„ROSSZ ÉS IGAZSÁGTALAN RENDSZER” – TÚLHAJSZOLT GYEREKEKKEL KEZDŐDIK A 2024-ES KÖZÉPISKOLAI FELVÉTELI

NÉPSZAVA
Szerzők: JUHÁSZ DÁNIEL, F. SZABÓ KATA
2024.01.20.

Több mint 72 ezer diák vág neki ma a központi középiskolai írásbeli felvételinek. Idén is több tízezer általános iskolás jelentkezett középiskolába, az intézmények mintegy felében központi vizsgákat írtak elő. Szakértők szerint át kellene alakítani a bő két évtizedes szisztémát.

Több mint 72 ezer diák vág neki ma az idei központi középiskolai írásbeli felvételinek, köztük nemcsak nyolcadikosok, hanem a hat- és nyolc évfolyamos gimnáziumokba jelentkező hatodikosok és negyedik osztályosok is. A tanulóknak magyar nyelvből és matematikából kell vizsgázniuk. Központi felvételit nem minden középiskola ír elő, az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint idén 535 intézmény (a középiskolák 48 százaléka) jelezte, hogy a hozzájuk jelentkező tanulóknak részt kell venniük a központi írásbeliken. Bár a szakértők évek óta hangoztatják, hogy a középfokú felvételi nem alkalmas arra, hogy a diákok valódi tudását mérje, ráadásul nagy megterhelést és felesleges stresszt okoz a gyerekeknek és sok esetben a szülőknek is, a rendszer mégis több mint két évtizede lényegében változatlan.

– Egy rossz és igazságtalan szisztémáról van szó, az ilyen tesztekben rengeteg az objektív és kiküszöbölhetetlen hiba, emiatt az eredményekből nem is lehet egyéni következtetéseket levonni az egyes tanulókra nézve. A felvételit megszüntetni, eltörölni viszont nem lehet, mert akkor hogyan döntsük el, kik kerülnek be például a hat- vagy nyolc évfolyamos gimnáziumokba? – tette fel a kérdést Nahalka István oktatáskutató. Szerinte a társadalom nem is tűrné el, hogy ehhez a rendszerhez bárki hozzányúljon. – Ha egy hatalom, akár a Fidesz-kormány hirtelen megtáltosodna és azt mondaná, jövőre nem lesz felvételi és sorsolással döntjük el, hova kerülnek be a gyerekek, a következő választáson elbuknának. A valódi megoldás nem is ilyen egyszerű – fogalmazott.

Nemcsak a gyerekekkel, hanem a szülőkkel is foglalkozni kellene

Az oktatáskutató szerint először a nagyobb problémát kellene megoldani, vagyis magát az iskolarendszert kellene átalakítani, ám ez az oktatási rendszerben szükséges változtatások egyik legnehezebb kérdése. A gyerekek többségének ma nyolcadik évfolyam végén, 14 évesen kell az egész életüket meghatározó döntést hozniuk: el kell dönteniük, hogy gimnáziumba mennek vagy szakmunkások lesznek, utóbbi esetben pedig még azt is meg kell választaniuk, milyen szakmát tanuljanak. Nahalka István ezt túl korainak tartja, a megoldást pedig szerinte az jelenthetné, ha egységesen 10 vagy 12 évfolyamos, komprehenzív (azaz átfogó, mindent felölelő) iskolák jönnének létre, és csak ezután következne a szakképzés vagy az egyetemre felkészítés. – Egy hosszabb távú, többször átgondolt stratégiára lenne szükség, amellyel a társadalom számára is világossá lehetne tenni, hogy ami most van, az nem jó – mondta.

– Nem lesz vége a gyerek életének, ha nem a kiszemelt intézménybe veszik fel, de még akkor sem, ha nem kerül be sehova – erről már Gyarmathy Éva klinikai szakpszichológus beszélt lapunknak. Szerinte sok esetben nemcsak a gyerekekkel, hanem még a szülőkkel is foglalkozni kellene annak érdekében, hogy ne stresszeljenek annyira a felvételi miatt. Az Oktatási Hivatal adatai szerint a tavalyi év általános felvételi eljárása során a 9. évfolyamra jelentkezők 97 százalékát vették fel középiskolába, de akik nem jutottak be, a májusi rendkívüli felvételi eljárásban próbálkozhattak újra...

ITT OLVASHATÓ