé megszeppenve, de azért lepacsizott a bácsival, ahogy a nagyok ezt teszik, majd szégyenlősen odabújva hozzám, megkérdezte: apa, a bácsi tényleg azt hitte, hogy én vagyok Totti? Megnyugtattam Danit: Hát persze, naná! És várja, hogy vasárnap legalább három gólt rúgjál a Lazionak. Vasárnap délelőtt Dani kedvenc játszóterén az olasz haverokkal kergette a labdát. Én ültem egy padon, olvasgattam a friss napi sajtót. Egyszer csak látom, hogy Dani fülig érő szájjal rohan felém, s már messziről ragyogva ordít: apa, apa, egyet már rúgtam, ugye már csak kettőt kell még rúgnom!

Azt akarom mindössze mondani, hogy egy négy-ötéves gyereknél teljesen normális, ha éppen Tottinak, máskor pilótának, megint máskor matróznak, kukásautó vezetőjének, tűzoltónak vagy vadakat terelő juhásznak gondolja magát.

Ám az elmeháborodottságnak – és persze az őt megválasztók elmeháborodottságának – a manifeszt jele, ha egy 79 éves ember, aki amúgy az Egyesült Államok elnöke, miután megjárta a Vatikánt – nem mellesleg, az elhunyt pápa temetésén vett részt – az MI segítségével pápát csináltat magából, Totti helyett a pápa „mezét” öltve magára, s még oda is nyilatkozik: I’d like to be pope, vagyis szeretnék pápa lenni.

A történelem sok álszemélyiséget ismert: a XVII. századi Oroszország például tele volt Dmitrij cáreviccsel, IV. Iván (Rettegett Iván) törvényes örökösével, köztük azzal az I. Dmitrijjel, akiből cár lett, aztán hamarosan meggyilkolták, lásd Borisz Godunov története. Ma már tudjuk, hogy az ál-Dmitrijek egy része elmebeteg, másik része szélhámos volt, vagyis Trump személyiségétől és elmeállapotától nem is oly távoli esetekről lehetett szó. De volt a történelemben ál-Jeanne d’Arc is, Jeanne des Armoises személyében, voltak ál- illetve ellenpápák, például VII. Kelemen vagy XIII. Benedek néven, s akik még látták, azoknak felejthetetlen élmény volt Gogol Egy őrült naplójának Darvas Iván-féle előadása, amelyben az őrült egyszeriben boldog öntudattal jelenti ki magáról, hogy „én vagyok a spanyol király”, majd hozzáteszi, hogy – figyelem, kedves Trump elnök úr! – „felfedeztem, hogy Spanyolország és Kína tulajdonképpen egy ugyanazon ország. Csak tudatlanságból tartják őket két különböző államnak. Miért? Azt tanácsolom önnek, írja fel egy papírcédulára: Spanyolország. És?... Na?... Mi jön ki belőle? Kína! Igaz?”
Igaz, teljesen igaz!

De ha pápának tetszik lenni akarni, azzal sincs semmi baj, kedves elnök úr. Ki kell adni olyan pápai dokumentumokat, mint amilyen a Mirari vos volt (1832), ahol XVI. Gergely a sajtószabadság veszélyeire hívta fel a figyelmet; vagy amilyen a Syllabus volt (1864), ahol IX. Pius ítélte el ama gondolatokat, amelyek a vallásszabadság, a szólásszabadság vagy az állam és egyház elválasztása mellett érveltek; vagy amilyen az Arcanum Divinae Sapientiae volt (1880), ahol XIII. Leó kimondja, hogy a férfi a család feje, a nő pedig az alárendeltje, a házasság célja az engedelmesség és az utódnemzés; vagy amilyen a Casti Connubii volt (1930), ahol XI. Pius a születésszabályozás mindennemű formáját elutasítja; vagy amilyen a Humani generis volt (1950), ami XII. Pius pápa állásfoglalása a modernizmussal, az intellektualizmussal és a historicizmussal szemben; s persze ki lehet adni az új Index librorum prohibitorumot, a tiltott könyvek listáját, amely Galilei, Pascal, Kant, Spinoza, Descartes, Zola, Flaubert vagy Victor Hugo után új szerzőkkel és művekkel bővülhet.

Szóval Trump pápára ma is nagy igény mutatkozik. Részéről mindez őrült beszéd persze, de ebben a világban sajnos van benne rendszer!

MÁR ÁLLAMI JELENTÉS IS VAN ARRÓL, HOGYAN MŰKÖDIK A JÁRADÉKVADÁSZ NER-ES ÉPÍTŐIPAR

G7.HU
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2025.05.07.


Az Állami Számvevőszéknek a Magyar Nemzeti Bank működéséről szóló jelentései nem is elsősorban újdonságtartalmuk miatt érdekesek, hanem mert egy állami szervezet mutat be nagyon részletesen olyan visszásságokat, amelyek a NER-gazdaság alapját adják. A Matolcsy-féle üzleti kör ugyanis sok szempontból azt csinálta kicsiben a jegybank környékén, amit a Fidesz nagyban az ország teljes gazdaságával. Három héttel ezelőtti cikkünkben már bemutattuk, hogy az alapítványi vagyon égetése mennyire sok elemében hasonlít arra, ahogyan az állam Orbán Viktor vejének környezetéből vásárolt ingatlanokat százmilliárdokért. Nem csak itt fedezhető azonban fel analógia: az MNB építési megbízásai is elég jól leképezik a NER-es építőipar működését.

Kiválasztották magukat

A szerződéskötések előkészítő eljárásaival kapcsolatban, valamint … az átláthatósággal, kontrollok hiányával összefüggésben feltárt problémák felvetették a szerződések esetleges túlárazásának lehetőségét.

Ez az egyik végső megállapítása annak az ÁSZ-jelentésnek, amely a Magyar Nemzeti Bank működését, és azon belül is kiemelten a jegybanki ingatlanberuházásokat ellenőrizte (pdf). A megfogalmazás meglehetősen visszafogott ahhoz képest, hogy a számvevőszék tényleg nagyon durva szabálytalanságokat tárt fel a munkák odaítélésénél és ellenőrzésénél is.

Az nem volt újdonság, hogy az MNB körüli ingatlanfejlesztéseket egy jól körülhatárolható, Matolcsy György jegybankelnök Ádám nevű fiához köthető üzleti kör végzi, erről már évek óta cikkezett a sajtó. Az ÁSZ jelentése azonban azt is részletesen bemutatta, hogy ez

az üzleti kör szó szerint magát választotta ki a munkák elvégzésére.

A beszerzéseknél ugyanis az volt az általánosan bevett módszer, hogy a MNB* megbízott egy Matolcsyékhoz köthető vállalatot az adott beruházás előkészítésének lebonyolításával. Az ÁSZ összefoglalója szerint ennek a cégnek a feladata volt „az ajánlati felhívások elkészítése, az ajánlatok bekérése, kiértékelése, a vállalkozók kiválasztása vagy abban való közreműködés”. Tehát tulajdonképpen erre a vállalatra bízták rá, hogy találja meg a megfelelő kivitelezőt.

A cég pedig valahogy mindig a saját leányvállalatát találta a legalkalmasabbnak a munka elvégzésére. A folyamat során még a látszatra sem adtak: a tulajdonosi kapcsolat lényegében az első pillanattól kétség nélkül beazonosítható volt...