Szerző: SZŰCS R. GÁBOR
2023.11.10.
Most azonban tegyük félre a tudományt. A rendszerváltozás után ugyanis új Kucsera-osztály alakult ki, melynek összetétele változott ugyan addig, amíg a kormányok is változhattak, de azért aki egyszer bekerült ebbe a társadalmi csoportba, az nem került ki onnan. Érdekes módon nagyjából függetlenül attól, hogy éppen a bal- vagy a jobboldalinak nevezett pártok adták a kormányt. A politikai-gazdasági elit személyi összetétele csekély mértékben változott egészen a 2010-es évek elejéig, legföljebb a hatalomra gyakorolt befolyásuk lett nagyobb vagy kisebb, attól függően, melyik párt vagy pártok adták a kormányt. Ez alól kivétel lehet az Antall-kormány, amely e tekintetben is gyakorlatlan, hadd ne mondjuk, amatőr volt, de az utána következő MSZP–SZDSZ-kabinetben és környékén azért már igen sok volt a (nevezzük nevén) nem csekély politikai kapcsolattal, befolyással rendelkező újgazdag. Hadd ne tévedjünk most a privatizáció ingoványába: véleményem szerint a magyar gazdaság, még mindig a bumfordi sztálini stílusú gazdasági szerkezet hatásaként, a rendszerváltozás környékén olyan állapotban volt, hogy örülni kellett minden vállalatnak, amely egyáltalán külföldi kézbe került. Azt ugyanis nagy valószínűséggel elkerülték a Kucserák, bár némelyiknek azért volt némi szerepe egy-egy üzlet összehozásában, vagy éppen felügyelőbizottsági, igazgatótanácsi állás mint jutalom megszerzése révén. A többi merüljön a feledés homályába.
Ugorjunk.
Orbán az „elmúltnyócév” alatt felismerte: ott követte el a hibát, hogy nem épített ki magának saját, külön Kucsera-hadat. Ezt a hibát 2010 után korrigálta. Az új had egy része saját „tőkésosztály”, azaz voltaképpen a maga és családja közvetlen érdekeltségi, baráti körébe tartozó, eddig egy kivétellel (Simicska) hozzá feltétlenül hű, mi több: politikai-hatalmi céljainak közvetlenül alárendeltek csoportja. Annak ellenére, hogy akadhat közöttük néhány valódi üzletember is, lényegében állami segítséggel kiépített gazdasági hatalmi bázis. Ebből a szempontból teljességgel lényegtelen, hogy valóban értenek-e az üzlethez, egyáltalán: tudnak-e írni-olvasni. Mára ez a Kucsera-had oly mértékben felhígult, hogy egy „kötcsei pikniken” ők teszik ki a bőséges garnírungot.
Nemcsak valóban nagy halakról, a név szerint ismert vagy (zömmel) nem is ismert milliárdosokról van tehát szó, hanem a cápákkal együtt élő kalauzhalakról. Ilyenek akadnak a kultúra és a művészetek világában. Nézzük, mit ír erről Háy: „Kucseráék mindmáig nem nyugodtak bele, hogy olyan nehezen rendszabályozható, kommandírozható, szabványozható és iktatható valami, mint az irodalom és a művészet, egyáltalán létezik ezen a világon. Így hát számukra az irodalomhoz és a művészethez értő ember eleve megbízhatatlan.”2 De akadnak olyanok, akik csak korábbi vagy jelenlegi baráti-barátnői kapcsolataik révén kerültek a Kucserák közé, mi több, akadnak köztük elvétve valódi szakemberek is, akik tudásukat áruba bocsátva elkucserásodtak, és szakmailag már fabatkát sem érnek, de jól megélnek belőle: „sors bona, nihil aliud”.
Az igaz újkucserák, akik bőven megfelelnek Háy Gyula kiváló írásának, azonban a Pártban vannak. Ez a Párt pontosan leképezi a skizofréniának nevezett elmebetegséget. Két párt, és mégis egy. Egy párt, mégis kettő. És groteszk módon mindkettő Mr. Hyde...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.