KIK ÍRJÁK ÁT A TÖRTÉNELMET? - DZERZSINSZKIJ- ÉS SZTÁLIN-KULTUSZ OROSZORSZÁGBAN

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: SZ. BÍRÓ ZOLTÁN
2021.09.24.

A FED fényképezőgép névadója, Feliksz Edmundovics Dzerzsinszkij a napokban mellszobrot kapott a Moszkva által még 2014 tavaszán annektált Krím félsziget fővárosában, Szimferopolban (egy másikat a dél-oroszországi Krasznodarban). Az első szovjet államvédelmi hatóság, a Cseka alapítója és annak, valamint utódszervezeteinek – a GPU-nak és az OGPU-nak – a vezetője hosszú évtizedeken át a forradalmi terror, a „határozott, ám mégis igazságos” szovjet hatalomgyakorlás egyik szimbóluma volt. Szovjetunió-szerte szobrok és emlékművek tucatjai, ha nem százai hirdették nagyságát és történelmi jelentőségét. Legismertebb szobra évtizedeken át Moszkva szívében, a szovjet Állambiztonsági Bizottság, a KGB székháza előtt, a Lubjanka téren állt mindaddig, amíg a Gorbacsov elleni puccskísérlet idején, 1991 augusztusában le nem döntötték. A jelcini években csaknem teljesen megfeledkeztek róla, ahogy elszállított szobráról is. Majd Putyinnak, a KGB egykori alezredesének hatalomra kerülése után egyre többen kezdték felvetni a szobor visszaállításának gondolatát. Talán egy éve sincs, hogy sokan eldöntött tényként írtak arról: a Cseka alapítójának szobra rövidesen visszatér eredeti helyére. Mások viszont azt valószínűsítették, hogy Alekszandr Nyevszkij kap emlékművet a téren. Aztán egyikből sem lett semmi. Tájékozottabb orosz elemzők azt feltételezik, hogy a szoborállítás végül azért hiúsult meg, mert a hatalmi elit egymással versengő csoportjai nem tudtak megegyezni, szándékaik kölcsönösen kioltották egymást.

Dzerzsinszkij megítélése már egy ideje kutatási témája a független moszkvai közvélemény-kutató intézetnek, a Levada Központnak. Az intézet 2002 őszén megkérdezte a moszkvaiakat, miként viszonyulnának Dzerzsinszkij szobrának visszaállításához. Már akkor egyetértett ezzel a megkérdezettek valamivel kevesebb, mint fele. Voltak, akiknek határozottan ez volt a véleménye (18 százalék), és voltak, akik, ha nem is határozottan, de végső soron készek voltak támogatni egy ilyen tervet (27 százalék). Mindeközben jóval kevesebben voltak, akik ilyen vagy olyan módon, de elutasították (38 százalék). 2015-ben, amikor a Levada Központ újra megkérdezte ebben az ügyben a moszkvaiakat, már abszolút többségbe kerültek azok, akik határozottan vagy kevésbé határozottan, de támogatnák, ha a vörös terror atyjának szobra visszakerülne eredeti helyére...

ITT OLVASHATÓ 

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/38. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/38. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)