HITELTELEN GAZDASÁG

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: VÁRHEGYI ÉVA
2022.09.23.

Ma már nemcsak amiatt kell aggódnunk, hogy mekkora hányadát kapja meg az ország a talpon maradásához szükséges uniós forrásoknak, ha­­nem amiatt is, hogy a magyar gazdaság szereplői hozzájutnak-e megfizethető költségű hitelekhez. A jegybank és a kormány kényszerűen megszorító politikája rontja a bankok hitelezési hajlandóságát, miközben a felszökő kamatok és az árrobbanás miatt gyorsan növekvő kiadások megnyirbálják a vállalatok és a háztartások hitelképességét. A kialakuló hitelszűke pedig növeli a gazdaság visszaesésének az esélyét és mértékét.

Azért használom a címben a kétértelmű „hiteltelen” kifejezést, mert a magyar gazdaságot mindkét értelmében fenyegeti a hiteltelenné válás veszélye. Egyrészt a hazai gazdaságpolitika romló hitelességét tükrözi, hogy a S&P hitelminősítő negatív kilátásúvá sorolta át az amúgy sem túl bizalomgerjesztő „BBB” minősítését. Innen könnyű lecsúszni a befektetésre már nem ajánlott kategóriába, amikor csak jelentős kockázati prémium megfizetésével juthat kölcsönhöz a magyar állam. A „hiteltelen” jelző másrészt a hitelszűkét, a gazdaság normális működéséhez, fejlődéséhez nélkülözhetetlen hitelek hiányát fejezi ki. Ez akkor áll elő, ha az adott kockázat mellett a bankok nem hajlandóak hitelezni a gazdaság szereplőit, vagy az utóbbiak, a kedvezőtlen kilátások miatt eleve nem is kívánnak hitelt felvenni. E cikkben, a második jelentés értelmében, a hitelszűkét előidéző helyzettel foglalkozom...

ITT OLVASHATÓ 

AZ ÉS 2022/38. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

AZ ÉS 2022/38. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)