2020. június 5., péntek

KELL-E RENDŐR AZ ISKOLÁBA?

QUBIT
Szerző: PILINSZKI ATTILA
2020.06.05.


Előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor egy oktatási-nevelési intézményben karhatalmi beavatkozás szükséges. De vajon hogyan befolyásolja az iskola légkörét az állandó vagy gyakori rendőri jelenlét? Hogyan hat a külső kontroll a diákok, pedagógusok, szülők között felmerülő vitás helyzetek hosszú távú rendezésére?

2020. május 26-án nyújtották be a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló törvénytervezet, mely beemelné a nevelési eszköztárba a rendőri segítséget. Ennek elsődleges célja a javaslat 1. paragrafusa szerint, hogy „a pedagógus és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmazott személy munkáját biztonságos, emberi méltóságát, személyhez fűződő jogait tiszteletben tartó, nyugodt körülmények között végezhesse”. A kormány június 3-án, szerdán az Országgyűlés elé terjesztette a törvényjavaslatot.

Egyre sürgetőbb a biztonságos iskolákért határozott lépéseket tenni – ezzel senki nem vitatkozik, hiszen a diákok, pedagógusok, szülők közös érdeke, hogy az iskolai közösség élhető, sőt a fejlődést segítő közeg legyen. A fő kérdést szociális és konfliktuskezeléssel foglalkozó szakemberként, mediátorként abban látom, hogy sikerül-e megtalálni a megfelelő eszközt az adott nézetkülönbség, norma- vagy szabályszegés kezeléséhez, illetve hogy milyen lehetőségek vannak az iskolai szakemberek kezében ahhoz, hogy ezek a konfliktusok ne mérgesedjenek el.

Lehetnek olyan helyzetek, amikor egy oktatási-nevelési intézményben karhatalmi beavatkozás szükséges, de vajon az iskola atmoszféráját hogyan befolyásolja az állandó, gyakori vagy rendszeres rendőri jelenlét? Hogyan hat a külső kontroll diákok, pedagógusok, szülők között felmerülő vitás helyzetek hosszú távú rendezésére?

Közhelyszerű megállapítás, hogy a konstruktív konfliktuskezelésre való nevelést minél kisebb életkorban, az óvodában, alsó tagozatban szükséges elkezdeni. Ennek megvalósítása azonban rendkívüli következetességet, konfliktuskezelési ismeretek és együttműködést igényel. Együttműködést a pedagógusok között, szakmaközi kooperációt, együttműködést a szülőkkel és a gyermekekkel. A konfliktusokról és azok kezeléséről a gyerekek a legtöbbet azokból a szituációkból tanulnak, melyekbe érintettként – akár elkövetőként, akár sértettként – belekerülnek. Ezért kiemelten fontos kérdés, hogy hogyan kezeljük ezeket a helyzeteket...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése