2025. február 5., szerda

FELFEDEZTE A KORMÁNY A MAGYAR KÖZÉPOSZTÁLYT, DE TÉNYLEG OLYAN IZMOS?

G7.HU
Szerző: STUBNYA BENCE
2025.02.03.


A középosztály megerősítése lett az elmúlt hetekben Orbán Viktor egyik kedvenc témája, és ugyanez az egyik fő csapásvonala a kormány új kommunikációs kampányának, amiben az elmúlt időszak sikereit és a gazdasági hangulatjavító intézkedéseket mutatják be.

2025 a középosztály megerősödésének az éve lesz – mondta Orbán a Kossuth Rádióban január közepén. Az interjúban arról is beszélt, hogy az ő definíciója szerint az számít középosztálybelinek, akinek van saját ingatlanja, gépjárműve, a családját munkából tartja el, és a hónap végén is kijön a pénzéből. A 2025-ös gazdaságpolitika Orbán szerint a középosztály megerősítése mellett az az alatt lévők középosztályba való segítését célozza, ami a covid előtt Magyarország meghatározó társadalmi folyamata volt.

A pénzügyi stabilitásról, megtakarításokról Orbán részletesebben is beszélt egy másik interjúban. Az állampapírok év elején esedékes kamatkifizetései kapcsán azt mondta, nagyjából 800 ezer embernek van megtakarítása állampapírban, és ha ezt felszorozza néggyel, az már hirtelen 3,2 millió ember. Orbán szerint ebből látszik, hogy „izmos középosztályunk van”, hiszen százezrekben mérhető azoknak a családoknak a száma, amelyeknek 5-20 millió forint közti állampapírban elhelyezett megtakarítása van. Azt is megemlítette, hogy Magyarország a lakosság összes nettó megtakarítása alapján a 13. helyen van az Európai Unió tagállamainak mezőnyében, ez pedig nem a családok nemzedékein keresztül történő felhalmozás, mert azt a kommunizmus lehetetlenné tette, hanem egy középosztály-politika eredménye. Szerinte ez is bizonyítja, hogy Magyarország nem szegény ország, „miközben a károgó ellenzéktől azt hallja, hogy mi vagyunk a legszegényebbek”.

Múlt hétfőn a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Lámfalussy Konferenciáján a miniszterelnök arról beszélt, hogy a kormány 2010 óta dolgozik az erős középosztály megteremtésén, amiért sokat is tett. Jelentősen nőtt a foglalkoztatottak száma, a foglalkoztatottsági ráta, és a háztartások pénzügyi megtakarítása, 10-ből 9 magyar saját tulajdonú ingatlanban lakik, a mikrovállalkozások 10 év alatt megduplázták a bevételüket, és a munkavállalók 60-70 százalékának folyamatosan nőtt a reáljövedelme (kivéve 2023-ban).

A miniszterelnök szerint ez nem csak önmagában fontos cél. Szerinte a következő időszakban csak azok az országok lehetnek sikeresek, ahol a középosztályon nyugvó társadalmi rend megingathatatlan és megbillenthetetlen. Azt is mondta, Magyarországon nem engedték, hogy megtörténjen az, ami nyugaton, ahol a liberális államszervezési modell elgyengítette a nyugati középosztályokat. És miközben az európai középosztályok fogyatkoznak, a kelet-ázsiai világban százmilliószámra emelnek be nagy társadalmi rétegeket a középosztályba, amivel nemcsak stabilitást, hanem gazdasági prosperitást is teremtenek maguknak Orbán szerint.

Közkedvelt középosztály

A középosztály fogalmának előhúzásával a miniszterelnök olyan hagyományhoz kapcsolódik, amiben a rendszerváltás óta pártok egész sora osztozott...

UPOR LÁSZLÓ: LEVÁGJUK AZT, AMIT VARGABETŰNEK GONDOLUNK ÉS NÉHA NEM VESSZÜK ÉSZRE, HOGY A LÉNYEG A KIFEJTÉSBEN REJLENE

NÉPSZAVA
Szerző: HORVÁTH PATRÍCIA
2025.02.03.


Upor Lászlóval, a Népszava és az Esterházy Magyarország Alapítvány együttműködésében indított élet.történet. pályázat zsűritagjával beszélgettünk felfedezőutakról, buboréklakókról és a történetmesélés idejéről.


Azt mondta a múltkor, amikor beszélgettünk, hogy „ideje van a mesélésnek”. Miért gondolja, hogy most van ideje? Vagy már egy ideje ideje van?

Azért, mert leszoktunk arról, hogy alaposan végiggondolt, hosszú történetekben – komolyan vagy viccesen, de részletezve – beszéljünk magunkról meg egymásról. Rövidítésekben fogalmazunk. A szó szoros értelmében is rengeteg rövidítést használunk: levágjuk azt, amit vargabetűnek gondolunk és néha nem vesszük észre, hogy a lényeg a kifejtésben rejlene, a megfogalmazás dallamával, ritmusával együtt. És ezt nem csak nyelvi értelemben mondom: a tartalmi részletezésről is beszélek. Mert az a bizonyos kisördög – meg a kisangyal is – a részletekben rejlik. Egy életet, akár egy drámát el lehet mesélni öt szóban, és azt hisszük, hogy átadtuk a lényeget, hiszen ön is tudja miről beszélek, én is tudom miről beszélek, mehetünk is haza. Csakhogy semmi más nem képes azt a telített ismeretet átadni, azt a gazdag élvezetet nyújtani, amit egy „kifejtő”, illetve aprólékos elbeszélés. Egyrészt tehát az életmód – életstílus? – szempontjából is ideje van a mesélésnek. Másrészt meg azért, mert a világ sok kicsi és néhány hatalmas csapdába készül belesétálni, vagy van éppen belesétálóban, és ezeket a csapdákat annál nagyobb eséllyel kerüljük el, minél többet tudunk a másikról meg egymásról – és egyáltalán nem utolsósorban saját magunkról. Ehhez pedig történetek kellenek. Nem általánosítások, nem deklarációk, nem sommás ítéletek, hanem komplex és kompakt élettörténetek...

UKRAJNA SORSA - RÁCZ ANDRÁS, NÉMETH ANDRÁS HVG | DOKK

DOKK PODCAST
Szerző: BIDF OFFICIAL
2025.02.04.



Résztvevők: 

▶ RENDEZŐ: Jury Rechinsky 
▶ SZAKÉRTŐ: Rácz András történész / HistorianJournalist, Foreign Policy Expert
▶MODERÁTOR: Németh András újságíró, HVG / Journalist, HVG 

A beszélgetés HAMAROSAN magyar felirattal is megtekinthető

A GAZDASÁG VALÓJÁBAN RECESSZIÓBAN VAN, A 2024-ES TELJESÍTMÉNYE NEM ÉRI EL A 2022-EST

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2025.02.05.


Ha egy bili helyett kettőt gyártanak, akkor az 100 százalékos növekedést jelent – ennek fényében kell a helyén kezelni azt, hogy a magyar gazdaság az idén növekedni fog, hiszen a bázis rendkívül alacsony – szögezte le Katona Tamás. A Központi Statisztikai Hivatal korábbi elnökét, volt pénzügyi államtitkárt a tavalyi gazdasági teljesítmény friss adatának közzététele után kerestük meg, hogy reagáljon a kormány prognózisaira. Köztük arra, hogy ha burkoltan is, de már Nagy Márton is elismerte, nem fogják tudni tartani a költségvetés alapjául szolgáló 3,4 százalékos növekedést. Katona szerint sem lesz meg, legfeljebb 1-1,5 százalékkal bővülhet az idén GDP. Ezzel pedig nem leszünk uniós éllovasok – cáfolt egy további kormányzati vágyálmot. Ami azt illeti, a magyar gazdaság valójában recesszióban van – mondta, s el is magyarázta, miért.


A múlt hét második felében tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal a tavalyi gazdasági teljesítmény egészére vonatkozó gyorstájékoztatóját, s ugyanazon a napon publikálta az EU statisztikai Hivatala, az Eurostat a GDP helyzetét azokban az országokban, amelyekről már rendelkezésre állnak az adatok. Nos, a jó hír – s ennek megfelelően veri is a mellét minden megszólaló kormányzati tényező –, hogy a magyar gazdaság kikerült a technikai recesszióból (amiben a 2. és 3. negyedév gazdasági zsugorodása miatt került). A GDP ugyanis a 4. negyedévben – szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint –0,5 százalékkal bővült az előző, 3. negyedévhez képest. 2023. utolsó negyedévéhez viszonyítva, a növekedés minimális, 0,2 százalékos volt. 2024 egészében pedig a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,6 százalékos plusz volt 2023 egészéhez képest. Ahogy a Portfolio rámutatott: ezek az adatok meglepetést okoztak, kedvezőbbek a piaci várakozásoknál, mind éves, mind negyedéves összevetésben néhány tized százalékponttal jobbak lettek az elemzői előrejelzéseknél. „A kormány kicsivel nulla feletti GDP-indexeket várt, a KSH számai alapján ez megvalósult” – írta a szakportál. Mindenesetre Nagy Márton örömködött: a Facebookon a következőt posztolta: „Úgy látjuk, hogy a gazdaság 2025-ben negyedévről negyedévre egyre nagyobb ütemű növekedésre vált, 2025 második felében pedig már 3 százalék feletti bővülést tapasztalhatunk.”

Az Eurostat adataiból azt látjuk, hogy a fenti teljesítménnyel a magyar gazdaság nem is áll annyira rosszul, összehasonlítva a többi tagállammal (már azzal a 12-vel, amelyikről már szintén rendelkezésre állnak az adatok). Az egész éves gazdasági teljesítmény kilenc országban növekedést hozott, háromban visszaesést, köztük van Németország (-0,2 százalék) és Franciaország (-0,1 százalék), valamint Írország [-1,3 százalék). Nálunk jobban teljesített hat tagország, jobb volt az uniós átlag is, miközben szintén hat tagállam produkált gyengébb eredményt. Nagy Márton ezt is sietett kommentálni. A közösségi médiában büszkén a következőt írta: „A magyar GDP-növekedés 2024-ben az uniós középmezőnyben volt, de 2025-ben a 3 százalék körüli növekedés már az élmezőnyben lesz!”...


A POLITIKÁNAK HASZNOS, HA TÖNKRETESZI A BÖLCSÉSZETET

VÁLASZ ONLINE
Szerző: SASHEGYI ZSÓFIA
2025.02.05.


A Pázmány Germanisztika Tanszéke a hétvégén, 32 év után befejezte működését, mivel az egyetemi vezetés úgy döntött, a jövőben nem kíván germanisztikai tanulmányokat kínálni hallgatóinak. Bár a bölcsészképzések bezárása világtendencia, hazánkban most feltehetően felsőbb utasításnak tesznek eleget a nagy egyházi egyetemek azzal, hogy lemondanak több évtizedes műhelyeikről. Jóllehet, a Világgazdasági Fórum előrejelzése szerint a humán képzések elengedése stratégiai hiba, ennél is nagyobb válságot okozhat, hogy a magyar kormány minden erejével igyekszik visszafogni a felsőoktatásba kerülők számát. A fiatal diplomások arányát illetően mára a középmezőnyből az utolsó előtti helyre csúsztunk az Európai Unióban. Kinek az érdeke ez? Nagytotál
.

„Azért írunk és olvasunk verseket, mert valamennyien az emberi fajhoz tartozunk. Az emberi faj pedig tele van szenvedéllyel. Az orvostudomány, a jog, a közgazdaság, ezek mind nemes dolgok, kellenek a létfenntartáshoz. De a költészet, a szépség, a romantika, a szerelem – ezek azok, amiért érdemes élni.” (Holt költők társasága)

Az elmúlt hetek, sőt, hónapok híradásai alapján joggal lehet az a benyomásunk, hogy egyre több repedésen át ömlik kifelé a víz a magyar felsőoktatás akváriumából. Az intézmények fenntartóinak üzleti szemlélete a jelek szerint megpecsételi a klasszikus értelemben vett bölcsészképzés sorsát. Az állam folytatja kivonulását a felsőoktatásból: újabb ingyenes férőhelyeket vont meg az egyetemektől, s miközben a szakképzést erősíti, zuhanórepülésben a felsőfokú képzettséggel rendelkezők aránya. Az ország legjobb egyeteme állami kézben, éhbéren vegetál.

A nagy egyházi intézmények fenntartói inkább milliárdos campusokba fektetik az államtól kapott vagyonukat, közben pénzhiányra és a túl kevés hallgatóra hivatkozva megszüntetik alapvető humán képzéseiket. Mondván: nem rentábilisak. A kevés hallgatóért viszont újabb versenyző is ringbe száll: szeptembertől új humán szakokkal jelentkezik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE), amely biztos nyertese lesz a kialakult helyzetnek. De miért nem választják a humán pályát a fiatalok? Vajon csak Magyarországon váltak üzleti szemléletűvé az egyetemek? És tényleg nem lehet jól elhelyezkedni bölcsész diplomával? Nehéz átlátni, mi miért történik, de azért nem lehetetlen.


Készséges egyházi fenntartók a bölcsész szakok leépítése mögött

„Majd akkor lesz több oktató, ha lesz több hallgató!” – mondta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának dékánja, miután az általa lényegében már felszámolt germanisztika szak képzésük kellős közepén lévő hallgatói arra kérték, biztosítsa számukra az oktatói hátteret. A bölcsészkarának alapító intézetei közé tartozó Germanisztika Tanszéket a Pázmány a „szakmai színvonal emelése és a rendelkezésükre álló kapacitások hatékonyabb kihasználása érdekében” indított együttműködésre hivatkozva engedte át a Károli Gáspár Református Egyetemnek. Nyilván ilyesmire fog hivatkozni akkor is, amikor a többi bölcsészképzését engedi majd át. Az elmúlt évek gyakorlatának tükrében ugyanis naivitás lenne azt hinni, hogy ez nem fog bekövetkezni. Bognár Zsuzsa, a Germanisztika Tanszék egykori vezetője legalábbis erről beszélt lapunknak...

RENDŐRAKADÉMIAI SZÉKFOGLALÓ - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: HERCZEG MÁRK
2025.02.05.


A BRFK különös sajtótájékoztatója, a gurulódollározást felváltó ukránpénzezés, Trump újabb nagyszerű ötletei és a terézvárosi kutyaszarüldözés a 444 reggeli hírlevelében.

Jó reggelt kívánok mindenkinek a fokozott ellenőrzés előtt! Újra itt a 444 napindító – de nem az egyedüli – hírlevele, benne az elmúlt 24 óra főbb cikkeivel.

RENDŐRIRAM


A rendőrség egészen furcsa sajtótájékoztatón jelentette be, hogy mégis nyomozni kezdtek az V. kerületi lakástűz után megtalált japán nő ügyében. A nő terrorban élt Budapesten, mégsem kapott segítséget a hatóságoktól. Az ügy felháborodást keltett, ami után a kommentelőkkel hevesen kommunikált a rendőrség, de az ezzel kapcsolatos kérdéseinkre nem kaptunk értékelhető választ.

KOMMÜNIKÉ

Kocsis Máté szerint az ukrán állam lejárató kampányt indít Orbán ellen, ezt a titkosszolgálatok közölték a nemzetbiztonsági bizottság ülésén. Az új narratíva az, hogy guruló dollárok helyett ukrán pénzért árulják a hazát. Az Orbán család gazdasági birodalmáról szóló film miatt vádolják ukrán finanszírozással a Direkt36-ot, ami Direkt36 szerint viszont egy szó sem igaz a vádból.

NEMESI ARCÉL

A leggazdagabb magyar nomádabb vidékekre jár, mint a többi fideszes szupervadász: Mészáros Lőrinc a tádzsikisztáni Pamír hegységben vadászott kőszáli kecskére és sziklaszarvasra.

Sebestyén Géza, az MCC gazdaságpolitikai műhelyének vezetője forradalmi megállapításokat tett: jobb ma szegénynek lenni Magyarországon, mint amilyen 15 éve volt gazdagnak, hiszen több a tévé és a telefon.

- Rahimkulov Ruszlan cégének ügyvezetője vette meg a volt soproni gyermekotthon épületét.

LAKÓHELY

Terézváros háborút indít a kutyaszar ellen: nem azokat büntetik, akik nem szedik össze kutyájuk utána a szart, mert a tettenérés lehetetlen, hanem azokat, akiknél nincs üres kakazacskó.

Orbán Viktor folyamatosan tárgyal, hogy egy jó dealt(!) köthessen az új amerikai kormányzattal. Amikor újabb jó hírt jelentett be, Rogán Antal furcsa testtartásban hallgatta.

Csehország és Dánia is csatlakozna a szuverenitásvédelmi törvény miatt Magyarország ellen indított EU-s eljáráshoz.

- A titkosszolgálatok szerint nem iszlám radikálisokhoz köthetők az iskolákat ért bombafenyegetések.

- Fejenként 5 millió forinttal segíti az EU a magyar tanárok béremelését 2030-ig.

Felújítás lesz a ferihegyi repülőtéren, forgalomkorlátozások jönnek az indulási és az érkezési oldalon is.

- A parkolósáv és a járdaszegély közé költözik a bringasáv a Nagykörúton.

TRUMPIZMUS

Volodimir Zelenszkij nyitott Trump ajánlatára, aki ahhoz kötné Ukrajna támogatását, ha hozzáférhetne a ritkaföldfém-készletekhez. Közben Kijevben attól tartanak, hogy Trump és Putyin el akarja takarítani az útból Zelenszkijt, ezért mielőbbi választásokat szorgalmaznak.

Kína vámokkal és ellenőrzésekkel válaszol a Trump által bevezetett vámokra: vámot vetnek ki az amerikai szénre, az LNG, a kőolajra és az autókra, a Google-lel szemben pedig monopóliumellenes vizsgálatot indítanak.

Trump 8,3 milliárd liter vizet folyatott ki a kaliforniai víztározókból, szakértők szerint feleslegesen.

- Azzal vádolják Trump fiát, hogy védett madarat ölt meg a velencei lagúnában.

VARIETÉ

Nemzeti büszkeség: a koreai kajainfluenszer fél tucat fullosra pakolt lángossal zárta budapesti körutazását, ebből kettő nutellás volt, mert az volt a kedvence.

Neil Gaiman volt bébiszittere polgári pert indított az író ellen szexuális erőszak vádjával, Scarlett Pavlovich 7 millió dolláros kártérítésre tart igényt.

- A miskakancsó ihlette Miska lett az oszakai világkiállítás magyar kabalafigurája.

- Csillagokból kirakott csodaszarvas csillog a magyar űrprogram logóján.

VILÁG

Putyin elindítja az orosz Eurovíziót, az Intervigyenyijét, a versenyt a Kreml felügyeli, az eredményeket egy politikai vezető hitelesíti. Szergej Lavrov szerint hiba volt, hogy az orosz külpolitika a Szovjetunió összeomlása után a Nyugat felé fordult.

Tíz halottja van egy svédországi felnőttképzési intézményben történt lövöldözésnek, a támadó is meghalt.

- A kazah kormány szerint a decemberben lezuhant azeri gépet „külső objektumok” rongálhatták meg.

- Ausztrália kitiltotta a DeepSeeket minden kormányzati eszközről és rendszerről.