Szerző: SEBÁLY BERNADETT
2020.10.18.
Két éve ilyenkor, 2018 októberében a Fidesz-KDNP kormány egy új típusú ápolási díj, a GYOD bevezetését kezdeményezte, amit a minimálbér közel 70%-ában állapított meg. A szakpolitikai szempontból vitatott, ideológiával átitatott GYOD az otthonápolók kb. egyharmadának, több mint 18 000 családnak növelte duplájára a bevételét.
Az áttörést 2018 májusában a Lépjünk, hogy léphessenek! és az aHang nevű civil szervezetek által indított petíció hozta meg, melyet több mint 50 000 ember írt alá. Az érdekes az, hogy 13 évvel korábban is volt egy hasonlóan sikeres petíció, de a mozgalom akkor nem ért el átütő változást. 2005-ben az Értelmi Sérültek és Családjaik Jogvédő Egyesülete (ÉCSJE) és szövetségeseik szervezésében több mint 50 000 aláírást sikerült összegyűjteni egy népi kezdeményezéshez. A kezdeményezés azonban a parlamenti szavazás napján elbukott.
Mi változott a fogyatékosügyi mozgalomban, hogy 2018-ban sikerült kikényszerítenie az ápolási díj emelését?
Erről szóló tanulmányomban – az elmúlt 30 év távlatában – ismertetem az ápolási díj hazai szakpolitikai kontextusát és a politikai környezetet, majd elemzem a mozgalom hatását az ápolási díj alakulására. Az itt közölt cikkben a mozgalmi események részleges bemutatására szorítkozom, és a tanulmány legfőbb tanulságait összegzem. Ezek különösen a szociális ellátások reformjáért dolgozó szerveződéseknek lehetnek hasznosak, és inspirációul szolgálhatnak azoknak is, akik mozgalmi összefogásban gondolkodnak...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.