Szerző: Ember Zoltán
2016.12.31.
A kormány sikerpropagandáját elnézve Magyarország a legeslegek országává vált 2016-ban. Béremelések, adó- és járulékcsökkentések, otthonteremtési támogatás, bürokráciacsökkentés, javuló munkaerőpiaci helyzet, államháztartási egyenleg javulása, felminősítések – hogy csak a fontosabbakat említsük...
Egy demokratikus ország gazdasági fejlettségét nemcsak a kemény makroadatok mutatják, hanem az úgynevezett puha tényezők is. Ilyenek például az egészségügyi szolgáltatások, az oktatási színvonala, az üzleti bizalom, a közigazgatás hatékonysága, a jogállam működése, a média függetlensége, a középosztály helyzete, a versenyképesség vagy a korrupció mértéke.
Ebben a tényezőcsoportban Magyarország egyre rosszabbul teljesít.
A legfájóbb pont az államosított korrupció, bár Orbán Viktor erről nemrégiben azt mondta: korrupció nem létezik, azt csak a politikai ellenfelei terjesztik. Aki kételkedik abban, hogy milyen mértékű mutyik zajlanak a színfalak mögött a közigazgatás segítségével, annak elég csak annyit mondani: Mészáros Lőrinc, Garancsi István. Illetve a budapesti olimpia és a paksi bővítés körüli ügyek, valamint az összes nagyobb, túlárazott, pénzszóró állami beruházás az elmúlt hat évben.
A jogállammal kapcsolatban elég csak arra utalni, hogy a kormány 2010-től szisztematikusan leépítette a jogállam összes, klasszikus ismérvét. Kiüresítették az Alkotmányt, az Alkotmánybíróságot. A sajtószabadságot jogi és gazdasági eszközökkel korlátozták. Átírták a választójogi törvényt. Adminisztratív eszközökkel korlátozták a parlamenti ellenzéki pártok munkáját, lehetőségeit a parlamentben. A civil társadalom ellen összehangolt kormányzati kampányt folytattak, hogy gyengítsék őket. A pedagógusokat megfélemlítették, elvették az iskolák autonómiáját.
Összefoglaló néven azt mondják erre a szakértők, hogy öles léptekkel haladunk az autokrácia felé.
Választási kampány
Mindez azt jelenti, hogy az Orbán-kormányok 2010 óta valamennyire rendbe tették a gazdaságot, ám a demokratikus jogállamot tervszerűen leépítették (bár egyikből se érzékel sokat a magyarok többsége). A kettő nem feltétlenül jár együtt, gondoljunk csak a diktatórikus Szingapúrra, a világ egyik pénzügyi központjára. Sőt, a versenyképesség és a gazdagság sem jár együtt, erre példa néhány arab állam.
Magyarország azonban uniós tagállam, amelynek egyik alapértéke a demokratikus jogállam.
Egy autoriter populista kormányzás egészen sokáig életképes maradhat kapitalista környezetben. A nemzetközi vállalatoknak a stabil kormányzás a fontos, és az, hogy kapjanak elég támogatást a beruházásaikhoz. Az viszont, hogy a miniszterelnök személyéhez kötött kormányzás ne tudjon autokrata rendszerré szilárdulni a következő években Magyarországon, elsősorban a magyar választókon múlik. Nem lesz könnyű dolgunk, hiszen az autoriter kormányzás az új választójogi törvénnyel, az állami propaganda szolgálatába állított médiagépezettel, a választások előtti pénzszórással mindent meg fog tenni, hogy újra hatalmon maradjon.
Ebben a tényezőcsoportban Magyarország egyre rosszabbul teljesít.
A legfájóbb pont az államosított korrupció, bár Orbán Viktor erről nemrégiben azt mondta: korrupció nem létezik, azt csak a politikai ellenfelei terjesztik. Aki kételkedik abban, hogy milyen mértékű mutyik zajlanak a színfalak mögött a közigazgatás segítségével, annak elég csak annyit mondani: Mészáros Lőrinc, Garancsi István. Illetve a budapesti olimpia és a paksi bővítés körüli ügyek, valamint az összes nagyobb, túlárazott, pénzszóró állami beruházás az elmúlt hat évben.
A jogállammal kapcsolatban elég csak arra utalni, hogy a kormány 2010-től szisztematikusan leépítette a jogállam összes, klasszikus ismérvét. Kiüresítették az Alkotmányt, az Alkotmánybíróságot. A sajtószabadságot jogi és gazdasági eszközökkel korlátozták. Átírták a választójogi törvényt. Adminisztratív eszközökkel korlátozták a parlamenti ellenzéki pártok munkáját, lehetőségeit a parlamentben. A civil társadalom ellen összehangolt kormányzati kampányt folytattak, hogy gyengítsék őket. A pedagógusokat megfélemlítették, elvették az iskolák autonómiáját.
Összefoglaló néven azt mondják erre a szakértők, hogy öles léptekkel haladunk az autokrácia felé.
Választási kampány
Mindez azt jelenti, hogy az Orbán-kormányok 2010 óta valamennyire rendbe tették a gazdaságot, ám a demokratikus jogállamot tervszerűen leépítették (bár egyikből se érzékel sokat a magyarok többsége). A kettő nem feltétlenül jár együtt, gondoljunk csak a diktatórikus Szingapúrra, a világ egyik pénzügyi központjára. Sőt, a versenyképesség és a gazdagság sem jár együtt, erre példa néhány arab állam.
Magyarország azonban uniós tagállam, amelynek egyik alapértéke a demokratikus jogállam.
Egy autoriter populista kormányzás egészen sokáig életképes maradhat kapitalista környezetben. A nemzetközi vállalatoknak a stabil kormányzás a fontos, és az, hogy kapjanak elég támogatást a beruházásaikhoz. Az viszont, hogy a miniszterelnök személyéhez kötött kormányzás ne tudjon autokrata rendszerré szilárdulni a következő években Magyarországon, elsősorban a magyar választókon múlik. Nem lesz könnyű dolgunk, hiszen az autoriter kormányzás az új választójogi törvénnyel, az állami propaganda szolgálatába állított médiagépezettel, a választások előtti pénzszórással mindent meg fog tenni, hogy újra hatalmon maradjon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.