Szerző: ÉS
2019.09.13.
Váncsa István: Viadukt
Hatszáz méteres völgyhíd épül Vasszentmihály és Nemesmedves között, az M8-as gyorsforgalmi út részeként, jórészt természetvédelmi területen. Olyan völgyet ível át, amely korábban nem is létezett. Mesterségesen hozták létre csak azért, hogy legyen hová völgyhidat építeni – adta hírül az Átlátszó szeptember kilencedikén. Elsőre alig hihető, amit leír, de csak azért, mert tamáskodók és cinikusok vagyunk. Ha kellő figyelemmel adóznánk kormányzatunk küzdelmének, melyet a vidék lakosságmegtartó képességének növelése érdekében vív szakadatlanul, akkor képesek lehetnénk arra, hogy a felvázolt koncepció megindítóan humánus voltát egyből felismerjük.
Nemesmedves az ország egyik legkisebb zsákfaluja, huszonvalahányan lakják, a völgyhíd pedig azért épül, hogy az M8-as a nemesmedvesi bekötőút fölött haladjon el, vagyis hogy a falu (vélhetőleg nagyobbrészt hajlott korú) lakóinak megszokott országúti közlekedését senki és semmi meg ne zavarhassa.
Sausic Attila: Eurábia nyomában
Garam Katalin: Idegengyűlölet Északon
Kovács Zoltán: Egymást támogatva
Benda László: Hongkong forrong
A lehetetlent nem ismerő Teng Hsziao-ping alkudta ki Hongkongot illetően az akkori londoni kormánynál az „egy ország – két rendszer” eladdig ismeretlen, ám annál kényesebb kompromisszumát. 1997-ben a brit koronagyarmat „visszatért az anyaország kebelére”. Azzal az ígérettel, hogy ötven esztendeig fönntarthatja saját jogrendszerét és fizetőeszközét, többpárti berendezkedését, sajtó-, szólás- és gyülekezési szabadságát.
Hanák András: Holt lelkek a bírói pulpitus előtt
Benda László: Hongkong forrong
A lehetetlent nem ismerő Teng Hsziao-ping alkudta ki Hongkongot illetően az akkori londoni kormánynál az „egy ország – két rendszer” eladdig ismeretlen, ám annál kényesebb kompromisszumát. 1997-ben a brit koronagyarmat „visszatért az anyaország kebelére”. Azzal az ígérettel, hogy ötven esztendeig fönntarthatja saját jogrendszerét és fizetőeszközét, többpárti berendezkedését, sajtó-, szólás- és gyülekezési szabadságát.
Hanák András: Holt lelkek a bírói pulpitus előtt
Dobozi István: Charles de Macron
Szüdi János: Az állam vezetőt keres
Molnár Erzsébet: Újszárnyúak
Ludassy Mária: Condorcet az Akadémiáról
Athéntól Atlantiszig
Condorcet fő művének címe Az emberi szellem fejlődésének vázlatos története, tehát értelemszerűen a főszereplők a filozófusok és a tudósok, s nem a királyok, hercegek és hadvezérek. Ám a két hatalmi ág – a szellemi fejlődés és a materiális hatalom – viszonya központi kérdés a történelem során. Ez különbözteti meg az európai fejlődést az ázsiai stagnációtól. A hatalomkritikai attitűd a filozófusoknál és a technikai alkalmazás elfogadása, sőt szorgalmazása a természettudósok esetében. Ázsiában ez utóbbi téren nem maradtak el a görögök mögött, de a papi kaszt féltve őrzött titkaként kezelték a felfedezéseiket, míg Görögországban a nyilvános vita elfogadása volt a tudósok társadalmába való belépés előfeltétele – sőt maga a politikai demokrácia is a tudományos viták ezen egalitárius előfeltételén alapult. „Minden embernek egyenlő joga volt az igazság megismerésére. Inkább ez a kedvező körülmény, mint a politikai szabadság teremtette meg az emberi szellem függetlenségét, a gyors és sokoldalú haladás biztos zálogát.” (100. o. Az oldalszámok a Gondolat Kiadónál 1986-ban megjelent kötetre utalnak.)
Gadó Gábor: Táblán felejtett bábok
Szenczi Tóth Károly: Orvosi történetek
Papp Lídia: Ahol a magyar se jár
V I S S Z H A N G
Schmal Dávid: Kételyek
György Péter: Az eugenika gőgje és bárki hiánya
Domján Edit: „Hiányolom a férfi nézőpontot”
Hamar Péter: Még egy szó
Haskó László: Legyen lomtalanítás!
Helyesbítés
P Á R A T L A N
E. A.: HALÁLI HANGULAT
Beck Tamás: AGORA
(nyerges): MIT ÉR EGY TANÁR
ANNO 1927
-skó: NEM PÁRBAJKÉPES!
Völgyi Ferenc: KÍNÁLAT
- y -n: JAVASLAT
-tip-: ERDÉLYI ÖNKÉNTESEK
msz: TÉR
(celebrálta Nyerges András): HETI TEXTUS
Szikszai Károly: BRIGÁDNAPLÓ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.