„A MÉRSÉKELT INFLÁCIÓ ELLEN JÓVAL NEHEZEBB KÜZDENI, MINT A HIPERINFLÁCIÓ ELLEN”

MAGYAR NARANCS
Szerző: BAROTÁNYI ZOLTÁN
2022.04.16.

Máig Magyarország tartja a világrekordot a pénzromlás havi ütemében, másrészt az 1946-os stabilizáció gyors és sikeres volt. Mi volt az oka a hiperinflációnak, és mikor romlott a legjobban az új valuta, a forint értéke – erről is beszél a korszakot kutató gazdaságtörténész.

Magyar Narancs: A háború utáni magyar pénzromlás rekordmértékű volt, de nem kivételes esemény. Milyen tényezők okozhatnak egy országban hiperinflációt?

Germuska Pál: A háborús helyzetek általában inflációt okoznak, mivel nehézzé válik a gazdaság finanszírozása – ez derül ki Thomas Sargent Nobel-díjas amerikai közgazdász 80-as években írt alapművéből is, amely az I. világháború utáni német, osztrák, magyar és lengyel inflációt hasonlította össze. Az I. világháború négy évét tekintve a 300–400 százalékos infláció megszokott volt. Hiperinflációról akkor beszélünk, ha az áremelkedés havi üteme meghaladja a 100 százalékot. A legdurvább hiper­inflációk a világháborúk utáni vesztes országokban törtek ki, ahol a területi veszteségek, a gazdasági nehézségek vagy a jóvátételi kötelezettségek ellehetetlenítették a gazdaság normális működését. A németek például olyan drámai pénzromlást szenvedtek el a 20-as évek elején, hogy utána ezt csak teljes, azaz pénzügyi, fiskális és monetáris rezsimváltással lehetett megszüntetni. Sargentnek az is érdekes megállapítása, hogy mivel a hiperinfláció sokszor pszichológiai tényezőkön múlik, egyetlen drasztikus politikai lépéssel szinte egyik napról a másikra meg is lehet szüntetni – mint történt az az 1920-as években Németországban...

ITT OLVASHATÓ 

MAGYAR NARANCS AJÁNLÓ (TARTALOMJEGYZÉK)