AZ ORBÁN-KORMÁNY 12 ÉVEN ÁT ELHIBÁZOTT OKTATÁSPOLITIKÁJA KELLETT A SOHA NEM LÁTOTT TILTAKOZÁSI HULLÁMHOZ

NÉPSZAVA

Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2022.04.01.

A tankötelezettségi korhatár leszállítása, a korai iskolaelhagyók arányának növekedése, bérproblémák, tiltakozások, a tankönyvválasztás szabadságának felszámolása, egyre kevesebb fiatal diplomás – ezt hozták Orbánék az oktatáspolitikában.

Az elmúlt másfél hónapban soha nem látott összefogás és tiltakozási hullám alakult ki az oktatási-nevelési intézményekben: a hetek óta tartó gördülősztrájkban és a február közepén indult polgári engedetlenségi akciókban több tízezer tanár és oktatási dolgozó vett már részt, amelyhez nemcsak állami, alapítványi és egyházi iskolák, hanem óvodák, pedagógiai szakszolgálatok munkatársai is csatlakoztak. A széles körű elégedetlenség nem az utóbbi hónapokban alakult ki: 12 év elhibázott oktatáspolitikája kellett hozzá.

Már a 2010-es kormányváltás követően egyértelművé vált, hogy az oktatásügy az új országvezetés mostohagyereke lesz. A második Orbán-kormány rövid időn belül gyökeresen átalakította a rendszert, ráadásul úgy, hogy a választások előtt semmit nem közöltek a tervekről. Megszűnt az önálló oktatási tárca, a területet államtitkári szinten a több mint egy tucat más feladatért is felelős Emberi Erőforrások Minisztériumába olvasztották. Az önkormányzatoktól elvették iskoláik fenntartói jogát, az intézményeket a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ alá helyezték. A cél az egységesebb, központilag irányított rendszer kialakítása volt, ám a bürokratikus működés oda vezetett, hogy az iskolákban már a mindennapos tanításhoz szükséges eszközökből, felszerelésekből (kréta, fénymásolópapír, nyomtató tinta) is hiány alakult ki. Ezeket a problémákat végül többé-kevésbé sikerült áthidalni, ám az iskolák közötti különbségeket azóta sem sikerült csökkenteni, sőt inkább tovább tágult az olló a szegényebb és gazdagabb régiókban működő intézmények között.

Kritikus lépés volt a tankötelezettségi korhatár 18-ról 16 éves korra csökkentése, ami oda vezetett, hogy a korai iskolaelhagyók aránya a 2010-es 10,8 százalékról 2020-ra 12,1 százalékra emelkedett, ami nemcsak az elmúlt húsz évben példátlan, de uniós szinten sem találni egyetlen országot sem, ahol nőtt az iskolából idő előtt kikerülő kiskorúak aránya...

ITT OLVASHATÓ