2019. szeptember 13., péntek

ÉLET ÉS IRODALOM 2019/37. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2019.09.13.



P U B L I C I S Z T I K A

Váncsa István: Viadukt

Hatszáz méteres völgyhíd épül Vasszentmihály és Nemesmedves kö­zött, az M8-as gyorsforgalmi út részeként, jórészt természetvédelmi területen. Olyan völgyet ível át, amely korábban nem is létezett. Mes­terségesen hozták létre csak azért, hogy legyen hová völgyhidat építe­ni – adta hírül az Átlátszó szeptember kilencedikén. Elsőre alig hihető, amit leír, de csak azért, mert tamáskodók és cinikusok va­gyunk. Ha kel­lő figyelemmel adóznánk kormányzatunk küzdel­mének, melyet a vi­dék lakosságmegtartó képességének növelése érde­kében vív szakadat­lanul, akkor képesek lehetnénk arra, hogy a felvá­zolt koncepció megin­dítóan humánus voltát egyből felismerjük.

Nemesmedves az ország egyik legkisebb zsákfaluja, huszonvala­hányan lakják, a völgyhíd pedig azért épül, hogy az M8-as a nemes­medvesi bekötőút fölött haladjon el, vagyis hogy a falu (vélhetőleg na­gyobbrészt hajlott korú) lakóinak megszokott országúti közlekedését senki és semmi meg ne zavarhassa.

Sausic Attila: Eurábia nyomában

Garam Katalin: Idegengyűlölet Északon

Kovács Zoltán: Egymást támogatva

Benda László: Hongkong forrong


A lehetetlent nem ismerő Teng Hsziao-ping alkudta ki Hongkongot illetően az akkori londoni kormánynál az „egy ország – két rendszer” eladdig ismeretlen, ám annál kényesebb kompromisszumát. 1997-ben a brit koronagyarmat „visszatért az anyaország kebelére”. Azzal az ígérettel, hogy ötven esztendeig fönntarthatja saját jogrendszerét és fizetőeszközét, többpárti berendezkedését, sajtó-, szólás- és gyülekezési szabadságát.

Hanák András: Holt lelkek a bírói pulpitus előtt

Dobozi István: Charles de Macron


Szüdi János: Az állam vezetőt keres

Molnár Erzsébet: Újszárnyúak

Ludassy Mária: 
Condorcet az Akadémiáról
Athéntól Atlantiszig

Condorcet fő művének címe Az emberi szellem fejlődésének vázlatos története, tehát értelemszerűen a főszereplők a filozófusok és a tudósok, s nem a királyok, hercegek és hadvezérek. Ám a két hatalmi ág – a szellemi fejlődés és a materiális hatalom – viszonya központi kérdés a történelem során. Ez különbözteti meg az európai fejlődést az ázsiai stagnációtól. A hatalomkritikai attitűd a filozófusoknál és a technikai alkalmazás elfogadása, sőt szorgalmazása a természettudósok esetében. Ázsiában ez utóbbi téren nem maradtak el a görögök mögött, de a papi kaszt féltve őrzött titkaként kezelték a felfedezéseiket, míg Görögországban a nyilvános vita elfogadása volt a tudósok társadalmába való belépés előfeltétele – sőt maga a politikai demokrácia is a tudományos viták ezen egalitárius előfeltételén alapult. „Minden embernek egyenlő joga volt az igazság megismerésére. Inkább ez a kedvező körülmény, mint a politikai szabadság teremtette meg az emberi szellem függetlenségét, a gyors és sokoldalú haladás biztos zálogát.” (100. o. Az oldalszámok a Gondolat Kiadónál 1986-ban megjelent kötetre utalnak.)

Gadó Gábor: Táblán felejtett bábok

Szenczi Tóth Károly: Orvosi történetek

Papp Lídia: Ahol a magyar se jár

V I S S Z H A N G

Schmal Dávid: Kételyek

György Péter: Az eugenika gőgje és bárki hiánya

Domján Edit: „Hiányolom a férfi nézőpontot”

Hamar Péter: Még egy szó

Haskó László: Legyen lomtalanítás!

Helyesbítés

P Á R A T L A N

-átkai: GRANULÁLUNK!

E. A.: HALÁLI HANGULAT

Beck Tamás: AGORA

(nyerges): MIT ÉR EGY TANÁR

ANNO 1927

-skó: NEM PÁRBAJKÉPES!

Völgyi Ferenc: KÍNÁLAT

- y -n: JAVASLAT

-tip-: ERDÉLYI ÖNKÉNTESEK

msz: TÉR

(celebrálta Nyerges András): HETI TEXTUS

Szikszai Károly: BRIGÁDNAPLÓ


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése