2025. május 6., kedd

TÁTRAI TIBOR | HÚROKON ÍRT TÖRTÉNELEM #6

HÚROKON ÍRT TÖRTÉNELEM
Vendég: TÁTRAI TIBOR
2025.05.03.



Tizenhat évesen ifjúsági bokszbajnok volt, aztán döntenie kellett a sport és a zene között és szerencsénkre a gitárt választotta. Játszott generációjának szinte minden jelentős zenészével, számtalan bandában szerepelt, mire megalakította saját zenekarát. Több mint tizenöt formáció keretein belül kápráztatta el gitártudásával az erre fogékony közönséget. Repertoárja igen széles, a rockzenétől kezdve egészen a lágyabb, de temperamentumos latin zenéig terjed. A Húrokon írt történelem vendége: Tátrai Tibor

TÖRLEY KATALIN | A DIÁKOKRA ÉS A TANÁROKRA EGYARÁNT HATALMAS TERHET HELYEZ AZ ISKOLARENDSZER

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: DÉSI JUÁNOS
2025.05.06.



A Reggeli személy 2025. május 6-i adásában Dési János Törley Katalinnal, a Tanítanék Mozgalom képviselőjével beszélgetett.

MIÉRT HAGYJÁK EL AZ ORSZÁGOT A MAGYAROK? // NEKÜNK FONTOS

KONTROLL
Szerző: KONTROLL
2025.05.06.



Menni vagy maradni? Egyre több családnak okoz komoly fejtörést ez a dilemma, ha az oktatás vagy az egészségügy zuhanórepülését, vagy az elszabadult ingatlanárakat és az elértéktelenedő munkabéreket látják. Soha ennyi magyar nem élt külföldön, mint manapság - ez derült ki a Központi Statisztikai Hivatal közelmúltban megjelent adataiból. Egy kutatás szerint az aktív korosztály immár 7 százaléka tartózkodik Nyugaton. Ugyanakkor Magyarországon 2024-ben mindössze 78.000 gyerek született, és az Eurostat szerint már 9,3 millió főre csökkent az ország lakossága.

A NEKÜNK FONTOS című műsorunk legújabb adásában az elvándorlásról, a számok mögött meghúzódó folyamatokról beszélget Hárs Ágnes közgazdásszal, a Kopint-Tárki vezető kutatójával Sipos Betti szerkesztő-műsorvezető.

HOGYAN MESÉLJÜK EL EURÓPÁT? | IKONOK

SZÉLSŐKÖZÉP
Szerző: SZÉLSŐKÖZÉP
2025.05.06.



Mit jelent Európa, és miért is ilyen gyenge jelenleg? Mit kell tennünk ahhoz, hogy Európa sikeres, erős, öntudatos politikai otthonunk legyen? Hogyan mondjuk újra, hogyan mondjuk el jobban az Európa-sztorit, hogy sikerrel hívjuk ki az illiberálisok lázadását? 

Az Ikonok vendégei: Cseh Katalin és Gábor György. Tudatelemzés, Ikonok módra!

“FREUD SZÍVESEN JÖNNE A PARTIZÁNBA” | A PSZICHOANALÍZIS MÉRLEGE

PARTIZÁN
Műsorvezető: VIDA KAMILLA
2025.05.06.



„Amíg a tudattalan tudatossá nem válik, addig a tudatalatti irányítja az életed.” Sigmund Freud születésnapján körbejártuk, milyen hatással van a pszichoanalízis a modern terápiákra, mit jelent József Attila freudo-marxizmusa, mitől Freudi a reklámipar, és miként alakult ki a vágygazdaságtan. Vendégeink voltak dr. Bokor László pszichoanalitikus, dr. Kiss Kata Dóra társadalomtudós, dr. Czabán Samu, a Partizán szerkesztője.

00:00 - Kezdés 
03:03 - Dr. Bokor László pszichoanalitikus a Freudi emberképről 
05:08 - A mai kor dilemmája, hogy kötődni akarunk, de félünk 
08:30 - Mennyire épít a mai terápiás gyakorlat Freudra? 
11:10 - Tudomány-e a pszichoanalízis? 
14:00 - Freud fake news? Minden jó, ami ráirányítja a figyelmet arra, hogy van lelkünk 
18:40 - Tanácsadás vs terápia 
21:12 - Ha Freud beülne a Partizánba… 
24:05 - Mit tud tenni a terápia a társadalmi problémákkal? 
31:30 - Kiss Kata Dóra: felszabadító-e a pszichoanalízis? 
37:30 - Freud sikerének a titka 
40:17 - József Attila, a freudomarxista költő 
42:45 - A népért való pszichoterápia és Freud Budapesti beszéde 
47:40 - Ferenczi Sándor, a reménytelen esetek specialistája 
50:30 - Freud feminista mérlege 
56:00 - Hiánylények és despoták 
1:00:00 Czabán Samu: Edward Berneys a leghíresebb ember, akiről sosem hallottál 
1:03:15 Minden háborús marketing alapja, az I. Világháború 
1:07:05 Propaganda békeidőben - a modern reklámipar születése, amiből még a nácik is tanultak 
1:12:20 Vágygazdaságtan és a Freudi marketing 
1:15:30 A szabadság fáklyái: hogyan szoktatták rá a nőket a dohányzásra? 
1:21:10 Utaznod kell, hogy teljes legyél! 
1:24:30 A mentális integritáshoz való jog

A FIDESZ HOZZÁ FOG NYÚLNI A VÁLASZTÁSI TÖRVÉNYHEZ | MÉLYVÍZ

MÉLYVÍZ
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2025.05.04.



Minél nagyobb az előnye a Tisza pártnak, annál nagyobb az esélye, hogy módosítani fogják a választási törvényt. Ha nem változik semmi, akkor a jelen állás szerint Magyar Péter kétharmados többséget szerezhet – mondta Tóth Zoltán a KlikkTV Mélyvíz című műsorában. A választási szakértő szerint több tucat olyan eszköze van a nagyobbik kormánypártnak, amivel el tudja nyomi a Tisza pártot. Amennyiben Magyar Pétert kizárnák a választási részvételből, az emberek minden magyar hidat lezárnának - tette hozzá Tóth Zoltán.


BOD PÉTER ÁKOS: „SZERETNÉM TUDNI, HOGY KIK AZ MNB-BOTRÁNY FELELŐSEI"

MAGYAR KÖZÖNY PODCAST
Szerző: MAGYAR KÖZÖNY
2025.05.06.



Milyen állapotban van a magyar gazdaság? A magyar miniszterelnököt miért nem érdeklik a borzalmasan gyenge friss GDP-számok? Nagy Mártont meneszteni kellene? Kik a felelősei az MNB-botránynak? Varga Mihály majd megold minden problémát a Nemzeti Bank élén? Magyarország Putyin és Trump Markában van? Mi lesz a hazánkba telepített kínai akkumulátorgyárak sorsa? Hogyan vezethetné ki a szakadékból Magyar Péter a gazdaságot? A Magyar Közöny Podcast kérdéseire Bod Péter Ákos közgazdász, egyetemi tanár válaszolt.

MAKE HUNGARY GREAT AGAIN? AZ ORBÁNI BEFOLYÁSÉPÍTÉS KÜLFÖLDÖN | FELEDY PODCAST

FELEDY PODCAST
Szerző: FELEDY BOTOND
2025.05.06.



A magyar kormány az elmúlt évtizedben új kapcsolatrendszer kifejlesztésébe kezdett, Közép-Európától az Egyesült Államokig. De hogyan is történt ez, honnan hová jutott az orbáni befolyásépítés? Milyen szinteken van jelen, mitől egyedi? És egyáltalán: mennyire működik? Végh Zsuzsannával, a German Marshall Fund és a European Council on Foreign Relations kutatójával igyekeztünk felfejteni, hogy hogyan is áll a magyar–amerikai közeledés, milyen kapcsolódási és töréspontok figyelhetők meg az orbáni szövetségekben, és milyen magyar kutatóként Berlinben foglalkozni Magyarországgal.

APU MÁJUS ELSEJÉN A VISSZATÉRŐ SZTÁLINIZMUSRÓL ÉS A JOBBEREKNEK IMPONÁLÓ OROSZ LÉTRŐL | 2025.05.01.

SZÉLSŐKÖZÉP
Szerző: SzélsőKözép
2025.05.05.



Apu azért iszik, mert te sírsz! Puzsér Róbert és Farkas Attila Márton beszélgetése az Ingában. A felvétel időpontja: 2025.05.01.

TIMESTAMP:

00:00 - Inga 1% 
00:32 - Intro és Mókavadász csengetős videója 
01:46 - 1957. május elseje [Kádár beszéde] 
09:50 - Óriás gördeszkapálya és a fantasztikus zene háza. Kösz Orbán! 
11:41 - Kihaló szovjet párttitkárok 
13:21 - Putyinos hűtőmágnes és káosz Jelcin Oroszországában 
16:18 - Harckocsivá összeálló babakocsi 
17:37 - Amerikai elnökök vallásai [Biden is katolikus volt] 
18:50 - Helyreigazítás: Békefi László 
19:40 - Hogyan hülyézzük Puzsért kommentben és hogyan ne? 
21:58 - Putyin Sztálingráddá nevezte át a volgográdi repteret 
24:16 - A mandineres Szilvay Gergely, Kirill pátriárka és Ferenc, Róma püspöke 
28:09 - A magyar katolikusok és protestánsok nem azok, aminek látszanak 
34:38 - Skótok, írek, észak-írek: katolikus vagy protestáns ateizmus 
38:50 - FAM nem érti Puzsér Juventus-imádatát 
40:22 - Az orosz fegyveres erők főtemplomának kuriózuma [az ellenség beolvasztott fegyverei] 
43:09 - A krokodil húsevő drog: menekülés az orosz létből 
50:52 - Az amerikai zombidrog, a flakka [+ Megnézni a Rekviem egy álomért filmet] 
53:43 - Az orosz birodalmi törekvésekkel rokonszenvező ruszofil jobboldal 
01:01:53 - A leszivárgó párthatározat [a hazugság kultúrája], melyet nem értenek Nyugaton 
01:06:38 - Az orosz téboly forrása: ekkora országot csak ilyen megszállottsággal lehet megvédeni 
01:09:30 - Ellenség a kapuknál [film]: sztálinizmus nyert a hitlerizmussal szemben 
01:11:34 - Az orosz lét iránt elfogódott magyar jobboldal 
01:12:50 - Somkuti Bálint, Pesti [Moszkvai] Srácok 
01:15:38 - Schiffer András Orbánt kritizáló szövegei 
01:20:58 - Miért szavaznak az orbáni politika legnagyobb vesztesei [ a leszakadó Kelet-Magyarország] még mindig a Fideszre? Pont ezért. 
01:27:38 - Bármit mond Orbán, mi követjük. A revans-politika 
01:30:11 - Schmidt Mária szerint ukránok mészároltak Bucsában, Nagy Fero nem akar gondolkodni 
01:32:37 - Tudományágak viszonya egymáshoz az absztrakttól a konkréton át az absztraktig. 
01:39:49 - Valóságpercepciók [2D] és az igazság [3D]: vélemények vs. tények 
01:52:18 - Villon/Faludy: Ballada a parlamenthez 
01:55:22 - József Attila: Május 
01:56:23 - Pajor Tamás: Alien május elseje, Alien a NERNIA

THE ROLLING STONES | SZFÉRÁK ZENÉJE

SZÉLSŐKÖZÉP
Szerző: SZÉLSŐKÖZÉP
2025.05.04.



00:01:28
Felvezetés
00:02:09 Puzsér és a Stones 
00:04:47 Stumpf és a Stones 
00:08:15 Lovasi és a Stones 
00:12:06 Kalmár és a Stones 
00:13:06 Sex & Drugs & Rock & Roll 
00:15:30 A lámpák szerepe 
00:16:28 As Tears Go By 
00:26:17 (I Can't Get No) Satisfaction 
00:36:08 Paint It Black 
00:45:12 2000 Light Years from Home 
00:49:09 Sympathy for the Devil 
00:58:21 Gimme Shelter 
01:05:15 Honky Tonk Women 
01:13:10 You Can't Always Get What You Want 
01:19:51 Brown Sugar 
01:29:48 Can't You Hear Me Knocking 
01:37:52 Angie 
01:45:25 It's Only Rock 'n Roll (But I Like It) 
01:54:14 Miss You 
02:02:43 Start Me up 
02:10:05 Saint of Me 
02:17:00 Live by the Sword

A FELELŐS

FACEBOOK
Szerző: ZAGYVAI SÁNDOR
2025.05.05.


"Melyik párt ígérte meg, hogy megvédi a nyugdíjakat?
Melyik párt vette el a nyugdíjmegtakarításokat?
Ki ígérte meg, hogy egyéni folyószámlán írják jóvá?
Ma ki tagadja ezt le?
Ki üvöltötte, hogy ruszkik, haza?
Ki barátkozik Putyinnal?
Ki mondta, hogy csuhások, térdre, imához?
Ki vonja be az élet minden területébe az egyházat, támogatva a mi adónkból?
Ki szüntette meg az Alkotmányt?
Ki írta igényeihez igaítva az Alaptörvényt? Ki írta át újra és újra az általa kreált Alaptörvényt?
Ki szórt el milliókat az Alaptörvény asztalára, díszkiadásra?
Ki korlátozta az Alkotmánybíróság jogkörét?
Ki cserélte le az alkotmánybírákat saját híveire?
Ki nyugdíjazta a bírákat, hogy hűséges emberekkel töltse be a megürült helyeket?
Ki hoz akár naponta új törvényeket, ha érdekei úgy kívánják?
Ki vezette be a visszamenőleges törvénykezést?
Ki írta át a választási szabályokat érdekei szerint?
Ki szabta át a választási körzeteket, szintén érdekei szerint?
Ki írta át a sajtótörvényt?
Ki vezette be európa legmagasabb ÁFA-ját?
Ki nevezte ki köztársasági elnöknek azt az embert, akitől meg kellett vonni a diplomáját?
Ki nevezte ki aztán köztársasági elnöknek a kollégiumi szobatársát?
Ki központosította a közoktatást, elvéve minden jogot az iskoláktól?
Ki vette el az egyetemek autonómiáját?
Ki kampányolt a pénzünkből más országokban, hogy az ott élő magyarok rájuk szavazzanak?
Ki foglalt el minden pozíciót az iskolaigazgatói posztoktól a polgármesteri hivatalokon keresztül a főügyészi hivatalig?
Ki osztotta ki a híveinek a trafikokat?
Ki vette el tízezrektől a gazdálkodás lehetőségét, hogy az állami földeket a híveinek juttassa?
Ki csinált milliárdost Mészáros Lőrincből?
Ki hízlalja a Közgépet Uniós pénzekkel?
Ki osztotta ki a kaszinó koncessziót hűséges embereinek?
Ki tette pártfüggővé a művészeti életet, színházaktól a filmművészetig?
Ki dönt az Uniós pályázatok elosztásáról?
Ki igérte meg, hogy senkit nem hagy az út szélén?
Ki vonta meg, vagy csökkentette drasztikusan az ellátásokat?
Ki akarja megszüntetni az álláskeresési járadékot?
Ki nyújtott lehetőséget arra, hogy a tehetősek kedvező árfolyamon végtörleszthessenek, miközben a valóban rászoruló családok kilakoltatása folyamatos?
Ki gondolja úgy, hogy tényleges munkahelyek helyett közmunkára van szükség?
Ki vezette be a horrorisztikusan magas “nemtandíjat”?
Ki államosította a Takarékszövetkezeteket?
Ki ígérte azt, hogy olcsóbb államot hoz létre?
Kinek a kormányában van a legtöbb pályaalkalmatlan, végzettséggel nem rendelkező “szakember” magas fizetéssel, a mi adónkból?
Ki állít szobrokat minden tiltakozás ellenére?
Ki költött milliárdokat arra, hogy közterületeket nevezzen át, miközben sok út járhatatlan?
Ki gondolja úgy, hogy 16 éves korban megszünteti a tankötelezettséget, mert nincs szükség arra, hogy gyermekeink diplomát szerezzenek?
Kinek a regnálása alatt romlik az egészségügy helyzete?
Ki tehet arról, hogy menekülnek az országból az orvosok, ápolók?
Ki elől menekülnek külföldre a fiatal, nyelveket beszélő, szakmával, diplomával rendelkező fiatalok?
Ki tiltakozott a Déli Áramlat ellen, hazaárulónak minősítve azt a kormányt, amely tárgyalt erről?
Ki ragaszkodik most a Déli Áramlathoz?
Ki engedte szabadon a köztörvényes, gyilkosságért elítélt baltás gyilkost?
Ki fogadta az azeri elnököt?
Ki emelte meg a következő adókat és járulékokat: EVA, jövedéki adó, cégautóadó, környezetvédelmi termékdíj, egészségbiztosítási szolgáltatási járulék, munkavállalói nyugdíjjárulék?
Ki vezetett be új adókat: chipsadó, sárgacsekkadó, telefonadó, biztosítási adó, baleseti adó, közműadó, tranzakciós illeték, ágazati különadók, szociális adó?
Ki hangoztatja azt, hogy aki nem támogatja feltétel nélkül az esztelen politikáját, az nem magyar, az álcivil?
Kinek a regnálása alatt nőtt meg brutálisan a szegénységi küszöb alatt élők száma?
Ki hirdetett szabadságharcot a pálinkáért, akácért, miközben gyermekek százezrei éheznek napról napra?
Ki ígért egymillió új munkahelyet?
Ki mondta azt, hogy két hét alatt rendet rak az országban?
Ki zsarolta az embereket azzal, hogy csak abban az esetben jut forrásokhoz az önkormányzat, ha az általa támogatott polgármesterre szavaznak a választáson?
Ki irányítja a majdnem teljes médiát?
Ki befolyásolja a statisztikai adatokat?
Ki fordította az ország ellen szinte teljes európát?
Ki veszett össze Norvégiával?
Ki próbálja ellehetetleníteni a civil szervezeteket?
Ki okozott diplomáciai botrányt az USA-val?
Ki hazudozik a kitiltási üggyel kapcsolatban?
Ki nem hajlandó vizsgálatokat kezdeni a korrupciós vádak miatt?
Ki próbálja hazug bolondnak beállítani azt, aki feljelentést tett, tényekkel alátámasztva?
Kivel nem hajlandó szóbaállni egyetlen jelentős ország kormánya sem?
Ki épít stadionokat, mert ez a hobbija?
Melyik párt tagjai, miniszterei és felelős vezetői nem mernek véleményt alkotni semmiről?
Kik menekülnek a sajtó elől?
Melyik kormánynál fordul az elő, hogy egyszemélyi döntések születnek?
Kire vetül mindent átszövő korrupció vádja?
Ki próbálja az internetet is befolyása alá vonni, akár adóztatás útján?
Melyik párt készít Kubatov-listát?
Ki tartja félelemben a közalkalmazottakat, amennyiben nem értenek egyet a kormány politikájával?
Ki vezette be a különadókat, mondván: nem terhelik az emberekre?
Ki züllesztette bábszínházzá a parlament munkáját?
Ki nem egyeztet szakmai szervezetekkel, szakszervezetekkel, tanácsadókkal lényeges döntések előtt?
Ki nyom át a parlamenten 24 óra alatt egy törvényjavaslatot?
Ki kötött titkos paktumot Putyinnal a paksi bővítésről?
Ki írta át a Munka Törvénykönyvét?
Ki foglalta el az Állami Számvevőszéket, a Gazdasági Versenyhivatalt, a Nemzeti bankot, az összes minisztériumot?
Ki felelős azért, hogy az ország versenyképessége rohamosan csökken, beruházás saját erőből 7% körül mozog, családok mennek tönkre, válnak hajléktalanná, milliószámra sodródnak nyomorba embertársaink, a tényleges munkahelyek száma nem növekszik, sokan minden ellátás nélkül vegetálnak, az oktatás színvonala romlik, tömegével menekülnek külföldre fiataljaink?
Ki felelős azért, hogy a demokratikus alapjogok csorbultak, hogy emberek félnek ebben az országban?
Ki felelős azért, hogy néhány ezer ember mértéktelenül gazdagszik, miközben mások tömegével válnak földönfutóvá?
Ki tehet arról, hogy a politika beszivárgott az iskolákba, az egyház beszivárgott a politikába?
Ki a felelős azért, hogy az utcára kell vinni a politikát?"
https://ujnepszabadsag.com/2021/09/08/100-kerdes/
Ki engedett be 20 ezer migránst, letelepedési kötvény címén?
Ki rendelte el, hogy a nyugdíj csak adható és nem jár?
Ki titkosit mindent az állampolgárok elől?
Ki mondta azt, hogy az a kormány akinél az euró árfolyam átlépi a 300 ft-ot az a kormány alkalmatlan, el kell zavarni?
Kinek a kormányzása alatt keres közpézből egy focista 10× annyit, mint egy orvos vagy tanár?
Kinek a kormányzása alatt indították el e legtöbb úniós vizsgálatot az únios pénzekkel történő visszaélések miatt?
Ki szalámizta le koalíciós partnereit, a Kisgazda Pártot és az MDF-t?
Ki degradálta le a hajléktalanokat bűnözőkké?
Kit nem világítottak még át a kormány tagjai közül?
Ki változtatta meg legtöbbet politikai nézeteit?
Kinek a háza mellett épült márvánnyal bevont, műfüves, a falu lakosságát meghaladó befogadóképességű stadion?

EZ LENNE ORBÁN TITKOS LUXUSVILLÁJA?

YOUTUBE
Szerző: JUHÁSZ PÉTER, JUHI
2025.05.06.



Vajon ez lenne Orbán olaszországi luxus villája? 4,3 millió euró az ára, 1000 négyzetméter, és akkora garázs tartozik hozzá, hogy még Matolcsy Ádám is megirigyelhetné. A kisváros közepén, és mégis szomszédok nélkül, igazán ideális hely elbújni a nyilvánosság elől. Az olasz lapok úgy írják le, hogy ez Orbán villája. Bemutatom neked, és elmondom, hogy miért lehet igazuk. 
----------- 
00:00 Orbán villa Olaszországban? 
01:43 Vágjunk bele 
02:08 A korábbi tulajok 
04:06 Kívül-belül luxus 
06:33 4,3 millió euroba került 
07:16 Egy olasz lap szerint Orbáné 
10:29 Nézzük meg magát a házat 
13:50 Van ami nem a mi dolgunk

HÁROMSZÁZ SZÁZALÉKOS ÁRRÉS AZ 525 MILLIÁRDOS ÁLLAMI TENDEREN, NER-ES BEFUTÓKKAL

G7.HU
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2025.05.05.


Négy vállalat
láthatja el földgázzal a következő három évben az állami intézmények zömét, több száz milliárd forint értékben. Az erről szóló keretszerződést áprilisban írták alá a vállalatok a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatósággal (KEF).

A hatalmas tendert még tavaly év végén írta ki a KEF. A befutók között akad olyan is, amelyen meglepődtek a G7-nek nyilatkozó szakértők, de az igazi meglepetés a nyertesek által ajánlott rendkívül magas „árrés”* volt.

Számokban: a KEF az állami gázigény nagy részét megpróbálta lefedni egy közbeszerzéssel. A kiírás szerint a nyerteseknek évente több mint 500 intézmény kiszolgálását kell biztosítaniuk.

A megállapodást három évre írták alá, ami azt jelenti, hogy az érintett állami szervezetek ennek a keretében vásárolhatják majd a földgázt a 2026-os, 2027-es és a 2028-as gázévben. Igaz, utóbbiban csak akkor, ha még 2026-ban két évre előre szerződnek.

- Tényleg rengeteg gázról van szó. A szerződés becsült legmagasabb összmennyisége 15 milliárd kilowattóra, azaz nagyjából 1,4 milliárd köbméter. A KEF erre nettó 525 milliárd forintos keretösszeget adott meg.

- Kérdés persze, hogy mire lesz ez elég, az ajánlattevők ugyanis elég magas árakat adtak meg. Egész pontosan árrést, a kiíró ugyanis ezt kérte. A megadott értékek 88 és 97 euró/megawattóra között szóródtak, azaz ennyivel adnák drágábban a gázt a tőzsdei árnál. Utóbbi azonban jelenleg ennek mindössze fele-harmada, 33-35 euró.

Reakciók: emiatt épp ez az „árrés” lepte meg leginkább az ágazati szereplőket. Lapunk kérdésére egy gázpiacon aktív kereskedő azt mondta: „ezek értelmezhetetlenül magas spreadek, én leírni nem mertem volna őket egy ajánlatban”...

ARCPIRÍTÓAN POFÁTLAN LOPÁS: A NER LÉNYEGÉT MUTATOM BE AZ V. KERÜLETI KORRUPTÚRÁN

KORRUPTÚRA VIDEÓ
Szerző: TOMPOS MÁRTON
2025.05.06.



A Korrupttúrán időről időre megnézzük, hogy egy-egy településen, városrészen hogyan mutatkozott meg a NER lényege: az arcpirítóan pofátlan, de kétségtelenül ötletes lopás.

BABARCZY ESZTER: MAGYARORSZÁGON AZ ISKOLARENDSZER TÖMEGESEN GYILKOLJA A JÖVŐT

TELEX
Szerző: BABARCZY ESZTER
2025.05.06.


Van nagyjából 145 ezer ember Magyarországon, akik döntő befolyást gyakorolhatnának az ország sorsára: a tanárok. Mindegyikük egy lehetőség arra, hogy egy gyerek az életét megváltoztató beszélgetéshez jusson: egy beszélgetéshez, ami arról szól, ami értékes benne, amit kihozhat magából, és egy jövőről, amely ténylegesen nyújt valami ígéretet.

A 145 ezerből nagyjából 42 ezren tanítanak középfokú oktatásban. A középiskolai felvételik időszakában rengeteg szó esett néhány középiskoláról: a középiskolák elitjéről, ahol nyolc- vagy hatosztályos gimnáziumi képzés indul. Sokkal kevesebbet beszélünk, ha egyáltalán beszélünk, a középiskolák túlnyomó többségéről, ahová a gyerekek fennmaradó része jár, s ahol gyakran nem igazán jó körülmények között kellene a tanároknak nem középosztályi hátterű gyerekeket felkészíteniük valamiféle jövőre, ami jobb, mint az elkallódás, a frusztráció, a megkeseredés és a reménytelenség.

Az egyetemen, ahol dolgozom, tehetséggondozási program indult tavaly ilyenkor. A program lényege, hogy olyan középiskolás gyerekeket céloz meg, akik rosszabb körülmények közül jönnek, kevésbé van lehetőségük különórákat venni, felkészülni egy egyetemi felvételire, vagy egyenesen eszükbe sem jut, hogy akár egyetemre is mehetnének. A feladataim közé tartozik, hogy felvételiztetek: elmegyünk vidéki városokba, és beszélgetünk a jelentkező fiatalokkal. Rajtuk keresztül, a saját élményeiken, érzelmeiken és jövőképükön átszűrve találkozom a magyar középiskolákkal. Elkeserítő a kép.

Nem akarok konkrét iskolákra mutogatni, ezért csak általánosságban írok. Egy vármegyeszékhelyen, egy egyházi fenntartású középiskolában olyan minőségű művészeti oktatással találkoztam, amely az egyetemünkön is megállná a helyét: motiváló, korszerű feladatok, sokféle technika, az egyéni látásmód bátorítása, magas színvonalú önreflexió, mentálhigiénés alapismeretek. De ez az iskola kivétel. Szinte mindenhol máshol nagyon szűken értelmezett, özönvíz előtti feladatokat kapnak a gyerekek, nincsenek inspiráló tanárszemélyiségek, a diákoknak nincs igazán jövőképük. És aztán van néhány iskola, amely nemhogy nem segít, de kifejezetten bedarálja a diákjait – feltételezem, hogy ha még ebbe a mi erősen szelektív programunkba is eljutott ilyen diák, ez egyáltalán nem ritkaság. Ezekben az iskolákban a diákokkal egyáltalán nem is foglalkoznak vagy kifejezetten agresszív hangnemben beszélnek velük, a pedagógusok kiégnek, lényegében nem folyik oktatás.

A magyar középfokú oktatás az utolsó pillanat, amikor a leszakadó, elkallódó, pszichésen tönkrement, otthon abuzált fiatalokat pályára lehetne állítani, egy-két beszélgetéssel, figyelemmel, példamutatással. A tavaly legalább némi figyelmet kiváltó újpesti felmérés mutatja, hogy a diákok jelentős részének nemhogy nem támogató, de kifejezetten romboló, visszahúzó családi háttere van. Ezt a családi hátteret a leépített szociális ellátórendszer agyondolgoztatott és alulfizetett munkatársai nem tudják még felderíteni sem, nemhogy korrigálni. Egyedül az iskola az a hely, ahol ezek a problémák legalább felszínre jöhetnek, és a gyerekek némi személyes figyelmet kaphatnak egy-egy tanártól.

Egy ötezres lakosú kisvárosban például működik egy katonai iskola. Ebben az iskolában van egy rajztanár, aki minőségi figyelmet képes adni a diákjainak, és fontosnak érzi, hogy bátorítsa őket. Két roma diákot is küldött a programunkba, öröm volt velük beszélni: komoly céljaik voltak, hittek magukban és készen álltak arra, hogy dolgozzanak ezekért a célokért. Ez a rajztanár Magyarország kincse. Az ország jövője azon múlik, hány ilyen tanár dolgozik most az iskoláinkban. De a közoktatás nem jutalmazza ezeket a tanárokat, ellenkezőleg. Magyarországon az iskolarendszer tömegesen gyilkolja a jövőt.

Az egyetemi szintre a diákok többsége már nem jut el, és az egyetem egyébként sem alkalmas arra, hogy pszichoszociális hiányokat korrigáljon, pedig még a saját nagyon szelektív egyetememen is azt látom, hogy a fiatalok elkeserítően rossz állapotban vannak. Az utolsó pillanat, amikor még segíteni lehetne nekik, a középiskola. A középiskolákban rendszeresen kellene tartani mentálhigiénés foglalkozásokat, avítt tananyag helyett a jövőbe vetett hitet és az elköteleződést kellene tanítani, jutalmazni kellene az egyéni kreativitást és kitartást, és erre felkészíteni a tanárokat. Ez mind nem történik, bár egy toleráns fenntartó esetén helyi csodaként megteremthető, ahogy az említett művészeti iskola esetében.

Az elmúlt évek tanártiltakozásai leginkább arra világítottak rá, hogy a kormány fegyelmezéssel és megfélemlítéssel kívánja kezelni az oktatás ügyét.

Fegyelmezésből és megfélemlítésből nem lesz jó iskola, jó iskola híján pedig nincs jó munkaerő. Jó munkaerő nélkül nincs minőségi munka, nincs gazdasági növekedés, nincs innováció, csak egy lefelé húzó spirál van...

AZ ÉV, AMIKOR A PONTOS VÁLASZ LEBUKTATJA A VIZSGÁZÓT – ÉLŐBEN OLDJUK MEG A KÖZÉPSZINTŰ MATEKÉRETTSÉGI FELADATAIT

TELEX
Szerző: HALÁSZ NIKOLETT
2025.05.06.



Ma délben véget ért a középszintű matematikaérettségi. A középszintű matematika írásbeli első része 45 perces volt, a diákoktól itt alapfogalmakat, definíciókat, egyszerű összefüggéseket kérdeztek. A második rész bonyolultabb feladatokat tartalmazott, erre 135 perce volt a vizsgázóknak. A Telexen Csapodi Csaba, az ELTE Természettudományi Karának oktatója élőben ismerteti a középszintű matekérettségi néhány érdekes feladatának megoldását.

UNGVÁRY KRISZTIÁN: RENDSZER VAN ABBAN, AHOGYAN SZEMBEKÖPIK A TUDOMÁNYT

QUBIT
Szerző: UNGVÁRY KRISZTIÁN
2025.05.06.


Tuboly Ádám Tamás, az MTA Lendület Értékek és Tudomány Kutatócsoport vezetője április 29-én a Qubiten megjelent írásában bírálta Ungáry Krisztián történészt, aki egy videójában azt állította, hogy a tudomány egyetlen célja az igazság. Az alábbiakban a történész válaszát közöljük.


Tuboly Ádám Tamásnak igaza van abban, amikor rámutat arra, hogy a tudománynak nem csak egyetlen feladata létezhet, és ezen feladatok közül az igazság keresése nem kellően egyértelmű célmeghatározás. Köszönettel tartozom neki Youtube-videóm kapcsán született kritikájáért, mert ez módot ad arra, hogy magam is pontosítsam álláspontomat.

Arról minden bizonnyal konszenzusra tudunk jutni, hogy a tudományos munka célja a megismerés, vagy más szóval a valóság feltárása. A természettudományok esetében a megismerés első látásra tárgyszerűbb alapokon nyugszik, mint a társadalomtudományokban, mert a társadalmi jelenségeket a tudati működések rendkívüli bonyolultsága következtében nehezebb tárgyszerűen vizsgálni és elemezni. Átmenetek vannak, például a gazdaságtudományokban.

A megismerés mértéke koronként változik; ha derűlátóak vagyunk, akkor valószínűsíthető, hogy elmélyültebbé, összetettebbé válik. Ezért az nem mindig állja meg a helyét, hogy minden tudományos felismerés idővel megcáfolódik vagy megcáfolódhat. Van ilyen, de a többségük feltehetően csak szűkebben értelmezhető lesz az újabb felimerések következtében, amelyek szélesebb alapokból indulnak ki. Erre klasszikus példa az eukleidészi és a Bolyai-geometria, vele a klasszikus newtoni fizika és a relativitás elméletén alapuló mai (hangsúlyozva: mai) fizika. Bizonyos megszorításokkal (például a téridő szűkebb értelmében) a klasszikus fizika nem veszíti el érvényét. A hagyományos műszaki berendezések tervezését például kielégítő a klasszikus mechanika törvényszerűségeit figyelembe véve tervezni. Egy űrkutatási vagy egy kvantumelméleti kérdésben viszont ez már nem feltétlenül lenne elegendő.

Bírálható korábbi állításomat bizonyára az én esetemben is befolyásolta a kor szellemének jelentős megváltozása. Az informatika megjelenésével kialakuló virtuális térben a korábbi időkhöz képes hasonlíthatatlanul áradnak az információk. Mindaz, ami egykor csak a kocsmaasztaloknál hangzott el, ma közvetlenül és félelmetes információtömegben jelenik meg mindenki számára elérhetően. Közöttük olyan állítások, amelyekkel kapcsolatban már nem is lehet tényszerűségekről beszélni, sem „megismerésről”, hanem valóban arról, hogy ezek elfogadhatatlanok, mert hazugságok. Mivel ennek a társadalmi – és főleg politikai – életet rendkívül befolyásoló folyamatoknak az erőterében élünk, nem tudtam, és nehezen tudom magam kivonni a hatásuk alól.

Ilyen körülmények között felerősödnek azok a fogalmak, mint igazság és hazugság, jóság és gonoszság, tisztesség és becstelenség. Ezek sokkal kevésbé kezelhetők tárgyszerűen, a tudomány eszközeivel. Ezek a filozófia hatáskörébe tartoznak, amelynek nem pusztán a megismerés, hanem a megértés a feladata. Híven ahhoz, ahogy ezt egykor Szókratész megfogalmazta: „A vizsgálódás nélküli élet nem embernek való élet.” Az ilyen állítások, ahogy a művészeti alkotások is, nem íródnak felül a későbbi korokban sem.

Kritikusom azonban, attól tartok, helyenként félreérti mondanivalómat. Nem amellett kívántam érvelni, hogy a természettudományok sem abszolút „kemény” tudományok. Ahogy azt sem állítom, hogy a társadalomtudományban a megfigyelő pozíciója teljesen elhanyagolható körülmény volna – ennek tarthatatlansága a természettudományban közismert: a mérés maga befolyásolja az eredményt. Előadásom apropója csak az volt, hogy a tudomány oszthatatlanságára kívántam felhívni a figyelmet. Kétségtelen, hogy befolyásolt a mai kor, amelyben a hazugságot is igazságnak nevezik.

Magyarország jelenleg is hatályban lévő, bár rendkívüli gyorsasággal változó Alaptörvényének X. cikkelye szerint „tudományos igazság kérdésében az állam nem jogosult dönteni, tudományos kutatások értékelésére kizárólag a tudomány művelői jogosultak”. Ugyanitt szó esik arról is, hogy Magyarország biztosítja a tudományos kutatás és a művészeti alkotás szabadságát, továbbá – a lehető legmagasabb szintű tudás megszerzése érdekében – a tanulás, valamint törvényben meghatározott keretek között a tanítás szabadságát is. Sőt még arról is szó esik, hogy az MTA szabadsága védendő dolog.

A mindennapi praxisban azonban hatalmas ellentmondás feszül az Alaptörvény megállapításai és a kormány tevékenysége között. A kormányzat feladatból is adódóan rendszeresen értékeli a tudományos kutatásokat. Megteszi ezt az értékelést akkor, amikor dönt a költségvetési források biztosításáról, megteszi akkor is, amikor a tudomány intézményeivel párhuzamos, ámde kizárólag politikai alapon létrehozott intézményrendszert hoz létre, és megteszi ezt az értékelést akkor is, amikor állami kitüntetéseket ad át a tudomány vélt vagy valós képviselőinek. Egy ténylegesen működő parlamentáris demokráciában ez úgy működne, hogy a költségvetési források odaítélésénél figyelembe vennék a kizárólag meritokratikus alapon kiválasztott tudományos elit javaslatait, egyáltalán nem hoznának létre a tudomány képviselőinek megkérdezése nélkül párhuzamos és konkurrens intézményrendszert (lásd a tudományos evaluáció szó jelentését), és nem adományoznának a tudomány képviselőinek megkérdezése nélkül kitüntetéseket sem tudományosnak nevezett érdemekért.

2010 óta Magyarországon ennek szöges ellentéte tapasztalható. Ennek az MTA a legnagyobb áldozata, de áldozata a teljes magyar társadalom is. Nemcsak a tudósok, hanem a társadalom érdeke sérül ugyanis akkor, amikor tudományos sarlatánok politikai alapon kedvezményezetté válnak...

KÉRI LÁSZLÓ | VÁLTOZIK A KÖZHANGULAT. EGYRE TÖBBEN SZÁMOLNAK A RENDSZER VÉGÉVEL. DE MI LESZ UTÁNA?

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2025.05.06.



A Reggeli személy 2025. május 5-i adásában Szénási Sándor Kéri László politológussal beszélgetett.

A GAZDASÁG SZÁRNYALNI FOG, BÍZZANAK BENNÜNK

TELEX VIDEÓ
Szerző: SIMOR DÁNIEL, SZILLI TAMÁS
2025.05.06.



A gazdaság gyenge teljesítménye csupán időszakos, és hamarosan beindul GDP-növekedés a fideszesek szerint. Annak ellenére, hogy Orbán Viktor ígéreteihez képest jóval rosszabbul kezdte az évet a magyar gazdaság a kormánypárti képviselők teljes mértékben megbíznak a miniszterelnökben és a gazdasági miniszterében Nagy Mártonban. Szerintük ugyanis Orbán már többször bizonyította, hogy a sokszor még számukra is hihetetlen dolgokat képes véghezvinni.

MERZ ÉS MACRON ÚJRAFORMÁLHATJA EURÓPA VEZETÉSÉT - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2025.05.06.


Friedrich Merz, az új német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök ismét beindíthatja az európai integráció német-francia motorját, újraformálhatja a kontinens vezetését – vélekedik Sébastien Maillard, a Chatham House, vagyis a brit királyi külügyi intézet Európa-programjának a kutatója, az intézet honlapján közzétett tanulmányában
.

A szerző megállapítja, hogy Macron és az eddigi német kancellár, Olaf Scholz között nem alakult ki jó viszony, a párizsi és a berlini kormányzat számos stratégiai kérdésben szemben állt egymással. Emellett mindkét országban belpolitikai okok is szűkítették a kormányzati mozgásteret: Németországban a hárompárti koalíción belüli megosztottság nehezítette az egyértelmű álláspontok kialakítását, Franciaországban pedig a szilárd parlamenti többség hiánya gyengítette az államfő lehetőségeit. Most lényegesen megváltozik a helyzet: Németország visszatér a már jól ismert nagykoalícióhoz – a keresztény uniópártok és a szociáldemokraták közös kormányzásához -, Macron pedig újrapozícionálja magát a viharos, lármás geopolitikai körülmények között. A két vezető már meg is kezdte a dinamikus munkakapcsolat kiépítését – fogalmaz a Chatham House kutatója, aki szerint Macron a jelek szerint megtalálta azt a német partnerét, akit 2017 óta hiányolhatott, a franciabarát Merz személyében, akinek „a politikai DNS-ben van az európai integráció”.

Ami Ukrajnát illeti, Franciaország támogatja nagy hatótávolságú rakéták küldését, és Merz is egyetértően szólt arról, hogy Taurus rakétákat szállítsanak Kijevnek. Mindkét kormányzat támogatja Ukrajna NATO-tagságát, aminek Scholz ellenállt. Franciaország üdvözölte, hogy immár Németország is azt vallja, Ukrajnát támogatni kell, bármibe is kerül. Ami pedig az energiaügyet illeti, Merz mindig is stratégiai hibának tartotta, hogy Németország lemondott a nukleáris energiáról.

Sébastien Maillard ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy Európának a mostani geopolitikai környezetben – az Egyesült Államok Európáról való gyorsuló leválása, valamint az orosz hibrid fenyegetés erősödése miatt - sürgős szüksége van a politikai vezetésre. Az EU, nem utolsó sorban az Európai Bizottság nem engedheti meg magának, hogy két kulcsfontosságú tagállama ne adjon lendületet az európai integrációnak ebben a vízválasztó pillanatban – olvasható a tanulmányban. A szerző azonban ezután rögtön árnyalja ezt az álláspontot, és kifejti, hogy a francia-német motor immár nem elegendő a 27 tagú unió mozgásba hozásához: a duó helyét egyre inkább a trió váltja fel, vagyis a weimari háromszögnek nevezett formula értelmében Lengyelországot is bevonják. Merz első hivatalos útja Párizsba vezet, de rögtön utána Varsóba utazik, és igyekszik megjavítani a német-lengyel viszonyt, ami Scholz és Donald Tuksk között a Chatham House elemzőjének megfogalmazása szerint szörnyűséges állapotba került. Maillard ehhez hozzáteszi: a weimari formátum olyannyira nem csak az EU-ról szól, hogy az új német koalíciós megállapodás kifejezetten említi a nem uniós országokkal való kormányközi együttműködés lehetőségét, és előtérbe állítja az Európai Politikai Közösséget, amelynek az Egyesült Királyság is tevékeny tagja.

Egy másik terjedelmes írás némileg hasonló témában a londoni Guardianben ugyanakkor azt hangoztatja: az Európai Unió nem lesz képes globális szereplőként az Egyesült Államok helyére lépni, ha nem szabadul meg saját gyarmati gondolkodásától. Mit ért gyarmati gondolkodás alatt Shada Islam, akit a lap az uniós ügyek brüsszeli székhellyel működő kommentátoraként, az Új Horizontok projekt vezetőjeként mutat be? Alapvetően az eurocentrikus felfogást, ami felháborodást vált ki az úgynevezett globális dél térségében. Ezzel kapcsolatban utal Jaishankar indiai külügyminiszter bírálatára, aki az Ukrajna elleni 2022-es orosz invázió után azt mondta: Európa azt gondolja, hogy az ő problémái egyben a világ problémái is, ugyanakkor viszont a világ gondjairól úgy véli, hogy azok nem Európa gondjai.

A szerző mindazonáltal azt reméli, hogy Donald Trump, annak nyomán, hogy szétdúlta a világgazdaságot a maga katasztrofális vámháborújával, és a jelek szerint gátlástalanul kibelezi a transzatlanti viszonyt, szándékai ellenére új életet lehellt az unió azon törekvésébe, hogy megszabaduljon a Washingtontól való túlzott mértékű függéstől. Az EU a saját lábára állva globális szereplővé válhat a multipoláris világban, de ehhez le kell vetkőznie a már említett eurocentrikus világképét. Megérett az idő az EU és a globális dél közötti viszony magasabb szintre fejlesztésére, de ehhez sürgősen át kell alakítani az elköteleződés régi szabályait – írja Shada Islam. Utal arra, hogy a dél-afrikai Carlos Lopes, az EU és Afrika viszonyáról szóló, nemrégiben megjelent könyv szerzője arról panaszkodott neki: Európa továbbra is felsőbbrendűségi attitűdöt mutat, ami egyfajta jótékonykodásban jelenik meg.

A Guardian vendégszerzőjének az írásában a fő üzenethez képest mellékszál, de azért említést kap, hogy az Egyesült Államoktól való függetlenedés vágyát sem osztja minden EU-tagország. Továbbra is igényt tart az amerikai védelemre Olaszország, Magyarország, Lengyelország és a három balti állam – vélekedik.

TRUMP UKRAJNA-KÁOSZA: NEM A BÉKE, CSAK A FEGYVERSZÁLLÍTÁSOK JÖVŐJE MOST A KÉRDÉS

VÁLASZ ONLINE / HÁTTÉR
Szerző: MAGYARI PÉTER
2025.05.05.


Trump gyors békét ígért Ukrajnában, de egyelőre csak annyit ért el, hogy az európaiak többet fordítanak az ország védelmére, mint az USA. Kikényszerített egy bányászati egyezményt a kijevi vezetéstől, de hogy ennek terhére elegendő amerikai katonai segítség megy-e nyártól, amikor kifut a még Biden idején elfogadott utolsó program, az nem világos. Trump április közepéig inkább az orosz igényeket méltányolta, de ez sem volt elég még tűzszünethez sem. Most kicsit ukránbarátabbnak látszik az amerikai politika, de stabil elköteleződésnek továbbra sincs nyoma.


Több mint száz nap telt el Donald Trump elnöki hivatalából, de még mindig nem látszik, hogy az új elnök mit akar kezdeni az ukrajnai háborúval. Nemcsak a közvetlen üzenetei kaotikusak: az is átláthatatlan, hogy a stábjából ki és milyen felhatalmazással tárgyal. Trump a kampánya idején többször elismételte, hogy gyorsan leállítja a háborút, de amit eddig konkrétan elért: az európai országok többet költenek Ukrajna támogatására, mint eddig.

A következő hetek legizgalmasabb kérdése, hogy júniustól indul-e új amerikai katonai támogatási program Ukrajnának. Joe Biden még január 9-én írt alá egy 500 millió dolláros csomagot: ez légvédelmi rakétákat és az F-16-os harci repülőkhöz szükséges felszereléseket is tartalmazott, de a program júniusban kifut. Egyelőre semmit sem tudni arról, hogy lesz-e helyette új, vagy az USA az európaiakkal vásároltatja-e meg a további felszereléseket, esetleg az újabb támogatások beleszámítanak-e a múlt héten aláírt amerikai–ukrán bányászati megállapodásba.

Az USA vezetői (elnök, külügyminiszter, alelnök) a múlt héten azt ismételgették: lehet, hogy kiszállnak a békéltetésből, mert nem látják sem az orosz, sem pedig az ukrán vezetés részéről a kompromisszumkészséget, és Amerikának van fontosabb dolga is a világban. Határidő azonban nincs, az amerikai külügyminisztérium szóvivője május 1-jén azt mondta, egyelőre nincs napirenden, hogy az USA feladná békéltető ambícióját. Ugyanakkor ez az üzenet sem tisztázza, hogy Ukrajna mennyire számíthat a továbbiakban az amerikai fegyverekre és azokra a műholdas megfigyeléseken alapuló információkra, amelyek kulcsfontosságúak a védekezés szervezésében...

PROPAGANDAMENTES HÍRLEVÉL FUTÁS UTÁNRA - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: BÓDOG BÁLINT
2025.05.06.


Mit hallgat Szijjártó moszkvai futása közben? Megéri újranyitni az Alcatrazt? Milyen koncerten járt Bánki Erik Hollandiában? Mit mér a magyar érettségi? Mi mindenről írhatott a 444 hétfőn?

Jó reggelt! Itt a 444 napindító hírlevele. Nem ez az egyetlen hírlevelünk, a többi közül itt lehet válogatni.






Előfizetőinknek köszönhetően új kollégákkal erősödik a 444!