MOST JÖVÖK / TELEX VIDEÓ Műsorvezető: FÁBIÁN TAMÁS 2025.02.04.
Azt állítja, összeomlott a gyermekvédelmi rendszer, mert nem tudják kiemelni azokat a gyerekeket, akikről tudják, hogy rendszeresen verik őket a családjuknál. Szerinte az elmúlt egy évben csak látszatintézkedések történtek, a kórházban hagyott csecsemők ügye is megmutatta, mennyire rosszul működik a gépezet. Miután tavaly ilyenkor meghirdették az Odakint szörnyek járnak tüntetést, 24 órán belül felhívták egy állami cégtől, hogy másnap már nem kell mennie az előre leszervezett forgatásra. A Most jövök legújabb adásának vendége Tapasztó Orsi mentálhigiénés szakember, fizikus, tartalomgyártó.
Sebestyén Géza szerint ezt az támasztja alá, hogy ma egy, az alsó jövedelmi ötödbe tartozó családnak több mobilja és laptopja, és majdnem annyi autója van, mint 2010-ben a leggazdagabb 20 százalék egy háztartásának.
Ma Magyarországon jobban élnek a szegények, mint 2010-ben a gazdagok – erre a következtetésre Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője jutott, aki saját Facebook-oldalán mutatta be számításait. Sebestyén arra alapozza a kijelentést, hogy a KSH adatai szerint a társadalom legszegényebb jövedelmi ötödének 2020-ban átlagosan bizonyos eszközökből – tévékből, mobiltelefonból, autóból – több vagy közel annyi volt átlagosan, mint 2010-ben a leggazdagabb 20 százaléknak.
Az elemző kiemeli például, hogy LED-, LCD-, plazma-, vagy lézer-televízióból 15 éve még a leggazdagabbak közül is csak átlagosan 25 jutott 100 családra, míg 2020-ban már a legszegényebbekre is 111. Mobiltelefonból 2020-ra 257 jutott 100 szegény családra, miközben egy évtizeddel korábban még ugyanennyi gazdag háztartásra is csak 192. Ugyanígy több laptopja, tabletje, hűtője volt az öt évvel ezelőtti nélkülözőknek, mint korábban a vagyonosabbaknak – sőt, még a 100 háztartásra jutó szárítógépek számában (5 a 2-vel szemben) is verik a mai szegények a korábbi gazdagokat...
„Az Európai Unióban a külkereskedelem a kezdettől fogva uniós jog, amiből az következik, hogy csak az EU köthet kereskedelmi megállapodásokat, ha pedig egy tagország köt egy harmadik országgal, annak is összehangban kell állnia az EU kereskedelempolitikai szabályaival.” Így reagált A Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézetének korábbi vezetője Orbán Viktor keddi – a kereskedelemmel kapcsolatos – kijelentésére, miszerint az EU meg fogja szívni, ám mi, magyarok „egy jó dealt fogunk kötni az Egyesült Államok új kormányzatával.” Inotai András szerint egy láncolatba illik az az orbáni vágyálom is, hogy Trump hatalomra jutásával eljön a magyar-amerikai kapcsolatok aranykora. „Nem vagyok pszichológus, de amit ő csinál, az nem magyarázható politikai, gazdasági, nemzetérdekeket védő racionalitással – ez már pszichológiai eset, aminek a súlyos következményeit az ország szenvedi el, s ha hagyjuk, még súlyosabb következményekkel kell számolnunk” – mondta.
„A világkereskedelem eddig ismert szabályainak is búcsút inthetünk. Trump elnök ki fog állni az amerikai érdekekért, Európa ellenében is. Nehéz hónapok előtt áll az Európai Unió és kemény hónapok elé néznek a brüsszeli bürokraták...Megállapodást, egy dealt kell kötnünk, hogy meg tudjuk őrizni a gazdasági kapcsolatainkat az Egyesült Államokkal. Igazán jó dealt pedig azok tudnak kötni, akik nemcsak ismerik, de tisztelik is egymást...Mi mindig is tudtuk, hogy Trump elnök vissza fog térni, ezért felkészültünk. Folyamatosan tárgyalunk, és egy jó dealt fogunk kötni az Egyesült Államok új kormányzatával. A brüsszeliek pedig megehetik, amit főztek!” A többi között ezt is tartalmazza Orbán Viktor kedd délelőtti Facebook posztja, amit az Európai Unió hétfői „elvonulásnak” nevezett informális csúcstalálkozója kapcsán tett közzé.
Az egy dolog, hogy a miniszterelnök – vélhetően a figyelemfelhívás, a nyomaték kedvéért – a rövidke pár mondaton belül háromszor is nagy piros felkiáltójelek közé tette azt a szót, hogy „deal” (amit lefordítva leginkább alkunak nevezhetnénk), de van azért további problematikus momentum is mondandójával kapcsolatban. Az ugyanis felveti a kérdést, vajon Magyarország, mint uniós tagország, valóban köthet-e külön „dealt” az Egyesült Államokkal? Inotai Andrást kérdeztük...
SZABAD EURÓPA Szerző: Wiedemann Tamás, Kósa András, Benyó Rita 2025.02.03.
Garancsi István és Somlai Bálint mellett többek között török építőipari vállalkozások is jelentkeztek a MÁV által meghirdetett állomásfelújítási pályázatra. A legtöbb ajánlat a Déli pályaudvarra érkezett, információnk szerint a siófoki pályaudvarban senki sem látott fantáziát, a Nyugatira a terézvárosi önkormányzat is pályázott.
A MÁV november 29-én hirdette meg a honlapján állomásfelújítási programját. Az állami vasúttársaság olyan befektetők, ingatlanfejlesztők jelentkezését várta, akik az ingatlanok egy részének korlátozott időre szóló, kereskedelmi célú hasznosításáért cserében vállalják az adott állomásépület megújítását a környezetével együtt. A beruházást rengeteg kritika éri, mivel 99 évig a magáncégek üzemeltethetik az ingatlanokat a felújításért cserébe. „Évszázados ingatlanpanama készül Budapest legnagyobb pályaudvarain: Lázár János utasítására a MÁV 99 évre adná ki a teljes Déli, Nyugati, Keleti és Kelenföldi pályaudvarok ingatlanhasznosítását egy 7, azaz hétoldalas pályázati kiírással” – írta decemberben a közösségi oldalán Vitézy Dávid fővárosi képviselő.
A MÁV programjára január 31-ig lehetett pályázni. A Szabad Európa információi szerint a siófoki pályaudvarra egy ajánlat sem érkezett, ezzel szemben a fővárosban található Déli pályaudvarra már sokkal nagyobb volt az érdeklődés: a Szeivolt Éptech Kft., a Market Asset Management Zrt., a Wing Zrt. és a Raw Development Kft. adott be pályázatot.
A Szeivolt Éptech Kft. nemcsak a Délire, hanem a Keleti pályaudvarra is adott ajánlatot. A céget 2021 októberében alapították, a tavalyi évet 493 millió forintos árbevétellel és nyolcvanmillió forintos adózott eredménnyel zárta. A társaság egyedüli tulajdonosa Szeivolt Csaba. A vállalkozás honlapján elérhető információk szerint a kereskedelmi, lakossági és civil szférának építenek, referenciaként leginkább családi házak fotói vannak feltüntetve. Építészet, belsőépítészet a kezdeti tervezéstől a végleges kivitelezésig.
A Nyugati pályaudvarra az Erdei Bálinthoz köthető Redwood Real Estate Holding adott be pályázatot. Hogy Erdei pontosan melyik cége pályázott, azt nem tudjuk, de feltehetőleg a Redwood Holding Kft. nyújtotta be a dokumentumokat. A céget 2017-ben alapították, 2023-ban 167 millió forintos árbevételt ért el 112 millió forintos adózott eredménnyel. A társaság tulajdonosa az Erdei Bálint által megnevezet bizalmi vagyonkezelő. A cég honlapja szerint lakóingatlan-, szálloda- és irodafejlesztéssel foglalkoznak.
A Nyugatiban a VI. kerületi önkormányzat is fantáziát látott. Ez nem véletlen, hiszen Soproni Tamás, Terézváros momentumos polgármestere a MÁV pályázatának megjelenése után azt állította, hogy magánkézbe vándoroltatná a kormány a Nyugati pályaudvar környékén lévő vasúti területeket. Ez szerinte ellehetetlenítené a Podmaniczky park létrehozását, amelynek megvalósításáért évek óta küzd a VI. kerület. A Telex kérdésére az Építési és Közlekedési Minisztérium ezt cáfolta, szerintük az állomásmegújítás-program a megpályázott állomásépületek – vasútüzemtől szigorúan elválasztott – épített részén teszi csak lehetővé a kereskedelmi célú hasznosítást...
A közpénzherdálás csúcsteljesítménye, amikor egy beruházás elkészül, de mivel a cél a lopás volt, sosem kerül használatba. Kastélyok, stadionok, fürdők és persze állatkert, amelyeket akár használhatnánk is, de inkább enyésznek, mint egy posztapokaliptikus zombifilmben. Szavazzon, melyik legyen a pénzégetés emlékműve!
A hungarikumok közé is sorolhatnánk a lopásnak azt a típusát, amelyben a beruházás amúgy elkészül, akár használhatná is a nép, de mivel a cél valójában a közpénz magánvagyonná alakítása volt, azzal már senki nem fáradozik, hogy beüzemelje azokat. A műfaj egyik variációja, amikor a politikai rövidlátás miatt marad befejezetlen egy létesítmény.
A magyar pusztában elfeledve állnak gigantikus betontorzók, üvegkupolák, üres lelátók. Összeszedtünk hat ikonikus példányt, amelyek közül olvasóink választhatják ki, melyik legyen a magyar pénzégetés emlékműve...
A Rahimkulov Ruszlan Megdetovics tulajdonában lévő Startimmo Ingatlanfejlesztő és Beruházó Kft. ügyvezetője vásárolta meg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-től Sopron egyik ikonikus épületegyüttesét – erre utal az értékes ingatlan tulajdoni lapján megjelent új bejegyzés. A korábban gyermekotthonként funkcionáló, több épületből álló ingatlan több mint tízezer négyzetméteres, ráadásul Sopron legdrágább városrészében, a Lőverekben van.
Már pakolnak a volt soproni gyermekotthon udvarán, kezd heggyé nőni az egykori szobákból kihordott limlom a Lőverek egyik központi részén. Az állami tulajdonú épületegyüttest az ingatlan-nyilvántartás szerint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) végre értékesítette. Végre, mert a gyerekeket a már akkor is méltatlanul rossz állapotú otthonból 2009-ben költöztették ki, azóta csak romlott az ingatlan állapota. Sopronban azonban nem mindenki örül ennek. Vannak, akik attól tartanak, hogy az új tulajdonos lebontja az ingatlant, ezért már az épületeket védő élőláncra toboroznak.
Semmi sem jó
Az épület ablaküvegei már rég kitörtek, befutotta a borostyán a falakat, amik köztudottan már akkor vizesek voltak, amikor még itt laktak a gyerekek. A több mint tízezer négyzetméteres ingatlan megvásárlása ennek ellenére is jó üzlet lehet, lévén a Lőverek városrészben a legmagasabb a négyzetméterek ára az egyébként is drága Sopronban.
Január 9-én jelent meg az ingatlan tulajdoni lapján az új bejegyzés, amin a tulajdonos Ábrahám Zsuzsa. Ő az ügyvezetője a Startimmo Ingatlanfejlesztő és Beruházó Kft.-nek, ami saját tulajdonú ingatlan adásvételével foglalkozik, és ahol Rahimkulov Ruszlan Megdetovics a másik tulajdonos.
Ő Megdet Rahimkulov orosz milliárdos Magyarországon élő kisebbik fia, aki 178 milliárdos vagyonával maga is a 11. helyen volt tavaly a leggazdagabb magyarok Forbes-listáján. Neve felbukkant a Városháza-gate kapcsán, bátyja, Timur pedig a Corvinus Egyetem úgynevezett vizsgabotrányában került legutóbb a figyelem középpontjába. Testvérével együtt ők az OTP és a Mol nagytulajdonosai. Hogy mekkora OTP- és Mol-részesedéssel bírnak a testvérek, azt a tulajdonrészeik átstrukturálása miatt már nehéz már nyomon követni, de 2022-ben még 7 százalékos tulajdonosok voltak az OTP-ben, amivel a bank egyik legnagyobb befektetőjének számítottak.
Telefonon és emailen is kerestük a céget, hogy mik a terveik a soproni ingatlannal, de egyelőre nem kaptunk választ...
A szokásos Orbán interjú, ámde sokkal szórakoztatóbb a szokásosnál. Túl azon, hogy Orbán elmondja, hogy a szankciókat elfogadni nem kell félnetek jó lesz ha mindenki egyetért én nem ellenzem, egyéb csemegék is vannak benne. Például kiderül, hogy mit kell kérdezni Orbántól, hogy ne vigyenek el a rendőrök, és az is, hogy mit jelent valójában a cinizmus. Utóbbit bemutatja Lázár János is, aki meghívott vendégként beköszön hozzánk. Tarts velünk, ha meg akarod tudni a világ történéseinek ellenkezőjét!
