NEM CSAK A HÁBORÚ RÁNGATJA ILYEN MEREDEKEN A VILLAMOSENERGIA ÁRÁT

G7.HU
Szerző: UJHELYI GÉZA
2023.02.06.

(A szerző gyémántdiplomás hőerőgépész mérnök. 1978-1991-ig az Erőmű Beruházási Vállalat műszaki igazgatóhelyettesként vett részt a Paksi Atomerőmű építésében. 1991-1998-ig a Dunamenti Erőmű vezérigazgatója. 1998-tól 10 éven át a Magyar Energetikai Társaság ügyvezetője. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)

A közelmúlt energiaválságát, az elszabaduló árakat legtöbbször az orosz ukrán háborúra vezetik vissza. Emellett azonban más okok is számottevően növelhetik az árat. Érdemes megvizsgálni, hogy a villamosenergia-ár képzése mennyiben játszott árfelhajtó szerepet, és még ma is érvényesül-e. Korábban a villamosenergia árát úgynevezett önköltségi alapon számították ki. Az energiamix forrásainak önköltsége a leírási költség (vagy állandó költség), a tüzelőanyag-költség, valamint az üzemelési és karbantartási (változó költség) együtteséből adódik. Ehhez hozzájön a rendszerhasználati díj, (a villamosenergia-szállítási, -elosztási és -rendszerirányítási költség) és az adó. Ezek összegéhez meghatározott nyereséget (általában 8 százalék) hozzáadva kaptuk meg az adott erőművet érintő villamosenergia-árat.

Az árak meghatározása korábban, a hosszabb távon jelentkező költségek alapján történt. Miután itt a hosszabb távon jelentkező költségek összeadódtak, ezeket a termelt energiával elosztva könnyen lehetett árat képezni. Viszont egy meghatározott üzemállapotra, a különböző árakon termelő források áraiból, csak súlyozott átlag számításával lehet a pillanatnyi költséget kiszámolni.

Ezzel a rendszerrel hosszú éveken át stabil, kiszámítható, megfizethető és reális árszintek, tarifák alakultak ki.

A korábbi árrendszertől való eltérés (és ezzel együtt drágulás) a megújuló források elterjedésével kezdődött, a 2000-es évben. A megújuló források elterjedésének ösztönzésére különböző nevekkel (például KÁT, METÁR, EEG-Umlage) támogatási rendszereket vezettek be, melyek az önköltségi árak feletti (!) eladási árakat és még ráadásul úgynevezett kötelező átvételt írtak elő bizonyos időtartamra (mintegy 20 évre).

Az árrendszer átalakításának következő lépcsője a liberalizálás, a villamosenergia piaci termékké nyilvánítása volt. Piaci termékek árát általában a tőzsdei árképzés határozza meg, így 2002-től sorra jöttek létre az áramtőzsdék. Először Németországban a Lipcsei EEX, nálunk 2012-ben alakult meg a HUPX . A tőzsdei árképzéssel addig nincs is különösebb probléma, ameddig az energiahordozók kereslete-kínálata egyensúlyban van, de szélsőséges értékek tudnak kialakulni, ha ez az egyensúly megbomlik. Esetünkben a villamos energia árának hirtelen megugrását a földgáz árának megugrása okozta, méghozzá egy merit ordernek nevezett terhelési sorrendet meghatározó eljáráson keresztül...

ITT OLVASHATÓ