2023. július 15., szombat

MÍG A GDP-T HAZAVISZI PROFITKÉNT A CÉGTULAJDONOS, A MAGYAROK 70%-A KIÁRAZÓDOTT A LEGTÖBB TERMÉKBŐL

MÉRCE
Szerző: BOGATIN BENCE
2023.07.15.


A társadalom alsó hét jövedelmi tizedének nincs érdemi megtakarítása, így mostanra a magas infláció miatt elesett azoktól az előnyöktől, amelyeket a tízes évek második felének reálbér-növekedése hozott – állítja Pogátsa Zoltán közgazdász, akinek iparági szereplők meséltek arról, hogy mennyire nehéz eladni az ársapkás termékeken kívül mást.

Az infláció és annak a megélhetésre gyakorolt hatása nem egyformán érint mindenkit, nagyon is különbözően hat egyes társadalmi csoportokra. Ez triviális állításnak tűnhet, arra viszont mégis felkapja az ember a fejét, hogy a magyar társadalom 70 százaléka veszíti el a hozzáférést bizonyos termékekhez.

Márpedig Pogátsa Zoltán szerint elérkeztünk erre a pontra: a közgazdász saját podcastjában Büttl Ferenc közgazdásszal, lapunk rendszeres szerzőjével közösen értékelte azt a tényállást, hogy míg a gazdaság egésze harmadik negyedéve recesszióban van, a friss adatok alapján a termékek belföldi kereslete nagyot zuhanta szolgáltatásoké még nőtt is egy kicsit. A podcast házigazdája ezekből az adatokból arra következtet, hogy mintha „kettészakadt” volna a társadalom, aszerint, hogy miképpen kénytelen viselni a válság velejáróit:

„A magyar társadalom alsó 70 százaléka „kiárazódott” egy csomó termékből, nem tudnak megvenni dolgokat. Eközben a felső három jövedelmi tized, akikről tudjuk, hogy van megtakarításuk és nyugat-európai értelemben középosztálybeli jövedelmük, ők továbbra is fogyasztanak, étterembe járnak, szállodában szállnak meg, nyaralnak”

– így szólt Pogátsa Zoltán összegzése, akit megkértünk arra, hogy ezt az következtetését bővebben is fejtse ki nekünk.  

A közgazdász szerint ennek a bizonyos 70-30-as, rendkívül egyenlőtlen megoszlásnak vannak direkt és indirekt jelei.

A kiskereskedelmi forgalom egészének visszaeséséről árulkodó mutatók önmagukban nem sokat mondanak el arról, hogy egyes termékcsoportok elérhetetlenné váltak-e vásárlói tömegek számára, ám ezzel együtt is figyelemre méltóak az aggregált adatok. A KSH szerint 2023 májusában a kiskereskedelem forgalmának volumene 12,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Ezen belül a tavalyi év második fele óta folyamatosan csökkenő élelmiszerfogyasztás is tovább zuhant: az élelmiszerüzletekben 7,3, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 10,9, az  üzemanyag-kiskereskedelemben a tavaly ilyenkor még aktív benzinársapka megszűnésével is összefüggésben nem kevesebb mint 25,9 százalékkal estek vissza az eladások. Az év első öt hónapjában pedig a kiskereskedelmi forgalom volumene összességében 10,8%-kal kisebb volt az előző év azonos időszakánál.

Pogátsa ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy ezek a nagy termékkategóriákra vonatkozó számok – bár önmagukban is beszédesek – nem teszik láthatóvá azt a jelenséget, amely során széles tömegek – azaz az alsó hét decilis –  szinte kizárólag vagy túlnyomórészt az ársapkás vagy akciós termékeket vásárolják (amíg lehet, hiszen augusztustól megszűnnek a hatósági árak), miközben korábban hozzáfértek a minőségibb, valamivel drágább árukhoz is.

A KSH tábláinál valamivel beszédesebbek azok a beszámolók, amelyeket Pogátsa élelmiszerláncokkal és tejipari cégekkel közös munkája során hallott arról, hogy a vállalatok saját tapasztalatai és statisztikái szerint hogyan váltak mára elérhetetlenné egyes társadalmi csoportok számára bizonyos termékek.

Egy tejipari cég képviselője például azt mondta a közgazdásznak, hogy a két-három hetente esedékes saját felméréseikben azt látják, hogy

a nagyvárosokon kívül nem tudják az emberek megvenni a sajtot és az egyéb feldolgozott tejipari termékeket, csak az ársapkás tejet tudják eladni a szegényebb rétegeknek.

Nagyon hasonlót hallott egy sütőipari cég oldaláról, miszerint csak a nagyon alacsony minőségű vizes kifliket tudja megvenni a vásárlók többsége, mert a magasabb minőségűekből „kiárazódtak”. Arról pedig két nagy élelmiszerlánc országos vezetője is beszélt a közgazdász tudomása szerint, hogy ha valóban olyan tempóban helyeznék ki a polcokra az ársapkás termékeket, ahogyan azt a napi kereslet diktálná, akkor szinte semmi mást nem tudnának eladni, csak az árstoppolt termékeket. Adott esetben tehát a még a kínálat folytonosságát előíró szabályok megszegése, és így a büntetés kockázatának vállalása is jobban megérheti a láncoknak. Az is közszájon forog az iparágon belül, hogy az elvben valamivel drágább termékeket is megvenni képes vásárlók is sokkal hajlamosabbak lettek a spórolásra, és az olcsóbb áruk felé kezdtek tendálni...

ITT OLVASHATÓ

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.