2023. február 28., kedd

FÉLIGAZSÁGOKTÓL A HAZUGSÁGOKIG

HÍRKLIKK
Szerző: KÉRI LÁSZLÓ
2023.02.28


Sokasodó problémák, megmagyarázni való jelenségek egyre szaporodó tömege egyfelől, másfelől a válaszadásra hívatott oldalról a mellébeszélések, tényferdítések, részigazságok kifordítása és az egyre nyilvánvalóbb hazudozás kezd megszokottá válni. Észre sem vesszük, úgy épülnek be a mindennapjainkba a kormányzati magyarázatok nagyon is vitatható, időnként kiáltóan zavaros és átlátszóan egyoldalú tételei úgy, hogy már se kedvünk, se pedig türelmünk nem marad a nyilvánvaló egyoldalúságok szóvá tételéhez.


Az éppen mögöttünk hagyott februárban e jelenség mind általánosabbá válására tucatszámra találhattunk látványos példákat. A maradék – igaz, csak a kisebbség számára elérhető – el nem kötelezett médiumok mindezt rendre szóvá is tették, ezért akár még a legkirívóbb eseteket sem érdemes ehelyütt újból ismertetni.

A közéleti hazudozások eltérő szintjeiről

A hazugság nagyon ritkán mutatja meg magát egyértelműen és vitathatatlanul olyan jelenségként, amelynek magától érthetődően a Mások tudatos félrevezetése lenne a célja. A politikai/közéleti hazudozásnak pedig különösen sokféle és igen finom fokozata létezik, s éppen eme összetettsége miatt a legtöbbször nem is olyan egyszerű felismerni hazugság-mivoltát.

Kezdve ama egyszerű ponttól, amikor eredetileg puszta tévedésről volt szó, csak utólag az elkövető képtelen beismerni ezt, hanem inkább mellébeszél, körülményeket hamisít, nehogy csorba essen a szavahihetőségén. (Lásd például az elmúlt hetek mindennapos kormányzati magatartását a napelemek hihetetlen módon megnövekedett igényeinek kielégítése kapcsán, amikor is egyszerűen arról lehetett szó, hogy a befogadó rendszert sok éven át elfelejtették felkészíteni erre az esélyre.) Vagy valami hasonló zajlik féltucatnyi településen az akkugyártás ügyében, ahol hetek óta azt hajtogatják: ők minden esetben mindenkivel egyeztettek. Pedig dehogy. Csak éppen nem számoltak a leendő lakossági reakciók erejével.

Bonyolultabb a helyzet a féligazságok nagyüzemi használatakor, mert az ilyen alkalmak – első ránézésre – sokak számára nagyszerű lehetőségeket teremtenek a saját szempontok kizárólagos érvényesítésére. Más, esetleg hasonlóképpen jelentős megfontolások szándékoltan figyelmen kívül hagyásával. Ezt a kommunikációs játékot elsősorban maga a kormányfő szokta nagy élvezettel játszani, különösen a reprezentatív megszólalásoknak szánt alkalmakkor. Főként olyan eseményeken, amelyeken erős késztetést érez a kormányzásához köthető szédületes sikerek egekbe tupírozására. A minapi – Vártkert bazári – éves értékelése nagyszerű példatára ennek, a szaksajtó darabokra is szedte valamennyi dicsekvésnek szánt állítását.

Csupán illusztrációként elegendő talán a jelenség érzékeltetése kedvéért egy példát megidéznünk. Szerinte példátlanul nagy sikert aratott tavaly a hazai gazdaság az export-teljesítményével. /A mesterhármas egyik összetevője ez lenne…/ S amikor ezzel dicsekszik, akkor hallgat arról, hogy e teljesítmény mögött az első számú tényező az inflációs hatás volt, aminek következtében maguktól is száguldoznak a bevételek. De még kiáltóbb a féligazság annak a fényében, hogy az import – sokkal gyorsabban nőve – szintén rekordmagasságokba repült, minek következtében a külkermérleg rég nem látott, példátlanul magas hiánnyal zárt, amiből már meglehetősen aggasztó egyensúlyi, finanszírozási és árfolyamproblémák következnek. Hasonló szerkezetű féligazságok ünneplésére egyébiránt a miniszterelnök kedvenc miniszterei is rákaptak, különösen a külügyekért felelős, aki szinte megállás nélküli kényszerdicsekvővé képezte ki magát. Mostanában sajnos a hetenként kormányzati tájékoztatót tartó miniszter is előszeretettel hárítja el különféle témákban a sajtó jogos aggodalmait – hasonló féligazságok állandósuló használatával...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.