Szerző: Artemisszió Alapítvány
2016.08.
Magyarország kormánya október 2-án népszavazásra hívja az állampolgárokat.
Mi a népszavazás?
A népszavazás elvben a demokrácia egyik legfontosabb eszköze. Fontos tudni azonban, hogy nem minden népszavazás szolgálja okvetlenül a demokrácia céljait. A Brexit szavazás másnapján a brit Google keresőjében ezer számra tűnt fel a kérdés: Mi az a Brexit? Jobb lett volna előbb megkérdezni. És jobb lett volna, bizonyára mindenkinek jobb lett volna, egyértelmű igen-nem válaszok kicsikarása helyett megmagyarázni a szavazóknak, hogy bonyolult kérdések megválaszolása előtt néhány még bonyolultabb kérdést érdemes feltenni. Az igen-nem válaszok megnyugtatóak, mert a világot egyértelmű fekete-fehér színekben festik le, mert a közösséget egyértelmű vesztes-nyertes csoportokra osztják. Attól azonban, hogy megnyugtatóan fekete-fehér színekkel festjük le a világot, az még nem lesz kevésbé sokszínű és bonyolult. És a látszólagos nyertesek gyakran nem látják, mit is veszíthetnek.
Ráadásul, egy kétfelé húzó, szétszakadó társadalomban mindenki vesztes.
„Tudta…?” A kormány bevándorlás-, sőt bevándorló- és menekültellenes plakátkampányának ez a szlogenje. A kérdés remek, hiszen oly sok mindent nem tudunk, vagy nem jól tudunk. A kormányplakátok azonban nem választ adnak a jogos kérdésekre, hanem egyetlen dolgot mondanak sokszor sokféleképpen: „Magyarok, veszélyben vagytok! A kormányotok megvéd benneteket”.
Ki vagy mi jelenti a veszélyt? Mi ellen kell bennünket megvédeni? Mi a javasolt védekezés lényege és mi az ára? Miről is szavazunk? Ahhoz, hogy a kérdések mögötti kérdéseket is megértsük és meg tudjuk fogalmazni a saját válaszainkat, amelyeknek jó esetben a következményeit is megértjük, nem ártana tisztázni előbb néhány további alapkérdést.
Az Artemisszió Alapítvány blogsorozata arra vállalkozik, hogy összegyűjtse a legalapvetőbb kérdéseket, amelyek megválaszolása nélkül aligha elvárható egy állampolgártól, hogy felelős módon szavazzon- vagy ne – október 2-án.
Kövesse a sorozatot az Artemisszió honlapján! Minden héten új fontos kérdésekkel és tényszerű válaszokkal jelentkezünk!
MI A FAQ? - KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK A NÉPSZAVAZÁSRÓL - 1. RÉSZ
Tudta, hogy október 2-án az ország lakossága milyen kérdésben fog népszavazni?
A népszavazás kérdése szó szerint a következő:
„Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”
Tudta, hogy kikről szól a népszavazás?
Azok a bizonyos nem magyar állampolgárok, akikre a kérdés vonatkozik, menedékkérők.
Menedékkérő az a személy:
* aki kényszerhelyzetben
* általában valamilyen erőszakos cselekmény áldozataként otthonából, hazájából menekülni kényszerül
* és hivatalosan kéri menekültként elismerését egy biztonságosabb országban.
Az elismerést az 1951-es genfi egyezmény szigorú feltételekhez köti:
* a kérelmezőnek az üldöztetést bizonyítania kell
* és azt is, hogy saját hazájában a saját állama nem tudja, vagy nem akarja őt megvédeni.
A menedékkérelmeket az egyes országok saját hatáskörben vizsgálják, és csak a legszigorúbb átvilágítás után ítélik meg.
Bár a menedék kérelem elfogadása attól függ, hogy valaki be tudja-e bizonyítani, ő személy szerint van veszélyben, statisztikailag attól függően, hogy melyik országból érkezik egy menekültkérő, több-kevesebb esélye van arra, hogy kérelmét Európában elfogadják. Jelenleg összesen két olyan ország van, amelyek állampolgárai átlagban 75%-ban menekültjogot kapnak. Ezek Szíria és Eritrea. Ez azt jelenti, hogy ezekben az országokban olyan rossz az általános helyzet, hogy alig merülhet fel kétség a kérelmek jogosságával kapcsolatban. Ez nem zárja ki azt, hogy más országokból érkezőknek, mint, Irak, Afganisztán, Banglades, Szomália, és még sorolhatnánk, nem lehetne megalapozott okuk a menekülésre...
ITT OLVASHATÓ
MI A FAQ? - KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK A NÉPSZAVAZÁSRÓL - 2. RÉSZ
Tudta, hogy mire vonatkozik a kérdésben a „betelepítés” kifejezés?
A szó használata ebben az esetben vélhetően téves fordítás eredménye, így nem teljesen fedi a valóságot. A „betelepítés” szó azt sugallja, hogy egy ország szuverenitását egy kívülálló entitás megsérti azzal, hogy döntést hoz arról, ki élhet az adott országban. Az eredeti uniós szövegekben az „áttelepítés” és „áthelyezés” szerepel.
Tudta, mi a különbség az az „áttelepítés” és „áthelyezés” között?
Az áttelepítés harmadik országból történik - eddig többek között Jordániából, Törökországból, Ukrajnából es Libanonból vettek át európai uniós országok olyan menekülteket, akiket előzőleg az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága átvilágított ) míg az áthelyezés uniós tagállamokból történik (két 2015-ös Tanácsi határozat alapján[1], pillanatnyilag Görögországból es Olaszországból) és menedékkérőket érint. Áthelyezésre az után kerülhet sor, hogy a menedékkérők egy első ellenőrzésen átestek...
Szántó Diana, az Artemisszió elnöke a Civil Rádiónak nyilatkozott a szervezet információ kampányáról.
ITT HALLGATHATÓ MEG
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.