MOST DÖBBENNEK RÁ AZ ISKOLÁKBAN, MI MINDENT NEM TANULTAK MEG A GYEREKEK AZ ONLINE OKTATÁSBAN

QUBIT
Szerző: RADÓ NÓRA
2021.10.04.

A magyar oktatási rendszer egyik sarokköve, hogy a diák azért dolgozik, hogy elkerülje a büntetést, ez egyáltalán nem érvényesült a pandémia idején. A magyar szülők, ha tehetik, képességgé transzformálják a pénzüket, a közoktatásban uralkodó egyenlőtlenség a koronavírus-járványban tovább növekedett – hangzott el a CEU Határtalan tudás idei első beszélgetésén.

Az elit kiszállt, és a magántanulást választotta, a diákok 20-28 százaléka, vagyis a legalacsonyabb jövedelmű családok gyermekei egész egyszerűen eltűntek a rendszerből, a diákok és tanárok zöme pedig olyan helyzettel találta szembe magát, mint amikor a diák érettségi után egy augusztusi délutánon összefut a fürdőgatyát viselő egykori tanárával a strandon. Hirtelen senki nem tudta, hogyan viselkedjen, a gyerek pedig először látta meg a tanár mögött a sebezhető embert. Ez a három törés érte a koronavírus-járvány alatt az iskolarendszert, amelyet – ahogy szinte mindenhol, úgy Magyarországon is – valójában a tankötelezettség tart össze. Ez volt az esszenciája Setényi János oktatáskutató előadásának, amelyet a CEU péntek esti rendezvénye, a Határtalan tudás idei első, offline beszélgetésén tartott meg.

Mellette Kende Ágnes szociológus és oktatáskutató, a CEU oktatója, a Qubit szerzője beszélt arról, hogy a magyar oktatási rendszer mennyire nem tudja kompenzálni a gyerekek társadalmi helyzetből adódó különbségeket. Példaként hozta fel, hogy ha valaki a társadalom felső rétegébe tartozik, akkor 42,5 százalékkal kevesebb a valószínűsége, hogy rosszul fog teljesíteni matematikából. A két oktatáskutató mellett Kiss László, az Újpesti Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola és Gimnázium történelemtanára osztotta meg tapasztalatait arról, hogyan élte meg a távoktatást, és milyennek látja az oktatás jövőjét...

ITT OLVASHATÓ