Szerző: BUCSKY PÉTER
2023.02.10.
Az elmúlt hónapok hírei leginkább arról szóltak, hogy mikor érkezhet meg a gazdasági növekedés szempontjából fontos uniós dotáció. A támogatások elapadásával megbicsaklott a magyar gazdasági növekedés, pedig az összetett és időben eltolt uniós kifizetések miatt 2022-ben is 1614 milliárd forintnyi uniós bevétel érkezhet Magyarországra az MNB 2022. októberi előrejelzése szerint. Ez ugyan 772 milliárd forinttal elmarad a tervezettől, de még mindig a központi költségvetés bevételeinek 7 százalékát teheti ki így is.
Az uniós pénzeső kapcsán azonban kevesebb szó esik ezeknek a pénzeknek a hasznosulásáról. A G7-en korábban Minőségi Újságírás díjas háromrészes cikksorozatban (1, 2, 3) mutattuk be részletesen, hogy mennyire rosszul működnek a magyarországi uniós támogatások...
A Társadalmi Riport 2022-es kiadványa is külön fejezetben (pdf) foglalkozik az uniós támogatások hazai hasznosulásával. Medve-Bálint Gergő, Martin József Péter és Nagy Gabriella cikkének egyik érdekes felvetése, hogy nem feltétlenül országos támogatásokkal és ezek hatékonyságával kellene ma foglkaznunk, ha a korábbi tervek valósulnak meg az Európai Unióban.
Az Európai Bizottságot 1985 és 1995 között elnökként vezető Jacques Delors ugyanis azt tartotta volna jónak, ha a régiók kaptak volna uniós támogatást.Magyarország esetében ez azért különösen releváns, mert a törpeállamokat leszámítva egyedüliként minden fejlesztési forrásról a kormány és szervei döntenek, egy rendkívül centralizált rendszerről van tehát szó.
Magyarországon a kezdetekben a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség önálló jogi szervként döntött a fejlesztéspolitikai célokról, voltak az egyes területekért (például közlekedés, környezetvédelem, stb.) felelős külön szervezetek. Ma már minden központi minisztériumi irányítás alá tartozik...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.