A beszélgetés résztvevői: STEFANO BOTTONI és TARR ZOLTÁN
2025.04.19.
Stefano Bottoni történész és Tarr Zoltán politikus gödi beszélgetésében a '89-es rendszerváltástól vizsgálják az Orbán rendszer kiteljesedését, működését és a leváltásának módját.
2025. április 23., szerda
STEFANO BOTTONI ÉS TARR ZOLTÁN: HOGYAN VÁLTHATÓ LE A NER?
KÖZÜGYEKRŐL ÉRTHETŐEN
A beszélgetés résztvevői: STEFANO BOTTONI és TARR ZOLTÁN
2025.04.19.
Stefano Bottoni történész és Tarr Zoltán politikus gödi beszélgetésében a '89-es rendszerváltástól vizsgálják az Orbán rendszer kiteljesedését, működését és a leváltásának módját.
A beszélgetés résztvevői: STEFANO BOTTONI és TARR ZOLTÁN
2025.04.19.
Stefano Bottoni történész és Tarr Zoltán politikus gödi beszélgetésében a '89-es rendszerváltástól vizsgálják az Orbán rendszer kiteljesedését, működését és a leváltásának módját.
LIGETI MIKLÓS: MAGYAR PÉTERT A NER BUKÁSA UTÁN VÁRJA AZ IGAZI KIHÍVÁS – KULTÚRTÁJ
KULTÚRTÁJ / MAGYAR HANG
Magyar Péternek vissza kell szereznie az ellopott vagyont, ezt várják tőle a választói, de nem mindegy, hogy milyen áron – mondta a Kultúrtájban Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója, aki szerint egy esetleges választási győzelmet követően kell az igazi kihívással szembenéznie a Tisza Pártnak. Kétharmados győzelemre van szüksége a jelenlegi ellenzéknek, máskülönben képtelenség lebontani a Fidesz által felépített államszervezetet. Ám Ligeti Miklós figyelmeztetett, hogy még ez esetben is nagyon óvatosan kell majd eljárnia Magyar Péteréknek, hiszen a drasztikus fellépés az ország működtetését veszélyeztetheti.
A műsorból kiderül az is, hogy:
Műsorvezető: FICSOR BENEDEK
2025.04.16.
2025.04.16.
Magyar Péternek vissza kell szereznie az ellopott vagyont, ezt várják tőle a választói, de nem mindegy, hogy milyen áron – mondta a Kultúrtájban Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója, aki szerint egy esetleges választási győzelmet követően kell az igazi kihívással szembenéznie a Tisza Pártnak. Kétharmados győzelemre van szüksége a jelenlegi ellenzéknek, máskülönben képtelenség lebontani a Fidesz által felépített államszervezetet. Ám Ligeti Miklós figyelmeztetett, hogy még ez esetben is nagyon óvatosan kell majd eljárnia Magyar Péteréknek, hiszen a drasztikus fellépés az ország működtetését veszélyeztetheti.
A műsorból kiderül az is, hogy:
- Mit üzen a NER első elszámoltatási ügye?
- A Fidesz bukása után vissza lehet szerezni a magánzsebekbe vándorolt közpénzt?
- Mi kell a Tisza Pártnak, hogy egy győzelem után működtesse az országot?
- Mi valósult meg Orbán Viktor március 15-i nagytakarításos ígéretéből?
- Mennyit tudott Orbán Viktor a Magyar Nemzeti Bank „pénzlenyúlásáról”?
- Miért nem számoltatták el eddig Matolcsy Györgyöt, mire játszik a kormány, és mi a legrosszabb forgatókönyv az MNB-botrányban?
- Miért lehet akár bűnpártolással is vádolni Varga Mihály egykori pénzügyminisztert?
- Kik azok a „kis Mészáros Lőrincek”, és miből gyűjtöttek vagyont?
BRUCK ANDRÁS: HA...
FACEBOOK
Szerző: BRUCK ANDRÁS
2025.04.19.
Ha…
Minden tele van a remény és aggodalom zavaros keverékével. Jól érzékelhető a rezsim zavarodottsága, sosem láttuk ilyen durvának, ingerültnek, mégis még mindig nehéz róluk elképzelni, hogy ők sem mindenhatók. Kis dózisokban ugyan, de folyamatosan csöpögtették belénk a kilátástalanság mérgét, így most azt találgatjuk, mivel fogják magukat újabb négy évre átmenteni. Vagy tízre, húszra. „Ha a Tisza indulhat a választáson, ha Magyar Péter indulhat a választáson… tételezzük fel, hogy igen”, így, feltételes módban, és ezek egy politikatudományi intézet munkatársának a szavai voltak. És valóban a „ha” lett a beszélgetéseink leggyakoribb kötőszava. Mert megtörténhet, hogy a rezsim a Tisza Párt számára így vagy úgy, de valamiképp megnyerhetetlenné teszi a ’26-os választást. Ebbe az abszurditásba nyomták, mert nyomhatták bele az országot.
Másfél évtized felnőtt életünk egynegyede, ami számottevően hosszú idő. Márpedig ezt az egynegyedet kicsavarták a kezünkből, akkor is, ha közben szabadon lehettél depressziós vagy eufóriás, és a kettő között az élet számos árnyalatát választhattad. De ez csak a felszín volt, a rezsim cselekvőképességünk megbénításával párhuzamosan kedvére tágította az elviselhetőség határait. Mi meg engedelmesen tágultunk, és most például kénytelenek vagyunk elviselni, hogy az üzletek pénztáránál olyan összegeket hagyunk, amennyit az EU sok más országában az itthoni bérek két-háromszorosából fizetnek ki. És vajon miért nem hallasz magyar szót a budapesti belváros húsvétra felhúzott melegkonyhás bódéi előtt? Na ugyan, miért? „A járulékok megesznek bennünket”, ismerte el szégyenlősen egy kormánybarát vállalkozó, de százezrek mondhatták volna ugyanezt.
Bár az ország számára lettek volna kitörési pontok, a rezsim irányítóit csak a betörési pontok érdekelték. Egyetlen reformba nem kezdtek bele, és az ingyen kapott eurómilliárdok ellenére az állam minden szektora vegetál. Hogyan lehetséges ez? Megtudjuk-e valaha ezeknek a bűnöknek a hátterét? Ausztriát ugyan már egyik miniszter szerint sem érjük utol, viszont „a közép-európai régió vezető gazdasága, kreatív ipari központja leszünk.” Ezt a viccet a hét közepén sütötte el a gazdasági miniszter. Biztos, ami biztos, azért inkább ők is kirabolták saját hazájuk nemzeti bankját. A máig névtelen bűnözők szabadlábon, de akik a helyükre léptek, azok se különbek: mindvégig tudtak a rablás egyes fázisairól. Orbán Viktor is természetesen. Pedig valóban léteznek jobb jövővel kecsegtető reformcsomagok, szakpolitikai víziók, de akik ebben a rendszerben ilyesmivel foglalkoznak, azok is úgy jártak, mint a kiadatlan regények szerzői: a semmire pazarolják el az életüket.
Az őrület kezdete nem mindig visszafejthető, de olykor akadnak azonosítható kezdőpontok. Miniszterelnökünk esetében megvan az ősforrás: beszéde a Testnevelési Főiskolán, a 2002-es országgyűlési választás két fordulója között. Akik képesek olvasni mások szándékaiban, azok már akkor tudhatták, hogy amennyiben egy ilyen karakterű politikus még egyszer hatalomhoz jut, Magyarország nem sok jóra számíthat. Annak a lázító beszédnek egy mondata - az ellenzékből akkor csinált először ellenséget - örökre az agyamba vésődött: „Amennyiben az ellenzék nyer, harsogta – az ócska beszédekhez különös mód többnyire speciális előadásmód is társul – az emberi méltóság és a haza is veszélybe kerül”. Ez a mára milliók fejébe ácskapocsként beékelődött agresszív tematika és hangnem akkor még viszonylag ritka volt nála, de ebben sem előnyére változott.
Ez a beszéd sok mindent előre jelzett, de az igazi bajok mégis 2006-tal kezdődtek. Ha netán volt is országépítő terve az akkori miniszterelnöknek, a következő három évben saját magával együtt a pártját is megsemmisítette, s e három év kudarsorozatából soha többet nem tudott talpra állni. A visszatért Orbán bosszúja pedig kegyetlen volt: a számára száműzetéssel felérő nyolc év alatt tökéletesre fejlesztette a nemzet elleni összeesküvése elméletét és gyakorlatát. Ezt látjuk most mindenben, mindenhol. Ezért kéne eltűnniük végre, mert minden perccel csak a veszteségeink nőnek.
Az életünk még mindig nem annyira elviselhetetlen, hogy kénytelenek legyünk számot vetni mindazzal, ami az elmúlt harminc évben az országgal történt, de ha egyszer vége lesz ennek, sokáig fogunk emlékezni rá. Azonban sorsfordulónak nevezhető változás nélkül Magyarországra nehéz jövő vár: saját térségének kiábrándító csődtömegévé, elállíthatatlanul vérző sebbé fog válni. A Tisza Párt választási győzelme a vérzés elállítására biztos elég lenne, de vajon ennél többre is jutnánk-e általa?
Amennyit eddig láttunk, tudunk Magyar Péterről, abból nem derült ki, hogy a nemzeti megújuláshoz szükséges radikális fordulat levezényléséhez is elegendő képességekkel rendelkezik-e. Összetett politikai tehetségével lelket, életet lehelt a sorsába már beletörődött nemzetbe, de mindeddig jobbára egyazon regiszterben ténykedett. A bizakodásunk ezért most kettős lehet: Orbán nem kockáztatja meg a választás teljes ellehetetlenítését, a győztes Magyar Péter pedig miniszterelnökként képes lesz eddigi önmagát is felülmúlni.
Szerző: BRUCK ANDRÁS
2025.04.19.
Minden tele van a remény és aggodalom zavaros keverékével. Jól érzékelhető a rezsim zavarodottsága, sosem láttuk ilyen durvának, ingerültnek, mégis még mindig nehéz róluk elképzelni, hogy ők sem mindenhatók. Kis dózisokban ugyan, de folyamatosan csöpögtették belénk a kilátástalanság mérgét, így most azt találgatjuk, mivel fogják magukat újabb négy évre átmenteni. Vagy tízre, húszra. „Ha a Tisza indulhat a választáson, ha Magyar Péter indulhat a választáson… tételezzük fel, hogy igen”, így, feltételes módban, és ezek egy politikatudományi intézet munkatársának a szavai voltak. És valóban a „ha” lett a beszélgetéseink leggyakoribb kötőszava. Mert megtörténhet, hogy a rezsim a Tisza Párt számára így vagy úgy, de valamiképp megnyerhetetlenné teszi a ’26-os választást. Ebbe az abszurditásba nyomták, mert nyomhatták bele az országot.
Másfél évtized felnőtt életünk egynegyede, ami számottevően hosszú idő. Márpedig ezt az egynegyedet kicsavarták a kezünkből, akkor is, ha közben szabadon lehettél depressziós vagy eufóriás, és a kettő között az élet számos árnyalatát választhattad. De ez csak a felszín volt, a rezsim cselekvőképességünk megbénításával párhuzamosan kedvére tágította az elviselhetőség határait. Mi meg engedelmesen tágultunk, és most például kénytelenek vagyunk elviselni, hogy az üzletek pénztáránál olyan összegeket hagyunk, amennyit az EU sok más országában az itthoni bérek két-háromszorosából fizetnek ki. És vajon miért nem hallasz magyar szót a budapesti belváros húsvétra felhúzott melegkonyhás bódéi előtt? Na ugyan, miért? „A járulékok megesznek bennünket”, ismerte el szégyenlősen egy kormánybarát vállalkozó, de százezrek mondhatták volna ugyanezt.
Bár az ország számára lettek volna kitörési pontok, a rezsim irányítóit csak a betörési pontok érdekelték. Egyetlen reformba nem kezdtek bele, és az ingyen kapott eurómilliárdok ellenére az állam minden szektora vegetál. Hogyan lehetséges ez? Megtudjuk-e valaha ezeknek a bűnöknek a hátterét? Ausztriát ugyan már egyik miniszter szerint sem érjük utol, viszont „a közép-európai régió vezető gazdasága, kreatív ipari központja leszünk.” Ezt a viccet a hét közepén sütötte el a gazdasági miniszter. Biztos, ami biztos, azért inkább ők is kirabolták saját hazájuk nemzeti bankját. A máig névtelen bűnözők szabadlábon, de akik a helyükre léptek, azok se különbek: mindvégig tudtak a rablás egyes fázisairól. Orbán Viktor is természetesen. Pedig valóban léteznek jobb jövővel kecsegtető reformcsomagok, szakpolitikai víziók, de akik ebben a rendszerben ilyesmivel foglalkoznak, azok is úgy jártak, mint a kiadatlan regények szerzői: a semmire pazarolják el az életüket.
Az őrület kezdete nem mindig visszafejthető, de olykor akadnak azonosítható kezdőpontok. Miniszterelnökünk esetében megvan az ősforrás: beszéde a Testnevelési Főiskolán, a 2002-es országgyűlési választás két fordulója között. Akik képesek olvasni mások szándékaiban, azok már akkor tudhatták, hogy amennyiben egy ilyen karakterű politikus még egyszer hatalomhoz jut, Magyarország nem sok jóra számíthat. Annak a lázító beszédnek egy mondata - az ellenzékből akkor csinált először ellenséget - örökre az agyamba vésődött: „Amennyiben az ellenzék nyer, harsogta – az ócska beszédekhez különös mód többnyire speciális előadásmód is társul – az emberi méltóság és a haza is veszélybe kerül”. Ez a mára milliók fejébe ácskapocsként beékelődött agresszív tematika és hangnem akkor még viszonylag ritka volt nála, de ebben sem előnyére változott.
Ez a beszéd sok mindent előre jelzett, de az igazi bajok mégis 2006-tal kezdődtek. Ha netán volt is országépítő terve az akkori miniszterelnöknek, a következő három évben saját magával együtt a pártját is megsemmisítette, s e három év kudarsorozatából soha többet nem tudott talpra állni. A visszatért Orbán bosszúja pedig kegyetlen volt: a számára száműzetéssel felérő nyolc év alatt tökéletesre fejlesztette a nemzet elleni összeesküvése elméletét és gyakorlatát. Ezt látjuk most mindenben, mindenhol. Ezért kéne eltűnniük végre, mert minden perccel csak a veszteségeink nőnek.
Az életünk még mindig nem annyira elviselhetetlen, hogy kénytelenek legyünk számot vetni mindazzal, ami az elmúlt harminc évben az országgal történt, de ha egyszer vége lesz ennek, sokáig fogunk emlékezni rá. Azonban sorsfordulónak nevezhető változás nélkül Magyarországra nehéz jövő vár: saját térségének kiábrándító csődtömegévé, elállíthatatlanul vérző sebbé fog válni. A Tisza Párt választási győzelme a vérzés elállítására biztos elég lenne, de vajon ennél többre is jutnánk-e általa?
Amennyit eddig láttunk, tudunk Magyar Péterről, abból nem derült ki, hogy a nemzeti megújuláshoz szükséges radikális fordulat levezényléséhez is elegendő képességekkel rendelkezik-e. Összetett politikai tehetségével lelket, életet lehelt a sorsába már beletörődött nemzetbe, de mindeddig jobbára egyazon regiszterben ténykedett. A bizakodásunk ezért most kettős lehet: Orbán nem kockáztatja meg a választás teljes ellehetetlenítését, a győztes Magyar Péter pedig miniszterelnökként képes lesz eddigi önmagát is felülmúlni.
fotó: A szolnoki Hetényi "kórház" liftje
ALFÖLDI RÓBERT: HA A CSALÁDBAN NEM TUDJUK MEGBESZÉLNI A KÖZÖS ÜGYEINKET, HOGY TUDNÁNK AZ ORSZÁGBAN?
SZABAD EURÓPA / CÍMLAP
Műsorvezető: BENYÓ RITA
2025.04.20.
Amíg nincs kipucolva a múltunk, amíg hazudunk, addig semmi nem fog változni ebben az országban, mondja Alföldi Róbert, aki bár hátrébb lépett a közéleti szerepléstől, vannak pillanatok, amikor nem bírja ki, hogy ne szólaljon meg. "Nem vagyok egy Pride-ra járós, de idén biztos, hogy ott leszek" - mondja a színész, rendező.
Műsorvezető: BENYÓ RITA
2025.04.20.
Amíg nincs kipucolva a múltunk, amíg hazudunk, addig semmi nem fog változni ebben az országban, mondja Alföldi Róbert, aki bár hátrébb lépett a közéleti szerepléstől, vannak pillanatok, amikor nem bírja ki, hogy ne szólaljon meg. "Nem vagyok egy Pride-ra járós, de idén biztos, hogy ott leszek" - mondja a színész, rendező.
ELMOSSA AZ ÁRRÉSSTOPOT A RECESSZIÓ? KLASSZIS KLUB JAKSITY GYÖRGGYEL
KLASSZIS MÉDIA
Szerző: KLASSZIS MÉDIA / MFOR, PRIVÁTBANKÁR
2025.04.22.
A közgazdász, a Budapesti Értéktőzsde egykori elnöke, a Concorde Értékpapír alapítója, elnöke április 22-én, kedden 15 óra 30 perckor lesz a szokás szerint egyórás élő adásunk vendége. Terveink szerint szó lesz a vámháborúról, annak a világgazdaságra, s azon belül is Magyarországra gyakorolt hatásáról, az árrésstopról, a jövő évi választások előtti kormánypárti osztogatás esélyeiről és lehetséges következményeiről, valamint – már csak beszélgetőpartnerünk személye okán – a tőzsdei kilátásokról. Természetesen nemcsak mi kérdezünk, hanem ezt Önök is megtehetik, akár előzetesen, akár a Klasszis Média YouTube-csatornáján, illetve az Mfor és a Privátbankár Facebook-oldalán közvetített adás során.
Szerző: KLASSZIS MÉDIA / MFOR, PRIVÁTBANKÁR
2025.04.22.
A közgazdász, a Budapesti Értéktőzsde egykori elnöke, a Concorde Értékpapír alapítója, elnöke április 22-én, kedden 15 óra 30 perckor lesz a szokás szerint egyórás élő adásunk vendége. Terveink szerint szó lesz a vámháborúról, annak a világgazdaságra, s azon belül is Magyarországra gyakorolt hatásáról, az árrésstopról, a jövő évi választások előtti kormánypárti osztogatás esélyeiről és lehetséges következményeiről, valamint – már csak beszélgetőpartnerünk személye okán – a tőzsdei kilátásokról. Természetesen nemcsak mi kérdezünk, hanem ezt Önök is megtehetik, akár előzetesen, akár a Klasszis Média YouTube-csatornáján, illetve az Mfor és a Privátbankár Facebook-oldalán közvetített adás során.
BOKROS LAJOS: MAGYARORSZÁGON ÁLLAMCSŐD NEM FENYEGET – VITA BOD PÉTER ÁKOSSAL ÉS SIMOR ANDRÁSSAL
KLASSZIS MÉDIA
Szerző: KLASSZIS MÉDIA
2025.04.19.
Ezt fontosnak tartotta kijelenteni a volt pénzügyminiszter, közgazdász, egyetemi tanár azon a panelbeszélgetésen, amelyet lapunk annak alkalmából szervezett, hogy idén is átadtuk a hazai alapkezelői szakma legjobb szakembereinek a Privátbankár.hu Klasszis 2025 díjakat. Bokros Lajos a másik két, egyaránt volt jegybankelnök beszélgetőtársával, Bod Péter Ákossal és Simor Andrással a Donald Trump amerikai elnök által kirobbantott vámháború apropóján azt vitatta meg, hogy merre tart a globális gazdaság és a tőkepiacok.
Fejezetek:
Szerző: KLASSZIS MÉDIA
2025.04.19.
Ezt fontosnak tartotta kijelenteni a volt pénzügyminiszter, közgazdász, egyetemi tanár azon a panelbeszélgetésen, amelyet lapunk annak alkalmából szervezett, hogy idén is átadtuk a hazai alapkezelői szakma legjobb szakembereinek a Privátbankár.hu Klasszis 2025 díjakat. Bokros Lajos a másik két, egyaránt volt jegybankelnök beszélgetőtársával, Bod Péter Ákossal és Simor Andrással a Donald Trump amerikai elnök által kirobbantott vámháború apropóján azt vitatta meg, hogy merre tart a globális gazdaság és a tőkepiacok.
Fejezetek:
0:00 Beköszönés
4:30 Teljesen észszerűtlen a vámrendszer?
11:40 A vámháború hatása a magyar gazdaságra
14:00 Hogyan lehet a mostani helyzetben befektetési döntéseket hozni?
19:10 Mi lehet a 90 napos vámmoratórium után?
24:54 A trumpi gazdaság gyenge pontja: a Kínánál lévő amerikai állampapírok
30:00 A vámháború egyben lehetőség is az EU számára
33:00 Jobb vagy rosszabb helyzetben van a magyar gazdaság, mint 2008-ban?
41:50 Kitörési pontok a magyar, az európai és a világgazdaság számára47:52 Elköszönés
„IDEGEN TEST LETT MAGYARORSZÁG AZ EURÓPAI UNIÓBAN” – FARKAS BEÁTA KÖZGAZDÁSZ
VTV SZEGED
Műsorvezető: LAKNER ZOLTÁN
2025.04.19.
Ragadozó-kapitalizmusként írja le a magyar gazdaságot Farkas Beáta közgazdász. Vagyis az állam egy körülhatárolható érdekcsoport javára osztja újra a vagyont. Jelenleg a magánvagyon egyharmadát a leggazdagabb egy százalék, vagyis körülbelül százezer ember birtokolja Magyarországon. Ilyen egyenlőtlenségek Kínában és az Amerikai Egyesült Államokban tapasztalhatók. Lakner Zoltán politológus arról is kérdezte a közgazdászt, hogy gazdaságilag valóban tönkretenné-e Magyarországot Ukrajna EU-csatlakozása és hogyan hathat Trump elnöksége, valamint a vámháború az európai gazdaságra. Lakner Zoltán nem napi politikáról, mégis közügyekről beszélget vendégeivel, kötetlenül és ami a legfontosabb: szabadon. A műsor célja, hogy olyan témákról szóljon, amikre a folyamatos hírözön alapzaja közepette igazán oda kellene figyelnünk, de valahogy mégsem jut rájuk elég idő, és amik gondolatokat ébresztenek,
Műsorvezető: LAKNER ZOLTÁN
2025.04.19.
Ragadozó-kapitalizmusként írja le a magyar gazdaságot Farkas Beáta közgazdász. Vagyis az állam egy körülhatárolható érdekcsoport javára osztja újra a vagyont. Jelenleg a magánvagyon egyharmadát a leggazdagabb egy százalék, vagyis körülbelül százezer ember birtokolja Magyarországon. Ilyen egyenlőtlenségek Kínában és az Amerikai Egyesült Államokban tapasztalhatók. Lakner Zoltán politológus arról is kérdezte a közgazdászt, hogy gazdaságilag valóban tönkretenné-e Magyarországot Ukrajna EU-csatlakozása és hogyan hathat Trump elnöksége, valamint a vámháború az európai gazdaságra. Lakner Zoltán nem napi politikáról, mégis közügyekről beszélget vendégeivel, kötetlenül és ami a legfontosabb: szabadon. A műsor célja, hogy olyan témákról szóljon, amikre a folyamatos hírözön alapzaja közepette igazán oda kellene figyelnünk, de valahogy mégsem jut rájuk elég idő, és amik gondolatokat ébresztenek,
tanulhatunk belőlük.
A felvétel 2025. április 16-án készült.
ODZE GYÖRGY: „ORBÁN VIKTOR EGY KÖZÉPSZERŰ BAJKEVERŐ” | MK PODCAST #24
MAGYAR KÖZÖNY PODCAST
Szerző: MAGYAR KÖZÖNY PODCAST
2025.04.22.
Orbán Viktor már a nemzetközi vizeken kavar. Miért hangolja a közvéleményt az ukránok ellen a magyar miniszterelnök? Szolgálhat-e két úrt a Fidesz elnöke? Milyen ideológiai háttér áll a Fidesz rendelkezésére? A Project 2025 egy globális ideológia, akihez csak az autoriter vezetők szeretnének csatlakozni? Trump napjai meg vannak számlálva? Oroszország összefogott az USA-val, de mit lép erre Kína? A Magyar Közöny Podcast kérdéseire Odze György író, diplomata, egykori külügyi szóvivő válaszolt.
Szerző: MAGYAR KÖZÖNY PODCAST
2025.04.22.
Orbán Viktor már a nemzetközi vizeken kavar. Miért hangolja a közvéleményt az ukránok ellen a magyar miniszterelnök? Szolgálhat-e két úrt a Fidesz elnöke? Milyen ideológiai háttér áll a Fidesz rendelkezésére? A Project 2025 egy globális ideológia, akihez csak az autoriter vezetők szeretnének csatlakozni? Trump napjai meg vannak számlálva? Oroszország összefogott az USA-val, de mit lép erre Kína? A Magyar Közöny Podcast kérdéseire Odze György író, diplomata, egykori külügyi szóvivő válaszolt.
ORBÁN HONTNÁL 😮💨 MIKET BESZÉL #57
MIKET BESZÉL
Szerző: JUHÁSZ PÉTER
2025.04.21.
Te hány b@meggel bírtad végighallgatni Hont társalgását Orbánal? Nekem azt hiszem túl sok csúszott bele. Ezért ha kényes vagy az ilyesmire, óvatosan hallgasd meg a kommentrárommal. Mivel elmaradt a Kossuth rádiós felkérdezés, ezzel kell beérned ma, de szerintem megéri.
-----------
Szerző: JUHÁSZ PÉTER
2025.04.21.
Te hány b@meggel bírtad végighallgatni Hont társalgását Orbánal? Nekem azt hiszem túl sok csúszott bele. Ezért ha kényes vagy az ilyesmire, óvatosan hallgasd meg a kommentrárommal. Mivel elmaradt a Kossuth rádiós felkérdezés, ezzel kell beérned ma, de szerintem megéri.
-----------
00:00:00 Orbán Hontnál
00:00:38 Vágjunk bele!
00:02:32 Minek köszönhetjük a látogatást?
00:04:43 Hogyan kerül fel és le?
00:14:15 Nincs nála rendetlenség
00:20:59 Maradjunk Amerikánál
00:28:59 Jó lesz nekünk, hogy jóban van Trumppal?
00:36:29 Trump és a háború
00:47:07 Mi vagyunk a védekezés motorja?
00:51:18 Ukrajna és az uniós tagság
00:57:27 Nem kerülik meg Kollár Kingát
01:06:36 Még egy kis öszödi beszéd
01:11:00 Van rendszer
01:16:50 Mészáros Lőrinc és Tiborcz
01:20:47 Hontnak Magyar Péter jut eszébe
01:26:11 Matolcsyt lehet támadni
01:34:58 Miért most foglalkozik ezzel az ÁSZ?
01:36:17 Erről a Pride jut eszébe
01:39:16 Drog?
01:46:42 Ez is miért most kerül elő?
01:49:14 Soros Györgytől elveszik az állampolgárságot?
01:49:54 Vissza a rokonokra
01:52:38 A poloskázás
01:59:36 Kit csesztessen a Szuverenitásvédelmi Hivatal?
02:03:25 Elképzelhető, hogy kizárják a Tiszát?
02:08:07 Milyenek a gazdasági kilátások?
02:13:35 Beszéljünk a covidról
02:21:11 Beszéljünk még a háborúról
02:23:04 Nem érez felelősséget a közbeszéd miatt?
02:25:28 Kénytelen még egyszer visszanézni
02:28:54 A pedofil ügynek vége van
02:31:11 Nem fél a csontvázaktól?
02:32:40 Meddig tervez még?
"ENNYI PÉNZ CSAK SZÁMTANPÉLDÁBAN VAN" - MNB-ALAPÍTVÁNYOK BUDAVÁRI LUXUSINGATLANJAI
SZABAD EURÓPA
Szerző: HORN GABRIELLA
2025.04.22.
Több százmillió forintból megrendelt szobrok, süppedős szőnyegek, drága festmények, luxuskivitelezésű székek: már évekkel a mostani, számvevőszéki vizsgálat előtt beszámolt a sajtó a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványainak ingatlanszerzéseiről és beruházásairól. A megvett és felújított épületek közül a Budapest egyik legdrágább részén, a Budai Várban található ingatlanokat mutatta be egy séta keretében a kerület volt polgármestere, jelenleg önkormányzati képviselője (Párbeszéd-ZÖLDEK), V. Naszályi Márta.
"Nem férünk el a sok nulla miatt" – mondta a várbéli, MNB-ingatlanokat bemutató séta elején V. Naszályi Márta, amikor megpróbálta – a résztvevők bevonásával – kézzelfoghatóan érzékeltetni, mennyi is az a hozzávetőleg ötszázmilliárd forint, ami felett az Állami Számvevőszék jelentése alapján a megmaradt MNB-alapítvány rendelkezett, és amiből eddig kétszázmilliárd forintot is meghaladó összeg elköltése kapcsán merültek fel kérdőjelek.
"Ötszázmilliárd forint az szinte elképzelhetetlenül sok pénz"– jelentette ki V. Naszályi Márta az Úri utca 72. alatti MNB-s épületnél. Ennyivel gazdálkodott az alapítványok vagyonát kezelő OPTIMA Befektetési-, Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Zrt. (OPTIMA Befektetési Zrt.)
Az MNB alapítványai által 2014 után megvett épületek egy része Budapest legdrágább részén, a Budai Várnegyedben és annak közelében, Budapest I. kerületében található. E beruházások többsége korábbi épületek felújításából állt, de volt teljesen újként, mégis régies, historizáló stílusban felépített ingatlan is.
Szerző: HORN GABRIELLA
2025.04.22.
"Nem férünk el a sok nulla miatt" – mondta a várbéli, MNB-ingatlanokat bemutató séta elején V. Naszályi Márta, amikor megpróbálta – a résztvevők bevonásával – kézzelfoghatóan érzékeltetni, mennyi is az a hozzávetőleg ötszázmilliárd forint, ami felett az Állami Számvevőszék jelentése alapján a megmaradt MNB-alapítvány rendelkezett, és amiből eddig kétszázmilliárd forintot is meghaladó összeg elköltése kapcsán merültek fel kérdőjelek.
"Ötszázmilliárd forint az szinte elképzelhetetlenül sok pénz"– jelentette ki V. Naszályi Márta az Úri utca 72. alatti MNB-s épületnél. Ennyivel gazdálkodott az alapítványok vagyonát kezelő OPTIMA Befektetési-, Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Zrt. (OPTIMA Befektetési Zrt.)
Az MNB alapítványai által 2014 után megvett épületek egy része Budapest legdrágább részén, a Budai Várnegyedben és annak közelében, Budapest I. kerületében található. E beruházások többsége korábbi épületek felújításából állt, de volt teljesen újként, mégis régies, historizáló stílusban felépített ingatlan is.
A márciusi, a Direkt 36, majd az Állami Számvevőszék (ÁSZ) által is nyilvánosságra hozott jelentés alapján utóbbi szervezet feljelentést tett és nyomozás indult az MNB-alapítványok gazdálkodása kapcsán. Az ÁSZ jelentése a Neumann János Egyetemért Alapítványról itt, míg a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány gazdálkodásáról itt olvashatók.
A SZEGÉNY SZEGÉNYNEK SZÜLETIK
HÍRKLIKK
Szerző: SOMFAI PÉTER
2025.04.22.
„Keveset tudunk a szegénységről”, ez a meggyőződése Kende Ágnes szociológusnak, aki ezzel a megállapítással kívánta megadni annak a tudományos vitának az alaphangját, amelyet április közepén a HUN REN Társadalomtudományi Kutatóközpontja szervezett „Szegénység. Folyamatok, közelképek, szakpolitikák” címmel. A tanácskozáson a szociológusok mellett több tudományág képviselői beszéltek arról, hogy a szegénység csökkentése hagyományosan a társadalompolitika egyik központi célkitűzése, a társadalmi egyenlőtlenségek és a szegénység kutatása a társadalomtudományok kulcsterülete. A tudomány a maga eszközeivel próbál választ találni bizonyos kérdésekre: miként lehetséges, hogy minden társadalom egyenlőtlen? Mi az oka annak, hogy a társadalom bizonyos hányada számára nem adatik meg, hogy az alapvető szükségleteit fedezze? Milyen következményei vannak ennek a szegénységben élők életére? A Hírklikk ezekről a kérdésekről is beszélgetett a konferencia után Huszár Ákos szociológussal, A HUN REN TK Szociológiai Intézete tudományos főmunkatársával, az egyenlőtlenségek, a társadalmi integráció kutatójával.
Kik a szegények?
A mai magyar társdalomban az a szegény, akinek a szülei is szegények voltak. Azt is aggasztónak látom, hogy a 70-es évek óta folyamatosan növekszik azoknak az aránya, akik ugyanahhoz a foglalkozási csoporthoz tartoznak, mint a szüleik, az életpályájuk, az anyagi helyzetük mégsem felfelé, hanem lefelé mozog a felmenőikéhez képest. E téren a hazai társadalom Európában a legzártabbak közé tartozik, erősödik az egyenlőtlenségek reprodukciója, újratermelődése. Tapasztalataim szerint ez a főszabály.
Ez alól nem is lát kivételt?
Egyetlen „menekülési” csatorna létezne: a társadalmi mobilitás. Ebből a szempontból minden azon múlik, ki milyen társadalmi helyzetű családba születik. Megtörténik, hogy valaki a tehetsége és a szorgalma révén előre tud jutni, de ez az egyéni felelősség kérdését is felveti. Veszélyes attitűd, ha a szegényeket hibáztatjuk a helyzetükért, mert a hazai szegénység kialakulásában, újratermelésében fontos szerepe van a társadalomi mobilitás már-már intézményes korlátainak. Mert ennek is tanúi vagyunk. Hozzáteszem: ez nem kizárólag magyar probléma, az egyenlőtlenségek nagymértékben újratermelődnek minden társadalomban, és nem csak a mostani időszakban. Azt is kifejtettem a konferencián, hogy ha mélyebben vizsgáljuk a kérdést, valójában nem is önmagában a társadalmi mobilitás, hanem az egyenlőtlenségek újratermelődése az általános probléma. Évek óta tapasztalható, több évtizedes folyamatról van szó, amely szintén nem magyar specifikum. Az egész térségre, a kelet-közép-európai régióra általában jellemző.
A rendszerváltásban kereshetők az okok?
Nem lehet csupán egyetlen okra visszavezetni, de kétségtelenül annak is szerepe van. Ami talán még fontosabb: a foglalkozási szerkezet változása, amely a '60-as-'70-es években nagyon felgyorsult. Magyarországon a mezőgazdasági munkák gyors ütemben visszaszorultak, sokan azok közül, akik korábban mezőgazdasági munkát végeztek, átvándoroltak az iparba. Ebben az időszakban a városokban egyre több „fehérgalléros” munkahely jött létre, miközben a falvak foglalkoztatási lehetőségei beszűkültek. A szövetkezetek helyét magánkézben lévő, erősen gépesített nagygazdaságok vették át. Kevesebb munkáskézre lett szükség, a képzetlen, korábban legfeljebb segédmunkára alkalmas falusi, főleg roma emberek, kiszorultak a munkaerőpiacról...
Szerző: SOMFAI PÉTER
2025.04.22.
Kik a szegények?
A mai magyar társdalomban az a szegény, akinek a szülei is szegények voltak. Azt is aggasztónak látom, hogy a 70-es évek óta folyamatosan növekszik azoknak az aránya, akik ugyanahhoz a foglalkozási csoporthoz tartoznak, mint a szüleik, az életpályájuk, az anyagi helyzetük mégsem felfelé, hanem lefelé mozog a felmenőikéhez képest. E téren a hazai társadalom Európában a legzártabbak közé tartozik, erősödik az egyenlőtlenségek reprodukciója, újratermelődése. Tapasztalataim szerint ez a főszabály.
Ez alól nem is lát kivételt?
Egyetlen „menekülési” csatorna létezne: a társadalmi mobilitás. Ebből a szempontból minden azon múlik, ki milyen társadalmi helyzetű családba születik. Megtörténik, hogy valaki a tehetsége és a szorgalma révén előre tud jutni, de ez az egyéni felelősség kérdését is felveti. Veszélyes attitűd, ha a szegényeket hibáztatjuk a helyzetükért, mert a hazai szegénység kialakulásában, újratermelésében fontos szerepe van a társadalomi mobilitás már-már intézményes korlátainak. Mert ennek is tanúi vagyunk. Hozzáteszem: ez nem kizárólag magyar probléma, az egyenlőtlenségek nagymértékben újratermelődnek minden társadalomban, és nem csak a mostani időszakban. Azt is kifejtettem a konferencián, hogy ha mélyebben vizsgáljuk a kérdést, valójában nem is önmagában a társadalmi mobilitás, hanem az egyenlőtlenségek újratermelődése az általános probléma. Évek óta tapasztalható, több évtizedes folyamatról van szó, amely szintén nem magyar specifikum. Az egész térségre, a kelet-közép-európai régióra általában jellemző.
A rendszerváltásban kereshetők az okok?
Nem lehet csupán egyetlen okra visszavezetni, de kétségtelenül annak is szerepe van. Ami talán még fontosabb: a foglalkozási szerkezet változása, amely a '60-as-'70-es években nagyon felgyorsult. Magyarországon a mezőgazdasági munkák gyors ütemben visszaszorultak, sokan azok közül, akik korábban mezőgazdasági munkát végeztek, átvándoroltak az iparba. Ebben az időszakban a városokban egyre több „fehérgalléros” munkahely jött létre, miközben a falvak foglalkoztatási lehetőségei beszűkültek. A szövetkezetek helyét magánkézben lévő, erősen gépesített nagygazdaságok vették át. Kevesebb munkáskézre lett szükség, a képzetlen, korábban legfeljebb segédmunkára alkalmas falusi, főleg roma emberek, kiszorultak a munkaerőpiacról...
HA ÉN MONDOM, MORÁLIS JÓSÁG, HA AZ ELLENFÉL, DEZINFORMÁCIÓ – A POLITIKAI KOMMUNIKÁCIÓ EREJE | FELEDY
PARTIZÁN / FELEDY PODCAST
Szerző: PARTIZÁN
2025.04.22.
A "narratíva" kifejezést egyre többször használjuk a politikai elemzések során. Kováts Eszter, a Bécsi Egyetem kutatója, az elitdiskurzusokkal foglalkozik, így vele kerestük a választ arra, hogy mekkora ereje és társadalmi hatása van a 21. századi narratívaműhelyeknek.
Szerző: PARTIZÁN
2025.04.22.
A "narratíva" kifejezést egyre többször használjuk a politikai elemzések során. Kováts Eszter, a Bécsi Egyetem kutatója, az elitdiskurzusokkal foglalkozik, így vele kerestük a választ arra, hogy mekkora ereje és társadalmi hatása van a 21. századi narratívaműhelyeknek.
Vajon mi motiválja az egyes aktorokat és csoportjaikat, hogy saját narratívákat gyártsanak: ez is a hatalomról szól? Erőforrásokról? Ideológiáról vagy illúziók kergetéséről? A morális geopolitika, a mágikus valóságteremtés, a progresszív elitkritika mind előkerülnek az adásban, a brüsszeli MCC-vel bezárólag. Elmélet és valóság egyesítése egy adásban!
00:00:00 Bevezetés
00:00:00 Bevezetés
00:03:12 Erőforrások és missziótudat: kik a diskurzusteremtés szereplői és mik a céljaik?
00:19:42 Ideológiai kettős mércék, a megszégyenítés mint kétélű fegyver
00:33:07 A diskurzusteremtés szándékossága és a kirekesztő befogadás
00:40:55 Dinamika: közeledés a valósághoz és az önkorrekció költségei
ITT NÉZHETŐ MEG
ITT NÉZHETŐ MEG
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)