MÉSZÁROS MÁRTA: AZOK A TÉMÁK IZGATNAK, AMIKRŐL HALLGATNI SZOKÁS

NÉPSZAVA ONLINE - SZÉP SZÓ
Szerző: Bársony Éva
2017.09.16.

Jövőre lesz ötven éve, hogy bemutatták a Napló-trilógiával világhírűvé lett Mészáros Márta első nagyjátékfilmjét, az Eltávozott napot. Legújabb, 26. játékfilmje, az Aurora Borealis – Északi fény októberben kerül a mozikba, témája a háborúkban vagy a megszállások idején megerőszakolt nők, s az erőszakból született gyerekek sorsa. Nem először dönt tabukat.

- Az 1968-as, rendkívül kedvezően értékelt játékfilmrendezői bemutatkozása egyben azt is jelenti, hogy Magyarországon első nőként volt mersze helyet követelni a máig macsónak számító filmrendezői kasztban. Hogy fogadták?

- Előtte dokumentumfilmeket forgattam, s a döntéshozó filmkáderek elég hevesen le akartak beszélni, mondván, csináljam tovább azt, amit addig. De éppen egy dokumentumfilmem nyomán akartam egy történetet elmondani néhány lányról, akik szövőgyárban dolgoztak és valami szépet kerestek az életükben. Egy darabig tartott a huzavona, de amikor Miklós (Jancsó Miklós volt akkor Mészáros Márta férje – a szerk.) mellém állt, engedett az ellenállás. Már túl volt a Szegénylegényeken, neve volt a szakmában. Számított, hogy bízott bennem. De a biztonság kedvéért nagyon kevés pénzt adtak rá. Amikor elkészült, éppen Magyarországon járt a kor egyik legnagyobb nevének számító filmesztétája, az olasz Lino Micciche, akinek megtetszett. Elvitte Pesaróba, a nemzetközi fesztiválra, aztán a franciák megvették, s egy évig ment kint a mozikban. Ez eldöntötte, hogy rendezhetek.

- Különösnek mondható a viszonya a tabukhoz, a tilalmakhoz. Első filmje főszereplőjének egy táncdalénekest - a fiatal Kovács Katit - tett meg, ami szentségtörésnek számított. Elképzelhetően a frászt hozhatta a filmes nagyfőnökökre Szörényiék, az Illés meg a beatzene filmbe emelésével is, ami megint csak istenkísértés volt.

- Tán a hazátlanságomban a magyarázat. Lényegében gyökértelen vagyok, nem kötnek tilalmak, törvények, szabályok. Magyarországon születtem, de innen nagyon hamar elmentünk, először Olaszországba, majd a Szovjetunióba, ahol Kirgíziában éltünk a szüleimmel. Ott gyilkolták meg őket, ma is ott van a szüleim szelleme.

- Ahogy azt a világhírűvé lett Napló-trilógiából ismerjük.

- Állandóan utaztam valahová, sehol nem voltam otthon, a gondolkodásmódom kialakulásában egyedül a magam törvényei szabályoztak. Éltem Ázsiában is, Európában is – tíz éve jöttem vissza Budapestre Lengyelországban töltött hosszú évek után -, gyökerek nem kötnek, tiltásokkal nem foglalkozom. Kovács Katit nem tabudöntögetésből, hanem azért választottam, mert őt láttam a legjobbnak a szerepre. Benne megvolt a szépség, az erő és az eredetiség. Persze le akartak beszélni róla, ijesztgettek, hogy rossz lesz, de bevált, és a második filmemben is szerepelt. Ami Szörényi Leventéék zenéjét illeti, több filmemben használtam a zenéjüket, mert kifejezői voltak a kor fontos hangulatának, bizonyos fokig a beat-korszak üzenete kapott helyet vele a filmben. A Szép lányok, ne sírjatok című filmemben a Kex, a Szíriusz, a Metró zenélt, olyanok írták a dalokat, mint Szörényi, Zorán, Bródy, Orszáczky, Tolcsvay...

ITT OLVASHATÓ