2017. március 29., szerda

"A ZUHANÁS FOLYAMATOS" - INTERJÚ LIGETI MIKLÓSSAL, A TRANSPARENCY iNTERNATIONAL MAGYARORSZÁGI JOGI IGAZGATÓJÁVAL

ÉLET ÉS IRODALOM ONLINE 
- SZABADPOLC
Szerző: Rádai Eszter
2017.03.24.


A Transparency Internacional tavaly 22. alkalommal készítette el Korrupció Érzékelési Indexét, amely a világ 176 országát a közszektor korrupciós kitettsége szempontjából rangsorolja, és amely szerint Magyarország – egyetlen év alatt hét helyet csúszva lefelé – most ebben a rangsorban az 57. helyen áll. Ez a „teljesítmény” ugyanezen index szerint az Európai Unió 28 tagállama között a 24–25. helyre teszi Magyarországot – holtversenyben Romániával. Erre a zuhanásra azonban, illetve arra a kérdésre, miért egyedi korrupciós szempontból Magyarország az Európai Unióban, a TI magyarországi jogi igazgatója szerint a korrupciós esetek száma vagy milyensége önmagában nem ad választ.

(Az interjú március második hetében készült.)

– Nem könnyen találtunk alkalmas időpontot a beszélgetésünkhöz, a héten két napot is a bíróságon tölt. Milyen ügyekben?

– Számos eljárást kezdeményeztünk a közérdekű adatok megismerése érdekében, ezeknek a pereinknek van egyfajta – mondjuk úgy – stratégiai húzásuk. Szűkösek az erőforrásaink, ha nem így lenne, akkor persze végtelenül nagy számú pert indítanánk. A fókusz jelenleg a letelepedési államkötvényekre, a Magyar Nemzeti Bank dolgaira és a társaságiadó-kedvezményre jogosító sporttámogatásokra jut.

– A tegnapi tárgyaláson kik voltak az alperesek?

– Az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Nemzetgazdasági Minisztérium, és a per, illetve percsalád tárgya ezúttal a társaságiadó-kedvezményre jogosító sporttámogatások, közkeletű elnevezéssel a tao-pénzek részleteinek feltárása volt. A pert első fokon elvesztettük, és ez volt az első tárgyalás másodfokon, az Ítélőtáblán. Már csak az ítélet kihirdetése van hátra, március 21‑én lesz a kezünkben a döntés. (A bíróság végül jogerős ítéletében elrendelte az adatok nyilvánosságra hozatalát. – a szerk.)

– Mire számít?

– A bíróság azon az állásponton van, hogy annyit van jogunk tudni, mennyi az állam, az adókassza összes vesztesége a társaságiadó-kedvezmény miatt, tehát hogy a kormány, az állam mekkora adóbevételről mond le a sportcsapatok javára. Szerintünk viszont azoknak a cégeknek a neve sem lehet adótitok, amelyek – az állami adóbevételeket csökkentve – sportcsapatokat támogatnak. Nem azt vitatjuk, hogy milyen sporttámogatási rendszer van Magyarországon, hiszen a sport támogatása, ha az állam fizetné, ugyanennyibe kerülne, csak akkor legalább látnánk a költségvetési törvényben, hogy a Fradi ennyit kapott, a Felcsút annyit, a Diósgyőr emennyit, a Haladás meg amannyit.

– Tehát azt, hogy melyik cég mennyivel támogatja például a miniszterelnök szívéhez és házához közelálló csapatot, vagy a Tállai államtitkár városában, Mezőkövesden épülő stadiont, vagy például Seszták fejlesztési miniszter városának a csapatát...

– Felcsút volt az abszolút bajnok a maga 9,2 milliárdjával, ami kétszázszorosan haladta meg az átlagos támogatási mértéket, és ez még csak a közel két évvel ezelőtti adat, amihez 2016‑ra ígérvényben további 3 milliárdot húzott be, és ebből már realizált több mint kettőt. Felcsút tehát egy 11 milliárdos csapat, és rajta kívül Szolnok, Kisvárda és Mezőkövesd is komoly privilégiumokban részesül, aminek két magyarázata lehet: vagy ők a legjobb pályázatírók, vagy a cégek érzik úgy, hogy jól teszik, ha „hűbéri pénzeket” fizetnek nekik..

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.