RADÓ PÉTER: AZ OKTATÁSBAN FOLYTATNI KELL AZ ELLENÁLLÁST, A TÁRGYALÁSNAK NINCS TERE

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2023.01.10.

Vége a türelemnek, a pedagógusok folytatják az ellenállást az oktatásban, a diákok és az ország jövőjéért – véli Radó Péter, a CEU oktatáskutatója. Mint mondja, továbbra is ellen kell állni, mert a BM-ből kiszivárgott javaslat egy eleve pocsék rendszert még pocsékabbá tesz, úgyhogy csak az ellenállás marad. A tárgyalásnak, a konzultációnak most nincs tere. Ha marad ez a rendszer, akkor folytatódik az, ami most is van: a folyamatos lecsúszás, a perifériára szorulás és elszegényedés.

Mit lehet tudni, mire készül a kormány az oktatás ügyében?

Az ezzel kapcsolatos tervekről csak a Belügyminisztériumból kiszivárgott, a Népszavában megjelent cikkből tudható bármi is. Annál többet nem tudok hozzátenni, én is csak abból tájékozódom.

Mi a véleménye arról, ami napvilágot látott?

Hogy szakmailag teljesen nonszensz. Sem a teljesítményértékelési, sem pedig a bérdifferenciálási komponense szakmailag nem megalapozott. Szerintem csak a pedagógusok megfélemlítésére alkalmas, és csupán a kormányzás látszatának fenntartását szolgálja, szakmailag megfontolható értelme nincs.

A teljesítményértékelésről mit gondol?

A belügyminisztériumi javaslat az egyes pedagógusok munkájának adminisztratív ellenőrzésén alapszik. A már most is működő szakmai ellenőrzési rendszerhez képest az egyetlen újdonság az, hogy az intézményvezetőkre lőcsölt „teljesítményértékelés” száz pontos skálán számszerűsített eredményei alapján, a tankerületek ezentúl majd lefelé vagy felfelé eltérhetnek a bértáblában rögzített minimum bérektől. Ez pedig felveti azt a kérdést, egyáltalán mérhető-e a pedagógusok teljesítménye.

Mérhető?

Nem. Az iskola nem összeszerelő üzem, bár a darabszámra vetített teljesítménymérés már ott is megbukott, alkalmazhatatlanná vált, mert az egyes munkás teljesítménye az egész összeszerelő sor teljesítményétől, a gépek hatékonyságától és a logisztikai feltételektől függ. A pedagógusok, orvosok vagy művészek munkájára pedig ez az egyszerű logika soha nem is volt alkalmazható. Az a száz pontos teljesítménymutató, amit a javasolt rendszer előállít, nem objektív és mérhető kritériumokon, hanem – elméletileg – értékelésen (szakértői ítéleten) alapszik. A kiszivárgott javaslat ugyan tartalmaz néhány számszerűsíthető mutatót, amit az értékelést végző figyelembe vehet, mint például a tanulók kompetenciaeredményei, a versenyre felkészített diákok száma, vagy a lemorzsolódás kockázatának kitett tanulóké. Csakhogy azt minden oktatási szakértő tudja, hogy ezek a mutatók használhatatlanok. A versenyeken való részvétel, vagy a pedagógusok által adott osztályzatokon alapuló tanulmányi eredmény változása – amelyen a lemorzsolódás kockázatának kitettek azonosításának teljesen értelmetlen magyar rendszere alapszik – nem objektív mércéi a diákok tanulási teljesítményének.

Szakmailag teljesen nonszensz, méréselméleti szempontból önmagában is súlyosan problematikusak a mostani, egy tanéven belüli „bemeneti” és „kimeneti” mérések eredményei, valamint az egyes pedagógusok teljesítménye közötti kapcsolat rövidre zárása A tanulói kompetenciamérések egész iskolák önértékelését és külső értékelését hivatottak ellátni, de ilyesmi Magyarországon 2011 óta nincs. Sőt, a javaslat szerint az iskolai önértékelési komponens is megszűnne...

ITT OLVASHATÓ