ORBÁN VÁGYAI ÉS A VALÓSÁG - SÖTÉTSÉGET HOZ A KORMÁNYZATI "KONCEPCIÓ"

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: MARNITZ ISTVÁN
2018.05.15.

Orbán Viktor két mondatban érintette csütörtöki beiktatási beszédében az energetikát. Egyrészt úgy vélte, az új korszakban a nemzeti vállalkozásokat piaci alapon kiszolgáló kritikus infrastruktúra döntő tényező lesz, ezért „az energiaszektort hazai kézbe vettük". Másrészt „az új napelemparkok, valamint Paks 2 a tiszta és fenntartható energiatermelés élvonalába emelik majd Magyarországot". Az első állítás fals, a második pedig erősen vitatható.

A hálózat természetesen nem csak a nemzeti, hanem – a hazai ipar jelentős részéhez hozzájáruló – külföldi vállalkozásokat is kiszolgálja. Szakelemzések szerint a központi nagy rendszerek jelentősége az önellátás térhódításával éppenséggel mérséklődik. Habár tény, hogy az elmúlt nyolc év során a magyar állam növelte a nagy eszközök feletti befolyását, még messze – több ezermilliárd forintnyira – járunk attól, hogy ez a teljes hálózatra igaz legyen. De azt is meg kell válaszolni, Orbán Viktor pontosan mit ért „hazai”, illetve „kézbevétel” alatt.

A kérdés megítélését illetően - az energiatársaságok 2016-os eszközértékét alapul véve, tekintettel az azóta bekövetkezett tulajdoni változásokra is - a legfontosabb a Mol megítélése. E több mint 2 ezermilliárdos eszköz ugyanis önmagában többet ér, mint az összes többi együtt. Ehhez képest viszonylag ritkán tárgyalt téma a Mol hazai vagy külföldi besorolása. Kétségtelen: az olajtársaság tulajdonosi szerkezete szórt, így egy nagy részvényesnek sincs döntő befolyása. Az alapvető irányokat tehát voltaképp a – magyar - vezetőség szabja meg. Ez alapján a cég akár „hazainak” is tekinthető. A tavalyi részvénykönyv szerint ugyanakkor a külföldi tulajdonosok aránya 49,8, a magyaroké pedig 40,2 százalék; a fennmaradó tized pedig a Molé. A külföldiek közül mintegy 8 százalék nem tekinthető önállónak, mivel az a Mol saját részvényeinek egy fajta kihelyezése a 10 százalékos felső korlát megkerülésére. Így valójában 18 százalék áll a Mol befolyása alatt. Mivel az önálló részvényesek még így is külföldi túlsúlyt mutatnak, a céget - jobb híján - a külföldi többségűek közé soroltuk, ami így a teljes hazai energetikában külföldi túlsúlyt eredményez. A „kézbevétel” a Mol szempontjából annyiban értelmezhető, hogy a magyar állam 2011-ben félezermilliárd forintért 21 százalékot véve magának hányadát 25 százalékra emelte. Míg tehát az iparág messze legdrágább állami felvásárlása a Molhoz kötődik, a társaság továbbra se tekinthető se állami, se „hazai” többségűnek. De utóbbi változattal se lennénk sokkal beljebb: a Mol ugyanis jellemzően külföldi eszközöket vesz. Legutóbbi nagyobb belföldi akciójuk az olasz ENI Agip-kútjai 2016-os felvásárlása volt; nálunk inkább beruháznak...

ITT OLVASHATÓ