Szerzők: SCHARLE ÁGOTA, VÁRADI BALÁZS, KREKÓ JUDIT
2022.12.14.
Az előző cikkben a minimálbér lehetséges társadalmi hatásait tekintettük át általában. De mit mondhatunk a minimálbér-emelésről itt és most?
A szakszervezetek (és esetenként a kormányok) a kizsákmányolás ellen, a teljesítménnyel arányos, méltányos bérezés védelmében szokták követelni a minimálbér emelését, ami rendjén is van, ez a dolguk. A dolgozó szegények érdekeinek felemlítése már inkább vitatható, hiszen a minimálbéresek nem feltétlenül szegények. Magyarországon a 64 év alatti felnőttek 12 százaléka él szegénységben (olyan háztartásban, ahol az egy főre jutó jövedelem a medián* 60 százalékánál kisebb), míg a minimálbéresek között csak 8 százalék ez az arány. Ez azzal magyarázható, hogy a legszegényebbek többsége még minimálbéren sem tud dolgozni, legfeljebb közmunkán, illetve a minimálbéresek nem kis része második kereső a családban.
Általában is igaz, hogy a minimálbér emelése nem a gazdagoktól a szegények, hanem inkább az alacsonyabb jövedelműek között osztja újra a jövedelmeket: nyernek rajta, akiknek éppen van munkája, és vesztenek, akiket az emelés miatt elbocsátanak, vagy nehezebben találnak munkát. Magyarországon különösen sokan vannak a potenciális vesztesek: a munkaképes korú népesség 18 százaléka, a regisztrált munkanélküliek és a közfoglalkoztatottak több mint harmada alig tud olvasni, számolni...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.