2022. március 9., szerda

VLAGYIMIR PUTYIN HOSSZÚ ÉVEK ÓTA FENYEGETI A VILÁGOT A NUKLEÁRIS HÁBORÚ RÉMÉVEL

QUBIT
Szerző: SZ. BÍRÓ ZOLTÁN
2022.03.09.


Míg a nyugati politikusok gondosan kerülik az atomháborúval való fenyegetőzést, az orosz elnöknek az utóbbi időkben szinte már nincs olyan beszéde, amiben ne hozná szóba a nukleáris háború lehetőségét és az orosz atomfegyverek erejét.

Ha valaki követi Vlagyimir Putyin orosz elnök beszédeit és más megnyilatkozásait, egy ideje azt vehette észre, hogy nyugtalanító gyakorisággal tűnnek fel bennük a nukleáris háború lehetőségével és Oroszország nukleáris fegyvereivel foglalkozó passzusok. Ez már csak azért is feltűnő, mert a késői szovjet főtitkárok – Leonyid Brezsnyev, Jurij Andropov, Konsztantyin Csernyenko és Mihail Gorbacsov – soha nem hozták szóba a szovjet atomarzenált, nem fenyegetőztek vele, mert tudták, hogy mindenki tisztában van a Szovjetunió nukleáris csapásmérő képességével. Helyette azon dolgoztak a hatvanas évek végétől – amerikai partnereikkel együtt –, hogy ezeket a képességeket kölcsönösen korlátozzák, majd Gorbacsov idején elkezdjék csökkenteni őket.

Ennek a kölcsönös politikai akaratnak lett az eredménye az 1972-ben megkötött SALT I., majd a hét évvel később aláírt SALT II. szerződés. Gorbacsovval azonban ez a folyamat új fázisába lépett, és immár nem a meglévő képességek korlátozásáról tárgyaltak, hanem azok csökkentéséről. Ennek eredményeképpen született meg 1991 nyarán a START I. megállapodás, ami a stratégiai hordozóeszközökre – ballisztikus rakétákra, nagy hatótávolságú repülőkre és tengeralattjárókra – felszerelhető nukleáris robbanófejek és a hordozó eszközök számát is csökkentette. Ez a folyamat a későbbiekben sem állt le. Már a Szovjetunió felbomlása után született meg 1993-ben a START II. szerződés, amit ugyan az amerikaiak nem ratifikáltak, az oroszok pedig csak egyoldalú kiegészítésekkel együtt tették ezt meg, ennek ellenére a felek kölcsönösen tartották magukat az abban foglaltakhoz. 2010 áprilisában – amikor formálisan ugyan nem Putyin volt az első számú orosz vezető, de mindenki tudta, hogy a végső szó nála, és nem az akkori elnöknél, Dmitrij Medvegyevnél van – kötötte meg Oroszország és az Egyesült Államok a START III. szerződést...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.