Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2025.02.24.
A háború kitörésének harmadik évfordulóján Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország-szakértővel beszélgetett Szénási Sándor.
2025. február 25., kedd
SZ. BÍRÓ ZOLTÁN | AZ AMERIKAI MEGÁLLAPODÁS UKRAJNA TELJES KIFOSZTÁSÁT JELENTETTE VOLNA
KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2025.02.24.
A háború kitörésének harmadik évfordulóján Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország-szakértővel beszélgetett Szénási Sándor.
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2025.02.24.
A háború kitörésének harmadik évfordulóján Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország-szakértővel beszélgetett Szénási Sándor.
KÍSÉRTET JÁRJA BE A VILÁGOT – A „KISSINGERI REÁLPOLITIKA” SZELLEME
VÁLASZ ONLINE
Szerző: KRAJCSÍR LUKÁCS
2025.02.25.
Korántsem Trump az első: az Egyesült Államok már ötven éve is demonstrálta, hogy dacára egy évtizedeken át tartó, súlyos államközi konfliktusnak és rengeteg amerikai katona elvesztésének, gyakorlatilag egyik napról a másikra hajlandó felrúgni a status quót. A Fehér Ház akkor sem visszakozott, amikor a célja elérése során komoly belpolitikai zavarokkal, társadalmi megosztottsággal, a szövetségi rendszerének felbomlásával, világpolitikai átrendeződéssel, valamint egy egész állam eltűnésével nézett szembe. Krajcsír Lukács történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának tudományos munkatársának vendégcikke. Világmagyarázat.
„És emiatt újra kell értékelnünk a kapcsolatunkat Kínával. Azzal a Kínával, amelyet Trump elnök a legnagyobb…” – az interjúalany még be sem tudta fejezni a mondatot, mert az újságíró azonnal közbevágott, hogy megkérdezze, tényleg jól hallotta-e. „Igen, nyíltan el szeretném mondani, hogy akkor másszunk le a körtefáról! Ha Trump elnök valóban kihívja Kínát egy nagy gazdasági mérkőzésre, és egyben folytatja a [vám]háborút Európával, akkor súlyos tévedést követ el! És én itt elsősorban európai vagyok, nyíltan fogok beszélni, minden fenntartás ellenére, legyen az az emberjogi helyzet, a WTO [Kereskedelmi Világszervezet] vagy az, hogy tudjuk milyen eszközökkel erősödött meg Kína, még hogy korántsem egy demokratikus rezsim. Amennyiben viszont Trump elnök átrajzolgatja a világtérképet, akkor Európának össze kell szednie magát” – válaszolta a politikus, gondolatmenetét Európai Unió és Kína közötti mélyülő kooperációval zárva.
A jövő történészei számára a fenti interjúrészlet rámutathat 2025 első felének kaotikusságára. Ugyanis ezek a mondatok Ivan Korčok szájából hangzottak el, aki a Progresszív Szlovákia (PS) tagja, egykori államfőjelölt, ex-külügyminiszter. Korčokot a szlovák társadalom Nyugat-barát rétege reménysugárnak tartja, ellenfelei viszont „Brüsszel szócsövének” titulálják, mivel mindig az emberi jogokat és a demokrácia védelmét tűzte zászlajára, pengeélre állítva az illiberális vezetőket és rendszereket – Orbán Viktort ugyanúgy, mint Robert Ficót vagy Vlagyimir Putyint. Ez alól Kína sem jelentett kivételt, amikor a szlovák kormányfő novemberben Pekingben járt. Aztán pár nappal ezelőtt mégis előtört belőle a geopolitikai érdekeket a morális értékek elé helyező diplomata:
Az európai politikusok és uniós bürokraták közül korántsem ő volt az egyetlen, aki a Kína-kártya kijátszásával reagált a nemrég zajlott rijádi tárgyalásokra, az amerikai-orosz közeledésre és nemhogy Ukrajna, de talán egész Európa feláldozására a Putyinnal való megegyezés oltárán. Dacára a 21. század eleje óta zajló intenzív és mély kínai-orosz együttműködésnek, amely az orosz-ukrán háború alatt korántsem szűnt meg – még ha bizonyos szegmensekben visszaszorult is –, Pekingben szintén meglátták az írást a falon.
Az angol nyelvű kínai állami média már arra szólít fel, hogy Európának és Kínának „közösen kellene megírnia a többpólusú világ narratíváját”. A kínai külügyminiszter a 61. müncheni biztonságpolitikai konferencián bizonygatta, hogy Európa és a távol-keleti ország között lényegében nincs konfliktus, külön-külön tárgyalva az európai kormány- és államfőkkel. A kínai diplomáciai hadjáratnak különleges ízt biztosít még az a szimbolikus tény is, hogy idén ünneplik az Európai Közösség és a Kínai Népköztársaság közötti kapcsolatok felvételének 50. évfordulóját.
Szerző: KRAJCSÍR LUKÁCS
2025.02.25.
„És emiatt újra kell értékelnünk a kapcsolatunkat Kínával. Azzal a Kínával, amelyet Trump elnök a legnagyobb…” – az interjúalany még be sem tudta fejezni a mondatot, mert az újságíró azonnal közbevágott, hogy megkérdezze, tényleg jól hallotta-e. „Igen, nyíltan el szeretném mondani, hogy akkor másszunk le a körtefáról! Ha Trump elnök valóban kihívja Kínát egy nagy gazdasági mérkőzésre, és egyben folytatja a [vám]háborút Európával, akkor súlyos tévedést követ el! És én itt elsősorban európai vagyok, nyíltan fogok beszélni, minden fenntartás ellenére, legyen az az emberjogi helyzet, a WTO [Kereskedelmi Világszervezet] vagy az, hogy tudjuk milyen eszközökkel erősödött meg Kína, még hogy korántsem egy demokratikus rezsim. Amennyiben viszont Trump elnök átrajzolgatja a világtérképet, akkor Európának össze kell szednie magát” – válaszolta a politikus, gondolatmenetét Európai Unió és Kína közötti mélyülő kooperációval zárva.
A jövő történészei számára a fenti interjúrészlet rámutathat 2025 első felének kaotikusságára. Ugyanis ezek a mondatok Ivan Korčok szájából hangzottak el, aki a Progresszív Szlovákia (PS) tagja, egykori államfőjelölt, ex-külügyminiszter. Korčokot a szlovák társadalom Nyugat-barát rétege reménysugárnak tartja, ellenfelei viszont „Brüsszel szócsövének” titulálják, mivel mindig az emberi jogokat és a demokrácia védelmét tűzte zászlajára, pengeélre állítva az illiberális vezetőket és rendszereket – Orbán Viktort ugyanúgy, mint Robert Ficót vagy Vlagyimir Putyint. Ez alól Kína sem jelentett kivételt, amikor a szlovák kormányfő novemberben Pekingben járt. Aztán pár nappal ezelőtt mégis előtört belőle a geopolitikai érdekeket a morális értékek elé helyező diplomata:
még ha csak gazdasági téren is, de az EU-nak szorosabbra kell fűznie viszonyát Kínával.
Az európai politikusok és uniós bürokraták közül korántsem ő volt az egyetlen, aki a Kína-kártya kijátszásával reagált a nemrég zajlott rijádi tárgyalásokra, az amerikai-orosz közeledésre és nemhogy Ukrajna, de talán egész Európa feláldozására a Putyinnal való megegyezés oltárán. Dacára a 21. század eleje óta zajló intenzív és mély kínai-orosz együttműködésnek, amely az orosz-ukrán háború alatt korántsem szűnt meg – még ha bizonyos szegmensekben visszaszorult is –, Pekingben szintén meglátták az írást a falon.
Az angol nyelvű kínai állami média már arra szólít fel, hogy Európának és Kínának „közösen kellene megírnia a többpólusú világ narratíváját”. A kínai külügyminiszter a 61. müncheni biztonságpolitikai konferencián bizonygatta, hogy Európa és a távol-keleti ország között lényegében nincs konfliktus, külön-külön tárgyalva az európai kormány- és államfőkkel. A kínai diplomáciai hadjáratnak különleges ízt biztosít még az a szimbolikus tény is, hogy idén ünneplik az Európai Közösség és a Kínai Népköztársaság közötti kapcsolatok felvételének 50. évfordulóját.
Az elmúlt napokban mind a nemzetközi, mind a magyar médiumokat ellépték az „új Jalta”, „második Molotov–Ribbentrop-paktum” vagy „München 1938 újratöltve” felütésű írások. Kétségtelen, hogy e megközelítésnek van valóságalapja, és a helyzet mutat némi hasonlóságot a megidézett 20. századi eseményekkel. Ugyanakkor ebben a cikkben egy másfajta, Magyarországon talán újszerű értelmezést kínálok, amely korántsem annyira borúlátó, mint a többi forgatókönyv. Igaz, Európa számára így sem túlságosan bizalomgerjesztő...
PRIDE BETILTÁS, MI HAZÁNK SZÍVATÁS, FENYEGETŐZÉS, LÁZADÁS A BIRODALOM ELLEN
DAVE VILÁGA
Szerző: Dave
2025.02.24.
Orbán Viktor évértékelő stand up műsort adott a híveinek. Betiltotta a pride-ot, fenyegetőzött, szavazatokat lopott a Mi Hazánktól, és fellázadt a gonosz Soros birodalom ellen. Évértékelő: élethosszig tartó adómentességet kapnak a két- vagy többgyerekes anyák.
Szerző: Dave
2025.02.24.
Orbán Viktor évértékelő stand up műsort adott a híveinek. Betiltotta a pride-ot, fenyegetőzött, szavazatokat lopott a Mi Hazánktól, és fellázadt a gonosz Soros birodalom ellen. Évértékelő: élethosszig tartó adómentességet kapnak a két- vagy többgyerekes anyák.
EZER MILLIÁRDOS KÖZVAGYONBÓL MAGÁNVAGYON - ÚJRA VADPRIVATIZÁCIÓ ZAJLIK?
SZABAD EURÓPA
Szerző: SZABAD EURÓPA
2025.02.25.
A rendszerváltás idejéhez hasonló mértékű privatizáció zajlik évek óta. Az egyetemek alapítványokba szervezésével kezdődött, aztán jött a kastély vagyon magánosítása, a pályaudvarok és a velük járó rozsdaövezetek 99 évre való bérbeadása, és a legnagyobb port kavart rákosrendező arab befektetőknek mindössze ötvenezer forint per négyzetméter áron való eladása. Mi zajlik az állami vagyonnal? Ennek járt utána Benyó Rita a Szabadonban.
Szerző: SZABAD EURÓPA
2025.02.25.
A rendszerváltás idejéhez hasonló mértékű privatizáció zajlik évek óta. Az egyetemek alapítványokba szervezésével kezdődött, aztán jött a kastély vagyon magánosítása, a pályaudvarok és a velük járó rozsdaövezetek 99 évre való bérbeadása, és a legnagyobb port kavart rákosrendező arab befektetőknek mindössze ötvenezer forint per négyzetméter áron való eladása. Mi zajlik az állami vagyonnal? Ennek járt utána Benyó Rita a Szabadonban.
02.48 – 7.48 Mi lesz a most Rákosrendezőn élőkkel?
MIKÖZBEN A MINISZTERELNÖK OSZTOGATÁSBA KEZDETT, A KÖLTSÉGVETÉS MÁR JANUÁRBAN HIÁNNYAL INDÍTOTT - NAGYON HIÁNYZIK AZ UNIÓS PÉNZ.
NÉPSZAVA
Szerző: PAPP ZSOLT
2025.02.25.
A januáronként megszokott többlet helyett ezúttal deficites volt az államháztartás, az első hónapban 67,8 milliárd forint volt a hiány az előző évi 50 milliárdos többlettel szemben – derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adataiból. A gazdaság kilábalása egyelőre nem mutatja magát. A kormány 2025-re a tavalyinál (4096) is magasabb 4123 milliárd forintos hiánnyal számol, ám mivel számos kockázat azonosítható, az első havi adatból nem lehet következtetéseket levonni a lefutásáról. Például a gazdasági növekedés a tervezett 3,4 százalékkal szemben idén csupán 1-2 százalékkal nőhet, ami visszaveti a bevételeket. A múlt hétvégén bejelentett kormányzati intézkedések (nyugdíjasok áfa-visszatérítése, a 3 gyermekes nők adómentessége októbertől) csak idén bő százmilliárdos többletkiadást jelentenek, amivel nem számoltak a költségvetés elfogadásakor. Igaz az infláció jóval magasabb lesz, a tervezett 3,2 százalékkal szemben elérheti, sőt meg is haladhatja az öt százalékot, ami viszont plusz bevételt jelent.
Probléma főleg a központi költségvetéssel van, amely bevételei 1,2 százalékkal csökkentek az előző évhez képest, s ha figyelembe vesszük az 5,5 százalékos inflációt, a visszaesés figyelemre méltó.
Az adóbevételek nagyjából rendben vannak. A társasági adóbefizetések minimális mértékben, a jövedéki bevételek viszont az év eleji jövedéki adóemelések miatt 17 százalékot meghaladóan nőttek, az szja-befizetések pedig 14 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel ezelőtt. Az elmúlt években a személyi jövedelemadó volt a legbiztosabb támasza a költségvetésnek, ebből szempontból nem túl biztató, hogy ezek egy részéről akar lemondani a kormány a 2026-os választási pénzszórás jegyében. Az áfa-bevételek továbbra is gyengélkednek, a 3,7 százalékos bevételi többlet elmarad az 5,5 százalékos inflációtól – amely a csökkenő fogyasztásra utal. A bevételi oldalon hiányoztak az uniós pénzek is: míg tavaly januárban 225 milliárd forint érkezett Brüsszelből, idén 7,2 milliárd. Főleg, ez utóbbi tényező rontotta le a hiányt...
Szerző: PAPP ZSOLT
2025.02.25.
Probléma főleg a központi költségvetéssel van, amely bevételei 1,2 százalékkal csökkentek az előző évhez képest, s ha figyelembe vesszük az 5,5 százalékos inflációt, a visszaesés figyelemre méltó.
Az adóbevételek nagyjából rendben vannak. A társasági adóbefizetések minimális mértékben, a jövedéki bevételek viszont az év eleji jövedéki adóemelések miatt 17 százalékot meghaladóan nőttek, az szja-befizetések pedig 14 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel ezelőtt. Az elmúlt években a személyi jövedelemadó volt a legbiztosabb támasza a költségvetésnek, ebből szempontból nem túl biztató, hogy ezek egy részéről akar lemondani a kormány a 2026-os választási pénzszórás jegyében. Az áfa-bevételek továbbra is gyengélkednek, a 3,7 százalékos bevételi többlet elmarad az 5,5 százalékos inflációtól – amely a csökkenő fogyasztásra utal. A bevételi oldalon hiányoztak az uniós pénzek is: míg tavaly januárban 225 milliárd forint érkezett Brüsszelből, idén 7,2 milliárd. Főleg, ez utóbbi tényező rontotta le a hiányt...
KI KELL ÁLLNUNK UKRAJNA MELLETT! – BRIT NAGYKÖVET AZ OROSZ INVÁZIÓ HARMADIK ÉVFORDULÓJÁN
VÁLASZ ONLINE
Szerző: PAUL FOX
2025.02.23.
Továbbra is kitartónak és eltökéltnek kell lennünk, Ukrajnának pedig meg kell adnunk minden támogatást – fogalmaz Paul Fox kifejezetten a Válasz Online számára felajánlott véleménycikkében. A budapesti brit nagykövet szerint Ukrajnának győznie kell. Lapunk a jelenlegi világpolitikai helyzetben nagy örömmel ad teret az alábbi gondolatoknak a máskülönben szomorú évfordulón. Ma három éve indultak meg Putyin csapatai Ukrajna ellen.
Három évvel azután, hogy Oroszország provokáció nélkül és törvénytelenül megszállta Ukrajnát, fontos, hogy elgondolkodjunk a háború mélyreható következményein. Az Egyesült Királyság kezdetektől fogva elkötelezetten támogatja Ukrajnát, és határozottan kiáll a szuverenitás, a demokrácia és a nemzetközi szabályokon alapuló rend védelme mellett.
Putyin három évvel ezelőtti teljes körű ukrajnai inváziója a II. világháború óta a legnagyobb katonai támadás kontinensünk ellen, ez pedig alapjaiban változtatta meg Európa biztonsági helyzetét. Ukránok milliói kényszerültek elhagyni lakhelyüket, tízezrek vesztették életüket, és kórházak, otthonok, iskolák váltak könyörtelen orosz támadások célpontjaivá. Ezzel a kegyetlen támadással szemben az ukránok páratlan leleményességgel és bátorsággal védték meg országukat.
Putyin gyors győzelemre számított. Ehelyett minden fronton katasztrofális kudarccal szembesült, ami pusztító következményekkel járt. Oroszország több mint 840 000 fős személyi veszteséget szenvedett, és egyre nagyobb belpolitikai kihívásokkal néz szembe. Az infláció megugrott, és az alapvető árucikkek sok orosz számára megfizethetetlenné váltak. Az olajipar – Putyin hadigépezetének alapja – a nyugati szankciók miatt könyörtelen nyomás alatt áll, a kamatlábak pedig 21 százalékos rekordszintre emelkedtek.
Ez nem egy vég nélküli háború. Az orosz gazdaság roskadozik, és a haderő meggyengült. A harctéren Ukrajna visszaszerezte a 2022 óta elfoglalt területek egyharmadát, továbbra is tartja magát az orosz erőkkel szemben, és már orosz földön is vannak csapatai. Az ukrán egységek rést ütöttek az orosz pajzson Kurszkban, megsemmisítették Oroszország fekete-tengeri flottájának jelentős részét, és újraindították a globális élelmiszerbiztonsághoz nélkülözhetetlen tengeri exporttevékenységet.
Miközben Oroszország nehézségekkel küzd, itt az ideje, hogy megerősítsük Ukrajnának nyújtott támogatásunkat. Az Egyesült Királyság a kezdetektől fogva élen jár az Ukrajna megsegítésére irányuló nemzetközi összefogásban, és a teljes körű invázió kezdete óta már 12,8 milliárd fontot fordított katonai, gazdasági és humanitárius támogatásra. Létfontosságú segítséget nyújtottunk, a légvédelmi rendszerektől és harckocsiktól kezdve a hírszerzési információk megosztásán át a több tízezer ukrán katona kiképzéséig. Az év elején aláírt új, 100 évre szóló brit-ukrán partneri megállapodásunk bizonyítja, hogy tartósan, nemzedékeken át elkötelezettek maradunk Ukrajna mellett. Ahogy Keir Starmer miniszterelnök is világossá tette, Ukrajna támogatása nem csupán a katonai segítségnyújtásról szól, hanem az európai biztonság megerősítéséről, a jövőbeli agresszió megelőzéséről, valamint annak biztosításáról, hogy Nagy-Britannia és szövetségesei az elkövetkező évtizedekben is megőrizzék biztonságukat.
Mindemellett fokozzuk az Oroszországra gyakorolt nyomást. Az Egyesült Királyság által bevezetett szankciócsomag a legszigorúbb, amelyet egy nagyobb gazdasággal szemben valaha is bevezettek. Ezek az intézkedések Oroszország katonai ellátási láncait, energiabevételeit és olyan személyeket céloznak, akik továbbra is hasznot húznak ebből a törvénytelen háborúból.
Továbbra is kitartónak és eltökéltnek kell lennünk, Ukrajnának pedig meg kell adnunk minden támogatást, ami a szuverenitásának biztosításához és a béke helyreállításához szükséges. Mindannyian, és legfőképpen Ukrajna, szeretnénk a lehető leghamarabb tartós békét teremteni. Oroszország akár már holnap véget vethetne ennek a brutális háborúnak azzal, hogy visszavonja haderőit és véget vet törvénytelen inváziójának, de eddig nem láttuk jelét annak, hogy Putyin feladná Ukrajna leigázására irányuló törekvését. Ukrajna hangjának kell a béketárgyalások középpontjában állnia – Ukrajna dönthet arról, hogy mikor és hogyan vesz részt a tárgyalásokon...
Szerző: PAUL FOX
2025.02.23.
Három évvel azután, hogy Oroszország provokáció nélkül és törvénytelenül megszállta Ukrajnát, fontos, hogy elgondolkodjunk a háború mélyreható következményein. Az Egyesült Királyság kezdetektől fogva elkötelezetten támogatja Ukrajnát, és határozottan kiáll a szuverenitás, a demokrácia és a nemzetközi szabályokon alapuló rend védelme mellett.
Putyin három évvel ezelőtti teljes körű ukrajnai inváziója a II. világháború óta a legnagyobb katonai támadás kontinensünk ellen, ez pedig alapjaiban változtatta meg Európa biztonsági helyzetét. Ukránok milliói kényszerültek elhagyni lakhelyüket, tízezrek vesztették életüket, és kórházak, otthonok, iskolák váltak könyörtelen orosz támadások célpontjaivá. Ezzel a kegyetlen támadással szemben az ukránok páratlan leleményességgel és bátorsággal védték meg országukat.
Putyin gyors győzelemre számított. Ehelyett minden fronton katasztrofális kudarccal szembesült, ami pusztító következményekkel járt. Oroszország több mint 840 000 fős személyi veszteséget szenvedett, és egyre nagyobb belpolitikai kihívásokkal néz szembe. Az infláció megugrott, és az alapvető árucikkek sok orosz számára megfizethetetlenné váltak. Az olajipar – Putyin hadigépezetének alapja – a nyugati szankciók miatt könyörtelen nyomás alatt áll, a kamatlábak pedig 21 százalékos rekordszintre emelkedtek.
Nem engedhetjük, hogy az európai biztonság megsértése és a nemzetközi jog semmibe vétele váljon általános gyakorlattá.
Ez nem egy vég nélküli háború. Az orosz gazdaság roskadozik, és a haderő meggyengült. A harctéren Ukrajna visszaszerezte a 2022 óta elfoglalt területek egyharmadát, továbbra is tartja magát az orosz erőkkel szemben, és már orosz földön is vannak csapatai. Az ukrán egységek rést ütöttek az orosz pajzson Kurszkban, megsemmisítették Oroszország fekete-tengeri flottájának jelentős részét, és újraindították a globális élelmiszerbiztonsághoz nélkülözhetetlen tengeri exporttevékenységet.
Miközben Oroszország nehézségekkel küzd, itt az ideje, hogy megerősítsük Ukrajnának nyújtott támogatásunkat. Az Egyesült Királyság a kezdetektől fogva élen jár az Ukrajna megsegítésére irányuló nemzetközi összefogásban, és a teljes körű invázió kezdete óta már 12,8 milliárd fontot fordított katonai, gazdasági és humanitárius támogatásra. Létfontosságú segítséget nyújtottunk, a légvédelmi rendszerektől és harckocsiktól kezdve a hírszerzési információk megosztásán át a több tízezer ukrán katona kiképzéséig. Az év elején aláírt új, 100 évre szóló brit-ukrán partneri megállapodásunk bizonyítja, hogy tartósan, nemzedékeken át elkötelezettek maradunk Ukrajna mellett. Ahogy Keir Starmer miniszterelnök is világossá tette, Ukrajna támogatása nem csupán a katonai segítségnyújtásról szól, hanem az európai biztonság megerősítéséről, a jövőbeli agresszió megelőzéséről, valamint annak biztosításáról, hogy Nagy-Britannia és szövetségesei az elkövetkező évtizedekben is megőrizzék biztonságukat.
Mindemellett fokozzuk az Oroszországra gyakorolt nyomást. Az Egyesült Királyság által bevezetett szankciócsomag a legszigorúbb, amelyet egy nagyobb gazdasággal szemben valaha is bevezettek. Ezek az intézkedések Oroszország katonai ellátási láncait, energiabevételeit és olyan személyeket céloznak, akik továbbra is hasznot húznak ebből a törvénytelen háborúból.
Február 24-e sötét és komor mérföldkő, de nem szabad meghátrálnunk.
Továbbra is kitartónak és eltökéltnek kell lennünk, Ukrajnának pedig meg kell adnunk minden támogatást, ami a szuverenitásának biztosításához és a béke helyreállításához szükséges. Mindannyian, és legfőképpen Ukrajna, szeretnénk a lehető leghamarabb tartós békét teremteni. Oroszország akár már holnap véget vethetne ennek a brutális háborúnak azzal, hogy visszavonja haderőit és véget vet törvénytelen inváziójának, de eddig nem láttuk jelét annak, hogy Putyin feladná Ukrajna leigázására irányuló törekvését. Ukrajna hangjának kell a béketárgyalások középpontjában állnia – Ukrajna dönthet arról, hogy mikor és hogyan vesz részt a tárgyalásokon...
ENNYIRE LEZÜLLESZTETT EGÉSZSÉGÜGYI RENDSZERÜNK MÉG SOSEM VOLT
ECONOMX
Műsorvezető: POGÁTSA ZOLTÁN
2025.02.24.
„A skandináv jóléti államok működését nem lehet egy az egyben átemelni a magyar gazdaságba” – mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi elnöke az Economx Exclusive műsorban. Az Orbán-kormányok csökkentették a közvetlen adókat és felemelték például az általános forgalmi adót, azt ugyanis könnyebb beszedni. Eközben lecsökkentették az egészségügyre költött kiadásokat, ezért ma a magyar lakosság jelentős része magánegészségügybe kénytelen ellátást kérni.
Műsorvezető: POGÁTSA ZOLTÁN
2025.02.24.
„A skandináv jóléti államok működését nem lehet egy az egyben átemelni a magyar gazdaságba” – mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi elnöke az Economx Exclusive műsorban. Az Orbán-kormányok csökkentették a közvetlen adókat és felemelték például az általános forgalmi adót, azt ugyanis könnyebb beszedni. Eközben lecsökkentették az egészségügyre költött kiadásokat, ezért ma a magyar lakosság jelentős része magánegészségügybe kénytelen ellátást kérni.
MINDENKI ROSSZUL JÁRNA EGY ÚJABB ÁRSTOPPAL, DE MÉG A NAGY KÜLFÖLDI LÁNCOK A LEGKEVÉSBÉ
TELEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2025.02.25.
Orbán Viktor évértékelő beszédében ismét belengedte azt, amit gazdasági csúcsminisztere, Nagy Márton is belengetett már korábban: ha nem lesznek alacsonyabbak az élelmiszerárak, akkor jöhet megint az árstop! Hogy mindez mit jelent, mit üzen, azt még a sajtó és a kereskedelmi szektor is csak találgatni tudja. 2026-ban jönnek a választások, és a szavazók felé kommunikálni kell valamilyen módon, hogy a kormány csapatai harcban állnak az ismét emelkedő infláció ellen. Ez az egyik magyarázat az árstopok újbóli belengetésére. Vagy a kormány valóban elhatározta, hogy visszahoz egy olyan intézkedést, a hatósági árakat, amely rendkívül káros volt már elsőre is. Ráadásul egy olyan intézkedést, amelyet Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter közgazdászként maga sem tartott jónak, és amely azért voltaképpen az antikommunista kommunikációs elemeket máig gyakran használó Orbán Viktor szájából is kicsit furán hathat.
A kereskedelmi láncok elleni újabb potenciális fellépésről, az esetleges hatósági árstopról, az önkéntes árcsökkentésekről részben a kereskedelmi láncokkal, részben a kormánynak dolgozókkal is tudtunk háttérben beszélni. Ezekből a beszélgetésekből a következő alappontokat tudtuk egységesen kivenni:
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2025.02.25.
A kereskedelmi láncok elleni újabb potenciális fellépésről, az esetleges hatósági árstopról, az önkéntes árcsökkentésekről részben a kereskedelmi láncokkal, részben a kormánynak dolgozókkal is tudtunk háttérben beszélni. Ezekből a beszélgetésekből a következő alappontokat tudtuk egységesen kivenni:
- Az inflációs helyzet rossz, a lakosság a legintenzívebben az élelmiszerárak emelkedését éli meg, azokkal gyakran találkozik. Ráadásul éppen a kormánypárti választók körében felülreprezentált csoportok, vagyis a szegényebbek, a vidékiek és a nyugdíjasok fogyasztói kosarában az élelmiszerek arányaiban nagyobb tételt jelentenek, jobban fájnak.
- A kormány tehát valamit tenni szeretne az infláció ellen, de ha nem tud semmit tenni, legalább szeretné elhitetni, hogy tesz valamit.
- Az elmúlt időszakban a hatósági árstopokkal kapcsolatos kormányzati gondolkodásban határozottan az élelmiszer és nem az üzemanyag került fókuszba.
- Az élelmiszerkereskedelem továbbra is egy olyan ágazat, ahol a kormány szeretne, de nem tud „magyarítani”, így ezt az ágazatot eleve szívesen nyomasztja, de persze olyan illúzióink nem lehetnek, hogy ez ne a hazai fogyasztókon csapódna le...
ORBÁN FULLBA NYOMTA A KRETÉNT 😬 | LESZBI-E VAGY SZÖVETSÉGESEM? | L1 ORIGINAL & REAKCIÓ
L1 ORIGINAL & REAKCIÓ
Szerző: Vidékhy Pesti | Nemzethy Lipsi
2025.02.25.
Orbán évértékelő. Alice Weidel a radikális libsi.
Szerző: Vidékhy Pesti | Nemzethy Lipsi
2025.02.25.
Orbán évértékelő. Alice Weidel a radikális libsi.
FÉLELMETES PUTYIN-GYŐZELEM? SÚLYOS GYENGESÉGEK BÚJNAK MEG AZ OROSZ POZÍCIÓ MÖGÖTT
G7.HU
Szerző: MÉSZÁROS R. TAMÁS
2025.02.25.
Az elmúlt napokban Donald Trump amerikai elnök mozgolódása nyomán Vlagyimir Putyint a magyar sajtó még azon része is győztesként kezdte el tálalni, amely nem a Kreml üzeneteinek terjesztésére szakosodott: az EU „nem tudja megvédeni Európát”, Trump „Európát ejti, Putyint felemeli”, az Egyesült Államok és Oroszország „Európát osztja fel”.
Tagadhatatlan, hogy Trump és kormánya szélsőséges tagjai egyértelműen szembehelyezkedtek az európai érdekkel, példátlan – bár nem teljesen előjelek nélküli – felfordulást okoztak és okoznak az európai biztonsági rendszerben. Ugyanakkor az Európa felosztásáról és Putyin felemeléséről szóló jóslatokat erősen ellentételezi, hogy az elmúlt három év nem Oroszország erejéről tanúskodott:
A hosszabb távú gazdasági és politikai folyamatok fényében a Trumppal való esetleges lepaktálástól függetlenül kevés esély van a trendfordulóra: Oroszországot eddig sem az Egyesült Államok, hanem saját gyengesége akadályozta befolyási övezetének „helyreállításában”, ebben pedig nem látszik változás.
Emellett pedig a Trumpék által nagy csinnadrattával bejelentett történelmi lehetőségek sem világosak: az imperializmus iránti vonzalmon túl nagyon kevés materiális ügy van, ahol felfedezhető közös érdek, a Kína elleni szervezkedés feltételezett vágya ezer sebből vérzik, az Egyesült Államok globális befolyásának pedig többet ártana, mint használna a lépés...
Szerző: MÉSZÁROS R. TAMÁS
2025.02.25.
Tagadhatatlan, hogy Trump és kormánya szélsőséges tagjai egyértelműen szembehelyezkedtek az európai érdekkel, példátlan – bár nem teljesen előjelek nélküli – felfordulást okoztak és okoznak az európai biztonsági rendszerben. Ugyanakkor az Európa felosztásáról és Putyin felemeléséről szóló jóslatokat erősen ellentételezi, hogy az elmúlt három év nem Oroszország erejéről tanúskodott:
- Az ukrajnai hadszíntéren az orosz hadsereg hatalmas költségek árán minimális előrelépést tudott csak elérni, flottája gyakorlatilag használhatatlan, légiereje leszerepelt.
- Oroszország befolyása az elmúlt három évben „befolyási övezetében” és azon túl is csökkent, Közép-Ázsiától a Kaukázuson át a Közel-Keletig.
- A háború felerősítette a 2010-es évek negatív gazdasági és demográfiai tendenciáit, valamint a kínai függést is.
A hosszabb távú gazdasági és politikai folyamatok fényében a Trumppal való esetleges lepaktálástól függetlenül kevés esély van a trendfordulóra: Oroszországot eddig sem az Egyesült Államok, hanem saját gyengesége akadályozta befolyási övezetének „helyreállításában”, ebben pedig nem látszik változás.
Emellett pedig a Trumpék által nagy csinnadrattával bejelentett történelmi lehetőségek sem világosak: az imperializmus iránti vonzalmon túl nagyon kevés materiális ügy van, ahol felfedezhető közös érdek, a Kína elleni szervezkedés feltételezett vágya ezer sebből vérzik, az Egyesült Államok globális befolyásának pedig többet ártana, mint használna a lépés...
„AZ OROSZOK BELE FOGNAK NYÚLNI A MAGYAR VÁLASZTÁSBA IS” I TAKÁCSY DORKA ÉS NÉMETH ANDRÁS A FÜLKÉBEN
FÜLKE / HVG VIDEÓ
Műsorvezető: KACSKOVICS MIHÁLY BÉLA
2025.02.24.
Ha itt valóban a béke lenne a cél, az nem így nézne ki. Nem zárható ki, hogy az Egyesült Államok valóban békét akar, de jelenleg mindent megad az oroszoknak. Takácsy Dorkával és Németh Andrással Kacskovics Mihály Béla beszélgetett.
Tartalom:
Műsorvezető: KACSKOVICS MIHÁLY BÉLA
2025.02.24.
Ha itt valóban a béke lenne a cél, az nem így nézne ki. Nem zárható ki, hogy az Egyesült Államok valóban békét akar, de jelenleg mindent megad az oroszoknak. Takácsy Dorkával és Németh Andrással Kacskovics Mihály Béla beszélgetett.
Tartalom:
00:00 Intro
01:09 Ha elfogadnak egy diktátumot, ugyan miért harcoltak három évig?
07:48 Ha két zsaroló találkozik – orosz és amerikai érdekek a rijádi tárgyaláson
26:37 Nem európai kompetencia – békefenntartók Ukrajnában
32:33 EU? NATO?
39:21 Nőtt az orosz étvágy – bővebben a hibrid hadviselésről
46:54 Így avatkozhatnak bele az oroszok a ’26-os magyar választásba
HADHÁZY AKCIÓBAN, RUSZIN KIRÚGVA, BAYER BEINDULT❗
MI EZ AZ ORSZÁG?!
Szerző: MI EZ AZ ORSZÁG?!
2025.02.24.
Hadházy akcióban, Ruszin kirúgva, Bayer beindult...
Szerző: MI EZ AZ ORSZÁG?!
2025.02.24.
Hadházy akcióban, Ruszin kirúgva, Bayer beindult...
A MAGYARORSZÁG NEVŰ TERÜLET
HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2025.02.25.
Évértékelőjén Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a szomszédunkban zajló háború nem Ukrajnáról szól, hanem arról, hogy „az Ukrajna nevű terület, ami eddig ütközőállam volt a NATO és Oroszország között, vonassék mostantól NATO-felügyelet alá”. A miniszterelnök nevű politikusnak ez a kijelentése nettó gazemberség volt, nem mellesleg cinikus és lekezelő. Amennyiben az történne, amire a miniszterelnök nevű honfitársunk vágyik, vagyis, hogy a Putyin nevű háborús bűnös csapatai véglegesen elfoglalnák Ukrajna egy részét, a maradék területre pedig egy oroszbarát kormányt ültetnének, akkor Magyarország válna ütközőállammá, orbáni szóhasználattal: Magyarország nevű területté. Az alábbiakban összefoglaljuk a Magyarország nevű terület főbb ismérveit...
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2025.02.25.
Évértékelőjén Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a szomszédunkban zajló háború nem Ukrajnáról szól, hanem arról, hogy „az Ukrajna nevű terület, ami eddig ütközőállam volt a NATO és Oroszország között, vonassék mostantól NATO-felügyelet alá”. A miniszterelnök nevű politikusnak ez a kijelentése nettó gazemberség volt, nem mellesleg cinikus és lekezelő. Amennyiben az történne, amire a miniszterelnök nevű honfitársunk vágyik, vagyis, hogy a Putyin nevű háborús bűnös csapatai véglegesen elfoglalnák Ukrajna egy részét, a maradék területre pedig egy oroszbarát kormányt ültetnének, akkor Magyarország válna ütközőállammá, orbáni szóhasználattal: Magyarország nevű területté. Az alábbiakban összefoglaljuk a Magyarország nevű terület főbb ismérveit...
HÁROM ÉV HÁBORÚ - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE
444.HU
Szerző: HERCZEG MÁRK
2025.02.25.
Újra itt a napindító hírlevél: ultraorbánizmus a Házban, putyinotrumpizmus az ENSZ-ben, Herz an Merz és Macron az Ovális Irodában.
Üdv! Ismét itt a 444 napindító hírlevele – de nem az egyedüli –, benne az elmúlt nap fontosabb anyagaival.
HÁROM ÉV HÁBORÚ
Három évvel ezelőtt, 2022. február 24-én indította el Oroszország az Ukrajna elleni inváziót. Vendégszerzőink, Takács Márk és Jójárt Krisztián végigvették, katonai szempontból mit lehet tanulni a háborúból.
Egy rakás nyugati vezető ellátogatott Ukrajnába évfordulózni, de Amerika nem küldött nagyágyúkat, és magyar részről sem érkeztek vezető tisztviselők.
Zelenszkij szerint Orbán emberei is fújhatták a dezinformációs buborékot Trump körül. Magyarország társszerzőként is támogatja az amerikai békehatározatot az ENSZ-ben, az EU ellenében szavazott, Oroszországgal, Fehéroroszországgal, Észak-Koreával, Szudánnal és az USA-val együtt. „A nagy f…” – mondta Szijjártó Péter, aki szerint Magyarország akaratával szemben az ukránok nem lehetnek tagjai sem az EU-nak, sem a NATO-nak.
Közben lehet, hogy a háttérben az eddig sejtettnél közelebb kerültek az ukrán–amerikai megállapodáshoz a kulcsfontosságú ásványkincsek ügyében.
Szerző: HERCZEG MÁRK
2025.02.25.
Üdv! Ismét itt a 444 napindító hírlevele – de nem az egyedüli –, benne az elmúlt nap fontosabb anyagaival.
HÁROM ÉV HÁBORÚ
Három évvel ezelőtt, 2022. február 24-én indította el Oroszország az Ukrajna elleni inváziót. Vendégszerzőink, Takács Márk és Jójárt Krisztián végigvették, katonai szempontból mit lehet tanulni a háborúból.
Egy rakás nyugati vezető ellátogatott Ukrajnába évfordulózni, de Amerika nem küldött nagyágyúkat, és magyar részről sem érkeztek vezető tisztviselők.
Zelenszkij szerint Orbán emberei is fújhatták a dezinformációs buborékot Trump körül. Magyarország társszerzőként is támogatja az amerikai békehatározatot az ENSZ-ben, az EU ellenében szavazott, Oroszországgal, Fehéroroszországgal, Észak-Koreával, Szudánnal és az USA-val együtt. „A nagy f…” – mondta Szijjártó Péter, aki szerint Magyarország akaratával szemben az ukránok nem lehetnek tagjai sem az EU-nak, sem a NATO-nak.
Közben lehet, hogy a háttérben az eddig sejtettnél közelebb kerültek az ukrán–amerikai megállapodáshoz a kulcsfontosságú ásványkincsek ügyében.
- Az EU elfogadta a 16. szankciós csomagot is, amiről Szijjártó Péter korábban azt mondta, hogy az könnyítést jelent Magyarországnak.
- Az évfordulón robbanás volt a marseille-i orosz konzulátusnál...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)