FORDULAT A MAGYAR KIVÁNDORLÁSBAN: KIÁBRÁNDULTAK EURÓPÁBÓL VAGY MÁR MINDENKI ELMENT, AKI AKART? - AZÉRT MÉG KORAI VOLNA PEZSGŐT BONTANI

PORTFOLIO
Szerző: BEKE KÁROLY
2018.11.14.

Az utóbbi években csökkent a magyarok elvándorlásának üteme, ráadásul egyre többen térnek haza azok közül is, akik korábban elmentek - állapítja meg a nemrég publikált Demográfiai Portré. Persze azt a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének kutatója is megjegyzi, hogy egy-két év kedvező adataiból nehéz messzemenő következtetéseket levonni, egyelőre csak reménykedhetünk abban, hogy az elkezdődött pozitív folyamat tartós lesz. 

Sokáig mindenki ment, aki tudott

A napokban két komolyabb tanulmány is megjelent a magyarok külföldre vándorlásáról, a Társadalmi Riportban kiadott tanulmányt a múlt héten már feldolgoztuk. Annak legfontosabb üzenete, hogy Magyarország a kétezres évek elején egyértelműen kivándorló ország lett, és egyelőre nem látszik, hogy ez véget érne.

A Társadalmi Riporttal szinte egyszerre jelent meg a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének kétévente készülő Demográfiai Portré című kiadványa, melyben Gödri Irén, az intézet tudományos főmunkatársa jegyzi a nemzetközi vándorlással kapcsolatos fejezetet. A fontosabb számokban és múltbeli trendekben természetesen nincs különbség a két tanulmány között, azonban előzetesen annyit elárulhatunk, hogy a KSH anyaga a jövőt illetően sokkal optimistább, mint a Tárki által kiadott Társadalmi Riport.

A Demográfiai Portré szerint 2017 elején az EGT-országokban és Svájcban élő magyar állampolgárok száma meghaladta a 461 ezer főt (2014-ben számuk 330 ezer volt). Háromnegyedük a három fő célországban élt: Németországban (39%), az Egyesült Királyságban (21%) és Ausztriában (15%). Ezt az egyes tagállamok statisztikai hivatalainak tükörstatisztikájából lehet kikövetkeztetni. A Portfolio korábbi 600 ezer körüli becslése azért tér el ettől, mert véleményünk szerint a 100 ezres magyar populáció erősen alulbecsült az Egyesült Királyságban.

A tükörstatisztikák további hátránya, hogy csak a legálisan, bejelentve az országban tartózkodókat mérik, illetve nem számolnak az egy évnél rövidebb tartózkodással.

A KSH megállapításai szerint 2007-től kezdett el növekedni a kivándorlási kedv. Az ezredforduló környékén évente 22-25 ezer magyar bevándorlót regisztráltak az európai országokban, ez a 2004-es uniós csatlakozásunk után sem nőtt számottevően. 2010-re viszont ez a kivándorlási ütem megduplázódott, majd a német és osztrák munkaerőpiac megnyílásával tovább gyorsult. Gödri Irén megállapítása szerint 2012-15 között már legalább százezer ember vándorolt el csak Európán belülre...

ITT OLVASHATÓ