Szerző: ÓNODY-MOLNÁR DÓRA
2023.07.13.
Annak, aki kívülről nézi ennek az országnak a működését, felfoghatatlan és megmagyarázhatatlan, hogy egy olyan társadalompolitikai, pedagógiai munkát, amelyet a 2007-ben alapított Dr. Ámbédkar végez, hogyan hagyhat az állam magára, hogyan lehetetleníti el a működését. Az elmúlt 16 évben lényegében egy olyan év nem volt, amikor az iskola támogatása kiszámítható és a következő tanév biztonságosan tervezhető lett volna.
A stabilitás évek óta hiányzik, és az egyre tartósabb kilátástalanság kedvezőtlenül hat az iskola mindennapjaira. A káros következményeket pedig az iskola jelenlegi és jövőbeli diákjai szenvedik el, azok a telepi szegénységben, súlyos nélkülözésben élő roma gyerek, akiknek ez az iskola szinte az egyetlen esélyük egy jobb életre. Az, aki kívülről néz ennek az országnak a mindennapjaira, azt hihetné, az ilyen kezdeményezéseket az állam hálával fogadja, s minden erejével segíti. Magyarországon pont fordítva történik.
Derdák Tibor szociológus, a Dr. Ámbédkar Iskola alapítója és igazgatója tágabb kontextusba helyezi az iskola nehéz helyzetét.
– A rendszerváltást követően azt láthatjuk, hogy ilyen típusú oktatási intézmények, mint amilyen a miénk, vagyis az ebbe a társadalmi rétegbe született gyerekeknek érettségit kínálók, nem nagyon jöttek létre – mondja Derdák Tibor. Bár a kiszámítható jogi környezet, és stabil finanszírozás minden iskola működésének elengedhetetlen feltétele, de az ilyen iskoláknál, mint a Dr. Ámbédkar Iskola, különösen az. Hiszen ezekben az intézményekben nem tudnak az iskolavezetők a szülőkhöz fordulni azért, hogy a kiseső állami pénzek hiányát alapítványi befizetés vagy oktatási hozzájárulás címén pótoltassák. (Ilyen típusú, havonta beszedett tandíjjellegű hozzájárulást szinte kivétel nélkül minden alapítványi és magániskola szed. Ezekbe az iskolákba azonban jellemzően a középosztálybeli családok járatják a gyerekeiket. A családok anyagi bázisára támaszkodva tehát ki lehet az állami finanszírozás hiányát pótolni, sőt, a drágább iskolák különlegesebb oktatási szolgáltatásokat is tudnak nyújtani a szülői befizetésekből.)
– A kilencvenes évek közepére az rajzolódott ki, hogy jó az egyházi iskolák helyzete. Azt követően ugyanis, hogy a rendszerváltás után visszakapták régi tulajdonaikat, a finanszírozásukban is kivételezett helyzetbe kerültek. Ezt a kivételezett helyzetet a baloldal hozta létre, amikor Horn Gyula miniszterelnök 1997-ben megkötötte az Apostoli Szentszék és Magyarország között az úgynevezett vatikáni szerződést. A jobboldal ezt követően jó sok további privilégiumot pakolt erre a megállapodásra, de az egyházakat a baloldal tette kivételezetté a vatikáni konkordátummal. Amikor annak idején a Gandhi Gimnázium helyét kerestük (Európa első roma nemzetiségi, érettségit adó intézményét elkötelezett civilek, köztük Derdák Tibor, alapították 1992-ben – a szerk.), eszünkbe nem jutott, hogy egyházi iskolát alapítsunk. És arra sem gondoltunk, hogy Magyarországon kasztrendszer alakul ki az iskolák között, és a legjobb eséllyel az állami pénzekért a történelmi egyházak indulnak – világít rá.
E ponton fontos megjegyezni, hogy az állam a Gandhi Gimnáziummal is mostohán bánt: az alapítók eredeti céljait figyelmen kívül hagyva gyalogolt bele az iskola autonómiájába, amelynek következményeként az intézmény működése instabillá vált. Ennek a helyzetnek a „megoldása” az lett, hogy az állam végül – közvetve – átvette az iskolát.
Derdák Tibor és az iskola másik vezetője, Orsós János megtörhetetlenül hisznek abban, hogy a kasztrendszerből – ami a magyar társadalmat is egyre inkább jellemzi – a legkitaszítottabbaknak, azaz a mélyszegénységbe született roma fiataloknak csak a tanuláson, ezen belül is az érettségi megszerzésén keresztül van esélyük kiemelkedni.
Látva, hogy az egyházak jobban bele tudják ásni magukat a privilégiumokba, 2004-ben egy buddhista alapokra épülő középiskolát nyitottak a baranyai Alsószentmártonban, a Kis Tigris Gimnáziumot.
– Megpróbáltuk az együttműködést a Tan Kapuja Buddhista Egyházzal, de hozzájuk képest a mi buddhizmusunk ideológiailag nagyon más. A Tan Kapuja alapjai elválaszthatatlanok a nyugati típusú buddhizmustól, ami nem válik szét teljesen a kasztrendszerben hívő hinduizmustól. Indiában ez a szétválás megtörtént. De Magyarországra a keleti gondolatok, vallások messziről érkeznek, összekeveredett állapotban. Amikor szembe találtuk magunkat ezzel, akkor azt éreztük, nem tudjuk az iskolánkat a Tan Kapuja struktúrájában működtetni – magyarázza.
Egy példán keresztül is érzékelteti, mit jelentett annak idején az a szembekerülés, ami Alsószentmártonban az iskola mindennapjainak, pedagógiájának szervezésében is áthidalhatatlan ellentéteket okozott.
– Míg az alsószentmártoni intézményben nagyobb valószínűséggel jelennek meg a volt diákok takarítóként, mint döntéshozóként, addig a mi koncepciónk lényege itt, a Dr. Ámbédkar Iskolában, hogy a roma reprezentáció mindenhol meglegyen. Vannak roma takarítóink is, de a romák ott vannak a tantestületünkben és a döntéshozatali szinten is – mondja Derdák Tibor, aki hozzáfűzi, hogy a rendszerváltás óta sehol nem indult el olyan állami kezdeményezés, amely az alacsony sorba született cigány fiatalok továbbtanulását stratégiai célként határozta volna meg. – Még Balog Zoltán (aki 2010-től a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára volt, majd 2012. májusától 2018-ig az oktatásért is felelős Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere, s ebbéli tevékenysége alatt sokszor próbálta a kormány munkájában érvényesíteni a hátrányos helyzetű családok szempontjait – a szerk.) is az egyházakon keresztül képzelte el ezt a munkát, amikor a roma szakkollégiumi hálózatot megalapította.
A végül 2007-ben, egyházi fenntartásban elindult Dr. Ámbédkár Iskola első nagy krízise 2011-ben következett be, amikor a kétharmaddal hatalomra került Fidesz új egyházügyi törvényt írt, amely önkényesen, politikai alapon szelektált az egyházak és vallási közösségek között, és mindössze tizennégy egyházat és vallásfelekezetet ismert el. (Később újabb 18 egyháznak szavaztak meg egyházi jogállást, de a kisegyházak többsége egyesületté minősült vissza, ezzel pedig elveszítette a korábbi kedvezményeit.) Így veszítette el egyházi státuszát az Ámbedkar alapítója, a Dzsáj Bhím Közösség is, amely így nem volt tovább jogosult a közoktatási kiegészítő normatívára, amelyet iskolafenntartásra kapott. (Ez a kiegészítő összeg nem bérköltség, hanem az intézmény működtetéséhez szükséges, ezt az alapítványi iskolák általában a szülőktől szedik be.)
Egy ideig a minisztérium egy úgynevezett „köznevelési feladatok ellátására is kiterjedő megállapodás” keretei között – ugyan nem teljesen pótolva a kieső normatíva összegét –, valahogy mégiscsak biztosította a Dr. Ámbédkar Iskola működtetéséhez szükséges forrásokat. Azonban más közvetett döntések tovább rontották az iskola helyzetét. 2012-től leszállították 18-ról 16 évre a tankötelezettség korhatárát, ami nagyon érzékenyen érintette azokat a fiatalokat, akik potenciális tanulói lehettek volna egy érettségit kínáló második esély iskolának. A közmunka, illetve a közmunkarendszerben elérhető, sehová nem vezető „himihumi képzések” tömegével szippantották ki a tankötelezettséget betöltő, szegény sorba született fiatalokat a középiskolákból.
2018-tól pedig tovább súlyosbodott az iskola helyzete. Amikor a cigányság sorsa iránt így vagy úgy, de mégiscsak felelősséget érző Balog Zoltán távozott a tárcától, a Dr. Ámbédkar Iskola megroppant. A tárcát átvevő Kásler Miklósnak semmilyen koncepciója nem volt az oktatás területének igazgatására, azt lényegében az államtitkára, Maruzsa Zoltán felügyelte, aki viszont hadat üzent azoknak a nem állami iskoláknak, amelyek a hátrányos helyzetű gyerekeknek kínáltak oktatási szolgáltatásokat. Nem csak a Dr. Ámbédkar Iskola volt kipécézve: Maruzsa előbb csökkentette, majd teljesen megvonta a kiegészítő támogatást az Iványi Gábor lelkész vezette Magyar Evangéliumi Testvérközösség (MET) iskoláitól és az l. Ritók Nóra által alapított Igazgyöngy Alapfokú Művészet Iskolától is...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.