2023. március 15., szerda

AKÁR AZ EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGÁIG IS KÉSZEK ELMENNI A GYEREKEIKET OTTHON ÁPOLÓ SZÜLŐK

NÉPSZAVA
Szerző: MUHARI JUDIT
2023.03.14.


Sokakat ugyanis szubjektív és abszurd besorolás után fosztanak meg a magasabb összegű díjazástól.


– Ha kell, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága elé viszik a díjazásuk ügyét a tartósan beteg gyermekeiket otthon ápoló szülők – ezt mondta lapunknak Erika. Ő egy 41 éves édesanya, aki 15 éves, súlyos légúti betegséggel küzdő lányát gondozza. Szerinte megalázó és diszkrimináló, hogy pontozáson múlik, megkapja-e egy szülő a minimálbér összegével megegyező gyermekek otthongondázási díját (GYOD), vagy csak az ápolási díjra lesz jogosult, esetleg még arra sem. Mint mondta, a szülők azt szeretnék elérni, hogy mindenki legalább minimálbért kapjon. Sorstársaik, a hozzátartozóikat – házastársukat, szüleiket, testvérüket – gondozók Orbán Viktor kormányfőnek, Pintér Sándor belügyminiszternek és Fülöp Attila gondoskodáspolitikáért felelős államtitkárnak címezve már petíciót is írtak a témában. Ők ugyanis csak ápolási díjra jogosultak, melynek összege – a beteg állapotától függően – bruttó 45 665, 68 500, vagy 82 200 forint.

A cél tehát közös: legalább minimálbér járjon az évekig, évtizedekig tartó, éjjel-nappali ápolásért pontrendszer nélkül, a rokonsági kapcsolattól függetlenül. Tüntetni nem tudnak a hozzátartozók, hiszen a betegeket nem tolhatják végig az utcán, de többen állítják, a 24 órás gondoskodás, felügyelet, ápolás mellett a szervezésre sem lenne idejük és energiájuk, sőt, még a gyámügyet is rájuk hívhatná a rendőrség, és kiemelhetnék a beteget a családból.

A gyermeküket gondozók tehát látszólag jobb helyzetben vannak, mint a más hozzátartozójukat ápolók, hiszen nekik van esélyük a minimálbérre.

Korábban, 2018-ban Novák Katalin jelenlegi államfő, akkor még család- és ifjúságügyért felelős államtitkárként jelentette be: 2019. január 1-től bevezetik a szülők számára a gyermekek otthonápolási díját, aminek összege először 100 ezer forint lesz, 2022-től pedig a minimálbérrel azonos mértékű. Azt mondta, ez azért indokolt, mert az önellátásra képtelen gyermeküket gondozó szülők nem tudnak dolgozni. A 100 ezer forint először mindenkinek járt, majd az első év után elfogadtak egy jogszabály-módosítást. Ez már arról szólt, hogy a jövőben egy tíz kategóriából álló, pontozásos értékelés alapján dől el, milyen jogcímen és mennyi pénzt kaphatnak a szülők. A családokat egy legalább középfokú iskolai végzettséggel, egészségügyi szakképesítéssel és öt év szakmai tapasztalattal rendelkező szakértő látogatja meg az otthonukban, akinek az a feladata, hogy elbírálja a gyerek önellátási képességét. GYOD csak annak a szülőnek jár, akinek a gyerekét legalább 8 pontra minősítik a maximálisan adható 40-ből. Aki ezt nem éri el, nem jogosult a minimálbérrel azonos összegre, csak az ápolási díjra. Aki 6 pontnál is kevesebbet kap, még arra sem, tehát még azt a pénzt is elveszíti, amit addig kapott.

Annak a betegnek jár a legtöbb pont, aki teljes segítséget igényel az étkezéshez, továbbá az öltöztetés, vetkőztetés minden szakaszában segítségre szorul, egyedül nem képes eljutni oktatási vagy nevelési intézménybe, és viselkedése miatt elszigetelődik a környezetétől.

A köztes állapot mérlegelése már igen szubjektív. A szakértő 1 pontot ad, ha a gyereket ellenőrzi kell a „higiénés feladatok” elvégzésében, de ha segíteni is kell, akkor 2 pont jár. A viselkedés vizsgálatakor 2 pontot adnak, ha az a környezet számára nehezen érthető vagy gyakori ellenkezés tapasztalható, de 3, ha a „feszültségek nagyon gyakoriak”...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.