Szerző: KULCSÁR ÁRPÁD
2023.03.13.
Alig két nap alatt összeomlott és csődbe ment az Egyesült Államok 16. legnagyobb bankja, a Silicon Valley Bank (SVB). A Szílicium-völgy 1983-ban alapított pénzintézetének (alapítói szándéka szerint) elsősorban techcégek adták az ügyfélkörét, a csődje pedig a 2008-as világválság óta a legnagyobb hasonló esemény a USA-ban, és a második legnagyobb az ország történetében.
Kisvártatva aztán egy kisebb, de a kriptovilág egyik fő pénzintézete, a Siganture Bank is csődöt jelentett. Pogátsa Zoltán közgazdász úgy véli, a Silicon Valley Bank, de az amerikai jegybank (Fed) is felelős a történtekért, és szerinte az infláció elleni küzdelmet hiba volt kamatemeléssel kezelni. A közgazdász arról is beszélt, milyen hatása lehet a történteknek a forint árfolyamára.
Mérce: Induljunk ki az ön által készített podcast-adásból a témában. Ott megemlíti, hogy a Silicon Valley Bank felelőssége annyiban kézzelfogható a csődjében, hogy nem hedgelte az állampapírokat (a hedgelés vagy fedezeti ügylet egy olyan pozíció elhelyezését jelenti, amely arra szolgál, hogy ellensúlyozza a jövőbeli áringadozások kockázatát). Ez mennyire elterjedt gyakorlat nagyobb bankoknál?
Pogátsa Zoltán: Egyáltalán nem az, az ilyen típusú kockázat teljesen ismert a vállalatoknál, és rendszeresen hedgelni szokták. Ez biztosan a cég sara.
Mérce: Azt is mondja, hogy a kínálati oldal által létrehozott inflációt káros a keresleti oldalon a kamatok emelésével és a pénz szűkítésével kezelni, hiszen ön szerint ez csak válságokat és recessziókat okoz. Úgy érvelt, hogy a kínálati oldali sokkokat (energiaárrobbanás, szállítási árak, élelmiszerek, elektromos csipek árának emelkedése) valójában ezekben az iparágakban kell kezelni, a kínálat volumenének, a verseny intenzitásának növelésével, az oligopóliumok és monopóliumok megszüntetésével. Lehet túl nagy váltás, de Magyarországon a jegybankot sokáig azért kritizálták, mert későn lépett, a magas kamatlábak meg eléggé megnyugtatták a piacot, és a forint is erősödött.
P. Z.: Nem a megemelt kamatlábak nyugtatták meg a piacot itthon sem. Ha megnézzük a nyugati kamatemelések történetét, azt látjuk, hogy előbb elkezdtek kis lépésekben emelni, ez a hatás 3-4 nap alatt elolvadt. Ez volt 2021 végén. Majd elkezdtek nagyobbakat emelni, volt már olyan is, hogy 2-300 bázispontot, az még hamarabb, tulajdonképpen egy napon belül olvadt el. Aztán elérkeztünk arra a mágikus 12-13%-os szintre, amikor Matolcsy bejelentette, hogy vége a kamatemelési ciklusnak. Ekkor két hétre le is álltak, majd emeltek egy nagyot körülbelül 18 százalékra, ami nem a hivatalosan meghatározott, hanem a gyakorlatilag megemelt kamatláb. Ezután két hétig a forint árfolyama 410 körül stagnált, miközben a gázárak zuhantak. Márpedig a forint-euró árfolyam szempontjából az energiaár, azon belül a gázár mértéke nagyon jelentősen meghatározó.
Ha zuhanó gázár mellett 18 százalékos kamattal (hogy megértsük, mennyire magas is ez, gondoljunk csak arra, hogy jelenleg a gyakorlatilag csődben levő Pakisztánban 18 százalékos a kamatszint), annyit tudtunk elérni, hogy a forint stagnált, akkor azt kell látnunk, hogy a kamatemelés teljesen hatástalan volt.
Ami ténylegesen megnyugtatta a piacot, az egy brutálisan magas, amerikai dollárban felvett hitel volt. Az, hogy a forint árfolyama korrigálódott (ami a mai fejlemények tükrében jól látszik, hogy túlkorrigált volt), az a dollárhitelnek köszönhető...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.