2017. szeptember 18., hétfő

BÉRUNIÓ: TÉNYLEG AZT AKARJUK, HOGY AZ EU MONDJA MEG, MENNYIT KERESÜNK?

24.HU
Szerző: Tamásné Szabó Zsuzsanna
2017.09.18.


Magyarországon a Jobbik állt be a bérunió kezdeményezése mögé, amelynek lényege, hogy az Európai Unión belül egyenlő munkáért egyenlő bért kelljen fizetni. Ehhez Magyarországon kívül hét országban keresnek támogatókat: Bulgáriában, Észtországban, Horvátországban, Lengyelországban, Lettországban, Romániában és Szlovákiában. Összesen egymillió aláírást kell összegyűjteni ahhoz, hogy az Európai Bizottság érdemben foglalkozzon a kérdéssel. De mit is értünk konkrétan bérunión? Annyit fogunk keresni, mint a németek? Van ennek realitása?

Egy biztos: a magyar béreknek emelkedniük kell


Pogátsa Zoltán közgazdász támogatja a bérfelzárkóztatást. A jelenlegi bérszintet azért nem tartja működőképesnek, mert nem él meg belőle sem a költségvetés, sem az emberek, nem tud fejlődni az ország, nincs kereslet a kis- és középvállalkozások termékeire, szolgáltatásaira, nem éri meg technológiát fejleszteni, termelékenységet emelni, mert olcsó az élőmunka.

Ez a bérszint gátolja a magyar gazdaság fejlődését – jelentette ki. 

Ám a megoldás szerinte nem a bérunió, amit megvalósíthatatlan követelésnek tart. Újságírós példával élt: hogyan lehetne az egy szerkesztőségben eltérő feladatokat végzőknek egyforma fizetést adni? Akkor hogyan működne ez az egész Európai Unió összes szerkesztőségében? Technikailag hogyan lehetne az összes lehetséges állást, pozíciót (a sírásótól a szülésznőig, a börtönőrtől a bankárig) európai uniós szinten egyeztetni, kategorizálni és egy szintre hozni?

Másrészt szerinte gazdaságilag nem az a helyes, hogy a magyar bérek azonnal felugorjanak, mondjuk, a német bérszintre. Nyilvánvaló gazdasági előny, hogy nálunk alacsonyabbak a bérek. De miközben ma a német-magyar bérarány 5:1 körül van, inkább 3:1-nek kellene lennie.

Azt, hogy mennyi legyen a bér, nem Pogátsa Zoltánnak vagy a kormánynak kell megmondani, hanem a piac szereplőinek – tette hozzá. 

Nyugat-Európában a munkaadók és a munkavállalók képviselői leülnek egymással tárgyalni, megnézik a termelékenységi szinteket, és általában kétéves megállapodásokban rögzítik, mennyivel nőhetnek a bérek. Mert ott a szakszervezetek erősek, ha kell, sztrájkkal fenyegetnek, és ennek meg is van az eredménye: emelkednek a bérek. Magyarországon is az kellene, hogy megerősödjenek az érdekképviseletek, és a gazdasági mutatók alapján a szereplők egymás között bokszolják le, hogy az egyes iparágakban menyivel emelkedjenek a bérek.

A jelenleginél magasabb bérszintek kellenek, hogy minimum a megélhetést biztosítsák, de csak annyira, hogy közben ne árazzák ki a magyar cégeket a piacról– magyarázta a 24.hu-nak...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.