2022. február 2., szerda

„UGYANAZ A SZEREPE A NER-BEN A KORRUPCIÓNAK, MINT AZ AKVÁRIUMBAN A VÍZNEK: MEGDÖGLENEK A HALAK, HA NINCS”

TRANSPARENCY INTERNATIONAL MAGYARORSZÁG
Szerző: TI
2022.01.27.


Egy online rendezvény keretében mutatta be a Transparency International (TI) Magyarország a Korrupció Érzékelési Index 2021-es eredményeit, valamint az ezzel egy időben megjelentetett Fekete Könyv második kötetét. Ez alkalomból a hazai közállapotokat egy kerekasztal beszélgetés keretében értékeltük, amelyen meghívott vendégeink egyúttal a rendszerszintűvé vált korrupcióból való lehetséges kitörési módozatokat is megvitatták.

Szociológiai szempontból részben eredményesnek tekinthető Magyarország elmúlt bő egy évtizedes fejlődése, azonban az már nehezebben eldönthető, hogy az a magyar politikai rendszer autokrata jellegéből, vagy az elmúlt évek gazdasági növekedésből következik, vélekedett Szabó Andrea. A szociológus ezzel arra a moderátori felvetésre reagált, miszerint egy autokrácia, vagy orbáni szóhasználattal élve egy illiberális demokrácia jobb teljesítményt ér-e el, mint a szabad versenyt, és egyenlő feltételeket teremtő politikai berendezkedés. A TK PTI igazgatóhelyettese elmondta: elsősorban a társadalom közép- és felsőbb rétegei érezhették azt, hogy az anyagi helyzetük javult a Nemzeti Együttműködés Rendszerében, ez pedig részben a kormányzati intézkedéseknek, a családtámogatási és egyéb döntéseknek köszönhető.

Szabó szerint minimálisan az alsóbb rétegek helyzete is javult, ők azonban többségében csak alacsony hatásfokú és termelőképességű szakmákba tudnak belépni, de mégis azt érezhetik, hogy a semmihez képest ez valamivel mégiscsak több. A társadalom legalján helyet foglaló legszegényebb rétegek esetében ezzel szemben egy teljes konzerválódás látszik, ők az elmúlt évtizedben egyáltalán nem tudtak kitörni a sanyarú helyzetükből.

A Civitas Intézet tanácsadója az elhangzottakra reagálva felvetette: ha Szabó az egyes társadalmi rétegek helyzetének javulásáról szóló megállapítása helyes, miként lehetséges az, hogy több mint másfél évtizedes uniós tagságot követően Magyarország napjainkban is az európai közösség legszegényebb tagállamai közé tartozik? Teplán István szerint ez azzal magyarázható, hogy az Orbán Viktor kormányfő a Kádár-korból átvett politikai üzenetet felhasználva elhiteti a társadalom nagy részével, hogy egyre jobban élnek, miközben az ország leszakadóban van a régiós társaihoz képest, miközben rengetegen, mintegy 6-800 ezren élnek jelenleg is az uniós szegénységi küszöb alatt.

Bod Péter Ákos hozzászólásában kiemelte: nem meglepő az autokratikus rendszerek kiépülése a gazdasági peremvidékeken, ezekben a térségben a magországokhoz képest a kapitalizmus a csúnyábbik arcát mutatja. A közgazdászprofesszor szerint ellentmondásos a kérdés megítélése, hiszen a gazdaságban mára már általánosan jelen lévő, és jelentősen túlárazott beruházásokra költött összegekből több projektet lehetne megvalósítani. A Magyar Nemzeti Bank volt elnöke kiemelte: maga a túlárazás jelen formájában beépül a GDP-adatokba, emellett pedig konkrét jövedelemként jelenik meg a túlárazások haszonélvezőinél, ez a jövedelem ezt követően pedig legálisan kezd mozogni a gazdaságban, és abból újabb beruházásokat hajtanak végre a korrupcióval terhelt beruházások kedvezményezettjei. Bod Péter Ákos felhívta a figyelmet az általa leírt folyamat negatív hatásaira is, hiszen a kiterjedt korrupció romboló hatással van a társadalmi normákra és az üzleti erkölcsökre egyaránt...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.