2023. március 14., kedd

RITKASÁGSZÁMBA MEGY A MEGALÁZÓ FIZETÉSEK MEGHALADÁSA SOK EGYETEMI KARON

G7.HU
Szerző: PÁLOS MÁTÉ
2023.03.14.


A fenntartóváltás, vagyis a magyar felsőoktatási intézmények kiszervezése sem húzta ki a tanársegédek és adjunktusok bérezését a raktárosi fizetések szintjéről, noha a 2021-es béremelés és az alapítványi egyetemeken végbement bérfejlesztés kis mértékben lassította az egyetemi oktatók lecsúszását a bérlétrán, ahogy azt összefoglaló cikkünkben írtuk március elején. Az adatokból az is látható, hogy nagy a szórás az egyetemek és a tudományterületek között is: a bölcsészkarokon, művészeti karokon, pedagógusképzéseken tűnnek a legalacsonyabbnak a fizetések.

Emelés ellenére is lecsúszás

A kormány által modellváltásnak nevezett folyamat során speciális közérdekű vagyonkezelő alapítványi fenntartásba kiszervezett egyetemeken a tanársegédi fizetések bőven elmaradtak a tavalyi átlagkeresettől, a doktori fokozathoz kötött adjunktusi címmel rendelkező oktatók átlagos bére legalább már meghaladta azt. Ettől még volt olyan alapítványi egyetemen dolgozó tanársegéd, akinek a fizetése és a garantált bérminimum között csak 15 százalék volt a különbség.Míg 2008 és 2014 között az adjunktusi alapbér az átlagkeresettel egyezett meg vagy legalább a közelében volt, addig mostanra mintegy 60 százalékára esett vissza.
A tanársegédi alapjuttatás pedig 2008-ban az átlagbér bő 90 százaléka volt, az mostanra mintegy csak fele.

Fontos megjegyezni: az alapjuttatás mellett a tanszékvezetésért, adminisztratív pluszfeladatok vállalásáért további nettó 20 ezer forintos vagy akár magasabb juttatás jár. Számos oktató egyéb béren kívüli juttatásokban is részesülhet, például pályázatok útján. Vagyis a fenti alapbérek nem azonosíthatók egy az egyben a ténylegesen megkapott fizetésekkel – egy 2017-es, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálattól származó táblázat szerint a tanársegédek és adjunktusok átlagosan durván bő 25 százalékkal kereshetnek többet, mint a bértábla szerinti alapbérük.

Azonban a bérkiegészítések egyrészt pluszmunkával is járnak, másrészt forrásaink szerint a lehetőségek rendkívüli egyenetlenül oszlanak el tudományterületenként és intézményenként, harmadrészt nyilván inkább a tapasztaltabb, idősebb tanársegédek és adjunktusok részesülnek ezekben – ők viszont sok esetben már készen, tehát minden szakmai elvárásnak megfelelve várhatnak éveket is arra, hogy eggyel feljebb lépjenek az egyetemi ranglétrán. Például 2019-ben a Debreceni Egyetemen, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE), a Szegedi Tudományegyetemen és a Budapesti Műszaki Egyetemen összesen közel 200 oktató dolgozott a kiérdemeltnél alacsonyabb munkakörben, adjunktusi, docensi, esetleg egyetemi tanári kinevezésre várva...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.